Wikikönyvek huwikibooks https://hu.wikibooks.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.47.0-wmf.12 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikikönyvek Wikikönyvek-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Event Event talk 0 8645 552352 499641 2026-07-26T08:28:50Z Szegedi László 136 552352 wikitext text/x-wiki A '''herold''' a [[címer]]ek nyilvántartásával, megrajzolásával, elbírálásával foglalkozó tisztségviselő. A címertan idegen neve, a [[heraldika]] is róluk kapta a nevét. {{Heraldikai lexikon/névváltozatok|1=heroldus: hirdető, kiáltnok, czímernök (mind: Perger 1843. 194.), Heróld, 1790: "A' Magyar-Országi Heróld; melyjén az Ország' Tzimerét, kezébenn egy fejér páltzátskát, hordozva" (Lambach: Koronáztatás 34: NSz, TESz II. 99.), czimernök (Kassics 1840. 177., Bizonfy Ferenc: Hungarian-English Dictionary. Magyar-angol szótár. Budapest, II. 1886.² 73. [https://www.yumpu.com/en/document/view/11738160/english-hungarian-dictionary/77]), czímerhordó (Richter Á. F. - Schuster T. J.: ''Magyar-német és német-magyar kézszótár''. Bécs I. 1837. 75.[https://books.google.sk/books?id=NORfAAAAcAAJ&pg=PA75&lpg=PA75&dq=czimern%C3%B6k&source=bl&ots=FWRVVKm0iE&sig=I6pNEawiHSu8dqLgzKDWzLR02T8&hl=hu&sa=X&sqi=2&ved=0ahUKEwjO2PeOq_HJAhUJaxQKHUo-BxcQ6AEIODAF#v=onepage&q=czimern%C3%B6k&f=false]), herald (Kristó, Anjou 95. l.), czímervizsgáló (Bizonfy Ferenc: Hungarian-English Dictionary. Magyar-angol szótár. Budapest, II. 1886.² 73. [https://www.yumpu.com/en/document/view/11738160/english-hungarian-dictionary/77]), követ, címermester (Bedingfeld 84. l.), kikiáltó [http://209.85.129.104/search?q=cache:VKtmywfFlu4J:mek.oszk.hu/03100/03147/03147.doc+herold+burgundiai&hl=hu&gl=sk&ct=clnk&cd=6], heroldus (A Vaskorona Rend eredeti alapszabályai (1816), 7.§.[http://kituntetes.webnode.hu/kituntetesek/magyar-osztrak-monarchia/vaskorona-rend/]); r. hu: heroldus, hu. la: heroldus (TESz II. 99. l.), bajnokmester, czimernök (Turul, 1905/2. 55. Wertner Mór), ars armorum: bajnoki meſterség (Pápai/Bod 63.), magyar koronázási és czimeres herold ({{Hl|Bikkessy Heinbucher József}} grafikája 1830 k.), czimertiszt (Ghyczy Pál Turul 1904/1. 1.) fr: héraut, en: herald, r. en: herehaught, it: araldo, de: Herold, cs: herold, pl: herold, ru: geróld, la: heraldus, caduceator [https://books.google.sk/books?id=lytiAAAAcAAJ&pg=PA182&lpg=PA182&dq=ne+metalla+metallis,+colores+coloribus&source=bl&ots=x_hYzMNwxo&sig=DNiHzZnuZliFweEclqV-9phKOPs&hl=hu&sa=X&ved=0CDAQ6AEwA2oVChMIyNCtmZ71xgIVhrwUCh25Zw_d#v=onepage&q=ne%20metalla%20metallis%2C%20colores%20coloribus&f=false 167. l.]}} == Címertani szerepük == [[Kép:Heroldok_középkor.JPG|190px|thumb|Középkori heroldok (rekonstrukció) balról: burgundiai herold, a Cillei grófok heroldja, a Nassau-Vianden grófok heroldja, angol királyi herold (mind 15. sz.)]] A heroldok tudásukat eredetileg titokban tartották és "művészetüket" csak gyakorlati szempontból fejlesztették, mely magában foglalta a tudás szóbeli átadását is a saját családjukon vagy szervezetükön belül. Amikor a pajzsokat már nem használták a csatában a heroldok kísérletet tettek arra, hogy "tudományukat" szabályokba foglalják és a művészet kezdett tudománnyá fejlődni. A heroldügyekkel kapcsolatos szabályokat és szokásokat a heroldjog foglalta össze. A heroldok fejlesztették ki a [[címerelmélet]] alapelveti, azaz a címertani szakterminológiát, a [[nevezéktan]]t, a címerábrák alapelveit, a [[mázak]] alaprendszereit, a címerszabályokat, a [[címerleírás]]t (blason), a [[címerművészet]]et, azaz a címerek esztétikáját (mit nevezünk szabályos és antiheraldikus címernek), a [[címerjog]] első elemeit (ki és hogyan viselhet címert). A [[heraldikus]]ok is a heroldok által lefeketett alapokon fejlesztették tovább a heraldikát, mely végül a 19. században a tudományos címertan kialakulásához vezetett. == Történetük == [[Kép:Heroldok_19._század.JPG|250px|thumb|18. és 19. századi heroldok Hugo Ströhl rajza nyomán: 1. A londoni Herald's College címere, 2. Garter King of Arms, az angol címerhivatalok elöljárója, 3. a porosz Fehér Sas Rend heroldja 1890 körül, 4. porosz herold I. Wilmos 1861-es királyi koronázásán, 5. bajor birodalmi herold (1864), 6. bajor királyi perszevant 1870 körül, 7. magyar királyi herold I. Ferenc József 1867-es koronázásán, 8. Bécs csaszári birodalmi fő- és székváros heroldja 1880 körül, 9. svéd királyi birodalmi herold, 10. a Svéd Királyság Rend heroldja (Szerafinrend), 11. a svéd Kardrend heroldja, 12. a svéd Nordsternorden heroldja, 12. a svéd Wasa-rend heroldja.]] [[Kép:Birodalmi_herold_nagy.JPG|150px|thumb|Johann von Francolin birodalmi herold. Talárának címerén a nagypajzs Magyarország és Csehország címerével négyelt pajzs. <br>Vö. [[Johann von Francolin]]]] [[Fájl:Johann Holland cgm.jpg|bélyegkép|Johann Holland, birodalmi herold]] [[Kép:Orlov_coa.jpg|bélyegkép|Orosz birodalmi heroldok, mint az Orlov család címerének pajzstartói (1856)]] [[Fájl:Hofamterspiel III cs Herolt - herold.jpg|bélyegkép|Cseh herold 1455 k.]][[Kép:Ünnepély_I._Ferdinánd_udvaránál_Bécsben.jpg|thumb|Ünnepély I. Ferdinánd bécsi udvaránál]] [[Kép:II._Lipót_koronázása..jpg|thumb|II. Lipót koronázása]] [[Fájl:Héraults d'armes du tournoi.jpg|bélyegkép|A lovagi torna heroldja Clito Vilmos (1102-1128), Flandria grófjának kíséretéből, egy 1840-ben szerkesztett francia kéziratból.]] [[Fájl:Csontos címer.jpg|thumb|Valószínűleg kikiáltó látható a Csontos címerében (Bázel, 1418. június 11.)]] 1170 körül már [[Chrétien de Troyes]] is említi a [[bajvívás]]okon a heroldokat. Feladatuk a pajzsok felismerése. Végül ők ajánlották a lovagoknak, hogy milyen címert viseljenek és ellenőrizték a maguk alkotta [[heraldika]]i szabályok betartását. Kezdetben (a 12. század végén) még a vándor"kóklerek" (de: Gaukler) és mutatványosok (de: Spielleute) közé tartoztak Burgundiában is.<ref>A 15. századi burgundiai udvar, mely később Európa valamennyi udvartartásának mintaképe lett, a bonyolult udvari etikettet és a foglalkozások szerteágazó szakosodását hozta létre. A személyzeten belül ide tartozott: a világításra utasítást adó, a tűz felelőse, a fő kenyértálaló, beosztott kenyérfelszolgálók (szám szerint félszáz), főpohárnok és ötven közönséges e szakmabéli, levesfelszolgáló, húsfelszolgáló (mellette természetesen más-más szolgálta fel a halat, a tojást stb.), hússzeletelő, hússütő (mellette halsütő stb.), mártáskészítő, gyümölcsfelszolgáló, hússzurkáló, fűszerszámos, főlovászmester (ő nyújtotta oda a királynak a kardját is), fő kutyafelügyelő, címerhordozó, kürtös heroldok, mindkét nembéli udvari bolondok (szám szerint harminc, s mindegyiknek megvolt a maga szűkebb nevettető profilja), a páncélingeket díszítő festő, a fűszerhordozó, az édességhordozó, a serlegtörölgető, a páncéling-törölgető, külön orvos, aki az énekesek hangjára felügyelt (ez utóbbiak nyers húst ettek) stb.</ref> A 15. századi udvari rendelkezések értelmében a "címertiszteket" (''officiers d’armes'') közvetlenül a [[trubadúr]]ok (''menestrels'') és trombitások (''trompettes'') mellé sorolták be az udvari hierarchiában. A heroldok eredetileg valószínűleg olyan [[címerköltő]]k vagy [[trubadúr]]ok voltak akik címerekre specializálódtak. Kezdetben csak a francia románcokban olvashatunk róluk a lovagi tornák kapcsán. A 13. század végén a történeti források ritkán már név szerint is megemlítik a heroldokat, de gyakran keverik össze a trubadúrokkal. A két csoport közötti érdekellentét rivalizáláshoz vezethetett, mert a heroldok több pénzt kerestek uruk szolgálatában. Ezért számos trubadúr írt becsmérlően a heroldokról. A középkori Franciaországban és Németországban többszáz herold működött, Angliában kevesebben voltak: a királynak, a mágnásoknak és a gazdagabb lovagoknak voltak heroldjai. Idővel külön céhes szervezetet alkottak és belső hierarchiát alakítottak ki. 1406-7-ben a francia királyi heroldok megszerezték a párizsi Saint-Antoine le Petit kápolna használatának jogát és kötelező szabályok elfogadásával testületet alkottak. Az angol heroldok III. Richárd 1484-es adománylevele után a londoni Cytiben megszerezték a Coldharbour szálláshelyet, mely ma Címerhivatal (College of Arms) néven ismert. A lovagi tornák megszűnése és a középkor után a heroldok állása elvesztette a jelentőségét. Ezen intézmény a legtovább a bécsi császári udvarban maradt fenn. A 17. és 18. században heroldnak nevezett személyek (de: "ausgekleidete" Herolde 'beöltözött heroldok') tetszés szerint kinevezett hivatalnokok voltak, akik öltözéke és tisztsége csak szimbolikus jelentőséggel bírt. Számos országban még a 18. században is csak alkalmilag kinevezett személyek töltötték be ezt a hivatalt, melynek nem sok köze volt az eredeti tisztséghez. Feladataik egyre inkább más udvari hivatalok hatáskörébe mentek át. A 18. század közepén von Senckenberg báró, birodalmi udvari tanácsos azt írta, hogy a korábbi időszakhoz hasonlóan a birodalmi kancellárián egy címerfelügyelő (Wappeninspektor) is működött, de a herold feladata már nem egyezik meg elődje kötelességeivel és nem rendelkezik egyetlen [[címerfestő]] fölött sem. A Bárdossy Jánosnak 1768-ban adományozott címert - 10 forint díjazásért - Mayer Károly Ignác, bécsi festő készítette el, melyet Bisztriczey László címerfelügyelő hagyott jóvá. A fejedelmi udvarok bürokratikus szervezetén belül kialakultak a heroldi hivatalok (melynek a perszevantok is tagjai voltak) és a heroldok már csak ünnepi alkalmakon, főleg koronázásokon jutottak szerephez. A 15. században korlátozták a címerek szabad használatát és az udvar igyekezett kisajátítani a címeradományozás és -nyilvántartás folyamatát, ami Angliában teljes mértékben megvalósult. Az újkorban a rag- és címerügyek intézésére külön heroldhivatalokat állítottak fel, mint 1808-ban a bajorországi birodalmi, 1836-ban orosz ellenőrzés alatt a lengyel királyi (Heroldia Królestwa Polskiego), 1855-ben a porosz királyi címerhivatalt. Ma is működik a németalföldi Hage Real van Armeas, a belga Conseil Héraldique, a spanyol Cronistas de Armas. Ma a köztársaságok közül Írország is rendelkezik [[címerhivatal]]lal (Office of Arms), akárcsak Svédország, Finnország és Dánia, míg Franciaországban és más országokban nincs címerhivatal. A tengerentúli heraldikai intézmények közül említést érdemel a Canadian Heraldic Authority és a dél-afrikai State Herold. Németorszégban a kommunális heraldika fölött az egyes tartományok belügyminisztériuma gyakorol felügyeletet. Máshol a parlament vagy a kormány mellett működnek heraldikai bizottságok. A 20. századi Ausztriában még létezett a "Bécs, császári birodalmi és székesfőváros" (kaiserlichen Reichshaut- und Residenzstadt Wien) heroldja cím. Nemes emberek csak a 16. századtól vállaltak heroldi hivatalt. Az egyik első nemes a bécsi udvar magyar királyi heroldja, [[Johann von Francolin]], burgundiai nemes volt. == Feladataik == A herold szó ősi ófelnémet alakja, a ''hariwald'', ''heriowalto'' (de: Heer 'hadsereg' és walten 'intézkedik, működik, igazgat') a hadsereg igazgatására utal (Tacitusnál szerepel Chariovalda személynév). Ez az ófrancia ''héralt'', francia ''héraut'' szó közvetítésével terjedt el. Hugo Ströhl szerint a germánoknál olyan tisztségviselő volt, aki ismerte az összes törzsfő és nemzetség szimbólumait. A heroldok funkciója az évszázadok során változott. Fejedelmek és fejedelemnők, [[tornaegyesületek]], városok szolgálatában álltak. Tudniuk kellett írni és olvasni. Feladatuk eredetileg a viadalok helyszínének kihirdetése, majd a címerek megtervezése és nyilvántartása volt (név szerint kellett ismerniük a küzdő feleket), krónikákat és [[címerkönyv]]eket szerkesztettek. A középkori csatákban küldöncként szerepeltek, majd a csata után a címerek alapján azonosították az elesetteket. Genealógiai kutatásokat végeztek: vizsgálták a nemesek leszármazását, megállapították a tornaképességet (de: Turnierfähigkeit), értelmezék a címer jelképeit. Közreműködtek ünnepi alkalmakon, ellenőrizték az udvari szertartásokat, esküvőket, temetéseket szerveztek. Feladatuk volt a bajvívás és a [[lovagi torna]] kihirdetése és lebonyolítása, a [[címerszemle]] (de: Wappenschau) lebonyolítása a tornákon, a résztvevők meghívása, neveik kikiáltása, bírói feladatok ellátása, a győztes kihirdetése. Háború és béke idején immunitással felruházott parlamenteri, futári, követi és diplomáciai megbízatásokat teljesítettek, kihirdették a háborút, a nemesek közti viták döntnökei voltak, közreműködtek a Lovagi Bíróságon (mely Angliában még ma is létezik). A harcban sohasem vettek részt és a sérthetetlenséget élveztek. A saját kora számára irányadó heroldi jogokat és kötelességeket V. Alfonz, aragon király (1416-1458) heroldja, [[Jean Courteois]] foglalta írásba. == Öltözékük == A heroldi tisztség a 13. században jött létre. A heroldok fegyvertelenek voltak, mert külön kiváltságokkal rendelkeztek. Az 1292-es ''Statutum Armorum'', a lovagi tornák új szabályzatának összefoglalása, előírta, hogy a [[címerkirály]]ok (vagy heroldkirályok) és trubadúrok csak tompa fegyvert viselhetnek rejtve és a címerkirályok csak [[címeres felsőing]]et (tabard, dalmatika, cs: tabard, dalmatika) viselhetnek. Ez a papi köntös vagy az uralkodók (különösen koronázási) ünnepi öltözéke mintájára egy külön lepel volt, rajta uruk heraldikai jelképei voltak kivarrva. (A református papok is követi vagy heroldi palástot viselnek.) Tollakkal díszített kapalpot, hivatali jelképként díszes (fehér) hírnöki pálcát vagy jogart viseltek és a vállukon a hivataluk jelvényével díszített láncot hordtak. A herold általában lovon járt, érkezését az előtte haladó libériás trombitások jelezték, akik általában a heroldok segédei voltak vagy a szolgái mentek mögötte, miként az egy 1524-es ábrán is látható. A birodalmi heroldok nagy tekintélyben álltak. Méltóságukat öltözékük és jelvényük, az aranybot is kifejezte. Németországban az összes herold címzése nemes és tiszteletreméltó (Edel und Ehrenvest) volt. == Hierarchiájuk == ==== Szervezeti hierarchia ==== A heroldi tudománnyal az ún. heroldia-egyesületekben, heroldiákban (cs: heroldie) foglalkoztak, melynek legalsó foka a lovas hírnök, majd a perszevantok csoportja volt. A heroldok és perszevantok fölött a címerkirály állt. Az első heroldiát 1406-ban VI. Károly francia király hozta létre. Angliában az első heroldok már 1170-ből ismertek de csak III. Richárd állapította meg jogaikat és kötelességeiket 1484-ben egy lovagi torna alkalmával. Békében a heroldia a királyi főszállásmesternek (en: Marshall, cs: maršálek) volt alárendelve, háborúban a sereg fővezérének. A címerkirályoknak és később a heroldia minden tagjának volt saját hivatali neve, melyet az ország nevéből, a hivatali területekből, a címer- és rendjel-képekből, esetleg a címer színeiből, a jelmondatból vagy jelvényekből vezettek le. A heroldiák fenntartása a szuverén uralkodók és főurak kiváltságai közé tartozott. Feladatuk idővel változott. A 16. századtól már csak a királyi udvarokban voltak heroldiák. Máig tartó feladatuk a koronázások, országgyűlések, királyi esküvők és temetések, valamint más alkalmi szertartások megszervezése, címerek adományozása és a lovagrendek tagjainak felvétele (de csak a királyi heroldok által), továbbá hivatalos értekezés heraldikai és genealógiai ügyekben. * [[címerkirály]]: Egy-egy tartomány fölött gyakorolt ellenőrzést. * herold: a címerkirály segítője. A herold fogalmat a németben először az 1356 és 1395 közt működő osztrák [[címerköltő]], [[Peter Suchenwirt]] használta, mely ekkoriban kezdi felváltani a (címer)apród (Knappen von den Wappen) fogalmat. A heroldok hamarosan heroldiákba (de: Heroldien) tömörültek. Az adott heroldia vezetője a címerkirály volt. Neki voltak alárendelve a heroldok és a perszevantok. * [[perszevant]]: a herold segéde * [[apród]]: a 13. század közepétől segédi tisztséget kaptak a lovagi tornákon és a heroldok elődei voltak * [[fullajtár]]: a címerekkel kapcsolatban álló tisztviselők alsó rétegére alkalmazható összefoglaló elnevezés. A legalsóbb fokhoz tartoztak a gyalogos és lovas hírnökök. Ide sorolható (kb. 1180-tól) a: ***[[kikiáltó]] (fr: crogierare , ''kroijiraere'', ''grôjeraere''), a német "Fahrenden" nevű mutatványosok (Spielleute) egyik rétege. Valamivel felettük álltak a: **[[küldönc]]ök (''garciones'', de: Garzun, fr: garçon). A németben ugyancsak a 'vándornépség' ("Fahrenden") közé tartoztak és nem rendelkeztek kiváltságokkal. A 13. század végén a kikiáltók (crogierare) és küldöncök (Garzun) már csak szórványosan szerepelnek. Helyüket a (címer)[[apród]]ok vették át. Magyarországon azonban az ő utódaiknak tekinthetők a fullajtárok, trombitások és dobosok a főurak kíséretében. ==== Területi hierarchia ==== A 15. század elején jött szokásba, hogy a heroldok és a perszevantok hivatali nevet vettek fel, melyek Németországban a 16. század elején kimentek a használatból. A középkorban a nyugat-európai heroldok körülhatárolt hivatali területe a ''marches'' (de: Wappenkönigreiche) volt. Antoine de la Sale szerint Nagy Károly birodalma nemességét a Rajna által két részre osztotta "Ruyers" és a "Poyers" elnevezéssel, és hasonnevű címerkirályokat állított az élükre. Ez a lovagi tornák területi beosztására szolgált. Az elsőhöz a német, a másodikhoz a gall nemesség tartozott. Később a ''Royers'' tartományból lett Franciaország 12 címertartománya. A 15. század közepe táján a Ruyers tartományhoz csak Németalföld és a nyugatra fekvő szomszédos Rajnán-túli területek tartoztak. A Poyers tartomány három tornatartományra oszlott: Poyers, Aquitánia és Champagne. Ezek területi alapon szerveződtek és 12 marchesre oszlottak. Skócia címerkirálya a ''Lyon King of Arms''. Hivatala a 14. századig nyúlik vissza. Az alája tartozó heroldok hivatali neve »Marchmont«, »Rothesay« és »Albany«, a perszevantoké »Dingwall«, »Unicorn« és »Carrick«. Angliában három címerkirály van, a »Principal Garter King of Arms«, a Térdszalagrend címerkirálya, akit először 1415-ben neveztek ki, »Norroy« a Trent folyótól északra fekvő területek címerkirálya és »Clarenceux«, az említett folyótól délre illetékes címerkirály. A heroldok területi neveket viseltek: 38 viselte a »Chester«, 43 a »Lancaster«, 39 a »Richmond«, 28 a »Somerset«, 41 a »Windsor«, 38 a »York« nevet. A perszevantok különféle [[címerjel]]ekről kapták a nevüket: 47 viselte a »Bluemantle«, 36 a »Porticullis«, 37 a »Rouge Croix«, 50 a »Rouge Dragon« nevet. Ezeken kívül a címerek felülvizsgálatára rendkívüli heroldokat és perszevantokat is kineveznek. [[Kép:Richental-Zsigmond.PNG|thumb|130 px|Zsigmond bevonulása a Konstanzi Zsinatra birodalmi és magyar trombitásokkal. Überlingen, 1465 körül. New York Public Library, Astor, Lennox and Tilden Foundation]] Csehországban kevés forrás áll rendelkezésre a heroldokról. Területi beosztásuk ismeretlen, valószínűleg az udvari kancellária tagjai voltak. A Csehországból származó cseh heroldok középkori hivatali neve Beheimerland volt. Lengyelországban már a középkorban is létezett a heroldi tisztség. A 14. század végén és a 15. elején több herold neve is ismert II. Jagelló Ulászló lengyel király (1386-1434) udvarából. Az első dokumentáltható herold valószínűleg Swieszko volt, akit egy 1395-ös kiváltságlevél említ, melyben 80 grzywna (régi pénzegység) jutalomban részesül Iskrzyna Wola faluban, Sandomierz mellett. További két herold, a királyi főszállásmesternek (pl: Marszałek dworski, en: Marshal) alárendelt Jasko (János) és Wawrzyniec (Lőrinc) Polanlant nevét említi meg egy 1403-as forrás, melyben a nevezettek a sóbányák jövedelméből részesülnek (de a pontos feladataik nem ismertek). Eszerint a lengyel udvari heroldok hivatali neve Polantlant volt, mely (németes képzéssel) ugyanúgy az ország nevéből származik, mint más hivatali középkori nevek: Claes Heijnen, [[Gelre]] heroldja; Beyeren, Bajor Albert heroldja; Meissenland, a meisseni őrgróf heroldja; Preussenland, a [[Német Lovagrend]] [[nagymester]]ének heroldja. Talán ilyen heroldi hivatali név lehet [[Klingsor von Ungerlant]], a rejtélyes 13. századi magyarországi [[trubadúr]] neve is. A horvát királyi perszevantok hivatali neve 1440 körül (1443. aug 28.) ''Krabatland'' volt, Horvátország régi nevéből.[https://books.google.sk/books?id=Rr9ZAAAAcAAJ&pg=PR73&lpg=PR73&dq=krabatland&source=bl&ots=f0IMZyzqbl&sig=zakrC0gUlcvvXFaYzXGyN7cK2cM&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjorI3vtJjNAhVPrRQKHSEzCQg4FBDoAQgdMAE#v=onepage&q=krabatland&f=false] A világi [[lovagrend]]ek is tartottak heroldot vagy címerkirályt. Az [[Aranygyapjas Rend]] heroldkirályának ábrája az Adler XIII. évfolyamának 4. lapján látható. == Magyar heroldok == [[Kép:Trombitások_képes_kr.jpg|thumb|Trombitások a Képes Krónikából, Károly Róbert házassága Piast Erzsébettel]] [[Fájl:Pierre Choque, Anna királyné és kísérete a londoni kéziratban (BL. Stowe, 584. f. 71v.).png|bélyegkép|Trombitások Candale-i Anna kíséretében, 1502-ben, a Magyarországra történő megérkezésekor, {{Hl|Pierre Choque}} művéből]] [[Fájl:Trombitás Simon címere, 1582.png|thumb|Trombitás sisakdísz {{Ch|Trombitás címer#Trombitás 1582|Trombitás}} Simon címerében, 1582]] [[Kép:Trombitások_Nógrád.JPG|thumb|Metszet Nógrád 1594-es ostromáról. Lóháton a fővezér, Mátyás főherceg, előtte magyar címeres palástban trombitások, dobos és zászlótartó vonul.]] [[Fájl:Hans von Francolin Herald to King of Hungary color.jpg|bélyegkép|{{Hl|Johann von Francolin}} magyar királyi herold]] [[Fájl:Magyar koronázási herold, 1835.png|thumb|V. Ferdinánd (1835–1848) magyar koronázási heroldja, 1835]] A herold elődje eredetileg kikiáltó volt, aki ura előtt járt vagy lovagolt. Erre utal a régi '''fullajtár''' kifejezés is, melynek jelentése királyi követ. Ez a német "Vorreiter" (előlovas) szóból származik. Hasonló kifejezések léteznek a régi szerb-horvátban, a csehben, szlovákban, lengyelben, oroszban, melyek részben magyar közvetítéssel jutottak ezen nyelvekbe. A 12. és 13. századi trubadúrköltemények szerint ha egy tornán egy új lovag jelent meg, egy heroldnak ki kellett hirdetnie. Eközben trombitákat és kürtöket is használtak, ezért a korabeli Németországban ezt a címer kikürtölésének (Wappen ausblasen) is nevezték. (Lehetséges, hogy a magyar kikürtöl, kidobol kifejezés is a lovagi kultúra hagyatéka.) A Képes Krónika egyik miniatúráján (1360 k.), mely [[Károly Róbert]] esküvőjét ábrázolja Erzsébettel, Łokietek Ulászló lengyel király leányával, két trombitás látható hosszú trombitával, rajta a király zászlójával. Amikor Candale-i Anna, későbbi királyné, Magyarországra tartva 1502. július 13-án bevonult Crema városába, {{Hl|Pierre Choque}} leírása szerint: "Mindannyian [a kíséret főúri tagjai] a mondott hölgy előtt haladtak, mindegyik a maga rendje szerint. A legközelebb hozzá Ageneiz [egy francia herold] és jómagam, Bretagne voltunk, Franciaország és Bretagne címereibe öltözötten. A mondott hölgy [Candale-i Anna] fogadására mintegy háromezren jöttek a város elé, köztük a település podestàja és kapitánya... Aztán a városból a hölgyek elé mintegy hatvan <s>olyan</s> szép hölgy érkezett..., tizenkét hintón érkezve,... a hintók tulajdonosainak címereivel díszítetten... Aztán a városkapuhoz érkeztünk, ahol a mondott hölgy elé járult az esperes, a káptalan, s más egyházi személyek... Minden rendnek zászlaja és keresztje volt, s számos ereklyét is magukkal hoztak. Aztán a mondott hölgynek felmutatták a keresztet, amelyet megcsókolt, és aranyszőttes baldachinernyőt nyújtottak föléje, amelyet négy, karmazsinvörös bársonyruhát viselő helyi nemesember tartott. A baldachin körül helyezték el a király [Franciaország] és az Ön [Bretagne] címereit, valamint a magyar király [II. Ulászló], a mondott hölgy [Candale-i Anna] és Szent Márk [Velence] jelvényeit... A mondott podestà és kapitány előtt menetelt két szép fiatal fegyvernök, két erős karddal,... s a két kard között a mondott podestà és kapitány címerei lógtak. A két fegyvernök előtt ment hat trombitás és négy nemesúr, akik zászlaikat hordozták, s a zászlók és trombiták az említett címerekkel voltak ékesítve." Július 16-án Bresciába bevonulva: "És volt ott hat trombitás, arannyal átszőtt vörös szaténból készült címeres zászlókkal. ...A kapunál a mondott hölgynek felmutatták a keresztet és az ereklyéket, amelyeket megcsókolt, majd fehér damasztbaldachint vontak felé, amelyet az említett fejedelmek és hercegnők címerei díszítettek. És a baldachintakaró belsejében egy nagy címerpajzson a magyar király és a mondott hölgy címereit ábrázolták." A július 18-i veronai bevonuláskor: "A mondott hölgy előtt haladtak a város elöljárói, mint például a podestà és a kapitány a törvény embereivel és katonákkal,... s volt velük hat nemesúr, akik hat lobogót hordoztak, valamint hat trombitás, akiknek zászlói aranyzsinóros azúrkék szaténből voltak, a zsinórok között ezüstsávval. ... Ezek a címerek voltak az előttük hordozott kardokról lelógó zászlókon is..." Július 22-én Vicenza városába bevonulva: "És volt ott kilenc hadilobogó és zászló, valamint hat trombitás. ... Ezután négy doktor a mondott hölgy fölé helyezte a baldachinernyőt, amely fehér és sárga csíkozású damasztból készült, s körben a mondott fejedelmek és hercegnők címerei díszítették. Majd rendben a gazdagon feldíszített főutcára mentek, amelyet mindenütt a mondott címerek [Franciaország, Bretagne, Magyarország, a velencei Signoria] ékesítettek." Július 25-én a Padovába való bevonuláskor: "Mert volt ott legalább hétszáz puskás katona, akik előtt menetelt hét zászlós, hat trombitással. A zászlók és lobogók világoskék és sárga felezetű szaténból készültek, a podestà címereivel... És a kapitány címerével... És két fegyvernök kivont karddal a kezében ment előttük, amelyen címerek lógtak, ahogy azt korábban már említettük. ...És a fehér damasztból készült baldachinernyő oldalain hasonlóképpen a mondott címerek voltak, ahogy azt föntebb említettük. Aztán rendben vonultak, a kárpitokkal díszített főutcán, mindenki saját rangja szerint." A Velencébe történő augusztus 1-jét követő 5-i napon tartott banketten: "Majd jött hat, a dózse címereivel feldíszített trombitás, akik leültek, majd utánuk két nagy sárkánykígyó, amelyeket két, dobon játszó albán ült, majd két sárkány, egy győzelmi kocsit húzva, amelyen egy herold és két fegyvernök ült, aranytunikában, Szent Márk címereit viselve a bal vállukon, de a herold címere koronás volt, míg a többieké nem. A herold egy levélből jelentette annak, aki a bankettet rendezte, hogy minden készen áll. ... és minden egyes közjáték [élőkép] közben arany- és ezüsttálakon és kupákban édességet és bort kínáltak. És nem volt olyan tál, amelyen ne lett volna négy kis aranyozott zászlócska, a király [Franciaország] és az Ön [Bretagne] címereivel, valamint a magyar király, a mondott hölgy [Candale-i Anna], Szent Márk és a velencei dózse jelvényeivel." A szeptember 27-i székesfehérvári bevonuláskor: "A mondott hölgy leszállt a lováról, kíséretében ott volt Lőrinc herceg, a boszniai király fia, Nyitra és Zágráb püspöke, valamint más nagyurak és főpapok. Előttük haladt a két címerhordozó, Ageneiz [Agencys] jobbról, én pedig balról, Franciaország és Bretagne címereibe öltözve. Az ön címerpajzsa hasított volt, és mint királynéi-hercegnői jelvény lett bemutatva. ... [a királyi pár találkozása után] Közelükben heroldként haladt Ageneiz, Sommerset és jómagam [Pierre Choque], mindenki saját fejedelmének vagy fejedelemnőjének címerét hordozva. Ezen a napon a király előtt kivont kardot hordoztak. Magyarország udvarmestere, Buzlai Mózes [udvarmester] irányította a menetet, mivel olyan nagyszámú volt a kíséret. Így vonultak trombitaszó kíséretében a városkapuig, amely a fentebb említett tartományok címeres lobogóival volt díszítve. Itt egyháziak fogadták őket keresztekkel és templomi zászlókkal, valamint egy szépen megmunkált és címerekkel gazdagon díszített baldachinos hordszékkel..." Az előlovasok (trombitások és dobosok) gyakran szerepeltek a magyar főurak kíséretében és udvartartásában is, akik ünnepi alkalmakkor (országgyűlés, házasság, keresztelő, hadba vonulás) reprezentációs feladatot kaptak. (A "síppal, dobbal, nádihegedűvel" való gógyítás ősi sámánszertartás is volt.) {{Hl|Apor Péter}} leírása szerint (1736) gróf Apor István († 1706) három trombitást tartott, szász-száz forint évi fizetéssel és napi három ejtel bor juttatással. Ugyancsak ő írta le a gazdag magyar úrfiak darutollas süvegét, lódingját, tarsolyát, ezüstkengyelét, gyémánttal, rubinnal vagy smaragddal kirakott aranysarkantyúját, vörösre festett, köves, göngyös szerszámú, arannyal szövött takarójú lovát, annak homlokán drága "medályba" rakott három, néha két darutollal. Őt kísérték sastollas, ezüst vagy aranygombos párduc-, tigris- vagy farkasbőrös szolgái, akik "fútták az töröksípot, trombitát". II. Rákóczi Ferenc híres udvari dobosa Dobos András volt, aki gróf Bercsényi Miklós szolgálatában is állt, majd 1707-ben az Andrássyakhoz szegődött és öreg koráig náluk szolgált. Egy 1747-ben készült festmény teljes díszben, lóháton ábrázolja a vén dobost. Nádasdy Ferenc (1555-1604) 70-80 főből álló sárvári udvartartásának népe naponta 14 asztalnál étkezett. Udvarának tagja volt a vándornyomdász Manlius, [[Nicolaus gabelmann|Gabelmann Miklós]] történetíró, [[Tinódi Lantos Sebestyén]] és számos nemesi ifjú is nevelkedett nála, akárcsak más főuraknál. Voltak saját síposai és hegedűsei, de szívesen fogadott vándormuzsikusokat is. A 17. században Nádasdy Ferenc udvarának 11 trombitásán kívül ismert az Esterházyak 9 és Thököly 15 trombitása. Nagy Zenekara volt Bethlen Gábornak, I. Rákóczy Ferenc udvarában három trombitásról és négy trombitás inasról, valamint török és lengyel síposról, négy sípos inasról, két hegedűsről, dudásról, virginásról és orgonistáról van tudomásunk. Ezen zenészek részben az udvari reprezentációs személyzet részét is képezhették. Ha egy főúr a (vesztes) csata után dobosok és trombitások nélkül, "lomposan" vonult be a városba, gúny tárgya volt a kortársak szemében. Forgách Zsigmond felső-magyarországi főkapitány egy kortárs prédikátor beszámolója szerint 1611-ben Szeben alól menekülve "rút, zsírködmönös voltával, kopják nélkül, trombitálás és dobos nélkül" vonult be Kassára. Az 1604-es országgyűlés előtt tűzvész dühöngött Pozsonyban ezért elmaradt a szokásos ünnepi felvonulás, nem szóltak a dobok és a trombiták. Tardi György ''Historia Szikszoiensis'' (1588) című versében is említi a dobosokat: "''Zöng az rézdob, harsog az sok trombita,/ Vitézmódra az seregöt biztatja:/ Jertök jobban az hitötlen pogánra -/ Velönk lészön az Istennek jobb karja!''" A Nógrád 1594-es ostromáról készült metszeten a fővezér, Mátyás főherceg lóháton látható, előtte magyar címeres palástban trombitások, dobos és zászlótartó vonul. 1595-ben ágyúlövések, trombitaszó és dobpergés tudatta a gyulafehárvári templom előtt összegyűlt tömegnek Báthory Zsigmond és Habsburg Mária Kriszterina esküvőjét. Az ''Annales de Nange'', azaz Guillaume de Nangis (1250 k.-1300) ''Chronicon'' című műve szerint Magyarországban már a keresztes háborúk alatt is voltak '''heroldok''', valószínű azonban, hogy ez az intézmény Anjou-korban jött létre. Ismert Herbordfi Herold cserelevele a vasvári káptalanból, 1325. május 16-ról és ennek átirata 1328. április 10-ről.<ref>[http://www.oszk.hu/kiadvany/tudtar/1837.htm Tudománytár repertórium 1837. Új f. 1. évf. 190]</ref> Nagy Lajos király csonka herold tartotta címere a budai várpalotából, valamint ugyanonnan egy 15. századi címertartó herold töredéke került elő. Az 1974-es budavári ásatások során feltárt szoborleletek között a magyar királyok mellett a magyar heroldok is jelen vannak. <gallery> Kép:Címertartó_herold_367.JPG|Címertartó herold töredéke az 1974. évi budavári ásatásról Kép:Herold_lovagjával_486.JPG|Herold lovagjával a budai palotából, 15. század. A budavári heroldszobrok párhuzama megtalálható a Cilleiek egyik pajzstartójának alakjában, valamint több 15. századi francia miniatúrán. Fájl:Lovag alak százszorszép díszítésű övvel, 1410-1420 körül.png|Lovagalak százszorszép díszítésű övvel, 1410-1420 körül Kép:A_herold_apródja_488.JPG|A herold apródja a budai palotából, 15. század Kép:Herold,_rekonstrukció.jpg‎|Az apród szobrának rekonstrukciója Kép:Herold_torzója_489.JPG|Herold torzója a budai palotából, 15. század Fájl:Heroldok kályhacsempékről XV. század.png|Heroldok kályhacsempékről, 15. század </gallery> A címerhasználat terjedésével egyre gyakrabban szerepelnek a címerekkel szakszerűen foglalkozó személyek. (A Vajdaságban ma is van Gerold, Magyarországon Herold családnév.) A 14. század közepén [[Hertul fia Miklós]] "cymerarius" egy Fertő tavi vámot kapott Nagy Lajos királytól. 1415-ben, amikor Zsigmond király bevonult Perpignanba, előtte egy magyar herold vonult, kezében felfelé tartott karddal. A város lakói azt hitték róla, hogy fogoly török fejedelem. Az egyes előkelőségek városokba való bevonulása (''triumphus, adventus, entrée, intrada'') ünnepélyes keretek között, pontosan meghatározott szimbolika között ment végbe (a városi lakosság egyrészének kivonulása a városfalak elé, megjelenik a helyi püspök, a relikviák, a szerzetesrendek, a nemesség, céhek, jogászok, a tudomány emberei és a diákság, néha a zsidóság is; hangsúlyos szerepet kapnak a bevonuló címerei, zászlói), mely valós politikai-hatalmi jelentéstartalommal rendelkezett. Ennek voltak részei a heroldok is. (A város előtt annak elöljárója a tömeg jelenlétében üdvözli az érkezőket, a városkapuhoz érve, melyet az érkező és a fogadó címereivel díszítik, az egyháziak vonulnak fel, az utcákat virágokkal, pálmaágakkal, az előkelőség és rokonai címerével, üdvözlő feliratokkal díszítik fel, az érkező előkelőséget taps, zeneszó és éneklés fogadja; az előkelőség baldachinos ernyő alatt a szállására megy, mely során az útkereszteződésekben moralizáló élőképekkel szórakoztatják [1502-ben Candale-i Anna királyné vicenzai bevonulásakor útban Buda felé: a Jessze fáján trónoló Szűz Mária, körülötte címereket hordozó angyalnak öltözött fiatal lányokkal, a Fortuna kerekén ülő tizenkét királynővel, Cupidóval, a liturgia Sanctus himnuszából származó Benedictus qui venit (Zsolt. 118, 26) feliratával; a negyedik útkereszteződésnél három, istennőnek öltözött, eladósorban levő, 15–16 éves leány ajánlotta a leendő királynőnek hatalmát, de úgy, hogy öltözékükből kilátszott a keblük], a város fogadást ad a tiszteletére, vacsorával és táncmulatsággal, hódolatadással; a vendég ajándékot kap kenyér és bor formájában.) A menet előtt herold(ok) vitték az érkezők címereit. Egy 14. század végi oklevél szerint Zsigmond király hívei a zászlaján a "hűtlen János bán címerét" vivő embert [heroldot, zászlóvivőt] fogtak el. (Bertényi új. m. 59.) Zsigmond [[Königsbergi János]] személyében a magyarországi heroldok fölé címernagyot (címerkirályt) nevezett ki. 1457-ben V. László leánykérő követségében a francia királyhoz a Tours-i bevonuláskor "Magyarország címeres heroldja" is részt vett és a lakomán nagy számban voltak fegyveresek, heroldok, trombitások és hangszeren játszó személyek. Candale-i Anna 1502-es székesfehérvári házasságkötése előtt a menet élén három herold vitte a házasulandók címerét. Középen {{Hl|Pierre Choque}} vitte a jövendő királyné címerét, mivel nem volt saját címerhordozója. A francia királyi pár címereit egy másik francia herold, Ageneiz vitte (aki az út kezdetétől a kíséret tagja volt, és Franciaország címerébe volt öltözve), noha ezt a feladatot az angol Somerset heroldja is szívesen ellátta volna (aki Velencében csatlakozott a királyné kíséretéhez), de végül az ő országának a címere is megjelent a menetben, a magyar közönség nem kis érdeklődésétől kísérve. A harmadik címert, II. Ulászló címerpajzsát nyilvánvalóan egy magyar herold (talán Buzlai Mózes udvarmester) vitte. A magyar heroldot ("le Heraut de Hongrie") Marcus Vulson [[de la Colombière]] is elmíti híres 1639-es művének bevezetőjében a de Coucy család címerével kapcsolatban. Rudolf király heroldja a kassai származású [[Ruda János]] volt. A bécsi Burgban (a Schatzkammerban) őriznek egy címeres egyenruhát, melyet a 17. században a magyar herold viselt. II. Mátyás 1608-as pozsonyi koronázásán egy francia kisnyomtatvány (''Cérémonies observées au couronnement de Mathias deuxiesme roy de Hongrie''. J. Périer könyvkereskedő kiadása. Párizs, 1609., Lyon, 1609.) leírása szerint a menetben két (más források szerint tíz) nemes ember vitte a magyar tartományok lobogóit és zászlóit, majd őket követte a herold, oldalán fegyverrel, magyar pajzzsal elöl-hátul (címeres dalmatikában), fehér bottal a kezében. Őt követték az ország főtisztviselői, akik a királyi jelvényeket hozták (a királyi palástot, egy régi keresztet Jézus keresztjének egy darabjával, ereklyetartót, jogart, országalmát, királyi kardot, királyi koronát). [http://www.aetas.hu/2013-03.pdf 184.] III. Károly 1712-es koronázásán nem a magyar kancellária állította ki Magyarország heroldjait, mint korábban, hanem az udvari kancellária. A lovagi ceremóniákkal lehet kapcsolatban a Bocskai István által 1606-ban a Karácsony családnak adományozott magyar nyelvű címeres levélben olvasható "Kopia ütkezet", "Ket emberek viadallia", "Nemesi es vitezleo giakorlasok", "jel kiadas", "zazlok emelese", "vitezleő giakorlasok", "vízi hadak", "gieőreo öklelesek", "zep oltezetio pompak" stb. kifejezés is. [[Kép:Pacher_címer.PNG|thumb|Német és magyar herold mint a Pacher család 1702-es címerének címertartója]] [[Fájl:A Pejáchevich család grófi címere német és magyar herold pajzstartókkal (18–19. század.jpg|bélyegkép|A Pejáchevich család grófi címere német és magyar herold pajzstartókkal (18–19. század)]] Herceg Esterházy Pál (1635−1713) nádor a törökökön aratott zalánkeméní diadal (1691) hálájaként párját ritkító, látványos processziót vezetett Kismartonból Máriacellbe. A celli bevonulást személyesen vezette, vele volt felesége, gróf Thököly Éva, mind a négy fiuk, a kiterjedt Esterházy família s más főúri családok tagjai. A felvonulók közt díszruhás heroldokat, muzsikusokat, énekeseket lehetett látni, több száz címeres zászló lobogott, 665 fehér ruhás leány szenttárgyú képeket, szobrocskákat vitt, a szentolvasó titkait vörös-, fehér- és aranyruhás, jelmezes alakok szimbolizálták. A hálaadó zarándoklaton 11 ezer ember vett részt és mint a nádori processzió került a történelem évkönyvébe.[http://www.federatio.org/mi_bibl/NyMTA_1987.pdf (143-144. l.)] Heroldok szerepelnek [[pajzstartó]]ként a Pejáchevich család 1772-es grófi címerében, mely [[Nagy Iván]] leírásában (IX. 198.) a következő: "...jobbról német herold fekete talárban, sárga dalmaticába öltözve, fején arannyal szegett, vörös tollakkal díszített háromszögű német süveg, mellén koronás kétfejű fekete sas, jobb kezében fekete papírtekercset tart. Balról magyar herold sárga csizmában, vörös talárban fehér dalmaticában mellén Magyarország koronás címerével, fején kócsagtollas vörös tetejű prémes kalap, bal kezében vörös tekercset tart." A heroldok elmaradhatatlan részvevői voltak a királykoronázásoknak. Az 1790-es koronázási menetben {{Hl|Pávits József}}, Magyarország heroldja vonult fel, akinek térdig érő fehér ingének elejére és hátuljára is a magyar címert festették.<ref>VAJNÁGI MÁRTA: ''Koronázás a Német-római Birodalomban és Magyarországon a kora újkorban''. VILÁGTÖRTÉNET (2014) 2:280 (267–293.).[https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/11829/kulonlenyomatVT2014_koronazas_u_214923.986923.pdf?sequence=1]</ref> Az 1792-es koronázáson Magyarország heroldja magyar süvegben és fehér pálcával lóháton vonult fel.<ref>''Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével''. Szerkesztette Forgó András. Pannonhalmi Főapátsági Levéltár, A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára. Pannonhalma–Veszprém, 2013 73.[https://www.academia.edu/4974955/Ad_dignitatem_regiam_sublevetis._A_18._sz%C3%A1zadi_magyar_kir%C3%A1lykoron%C3%A1z%C3%A1sok_t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%A9hez]; Egy másik leírás: [a koronázási menetben volnult]"á Magyar ''Herold'' fejér páltzátskával - az Orɾzág Birája ez is páltzáskával" Magyar Kurir, (49.) 1792. június 19. 766.[http://dspace.bcucluj.ro/bitstream/123456789/41003/1/BCUCLUJ_FP_H140_1792_001_049.pdf]</ref> Nagy Iván említi (I. 281.), hogy 1803-ban Bécsben {{Hl|Palocsay János}}, császári királyi [[tanácsos]], kancelláriai titkár és magyarországi herold október 18-án igazolta a pilisi Beleznay család nemzedékrendjét. Idővel a [[világi lovagrend]]eknek és egyes [[érdemrend]]eknek is volt heroldi hivatala. 1771-ben Klobusiczky Antal Nagy Iván szerint (VI. 280.) a magyar királyi udvari kancelláriánál "titiknok" és a [[Szent István Rend]] heroldja volt. I. Ferenc József 1867-es koronázásán egy magyar királyi herold is felvonult. Az első világháború után a nemesi ügyekkel ([[nemességigazolás|nemesség]] és címigazolás, címervizsgálat stb.) A Magyar Királyi Belügyminisztérium foglalkozott. Az osztrák sematizmusok alapján úgy tűnik, hogy a 18-19. században (és valószínűleg a megelőző két évszázadban is) a bécsi udvartartáson belül a heroldok kettős funkciót töltöttek be. ''Egyrészt'' a magyar kancellárián belül létezett magyar királyi herold (Königreich ungarischer Herold, Königreich Ungarn Herold), azaz a magyar kancellária heroldjának a tisztsége, aki ''másrészt'', az udvartartáson belül, a többi (2 birodalmi [német], 1 magyar, 1 cseh és 1 osztrák főhercegi) herolddal együtt alkotta a császári birodalmi heroldok (Kaiserliche Reichsherolden) testületét. A két szervezetben pedig ugyanazok töltötték be a heroldi tisztségeket. (Valamint a magyar kancellárián belül a Szent István Rendnek is volt saját heroldja). Az első funkciót talán tekinthetjük a magyar királyi herold, a másodikat pedig a magyar címerkirály funkciójának. Így pl. 1797-ben (amikor a Szent István Rend heroldja Horváth Ferenc volt) a magyar kancellárián Pavics József neve szerepel, mint herold (Königreich Ungarn Herold), ugyanakkor magyar királyi heroldként (Kön. ungarischer Herold) tagja volt a császári birodalmi heroldok (Kaiserliche Reichsherolden) szervezetének is, akik (1790-ben) a koronázáson (címerkirályként?) lóháton vonultak fel[https://books.google.sk/books?id=WUBJAAAAcAAJ&pg=RA2-PA3&lpg=RA2-PA3&dq=Joseph+Fauken&source=bl&ots=iQGao8gDty&sig=aXiPgcXDSWmMRIIP7UgTjOawyQ4&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwj8voWN4PfYAhWDYVAKHaEEBB8Q6AEIVzAO#v=onepage&q=Joseph%20Fauken&f=false 319. l.] (miközben az egyszerű heroldok talán gyalogosan meneteltek). '''Magyar heroldok:''' 1352-ben Hertulfia Miklós cymerarius (királyi herold vagy címerfestő) fordul elő. (Turul 1889/4. 182.) 1412 - {{Hl|Königsbergi János}}, címerkirály Zsigmond király alatt, Hungerland hivatali névvel, az összes magyar herold és perszevant fölött állt. 1440 - Heinrich de Riche, Ungerland hivatali névvel magyar királyi herold [https://books.google.sk/books?id=raIAAAAAcAAJ&pg=PR73&lpg=PR73&dq=krabatland&source=bl&ots=pfWAN5fzM7&sig=9uU9oepBeA1KvBgY4xlxTgpsPng&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwj234Selv_YAhWNCewKHTj5Dy84FBDoAQgmMAA#v=onepage&q&f=false XXXV. 103. 1440.] [http://www.regesta-imperii.de/regesten/20-19-2-baden/nr/c308e1de-63f3-4d33-a68b-a0d14939baa5.html][http://www.regesta-imperii.de/regesten/20-19-2-baden/nr/bdbef2bc-9ea7-49ce-9268-a1555f5f388e.html] 1444-ben még valószínűleg ugyanő áll Unferland hivatali néven VI. Albert stájer herceg szolgálatában. 1452-ben talán ugyanő szerepel Bécsben Hunyadi János látogatásánál.[https://books.google.sk/books?id=0B9UAAAAcAAJ&pg=PA145&lpg=PA145&dq=ul%C3%A1szl%C3%B3+heroldja&source=bl&ots=OrVbRjg_65&sig=XRfSr8MbZDuxoUQpDHv3YOJxjNc&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwj-o66g16TZAhVLmbQKHThUDQQ4ChDoAQg1MAM#v=onepage&q=ul%C3%A1szl%C3%B3%20heroldja&f=false 145. l.] 1443-ban Johann gen[annt] Krabatland horvát királyi perszevant. [https://books.google.sk/books?id=raIAAAAAcAAJ&pg=PR73&lpg=PR73&dq=krabatland&source=bl&ots=pfWAN5fzM7&sig=9uU9oepBeA1KvBgY4xlxTgpsPng&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwj234Selv_YAhWNCewKHTj5Dy84FBDoAQgmMAA#v=onepage&q&f=false LXXIII. 648. 1443.] 1559-1584 {{Hl|Johann von Francolin}} a magyar királyi herold. 1584-1609 {{Hl|Ruda János}} a magyar királyi herold. 1694-1715-től-1723-1729-ig {{Hl|Johann Bernhard Gögger von Löwenegg}} a magyar királyi herold[https://books.google.sk/books?id=1poAAAAAcAAJ&pg=RA2-PA11&lpg=RA2-PA11&dq=Bernhard+von+G%C3%B6gger+L%C3%B6wenegg&source=bl&ots=fqRbmiYKEt&sig=LqLmlqEibor0eQXO-fS5_dymAsE&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwik4PbBt_jYAhVFIlAKHXVvADgQ6AEIMTAB#v=onepage&q=Bernhard%20von%20G%C3%B6gger%20L%C3%B6wenegg&f=false 11. (30.), VII. (274.)], aranysarkantyús lovag, királyi tanácsos. [https://books.google.sk/books?id=BoxBAAAAcAAJ&pg=RA3-PA599&lpg=RA3-PA599&dq=Bernhard+von+G%C3%B6gger+L%C3%B6wenegg&source=bl&ots=iz3sNDxoGa&sig=8y0mg2STeHy0jR2RKYlurt-XzB8&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwik4PbBt_jYAhVFIlAKHXVvADgQ6AEINTAC#v=onepage&q=Bernhard%20von%20G%C3%B6gger%20L%C3%B6wenegg&f=false 599., 307., 308., 571., 573.] [https://books.google.sk/books?id=-ttdAAAAcAAJ&pg=PT62&lpg=PT62&dq=Bernhard+von+G%C3%B6gger+L%C3%B6wenegg&source=bl&ots=WKa3t5q6Go&sig=B9VZQwO-N9VUUPiwa3juIa1Ex2w&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwik4PbBt_jYAhVFIlAKHXVvADgQ6AEISDAG#v=onepage&q=Bernhard%20von%20G%C3%B6gger%20L%C3%B6wenegg&f=false 1722: F&G (64.)] [https://www.academia.edu/31486086/A_b%C3%A9csi_udvartart%C3%A1s_magyar_alkalmazottai_1711_%C3%A9s_1765_k%C3%B6z%C3%B6tt 1729: 90.] 1729-1754 Üresedés. VI. Károly császár alatt egyedül Löwenegg viselte a tisztséget, majd Mária Terézia trónra lépésekor sem vettek fel új magyar heroldot, hanem úgy határoztak, hogy a koronázáson valamelyik másik örökös tartománybeli herold helyettesítse, de később majd pótolni kell az üresedést. 1745-ben Johann Georg Pakay és Franz Josef Gössinger pályázott a magyar heroldi pozícióra, de Franz Reisch 1754-es kinevezéséig senki sem nyerte el a tisztséget.[https://www.academia.edu/31486086/A_b%C3%A9csi_udvartart%C3%A1s_magyar_alkalmazottai_1711_%C3%A9s_1765_k%C3%B6z%C3%B6tt 1729: 90-91.] 1746-ban még mindig üresedés volt a magyar királyi herold hivatalában. [https://books.google.sk/books/about/Kayserlich_und_K%C3%B6niglicher_wie_auch_Erz.html?id=LZsAAAAAcAAJ&redir_esc=y 6. (295.)] 1754-től 1756-1760-ig Franz Reisch a magyar herold. [https://books.google.sk/books/about/Kayserlich_und_K%C3%B6niglicher_wie_auch_Erz.html?id=bZsAAAAAcAAJ&redir_esc=y 366.] [https://books.google.sk/books?id=XfFkAAAAcAAJ&pg=PT44&lpg=PT44&dq=K%C3%B6nigl.+Hungarischer+Herold&source=bl&ots=XnKvI9o1Vs&sig=rpKO510ZG-raTE2Cu33K-NOIEtQ&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiD5tKi9PfYAhVNEVAKHUm4DpwQ6AEILTAB#v=onepage&q=K%C3%B6nigl.%20Hungarischer%20Herold&f=false 63. l.] [https://books.google.sk/books/about/Kayserlich_und_K%C3%B6niglicher_wie_auch_Erz.html?id=iJsAAAAAcAAJ&redir_esc=y 385.] 1760-tól-1765-ben {{Hl|Gyárffás Mátyás}} volt a magyar (és birodalmi) herold (Königl. Hungarischer Herold). [https://books.google.sk/books?id=upsAAAAAcAAJ&pg=PA20&lpg=PA20&dq=Kayserlich-+und+K%C3%B6niglicher,+wie+auch+Erz-herzoglicher&source=bl&ots=MyTY-3TF9_&sig=vj6GOsG8LgbFcsjC-P5ropQv5BQ&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwip6-3GrPjYAhVl6YMKHVgAA7AQ6AEISTAG#v=onepage&q=Kayserlich-%20und%20K%C3%B6niglicher%2C%20wie%20auch%20Erz-herzoglicher&f=false 409. l.] 1775-76-ban még mindig Gyárffás a magyar királyi herold, [https://books.google.sk/books?id=-ZsAAAAAcAAJ&pg=PA329&lpg=PA329&dq=K%C3%B6nigl.+Hungarischer+Herold&source=bl&ots=9Q6aUQlshf&sig=QUaqv6zNtlPL-ycpaYNJ4bfXL_o&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiD5tKi9PfYAhVNEVAKHUm4DpwQ6AEIKTAA#v=onepage&q=K%C3%B6nigl.%20Hungarischer%20Herold&f=false 329., 347. l.][https://books.google.sk/books?id=1c9fAAAAcAAJ&pg=PA354&lpg=PA354&dq=Mathias+Gy%C3%A1rf%C3%A1s&source=bl&ots=kWjQAopmRv&sig=5e64jelvrqagYMzEszUCxJCCRi0&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwi9vqqWo_jYAhXOblAKHTHPC-kQ6AEINTAD#v=onepage&q=Mathias%20Gy%C3%A1rf%C3%A1s&f=false 354. l.] 1776-ban már hiányzónak (abwesend) írják. [https://books.google.sk/books?id=1c9fAAAAcAAJ&pg=PA354&lpg=PA354&dq=Mathias+Gy%C3%A1rf%C3%A1s&source=bl&ots=kWjQAopmRv&sig=5e64jelvrqagYMzEszUCxJCCRi0&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwi9vqqWo_jYAhXOblAKHTHPC-kQ6AEINTAD#v=onepage&q=Mathias%20Gy%C3%A1rf%C3%A1s&f=false 327.. 354. l.] 1779-ben üresedés volt a magyar (és cseh) királyi herold hivatalában. [https://gdz.sub.uni-goettingen.de/id/PPN776871617 367. l.] 1780-ban üresedés a magyar (és a cseh) királyi herold hivatalában. [https://gdz.sub.uni-goettingen.de/id/PPN776871617 349. l.] 1781-ben üresedés a magyar (és a cseh) királyi herold hivatalában.[https://books.google.sk/books?id=Rk03AAAAYAAJ&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions 380.] 1784-ben üresedés a magyar (és a cseh) királyi herold hivatalában. [https://books.google.sk/books/about/Hof_und_Staats_Schematismus_der_r%C3%B6m_kai.html?id=34sAAAAAcAAJ&redir_esc=y 170.] 1789-ben üresedés volt a magyar (és a cseh) királyi herold hivatalában. [https://books.google.sk/books?id=Hz4_AAAAcAAJ&pg=PT28&lpg=PT28&dq=Joseph+Fauken&source=bl&ots=A-9WhpANdZ&sig=7RgMeihtoA7PX6gaPVtYDC7R1SY&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwj8voWN4PfYAhWDYVAKHaEEBB8Q6AEISDAL#v=onepage&q=Joseph%20Fauken&f=false 39.] 1791-1792-1793-1796-ban {{Hl|Pavics József}} a magyar királyi herold. (Pavich alakban)[https://books.google.sk/books/about/Kaiserlich_k%C3%B6niglicher_Hof_und_Ehrenkal.html?id=bT4_AAAAcAAJ&redir_esc=y 43.][https://books.google.sk/books/about/Kaiserlich_k%C3%B6niglicher_Hof_und_Ehrenkal.html?id=dD4_AAAAcAAJ&redir_esc=y 41.][https://books.google.sk/books/about/Kaiserlich_k%C3%B6niglicher_Hof_und_Ehrenkal.html?id=fD4_AAAAcAAJ&redir_esc=y 41.] [https://books.google.sk/books/about/Hof_und_Staats_Schematismus_der_r%C3%B6m_kai.html?id=EIwAAAAAcAAJ&redir_esc=y 156., 340.] 1797-ben {{Hl|Pavics József}} fordul elő a magyar kancellárián, mint magyar királyi herold (Königreich Ungarn Herold), ugyanakkor a császári birodalmi heroldok (Kaiserliche Reichsherolden) szervezetén belül is létezett egy másik magyar királyi heroldi hivatal (Kön. ungarischer Herold), melyet ugyanő töltött be, a többi (2 birodalmi, 1 magyar, 1 cseh, 1 osztrák főhercegi) udvari (birodalmi) herolddal együtt, [https://books.google.sk/books?id=I5wAAAAAcAAJ&pg=PA334&lpg=PA334&dq=K%C3%B6nigl.+Hungarischer+Herold&source=bl&ots=J-JQK7Ikm8&sig=0w_K4lI950BwRJwyuyhnXBqgoSU&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiD5tKi9PfYAhVNEVAKHUm4DpwQ6AEINjAD#v=onepage&q&f=false 151., 334. l.] akik (1790-ben) a koronázáson lóháton vonultak fel.[https://books.google.sk/books?id=WUBJAAAAcAAJ&pg=RA2-PA3&lpg=RA2-PA3&dq=Joseph+Fauken&source=bl&ots=iQGao8gDty&sig=aXiPgcXDSWmMRIIP7UgTjOawyQ4&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwj8voWN4PfYAhWDYVAKHaEEBB8Q6AEIVzAO#v=onepage&q=Joseph%20Fauken&f=false 319. l.] 1779-ben és 1780-ban a magyar kancellárián még expedítor. [https://gdz.sub.uni-goettingen.de/id/PPN776871617 197. l.][https://gdz.sub.uni-goettingen.de/id/PPN776871617 186. l.] 1798-ban Pavics József magyar királyi herold,[https://books.google.sk/books?id=7U83AAAAYAAJ&pg=PA329&lpg=PA329&dq=Joseph+Fauken&source=bl&ots=YYKbRGWgR9&sig=09qaTk0srwM16WIZvIIyUrYiBbA&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjd6_OB7PfYAhVFaFAKHVGXA0s4ChDoAQg3MAI#v=onepage&q=Joseph%20Fauken&f=false 329. l.], aranysarkantyús lovag, cs. és k. tanácsos, udvari familiáris (Aulae Regiae Familiaris), magyar királyi udvari főtitkár, kiadóhivatali igazgató (Expedits Director), Baranya vármegye bírósági társülnöke, Bécsben a Passauerhof 395. alatti lakos. (uo. 148-149.). 181-1802-1803-1804-1808-ban {{Hl|Palocsay János}} volt a magyar királyi herold (Königl. ungarischer Herold), Faucken pedig az egyik birodalmi herold (Kaiserl. Reichsherold). [https://books.google.sk/books?id=1r63fkQv7yUC&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions 381.] [https://books.google.sk/books?id=Ol0NAAAAIAAJ&redir_esc=y 49., 373. l.][https://books.google.sk/books?id=RvFkAAAAcAAJ&pg=PT43&lpg=PT43&dq=Joseph+Fauken&source=bl&ots=gMwKZiCU_h&sig=SMJam3iok4HfOakMCmqxICx5hpI&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwj8voWN4PfYAhWDYVAKHaEEBB8Q6AEIUzAN#v=onepage&q=Joseph%20Fauken&f=false 31.] 1808-ban herold, magyar főtitoknok, Köllnerhofgasse 786. alatti lakos.[https://books.google.sk/books?id=YNJSAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false 42.] 1779-ben a kacellárián koncipista (fogalmazó). [https://gdz.sub.uni-goettingen.de/id/PPN776871617 196.] 1780-ban a magyar kancellárián még viceprotokollista [https://gdz.sub.uni-goettingen.de/id/PPN776871617 186. l.] 1811-1816-ban Jaszvitz József magyar királyi herold, cs. és k. tanácsos, magyar udvari titkár Singerstraße 951. alatti lakos. [https://books.google.sk/books?id=D5XT7ZwWcD8C&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions 55.] [https://books.google.sk/books?id=GhPud1sNUVAC&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions 59.] [https://books.google.sk/books?id=JR_hpQtX4pwC&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions 63.] [ 69.] 1827-ben cs. és k. tanácsos, udvari titoknok, Singerstraße 895. alatti lakos.[https://books.google.sk/books?id=icAbAQAAMAAJ&dq=Hof-%20und%20Staats-Schematismus&hl=hu&source=gbs_similarbooks 89.]. 1835-1836-ban magyar királyi herold, cs. és k. tanácsos, magyar királyi udvari főtitkár, Bécsben a Singerstraße 895. alatti lakos. [https://books.google.sk/books?id=NaOlHnHXYowC&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions 85.] [https://books.google.sk/books?id=7m1MAAAAcAAJ&pg=PP356&lpg=PP356&dq=K%C3%B6nigl.+Hungarischer+Herold&source=bl&ots=kIfkMm2t3P&sig=iZhTOeYXtJTZUkNtt9tOhhmCpdQ&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiD5tKi9PfYAhVNEVAKHUm4DpwQ6AEIOjAE#v=onepage&q&f=false 357. l.] 1779-ben és 1780-ban (Ludwig) a magyar kancellárián még regisztrátorsegéd [https://gdz.sub.uni-goettingen.de/id/PPN776871617 197.][https://gdz.sub.uni-goettingen.de/id/PPN776871617 186. l.] 1837-1839-1847-ben Hadáry Antal magyar királyi herold, valóságos magyar királyi udvari titkár, Torna és Hont vármegye bírósági társülnöke, Bécsben a Josephstadt 189. alatti lakos.[https://books.google.sk/books?id=RqYfCMMPcbcC&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions 109.][https://books.google.sk/books?id=26iVpDCtETcC&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions 113.], 1847-ben a Szent István Rend heroldja, királyi tanácsos.[https://books.google.sk/books?id=WLEUAAAAYAAJ&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions 22.] Még a hivatalában volt, amikor 1847-ben meghalt.[https://books.google.sk/books?id=WLEUAAAAYAAJ&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions az index után] 1847-től {{Hl|Pauly Károly}}, udvari titoknok fordul elő, mint "Magyarország czimernöke, [Bécs] am Peter, 575. sz."[https://books.googleusercontent.com/books/content?req=AKW5Qadj2wkYNh_S_n40xnqoJP58RMz9g6WL3VsMmW3pzRlLb_pm3MTgrFmQOLLcLnSAmy2ibTsZHMPuSpVz3j4kefjgcV6dKrt-Eiq01eninuQ_fHkFGp0q3sVyWJ326gjkOoMegAKitRrWr1ghBB8SzxzpMYLsi7DAqI2LCr1xWuzT1cowW8kl4Iq7-YSuUb3hEp40HwzbJBi0iXi593mtOgssS2Gyyo3hWeUv8E1uFMIUatYnzjaanAAZ0v33TSs63HuJfccIDwvaWsM7gHi4dIpQEBchvmZJ2Zpy4XcesiC2vXOBDB4 (100. l.)] 1847-ben Kumpfgasse 824. alatti lakos.[https://books.google.sk/books?id=WLEUAAAAYAAJ&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions 104.] 1848-ban valóságos magyar királyi titoknok, Kumpfgasse 824. alatti lakos. [https://books.google.sk/books?id=L2ANAAAAIAAJ&dq=Hof-%20und%20Staats-Schematismus&hl=hu&source=gbs_similarbooks 105.] <gallery> Fájl:Magyar herold Bikkessytől, 1816.png Fájl:Magyar herold Trentsensky metszetén, 1820 k..jpg </gallery> '''Jegyzetek:''' <references/> <small>'''Kirux''' (hirdető, kikiáltó, herold). Kivált a királyság és a nemesállam korában, később pedig a nemzeti viszonyok terén fontos szerepe volt. Hajdan a c-ök a fejedelmek és előkelők követei, szolgálattévő kamarás-féléi voltak nyilvános és magánügyekben. Il. 1, 334: chruces, DioV aggeloi hde kai andrwn. Ők gyűjtötték össze a gyűléseket, ők tartották fenn a rendet, törvénykezéseknél és áldozásoknál is szerepeltek, s már akkor a hadviselő felek közvetítői is voltak. A magánéletben ügyeltek a háztartásra, fogadták a vendégeket, felügyeltek az asztali szolgálatra, énekest szereztek, gondozták a vendégek kocsiját stb. Mint különböző városok v. államok követei már akkor is későbben is a nemzetközi jog védelme alatt állottak, s megsértésükre ritkán volt példa (l. mégis Bulis, 2. és Plut. Pericl. 30). Athenaeben sok nyilvános c. volt alkalmazva, rendesen fizetéssel, egyes tisztviselők mellett. A tanácsnak is volt külön, fizetett c.-e, c. thc boulhV, később c. th boulhV kai tou dhmou. CIA II 73. 329. Rendesen csak az alacsonyabb néposztály tagjai vállalkoztak az c. szerepére, kitől különben előleges hangpróbát (docimasia eujwniaV) követeltek. Demosth. 19, 338. Alkalmazásuk ideje alatt egy testületet alkottak, s együtt étkeztek (aisitoi, CIA III 1019). Jelvényük két kigyóval körülfont olajfa- vagy borostyánpálcza volt; mint békekövetek gyapjúszalaggal övezett olajfaágat hordtak. Tekintélyesebb állása köztük csak az Areopagus c.-ének volt, c. thV ex ’Areiou pagou boulhV. CIA II 481. III. 10. 721. – Romában a c. neve ''caduceator'' (caduceus a pálczáé) vagy ''praeco'' [magyar prékó: Sz. L.], ''legatus'', ''orator'', különös ténykedése szerint; a hadi követé ''fetialis'' (l. Fetiales). ''GY. GY.'' (''Ókori lexikon''. Szerkesztette: Pecz Vilmos. Budapest, I-II. 1902-1904)[http://mek.niif.hu/03400/03410/html/4194.html]</small> === Lásd még === [[heraldika]], [[címerkirály]], [[perszevant]], [[apród]], [[címerköltő]], [[trubadúr]], [[lovagi torna]], [[címerfestő]] https://sk.pinterest.com/thiltmann/heralds/ [[Kategória:Heraldika]] szpmirwh0r6viz4zwz4tnyr6xoup1tc 0 61528 552192 552160 2026-07-25T12:53:07Z KeFe 20 552192 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} {|| align="center" border=2 |- |+<center><big><b>Védett és fokozottan védett állatok</b></big></center> |- |-align="center" bgcolor="#BDBD8A" !Magyar<br /> neve||Latin<br /> neve||Természet-<br />védelmi<br /> értéke Ft. |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GERINCESEK|GERINCESEK]] ||[[VERTABRATA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Ingolák|INGOLÁK]] ||[[CEPHALASPIDOMORPHI]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Ingolák/Ingolaalakúak|INGOLAALAKÚAK]] ||[[PETROMYZONTIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Ingolák/Ingolafélék|Ingolafélék]] ||[[Petromyzontidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Ingolák/Tiszai ingola|Tiszai ingola]] ||[[Eudontomyzon danfordi]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Ingolák/Dunai ingola|Dunai ingola]] || [[Eudontomyzon mariae]]|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Ingolák/Vladykov-ingola|Vladykov-ingola]] ||[[Eudontomyzon vladykovi]]|| 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Halak/Ccsontps halak|CSONTOS HALAK]] || [[OSTEICHTHYES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Halak/Sugárúszójú halak|SUGARASÚSZÓJÚ HALAK]] ||[[ACTINOPTERYGII]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Halak/Tokalakúak|TOKALAKÚAK]] ||[[ACIPENSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Halak/Tokfélék|Tokfélék]] ||[[Acipenseridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Viza|Viza]] || [[Huso huso]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Vágó tok|Vágó tok]] ||[[Acipenser gueldenstaedti]]<ref>A természetvédelmi érték kaviár, és kaviár alapú termékek esetében a kaviár és kaviáralapú termék tömegének minden megkezdett 125 grammja után kétszáz ezer forint.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Sima tok|Sima tok]] ||[[Acipenser nudiventris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Sőregtok|Sőregtok]] ||[[Acipenser stellatus]]|| 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Halak/Heringalakúak|HERINGALAKÚAK]] ||[[CLUPEIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Halak/Heringfélék|Heringfélék]] ||[[Clupeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Dunai nagyhering|Dunai nagyhering]] ||[[Alosa immaculata]]|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Halak/Pontyalakúak|PONTYALAKÚAK]] ||[[CYPRINIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Halak/Pontyfélék|Pontyfélék]] ||[[Cyprinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Leánykoncér|Leánykoncér]] || [[Rutilus pigus]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rutilus virgo]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus pigus virgo]])'' alfajt is.</ref> || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Gyöngyös koncér|Gyöngyös koncér]] || [[Rutilus frisii]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Rutilus meidingeri)'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus frisii meidingeri]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Nyúldomolykó|Nyúldomolykó]] ||[[Leuciscus leuciscus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Vaskos csabak|Vaskos csabak]] ||[[Leuciscus souffia]] (Telestes souffia) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Fürge cselle|Fürge cselle]] ||[[Phoxinus phoxinus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Kurta baing|Kurta baing]] ||[[Leucaspius delineatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Sujtásos küsz|Sujtásos küsz]] ||[[Alburnoides bipunctatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Petényi-márna|Petényi-márna]] (magyar márna) ||[[Barbus meridionalis]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Halak/Kárpáti márna|Kárpáti márna]] ''([[Barbus carpathicus]])'', [[Állatok/Halak/Balkáni márna|Balkáni márna]] ''([[Barbus balcanicus]])'' és [[Állatok/Halak/Petényi-márna|Petényi-márna]] ''([[Barbus petenyi]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Fenékjáró küllő|Fenékjáró küllő]] ||[[Gobio gobio]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Halak/Tiszai küllő|Tiszai küllő]] ''([[Gobio carpathicus]])'' és [[Állatok/Halak/Dunai küllő|Dunai küllő]] ''([[Gobio obtusirostris]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Halványfoltú küllő|Halványfoltú küllő]] ||[[Gobio albipinnatus]] (Romanogobio albipinnatus)<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Romanogobio vladykovi]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Homoki küllő|Homoki küllő]] ||[[Gobio kesslerii]] (Romanogobio kesslerii) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Felpillantó küllő|Felpillantó küllő]]||[[Gobio uranoscopus]] (Romanogobio uranoscopus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Szivárványos ökle|Szivárványos ökle]] ||[[Rhodeus sericeus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rhodeus amarus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rhodeus sericeus amarus]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Halak/Csíkfélék|Csíkfélék]] ||[[Cobitidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Réti csík|Réti csík]] ||[[Misgurnus fossilis]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Vágó csík|Vágó csík]] ||[[Cobitis taenia]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Cobitis elongatoides]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Törpecsík|Törpecsík]] ||[[Sabanejewia aurata]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''[[Állatok/Halak/Balkáni csík|Balkáni csík]]''' ''([[Sabanejewia balcanica]])'' és '''[[Állatok/Halak/Bolgár csík|Bolgár csík]]''' ''([[Sabanejewia bulgarica]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Halak/Kövicsíkfélék|Kövicsíkfélék]] || [[Balitoridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Kövicsík|Kövicsík]] ||[[Barbatula barbatula]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Halak/Pisztráng alakúak|PISZTRÁNG ALAKÚAK]] ||[[SALMONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pócfélék|Pócfélék]] || [[Umbridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Lápi póc|Lápi póc]] ||[[Umbra krameri]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Halak/Pisztrángfélék|Pisztrángfélék]] || [[Salmonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Pénzes pér|Pénzes pér]] || [[Thymallus thymallus]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Dunai galóca|Dunai galóca]] ||[[Hucho hucho]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Halak/Sárkányfejühal-alakúak|SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK]] ||[[SCORPAENIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Halak/Kölöntefélék|Kölöntefélék]] ||[[Cottidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Botos kölönte|Botos kölönte]] ||[[Cottus gobio]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Cifra kölönte|Cifra kölönte]] ||[[Cottus poecilopus]] || 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Halak/Sügéralakúak|SÜGÉRALAKÚAK]] || [[PERCIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Halak/Sügérfélék|Sügérfélék]] ||[[Percidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Széles durbincs|Széles durbincs]] ||[[Gymnocephalus baloni]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Selymes durbincs|Selymes durbincs]] ||[[Gymnocephalus schraetser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Magyar bucó|Magyar bucó]] ||[[Zingel zingel]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halak/Német bucó|Német bucó]] ||[[Zingel streber]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Kétéltűek|KÉTÉLTŰEK]] ||[[AMPHIBIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/FARKOS KÉTÉLTŰEK|FARKOS KÉTÉLTŰEK]] ||[[CAUDATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szalamandrafélék|Szalamandrafélék]] ||[[Salamandridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Foltos szalamandra|Foltos szalamandra]] ||[[Salamandra salamandra]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Alpesi gőte|Alpesi gőte]] ||[[Triturus alpestris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi tarajosgőte|Alpesi tarajosgőte]] ||[[Triturus carnifex]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Közönséges tarajosgőte|Közönséges tarajosgőte]] ||[[Triturus cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai tarajosgőte|Dunai tarajosgőte]] ||[[Triturus dobrogicus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Pettyes gőte|Pettyes gőte]] ||[[Triturus vulgaris]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Kétéltűek/Békák|BÉKÁK]] ||[[ANURA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Kétéltűek/Korongnyelvűbéka-félék|Korongnyelvűbéka-félék]] || [[Discoglossidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Vöröshasú unka|Vöröshasú unka]] ||[[Bombina bombina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Sárgahasú unka|Sárgahasú unka]] ||[[Bombina variegata]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Kétéltűek/Ásóbékafélék|Ásóbékafélék]] ||[[Pelobatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Barna ásóbéka|Barna ásóbéka]] ||[[Pelobates fuscus]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Kétéltűek/Varangyfélék|Varangyfélék]] ||[[Bufonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Barna varangy|Barna varangy]] || [[Bufo bufo]]|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Zöld varangy|Zöld varangy]] ||[[Bufo viridis]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Kétéltűek/Levelibéka-félék|Levelibéka-félék]] || [[Hylidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Zöld levelibéka|Zöld levelibéka]] ||[[Hyla arborea]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Valódibéka-félék|Valódibéka-félék]]||[[Ranidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Mocsári béka|Mocsári béka]] ||[[Rana arvalis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Erdei béka|Erdei béka]] || [[Rana dalmatina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek//Gyepi béka|Gyepi béka]] ||[[Rana temporaria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Kis tavibéka|Kis tavibéka]] ||[[Rana lessonae]] (Pelophylax lessonae) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kecskebéka|Kecskebéka]] ||[[Rana esculenta]] (Pelophylax esculentus) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kacagó béka|Kacagó béka]] (tavibéka) ||[[Rana ridibunda]] (Pelophylax ridibundus)|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Hüllők|HÜLLŐK]]|| [[REPTILIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Hüllők/TEKNŐSÖK|TEKNŐSÖK]] ||[[TESTUDINES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Hüllők/Mocsáriteknős-félék|Mocsáriteknős-félék]] ||[[Emydidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Mocsári teknős]] ||[[Emys orbicularis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Hüllők/Pikkelyes hüllők|PIKKELYES HÜLLŐK]] ||[[SQUAMATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Hüllők/Nyakörvös gyíkfélék|Nyakörvös gyíkfélék]] ||[[Lacertidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Fürge gyík|Fürge gyík]] ||[[Lacerta agilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Zöld gyík|Zöld gyík]] ||[[Lacerta viridis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Fali gyík|Fali gyík]] ||[[Podarcis muralis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Homoki gyík|Homoki gyík]] ||[[Podarcis taurica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Elevenszülő gyík|Elevenszülő gyík]] ||[[Zootoca vivipara]] (Lacerta vivipara) || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Hüllők/Szkinkfélék|Szkinkfélék]] (vakondokgyíkfélék) ||[[Scincidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Pannon gyík|Pannon gyík]] (magyar gyík) ||[[Ablepharus kitaibelii]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Hüllők/Lábatlangyíkfélék|Lábatlangyíkfélék]]||[[Anguidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lábatlangyík|Lábatlangyík]] ||[[Anguis fragilis]]<ref>Nagyfaj: Beleértve az [[Kékpettyes lábatlangyík|]] ''([[Anguis colchicus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anguis fragilis colchicus]])'' alfajt is.</ref>|| 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Siklófélék|Siklófélék]] ||[[Colubridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Erdei sikló|Erdei sikló]] ||[[Elaphe longissima]] (Zamenis longissimus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Haragos sikló|Haragos sikló]] ||[[Coluber caspius]] (Dolichophis caspius) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Rézsikló|Rézsikló]] ||[[Coronella austriaca]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Vízisikló|Vízisikló]] ||[[Natrix natrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Kockás sikló|Kockás sikló]] ||[[Natrix tessellata]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Hüllők/Viperafélék|Viperafélék]] ||[[Viperidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Keresztes vipera|Keresztes vipera]] ||[[Vipera berus]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Parlagi vipera|Parlagi vipera]] ||[[Vipera ursinii]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Hüllők/Rákosi vipera|Rákosi vipera]] ''([[Vipera ursinii rakosiensis]])'' néven ismert és az önálló fajként is ismert ''([[Vipera ursinii renardi]])'' alfajokat is.</ref>|| 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/|MADARAK]] ||[[AVES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Lódalakúak|LÚDALAKÚAK]] ||[[ANSERIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Récefélék|Récefélék]] ||[[Anatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis hattyú|Kis hattyú]] || [[Cygnus columbianus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes hattyú|Énekes hattyú]] || [[Cygnus cygnus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rövidcsőrű lúd|Rövidcsőrű lúd]] || [[Anser brachyrhynchus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis lilik|Kis lilik]] || [[Anser erythropus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apácalúd|Apácalúd]] || [[Branta leucopsis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös lúd|Örvös lúd]] || [[Branta bernicla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösnyakú lúd|Vörösnyakú lúd]] || [[Branta ruficollis]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös ásólúd|Vörös ásólúd]] || [[Tadorna ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bütykös ásólúd|Bütykös ásólúd]] || [[Tadorna tadorna]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fütyülő réce|Fütyülő réce]] || [[Anas penelope]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kendermagos réce|Kendermagos réce]] || [[Anas strepera]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csörgő réce|Csörgő réce]] ||[[Anas crecca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Zöldszárnyú réce|Zöldszárnyú réce]] ''([[Anas carolinensis]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anas crecca carolinensis]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyílfarkú réce|Nyílfarkú réce]] || [[Anas acuta]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Böjti réce|Böjti réce]] || [[Anas querquedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kanalas réce|Kanalas réce]] || [[Anas clypeata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Márványos réce|Márványos réce]] ||[[Marmaronetta angustirostris]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Üstökösréce|Üstökös réce]] || [[Netta rufina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátréce|Barátréce]] || [[Aythya ferina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cigányréce|Cigányréce]] || [[Aythya nyroca]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kontyos réce|Kontyos réce]] || [[Aythya fuligula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi réce|Hegyi réce]] || [[Aythya marila]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pehelyréce|Pehelyréce]] || [[Somateria mollissima]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cifra pehelyréce|Cifra pehelyréce]] || [[Somateria spectabilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Steller-pehelyréce|Steller-pehelyréce]] || [[Polysticta stelleri]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jegesréce|Jegesréce]] || [[Clangula hyemalis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete réce|Fekete réce]] ||[[Melanitta nigra]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Nyerges réce|Nyerges réce]] ''([[Melanitta americana]])'' néven önálló fajként is ismert [[Állatok/Madarak/Fekete nyerges réce|Fekete nyerges réce]] ''([[Melanitta nigra americana]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füstös réce|Füstös réce]] ||[[Melanitta fusca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Tükrös réce|Tükrös réce]] ''([[Melanitta deglandi]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Melanitta fusca deglandi]])'' és ''(stejnegeri)'' alfajokat is.</ref>|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerceréce|Kerceréce]] || [[Bucephala clangula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis bukó|Kis bukó]] || [[Mergus albellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös bukó|Örvös bukó]] || [[Mergus serrator]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy bukó|Nagy bukó]] || [[Mergus merganser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékcsőrű réce|Kékcsőrű réce]] || [[Oxyura leucocephala]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Tyúkalakúak|TYÚKALAKÚAK]] || [[GALLIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fajdfélék|Fajdfélék]] ||[[Tetraonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Császármadár|Császármadár]] || [[Tetrastes bonasia]] (Bonasa bonasia) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyírfajd|Nyírfajd]] || [[Tetrao tetrix]] (Lyrurus tetrix) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Siketfajd|Siketfajd]] || [[Tetrao urogallus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Fácánfélék|Állatok/Madarak/Fácánfélék]] ||[[Phasianidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürj|Fürj]] || [[Coturnix coturnix]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Búváralakúak|BÚVÁRALAKÚAK]] ||[[GAVIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Búvárfélék|Búvárfélék]] ||[[Gaviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Északi búvár|Északi búvár]] || [[Gavia stellata]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki búvár|Sarki búvár]] ||[[Gavia arctica]] <ref>Nagyfaj. Beleértve az [[Állatok/Madarak/Alaszkai búvár|Alaszkai búvár]] ''([[Gavia pacifica]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gavia arctica pacifica]])'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jeges búvár|Jeges búvár]] || [[Gavia immer]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vöcsökalakúak|VÖCSÖKALAKÚAK]] ||[[PODICIPEDIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vöcsökfélék|Vöcsökfélék]] ||[[Podicipedidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis vöcsök|Kis vöcsök]] || [[Tachybaptus ruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos vöcsök|Búbos vöcsök]] || [[Podiceps cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösnyakú vöcsök|Vörösnyakú vöcsök]] || [[Podiceps grisegena]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füles vöcsök|Füles vöcsök]] || [[Podiceps auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feketenyakú vöcsök|Feketenyakú vöcsök]] || [[Podiceps nigricollis]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gödényalakúak|GÖDÉNYALAKÚAK]] ||[[PELECANIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gödényfélék|Gödényfélék]] ||[[Pelecanidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rózsás gödény|Rózsás gödény]] || [[Pelecanus onocrotalus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Borzas gödény|Borzas gödény]] || [[Pelecanus crispus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Kárókatonafélék|Kárókatonafélék]]||[[Phalacrocoracidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis kárókatona|Kis kárókatona]] || [[Phalacrocorax pygmeus]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gólyaalakúak|GÓLYAALAKÚAK]] ||[[CICONIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gémfélék|Gémfélék]]||[[Ardeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bölömbika|Bölömbika]] || [[Botaurus stellaris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpegém|Törpegém]] || [[Ixobrychus minutus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bakcsó|Bakcsó]] || [[Nycticorax nycticorax]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Üstökösgém|Üstökösgém]] || [[Ardeola ralloides]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pásztorgém|Pásztorgém]] || [[Bubulcus ibis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis kócsag|Kis kócsag]] || [[Egretta garzetta]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy kócsag|Nagy kócsag]] || [[Egretta alba]] (Ardea alba, Casmerodius albus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke gém|Szürke gém]] || [[Ardea cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös gém|Vörös gém]] || [[Ardea purpurea]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gólyafélék|Gólyafélék]] ||[[Ciconiidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete gólya|Fekete gólya]] || [[Ciconia nigra]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehér gólya|Fehér gólya]] || [[Ciconia ciconia]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ibiszfélék|Ibiszfélék]] ||[[Threskiornithidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Batla|Batla]] || [[Plegadis falcinellus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kanalasgém|Kanalasgém]] || [[Platalea leucorodia]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Flamingófélék|Flamingófélék]] ||[[Phoenicopteridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rózsás flamingó|Rózsás flamingó]] ||[[Phoenicopterus ruber]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Phoenicopterus roseus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Phoenicopterus ruber roseus]])'' alfajt is.</ref> || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sólyomalakúak|SÓLYOMALAKÚAK]] ||[[FALCONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vágómadárfélék|Vágómadárfélék]] || [[Accipitridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Darázsölyv|Darázsölyv]] || [[Pernis apivorus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kuhi|Kuhi]] || [[Elanus caeruleus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barna kánya|Barna kánya]] || [[Milvus migrans]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös kánya|Vörös kánya]] || [[Milvus milvus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rétisas|Rétisas]] || [[Haliaeetus albicilla]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dögkeselyű|Dögkeselyű]] || [[Neophron percnopterus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fakó keselyű|Fakó keselyű]] || [[Gyps fulvus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátkeselyű|Barátkeselyű]] || [[Aegypius monachus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kígyászölyv|Kígyászölyv]] || [[Circaetus gallicus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barna rétihéja|Barna rétihéja]] || [[Circus aeruginosus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékes rétihéja|Kékes rétihéja]] || [[Circus cyaneus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fakó rétihéja|Fakó rétihéja]] || [[Circus macrourus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hamvas rétihéja|Hamvas rétihéja]] || [[Circus pygargus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Héja|Héja]] || [[Accipiter gentilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvaly|Karvaly]] || [[Accipiter nisus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis héja|Kis héja]] || [[Accipiter brevipes]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Egerészölyv|Egerészölyv]] || [[Buteo buteo]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai ölyv|Pusztai ölyv]] || [[Buteo rufinus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gatyás ölyv|Gatyás ölyv]] || [[Buteo lagopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Békászó sas|Békászó sas]] || [[Aquila pomarina]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete sas|Fekete sas]] || [[Aquila clanga]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai sas|Pusztai sas]] || [[Aquila nipalensis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Parlagi sas|Parlagi sas]] || [[Aquila heliaca]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szirti sas|Szirti sas]] || [[Aquila chrysaetos]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpesas|Törpesas]] || [[Hieraaetus pennatus]] (Aquila pennata) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Héjasas|Héjasas]] || [[Hieraaetus fasciatus]] (Aquila fasciata) || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Halászsasfélék|Halászsasfélék]] ||[[Pandionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halászsas|Halászsas]] || [[Pandion haliaetus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sólyomfélék|Sólyomfélék]] ||[[Falconidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérkarmú vércse|Fehérkarmú vércse]] || [[Falco naumanni]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös vércse|Vörös vércse]] || [[Falco tinnunculus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék vércse|Kék vércse]] || [[Falco vespertinus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sólyom|Kis sólyom]] || [[Falco columbarius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kabasólyom|Kabasólyom]] || [[Falco subbuteo]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Eleonóra-sólyom|Eleonóra-sólyom]] || [[Falco eleonorae]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feldegg-sólyom|Feldegg-sólyom]] || [[Falco biarmicus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerecsensólyom|Kerecsensólyom]] || [[Falco cherrug]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Északi sólyom|Északi sólyom]] || [[Falco rusticolus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorsólyom|Vándorsólyom]] || [[Falco peregrinus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Darualakúak|DARUALAKÚAK]] ||[[GRUIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Guvatfélék|Guvatfélék]] [[Rallidae]] || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Guvat|Guvat]] || [[Rallus aquaticus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pettyes vízicsibe|Pettyes vízicsibe]] || [[Porzana porzana]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis vízicsibe|Kis vízicsibe]] || [[Porzana parva]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpevízicsibe|Törpevízicsibe]] || [[Porzana pusilla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Haris|Haris]] || [[Crex crex]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vízityúk|Vízityúk]] || [[Gallinula chloropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék fú|Kék fú]] || [[Porphyrio porphyrio]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Darufélék|Darufélék]] ||[[Gruidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Daru|Daru]] || [[Grus grus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pártás daru|Pártás daru]] || [[Anthropoides virgo]] (Grus virgo) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Túzokfélék|Túzokfélék]] ||[[Otididae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Reznek|Reznek]] || [[Tetrax tetrax]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Túzok|Túzok]] || [[Otis tarda]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Lilealakúak|LILEALAKÚAK]] ||[[CHARADRIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csigaforgató-félék|Csigaforgató-félék]] ||[[Haematopodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csigaforgató|Csigaforgató]] || [[Haematopus ostralegus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gulipánfélék|Gulipánfélék]] ||[[Recurvirostridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gólyatöcs|Gólyatöcs]] || [[Himantopus himantopus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gulipán|Gulipán]] || [[Recurvirostra avosetta]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ugartyúkfélék|Ugartyúkfélék]] ||[[Burhinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ugartyúk|Ugartyúk]] || [[Burhinus oedicnemus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Székicsérfélék|Székicsérfélék]] ||[[Glareolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Székicsér|Székicsér]] || [[Glareola pratincola]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feketeszárnyú székicsér|Feketeszárnyú székicsér]] || Glareola nordmanni || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Lilefélék|Lilefélék]] ||[[Charadriidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis lile|Kis lile]] || [[Charadrius dubius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Parti lile|Parti lile]] || [[Charadrius hiaticula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Széki lile|Széki lile]] || [[Charadrius alexandrinus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sivatagi lile|Sivatagi lile]] || [[Charadrius leschenaultii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi lile|Havasi lile]] || [[Charadrius morinellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Aranylile|Aranylile]] || [[Pluvialis apricaria]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ezüstlile|Ezüstlile]] || [[Pluvialis squatarola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tüskés bíbic|Tüskés bíbic]] || [[Vanellus spinosus]] (Hoplopterus spinosus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lilebíbic|Lilebíbic]] || [[Vanellus gregarius]] (Chettusia gregaria) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérfarkú lilebíbic|Fehérfarkú lilebíbic]] || [[Vanellus leucurus]] (Chettusia leucura) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bíbic|Bíbic]] || [[Vanellus vanellus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szalonkafélék|Szalonkafélék]] ||[[Scolopacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki partfutó|Sarki partfutó]] || [[Calidris canutus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyérfutó|Fenyérfutó]] || [[Calidris alba]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apró partfutó|Apró partfutó]] || [[Calidris minuta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Temminck-partfutó|Temminck-partfutó]] || [[Calidris temminckii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorpartfutó|Vándorpartfutó]] || [[Calidris melanotos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarlós partfutó|Sarlós partfutó]] || [[Calidris ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tengeri partfutó|Tengeri partfutó]] || [[Calidris maritima]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi partfutó|Havasi partfutó]] || [[Calidris alpina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárjáró|Sárjáró]] || [[Limicola falcinellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cankópartfutó|Cankópartfutó]] || [[Tryngites subruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pajzsoscankó|Pajzsoscankó]] || [[Philomachus pugnax]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sárszalonka|Kis sárszalonka]] || [[Lymnocryptes minimus]] ||25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárszalonka|Sárszalonka]]|| [[Gallinago gallinago]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Amerikai sárszalonka|Amerikai sárszalonka]] ''([[Gallinago delicata]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gallinago gallinago delicata]])'' alfajt is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy sárszalonka|Nagy sárszalonka]] || [[Gallinago media]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy goda|Nagy goda]] || [[Limosa limosa]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis goda|Kis goda]] || [[Limosa lapponica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis póling|Kis póling]] || [[Numenius phaeopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű póling|Vékonycsőrű póling]] || [[Numenius tenuirostris]] ||1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy póling|Nagy póling]] || [[Numenius arquata]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füstös cankó|Füstös cankó]] || [[Tringa erythropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Piroslábú cankó|Piroslábú cankó]] || [[Tringa totanus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tavi cankó|Tavi cankó]] || [[Tringa stagnatilis]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke cankó|Szürke cankó]] || [[Tringa nebularia]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei cankó|Erdei cankó]] || [[Tringa ochropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti cankó|Réti cankó]] || [[Tringa glareola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Terekcankó|Terekcankó]] || [[Xenus cinereus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Billegetőcankó|Billegetőcankó]] || [[Actitis hypoleucos]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kőforgató|Kőforgató]] || [[Arenaria interpres]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű víztaposó|Vékonycsőrű víztaposó]] || [[Phalaropus lobatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Laposcsőrű víztaposó|Laposcsőrű víztaposó]] || [[Phalaropus fulicarius]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Halfarkasfélék|Halfarkasfélék]] ||[[Stercorariida]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szélesfarkú halfarkas|Szélesfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius pomarinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ékfarkú halfarkas|Ékfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius parasiticus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyílfarkú halfarkas|Nyílfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius longicaudus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy halfarkas|Nagy halfarkas]] || [[Stercorarius skua]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sirályfélék|Sirályfélék]] ||[[Laridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halászsirály|Halászsirály]] || [[Larus ichthyaetus]] (Ichthyaetus ichthyaetus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dankasirály|Dankasirály]] || [[Larus ridibundus]] (Chroicocephalus ridibundus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű sirály|Vékonycsőrű sirály]] || [[Larus genei]] (Chroicocephalus genei) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szerecsensirály|Szerecsensirály]] || [[Larus melanocephalus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Viharsirály|Viharsirály]] || [[Larus canus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Korallsirály|Korallsirály]] || [[Larus audouinii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Heringsirály|Heringsirály]] || [[Larus fuscus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ezüstsirály|Ezüstsirály]] || [[Larus argentatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki sirály|Sarki sirály]] || [[Larus glaucoides]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jeges sirály|Jeges sirály]] || [[Larus hyperboreus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dolmányos sirály|Dolmányos sirály]] || [[Larus marinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sirály|Kis sirály]] || [[Larus minutus]] (Hydrocoloeus minutus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fecskesirály|Fecskesirály]] || [[Xema sabini]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csüllő|Csüllő]] || [[Rissa tridactyla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csérfélék|Csérfélék]] ||[[Sternidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kacagócsér|Kacagócsér]] || [[Gelochelidon nilotica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lócsér|Lócsér]] || [[Sterna caspia]] (Hydroprogne caspia) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kenti csér|Kenti csér]] || [[Sterna sandvicensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Küszvágó csér|Küszvágó csér]] || [[Sterna hirundo]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki csér|Sarki csér]] || [[Sterna paradisaea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis csér|Kis csér]] || [[Sterna albifrons]] (Sternula albifrons) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fattyúszerkő|Fattyúszerkő]] || [[Chlidonias hybrida]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos szerkő|Kormos szerkő]] || [[Chlidonias niger]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérszárnyú szerkő|Fehérszárnyú szerkő]] || [[Chlidonias leucopterus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Alkafélék|Alkafélék]] ||[[Alcidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Alka|Alka]] || [[Alca torda]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lunda|Lunda]] || [[Fratercula arctica]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Galambalakúak|GALAMBALAKÚAK]] ||[[COLUMBIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Galambfélék|Galambfélék]] ||[[Columbidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék galamb|Kék galamb]] || [[Columba oenas]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vadgerle|Vadgerle]] || [[Streptopelia turtur]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Kakukkalakúak|KAKUKKALAKÚAK]] ||[[CUCULIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Kakukkfélék|Kakukkfélék]] || [[Cuculidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pettyes kakukk|Pettyes kakukk]] || [[Clamator glandarius]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kakukk|Kakukk]] || [[Cuculus canorus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Bagolyalakúak|BAGOLYALAKÚAK]] ||[[STRIGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gyöngybagolyfélék|Gyöngybagolyfélék]] ||[[Tytonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gyöngybagoly|Gyöngybagoly]] || [[Tyto alba]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Bagolyfélék|Bagolyfélék]] ||[[Strigidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füleskuvik|Füleskuvik]] || [[Otus scops]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Uhu|Uhu]] [[Bubo bubo]] ||<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Bengáli uhu|Bengáli uhu]] ''([[Bubo bengalensis]])'' és [[Állatok/Madarak/Koreai uhu|Koreai uhu]] ''([[Bubo tenuipes]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Bubo bubo bengalensis]])'' és ''([[Bubo bubo tenuipes]])'' alfajokat is.</ref>|| 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hóbagoly|Hóbagoly]] || [[Bubo scandiacus]] (Nyctea scandiaca) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvalybagoly|Karvalybagoly]] || [[Surnia ulula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpekuvik|Törpekuvik]] || [[Glaucidium passerinum]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kuvik|Kuvik]] || [[Athene noctua]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Macskabagoly|Macskabagoly]] || [[Strix aluco]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Uráli bagoly|Uráli bagoly]] || [[Strix uralensis]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei fülesbagoly|Erdei fülesbagoly]] || [[Asio otus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti fülesbagoly|Réti fülesbagoly]] || [[Asio flammeus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gatyáskuvik|Gatyáskuvik]] || [[Aegolius funereus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Lappantyúalakúak|LAPPANTYÚALAKÚAK]] ||[[CAPRIMULGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Lappantyúfélék|Lappantyúfélék]] ||[[Caprimulgidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lappantyú|Lappantyú]] || [[Caprimulgus europaeus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sarlósfecske-alakúak|SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK]] ||[[APODIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sarlósfecskefélék|Sarlósfecskefélék]] ||[[Apodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarlósfecske|Sarlósfecske]] || [[Apus apus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halvány sarlósfecske|Halvány sarlósfecske]] || [[Apus pallidus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi sarlósfecske|Havasi sarlósfecske]] || [[Apus melba]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szalakótaalakúak|SZALAKÓTAALAKÚAK]] ||[[CORACIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Jégmadárfélék|Jégmadárfélék]] ||[[Alcedinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jégmadár|Jégmadár]] || [[Alcedo atthis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gyurgyalagfélék|Gyurgyalagfélék]] ||[[Meropidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" ||[[Állatok/Madarak/Gyurgyalag|Gyurgyalag]] || [[Merops apiaster]] | 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szalakótafélék|Szalakótafélék]] ||[[Coraciidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szalakóta|Szalakóta]] || [[Coracias garrulus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Búbosbankafélék|Búbosbankafélék]] ||[[Upupidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Búbosbanka|Búbosbanka]] || [[Upupa epops]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/HARKÁLYalakúak|HARKÁLYALAKÚAK]] ||[[PICIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Harkályfélék|Harkályfélék]] ||[[Picidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyaktekercs|Nyaktekercs]] ||[[Jynx torquilla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hamvas küllő|Hamvas küllő]] ||[[Picus canus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zöld küllő|Zöld küllő]] ||[[Picus viridis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete harkály|Fekete harkály]] ||[[Dryocopus martius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy fakopáncs|Nagy fakopáncs]]||[[Dendrocopos major]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Balkáni fakopáncs|Balkáni fakopáncs]] ||[[Dendrocopos syriacus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Középfakopáncs|Középfakopáncs]] ||[[Dendrocopos medius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérhátú fakopáncs|Fehérhátú fakopáncs]] ||[[Dendrocopos leucotos]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis fakopáncs|Kis fakopáncs]] ||[[Dendrocopos minor]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Verébalakúak|VERÉBALAKÚAK]] ||[[PASSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Pacsirtafélék|Pacsirtafélék]] ||[[Alaudidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kalandrapacsirta|Kalandrapacsirta]] ||[[Melanocorypha calandra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szikipacsirta|Szikipacsirta]] ||[[Calandrella brachydactyla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos pacsirta|Búbos pacsirta]] ||[[Galerida cristata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pacsirta|Erdei pacsirta]] ||[[Lullula arborea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei pacsirta|Mezei pacsirta]] ||[[Alauda arvensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi fülespacsirta|Havasi fülespacsirta]] ||[[Eremophila alpestris]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fecskefélék|Fecskefélék]] || [[Hirundinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Partifecske|Partifecske]] ||[[Riparia riparia]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füsti fecske|Füsti fecske]] ||[[Hirundo rustica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörhenyes fecske|Vörhenyes fecske]] ||[[Hirundo daurica]] (Cecropis daurica) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Molnárfecske|Molnárfecske]] ||[[Delichon urbicum]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Billegetőfélék|Billegetőfélék]] ||[[Motacillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Parlagi pityer|Parlagi pityer]] || [[Anthus campestris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pityer|Erdei pityer]] || [[Anthus trivialis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti pityer|Réti pityer]] || [[Anthus pratensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdástorkú pityer|Rozsdástorkú pityer]] || [[Anthus cervinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi pityer|Havasi pityer]] || [[Anthus spinoletta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárga billegető|Sárga billegető]] || [[Motacilla flava]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Citrombillegető|Citrombillegető]] || [[Motacilla citreola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi billegető|Hegyi billegető]] || [[Motacilla cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barázdabillegető|Barázdabillegető]] || [[Motacilla alb]]a || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csonttollúfélék|Csonttollúfélék]] ||[[Bombycillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csonttollú|Csonttollú]] || [[Bombycilla garrulus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vízirigófélék|Vízirigófélék]] ||[[Cinclidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vízirigó|Vízirigó]] || [[Cinclus cinclus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ökörszemfélék|Ökörszemfélék]] ||[[Troglodytidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ökörszem|Ökörszem]] || [[Troglodytes troglodytes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szürkebegyfélék|Szürkebegyfélék]] ||Prunellidae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei szürkebegy|Erdei szürkebegy]] || [[Prunella modularis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi szürkebegy|Havasi szürkebegy]] || [[Prunella collaris]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Rigófélék|Rigófélék]] ||[[Turdidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösbegy|Vörösbegy]] || [[Erithacus rubecula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy fülemüle|Nagy fülemüle]] || [[Luscinia luscinia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fülemüle|Fülemüle]] || [[Luscinia megarhynchos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékbegy|Kékbegy]] || [[Luscinia svecica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékfarkú|Kékfarkú]] || [[Tarsiger cyanurus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Házi rozsdafarkú|Házi rozsdafarkú]] || [[Phoenicurus ochruros]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti rozsdafarkú|Kerti rozsdafarkú]] || [[Phoenicurus phoenicurus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdás csuk|Rozsdás csuk]] || [[Saxicola rubetra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cigánycsuk|Cigánycsuk]]|| [[Saxicola torquatus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Európai cigánycsuk|Európai cigánycsuk]] ''([[Saxicola rubicola]])'' és [[Állatok/Madarak/Szibériai csuk|Szibériai csuk]] ''([[Saxicola maurus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Saxicola torquatus rubicola]])'' és ''(maurus)'' alfajokat is.</ref>|| 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai hantmadár|Pusztai hantmadár]] || [[Oenanthe isabellina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hantmadár|Hantmadár]] || [[Oenanthe oenanthe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apácahantmadár|Apácahantmadár]] || [[Oenanthe pleschanka]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Déli hantmadár|Déli hantmadár]] || [[Oenanthe hispanica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kövirigó|Kövirigó]] || [[Monticola saxatilis]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék kövirigó|Kék kövirigó]] || [[Monticola solitarius]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös rigó|Örvös rigó]] || [[Turdus torquatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete rigó|Fekete rigó]] || [[Turdus merula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőrigó|Fenyőrigó]] || [[Turdus pilaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes rigó|Énekes rigó]] || [[Turdus philomelos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szőlőrigó|Szőlőrigó]] || [[Turdus iliacus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Léprigó|Léprigó]] || [[Turdus viscivorus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Poszátafélék|Poszátafélék]] ||[[Sylviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Berki poszáta|Berki poszáta]] || [[Cettia cetti]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szuharbújó|Szuharbújó]] || [[Cisticola juncidis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti tücsökmadár]|] || [[Locustella naevia]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Berki tücsökmadár|Berki tücsökmadár]] || [[Locustella fluviatilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádi tücsökmadár|Nádi tücsökmadár]] || [[Locustella luscinioides]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fülemülesitke|Fülemülesitke]] || [[Acrocephalus melanopogon]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csíkosfejű nádiposzáta|Csíkosfejű nádiposzáta]] || [[Acrocephalus paludicola]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Foltos nádiposzáta|Foltos nádiposzáta]] || [[Acrocephalus schoenobaenus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdás nádiposzáta|Rozsdás nádiposzáta]] || [[Acrocephalus agricola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes nádiposzáta|Énekes nádiposzáta]] || [[Acrocephalus palustris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cserregő nádiposzáta|Cserregő nádiposzáta]] || [[Acrocephalus scirpaceus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádirigó|Nádirigó]] || [[Acrocephalus arundinaceus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halvány geze|Halvány geze]] || [[Hippolais pallida]] (Iduna pallida) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti geze|Kerti geze]] || [[Hippolais icterina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bajszos poszáta|Bajszos poszáta]] || [[Sylvia cantillans]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kucsmás poszáta|Kucsmás poszáta]] || [[Sylvia melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvalyposzáta|Karvalyposzáta]] || [[Sylvia nisoria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis poszáta|Kis poszáta]] || [[Sylvia curruca]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei poszáta|Mezei poszáta]] || [[Sylvia communis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti poszáta|Kerti poszáta]] || [[Sylvia borin]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátposzáta|Barátposzáta]] || [[Sylvia atricapilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Királyfüzike|Királyfüzike]] || [[Phylloscopus proregulus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorfüzike|Vándorfüzike]] || [[Phylloscopus inornatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bonelli-füzike|Bonelli-füzike]] || [[Phylloscopus bonelli]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sisegő füzike|Sisegő füzike]] || [[Phylloscopus sibilatrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csilpcsalpfüzike|Csilpcsalpfüzike]] || [[Phylloscopus collybita]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fitiszfüzike|Fitiszfüzike]] || [[Phylloscopus trochilus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgafejű királyka|Sárgafejű királyka]] || [[Regulus regulu]]s || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tüzesfejű királyka|Tüzesfejű királyka]] || [[Regulus ignicapilla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Légykapófélék|Légykapófélék]] ||[[Muscicapidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke légykapó|Szürke légykapó]] || [[Muscicapa striata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis légykapó|Kis légykapó]] || [[Ficedula parva]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös légykapó|Örvös légykapó]] || [[Ficedula albicollis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos légykapó|Kormos légykapó]] || [[Ficedula hypoleuca]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Timáliafélék|Timáliafélék]] ||[[Timaliidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Állatok/Madarak/Barkóscinege|Barkóscinege]] ||[[Panurus biarmicus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Őszapófélék|Őszapófélék]] ||[[Aegithalidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Őszapó|Őszapó]] || [[Aegithalos caudatus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Cinegefélék]] ||[[Paridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátcinege|Barátcinege]] || [[Parus palustris]] (Poecile palustris) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormosfejű cinege|Kormosfejű cinege]] || [[Parus montanus]] (Poecile montanus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos cinege|Búbos cinege]] || [[Parus cristatus]] (Lophophanes cristatus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyvescinege|Fenyvescinege]] || [[Parus ater]] (Periparus ater) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék cinege|Kék cinege]] || [[Parus caeruleus]] (Cyanistes caeruleus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Széncinege|Széncinege]] || [[Parus major]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csuszkafélék|Csuszkafélék]] ||[[Sittidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csuszka|Csuszka]] ||| [[Sitta europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Hajnalmadárfélék|Hajnalmadárfélék]] Tichodromadidae || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hajnalmadár|Hajnalmadár]] || [[Tichodroma muraria]] | 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fakuszfélék|Fakuszfélék]] ||[[Certhiidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi fakusz|Hegyi fakusz]] || [[Certhia familiaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rövidkarmú fakusz|Rövidkarmú fakusz]] || [[Certhia brachydactyla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Függőcinege-félék|Függőcinege-félék]] ||[[Remizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Függőcinege]] || [[Remiz pendulinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sárgarigófélék]] ||[[Oriolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgarigó|Sárgarigó]] || [[Oriolus oriolus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gébicsfélék|Gébicsfélék]] ||[[Laniidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tövisszúró gébics|Tövisszúró gébics]] || [[Lanius collurio]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis őrgébics|Kis őrgébics]] || [[Lanius minor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy őrgébics|Nagy őrgébics]] || [[Lanius excubitor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösfejű gébics|Vörösfejű gébics]] || [[Lanius senator]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Varjúfélék|Varjúfélék]] || [[Corvidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőszajkó|Fenyőszajkó]] || [[Nucifraga caryocatactes]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi csóka|Havasi csóka]] || [[Pyrrhocorax graculus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi varjú|Havasi varjú]] || [[Pyrrhocorax pyrrhocorax]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csóka|Csóka]] || [[Corvus monedula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vetési varjú|Vetési varjú]] || [[Corvus frugilegus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos varjú|Kormos varjú]] || [[Corvus corone corone]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Holló|Holló]] || [[Corvus corax]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Seregélyfélék|Seregélyfélék]] ||[[Sturnidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pásztormadár|Pásztormadár]] || [[Sturnus roseus]] (Pastor roseus) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Verébfélék|Verébfélék]] ||[[Passeridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei veréb|Mezei veréb]] || [[Passer montanus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasipinty|Havasipinty]] || [[Montifringilla nivalis]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Pintyfélék|Pintyfélék]] ||[[Fringillidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pinty|Erdei pinty]] || [[Fringilla coelebs]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőpinty|Fenyőpinty]] || [[Fringilla montifringilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csicsörke|Csicsörke]] || [[Serinus serinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zöldike|Zöldike]] || [[Carduelis chloris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tengelic|Tengelic]] || [[Carduelis carduelis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csíz|Csíz]] || [[Carduelis spinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kenderike|Kenderike]] || [[Carduelis cannabina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgacsőrű kenderike|Sárgacsőrű kenderike]] || [[Carduelis flavirostris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zsezse|Zsezse]] || [[Carduelis flammea]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Barna zsezse|Barna zsezse]] ''(Carduelis cabaret)'' néven önálló fajként is ismert ''(Carduelis flammea caberet)'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke zsezse|Szürke zsezse]] || [[Carduelis hornemanni]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szalagos keresztcsőrű|Szalagos keresztcsőrű]] || [[Loxia leucoptera]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Keresztcsőrű|Keresztcsőrű]] || [[Loxia curvirostra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karmazsinpirók|Karmazsinpirók]] || [[Carpodacus erythrinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy pirók|Nagy pirók]] || [[Pinicola enucleator]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Süvöltő|Süvöltő]] || [[Pyrrhula pyrrhula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Meggyvágó|Meggyvágó]] || [[Coccothraustes coccothraustes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sármányfélék|Sármányfélék]] ||[[Emberizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarkantyús sármány|Sarkantyús sármány]] || [[Calcarius lapponicus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hósármány|Hósármány]] || [[Plectrophenax nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyősármány|Fenyősármány]] || [[Emberiza leucocephalos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Citromsármány|Citromsármány]] || [[Emberiza citrinella]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sövénysármány|Sövénysármány]] || [[Emberiza cirlus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bajszos sármány|Bajszos sármány]] || [[Emberiza cia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti sármány|Kerti sármány]] || [[Emberiza hortulana]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei sármány|Erdei sármány]] || [[Emberiza rustica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpesármány|Törpesármány]] || [[Emberiza pusilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádi sármány|Nádi sármány]] || [[Emberiza schoeniclus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kucsmás sármány|Kucsmás sármány]] || [[Emberiza melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sordély|Sordély]] || [[Emberiza calandra]] (Miliaria calandra) || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[EMLŐSÖK|EMLŐSÖK]] || [[MAMMALIA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK|MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK]] ||[[PLACENTALIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sünalakúak|SÜNALAKÚAK]] ||[[Erinaceomorpha]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sünfélék|Sünfélék]] ||[[Erinaceidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keleti sün|Keleti sün]] || [[Erinaceus concolor]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[CICKÁNYalakúak|CICKÁNYALAKÚAK]] ||[[SORICOMORPHA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Cickányfélék|Cickányfélék]] ||[[Soricidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mezei cickány|Mezei cickány]] || [[Crocidura leucodon]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keleti cickány|Keleti cickány]] || [[Crocidura suaveolens]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Miller-vízicickány|Miller-vízicickány]] || [[Neomys anomalus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges vízicickány|Közönséges vízicickány]] || [[Neomys fodiens]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Havasi cickány|Havasi cickány]] || [[Sorex alpinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei cickány|Erdei cickány]] || [[Sorex araneus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpecickány|Törpecickány]] || [[Sorex minutus|Sorex minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Vakondfélék|Vakondfélék]] ||[[Talpidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vakond]] || [[Talpa europaea|Talpa europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[KISDENEVÉREK|KISDENEVÉREK]] ||[[MICROCHIROPTERA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Patkósdenevér-félék|Patkósdenevér-félék]] ||[[Rhinolophidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kereknyergű patkósdenevér|Kereknyergű patkósdenevér]] || [[Rhinolophus euryale]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy patkósdenevér|Nagy patkósdenevér]] || [[Rhinolophus ferrumequinum]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis patkósdenevér|Kis patkósdenevér]] || [[Rhinolophus hipposideros]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Simaorrúdenevér-félék]] ||[[Vespertilionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyugati piszedenevér|Nyugati piszedenevér]] (piszedenevér) || [[Barbastella barbastellus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Északi késeidenevér|Északi késeidenevér]] || [[Eptesicus nilssonii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges késeidenevér|Közönséges késeidenevér]] || [[Eptesicus serotinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi denevér|Alpesi denevér]] || [[Hypsugo savii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hosszúszárnyú denevér|Hosszúszárnyú denevér]] || [[Miniopterus schreibersii]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nimfadenevér|Nimfadenevér]] || [[Myotis alcathoe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagyfülű denevér|Nagyfülű denevér]] || [[Myotis bechsteinii]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hegyesorrú denevér|Hegyesorrú denevér]] || [[Myotis blythii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Brandt-denevér|Brandt-denevér]] || [[Myotis brandtii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tavi denevér|Tavi denevér]] || [[Myotis dasycneme]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vízi denevér|Vízi denevér]] || [[Myotis daubentonii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csonkafülű denevér|Csonkafülű denevér]] || [[Myotis emarginatus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges denevér|Közönséges denevér]] || [[Myotis myotis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Bajuszos denevér|Bajuszos denevér]] || [[Myotis mystacinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Horgasszőrű denevér|Horgasszőrű denevér]] || [[Myotis nattereri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Óriás-koraidenevér|Óriás-koraidenevér]] || [[Nyctalus lasiopterus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szőröskarú koraidenevér|Szőröskarú koraidenevér]] || [[Nyctalus leisleri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rőt koraidenevér|Rőt koraidenevér]] || [[Nyctalus noctula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehérszélű törpedenevér|Fehérszélű törpedenevér]] || [[Pipistrellus kuhlii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Durvavitorlájú törpedenevér|Durvavitorlájú törpedenevér]] || [[Pipistrellus nathusii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges törpedenevér|Közönséges törpedenevér]] || [[Pipistrellus pipistrellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szoprán törpedenevér|Szoprán törpedenevér]] || [[Pipistrellus pygmaeus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna hosszúfülű-denevér|Barna hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szürke hosszúfülű-denevér|Szürke hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus austriacus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehértorkú denevér|Fehértorkú denevér]] || [[Vespertilio murinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RÁGCSÁLÓK|RÁGCSÁLÓK]] ||[[RODENTIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mókusfélék|Mókusfélék]] ||[[Sciuridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mókus|Mókus]] || [[Sciurus vulgaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Ürge|Ürge]] || [[Spermophilus citellus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Hódfélék|Hódfélék]] ||[[Castoridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Eurázsiai hód|Eurázsiai hód]] || [[Castor fiber]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pocokfélék|Pocokfélék]] ||[[Microtidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csalitjáró pocok|Csalitjáró pocok]] || [[Microtus agrestis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Északi pocok|Északi pocok]] || [[Microtus oeconomus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pelefélék|Pelefélék]] ||[[Gliridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei pele|Erdei pele]] || [[Dryomys nitedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy pele|Nagy pele]] || [[Glis glis]] (Myoxus glis) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mogyorós pele|Mogyorós pele]] || [[Muscardinus avellanarius]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Egérfélék|Egérfélék]] || [[Muridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpeegér]] || [[Micromys minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szöcskeegérfélék|Szöcskeegérfélék]] ||[[Zapodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csíkos szöcskeegér|Csíkos szöcskeegér]] || [[Sicista subtilis]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Földikutyafélék|Földikutyafélék]] ||[[Spalacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyugati földikutya|Nyugati földikutya]] || [[Nannospalax leucodon]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Erdélyi földikutya|]] ''(Nannospalax transsylvanicus)'', [[Magyar földikutya|]] ''([[Nannospalax hungaricus]])'', [[Délvidéki földikutya|]] ([[Nannospalax montanosyrmiensis]]) és [[Szerémségi földikutya]] ''([[Nannospalax syrmiensis]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref> || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RAGADOZÓK|RAGADOZÓK]] ||[[CARNIVORA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kutyafélék|Kutyafélék]] ||[[Canidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Farkas|Farkas]] ||[[Canis lupus]]<ref>Kivéve a háziasított formákat, a házikutyát és a dingót.</ref>|| 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Medvefélék|Medvefélék]] ||[[Ursidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna medve|Barna medve]] || [[Ursus arctos]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Menyétfélék|Menyétfélék]] ||[[Mustelidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hermelin|Hermelin]] || [[Mustela erminea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Menyét|Menyét]] || [[Mustela nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Molnárgörény|Molnárgörény]] || [[Mustela eversmanii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyuszt|Nyuszt]] || [[Martes martes]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vidra|Vidra]] || [[Lutra lutra]] ||250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Macskafélék|Macskafélék]] ||[[Felidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vadmacska|Vadmacska]] ||[[Felis silvestris]]<ref>Kivéve a háziasított formát, a házimacskát.</ref> || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hiúz|Hiúz]] || [[Lynx lynx]] || 500 000 |} {{forrás|13/2001. (V.9.) KöM rendelet| 2. melléklet}} 6ws2xvhixfv4adkpzok23qwc76cav15 0 66316 552210 477633 2026-07-25T13:58:31Z KeFe 20 552210 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Emlősök]] {{Állat-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Erinaceus roumanicus 2020 G2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Keleti sün]] [[Fájl:Erinaceus roumanicus 2013 G5.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Felnőtt példány]] [[Fájl:Erinaceus roumanicus - 2011.09.10.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Erinaceus roumanicus|-}} {{népies|sün, sündisznó, sül, sünkutya, és a tüskésdisznó }} <br /> : A '''keleti sün''' az emlősök osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a sünfélék családjába és a tüskés sünök alcsaládjába tartozó faj. : A régebbi hagyományos rendszerbesorolások a rovarevők (Insectivora) rendjébe sorolták. Sokáig egy fajként kezelték az elő-ázsiai elterjedésű Erinaceus concolorral olyannyira, hogy a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet is – egészen a 2015-ös módosításig – az Erinaceus concolort védte keleti sün néven. : A keleti sünt leggyakrabban csak a sün névvel jelölik. Főleg a mesékben szerepel gyakran a régies sündisznó elnevezés is. Egyéb népies nevei a sül és a tüskésdisznó, sünkutya. (A szó etimológiáját lásd a sünfélék szócikkben! : A keleti sün testhossza legfeljebb 35 centiméter, farokhossza 4-5 centiméter, testtömege 400 - 1900 gramm. Kültakaróján a szőrszálak között sűrűn elhelyezkedő hegyes tüskék vannak. A fekete-fehér, gyűrűs tüskék csak kis idővel a születés után keményednek meg. Mellét fehér bunda borítja. Bőrizomzata fejlett, ezért veszély esetén tüskés labdává tud gömbölyödni. Hegyes pofája éles fogakat rejt, amelyekkel nemcsak a földigilisztákat, hanem egy kígyót is könnyen ketté tud harapni. Zápfogai gumós rágófelületűek. : Éjszakai életmódot folytat. Dús aljnövényzetű, ritkás erdőkben fordul elő, de mindenekelőtt cserjésekben, települések környékén él, sőt, még belvárosi parkokban is. Szívesen elfogadja a szabadba kirakott ételt is. Az utakon található sok elütött sün szomorú jele annak, hogy előszeretettel telepszik meg falvak és kisvárosok szélén is, hiszen ott nemcsak táplálékot talál, de egy komposztkupacon vagy hasonló búvóhelyen át is tud telelni, mivel téli álmot alszik. : A keleti sün számára az év egy aktív időszakra és a téli álom idejére tagolódik, amelyet avarból készült alomban tölt el. Tavasszal bújik elő, amikor a külső hőmérséklet már elég magas. A kritikus érték 15 Celsius-fok körül húzódik. Ily módon az időnkénti téli felmelegedések megtéveszthetik és előcsalogathatják a sünt téli álmából, ami igen veszélyes, hiszen ilyenkor azokat a fontos tartalékokat használja fel, amelyek egy hosszabb tél esetén talán éppen a túlélést jelentenék számára. Ha a hőmérséklet télen kellően alacsony, az állat életfunkciói „alvás” közben erősen lecsökkennek. Belső hőmérséklete körülbelül 5 Celsius-fok. Ha környezete túlságosan lehűl, a sün egy szabályozórendszer segítségével pontosan annyira fűti testét, hogy hőmérséklete szinte változatlan maradjon. Amennyiben vacka jól védett, a téli álmot alvó keleti sünnek nincs különösebb gondja. Erre az időre tömör, teljesen merev, tüskés gombóccá húzza össze magát, szétnyitásához nagy erőre lenne szükség. A külső hőmérséklet emelkedésével, március–áprilisban az állat szíve egyre gyorsabban kezd verni. A lélegzetvételek száma sűrűsödik, és az állat hamarosan eléri rendes testhőmérsékletét, ami mintegy 35-37 Celsius-fok. Ekkorra már felhasználta zsírtartalékának nagy részét, amelyből a téli álom idején táplálkozott. Szinte lötyög rajta a bőr. Az állat ébredés után rengeteget eszik és iszik, próbálja bepótolni súlyveszteségét. Kilométereken keresztül vándorol, hogy olyan helyet keressen, ahol bőséges táplálékot talál. : Territóriumot ennél fogva nemigen tart, bár korábban ennek ellenkezőjét feltételezték. A keleti sünnek van ugyan lakóterülete, de nem gátolja fajtársait abban, hogy oda belépjenek, csak akkor, ha a szomszéd nem vadászni jött, hanem a szaporodásra kész nőstényért. Ekkor lökdösni és bokszolni kezdik egymást, amelynek során a hím megpróbálja elűzni a jövevényt. Az állatok területei egyébként meglehetősen szabadon keresztezhetik egymást, anélkül hogy territoriális harcokra kerülne sor. Míg a keleti sün nyár elején és közepén jó kondícióban tartja magát, nyár végén valóságos farkaséhség lesz úrrá rajta. Jóval több táplálékot fogyaszt, mint amennyi létfenntartásához feltétlenül szükséges. Testtömege rohamosan nő, három héten belül akár meg is kétszereződhet. A kifejlett példányok egy kilót, sőt, a legkövérebbek 1900 grammot is nyomhatnak. Egy éjszaka alatt képesek 150 grammot elfogyasztani, és ehhez 50 grammnál is több folyadékot isznak még. Az ily módon jól táplált sün szeptember végén, októberben keres magának téli menedéket. Nemegyszer levél- vagy komposzthalomba fészkeli be magát. : Faluhelyen jellemző, hogy kazalba, vagy pajtákban elhelyezett széna avagy szalma alá bújik, ilyenkor viszont előkereshetik az ott élő kutyák. Ha a középhőmérséklet több napon át nem éri el a 10 Celsius-fokot, a sün téli álomba merül. Testhőmérséklete egészen addig süllyed, míg el nem éri a 6 Celsius-fokot. Ekkor „automata fűtésre kapcsol”, és a hőveszteséget úgy próbálja kiegyenlíteni, hogy belső hőmérséklete soha ne süllyedjen a fagypont alá, ami számára végzetes lenne. : Az állat tápláléka főként földigilisztákból és csigákból áll, de más kisebb állatokat is fogyaszt, például sáskákat, földön fészkelő madarak fiókáit, gyíkokat, de néha dögöket vagy lehullott gyümölcsöket is eszik. : Időnként tojások is szerepelnek étlapján, de a sün állomány előfordulása és gyakorisága alapjában véve a földigiliszták mennyiségétől függ. Miattuk is pusztul el olyan sok sün az utakon, mivel, főleg meleg esők után, a giliszták az aszfaltútra másznak, ahol a sünök könnyen összefogdossák őket. : A nőstény évente kétszer fial. Egy alomban legfeljebb 7 utód van. A vemhességi idő mintegy két hónap. A párzásra márciustól júniusig kerül sor. A hím keresi fel a nőstényt, amely kezdetben kerülni próbálja. Minduntalan elszalad, de a hím addig próbálkozik, míg a nőstény le nem lassul. A hátulról közeledő hímet egy darabig még hevesen ellöki magától, de a pár hamarosan elkezd körbe-körbe forogni. Ez az „üldözés” órákig is eltarthat, és nyilvánvalóan ahhoz szükséges, hogy a nőstény felkészüljön a párzásra. Ha készen áll, lelapítja tüskéit, testét leengedi a földre, hátsó lábait pedig kissé megemelve hátraterpeszti. Ekkor bekövetkezhet a párzás, ami ugyan csak másodpercekig tart, de egymás után többször is megismétlődhet. A hím egy idővel megkeményedő nyákdugót hagy hátra a hüvelyben, amely később kilökődik; ennek nyilván az a szerepe, hogy egy darabig meggátolja a többi hímet a párzásban. Hosszú időn át uralkodott az a tévhit, hogy a nőstény sün hegyes tüskéi miatt párzáskor a hátán fekszik. : Az újszülött sünök tüskéi lágyak. Kezdetben tehetetlenek, de igen gyors fejlődésűek. Körülbelül kéthetes korukban kinyílik a szemük. Eredetileg fehér tüskéik csak ekkor kezdenek sötétedni és keményedni. Első útjaik alkalmával éles, kissé madárszerű füttyök segítségével tartják a kapcsolatot anyjukkal. Ha a nyár második felében születnek, gyakran nem érik el a sikeres átteleléshez szükséges minimális méretet, amely mintegy 700 grammos testtömeget jelent, bár ez az érték attól is függ, hogy az adott helyen milyen hosszú és kemény a tél. : A magas szaporulat biztosítja a faj fennmaradását, még akkor is, ha a kis sünök gyakran nem élik túl a telet. Biztos, hogy az effajta veszteségek kevésbé befolyásolják az állományok alakulását, mint a rendszeres gázolások. A keleti sün a tízéves kort is elérheti. : A sünállomány a közlekedés okozta súlyos veszteségekkel, ami elsősorban az éjszakai esőzések után jellemző a települések külterületén, a jelek szerint még mindig képes megbirkózni. : A sün húsa fogyasztható, bár védettsége okán ma már jobbára kiszorult a gasztronómiából. Elsősorban a roma gasztronómiában kedvelt csemege a sünpörkölt. <br /> {{lásd|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|||}} <br /> </div></div> {{Emlősök-trt}} {{Kert-sbl}} {{commonskat|Erinaceus roumanicus|{{SUBPAGENAME}}}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]|<br>'''Tóth József''': Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014). |Dr. Berend Mihály, Dr. Szerényi Gábor: BIOLÓGIA II. Állattan, Ökológia, 275 old. |}} mc639youwtjco8byou3jb5dje01xrms 0 85543 552301 336119 2026-07-26T02:42:46Z KeFe 20 552301 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|}} {{népies|}} : : {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} </div></div> {{Dísznövények-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9oj14fqvr3lo9cwibscy73426qbxf4y 552302 552301 2026-07-26T02:46:34Z KeFe 20 552302 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aubrieta x cultorum|-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Aubrieta x cultorum|{{SUBPAGENAME}}}} mjw48c8q03w798kalu8bpu0f8mb3psq 552305 552302 2026-07-26T03:09:26Z KeFe 20 552305 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Aubretia x cultorum0.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Purple rock cress.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aubrieta x cultorum|-}} {{népies|-}} <br/> :Az '''Aubrieta''' a [[Növények/K/Keresztesvirágúak|keresztesvirágúak]] rendjébe és a [[Növények/K/Káposztafélék|káposztafélék]] családjába, [[Növények/A/Aubrieta|Aubrieta]] nemzetségbe tartozó hibrid faj. :A kerti pázsitviola leggyakrabban termesztett fajtái az Aubrieta × cultorum (hibrid) csoportba tartoznak, amelyek különböző vadon növő fajok, mint például a Aubrieta deltoidea kereszteződéséből jöttek létre. :Az apró, de annál látványosabb virágú évelők kiválóan alkalmasak sziklakertekbe és rézsűkre. : {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Aubrieta x cultorum|{{SUBPAGENAME}}}} pnbxctizrxkyljp5skuxcfha4kx7qze 552306 552305 2026-07-26T03:09:44Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Növények/K/Kerti pázsitviola]] lapot a következő névre: [[Növények/K/Kerti-pázsitviola]] 552305 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Aubretia x cultorum0.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Purple rock cress.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aubrieta x cultorum|-}} {{népies|-}} <br/> :Az '''Aubrieta''' a [[Növények/K/Keresztesvirágúak|keresztesvirágúak]] rendjébe és a [[Növények/K/Káposztafélék|káposztafélék]] családjába, [[Növények/A/Aubrieta|Aubrieta]] nemzetségbe tartozó hibrid faj. :A kerti pázsitviola leggyakrabban termesztett fajtái az Aubrieta × cultorum (hibrid) csoportba tartoznak, amelyek különböző vadon növő fajok, mint például a Aubrieta deltoidea kereszteződéséből jöttek létre. :Az apró, de annál látványosabb virágú évelők kiválóan alkalmasak sziklakertekbe és rézsűkre. : {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Aubrieta x cultorum|{{SUBPAGENAME}}}} pnbxctizrxkyljp5skuxcfha4kx7qze 552312 552306 2026-07-26T03:22:09Z KeFe 20 552312 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Aubretia x cultorum0.jpg|thumb|200px|right|hibrid]] [[Fájl:Purple rock cress.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aubrieta x cultorum|-}} {{népies|-}} <br/> :Az '''Aubrieta''' a [[Növények/K/Keresztesvirágúak|keresztesvirágúak]] rendjébe és a [[Növények/K/Káposztafélék|káposztafélék]] családjába, [[Növények/A/Aubrieta|Aubrieta]] nemzetségbe tartozó hibrid faj. :A kerti pázsitviola leggyakrabban termesztett fajtái az Aubrieta × cultorum (hibrid) csoportba tartoznak, amelyek különböző vadon növő fajok, mint például a Aubrieta deltoidea kereszteződéséből jöttek létre. :Az apró, de annál látványosabb virágú évelők kiválóan alkalmasak sziklakertekbe és rézsűkre. : {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Aubrieta x cultorum|{{SUBPAGENAME}}}} stninugje60j4sjusxdixe4pbjnuc0s 552314 552312 2026-07-26T03:24:02Z KeFe 20 552314 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Aubretia x cultorum0.jpg|thumb|200px|right|hibrid]] [[Fájl:Purple rock cress.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aubrieta x cultorum|-}} {{népies|-}} <br/> :Az '''Aubrieta''' a [[Növények/K/Keresztesvirágúak|keresztesvirágúak]] rendjébe és a [[Növények/K/Káposztafélék|káposztafélék]] családjába, [[Növények/A/Aubrieta|Aubrieta]] nemzetségbe tartozó hibrid faj. :A kerti pázsitviola leggyakrabban termesztett fajtái az Aubrieta × cultorum (hibrid) csoportba tartoznak, amelyek különböző vadon növő fajok, mint például a Aubrieta deltoidea kereszteződéséből jöttek létre. :Az apró, de annál látványosabb virágú évelők kiválóan alkalmasak sziklakertekbe és rézsűkre. :Igazi tavaszi színfolt a kertben, hiszen virágzása idején szinte teljesen beborítják az apró, élénk színű virágok, látványos szőnyeget képezve. Különösen népszerű sziklakertekben, támfalakon és kőedényekben, ahol leomló hajtásrendszere érvényesül a legjobban. {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Aubrieta x cultorum|{{SUBPAGENAME}}}} 1mh6gljwodp7i2jeeqeb0s85wn99los 0 106119 552299 437951 2026-07-26T02:40:13Z KeFe 20 552299 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növénynemzetségek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Aubrieta|-}} {{népies|}} <br/> : Az Aubrieta a keresztesvirágúak rendjébe és a káposztafélék családjába tartozó nemzetség. : Az Aubrieta-fajok eredeti előfordulási területe Olaszországtól kezdve keletre haladva Délkelet-Európán - a legészakibb határát Románia képezi - és Törökországon keresztül, Irakig és Iránig tart. Délen az elterjedése leér Libanonig és a Kréta szigetig. Nyugat- és Közép-Európába, valamint Kaliforniába betelepítette az ember. Több mesterségesen kialakított hibridjét is dísznövényként tartják. : '''A nemzetségbe az alábbi 20 faj és 2 hibrid tartozik:''' *''[[Aubrieta albanica]]'' *''[[Aubrieta alshehbazii]]'' *''[[Aubrieta anamasica]]'' *''[[Aubrieta canescens]]'' *''[[Aubrieta columnae]]'' *''[[Aubrieta deltoidea]]'' *''[[Aubrieta edentula]]'' *''[[Aubrieta ekimii]]'' *''[[Aubrieta erubescens]]'' *''[[Aubrieta glabrescens]]'' *''[[Aubrieta gracilis]]'' *''[[Aubrieta intermedia]]'' *''[[Aubrieta libanotica]]'' *''[[Aubrieta olympica]]'' *''[[Aubrieta parviflora]]'' *''[[Aubrieta pinardii]]'' *''[[Aubrieta scardica]]'' *''[[Aubrieta scyria]]'' *''[[Aubrieta thessala]]'' *''[[Aubrieta vulcanica]]'' *[[Kerti pázsitviola|Kerti pázsitviola]] ''([[Aubrieta x cultorum]])'' *''[[Aubrieta × hybrida]]'' <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növénynemzetségek-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Aubrieta|{{SUBPAGENAME}}}} sa3y6ynap3tn5xe3t6gv6r9dut1ph79 552300 552299 2026-07-26T02:40:45Z KeFe 20 552300 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növénynemzetségek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Aubrieta|-}} {{népies|}} <br/> : Az Aubrieta a keresztesvirágúak rendjébe és a káposztafélék családjába tartozó nemzetség. : Az Aubrieta-fajok eredeti előfordulási területe Olaszországtól kezdve keletre haladva Délkelet-Európán - a legészakibb határát Románia képezi - és Törökországon keresztül, Irakig és Iránig tart. Délen az elterjedése leér Libanonig és a Kréta szigetig. Nyugat- és Közép-Európába, valamint Kaliforniába betelepítette az ember. Több mesterségesen kialakított hibridjét is dísznövényként tartják. : '''A nemzetségbe az alábbi 20 faj és 2 hibrid tartozik:''' *''[[Aubrieta albanica]]'' *''[[Aubrieta alshehbazii]]'' *''[[Aubrieta anamasica]]'' *''[[Aubrieta canescens]]'' *''[[Aubrieta columnae]]'' *''[[Aubrieta deltoidea]]'' *''[[Aubrieta edentula]]'' *''[[Aubrieta ekimii]]'' *''[[Aubrieta erubescens]]'' *''[[Aubrieta glabrescens]]'' *''[[Aubrieta gracilis]]'' *''[[Aubrieta intermedia]]'' *''[[Aubrieta libanotica]]'' *''[[Aubrieta olympica]]'' *''[[Aubrieta parviflora]]'' *''[[Aubrieta pinardii]]'' *''[[Aubrieta scardica]]'' *''[[Aubrieta scyria]]'' *''[[Aubrieta thessala]]'' *''[[Aubrieta vulcanica]]'' *[[Növények/K/Kerti pázsitviola|Kerti pázsitviola]] ''([[Aubrieta x cultorum]])'' *''[[Aubrieta × hybrida]]'' <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növénynemzetségek-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Aubrieta|{{SUBPAGENAME}}}} 5e7vn1znqi4kksguu3afgtjtyghmi6f 552303 552300 2026-07-26T03:02:52Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Növények/A/Aubrieta]] lapot a következő névre: [[Növények/P/Pázsitviolák]] 552300 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növénynemzetségek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Aubrieta|-}} {{népies|}} <br/> : Az Aubrieta a keresztesvirágúak rendjébe és a káposztafélék családjába tartozó nemzetség. : Az Aubrieta-fajok eredeti előfordulási területe Olaszországtól kezdve keletre haladva Délkelet-Európán - a legészakibb határát Románia képezi - és Törökországon keresztül, Irakig és Iránig tart. Délen az elterjedése leér Libanonig és a Kréta szigetig. Nyugat- és Közép-Európába, valamint Kaliforniába betelepítette az ember. Több mesterségesen kialakított hibridjét is dísznövényként tartják. : '''A nemzetségbe az alábbi 20 faj és 2 hibrid tartozik:''' *''[[Aubrieta albanica]]'' *''[[Aubrieta alshehbazii]]'' *''[[Aubrieta anamasica]]'' *''[[Aubrieta canescens]]'' *''[[Aubrieta columnae]]'' *''[[Aubrieta deltoidea]]'' *''[[Aubrieta edentula]]'' *''[[Aubrieta ekimii]]'' *''[[Aubrieta erubescens]]'' *''[[Aubrieta glabrescens]]'' *''[[Aubrieta gracilis]]'' *''[[Aubrieta intermedia]]'' *''[[Aubrieta libanotica]]'' *''[[Aubrieta olympica]]'' *''[[Aubrieta parviflora]]'' *''[[Aubrieta pinardii]]'' *''[[Aubrieta scardica]]'' *''[[Aubrieta scyria]]'' *''[[Aubrieta thessala]]'' *''[[Aubrieta vulcanica]]'' *[[Növények/K/Kerti pázsitviola|Kerti pázsitviola]] ''([[Aubrieta x cultorum]])'' *''[[Aubrieta × hybrida]]'' <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növénynemzetségek-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Aubrieta|{{SUBPAGENAME}}}} 5e7vn1znqi4kksguu3afgtjtyghmi6f 552313 552303 2026-07-26T03:23:04Z KeFe 20 552313 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növénynemzetségek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Aubrieta|-}} {{népies|}} <br/> : Az Aubrieta a keresztesvirágúak rendjébe és a káposztafélék családjába tartozó nemzetség. : Az Aubrieta-fajok eredeti előfordulási területe Olaszországtól kezdve keletre haladva Délkelet-Európán - a legészakibb határát Románia képezi - és Törökországon keresztül, Irakig és Iránig tart. Délen az elterjedése leér Libanonig és a Kréta szigetig. Nyugat- és Közép-Európába, valamint Kaliforniába betelepítette az ember. Több mesterségesen kialakított hibridjét is dísznövényként tartják. : '''A nemzetségbe az alábbi 20 faj és 2 hibrid tartozik:''' *''[[Aubrieta albanica]]'' *''[[Aubrieta alshehbazii]]'' *''[[Aubrieta anamasica]]'' *''[[Aubrieta canescens]]'' *''[[Aubrieta columnae]]'' *[[Növények/K/Kerti pázsitviola|Kerti pázsitviola]] ''[[Aubrieta deltoidea]]'' *''[[Aubrieta edentula]]'' *''[[Aubrieta ekimii]]'' *''[[Aubrieta erubescens]]'' *''[[Aubrieta glabrescens]]'' *''[[Aubrieta gracilis]]'' *''[[Aubrieta intermedia]]'' *''[[Aubrieta libanotica]]'' *''[[Aubrieta olympica]]'' *''[[Aubrieta parviflora]]'' *''[[Aubrieta pinardii]]'' *''[[Aubrieta scardica]]'' *''[[Aubrieta scyria]]'' *''[[Aubrieta thessala]]'' *''[[Aubrieta vulcanica]]'' *[[Növények/K/Kerti-pázsitviola|Kerti-pázsitviola]] ''([[Aubrieta x cultorum]])'' *''[[Aubrieta × hybrida]]'' <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növénynemzetségek-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Aubrieta|{{SUBPAGENAME}}}} 1sep7d9wpc4sl59rxq2lz1u2wu0x1qa 0 109606 552224 510632 2026-07-25T23:45:57Z KeFe 20 552224 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fátyolkák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Libelloides longicornis|-}} {{népies|-}} <br/> : A közönséges rablópille a rovarok osztályának az recésszárnyú fátyolkák rendjébe, ezen belül a rablópillék családjába tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Fátyolkák-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Libelloides longicornis|{{SUBPAGENAME}} }} mpwi9jah5pzv37pacfdeb0ryu5l538l 552250 552224 2026-07-26T01:04:17Z KeFe 20 552250 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fátyolkák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Libelloides longocornis.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Libelloides longicornis|-}} {{népies|-}} <br/> : A közönséges rablópille a rovarok osztályának az recésszárnyú fátyolkák rendjébe, ezen belül a rablópillék családjába tartozó faj. : A faj elterjedése Európa néhány „meleg szigetére” korlátozódik. Közép-Európában a Kaiserstuhlon és a Fertő tónál fordul elő. : Három centiméter hosszú, szárnyainak fesztávolsága 5 centiméter. Szárnya háromszög alakú, átlátszó, barnássárga rajzolattal. A hozzá hasonló szitakötő-rablópillétől (Libelloides coccajus) a hátulsó szárnyon levő sárgás folt körül elhelyezkedő félhold alakú, fekete folt különbözteti meg, amely a szitakötő-rablópillnél hiányzik. : A rablópille nappal tevékenykedik. Mind a lárva, mind a kifejlett rovar ragadozó életmódot folytat, táplálékukat ízeltlábúak, elsősorban rovarok alkotják. : A közönséges rablópilléknél a párosodás repülés közben zajlik le. A hím vad üldözés után ragadja meg a nőstényt. Utóbbi a petéit növények szárára kettős sorokban rakja le. Két-három hét múlva kelnek ki a kis lárvák, amelyek mohák között vagy kövek alatt lesnek zsákmányukra. Apró hangyalesőre hasonlítanak, tölcsért azonban nem készítenek. Kokonban bábozódnak be, amely növényszáron függ. : A bábállapot mintegy 3 hétig tart. A teljes fejlődési idő legkevesebb 2 év. <br/> </div></div> {{Fátyolkák-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Libelloides longicornis|{{SUBPAGENAME}} }} hm4xxacvynvg6kh5r250k0c47twz0d4 0 112798 552228 536271 2026-07-26T00:04:38Z KeFe 20 552228 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Védett-rovarok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Bumblebee closeup.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Poszméh]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-rovar| 000}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} r6neyywev8qipiesrqd1j03fxxnlomn 552229 552228 2026-07-26T00:04:51Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Erdei poszméh]] lapot a következő névre: [[Állatok/Méhfélék/Erdei poszméh]] 552228 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Védett-rovarok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Bumblebee closeup.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Poszméh]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-rovar| 000}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} r6neyywev8qipiesrqd1j03fxxnlomn 0 114778 552220 541012 2026-07-25T23:25:54Z KeFe 20 /* Fullánkosok */ 552220 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:European honey bee extracts nectar.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Apidae|-}} {{népies|színméhfélék}} <br/> : A '''méhfélék''' : A '''bogáncsposzméh''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|Állatok/Hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. Rendkívül sok fajuk van, hazánkban eddig ebből 109-et mutattak ki. : Nyaló–szívó szájszervük tökéletesen kifejlett. Az alsó ajak két belső karéjából alakult nyelv a végén „kanálkát” visel, a fióknyelv is megnyúlt. A nyelv nyugalmi helyzetben a fej alatt visszahajtva fekszik. Lábbal gyűjtő méhek, mert a virágport a hátulsó lábszárral és a lábfej megnagyobbodott első ízével söprik, gyűjtik össze. Magányosak vagy államalkotóak. Ritkább fajok a fészekparazita méhfélék. Nektárral és pollennel táplálkoznak, miközben a virágok megporzását is elvégzik. Ebben rejlik nagy biológiai jelentőségük. : A méhfélék nagy része társas életet élő, államalkotó, szocializálódott rovar. Az államban élő méhek – mint általában az államalkotó rovarok – kasztokra tagolódnak. A királynő a rovarállam „feje”: ő alapítja a fészket, és ő az egyetlen szaporodásra alkalmas nőstény az államban. A királynő hozza létre a petéket. A herék a rovarállam hímjei, amelyeknek feladata a királynő megtermékenyítése, vagyis a királynővel együtt a szaporodásért felelnek. A dolgozók kivétel nélkül sterilis, ivarképtelen nőstények: nőstény ivarszerveik, a petecsövek és petefészkek teljesen elcsökevényesedtek, redukálódtak. A dolgozók feladatköre a legszélesebb: a fészek építése, bővítése, a peték és fejlődő lárvák gondozása, etetése, nektár- és virágporgyűjtés. A fészket a dolgozók viaszból építik, melyet potrohmirigyeik termelnek. Az alrendbe az alábbi alrendágak, öregcsaládok és családok tartoznak == Fullánkosok == * [[Állatok/Fullánkosok]] (Aculeata) alrendág 4 öregcsaláddal * [[Állatok/Fullánkosok/Méhalkatúak]] (Apoidea) - 13 család Ampulicidae : [[Állatok/Fullánkosok/Ősméhek|Ősméhek]] (Colletidae) * [[Állatok/Fullánkosok/Méhfélék|Méhfélék]] (Apidae) * '''A méhféléket változatosságuk miatt alcsaládokra oszthatjuk fel.''' : [[Állatok/Méhfélék/Darázsméhek|Darázsméhek]] (Nomadinae) : [[Állatok/Méhfélék/Fadongók|Fadongók]] (Xylocopinae) : [[Állatok/Méhfélék/Mézelőméhek|Mézelőméhek]] (Apinae) : [[Állatok/Méhfélék/Bányászméhek|Bányászméhek]] (Andrenidae) : [[Állatok/Méhfélék/Karcsúméhek|Karcsúméhek]] (Halictidae) Heterogynaidae : [[Állatok/Méhfélék/Földiméhek|Földiméhek]] (Melittidae) : [[Állatok/Méhfélék/Művészméhek|Művészméhek]] (Megachilidae) : [[Állatok/Méhfélék/Kaparódarazsak|Kaparódarazsak]] (Sphecidae) : [[Állatok/Méhfélék/Szitásdarazsak|Szitásdarazsak]] (Crabronidae) Stenotritidae * Fémdarázsalkatúak (Chrysidoidea vagy Bethyloidea) - 7 családdal : [[Állatok/Bogárölő darazsak|bogárölő darazsak]] (Bethylidae) : [[Állatok/Fémdarazsak|fémdarazsak]] (Chrysididae) : [[Állatok/Ollósdarázsfélék|ollósdarázsfélék]] (Dryinidae) : [[Kúpfejűdarázs-félék|kúpfejűdarázs-félék]] (Embolemidae) * Plumariidae * Sclerogibbidae * Scolebythidae * Hangyaszerűek (Formicoidea) - 1 családdal[2] : [[Állatok/Hangyák|hangyák]] (Formicidae) * Redősszárnyúdarázs-alkatúak (Vespoidea) - 2 családdal * Rhopalosomatidae : [[Állatok/Redősszárnyú darazsak|redősszárnyú darazsak]] (Vespidae) * Tőrösdarázs-alkatúak (Scolioidae) - 2 családdal * Bradynobaenidae : [[Állatok/Tőrösdarazsak|tőrösdarazsak]] (Scoliidae) * Útonállódarázs-alkatúak (Pompiloidae) - 4 családdal : [[Állatok/Pókhangyafélék|pókhangyafélék]] (Mutillidae) * Myrmosidae : [[Állatok/Útonállódarazsak|útonállódarazsak]] (Pompilidae) : [[Állatok/Áldarazsak|áldarazsak]] (Sapygidae) * Bogárrontódarázs-alkatúak (Tiphioidae) - 2 családdal ;Sierolomorphidae : [[Állatok/Bogárrontó darazsak|bogárrontó darazsak]] (Tiphiidae) * A Terebrantes alrendágba 12 öregcsalád tartozik''' ;Terebrantes * Ceraphronoidea - 4 család * Ceraphronidae * Maimetshidae * Megaspilidae * Stigmaphronidae * Fémfürkész-alkatúak (Chalcidoidea) - 19 család : [[Állatok/Füge fémfürkészek|füge fémfürkészek]] (Agaonidae) : [[Állatok/Tetűrontó fémfürkészek|tetűrontó fémfürkészek]] (Aphelinidae) : [[Állatok/Vastagcombú fémfürkészek|vastagcombú fémfürkészek]] (Chalcididae) : [[Állatok/Szivárványos fémfürkészek|szivárványos fémfürkészek]] (Encyrtidae) * Eucharitidae * Eulophidae : [[Állatok/Horpadt fémfürkészek|horpadt fémfürkészek]] (Eupelmidae) : [[Állatok/Hengeres fémfürkészek|hengeres fémfürkészek]] (Eurytomidae) : [[Állatok/Görbefarkú fémfürkészek|görbefarkú fémfürkészek]] (Leucospidae) : [[Állatok/Parányfürkészek|parányfürkészek]] (Mymaridae) * Ormyridae : [[Állatok/Zömök fémfürkészek|zömök fémfürkészek]] (Perilampidae) : [[Állatok/Sugaras fémfürkészek|sugaras fémfürkészek]] (Pteromalidae) * Rotoitidae * Signiphoridae * Tanaostigmatidae * Tetracampidae : [[Állatok/Hosszúfarkú fémfürkészek|hosszúfarkú fémfürkészek]] (Torymidae) : [[Állatok/Petefémfürkészek|petefémfürkészek]] (Trichogrammatidae) * Gubacsdarázs-alkatúak (Cynipoidea) - 7 család * Austrocynipidae : [[Állatok/Gubacsdarazsak|gubacsdarazsak]] (Cynipidae) ;Figitidae ;Ibaliidae ;Liopteridae * Lapospotrohúfürkész-alkatúak (Evanioidea) - 4 család * Aulacidae : [[Állatok/Lapospotrohú fürkészek|lapospotrohú fürkészek]] (Evaniidae) : [[Állatok/Dárdahordozó fürkészek|dárdahordozó fürkészek]] (Gasteruptiidae) * Praeaulacidae * Fürkészdarázs-alkatúak (Ichneumonoidea) - 4 család : [[Állatok/Gyilkosfürkészek|gyilkosfürkészek]] (Braconidae) : [[Állatok/Fürkészdarazsak|Állatok/Fürkészdarazsak]] (Ichneumonidae) * Megalyroidea - 1 család * Megalyridae * Mymarommatoidea - 1 család * Mymarommatidae * Platygastroidea - 2 család : [[Állatok/Gubacslegyész törpefürkészek|gubacslegyész törpefürkészek]] (Platygastridae) : [[Állatok/Élespotrohú törpefürkészek|élespotrohú törpefürkészek]] (Scelionidae) * Törpefürkész-alkatúak (Proctotrupoidea) - 13 család ;Austroniidae : [[Állatok/Szénfényű törpefürkészek|szénfényű törpefürkészek]] (Diapriidae) ;Heloridae ;Jurapriidae ;Maamingidae ;Mesoserphidae ;Monomachidae ;Pelecinidae ;Peradeniidae ;Proctorenyxidae : [[Állatok/Valódi törpefürkészek|valódi törpefürkészek]] (Proctotrupidae) ;Roproniidae ;Vanhorniidae * Serphitoidea - 1 család ;Serphitidae * Hosszúnyakúfürkész-alkatúak (Stephanoidea) - 1 család : [[Állatok/Hosszúnyakú fürkészek|hosszúnyakú fürkészek]] (Stephanidae) * Háromtomporúfürkész-alkatúak (Trigonaloidea) - 1 család : [[Állatok/Háromtomporú fürkészek|háromtomporú fürkészek]] (Trigonalidae) <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Apidae|{{SUBPAGENAME}} }} iuden2l2et0ckiwbizqr996h4ajx4ak 552221 552220 2026-07-25T23:35:44Z KeFe 20 552221 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:European honey bee extracts nectar.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Apidae|-}} {{népies|színméhfélék}} <br/> : A '''méhfélék''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|Hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családja. Rendkívül sok fajuk van, hazánkban eddig ebből 109-et mutattak ki. : Nyaló–szívó szájszervük tökéletesen kifejlett. Az alsó ajak két belső karéjából alakult nyelv a végén „kanálkát” visel, a fióknyelv is megnyúlt. A nyelv nyugalmi helyzetben a fej alatt visszahajtva fekszik. Lábbal gyűjtő méhek, mert a virágport a hátulsó lábszárral és a lábfej megnagyobbodott első ízével söprik, gyűjtik össze. Magányosak vagy államalkotóak. Ritkább fajok a fészekparazita méhfélék. Nektárral és pollennel táplálkoznak, miközben a virágok megporzását is elvégzik. Ebben rejlik nagy biológiai jelentőségük. : A méhfélék nagy része társas életet élő, államalkotó, szocializálódott rovar. Az államban élő méhek – mint általában az államalkotó rovarok – kasztokra tagolódnak. A királynő a rovarállam „feje”: ő alapítja a fészket, és ő az egyetlen szaporodásra alkalmas nőstény az államban. A királynő hozza létre a petéket. A herék a rovarállam hímjei, amelyeknek feladata a királynő megtermékenyítése, vagyis a királynővel együtt a szaporodásért felelnek. A dolgozók kivétel nélkül sterilis, ivarképtelen nőstények: nőstény ivarszerveik, a petecsövek és petefészkek teljesen elcsökevényesedtek, redukálódtak. A dolgozók feladatköre a legszélesebb: a fészek építése, bővítése, a peték és fejlődő lárvák gondozása, etetése, nektár- és virágporgyűjtés. A fészket a dolgozók viaszból építik, melyet potrohmirigyeik termelnek. Az alrendbe az alábbi alrendágak, öregcsaládok és családok tartoznak == Fullánkosok == * [[Állatok/Fullánkosok]] (Aculeata) alrendág 4 öregcsaláddal * [[Állatok/Fullánkosok/Méhalkatúak]] (Apoidea) - 13 család Ampulicidae : [[Állatok/Fullánkosok/Ősméhek|Ősméhek]] (Colletidae) * [[Állatok/Fullánkosok/Méhfélék|Méhfélék]] (Apidae) * '''A méhféléket változatosságuk miatt alcsaládokra oszthatjuk fel.''' : [[Állatok/Méhfélék/Darázsméhek|Darázsméhek]] (Nomadinae) : [[Állatok/Méhfélék/Fadongók|Fadongók]] (Xylocopinae) : [[Állatok/Méhfélék/Mézelőméhek|Mézelőméhek]] (Apinae) : [[Állatok/Méhfélék/Bányászméhek|Bányászméhek]] (Andrenidae) : [[Állatok/Méhfélék/Karcsúméhek|Karcsúméhek]] (Halictidae) Heterogynaidae : [[Állatok/Méhfélék/Földiméhek|Földiméhek]] (Melittidae) : [[Állatok/Méhfélék/Művészméhek|Művészméhek]] (Megachilidae) : [[Állatok/Méhfélék/Kaparódarazsak|Kaparódarazsak]] (Sphecidae) : [[Állatok/Méhfélék/Szitásdarazsak|Szitásdarazsak]] (Crabronidae) Stenotritidae * Fémdarázsalkatúak (Chrysidoidea vagy Bethyloidea) - 7 családdal : [[Állatok/Bogárölő darazsak|bogárölő darazsak]] (Bethylidae) : [[Állatok/Fémdarazsak|fémdarazsak]] (Chrysididae) : [[Állatok/Ollósdarázsfélék|ollósdarázsfélék]] (Dryinidae) : [[Kúpfejűdarázs-félék|kúpfejűdarázs-félék]] (Embolemidae) * Plumariidae * Sclerogibbidae * Scolebythidae * Hangyaszerűek (Formicoidea) - 1 családdal[2] : [[Állatok/Hangyák|hangyák]] (Formicidae) * Redősszárnyúdarázs-alkatúak (Vespoidea) - 2 családdal * Rhopalosomatidae : [[Állatok/Redősszárnyú darazsak|redősszárnyú darazsak]] (Vespidae) * Tőrösdarázs-alkatúak (Scolioidae) - 2 családdal * Bradynobaenidae : [[Állatok/Tőrösdarazsak|tőrösdarazsak]] (Scoliidae) * Útonállódarázs-alkatúak (Pompiloidae) - 4 családdal : [[Állatok/Pókhangyafélék|pókhangyafélék]] (Mutillidae) * Myrmosidae : [[Állatok/Útonállódarazsak|útonállódarazsak]] (Pompilidae) : [[Állatok/Áldarazsak|áldarazsak]] (Sapygidae) * Bogárrontódarázs-alkatúak (Tiphioidae) - 2 családdal ;Sierolomorphidae : [[Állatok/Bogárrontó darazsak|bogárrontó darazsak]] (Tiphiidae) * A Terebrantes alrendágba 12 öregcsalád tartozik''' ;Terebrantes * Ceraphronoidea - 4 család * Ceraphronidae * Maimetshidae * Megaspilidae * Stigmaphronidae * Fémfürkész-alkatúak (Chalcidoidea) - 19 család : [[Állatok/Füge fémfürkészek|füge fémfürkészek]] (Agaonidae) : [[Állatok/Tetűrontó fémfürkészek|tetűrontó fémfürkészek]] (Aphelinidae) : [[Állatok/Vastagcombú fémfürkészek|vastagcombú fémfürkészek]] (Chalcididae) : [[Állatok/Szivárványos fémfürkészek|szivárványos fémfürkészek]] (Encyrtidae) * Eucharitidae * Eulophidae : [[Állatok/Horpadt fémfürkészek|horpadt fémfürkészek]] (Eupelmidae) : [[Állatok/Hengeres fémfürkészek|hengeres fémfürkészek]] (Eurytomidae) : [[Állatok/Görbefarkú fémfürkészek|görbefarkú fémfürkészek]] (Leucospidae) : [[Állatok/Parányfürkészek|parányfürkészek]] (Mymaridae) * Ormyridae : [[Állatok/Zömök fémfürkészek|zömök fémfürkészek]] (Perilampidae) : [[Állatok/Sugaras fémfürkészek|sugaras fémfürkészek]] (Pteromalidae) * Rotoitidae * Signiphoridae * Tanaostigmatidae * Tetracampidae : [[Állatok/Hosszúfarkú fémfürkészek|hosszúfarkú fémfürkészek]] (Torymidae) : [[Állatok/Petefémfürkészek|petefémfürkészek]] (Trichogrammatidae) * Gubacsdarázs-alkatúak (Cynipoidea) - 7 család * Austrocynipidae : [[Állatok/Gubacsdarazsak|gubacsdarazsak]] (Cynipidae) ;Figitidae ;Ibaliidae ;Liopteridae * Lapospotrohúfürkész-alkatúak (Evanioidea) - 4 család * Aulacidae : [[Állatok/Lapospotrohú fürkészek|lapospotrohú fürkészek]] (Evaniidae) : [[Állatok/Dárdahordozó fürkészek|dárdahordozó fürkészek]] (Gasteruptiidae) * Praeaulacidae * Fürkészdarázs-alkatúak (Ichneumonoidea) - 4 család : [[Állatok/Gyilkosfürkészek|gyilkosfürkészek]] (Braconidae) : [[Állatok/Fürkészdarazsak|Állatok/Fürkészdarazsak]] (Ichneumonidae) * Megalyroidea - 1 család * Megalyridae * Mymarommatoidea - 1 család * Mymarommatidae * Platygastroidea - 2 család : [[Állatok/Gubacslegyész törpefürkészek|gubacslegyész törpefürkészek]] (Platygastridae) : [[Állatok/Élespotrohú törpefürkészek|élespotrohú törpefürkészek]] (Scelionidae) * Törpefürkész-alkatúak (Proctotrupoidea) - 13 család ;Austroniidae : [[Állatok/Szénfényű törpefürkészek|szénfényű törpefürkészek]] (Diapriidae) ;Heloridae ;Jurapriidae ;Maamingidae ;Mesoserphidae ;Monomachidae ;Pelecinidae ;Peradeniidae ;Proctorenyxidae : [[Állatok/Valódi törpefürkészek|valódi törpefürkészek]] (Proctotrupidae) ;Roproniidae ;Vanhorniidae * Serphitoidea - 1 család ;Serphitidae * Hosszúnyakúfürkész-alkatúak (Stephanoidea) - 1 család : [[Állatok/Hosszúnyakú fürkészek|hosszúnyakú fürkészek]] (Stephanidae) * Háromtomporúfürkész-alkatúak (Trigonaloidea) - 1 család : [[Állatok/Háromtomporú fürkészek|háromtomporú fürkészek]] (Trigonalidae) <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Apidae|{{SUBPAGENAME}} }} f8wbp42w2jeoolm9hyerlinzsbv51ac 552223 552221 2026-07-25T23:40:11Z KeFe 20 552223 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:European honey bee extracts nectar.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Apidae|-}} {{népies|színméhfélék}} <br/> : A '''méhfélék''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|Hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családja. Rendkívül sok fajuk van, hazánkban eddig ebből 109-et mutattak ki. : Nyaló–szívó szájszervük tökéletesen kifejlett. Az alsó ajak két belső karéjából alakult nyelv a végén „kanálkát” visel, a fióknyelv is megnyúlt. A nyelv nyugalmi helyzetben a fej alatt visszahajtva fekszik. Lábbal gyűjtő méhek, mert a virágport a hátulsó lábszárral és a lábfej megnagyobbodott első ízével söprik, gyűjtik össze. Magányosak vagy államalkotóak. Ritkább fajok a fészekparazita méhfélék. Nektárral és pollennel táplálkoznak, miközben a virágok megporzását is elvégzik. Ebben rejlik nagy biológiai jelentőségük. : A méhfélék nagy része társas életet élő, államalkotó, szocializálódott rovar. Az államban élő méhek – mint általában az államalkotó rovarok – kasztokra tagolódnak. A királynő a rovarállam „feje”: ő alapítja a fészket, és ő az egyetlen szaporodásra alkalmas nőstény az államban. A királynő hozza létre a petéket. A herék a rovarállam hímjei, amelyeknek feladata a királynő megtermékenyítése, vagyis a királynővel együtt a szaporodásért felelnek. A dolgozók kivétel nélkül sterilis, ivarképtelen nőstények: nőstény ivarszerveik, a petecsövek és petefészkek teljesen elcsökevényesedtek, redukálódtak. A dolgozók feladatköre a legszélesebb: a fészek építése, bővítése, a peték és fejlődő lárvák gondozása, etetése, nektár- és virágporgyűjtés. A fészket a dolgozók viaszból építik, melyet potrohmirigyeik termelnek. Az alrendbe az alábbi alrendágak, öregcsaládok és családok tartoznak == Fullánkosok == * [[Állatok/Fullánkosok]] (Aculeata) alrendág 4 öregcsaláddal * [[Állatok/Fullánkosok/Méhalkatúak]] (Apoidea) - 13 család Ampulicidae : [[Állatok/Fullánkosok/Ősméhek|Ősméhek]] (Colletidae) * [[Állatok/Fullánkosok/Méhfélék|Méhfélék]] (Apidae) * '''A méhféléket változatosságuk miatt alcsaládokra oszthatjuk fel.''' : [[Állatok/Méhfélék/Darázsméhek|Darázsméhek]] (Nomadinae) : [[Állatok/Méhfélék/Fadongók|Fadongók]] (Xylocopinae) : [[Állatok/Méhfélék/Mézelőméhek|Mézelőméhek]] (Apinae) : [[Állatok/Méhfélék/Bányászméhek|Bányászméhek]] (Andrenidae) : [[Állatok/Méhfélék/Karcsúméhek|Karcsúméhek]] (Halictidae) Heterogynaidae : [[Állatok/Méhfélék/Földiméhek|Földiméhek]] (Melittidae) : [[Állatok/Méhfélék/Művészméhek|Művészméhek]] (Megachilidae) : [[Állatok/Méhfélék/Kaparódarazsak|Kaparódarazsak]] (Sphecidae) : [[Állatok/Méhfélék/Szitásdarazsak|Szitásdarazsak]] (Crabronidae) Stenotritidae * Fémdarázsalkatúak (Chrysidoidea vagy Bethyloidea) - 7 családdal : [[Állatok/Bogárölő darazsak|bogárölő darazsak]] (Bethylidae) : [[Állatok/Fémdarazsak|fémdarazsak]] (Chrysididae) : [[Állatok/Ollósdarázsfélék|ollósdarázsfélék]] (Dryinidae) : [[Kúpfejűdarázs-félék|kúpfejűdarázs-félék]] (Embolemidae) * Plumariidae * Sclerogibbidae * Scolebythidae * Hangyaszerűek (Formicoidea) - 1 családdal[2] : [[Állatok/Hangyák|hangyák]] (Formicidae) * Redősszárnyúdarázs-alkatúak (Vespoidea) - 2 családdal * Rhopalosomatidae : [[Állatok/Redősszárnyú darazsak|redősszárnyú darazsak]] (Vespidae) * Tőrösdarázs-alkatúak (Scolioidae) - 2 családdal * Bradynobaenidae : [[Állatok/Tőrösdarazsak|tőrösdarazsak]] (Scoliidae) * Útonállódarázs-alkatúak (Pompiloidae) - 4 családdal : [[Állatok/Pókhangyafélék|pókhangyafélék]] (Mutillidae) * Myrmosidae : [[Állatok/Útonállódarazsak|útonállódarazsak]] (Pompilidae) : [[Állatok/Áldarazsak|áldarazsak]] (Sapygidae) * Bogárrontódarázs-alkatúak (Tiphioidae) - 2 családdal ;Sierolomorphidae : [[Állatok/Bogárrontó darazsak|bogárrontó darazsak]] (Tiphiidae) * A Terebrantes alrendágba 12 öregcsalád tartozik''' ;Terebrantes * Ceraphronoidea - 4 család * Ceraphronidae * Maimetshidae * Megaspilidae * Stigmaphronidae * Fémfürkész-alkatúak (Chalcidoidea) - 19 család : [[Állatok/Füge fémfürkészek|füge fémfürkészek]] (Agaonidae) : [[Állatok/Tetűrontó fémfürkészek|tetűrontó fémfürkészek]] (Aphelinidae) : [[Állatok/Vastagcombú fémfürkészek|vastagcombú fémfürkészek]] (Chalcididae) : [[Állatok/Szivárványos fémfürkészek|szivárványos fémfürkészek]] (Encyrtidae) * Eucharitidae * Eulophidae : [[Állatok/Horpadt fémfürkészek|horpadt fémfürkészek]] (Eupelmidae) : [[Állatok/Hengeres fémfürkészek|hengeres fémfürkészek]] (Eurytomidae) : [[Állatok/Görbefarkú fémfürkészek|görbefarkú fémfürkészek]] (Leucospidae) : [[Állatok/Parányfürkészek|parányfürkészek]] (Mymaridae) * Ormyridae : [[Állatok/Zömök fémfürkészek|zömök fémfürkészek]] (Perilampidae) : [[Állatok/Sugaras fémfürkészek|sugaras fémfürkészek]] (Pteromalidae) * Rotoitidae * Signiphoridae * Tanaostigmatidae * Tetracampidae : [[Állatok/Hosszúfarkú fémfürkészek|hosszúfarkú fémfürkészek]] (Torymidae) : [[Állatok/Petefémfürkészek|petefémfürkészek]] (Trichogrammatidae) * Gubacsdarázs-alkatúak (Cynipoidea) - 7 család * Austrocynipidae : [[Állatok/Gubacsdarazsak|gubacsdarazsak]] (Cynipidae) ;Figitidae ;Ibaliidae ;Liopteridae * Lapospotrohúfürkész-alkatúak (Evanioidea) - 4 család * Aulacidae : [[Állatok/Lapospotrohú fürkészek|lapospotrohú fürkészek]] (Evaniidae) : [[Állatok/Dárdahordozó fürkészek|dárdahordozó fürkészek]] (Gasteruptiidae) * Praeaulacidae * Fürkészdarázs-alkatúak (Ichneumonoidea) - 4 család : [[Állatok/Gyilkosfürkészek|gyilkosfürkészek]] (Braconidae) : [[Állatok/Fürkészdarazsak|Állatok/Fürkészdarazsak]] (Ichneumonidae) * Megalyroidea - 1 család * Megalyridae * Mymarommatoidea - 1 család * Mymarommatidae * Platygastroidea - 2 család : [[Állatok/Gubacslegyész törpefürkészek|gubacslegyész törpefürkészek]] (Platygastridae) : [[Állatok/Élespotrohú törpefürkészek|élespotrohú törpefürkészek]] (Scelionidae) * Törpefürkész-alkatúak (Proctotrupoidea) - 13 család ;Austroniidae : [[Állatok/Szénfényű törpefürkészek|szénfényű törpefürkészek]] (Diapriidae) ;Heloridae ;Jurapriidae ;Maamingidae ;Mesoserphidae ;Monomachidae ;Pelecinidae ;Peradeniidae ;Proctorenyxidae : [[Állatok/Valódi törpefürkészek|valódi törpefürkészek]] (Proctotrupidae) ;Roproniidae ;Vanhorniidae * Serphitoidea - 1 család ;Serphitidae * Hosszúnyakúfürkész-alkatúak (Stephanoidea) - 1 család : [[Állatok/Hosszúnyakú fürkészek|hosszúnyakú fürkészek]] (Stephanidae) * Háromtomporúfürkész-alkatúak (Trigonaloidea) - 1 család : [[Állatok/Háromtomporú fürkészek|háromtomporú fürkészek]] (Trigonalidae) <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Apidae|{{SUBPAGENAME}} }} pd42k525jby3ypv3wyugdyxqg6cirhp 0 114819 552234 511666 2026-07-26T00:21:24Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok//Darázsméhek]] lapot a következő névre: [[Állatok/Méhfélék/Darázsméhek]] 465545 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Wespenbiene Nomada succincta 2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Nomadinae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''darázsméhek''' a méhek öregcsaládjának, a méhfélék családjának egyik alcsaládja. Az alcsaládba az alábbi nemzetségek és nemek tartoznak: * ''[[Ammobatini]]'' ** ''[[Ammobates]]'' ** ''[[Chiasmognathus]]'' ** ''[[Melanempis]]'' ** ''[[Oreopasites]]'' ** ''[[Parammobatodes]]'' ** ''[[Pasites]]'' ** ''[[Sphecodopsis]]'' ** ''[[Spinopasites]]'' * ''[[Ammobatoidini]]'' ** ''[[Aethammobates]]'' ** ''[[Ammobatoides]]'' ** ''[[Holcopasites]]'' ** ''[[Schmiedeknechtia]]'' * ''[[Biastini]]'' ** ''[[Biastes]]'' ** ''[[Neopasites]]'' ** ''[[Rhopalolemma]]'' * ''[[Brachynomadini]]'' ** ''[[Brachynomada]]'' ** ''[[Kelita]]'' ** ''[[Paranomada]]'' ** ''[[Triopasites]]'' * ''[[Caenoprosopidini]]'' ** ''[[Caenoprosopina]]'' ** ''[[Caenoprosopis]]'' * ''[[Epeolini]]'' ** ''[[Doeringiella]]'' ** ''[[Epeolus]]'' ** ''[[Odyneropsis]]'' ** ''[[Pseudepeolus]]'' ** ''[[Rhinepeolus]]'' ** ''[[Rhogepeolus]]'' ** ''[[Thalestria]]'' ** ''[[Triepeolus]]'' * ''[[Hexepeolini]]'' ** ''[[Hexepeolus]]'' * ''[[Neolarrini]]'' ** ''[[Neolarra]]'' * ''[[Nomadini]]'' ** ''[[Nomada]]'' * ''[[Townsendiellini]]'' ** ''[[Townsendiella]]'' <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Nomadinae|{{SUBPAGENAME}} }} bz2lvmuo14joo4oo3wzbeexl0hrjm0t 0 114820 552238 511778 2026-07-26T00:25:07Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Fadongók]] lapot a következő névre: [[Állatok/Méhfélék/Fadongók]] 511778 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Carpenter bee.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Xylocopinae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''fadongók''' a méhek öregcsaládjának, a méhfélék családjának egyik alcsaládja. : Az alcsaládba az alábbi nemzetségek és nemek tartoznak: *''[[Allodapini]]'' #''[[Allodape]]'' #''[[Allodapula]]'' #''[[Braunsapis]]'' #''[[Compsomelissa]]'' #''[[Effractapis]]'' #''[[Eucondylops]]'' #''[[Exoneura]]'' #''[[Exoneurella]]'' #''[[Exoneuridia]]'' #''[[Macrogalea]]'' #''[[Nasutapis]]'' *''[[Ceratinini]]'' #''[[Ceratina ]]'' *''[[Manueliini]]'' #''[[Manuelia]]'' *''[[Xylocopini]]'' #''[[Xylocopa]]'' <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Xylocopinae|{{SUBPAGENAME}} }} hv8mmrli5qfvvlfzg7avw43sz4m16kr 0 114821 552347 489823 2026-07-26T08:20:04Z KeFe 20 552347 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Földiméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Female Tetraloniella sp edit1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Flickr - aussiegall - Out on a Limb.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Eucera nigrescens MHNT.jpg|thumb|upright 1.0|''Eucera nigrescens'']] [[Fájl:Eucera longicornis - Lathyrus sylvestris - Keila.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Eucera longicornis]] [[Fájl:Svastra flavitarsis.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Svastra flavitarsis]] [[Fájl:Melissodes sp Female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Melissodes Female]] [[Fájl:Melissodes sp Male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Melissodes Male]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Apinae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''mézelőméhek''' a méhek öregcsaládjának, a méhfélék családjának egyik alcsaládja. Az alcsaládba az alábbi nemzetségek és nemek tartoznak: * ''[[Ancylini]]'' ** ''[[Ancyla]]'' ** ''[[Tarsalia]]'' * [[Anthophorini]]'' ** ''[[Amegilla]]'' ** ''[[Anthophora]]'' ** ''[[Deltoptila]]'' ** ''[[Elaphropoda]]'' ** ''[[Habrophorula]]'' ** ''[[Habropoda]]'' ** ''[[Pachymelus]]'' * ''[[Apini]]'' ** ''[[Apis]]'' * [[Poszméhek]] ''(Bombini)'' ** ''[[Bombus]]'' * ''[[Centridini]]'' ** ''[[Centris]]'' ** ''[[Epicharis]]'' * ''[[Ctenoplectrini]]'' ** ''[[Ctenoplectra]]'' ** ''[[Ctenoplectrina]]'' * ''[[Emphorini]]'' ** ''[[Alepidosceles]]'' ** ''[[Ancyloscelis]]'' ** ''[[Diadasia]]'' ** ''[[Diadasina]]'' ** ''[[Meliphilopsis]]'' ** ''[[Melitoma]]'' ** ''[[Melitomella]]'' ** ''[[Ptilothrix]]'' ** ''[[Toromelissa]]'' * ''[[Ericrocidini]]'' ** ''[[Acanthopus]]'' ** ''[[Aglaomelissa]]'' ** ''[[Ctenioschelus]]'' ** ''[[Epiclopus]]'' ** ''[[Ericrocis]]'' ** ''[[Hopliphora]]'' ** ''[[Mesocheira]]'' ** ''[[Mesonychium]]'' ** ''[[Mesoplia]]'' * ''[[Eucerini]]'' ** ''[[Agapanthinus]]'' ** ''[[Alloscirtetica]]'' ** ''[[Canephorula]]'' ** ''[[Cemolobus]]'' ** ''[[Cubitalia]]'' ** ''[[Eucera]]'' ** ''[[Eucerinoda]]'' ** ''[[Florilegus]]'' ** ''[[Gaesischia]]'' ** ''[[Gaesochira]]'' ** ''[[Hamatothrix]]'' ** ''[[Lophothygater]]'' ** ''[[Martinapis]]'' ** ''[[Melissodes]]'' ** ''[[Melissoptila]]'' ** ''[[Micronychapis]]'' ** ''[[Mirnapis]]'' ** ''[[Notolonia]]'' ** ''[[Pachysvastra]]'' ** ''[[Peponapis]]'' ** ''[[Platysvastra]]'' ** ''[[Santiago (nem)]]'' ** ''[[Simanthedon]]'' ** ''[[Svastra]]'' ** ''[[Svastrides]]'' ** ''[[Svastrina]]'' ** ''[[Syntrichalonia]]'' ** ''[[Tetralonia]]'' ** ''[[Tetraloniella]]'' ** ''[[Thygater]]'' ** ''[[Trichocerapis]]'' ** ''[[Ulugombakia]]'' ** ''[[Xenoglossa]]'' * ''[[Euglossini]]'' ** ''[[Aglae]]'' ** ''[[Eufriesea]]'' ** ''[[Euglossa]]'' ** ''[[Eulaema]]'' ** ''[[Exaerete]]'' * ''[[Exomalopsini]]'' ** ''[[Anthophorula]]'' ** ''[[Chilimalopsis]]'' ** ''[[Eremapis]]'' ** ''[[Exomalopsis]]'' ** ''[[Teratognatha]]'' * ''[[Isepeolini]]'' ** ''[[Isepeolus]]'' ** ''[[Melectoides]]'' * ''[[Melectini]]'' ** ''[[Afromelecta]]'' ** ''[[Melecta]]'' ** ''[[Sinomelecta]]'' ** ''[[Tetralonioidella]]'' ** ''[[Thyreomelecta]]'' ** ''[[Thyreus]]'' ** ''[[Xeromelecta]]'' ** ''[[Zacosmia]]'' * ''[[Meliponini]]'' ** ''[[Apotrigona]]'' ** ''[[Austroplebeia]]'' ** ''[[Axestotrigona]]'' ** ''[[Camargoia]]'' ** ''[[Cephalotrigona]]'' ** ''[[Cleptotrigona]]'' ** ''[[Dactylurina]]'' ** ''[[Duckeola]]'' ** ''[[Friesella]]'' ** ''[[Frieseomelitta]]'' ** ''[[Geniotrigona]]'' ** ''[[Geotrigona]]'' ** ''[[Heterotrigona]]'' ** ''[[Homotrigona]]'' ** ''[[Hypotrigona]]'' ** ''[[Lepidotrigona]]'' ** ''[[Lestrimelitta]]'' ** ''[[Leurotrigona]]'' ** ''[[Liotrigona]]'' ** ''[[Lisotrigona]]'' ** ''[[Lophotrigona]]'' ** ''[[Meliplebeia]]'' ** ''[[Melipona]]'' ** ''[[Meliponula]]'' ** ''[[Meliwillea]]'' ** ''[[Mourella]]'' ** ''[[Nannotrigona]]'' ** ''[[Nogueirapis]]'' ** ''[[Odontotrigona]]'' ** ''[[Oxytrigona]]'' ** ''[[Papuatrigona]]'' ** ''[[Paratrigona]]'' ** ''[[Paratrigonoides]]'' ** ''[[Pariotrigona]]'' ** ''[[Partamona]]'' ** ''[[Platytrigona]]'' ** ''[[Plebeia]]'' ** ''[[Plebeiella]]'' ** ''[[Plebeina]]'' ** ''[[Ptilotrigona]]'' ** ''[[Scaptotrigona]]'' ** ''[[Scaura]]'' ** ''[[Schwarziana]]'' ** ''[[Schwarzula]]'' ** ''[[Sundatrigona]]'' ** ''[[Tetragona]]'' ** ''[[Tetragonilla]]'' ** ''[[Tetragonisca]]'' ** ''[[Tetragonula]]'' ** ''[[Tetrigona]]'' ** ''[[Trichotrigona]]'' ** ''[[Trigona]]'' ** ''[[Trigonisca]]'' * ''[[Osirini]]'' ** ''[[Epeoloides]]'' ** ''[[Osirinu]]'' ** ''[[Osiris]]'' ** ''[[Parepeolus]]'' ** ''[[Protosiris]]'' * ''[[Protepeolini]]'' ** ''[[Leiopodus]]'' * ''[[Rhathymini]]'' ** ''[[Nanorhathymus]]'' ** ''[[Rhathymus]]'' * ''[[Tapinotaspidini]]'' ** ''[[Arhysoceble]]'' ** ''[[Caenonomada]]'' ** ''[[Chalepogenus]]'' ** ''[[Lanthanomelissa]]'' ** ''[[Monoeca]]'' ** ''[[Paratetrapedia]]'' ** ''[[Tapinotaspis]]'' ** ''[[Tapinotaspoides]]'' ** ''[[Trigonopedia]]'' * ''[[Tetrapediini]]'' ** ''[[Coelioxoides]]'' ** ''[[Tetrapedia]]'' <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Apinae|{{SUBPAGENAME}} }} 4i4i5hdr62yo179dhjrobae16jrrlqy 0 114823 552237 490494 2026-07-26T00:23:46Z KeFe 20 Az átirányítás célja módosítva: [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Fadongók]]→[[Állatok/Méhfélék/Fadongók]] 552237 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Méhfélék/Fadongók]] pq45xeehtesxoog3gxdqf409mx4i74x 0 118866 552199 479695 2026-07-25T13:00:29Z KeFe 20 552199 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gerincesek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Bluefin-big.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|VERTABRATA|-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : <br /> </div></div> {{Gerincesek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|VERTABRATA|{{SUBPAGENAME}}}} d8wn4p2m2212jnues8m5030ondrlhzr 552200 552199 2026-07-25T13:10:06Z KeFe 20 552200 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gerincesek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Vertebrates.png|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bluefin-big.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Vertebrata|-}} {{népies|-}} <br /> : A gerincesek közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki. A csigolyák közötti porcok közepe (nucleus pulposus) a gerinchúr maradványa. A szelvényes jelleg főként egyes halak vázizomzatában látható jól. Jellegzetes látószervük a páros hólyagszem, amely egyes fajoknál visszafejlődhet. A gerincesek másodlagos testüregű (Deuterocoelomata) állatok. Zárt keringési rendszerük van, kettő, három vagy négy üregű szívvel, amely a hasi oldalon (ventrálisan) elhelyezkedő sinus pericardialisban található. : Vérükben a hemoglobin vörösvérsejtekbe zárva található. Kiválasztásuk pro-, mezo- vagy metanephros segítségével történik. Emésztőszervük a hasi oldalon van, elő-, közép-, és utóbéli szakaszból áll. Az előbéli eredetű kopoltyúk az egyedfejlődés során mindig megjelennek. A gerincesek kültakarója többrétegű hámból és irhából áll, sokféle függeléke lehet. : Legközelebbi rokonaik az előgerinchúrosok (Urochordata, vagy Zsákállatok Tunicata) és a fejgerinchúrosok (Cephalochordata) altörzsekbe tartozó állatok, amelyekkel együtt a gerinchúrosok törzsét alkotják. Az első gerinchúros állatok már a prekambriumban megjelentek, de az első gerinces leletek (Myllokunmingia fengjiaoa és Haikouichthys ercaicunensis) csak a felső kambriumból (kb. 530-500 millió éve) ismeretesek. : A jelenleg még leginkább elfogadott (hagyományos) elméletek (Garstang 1928, Berril 1955) szerint a gerincesek ősei, a mai zsákállatok szabadon úszó gerinchúros lárváinak, neoténiásan szaporodó formáihoz lehettek hasonlóak. (Ennek az elgondolásnak számos újabb publikáció ellentmond, ezek érdemi kifejtése azonban nem lehet ezen szócikk feladata különösen, mert az újabb eredmények egymás között is ellentmondóak.) : A gerinceseket a legutóbbi időkig törzsnek tekintették, de a legújabb genetikus alapú osztályozások már altörzsként írják le. A gerincesek rendszere az intenzív kutatások hatására átalakulóban van. Ezért a különféle tan- és kézikönyvek, szakcikkek vagy összefoglalók által ismertetett rendszerek jelentősen eltérnek egymástól, az egyetértéstől egyelőre nagyon távol vagyunk. : Az altörzsben sok a különösen veszélyeztetett faj. A Londoni Zoológiai Társaság és a WWF 2016-os Élő Bolygó Jelentésében[1] 3700 madár-, hal-, emlős-, kétéltű- és hüllőfaj egyedszámát vizsgálták ellenőrzött tanulmányokból, kormányzati felmérésekből és civil szervezetektől kapott adatok alapján. Következtetésük, hogy a Föld vadon élő gerinces állatainak száma 1970 óta 58 százalékkal csökkent — leginkább a tavakban, a folyókban és a vizes élőhelyeken élő fajoké: az édesvízi fajok egyedszáma 81 százalékkal esett vissza. : A gerincesek főbb osztályai a hagyományos felfogás szerint, a leírt fajok számával.<ref>[http://www.iucnredlist.org/info/tables/table1 A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listájának összefoglaló statisztikai adatai]</ref> # [[Halak|Halak]] ''(Pisces)'' – 29&nbsp;300 # [[Kétéltűek|Kétéltűek]] ''(Amphibia)'' – 5918 # [[Hüllők|Hüllők]] ''(Reptilia)'' – 8240 # [[Madarak|Madarak]] ''(Aves)'' – 9934 # [[Emlősök|Emlősök]] ''(Mammalia)'' – 5416 : : : <br /> </div></div> {{Gerincesek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Vertebrata|{{SUBPAGENAME}}}} bye8yqc389w95azo9g3uh4btf784cco 552202 552200 2026-07-25T13:19:04Z KeFe 20 552202 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gerincesek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Vertebrates.png|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bluefin-big.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Vertebrata|-}} {{népies|-}} <br /> : A gerincesek közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki. A csigolyák közötti porcok közepe (nucleus pulposus) a gerinchúr maradványa. A szelvényes jelleg főként egyes halak vázizomzatában látható jól. Jellegzetes látószervük a páros hólyagszem, amely egyes fajoknál visszafejlődhet. A gerincesek másodlagos testüregű (Deuterocoelomata) állatok. Zárt keringési rendszerük van, kettő, három vagy négy üregű szívvel, amely a hasi oldalon (ventrálisan) elhelyezkedő sinus pericardialisban található. : Vérükben a hemoglobin vörösvérsejtekbe zárva található. Kiválasztásuk pro-, mezo- vagy metanephros segítségével történik. Emésztőszervük a hasi oldalon van, elő-, közép-, és utóbéli szakaszból áll. Az előbéli eredetű kopoltyúk az egyedfejlődés során mindig megjelennek. A gerincesek kültakarója többrétegű hámból és irhából áll, sokféle függeléke lehet. : Legközelebbi rokonaik az előgerinchúrosok (Urochordata, vagy Zsákállatok Tunicata) és a fejgerinchúrosok (Cephalochordata) altörzsekbe tartozó állatok, amelyekkel együtt a gerinchúrosok törzsét alkotják. Az első gerinchúros állatok már a prekambriumban megjelentek, de az első gerinces leletek (Myllokunmingia fengjiaoa és Haikouichthys ercaicunensis) csak a felső kambriumból (kb. 530-500 millió éve) ismeretesek. : A jelenleg még leginkább elfogadott (hagyományos) elméletek (Garstang 1928, Berril 1955) szerint a gerincesek ősei, a mai zsákállatok szabadon úszó gerinchúros lárváinak, neoténiásan szaporodó formáihoz lehettek hasonlóak. (Ennek az elgondolásnak számos újabb publikáció ellentmond, ezek érdemi kifejtése azonban nem lehet ezen szócikk feladata különösen, mert az újabb eredmények egymás között is ellentmondóak.) : A gerinceseket a legutóbbi időkig törzsnek tekintették, de a legújabb genetikus alapú osztályozások már altörzsként írják le. A gerincesek rendszere az intenzív kutatások hatására átalakulóban van. Ezért a különféle tan- és kézikönyvek, szakcikkek vagy összefoglalók által ismertetett rendszerek jelentősen eltérnek egymástól, az egyetértéstől egyelőre nagyon távol vagyunk. : Az altörzsben sok a különösen veszélyeztetett faj. A Londoni Zoológiai Társaság és a WWF 2016-os Élő Bolygó Jelentésében[1] 3700 madár-, hal-, emlős-, kétéltű- és hüllőfaj egyedszámát vizsgálták ellenőrzött tanulmányokból, kormányzati felmérésekből és civil szervezetektől kapott adatok alapján. Következtetésük, hogy a Föld vadon élő gerinces állatainak száma 1970 óta 58 százalékkal csökkent — leginkább a tavakban, a folyókban és a vizes élőhelyeken élő fajoké: az édesvízi fajok egyedszáma 81 százalékkal esett vissza. : A gerincesek főbb osztályai a hagyományos felfogás szerint, a leírt fajok számával.<ref>[http://www.iucnredlist.org/info/tables/table1 A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listájának összefoglaló statisztikai adatai]</ref> # [[Állatok/Halak|Halak]] ''(Pisces)'' – 29&nbsp;300 # [[Állatok/Kétéltűek|Kétéltűek]] ''(Amphibia)'' – 5918 # [[Állatok/Hüllők|Hüllők]] ''(Reptilia)'' – 8240 # [[Állatok/Madarak|Madarak]] ''(Aves)'' – 9934 # [[Állatok/Emlősök|Emlősök]] ''(Mammalia)'' – 5416 : A gerincesek egyik lehetséges csoportosítása a kladisztikus szabályok mérsékelt figyelembevételével. (Az állkapocs nélküliek egyes rendszertanok szerint nem tartoznak a gerincesek altörzsébe, hanem a gerinchúrosokon belül különálló taxonok, és a gerincesekkel együtt a Craniata csoportot alkotják.) * altörzs: [[Gerincesek]] ** altörzság: [[Állkapocs nélküliek]] (''Agnatha'' vagy ''Hemicraniota'') *** osztály: [[Nyálkahalak]] ''(Myxini)'' *** osztály: [[Állatok/Ingolák|Ingolák]] ''(Cephalaspidomorphi)'' ** altörzság: [[Állkapcsosok|Állkapcsosok]] ''(Gnathostomata)'' *** osztály: [[Porcos halak|Porcos halak]] ''(Chondrichthyes)'' **** alosztály: [[Cápák és ráják|Cápák és ráják]] ''(Elasmobranchii)'' **** alosztály: [[Tömörfejűek]] ''(Holocephali)'' *** főosztály: [[Csontos halak|Csontos halak]] ''(Osteichthyes)'' **** osztály: [[Sugarasúszójú halak|Sugarasúszójú halak]] ''(Actinopterygii)'' **** osztály: [[Izmosúszójú halak|Izmosúszójú halak]] ''(Sarcopterygii)'' ***** alosztály: [[Bojtosúszójú halak|Bojtosúszójú halak]] ''(Coelacanthimorpha)'' ***** alosztály: [[Tüdőshalak|Tüdőshalak]] ''(Dipnoi)'' *** főosztály: [[Négylábúak|Négylábúak]] vagy négyvégtagúak ''(Tetrapoda)'' **** osztály: [[Állatok/Kétéltűek|Állatok/Kétéltűek]] ''(Amphibia)'' **** osztály: [[Hüllők|Hüllők]] (''Reptilia'' vagy ''Sauropsida'') ***** alosztály: [[Anapsida|Anapszida hüllők]] ''(Anapsida)'' ***** alosztály: [[Diapsida|Diapszida hüllők]] ''(Diapsida)'' **** osztály: [[Madarak|Madarak]] ''(Aves)'' ***** alosztály: [[Futómadár-szabásúak|Futómadár-szabásúak]] vagy lapos szegycsontúak ''(Paleognathae)'' ***** alosztály: [[Újmadárszabásúak]] vagy tarajos szegycsontúak ''(Neognathae)'' **** osztály: [[Emlősök|Emlősök]] ''(Mammalia)'' ***** alosztály: [[Tojásrakó emlősök|Tojásrakó emlősök]] ''(Prototheria)'' ***** alosztály: [[Elevenszülő emlősök|Elevenszülő emlősök]] ''(Theria)'' ****** alosztályág: [[Erszényesek|Erszényesek]] ''(Marsupialia)'' ****** alosztályág: [[Méhlepényesek|Méhlepényesek]] ''(Eutheria)'' *** osztály: †''Pteraspidomorphi'' vagy ''Heterostraci'' – kihalt *** osztály: †''Thelodonti'' – kihalt *** osztály: †[[Páncélos őshalak]] ''(Placodermi)'' – kihalt *** osztály: †[[Tövises őscápák]] ''(Acanthodii)'' – kihalt **** osztály: †[[Emlősszerű hüllők]] ''(Synapsida)'' – kihalt <br /> </div></div> {{Gerincesek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Vertebrata|{{SUBPAGENAME}}}} l1ln1zrc12y8p9ier68zwpnehbsa84g 552204 552202 2026-07-25T13:37:34Z KeFe 20 552204 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gerincesek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Vertebrates.png|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bluefin-big.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Vertebrata|-}} {{népies|-}} <br /> : A gerincesek közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki. A csigolyák közötti porcok közepe (nucleus pulposus) a gerinchúr maradványa. A szelvényes jelleg főként egyes halak vázizomzatában látható jól. Jellegzetes látószervük a páros hólyagszem, amely egyes fajoknál visszafejlődhet. A gerincesek másodlagos testüregű (Deuterocoelomata) állatok. Zárt keringési rendszerük van, kettő, három vagy négy üregű szívvel, amely a hasi oldalon (ventrálisan) elhelyezkedő sinus pericardialisban található. : Vérükben a hemoglobin vörösvérsejtekbe zárva található. Kiválasztásuk pro-, mezo- vagy metanephros segítségével történik. Emésztőszervük a hasi oldalon van, elő-, közép-, és utóbéli szakaszból áll. Az előbéli eredetű kopoltyúk az egyedfejlődés során mindig megjelennek. A gerincesek kültakarója többrétegű hámból és irhából áll, sokféle függeléke lehet. : Legközelebbi rokonaik az előgerinchúrosok (Urochordata, vagy Zsákállatok Tunicata) és a fejgerinchúrosok (Cephalochordata) altörzsekbe tartozó állatok, amelyekkel együtt a gerinchúrosok törzsét alkotják. Az első gerinchúros állatok már a prekambriumban megjelentek, de az első gerinces leletek (Myllokunmingia fengjiaoa és Haikouichthys ercaicunensis) csak a felső kambriumból (kb. 530-500 millió éve) ismeretesek. : A jelenleg még leginkább elfogadott (hagyományos) elméletek (Garstang 1928, Berril 1955) szerint a gerincesek ősei, a mai zsákállatok szabadon úszó gerinchúros lárváinak, neoténiásan szaporodó formáihoz lehettek hasonlóak. (Ennek az elgondolásnak számos újabb publikáció ellentmond, ezek érdemi kifejtése azonban nem lehet ezen szócikk feladata különösen, mert az újabb eredmények egymás között is ellentmondóak.) : A gerinceseket a legutóbbi időkig törzsnek tekintették, de a legújabb genetikus alapú osztályozások már altörzsként írják le. A gerincesek rendszere az intenzív kutatások hatására átalakulóban van. Ezért a különféle tan- és kézikönyvek, szakcikkek vagy összefoglalók által ismertetett rendszerek jelentősen eltérnek egymástól, az egyetértéstől egyelőre nagyon távol vagyunk. : Az altörzsben sok a különösen veszélyeztetett faj. A Londoni Zoológiai Társaság és a WWF 2016-os Élő Bolygó Jelentésében[1] 3700 madár-, hal-, emlős-, kétéltű- és hüllőfaj egyedszámát vizsgálták ellenőrzött tanulmányokból, kormányzati felmérésekből és civil szervezetektől kapott adatok alapján. Következtetésük, hogy a Föld vadon élő gerinces állatainak száma 1970 óta 58 százalékkal csökkent — leginkább a tavakban, a folyókban és a vizes élőhelyeken élő fajoké: az édesvízi fajok egyedszáma 81 százalékkal esett vissza. : A gerincesek főbb osztályai a hagyományos felfogás szerint, a leírt fajok számával.<ref>[http://www.iucnredlist.org/info/tables/table1 A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listájának összefoglaló statisztikai adatai]</ref> # [[Állatok/Halak|Halak]] ''(Pisces)'' – 29&nbsp;300 # [[Állatok/Kétéltűek|Kétéltűek]] ''(Amphibia)'' – 5918 # [[Állatok/Hüllők|Hüllők]] ''(Reptilia)'' – 8240 # [[Állatok/Madarak|Madarak]] ''(Aves)'' – 9934 # [[Állatok/Emlősök|Emlősök]] ''(Mammalia)'' – 5416 : A gerincesek egyik lehetséges csoportosítása a kladisztikus szabályok mérsékelt figyelembevételével. (Az állkapocs nélküliek egyes rendszertanok szerint nem tartoznak a gerincesek altörzsébe, hanem a gerinchúrosokon belül különálló taxonok, és a gerincesekkel együtt a Craniata csoportot alkotják.) * altörzs: [[Gerincesek]] ** altörzság: [[Állatok/Halak/Állkapocs nélküliek|Állkapocs nélküliek]] (''Agnatha'' vagy ''Hemicraniota'') *** osztály: [[Állatok/Halak/Nyálkahalak|Nyálkahalak]] ''(Myxini)'' *** osztály: [[Állatok/Ingolák|Ingolák]] ''(Cephalaspidomorphi)'' ** altörzság: [[Állatok/Állkapcsosok|Állkapcsosok]] ''(Gnathostomata)'' *** osztály: [[Állatok/Halak/Porcos halak|Porcos halak]] ''(Chondrichthyes)'' **** alosztály: [[Állatok/Halak/Cápák és ráják|Cápák és ráják]] ''(Elasmobranchii)'' **** alosztály: [[Állatok/Halak/Tömörfejűek|Tömörfejűek]] ''(Holocephali)'' *** főosztály: [[Állatok/Halak/Csontos halak|Csontos halak]] ''(Osteichthyes)'' **** osztály: [[Állatok/Halak/Sugarasúszójú halak|Sugarasúszójú halak]] ''(Actinopterygii)'' **** osztály: [[Állatok/Halak/Izmosúszójú halak|Izmosúszójú halak]] ''(Sarcopterygii)'' ***** alosztály: [[Állatok/Halak/Bojtosúszójú halak|Bojtosúszójú halak]] ''(Coelacanthimorpha)'' ***** alosztály: [[Állatok/Halak/Tüdőshalak|Tüdőshalak]] ''(Dipnoi)'' *** főosztály: [[Állatok/Négylábúak|Négylábúak]] vagy négyvégtagúak ''(Tetrapoda)'' **** osztály: [[Állatok/Kétéltűek|Állatok/Kétéltűek]] ''(Amphibia)'' **** osztály: [[Állatok/Hüllők|Hüllők]] (''Reptilia'' vagy ''Sauropsida'') ***** alosztály: [[Anapsida|Anapszida hüllők]] ''(Anapsida)'' ***** alosztály: [[Diapsida|Diapszida hüllők]] ''(Diapsida)'' **** osztály: [[Állatok/Madarak|Madarak]] ''(Aves)'' ***** alosztály: [[Állatok/Madarak/Futómadár-szabásúak|Futómadár-szabásúak]] vagy lapos szegycsontúak ''(Paleognathae)'' ***** alosztály: [[Állatok/Madarak/Új madárszabásúak|Új madárszabásúak]] vagy tarajos szegycsontúak ''(Neognathae)'' **** osztály: [[Állatok/Emlősök|Emlősök]] ''(Mammalia)'' ***** alosztály: [[Állatok/Emlősök/Tojásrakó emlősök|Tojásrakó emlősök]] ''(Prototheria)'' ***** alosztály: [[Állatok/Emlősök/Elevenszülő emlősök|Elevenszülő emlősök]] ''(Theria)'' ****** alosztályág: [[Állatok/Emlősök/Erszényesek|Erszényesek]] ''(Marsupialia)'' ****** alosztályág: [[Állatok/Emlősök/Méhlepényesek|Méhlepényesek]] ''(Eutheria)'' *** osztály: †''Pteraspidomorphi'' vagy ''Heterostraci'' – kihalt *** osztály: †''Thelodonti'' – kihalt *** osztály: †[[Páncélos őshalak]] ''(Placodermi)'' – kihalt *** osztály: †[[Tövises őscápák]] ''(Acanthodii)'' – kihalt **** osztály: †[[Emlősszerű hüllők]] ''(Synapsida)'' – kihalt <br /> </div></div> {{Gerincesek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Vertebrata|{{SUBPAGENAME}}}} mlxc0jl0zyk8gszgwpbl3tobpohvox3 552205 552204 2026-07-25T13:38:42Z KeFe 20 552205 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gerincesek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Vertebrates.png|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bluefin-big.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Vertebrata|-}} {{népies|-}} <br /> : A gerincesek közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki. A csigolyák közötti porcok közepe (nucleus pulposus) a gerinchúr maradványa. A szelvényes jelleg főként egyes halak vázizomzatában látható jól. Jellegzetes látószervük a páros hólyagszem, amely egyes fajoknál visszafejlődhet. A gerincesek másodlagos testüregű (Deuterocoelomata) állatok. Zárt keringési rendszerük van, kettő, három vagy négy üregű szívvel, amely a hasi oldalon (ventrálisan) elhelyezkedő sinus pericardialisban található. : Vérükben a hemoglobin vörösvérsejtekbe zárva található. Kiválasztásuk pro-, mezo- vagy metanephros segítségével történik. Emésztőszervük a hasi oldalon van, elő-, közép-, és utóbéli szakaszból áll. Az előbéli eredetű kopoltyúk az egyedfejlődés során mindig megjelennek. A gerincesek kültakarója többrétegű hámból és irhából áll, sokféle függeléke lehet. : Legközelebbi rokonaik az előgerinchúrosok (Urochordata, vagy Zsákállatok Tunicata) és a fejgerinchúrosok (Cephalochordata) altörzsekbe tartozó állatok, amelyekkel együtt a gerinchúrosok törzsét alkotják. Az első gerinchúros állatok már a prekambriumban megjelentek, de az első gerinces leletek (Myllokunmingia fengjiaoa és Haikouichthys ercaicunensis) csak a felső kambriumból (kb. 530-500 millió éve) ismeretesek. : A jelenleg még leginkább elfogadott (hagyományos) elméletek (Garstang 1928, Berril 1955) szerint a gerincesek ősei, a mai zsákállatok szabadon úszó gerinchúros lárváinak, neoténiásan szaporodó formáihoz lehettek hasonlóak. (Ennek az elgondolásnak számos újabb publikáció ellentmond, ezek érdemi kifejtése azonban nem lehet ezen szócikk feladata különösen, mert az újabb eredmények egymás között is ellentmondóak.) : A gerinceseket a legutóbbi időkig törzsnek tekintették, de a legújabb genetikus alapú osztályozások már altörzsként írják le. A gerincesek rendszere az intenzív kutatások hatására átalakulóban van. Ezért a különféle tan- és kézikönyvek, szakcikkek vagy összefoglalók által ismertetett rendszerek jelentősen eltérnek egymástól, az egyetértéstől egyelőre nagyon távol vagyunk. : Az altörzsben sok a különösen veszélyeztetett faj. A Londoni Zoológiai Társaság és a WWF 2016-os Élő Bolygó Jelentésében[1] 3700 madár-, hal-, emlős-, kétéltű- és hüllőfaj egyedszámát vizsgálták ellenőrzött tanulmányokból, kormányzati felmérésekből és civil szervezetektől kapott adatok alapján. Következtetésük, hogy a Föld vadon élő gerinces állatainak száma 1970 óta 58 százalékkal csökkent — leginkább a tavakban, a folyókban és a vizes élőhelyeken élő fajoké: az édesvízi fajok egyedszáma 81 százalékkal esett vissza. : A gerincesek főbb osztályai a hagyományos felfogás szerint, a leírt fajok számával.<ref>[http://www.iucnredlist.org/info/tables/table1 A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listájának összefoglaló statisztikai adatai]</ref> # [[Állatok/Halak|Halak]] ''(Pisces)'' – 29&nbsp;300 # [[Állatok/Kétéltűek|Kétéltűek]] ''(Amphibia)'' – 5918 # [[Állatok/Hüllők|Hüllők]] ''(Reptilia)'' – 8240 # [[Állatok/Madarak|Madarak]] ''(Aves)'' – 9934 # [[Állatok/Emlősök|Emlősök]] ''(Mammalia)'' – 5416 : A gerincesek egyik lehetséges csoportosítása a kladisztikus szabályok mérsékelt figyelembevételével. (Az állkapocs nélküliek egyes rendszertanok szerint nem tartoznak a gerincesek altörzsébe, hanem a gerinchúrosokon belül különálló taxonok, és a gerincesekkel együtt a Craniata csoportot alkotják.) * altörzs: [[Gerincesek]] ** altörzság: [[Állatok/Halak/Állkapocs nélküliek|Állkapocs nélküliek]] (''Agnatha'' vagy ''Hemicraniota'') *** osztály: [[Állatok/Halak/Nyálkahalak|Nyálkahalak]] ''(Myxini)'' *** osztály: [[Állatok/Ingolák|Ingolák]] ''(Cephalaspidomorphi)'' ** altörzság: [[Állatok/Állkapcsosok|Állkapcsosok]] ''(Gnathostomata)'' *** osztály: [[Állatok/Halak/Porcos halak|Porcos halak]] ''(Chondrichthyes)'' **** alosztály: [[Állatok/Halak/Cápák és ráják|Cápák és ráják]] ''(Elasmobranchii)'' **** alosztály: [[Állatok/Halak/Tömörfejűek|Tömörfejűek]] ''(Holocephali)'' *** főosztály: [[Állatok/Halak/Csontos halak|Csontos halak]] ''(Osteichthyes)'' **** osztály: [[Állatok/Halak/Sugarasúszójú halak|Sugarasúszójú halak]] ''(Actinopterygii)'' **** osztály: [[Állatok/Halak/Izmosúszójú halak|Izmosúszójú halak]] ''(Sarcopterygii)'' ***** alosztály: [[Állatok/Halak/Bojtosúszójú halak|Bojtosúszójú halak]] ''(Coelacanthimorpha)'' ***** alosztály: [[Állatok/Halak/Tüdőshalak|Tüdőshalak]] ''(Dipnoi)'' *** főosztály: [[Állatok/Négylábúak|Négylábúak]] vagy négyvégtagúak ''(Tetrapoda)'' **** osztály: [[Állatok/Kétéltűek|Kétéltűek]] ''(Amphibia)'' **** osztály: [[Állatok/Hüllők|Hüllők]] (''Reptilia'' vagy ''Sauropsida'') ***** alosztály: [[Anapsida|Anapszida hüllők]] ''(Anapsida)'' ***** alosztály: [[Diapsida|Diapszida hüllők]] ''(Diapsida)'' **** osztály: [[Állatok/Madarak|Madarak]] ''(Aves)'' ***** alosztály: [[Állatok/Madarak/Futómadár-szabásúak|Futómadár-szabásúak]] vagy lapos szegycsontúak ''(Paleognathae)'' ***** alosztály: [[Állatok/Madarak/Új madárszabásúak|Új madárszabásúak]] vagy tarajos szegycsontúak ''(Neognathae)'' **** osztály: [[Állatok/Emlősök|Emlősök]] ''(Mammalia)'' ***** alosztály: [[Állatok/Emlősök/Tojásrakó emlősök|Tojásrakó emlősök]] ''(Prototheria)'' ***** alosztály: [[Állatok/Emlősök/Elevenszülő emlősök|Elevenszülő emlősök]] ''(Theria)'' ****** alosztályág: [[Állatok/Emlősök/Erszényesek|Erszényesek]] ''(Marsupialia)'' ****** alosztályág: [[Állatok/Emlősök/Méhlepényesek|Méhlepényesek]] ''(Eutheria)'' *** osztály: †''Pteraspidomorphi'' vagy ''Heterostraci'' – kihalt *** osztály: †''Thelodonti'' – kihalt *** osztály: †[[Páncélos őshalak]] ''(Placodermi)'' – kihalt *** osztály: †[[Tövises őscápák]] ''(Acanthodii)'' – kihalt **** osztály: †[[Emlősszerű hüllők]] ''(Synapsida)'' – kihalt <br /> </div></div> {{Gerincesek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Vertebrata|{{SUBPAGENAME}}}} eqbnnx2xm9tq882lzsclmmwykbm6761 552206 552205 2026-07-25T13:40:49Z KeFe 20 552206 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gerincesek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Vertebrates.png|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bluefin-big.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Vertebrata|-}} {{népies|-}} <br /> : A gerincesek közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki. A csigolyák közötti porcok közepe (nucleus pulposus) a gerinchúr maradványa. A szelvényes jelleg főként egyes halak vázizomzatában látható jól. Jellegzetes látószervük a páros hólyagszem, amely egyes fajoknál visszafejlődhet. A gerincesek másodlagos testüregű (Deuterocoelomata) állatok. Zárt keringési rendszerük van, kettő, három vagy négy üregű szívvel, amely a hasi oldalon (ventrálisan) elhelyezkedő sinus pericardialisban található. : Vérükben a hemoglobin vörösvérsejtekbe zárva található. Kiválasztásuk pro-, mezo- vagy metanephros segítségével történik. Emésztőszervük a hasi oldalon van, elő-, közép-, és utóbéli szakaszból áll. Az előbéli eredetű kopoltyúk az egyedfejlődés során mindig megjelennek. A gerincesek kültakarója többrétegű hámból és irhából áll, sokféle függeléke lehet. : Legközelebbi rokonaik az előgerinchúrosok (Urochordata, vagy Zsákállatok Tunicata) és a fejgerinchúrosok (Cephalochordata) altörzsekbe tartozó állatok, amelyekkel együtt a gerinchúrosok törzsét alkotják. Az első gerinchúros állatok már a prekambriumban megjelentek, de az első gerinces leletek (Myllokunmingia fengjiaoa és Haikouichthys ercaicunensis) csak a felső kambriumból (kb. 530-500 millió éve) ismeretesek. : A jelenleg még leginkább elfogadott (hagyományos) elméletek (Garstang 1928, Berril 1955) szerint a gerincesek ősei, a mai zsákállatok szabadon úszó gerinchúros lárváinak, neoténiásan szaporodó formáihoz lehettek hasonlóak. (Ennek az elgondolásnak számos újabb publikáció ellentmond, ezek érdemi kifejtése azonban nem lehet ezen szócikk feladata különösen, mert az újabb eredmények egymás között is ellentmondóak.) : A gerinceseket a legutóbbi időkig törzsnek tekintették, de a legújabb genetikus alapú osztályozások már altörzsként írják le. A gerincesek rendszere az intenzív kutatások hatására átalakulóban van. Ezért a különféle tan- és kézikönyvek, szakcikkek vagy összefoglalók által ismertetett rendszerek jelentősen eltérnek egymástól, az egyetértéstől egyelőre nagyon távol vagyunk. : Az altörzsben sok a különösen veszélyeztetett faj. A Londoni Zoológiai Társaság és a WWF 2016-os Élő Bolygó Jelentésében[1] 3700 madár-, hal-, emlős-, kétéltű- és hüllőfaj egyedszámát vizsgálták ellenőrzött tanulmányokból, kormányzati felmérésekből és civil szervezetektől kapott adatok alapján. Következtetésük, hogy a Föld vadon élő gerinces állatainak száma 1970 óta 58 százalékkal csökkent — leginkább a tavakban, a folyókban és a vizes élőhelyeken élő fajoké: az édesvízi fajok egyedszáma 81 százalékkal esett vissza. : A gerincesek főbb osztályai a hagyományos felfogás szerint, a leírt fajok számával.<ref>[http://www.iucnredlist.org/info/tables/table1 A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listájának összefoglaló statisztikai adatai]</ref> # [[Állatok/Halak|Halak]] ''(Pisces)'' – 29&nbsp;300 # [[Állatok/Kétéltűek|Kétéltűek]] ''(Amphibia)'' – 5918 # [[Állatok/Hüllők|Hüllők]] ''(Reptilia)'' – 8240 # [[Állatok/Madarak|Madarak]] ''(Aves)'' – 9934 # [[Állatok/Emlősök|Emlősök]] ''(Mammalia)'' – 5416 : A gerincesek egyik lehetséges csoportosítása a kladisztikus szabályok mérsékelt figyelembevételével. (Az állkapocs nélküliek egyes rendszertanok szerint nem tartoznak a gerincesek altörzsébe, hanem a gerinchúrosokon belül különálló taxonok, és a gerincesekkel együtt a Craniata csoportot alkotják.) * altörzs: [[Állatok/Gerincesek|Gerincesek]] ** altörzság: [[Állatok/Halak/Állkapocs nélküliek|Állkapocs nélküliek]] (''Agnatha'' vagy ''Hemicraniota'') *** osztály: [[Állatok/Halak/Nyálkahalak|Nyálkahalak]] ''(Myxini)'' *** osztály: [[Állatok/Ingolák|Ingolák]] ''(Cephalaspidomorphi)'' ** altörzság: [[Állatok/Állkapcsosok|Állkapcsosok]] ''(Gnathostomata)'' *** osztály: [[Állatok/Halak/Porcos halak|Porcos halak]] ''(Chondrichthyes)'' **** alosztály: [[Állatok/Halak/Cápák és ráják|Cápák és ráják]] ''(Elasmobranchii)'' **** alosztály: [[Állatok/Halak/Tömörfejűek|Tömörfejűek]] ''(Holocephali)'' *** főosztály: [[Állatok/Halak/Csontos halak|Csontos halak]] ''(Osteichthyes)'' **** osztály: [[Állatok/Halak/Sugarasúszójú halak|Sugarasúszójú halak]] ''(Actinopterygii)'' **** osztály: [[Állatok/Halak/Izmosúszójú halak|Izmosúszójú halak]] ''(Sarcopterygii)'' ***** alosztály: [[Állatok/Halak/Bojtosúszójú halak|Bojtosúszójú halak]] ''(Coelacanthimorpha)'' ***** alosztály: [[Állatok/Halak/Tüdőshalak|Tüdőshalak]] ''(Dipnoi)'' *** főosztály: [[Állatok/Négylábúak|Négylábúak]] vagy négyvégtagúak ''(Tetrapoda)'' **** osztály: [[Állatok/Kétéltűek|Kétéltűek]] ''(Amphibia)'' **** osztály: [[Állatok/Hüllők|Hüllők]] (''Reptilia'' vagy ''Sauropsida'') ***** alosztály: [[Anapsida|Anapszida hüllők]] ''(Anapsida)'' ***** alosztály: [[Diapsida|Diapszida hüllők]] ''(Diapsida)'' **** osztály: [[Állatok/Madarak|Madarak]] ''(Aves)'' ***** alosztály: [[Állatok/Madarak/Futómadár-szabásúak|Futómadár-szabásúak]] vagy lapos szegycsontúak ''(Paleognathae)'' ***** alosztály: [[Állatok/Madarak/Új madárszabásúak|Új madárszabásúak]] vagy tarajos szegycsontúak ''(Neognathae)'' **** osztály: [[Állatok/Emlősök|Emlősök]] ''(Mammalia)'' ***** alosztály: [[Állatok/Emlősök/Tojásrakó emlősök|Tojásrakó emlősök]] ''(Prototheria)'' ***** alosztály: [[Állatok/Emlősök/Elevenszülő emlősök|Elevenszülő emlősök]] ''(Theria)'' ****** alosztályág: [[Állatok/Emlősök/Erszényesek|Erszényesek]] ''(Marsupialia)'' ****** alosztályág: [[Állatok/Emlősök/Méhlepényesek|Méhlepényesek]] ''(Eutheria)'' *** osztály: †''Pteraspidomorphi'' vagy ''Heterostraci'' – kihalt *** osztály: †''Thelodonti'' – kihalt *** osztály: †[[Páncélos őshalak]] ''(Placodermi)'' – kihalt *** osztály: †[[Tövises őscápák]] ''(Acanthodii)'' – kihalt **** osztály: †[[Emlősszerű hüllők]] ''(Synapsida)'' – kihalt <br /> </div></div> {{Gerincesek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Vertebrata|{{SUBPAGENAME}}}} 9wggh6lwsf4k5hmktgeafz5l67lh3vy 552208 552206 2026-07-25T13:44:39Z KeFe 20 552208 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gerincesek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Vertebrates.png|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bluefin-big.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Vertebrata|-}} {{népies|-}} <br /> : A gerincesek közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki. A csigolyák közötti porcok közepe (nucleus pulposus) a gerinchúr maradványa. A szelvényes jelleg főként egyes halak vázizomzatában látható jól. Jellegzetes látószervük a páros hólyagszem, amely egyes fajoknál visszafejlődhet. A gerincesek másodlagos testüregű (Deuterocoelomata) állatok. Zárt keringési rendszerük van, kettő, három vagy négy üregű szívvel, amely a hasi oldalon (ventrálisan) elhelyezkedő sinus pericardialisban található. : Vérükben a hemoglobin vörösvérsejtekbe zárva található. Kiválasztásuk pro-, mezo- vagy metanephros segítségével történik. Emésztőszervük a hasi oldalon van, elő-, közép-, és utóbéli szakaszból áll. Az előbéli eredetű kopoltyúk az egyedfejlődés során mindig megjelennek. A gerincesek kültakarója többrétegű hámból és irhából áll, sokféle függeléke lehet. : Legközelebbi rokonaik az előgerinchúrosok (Urochordata, vagy Zsákállatok Tunicata) és a fejgerinchúrosok (Cephalochordata) altörzsekbe tartozó állatok, amelyekkel együtt a gerinchúrosok törzsét alkotják. Az első gerinchúros állatok már a prekambriumban megjelentek, de az első gerinces leletek (Myllokunmingia fengjiaoa és Haikouichthys ercaicunensis) csak a felső kambriumból (kb. 530-500 millió éve) ismeretesek. : A jelenleg még leginkább elfogadott (hagyományos) elméletek (Garstang 1928, Berril 1955) szerint a gerincesek ősei, a mai zsákállatok szabadon úszó gerinchúros lárváinak, neoténiásan szaporodó formáihoz lehettek hasonlóak. (Ennek az elgondolásnak számos újabb publikáció ellentmond, ezek érdemi kifejtése azonban nem lehet ezen szócikk feladata különösen, mert az újabb eredmények egymás között is ellentmondóak.) : A gerinceseket a legutóbbi időkig törzsnek tekintették, de a legújabb genetikus alapú osztályozások már altörzsként írják le. A gerincesek rendszere az intenzív kutatások hatására átalakulóban van. Ezért a különféle tan- és kézikönyvek, szakcikkek vagy összefoglalók által ismertetett rendszerek jelentősen eltérnek egymástól, az egyetértéstől egyelőre nagyon távol vagyunk. : Az altörzsben sok a különösen veszélyeztetett faj. A Londoni Zoológiai Társaság és a WWF 2016-os Élő Bolygó Jelentésében[1] 3700 madár-, hal-, emlős-, kétéltű- és hüllőfaj egyedszámát vizsgálták ellenőrzött tanulmányokból, kormányzati felmérésekből és civil szervezetektől kapott adatok alapján. Következtetésük, hogy a Föld vadon élő gerinces állatainak száma 1970 óta 58 százalékkal csökkent — leginkább a tavakban, a folyókban és a vizes élőhelyeken élő fajoké: az édesvízi fajok egyedszáma 81 százalékkal esett vissza. : A gerincesek főbb osztályai a hagyományos felfogás szerint, a leírt fajok számával.<ref>[http://www.iucnredlist.org/info/tables/table1 A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listájának összefoglaló statisztikai adatai]</ref> # [[Állatok/Halak|Halak]] ''([[Pisces]])'' – 29&nbsp;300 # [[Állatok/Kétéltűek|Kétéltűek]] ''([[Amphibia]])'' – 5918 # [[Állatok/Hüllők|Hüllők]] ''([[Reptilia]])'' – 8240 # [[Állatok/Madarak|Madarak]] ''([[Aves]])'' – 9934 # [[Állatok/Emlősök|Emlősök]] ''([[Mammalia]])'' – 5416 : A gerincesek egyik lehetséges csoportosítása a kladisztikus szabályok mérsékelt figyelembevételével. (Az állkapocs nélküliek egyes rendszertanok szerint nem tartoznak a gerincesek altörzsébe, hanem a gerinchúrosokon belül különálló taxonok, és a gerincesekkel együtt a Craniata csoportot alkotják.) * altörzs: [[Állatok/Gerincesek|Gerincesek]] ** altörzság: [[Állatok/Halak/Állkapocs nélküliek|Állkapocs nélküliek]] (''Agnatha'' vagy ''Hemicraniota'') *** osztály: [[Állatok/Halak/Nyálkahalak|Nyálkahalak]] ''(Myxini)'' *** osztály: [[Állatok/Ingolák|Ingolák]] ''(Cephalaspidomorphi)'' ** altörzság: [[Állatok/Állkapcsosok|Állkapcsosok]] ''(Gnathostomata)'' *** osztály: [[Állatok/Halak/Porcos halak|Porcos halak]] ''(Chondrichthyes)'' **** alosztály: [[Állatok/Halak/Cápák és ráják|Cápák és ráják]] ''(Elasmobranchii)'' **** alosztály: [[Állatok/Halak/Tömörfejűek|Tömörfejűek]] ''(Holocephali)'' *** főosztály: [[Állatok/Halak/Csontos halak|Csontos halak]] ''(Osteichthyes)'' **** osztály: [[Állatok/Halak/Sugarasúszójú halak|Sugarasúszójú halak]] ''(Actinopterygii)'' **** osztály: [[Állatok/Halak/Izmosúszójú halak|Izmosúszójú halak]] ''(Sarcopterygii)'' ***** alosztály: [[Állatok/Halak/Bojtosúszójú halak|Bojtosúszójú halak]] ''(Coelacanthimorpha)'' ***** alosztály: [[Állatok/Halak/Tüdőshalak|Tüdőshalak]] ''(Dipnoi)'' *** főosztály: [[Állatok/Négylábúak|Négylábúak]] vagy négyvégtagúak ''(Tetrapoda)'' **** osztály: [[Állatok/Kétéltűek|Kétéltűek]] ''(Amphibia)'' **** osztály: [[Állatok/Hüllők|Hüllők]] (''Reptilia'' vagy ''Sauropsida'') ***** alosztály: [[Anapsida|Anapszida hüllők]] ''(Anapsida)'' ***** alosztály: [[Diapsida|Diapszida hüllők]] ''(Diapsida)'' **** osztály: [[Állatok/Madarak|Madarak]] ''(Aves)'' ***** alosztály: [[Állatok/Madarak/Futómadár-szabásúak|Futómadár-szabásúak]] vagy lapos szegycsontúak ''(Paleognathae)'' ***** alosztály: [[Állatok/Madarak/Új madárszabásúak|Új madárszabásúak]] vagy tarajos szegycsontúak ''(Neognathae)'' **** osztály: [[Állatok/Emlősök|Emlősök]] ''(Mammalia)'' ***** alosztály: [[Állatok/Emlősök/Tojásrakó emlősök|Tojásrakó emlősök]] ''(Prototheria)'' ***** alosztály: [[Állatok/Emlősök/Elevenszülő emlősök|Elevenszülő emlősök]] ''(Theria)'' ****** alosztályág: [[Állatok/Emlősök/Erszényesek|Erszényesek]] ''(Marsupialia)'' ****** alosztályág: [[Állatok/Emlősök/Méhlepényesek|Méhlepényesek]] ''(Eutheria)'' *** osztály: †''Pteraspidomorphi'' vagy ''Heterostraci'' – kihalt *** osztály: †''Thelodonti'' – kihalt *** osztály: †[[Páncélos őshalak]] ''(Placodermi)'' – kihalt *** osztály: †[[Tövises őscápák]] ''(Acanthodii)'' – kihalt **** osztály: †[[Emlősszerű hüllők]] ''(Synapsida)'' – kihalt <br /> </div></div> {{Gerincesek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Vertebrata|{{SUBPAGENAME}}}} 5yw7lw4ftvrdh8upkp2cir3u8l9uemt 552209 552208 2026-07-25T13:49:30Z KeFe 20 552209 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gerincesek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Vertebrates.png|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bluefin-big.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Vertebrata|-}} {{népies|-}} <br /> : A gerincesek közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki. A csigolyák közötti porcok közepe (nucleus pulposus) a gerinchúr maradványa. A szelvényes jelleg főként egyes halak vázizomzatában látható jól. Jellegzetes látószervük a páros hólyagszem, amely egyes fajoknál visszafejlődhet. A gerincesek másodlagos testüregű (Deuterocoelomata) állatok. Zárt keringési rendszerük van, kettő, három vagy négy üregű szívvel, amely a hasi oldalon (ventrálisan) elhelyezkedő sinus pericardialisban található. : Vérükben a hemoglobin vörösvérsejtekbe zárva található. Kiválasztásuk pro-, mezo- vagy metanephros segítségével történik. Emésztőszervük a hasi oldalon van, elő-, közép-, és utóbéli szakaszból áll. Az előbéli eredetű kopoltyúk az egyedfejlődés során mindig megjelennek. A gerincesek kültakarója többrétegű hámból és irhából áll, sokféle függeléke lehet. : Legközelebbi rokonaik az előgerinchúrosok (Urochordata, vagy Zsákállatok Tunicata) és a fejgerinchúrosok (Cephalochordata) altörzsekbe tartozó állatok, amelyekkel együtt a gerinchúrosok törzsét alkotják. Az első gerinchúros állatok már a prekambriumban megjelentek, de az első gerinces leletek (Myllokunmingia fengjiaoa és Haikouichthys ercaicunensis) csak a felső kambriumból (kb. 530-500 millió éve) ismeretesek. : A jelenleg még leginkább elfogadott (hagyományos) elméletek (Garstang 1928, Berril 1955) szerint a gerincesek ősei, a mai zsákállatok szabadon úszó gerinchúros lárváinak, neoténiásan szaporodó formáihoz lehettek hasonlóak. (Ennek az elgondolásnak számos újabb publikáció ellentmond, ezek érdemi kifejtése azonban nem lehet ezen szócikk feladata különösen, mert az újabb eredmények egymás között is ellentmondóak.) : A gerinceseket a legutóbbi időkig törzsnek tekintették, de a legújabb genetikus alapú osztályozások már altörzsként írják le. A gerincesek rendszere az intenzív kutatások hatására átalakulóban van. Ezért a különféle tan- és kézikönyvek, szakcikkek vagy összefoglalók által ismertetett rendszerek jelentősen eltérnek egymástól, az egyetértéstől egyelőre nagyon távol vagyunk. : Az altörzsben sok a különösen veszélyeztetett faj. A Londoni Zoológiai Társaság és a WWF 2016-os Élő Bolygó Jelentésében[1] 3700 madár-, hal-, emlős-, kétéltű- és hüllőfaj egyedszámát vizsgálták ellenőrzött tanulmányokból, kormányzati felmérésekből és civil szervezetektől kapott adatok alapján. Következtetésük, hogy a Föld vadon élő gerinces állatainak száma 1970 óta 58 százalékkal csökkent — leginkább a tavakban, a folyókban és a vizes élőhelyeken élő fajoké: az édesvízi fajok egyedszáma 81 százalékkal esett vissza. : A gerincesek főbb osztályai a hagyományos felfogás szerint, a leírt fajok számával.<ref>[http://www.iucnredlist.org/info/tables/table1 A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listájának összefoglaló statisztikai adatai]</ref> # [[Állatok/Halak|Halak]] ''([[Pisces]])'' – 29&nbsp;300 # [[Állatok/Kétéltűek|Kétéltűek]] ''([[Amphibia]])'' – 5918 # [[Állatok/Hüllők|Hüllők]] ''([[Reptilia]])'' – 8240 # [[Állatok/Madarak|Madarak]] ''([[Aves]])'' – 9934 # [[Állatok/Emlősök|Emlősök]] ''([[Mammalia]])'' – 5416 : A gerincesek egyik lehetséges csoportosítása a kladisztikus szabályok mérsékelt figyelembevételével. (Az állkapocs nélküliek egyes rendszertanok szerint nem tartoznak a gerincesek altörzsébe, hanem a gerinchúrosokon belül különálló taxonok, és a gerincesekkel együtt a Craniata csoportot alkotják.) * altörzs: [[Állatok/Gerincesek|Gerincesek]] ** altörzság: [[Állatok/Halak/Állkapocs nélküliek|Állkapocs nélküliek]] (''[[Agnatha]]'' vagy ''Hemicraniota'') *** osztály: [[Állatok/Halak/Nyálkahalak|Nyálkahalak]] ''([[Myxini]])'' *** osztály: [[Állatok/Ingolák|Ingolák]] ''([[Cephalaspidomorphi]])'' ** altörzság: [[Állatok/Állkapcsosok|Állkapcsosok]] ''([[Gnathostomata]])'' *** osztály: [[Állatok/Halak/Porcos halak|Porcos halak]] ''([[Chondrichthyes]])'' **** alosztály: [[Állatok/Halak/Cápák és ráják|Cápák és ráják]] ''([[Elasmobranchii]])'' **** alosztály: [[Állatok/Halak/Tömörfejűek|Tömörfejűek]] ''([[Holocephali]])'' *** főosztály: [[Állatok/Halak/Csontos halak|Csontos halak]] ''([[Osteichthyes]])'' **** osztály: [[Állatok/Halak/Sugarasúszójú halak|Sugarasúszójú halak]] ''([[Actinopterygii]])'' **** osztály: [[Állatok/Halak/Izmosúszójú halak|Izmosúszójú halak]] ''([[Sarcopterygii]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Halak/Bojtosúszójú halak|Bojtosúszójú halak]] ''([[Coelacanthimorpha]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Halak/Tüdőshalak|Tüdőshalak]] ''([[Dipnoi]])'' *** főosztály: [[Állatok/Négylábúak|Négylábúak]] vagy négyvégtagúak ''([[Tetrapoda]])'' **** osztály: [[Állatok/Kétéltűek|Kétéltűek]] ''([[Amphibia]])'' **** osztály: [[Állatok/Hüllők|Hüllők]] (''[[Reptilia]]'' vagy ''Sauropsida'') ***** alosztály: [[Anapsida|Anapszida hüllők]] ''([[Anapsida]])'' ***** alosztály: [[Diapsida|Diapszida hüllők]] ''(Diapsida)'' **** osztály: [[Állatok/Madarak|Madarak]] ''([[Aves]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Madarak/Futómadár-szabásúak|Futómadár-szabásúak]] vagy lapos szegycsontúak ''([[Paleognathae]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Madarak/Új madárszabásúak|Új madárszabásúak]] vagy tarajos szegycsontúak ''([[Neognathae]])'' **** osztály: [[Állatok/Emlősök|Emlősök]] ''([[Mammalia]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Emlősök/Tojásrakó emlősök|Tojásrakó emlősök]] ''([[Prototheria]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Emlősök/Elevenszülő emlősök|Elevenszülő emlősök]] ''([[Theria]])'' ****** alosztályág: [[Állatok/Emlősök/Erszényesek|Erszényesek]] ''([[Marsupialia]])'' ****** alosztályág: [[Állatok/Emlősök/Méhlepényesek|Méhlepényesek]] ''([[Eutheria]])'' *** osztály: †''Pteraspidomorphi'' vagy ''Heterostraci'' – kihalt *** osztály: †''Thelodonti'' – kihalt *** osztály: †[[Páncélos őshalak]] ''(Placodermi)'' – kihalt *** osztály: †[[Tövises őscápák]] ''(Acanthodii)'' – kihalt **** osztály: †[[Emlősszerű hüllők]] ''(Synapsida)'' – kihalt <br /> </div></div> {{Gerincesek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Vertebrata|{{SUBPAGENAME}}}} 4fftatd7nlcxxixp0tt88fcmy90gqh2 552211 552209 2026-07-25T14:03:12Z KeFe 20 552211 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gerincesek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Vertebrates.png|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bluefin-big.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Salamandra salamandra MHNT 1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}} Salamandra]] [[Fájl:Collared.dove.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}} Balkáni gerle]] [[Fájl:Apodemus sylvaticus.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}Erdei egér]] [[Fájl:Erinaceus roumanicus 2020 G2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Keleti sün]] [[Kép:Capreolus capreolus 2 Jojo.jpg|thumb|Őzek ]] [[Fájl:Haselmaus.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Mogyorós pele]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Vertebrata|-}} {{népies|-}} <br /> : A gerincesek közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki. A csigolyák közötti porcok közepe (nucleus pulposus) a gerinchúr maradványa. A szelvényes jelleg főként egyes halak vázizomzatában látható jól. Jellegzetes látószervük a páros hólyagszem, amely egyes fajoknál visszafejlődhet. A gerincesek másodlagos testüregű (Deuterocoelomata) állatok. Zárt keringési rendszerük van, kettő, három vagy négy üregű szívvel, amely a hasi oldalon (ventrálisan) elhelyezkedő sinus pericardialisban található. : Vérükben a hemoglobin vörösvérsejtekbe zárva található. Kiválasztásuk pro-, mezo- vagy metanephros segítségével történik. Emésztőszervük a hasi oldalon van, elő-, közép-, és utóbéli szakaszból áll. Az előbéli eredetű kopoltyúk az egyedfejlődés során mindig megjelennek. A gerincesek kültakarója többrétegű hámból és irhából áll, sokféle függeléke lehet. : Legközelebbi rokonaik az előgerinchúrosok (Urochordata, vagy Zsákállatok Tunicata) és a fejgerinchúrosok (Cephalochordata) altörzsekbe tartozó állatok, amelyekkel együtt a gerinchúrosok törzsét alkotják. Az első gerinchúros állatok már a prekambriumban megjelentek, de az első gerinces leletek (Myllokunmingia fengjiaoa és Haikouichthys ercaicunensis) csak a felső kambriumból (kb. 530-500 millió éve) ismeretesek. : A jelenleg még leginkább elfogadott (hagyományos) elméletek (Garstang 1928, Berril 1955) szerint a gerincesek ősei, a mai zsákállatok szabadon úszó gerinchúros lárváinak, neoténiásan szaporodó formáihoz lehettek hasonlóak. (Ennek az elgondolásnak számos újabb publikáció ellentmond, ezek érdemi kifejtése azonban nem lehet ezen szócikk feladata különösen, mert az újabb eredmények egymás között is ellentmondóak.) : A gerinceseket a legutóbbi időkig törzsnek tekintették, de a legújabb genetikus alapú osztályozások már altörzsként írják le. A gerincesek rendszere az intenzív kutatások hatására átalakulóban van. Ezért a különféle tan- és kézikönyvek, szakcikkek vagy összefoglalók által ismertetett rendszerek jelentősen eltérnek egymástól, az egyetértéstől egyelőre nagyon távol vagyunk. : Az altörzsben sok a különösen veszélyeztetett faj. A Londoni Zoológiai Társaság és a WWF 2016-os Élő Bolygó Jelentésében[1] 3700 madár-, hal-, emlős-, kétéltű- és hüllőfaj egyedszámát vizsgálták ellenőrzött tanulmányokból, kormányzati felmérésekből és civil szervezetektől kapott adatok alapján. Következtetésük, hogy a Föld vadon élő gerinces állatainak száma 1970 óta 58 százalékkal csökkent — leginkább a tavakban, a folyókban és a vizes élőhelyeken élő fajoké: az édesvízi fajok egyedszáma 81 százalékkal esett vissza. : A gerincesek főbb osztályai a hagyományos felfogás szerint, a leírt fajok számával.<ref>[http://www.iucnredlist.org/info/tables/table1 A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listájának összefoglaló statisztikai adatai]</ref> # [[Állatok/Halak|Halak]] ''([[Pisces]])'' – 29&nbsp;300 # [[Állatok/Kétéltűek|Kétéltűek]] ''([[Amphibia]])'' – 5918 # [[Állatok/Hüllők|Hüllők]] ''([[Reptilia]])'' – 8240 # [[Állatok/Madarak|Madarak]] ''([[Aves]])'' – 9934 # [[Állatok/Emlősök|Emlősök]] ''([[Mammalia]])'' – 5416 : A gerincesek egyik lehetséges csoportosítása a kladisztikus szabályok mérsékelt figyelembevételével. (Az állkapocs nélküliek egyes rendszertanok szerint nem tartoznak a gerincesek altörzsébe, hanem a gerinchúrosokon belül különálló taxonok, és a gerincesekkel együtt a Craniata csoportot alkotják.) * altörzs: [[Állatok/Gerincesek|Gerincesek]] ** altörzság: [[Állatok/Halak/Állkapocs nélküliek|Állkapocs nélküliek]] (''[[Agnatha]]'' vagy ''Hemicraniota'') *** osztály: [[Állatok/Halak/Nyálkahalak|Nyálkahalak]] ''([[Myxini]])'' *** osztály: [[Állatok/Ingolák|Ingolák]] ''([[Cephalaspidomorphi]])'' ** altörzság: [[Állatok/Állkapcsosok|Állkapcsosok]] ''([[Gnathostomata]])'' *** osztály: [[Állatok/Halak/Porcos halak|Porcos halak]] ''([[Chondrichthyes]])'' **** alosztály: [[Állatok/Halak/Cápák és ráják|Cápák és ráják]] ''([[Elasmobranchii]])'' **** alosztály: [[Állatok/Halak/Tömörfejűek|Tömörfejűek]] ''([[Holocephali]])'' *** főosztály: [[Állatok/Halak/Csontos halak|Csontos halak]] ''([[Osteichthyes]])'' **** osztály: [[Állatok/Halak/Sugarasúszójú halak|Sugarasúszójú halak]] ''([[Actinopterygii]])'' **** osztály: [[Állatok/Halak/Izmosúszójú halak|Izmosúszójú halak]] ''([[Sarcopterygii]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Halak/Bojtosúszójú halak|Bojtosúszójú halak]] ''([[Coelacanthimorpha]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Halak/Tüdőshalak|Tüdőshalak]] ''([[Dipnoi]])'' *** főosztály: [[Állatok/Négylábúak|Négylábúak]] vagy négyvégtagúak ''([[Tetrapoda]])'' **** osztály: [[Állatok/Kétéltűek|Kétéltűek]] ''([[Amphibia]])'' **** osztály: [[Állatok/Hüllők|Hüllők]] (''[[Reptilia]]'' vagy ''Sauropsida'') ***** alosztály: [[Anapsida|Anapszida hüllők]] ''([[Anapsida]])'' ***** alosztály: [[Diapsida|Diapszida hüllők]] ''(Diapsida)'' **** osztály: [[Állatok/Madarak|Madarak]] ''([[Aves]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Madarak/Futómadár-szabásúak|Futómadár-szabásúak]] vagy lapos szegycsontúak ''([[Paleognathae]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Madarak/Új madárszabásúak|Új madárszabásúak]] vagy tarajos szegycsontúak ''([[Neognathae]])'' **** osztály: [[Állatok/Emlősök|Emlősök]] ''([[Mammalia]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Emlősök/Tojásrakó emlősök|Tojásrakó emlősök]] ''([[Prototheria]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Emlősök/Elevenszülő emlősök|Elevenszülő emlősök]] ''([[Theria]])'' ****** alosztályág: [[Állatok/Emlősök/Erszényesek|Erszényesek]] ''([[Marsupialia]])'' ****** alosztályág: [[Állatok/Emlősök/Méhlepényesek|Méhlepényesek]] ''([[Eutheria]])'' *** osztály: †''Pteraspidomorphi'' vagy ''Heterostraci'' – kihalt *** osztály: †''Thelodonti'' – kihalt *** osztály: †[[Páncélos őshalak]] ''(Placodermi)'' – kihalt *** osztály: †[[Tövises őscápák]] ''(Acanthodii)'' – kihalt **** osztály: †[[Emlősszerű hüllők]] ''(Synapsida)'' – kihalt <br /> </div></div> {{Gerincesek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Vertebrata|{{SUBPAGENAME}}}} m9gc9zv4xtqjc9q5i3yfub0256worvg 552212 552211 2026-07-25T14:06:00Z KeFe 20 552212 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gerincesek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Vertebrates.png|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bluefin-big.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Salamandra salamandra MHNT 1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}} Salamandra]] [[Fájl:Collared.dove.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}} Balkáni gerle]] [[Fájl:Apodemus sylvaticus.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}Erdei egér]] [[Fájl:Erinaceus roumanicus 2020 G2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Keleti sün]] [[Kép:Capreolus capreolus 2 Jojo.jpg|thumb|Őzek ]] [[Fájl:Haselmaus.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Mogyorós pele]] [[Fájl:Ilder.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|közönséges görény]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Vertebrata|-}} {{népies|-}} <br /> : A gerincesek közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki. A csigolyák közötti porcok közepe (nucleus pulposus) a gerinchúr maradványa. A szelvényes jelleg főként egyes halak vázizomzatában látható jól. Jellegzetes látószervük a páros hólyagszem, amely egyes fajoknál visszafejlődhet. A gerincesek másodlagos testüregű (Deuterocoelomata) állatok. Zárt keringési rendszerük van, kettő, három vagy négy üregű szívvel, amely a hasi oldalon (ventrálisan) elhelyezkedő sinus pericardialisban található. : Vérükben a hemoglobin vörösvérsejtekbe zárva található. Kiválasztásuk pro-, mezo- vagy metanephros segítségével történik. Emésztőszervük a hasi oldalon van, elő-, közép-, és utóbéli szakaszból áll. Az előbéli eredetű kopoltyúk az egyedfejlődés során mindig megjelennek. A gerincesek kültakarója többrétegű hámból és irhából áll, sokféle függeléke lehet. : Legközelebbi rokonaik az előgerinchúrosok (Urochordata, vagy Zsákállatok Tunicata) és a fejgerinchúrosok (Cephalochordata) altörzsekbe tartozó állatok, amelyekkel együtt a gerinchúrosok törzsét alkotják. Az első gerinchúros állatok már a prekambriumban megjelentek, de az első gerinces leletek (Myllokunmingia fengjiaoa és Haikouichthys ercaicunensis) csak a felső kambriumból (kb. 530-500 millió éve) ismeretesek. : A jelenleg még leginkább elfogadott (hagyományos) elméletek (Garstang 1928, Berril 1955) szerint a gerincesek ősei, a mai zsákállatok szabadon úszó gerinchúros lárváinak, neoténiásan szaporodó formáihoz lehettek hasonlóak. (Ennek az elgondolásnak számos újabb publikáció ellentmond, ezek érdemi kifejtése azonban nem lehet ezen szócikk feladata különösen, mert az újabb eredmények egymás között is ellentmondóak.) : A gerinceseket a legutóbbi időkig törzsnek tekintették, de a legújabb genetikus alapú osztályozások már altörzsként írják le. A gerincesek rendszere az intenzív kutatások hatására átalakulóban van. Ezért a különféle tan- és kézikönyvek, szakcikkek vagy összefoglalók által ismertetett rendszerek jelentősen eltérnek egymástól, az egyetértéstől egyelőre nagyon távol vagyunk. : Az altörzsben sok a különösen veszélyeztetett faj. A Londoni Zoológiai Társaság és a WWF 2016-os Élő Bolygó Jelentésében[1] 3700 madár-, hal-, emlős-, kétéltű- és hüllőfaj egyedszámát vizsgálták ellenőrzött tanulmányokból, kormányzati felmérésekből és civil szervezetektől kapott adatok alapján. Következtetésük, hogy a Föld vadon élő gerinces állatainak száma 1970 óta 58 százalékkal csökkent — leginkább a tavakban, a folyókban és a vizes élőhelyeken élő fajoké: az édesvízi fajok egyedszáma 81 százalékkal esett vissza. : A gerincesek főbb osztályai a hagyományos felfogás szerint, a leírt fajok számával.<ref>[http://www.iucnredlist.org/info/tables/table1 A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listájának összefoglaló statisztikai adatai]</ref> # [[Állatok/Halak|Halak]] ''([[Pisces]])'' – 29&nbsp;300 # [[Állatok/Kétéltűek|Kétéltűek]] ''([[Amphibia]])'' – 5918 # [[Állatok/Hüllők|Hüllők]] ''([[Reptilia]])'' – 8240 # [[Állatok/Madarak|Madarak]] ''([[Aves]])'' – 9934 # [[Állatok/Emlősök|Emlősök]] ''([[Mammalia]])'' – 5416 : A gerincesek egyik lehetséges csoportosítása a kladisztikus szabályok mérsékelt figyelembevételével. (Az állkapocs nélküliek egyes rendszertanok szerint nem tartoznak a gerincesek altörzsébe, hanem a gerinchúrosokon belül különálló taxonok, és a gerincesekkel együtt a Craniata csoportot alkotják.) * altörzs: [[Állatok/Gerincesek|Gerincesek]] ** altörzság: [[Állatok/Halak/Állkapocs nélküliek|Állkapocs nélküliek]] (''[[Agnatha]]'' vagy ''Hemicraniota'') *** osztály: [[Állatok/Halak/Nyálkahalak|Nyálkahalak]] ''([[Myxini]])'' *** osztály: [[Állatok/Ingolák|Ingolák]] ''([[Cephalaspidomorphi]])'' ** altörzság: [[Állatok/Állkapcsosok|Állkapcsosok]] ''([[Gnathostomata]])'' *** osztály: [[Állatok/Halak/Porcos halak|Porcos halak]] ''([[Chondrichthyes]])'' **** alosztály: [[Állatok/Halak/Cápák és ráják|Cápák és ráják]] ''([[Elasmobranchii]])'' **** alosztály: [[Állatok/Halak/Tömörfejűek|Tömörfejűek]] ''([[Holocephali]])'' *** főosztály: [[Állatok/Halak/Csontos halak|Csontos halak]] ''([[Osteichthyes]])'' **** osztály: [[Állatok/Halak/Sugarasúszójú halak|Sugarasúszójú halak]] ''([[Actinopterygii]])'' **** osztály: [[Állatok/Halak/Izmosúszójú halak|Izmosúszójú halak]] ''([[Sarcopterygii]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Halak/Bojtosúszójú halak|Bojtosúszójú halak]] ''([[Coelacanthimorpha]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Halak/Tüdőshalak|Tüdőshalak]] ''([[Dipnoi]])'' *** főosztály: [[Állatok/Négylábúak|Négylábúak]] vagy négyvégtagúak ''([[Tetrapoda]])'' **** osztály: [[Állatok/Kétéltűek|Kétéltűek]] ''([[Amphibia]])'' **** osztály: [[Állatok/Hüllők|Hüllők]] (''[[Reptilia]]'' vagy ''Sauropsida'') ***** alosztály: [[Anapsida|Anapszida hüllők]] ''([[Anapsida]])'' ***** alosztály: [[Diapsida|Diapszida hüllők]] ''(Diapsida)'' **** osztály: [[Állatok/Madarak|Madarak]] ''([[Aves]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Madarak/Futómadár-szabásúak|Futómadár-szabásúak]] vagy lapos szegycsontúak ''([[Paleognathae]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Madarak/Új madárszabásúak|Új madárszabásúak]] vagy tarajos szegycsontúak ''([[Neognathae]])'' **** osztály: [[Állatok/Emlősök|Emlősök]] ''([[Mammalia]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Emlősök/Tojásrakó emlősök|Tojásrakó emlősök]] ''([[Prototheria]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Emlősök/Elevenszülő emlősök|Elevenszülő emlősök]] ''([[Theria]])'' ****** alosztályág: [[Állatok/Emlősök/Erszényesek|Erszényesek]] ''([[Marsupialia]])'' ****** alosztályág: [[Állatok/Emlősök/Méhlepényesek|Méhlepényesek]] ''([[Eutheria]])'' *** osztály: †''Pteraspidomorphi'' vagy ''Heterostraci'' – kihalt *** osztály: †''Thelodonti'' – kihalt *** osztály: †[[Páncélos őshalak]] ''(Placodermi)'' – kihalt *** osztály: †[[Tövises őscápák]] ''(Acanthodii)'' – kihalt **** osztály: †[[Emlősszerű hüllők]] ''(Synapsida)'' – kihalt <br /> </div></div> {{Gerincesek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Vertebrata|{{SUBPAGENAME}}}} kwi1k59a5x8gr7gkbfgrdy3omuyt7z4 552222 552212 2026-07-25T23:39:40Z KeFe 20 552222 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Gerincesek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Vertebrates.png|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bluefin-big.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Salamandra salamandra MHNT 1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}} Salamandra]] [[Fájl:Collared.dove.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}} Balkáni gerle]] [[Fájl:Apodemus sylvaticus.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}Erdei egér]] [[Fájl:Erinaceus roumanicus 2020 G2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Keleti sün]] [[Kép:Capreolus capreolus 2 Jojo.jpg|thumb|Őzek ]] [[Fájl:Haselmaus.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Mogyorós pele]] [[Fájl:Ilder.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|közönséges görény]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Vertebrata|-}} {{népies|-}} <br /> : A gerincesek közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki. A csigolyák közötti porcok közepe (nucleus pulposus) a gerinchúr maradványa. A szelvényes jelleg főként egyes halak vázizomzatában látható jól. Jellegzetes látószervük a páros hólyagszem, amely egyes fajoknál visszafejlődhet. A gerincesek másodlagos testüregű (Deuterocoelomata) állatok. Zárt keringési rendszerük van, kettő, három vagy négy üregű szívvel, amely a hasi oldalon (ventrálisan) elhelyezkedő sinus pericardialisban található. : Vérükben a hemoglobin vörösvérsejtekbe zárva található. Kiválasztásuk pro-, mezo- vagy metanephros segítségével történik. Emésztőszervük a hasi oldalon van, elő-, közép-, és utóbéli szakaszból áll. Az előbéli eredetű kopoltyúk az egyedfejlődés során mindig megjelennek. A gerincesek kültakarója többrétegű hámból és irhából áll, sokféle függeléke lehet. : Legközelebbi rokonaik az előgerinchúrosok (Urochordata, vagy Zsákállatok Tunicata) és a fejgerinchúrosok (Cephalochordata) altörzsekbe tartozó állatok, amelyekkel együtt a gerinchúrosok törzsét alkotják. Az első gerinchúros állatok már a prekambriumban megjelentek, de az első gerinces leletek (Myllokunmingia fengjiaoa és Haikouichthys ercaicunensis) csak a felső kambriumból (kb. 530-500 millió éve) ismeretesek. : A jelenleg még leginkább elfogadott (hagyományos) elméletek (Garstang 1928, Berril 1955) szerint a gerincesek ősei, a mai zsákállatok szabadon úszó gerinchúros lárváinak, neoténiásan szaporodó formáihoz lehettek hasonlóak. (Ennek az elgondolásnak számos újabb publikáció ellentmond, ezek érdemi kifejtése azonban nem lehet ezen szócikk feladata különösen, mert az újabb eredmények egymás között is ellentmondóak.) : A gerinceseket a legutóbbi időkig törzsnek tekintették, de a legújabb genetikus alapú osztályozások már altörzsként írják le. A gerincesek rendszere az intenzív kutatások hatására átalakulóban van. Ezért a különféle tan- és kézikönyvek, szakcikkek vagy összefoglalók által ismertetett rendszerek jelentősen eltérnek egymástól, az egyetértéstől egyelőre nagyon távol vagyunk. : Az altörzsben sok a különösen veszélyeztetett faj. A Londoni Zoológiai Társaság és a WWF 2016-os Élő Bolygó Jelentésében[1] 3700 madár-, hal-, emlős-, kétéltű- és hüllőfaj egyedszámát vizsgálták ellenőrzött tanulmányokból, kormányzati felmérésekből és civil szervezetektől kapott adatok alapján. Következtetésük, hogy a Föld vadon élő gerinces állatainak száma 1970 óta 58 százalékkal csökkent — leginkább a tavakban, a folyókban és a vizes élőhelyeken élő fajoké: az édesvízi fajok egyedszáma 81 százalékkal esett vissza. : A gerincesek főbb osztályai a hagyományos felfogás szerint, a leírt fajok számával.<ref>[http://www.iucnredlist.org/info/tables/table1 A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listájának összefoglaló statisztikai adatai]</ref> # [[Állatok/Halak|Halak]] ''([[Pisces]])'' – 29&nbsp;300 # [[Állatok/Kétéltűek|Kétéltűek]] ''([[Amphibia]])'' – 5918 # [[Állatok/Hüllők|Hüllők]] ''([[Reptilia]])'' – 8240 # [[Állatok/Madarak|Madarak]] ''([[Aves]])'' – 9934 # [[Állatok/Emlősök|Emlősök]] ''([[Mammalia]])'' – 5416 : A gerincesek egyik lehetséges csoportosítása a kladisztikus szabályok mérsékelt figyelembevételével. (Az állkapocs nélküliek egyes rendszertanok szerint nem tartoznak a gerincesek altörzsébe, hanem a gerinchúrosokon belül különálló taxonok, és a gerincesekkel együtt a Craniata csoportot alkotják.) * altörzs: [[Állatok/Gerincesek|Gerincesek]] ** altörzság: [[Állatok/Halak/Állkapocs nélküliek|Állkapocs nélküliek]] (''[[Agnatha]]'' vagy ''Hemicraniota'') *** osztály: [[Állatok/Halak/Nyálkahalak|Nyálkahalak]] ''([[Myxini]])'' *** osztály: [[Állatok/Ingolák|Ingolák]] ''([[Cephalaspidomorphi]])'' ** altörzság: [[Állatok/Állkapcsosok|Állkapcsosok]] ''([[Gnathostomata]])'' *** osztály: [[Állatok/Halak/Porcos halak|Porcos halak]] ''([[Chondrichthyes]])'' **** alosztály: [[Állatok/Halak/Cápák és ráják|Cápák és ráják]] ''([[Elasmobranchii]])'' **** alosztály: [[Állatok/Halak/Tömörfejűek|Tömörfejűek]] ''([[Holocephali]])'' *** főosztály: [[Állatok/Halak/Csontos halak|Csontos halak]] ''([[Osteichthyes]])'' **** osztály: [[Állatok/Halak/Sugarasúszójú halak|Sugarasúszójú halak]] ''([[Actinopterygii]])'' **** osztály: [[Állatok/Halak/Izmosúszójú halak|Izmosúszójú halak]] ''([[Sarcopterygii]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Halak/Bojtosúszójú halak|Bojtosúszójú halak]] ''([[Coelacanthimorpha]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Halak/Tüdőshalak|Tüdőshalak]] ''([[Dipnoi]])'' *** főosztály: [[Állatok/Négylábúak|Négylábúak]] vagy négyvégtagúak ''([[Tetrapoda]])'' **** osztály: [[Állatok/Kétéltűek|Kétéltűek]] ''([[Amphibia]])'' **** osztály: [[Állatok/Hüllők|Hüllők]] (''[[Reptilia]]'' vagy ''Sauropsida'') ***** alosztály: [[Anapsida|Anapszida hüllők]] ''([[Anapsida]])'' ***** alosztály: [[Diapsida|Diapszida hüllők]] ''(Diapsida)'' **** osztály: [[Állatok/Madarak|Madarak]] ''([[Aves]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Madarak/Futómadár-szabásúak|Futómadár-szabásúak]] vagy lapos szegycsontúak ''([[Paleognathae]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Madarak/Új madárszabásúak|Új madárszabásúak]] vagy tarajos szegycsontúak ''([[Neognathae]])'' **** osztály: [[Állatok/Emlősök|Emlősök]] ''([[Mammalia]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Emlősök/Tojásrakó emlősök|Tojásrakó emlősök]] ''([[Prototheria]])'' ***** alosztály: [[Állatok/Emlősök/Elevenszülő emlősök|Elevenszülő emlősök]] ''([[Theria]])'' ****** alosztályág: [[Állatok/Emlősök/Erszényesek|Erszényesek]] ''([[Marsupialia]])'' ****** alosztályág: [[Állatok/Emlősök/Méhlepényesek|Méhlepényesek]] ''([[Eutheria]])'' *** osztály: †''Pteraspidomorphi'' vagy ''Heterostraci'' – kihalt *** osztály: †''Thelodonti'' – kihalt *** osztály: †[[Páncélos őshalak]] ''(Placodermi)'' – kihalt *** osztály: †[[Tövises őscápák]] ''(Acanthodii)'' – kihalt **** osztály: †[[Emlősszerű hüllők]] ''(Synapsida)'' – kihalt <br /> </div></div> {{Gerincesek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Vertebrata|{{SUBPAGENAME}}}} kahlk5ncy03zoft8k6wp044viq821br 12 126627 552241 536267 2026-07-26T00:29:20Z KeFe 20 552241 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Védett-rovarok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-rovar| 000}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 49kqb5dsskbevbwb41kjcezqh3svun5 552248 552241 2026-07-26T00:58:32Z KeFe 20 552248 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Védett-rovarok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-rovar| 000}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 7hddk6av318nfx94v21fyekl9aeutko 0 126628 552217 511862 2026-07-25T23:18:05Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Méhalkatúak]] lapot a következő névre: [[Állatok/Fullánkosok/Méhalkatúak]] 511862 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Védett-rovarok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Schéma abeille-tag.svg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bee PD foto explained1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Honeybee landing on milkthistle02.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Abejorro (Bombus lucorum) en una Zinnia elegans, Jardín Botánico, Múnich, Alemania, 2013-09-08, DD 01.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Bee April 2008-3.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Bee on cornflower in Aspen (91229).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Bee September 2007-13.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Bombus ternariusCHP.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Bourdon terrestre (Bombus terrestris) (1).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Garden bumblebee (Bombus hortorum).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Bombus argillaceus male 1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Bumblebee closeup.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Bienenwabe mit Eiern und Brut 5.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Drone 25a.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Bee swarm on fallen tree03.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Pollen in Wabe 31b.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Apoidea|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-rovar| 000}} <br/> : A '''méhalkatúak''' öregcsaládja egy nagy csoport a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|Hártyásszárnyúak]] rendjébe. Két vonalból áll: a kaparódarazsak (Sphecidae) rokonságából (Spheciformes) és a méhek kládjából (Anthophila). Molekuláris szinten bebizonyosodott, hogy a méhek a szitásdarazsak (Crabronidae) leszármazottjai. : A méhek repülő rovarok, amelyek közeli rokonságban állnak a darazsakkal és a hangyákkal. 2010-ig kb. 20 000 fajukat írták le; tényleges fajszámuk ennél jóval nagyobb. : Az északi féltekén a leggyakrabban előforduló fajok a karcsúméhek (Halictidae) családjába tartoznak. Legismertebb fajuk a házi méh, amely több más fajhoz hasonlóan mézet termel. Közép-Európában több mint 700 fajuk él. : A méhek ősei a szitásdarazsakhoz (Crabronidae) hasonló fajok voltak, és ennek megfelelően más rovarokra vadásztak. A ragadozó, húsfogyasztó életmódról feltehetőleg akkor váltottak pollengyűjtésre, amikor viráglátogató, pollenfogyasztó rovarok lettek zsákmányállataik, és a darazsak lárvái a pollennel borított rovarokat fogyasztották el. A legősibb, bizonyítottan méh fosszília sokáig egy 96–74 millió éves, borostyánba zárt Trigona (Cretotrigona) prisca volt a korai kréta korból, és alig különbözött a ma élő Trigona fajoktól. 2006-ban egy burmai borostyánból egy kb. 100 millió éves fosszília is előkerült. Ennek egyes tulajdonságai (pl. a hátsó láb alakja) még a ragadozó darazsakra emlékeztetnek, mások (pl. az erősen szőrös test) már a méhekre jellemzőek. : Kialakulásuk nagyon gyorsan követte a zárvatermők (Magnoliophyta) megjelenését. A növények beporzását már a méhek megjelenése előtt többféle állat segítette, ők azonban kifejezetten ebbe az irányba fejlődtek, és minden más rovarnál sokkal hatékonyabbá váltak. : Az Antarktiszt kivéve az összes kontinensen előfordulnak. : A legkisebb a törpe méh (Trigona minima), ami körülbelül 2,1 mm hosszú. A legnagyobb a Megachile pluto – kifejlett egyedeinek hossza megközelíti a 39 mm-t. : Táplálékukat a hosszú proboscidesszel, (komplex, összetett nyelvvel) kaparinthatják meg a virágokból. Ivari dimorfizmusuk gyenge: leginkább abban látszik, hogy a hímek antennája általában tizenhárom, a nőstényeké tizenkét szegmentumból áll. Nyaló szájszervük a rágó típushoz közeli. Egy pár összetett szemük néhány száz ocellusból áll; mérete fajfüggő. Három pontszemük elsősorban a fény erősségére érzékeny. '''Toruk három testtája:''' * az '''előtor''' ''(prothorax)'': keskeny, * '''középtor'''ukon ''(mesothorax)'' gyakran pajzsocskát viselnek, * '''utótor'''ukhoz ''(metathorax)'' hozzánőtt a potroh első szelvénye; ez az '''áltorszelvény''' ''(propodeum)''. : Minden fajuknak két pár (többnyire színtelen) jól fejlett hártyás szárnya van; a hátsó pár kisebb. A hátsó szárny elülső szegélyén lévő karmocskák kapaszkodnak az első szárnyhoz, így ez mozgatja a hátsót is. A 3. lábpár első lábtőíze kiszélesedett. Lábaik ízei magyar és tudományos nevekkel: * csípő ''(coxa)''; * tompor ''(trochanter)''; * comb ''(femur)''; * lábszár ''(tibia)''; * lábtő ''(tarsus)'', * lábvég ''(praetarsus)'' a karmokkal, bizonyos csoportoknál karompárnával ''(arolum)'' és/vagy karomfoggal. : Az első lábtőíz ''(basitarsus)'' széles. : Sok faj lábán különleges szőrképletek, az úgynevezett gyűjtőkészülékek alakultak ki ezek a lábakon (leginkább a hátsó lábpáron) helyezkednek el. Néhány fajnál speciális szerepet játszanak az áltorszelvény, illetve a homlok szőrei. A készülék nélküli méhek (a [[Hylaeus]] nem fajai) a begyükben szállítják a pollent. : A [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] ''(Apidae)'' családjában általában a 3. pár első lábtőíze és/vagy lábszára alakult egészen különleges felépítésű csáptisztítóvá. Az 1. láb lábszárán és első lábtőízén kefécskék alakultak ki, minden láb első lábtőízén kosárkával, a 3. láb lábszárán a lábszár és az első lábtőíz határán pollenpréssel. Egyes fajok speciális szőrökkel gyűjtik a növényi illóolajokat. : A legtöbb méh bolyhos; a polleneket a szőrszálak elektrosztatikus töltése tapasztja a rovar testéhez. Ha a nőstény méhek egy kis időre felfüggesztik a takarmányozást, megtisztítják testüket, és a pollenszemcséket egy csomagba, úgynevezett [[scopa|scopába]] gyűjtik; ez a legtöbb méh hátsó (3.) lábán található. : Az első és második potrohszelvényük között kialakult karcsú befűződés a „darázsderék” (Vásárhelyi). A potroh rendkívül mozgékony, ami nagyban megkönnyíti például a peterakást. A nőstények potroha (az áltorszelvényt nem számítva) hat, a hímeké hét szelvényből áll. A potroh végén van a tojócsőből kialakult fullánkszer, amelynek három része a tok, a tulajdonképpeni fullánk és a méregzacskó. Csak a [[Állatok/Méhfélék/Házi méh|házi méh]] ''(Apis mellifera)'' dolgozójának fullánkja fogazott; a többi fajé sima. A hímek ivarszerve nagyon bonyolult. : A nektár és a pollen fogyasztására adaptálódtak; ezekből nyerik az energiát és a fehérjéket. A pollen többségével lárváikat etetik. : Teljes átalakulással fejlődnek. A petéből kikelő lábatlan, kukacszerű lárva a nyű. A biztonságos környezethez alkalmazkodott lárvák növekedve többször vedlenek, majd bebábozódnak. A kifejlett egyed (imágó, azaz a méh) a bábból kel ki. Genetikai tulajdonságaik viszonylag jól védik őket a közeli rokonokkal párosodás hatásai, azaz a beltenyészet ellen. : Kulcsszerepet játszanak a növények beporzásában, ők a virágos növények legfontosabb beporzói. Gyűjtenek pollent és nektárt is; ebben jelentős szerepet kapnak a lábaikon kialakult speciális szervek. A nektárt gyűjtő egyedek is poroznak be növényeket, de a pollent gyűjtők sokkal hatékonyabb beporzók. Újabb elemzések szerint az emberiség élelmiszer-termelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, nagyrészt a méhekétől. : A mezőgazdaságban közvetlen szerepet is betöltenek, különösen a domesztikált házi méh, ami sok országban a legfőbb méztermelő. Sok egyéb fajt, mint például a faliméhet (Osmia nem) intenzíven szaporítanak beporzó tevékenységük miatt. : A legtöbbjük az összes virágból gyűjt pollent, de akadnak egy-egy növényre szakosodott fajok is. A pollent és a nektárt többnyire összekeverik, és így eleinte folyékony, de megkeményedő tartalék élelmiszertömeget hoznak létre. Ezt aztán megformálják, és a lépekben tárolják. Az így megtöltött sejtekbe helyezik petéiket, majd lezárják azokat. : A virágok meglátogatása sok veszélyt hordoz magában: karolópókok, gyilkospoloskák és különféle madarak vadásznak rájuk. Tizedelik állományukat a vegyszerek is — ezek vagy közvetlenül az élőlényekre hatnak, vagy táplálékukra. : Mozgáskörzetük általában csak néhány száz méter, ezért populációikat különösen veszélyezteti élőhelyeik feldarabolódása. : Egy kisebb alcsoportjuk, a fullánk nélküli méhek csak állati tetemekből táplálkoznak. '''A házi méh nászrepülése''' : A fiatal nőstény kelése után néhány napos korában tájoló repülést, majd több nászrepülést végez. A párzás a levegőben történik, sokszor több kilométerre a méhcsaládtól, egy ún. heregyülekező helyen. A nászrepülésre általában 11 és 17 óra között, derült, szélcsendes napon kerül sor. A nász a herék számára végzetes, mert nemző szervük a párzást követően kiszakad. A méhanya a hímivarsejteket egy zacskóban, az ún. magtarisznyában gyűjti. Amennyiben a méhanya megfelelő számban párzott herékkel, egy életre elegendő hímivarsejttel rendelkezik és kb. 5 évig rakhat petéket. Ha a párzás valamilyen okból nem volt sikeres, az anya herét szülővé válik, ami annyit jelent, hogy megtermékenyítetlen petéket rak le, amelyekből herék fejlődnek ki. Az ilyen méhanyát a méhész vagy a méhek maguk egyszerűen lecserélik. Egy jó méhanya a tavaszi hónapokban 700-1500 petét rak le naponta. : A méhek egy része felderítő tevékenységet végez a röpkörzetben és társait fejlett kommunikációval a többi gyűjtőméhet tájékoztatja a méhlegelőről. : Ha a felderítő méh gazdag méhlegelőre bukkan, megtölti mézhólyagját vagy megrakja kosaracskáit, és visszatér a méhcsaládhoz. : A távolság függvényében körtáncot vagy riszálótáncot jár. A méhek csápjukkal megérintik a táncos felderítőt, hogy szagot fogjanak és megtudják, milyen virágfajta után kell kutatni. : Ha viszont a legelő meglehetősen messze van a méhlakástól, és talán csak egyetlenegy virágzó fából vagy kisebb virágcsoportból áll, a méhek könnyen eltévednek, ha nem kapnak pontos útmutatást. Ilyen esetben a felderítő méh nem körbe-körbe kering, hanem egyenes vonalban mászik, és potrohát riszálja. Az alig néhány centiméter hosszú egyenes vonal végén balra fordul, és ívben visszatér a kiinduló ponthoz. Utána újra elindul ugyanazon az egyenes úton, jobbra kanyarodik és újra visszamegy. Ezt többször megismétli, és egész idő alatt riszálja a potrohát. Az egyenes vonal a Nap állásának szögét veszi figyelembe, melyhez viszonyítva található a méhlegelő. A riszálás mennyisége jelzi a méhlegelő távolságát. : Ha sokszor járja a táncot, azzal a méhlegelő minőségére lehet következtetni. <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Apoidea|{{SUBPAGENAME}}}} 57224hk65vww76ii04r78d9ilillieu 0 132643 552213 536261 2026-07-25T23:13:37Z KeFe 20 552213 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fémdarazsak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Hedychrum nobile MHNT profil.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Chrysididae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''fémdarazsak''' a a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának, a [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe és a [[Állatok/Fullánkosok|fullánkosok]] alrendjébe tartozó család. : : : : : <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Chrysididae|{{SUBPAGENAME}} }} fsxuopwzorcdcdlobb2a25y7cg5gahu 552214 552213 2026-07-25T23:14:27Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Méhfélék]] lapot a következő névre: [[Állatok/Fullánkosok/Méhfélék]] 552213 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fémdarazsak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Hedychrum nobile MHNT profil.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Chrysididae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''fémdarazsak''' a a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának, a [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe és a [[Állatok/Fullánkosok|fullánkosok]] alrendjébe tartozó család. : : : : : <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Chrysididae|{{SUBPAGENAME}} }} fsxuopwzorcdcdlobb2a25y7cg5gahu 0 132648 552317 536232 2026-07-26T07:09:48Z KeFe 20 552317 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Földiméhek]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Hedychrum nobile MHNT profil.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''földiméhek''' a a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának, osztályába és a [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe [[Állatok/Fullánkosok|fullánkosok]] alrendjébe tartozó család. : : : : : <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} mcqq6wcd9rmnd27mfb7zx7fh1ghdmsy 552318 552317 2026-07-26T07:10:21Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Földiméhek]] lapot a következő névre: [[Állatok/Méhfélék/Földiméhek]] 552317 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Földiméhek]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Hedychrum nobile MHNT profil.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''földiméhek''' a a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának, osztályába és a [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe [[Állatok/Fullánkosok|fullánkosok]] alrendjébe tartozó család. : : : : : <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} mcqq6wcd9rmnd27mfb7zx7fh1ghdmsy 552321 552318 2026-07-26T07:27:00Z KeFe 20 552321 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Földiméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Hedychrum nobile MHNT profil.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Melittidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''földiméhek''' a a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának, osztályába és a [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe [[Állatok/Fullánkosok|fullánkosok]] alrendjébe a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhalkatúak/Méhfélék|méhfélék]] családjának egyik alcsaládja 14 nemmel. : A kisebb fajszámú méhcsaládok közé tartozik. Föltehetőleg az egykori Laurázsia szuperkontinensen alakult ki, majd Afrika és Európa ütközése után egyes képviselői átjutottak Afrikába (Marokkóba). Ausztráliába egy faj települt át. : Egyes fajok — főleg a Dasypoda nem fajainak — 3. lábán nagyon erősen fejlett a virágporgyűjtő kosárka (corbiculum) alakult ki. : A gatyásméh (Dasypoda) nem egy faja kivételével magányosan élnek. Amint erre magyar nevük utal, általában a talajban (ritkábban fában) fészkelnek. : Ivadékbölcsőiket a Dufour-mirigy váladékával és alkil-butanoáttal bélelik. : A félgömbhasú méh (Macropis) nem fajai speciális szőreikkel növényi illóolajokat gyűjtenek be. '''A családba az alábbi alcsaládok, nemzetségek és nemek tartoznak:''' * [[Gatyásméhformák|Gatyásméhformák]] ''(Dasypodainae)'' alcsalád ** [[Gatyásméh-rokonúak|Gatyásméh-rokonúak]] ''(Dasypodaini)'' nemzetség *** [[Gatyásméh|Gatyásméh]] ''(Dasypoda)'' *** ''[[Eremaphanta]]'' *** ''[[Hesperapis]]'' ** ''[[Promelittini]]'' nemzetség *** ''[[Afrodasypoda]]'' *** ''[[Promelitta]]'' ** ''[[Sambini]] nemzetség *** ''[[Haplomelitta]]'' *** ''[[Samba (nem)|Samba]]'' * '''''[[Meganomiinae]]''''' alcsalád ** ''[[Ceratomonia]]'' ** ''[[Meganomia]]'' ** ''[[Pseudophilanthus]]'' ** ''[[Uromonia]]'' * '''''[[Melittinae]]''''' alcsalád ** [[Félgömbhasú méh|Félgömbhasú méh]] ''(Macropis)'' ** ''[[Melitta (nem)|Melitta]]'' ** ''[[Rediviva]]'' ** ''[[Redivivoides]]'' <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Melittidae|{{SUBPAGENAME}} }} 9k3akwugg3mgwrlb9mnie0st76zibyu 552322 552321 2026-07-26T07:27:49Z KeFe 20 552322 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Földiméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Hedychrum nobile MHNT profil.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Melittidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''földiméhek''' a a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának, osztályába és a [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe [[Állatok/Fullánkosok|fullánkosok]] alrendjébe a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhalkatúak/Méhfélék|méhfélék]] családjának egyik alcsaládja 14 nemmel. : A kisebb fajszámú méhcsaládok közé tartozik. Föltehetőleg az egykori Laurázsia szuperkontinensen alakult ki, majd Afrika és Európa ütközése után egyes képviselői átjutottak Afrikába (Marokkóba). Ausztráliába egy faj települt át. : Egyes fajok — főleg a Dasypoda nem fajainak — 3. lábán nagyon erősen fejlett a virágporgyűjtő kosárka (corbiculum) alakult ki. : A gatyásméh (Dasypoda) nem egy faja kivételével magányosan élnek. Amint erre magyar nevük utal, általában a talajban (ritkábban fában) fészkelnek. : Ivadékbölcsőiket a Dufour-mirigy váladékával és alkil-butanoáttal bélelik. : A félgömbhasú méh (Macropis) nem fajai speciális szőreikkel növényi illóolajokat gyűjtenek be. '''A családba az alábbi alcsaládok, nemzetségek és nemek tartoznak:''' * [[Állatok/Méhfélék/Gatyásméhformák|Gatyásméhformák]] ''(Dasypodainae)'' alcsalád ** [[Állatok/Méhfélék/Gatyásméh-rokonúak|Gatyásméh-rokonúak]] ''(Dasypodaini)'' nemzetség *** [[Állatok/Méhfélék/Gatyásméh|Gatyásméh]] ''(Dasypoda)'' *** ''[[Eremaphanta]]'' *** ''[[Hesperapis]]'' ** ''[[Promelittini]]'' nemzetség *** ''[[Afrodasypoda]]'' *** ''[[Promelitta]]'' ** ''[[Sambini]] nemzetség *** ''[[Haplomelitta]]'' *** ''[[Samba (nem)|Samba]]'' * '''''[[Meganomiinae]]''''' alcsalád ** ''[[Ceratomonia]]'' ** ''[[Meganomia]]'' ** ''[[Pseudophilanthus]]'' ** ''[[Uromonia]]'' * '''''[[Melittinae]]''''' alcsalád ** [[Állatok/Méhfélék/Félgömbhasú méh|Félgömbhasú méh]] ''(Macropis)'' ** ''[[Melitta (nem)|Melitta]]'' ** ''[[Rediviva]]'' ** ''[[Redivivoides]]'' <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Melittidae|{{SUBPAGENAME}} }} e698zgwku82bmrs5sk4tt6g8u4ohpa9 552329 552322 2026-07-26T08:09:05Z KeFe 20 552329 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Földiméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Hedychrum nobile MHNT profil.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Melittidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''földiméhek''' a a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának, osztályába és a [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe [[Állatok/Fullánkosok|fullánkosok]] alrendjébe a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhalkatúak/Méhfélék|méhfélék]] családjának egyik alcsaládja 14 nemmel. : A kisebb fajszámú méhcsaládok közé tartozik. Föltehetőleg az egykori Laurázsia szuperkontinensen alakult ki, majd Afrika és Európa ütközése után egyes képviselői átjutottak Afrikába (Marokkóba). Ausztráliába egy faj települt át. : Egyes fajok — főleg a Dasypoda nem fajainak — 3. lábán nagyon erősen fejlett a virágporgyűjtő kosárka (corbiculum) alakult ki. : A gatyásméh (Dasypoda) nem egy faja kivételével magányosan élnek. Amint erre magyar nevük utal, általában a talajban (ritkábban fában) fészkelnek. : Ivadékbölcsőiket a Dufour-mirigy váladékával és alkil-butanoáttal bélelik. : A félgömbhasú méh (Macropis) nem fajai speciális szőreikkel növényi illóolajokat gyűjtenek be. '''A családba az alábbi alcsaládok, nemzetségek és nemek tartoznak:''' * [[Állatok/Méhfélék/Gatyásméhformák|Gatyásméhformák]] ''(Dasypodainae)'' alcsalád ** [[Állatok/Méhfélék/Gatyásméh-rokonúak|Gatyásméh-rokonúak]] ''(Dasypodaini)'' nemzetség *** [[Állatok/Méhfélék/Gatyásméh|Gatyásméh]] ''(Dasypoda)'' *** ''[[Eremaphanta]]'' *** ''[[Hesperapis]]'' ** ''[[Promelittini]]'' nemzetség *** ''[[Afrodasypoda]]'' *** ''[[Promelitta]]'' ** ''[[Sambini]] nemzetség *** ''[[Haplomelitta]]'' *** ''[[Samba (nem)|Samba]]'' * '''''[[Meganomiinae]]''''' alcsalád ** ''[[Ceratomonia]]'' ** ''[[Meganomia]]'' ** ''[[Pseudophilanthus]]'' ** ''[[Uromonia]]'' * '''''[[Melittinae]]''''' alcsalád ** [[Állatok/Méhfélék/Félgömbhasú méh|Félgömbhasú méh]] ''(Macropis)'' ** ''[[Melitta (nem)|Melitta]]'' ** ''[[Rediviva]]'' ** ''[[Redivivoides]]'' <br/> </div></div> {{Méhfélék-trt}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Melittidae|{{SUBPAGENAME}} }} h1fqm39ar5nhq4h2m17fbff59l4lerv 0 136498 552193 2026-07-25T12:56:40Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Ingolák]] [[Kategória:Védett-állatok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : {{Védett-állatok|}} <br/> : : : : : : : <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett állatok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növénye…” 552193 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Ingolák]] [[Kategória:Védett-állatok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : {{Védett-állatok|}} <br/> : : : : : : : <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett állatok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} jonjtmj3m2xlwixbavg3uiglzjwvjmc 552203 552193 2026-07-25T13:30:38Z KeFe 20 552203 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Ingolák]] [[Kategória:Védett-állatok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Eudontomyzon danfordi|-}} {{népies|-}} <br/> : {{Védett-állatok|250 000 }} <br/> : : : : : : : <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett állatok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Eudontomyzon danfordi|{{SUBPAGENAME}}}} 812w5np0ro1c09fgmjorj53ilcmj9v3 552207 552203 2026-07-25T13:42:33Z KeFe 20 552207 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Ingolák]] [[Kategória:Védett-állatok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:Eudontomyzon danfordi Tiszai ingola.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Eudontomyzon danfordi|-}} {{népies|-}} <br/> : {{Védett-állatok|250 000 }} <br/> : : : : : : : <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett állatok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Eudontomyzon danfordi|{{SUBPAGENAME}}}} 0nzko08amfidxdwoho730kyh4g06xze 0 136499 552194 2026-07-25T12:56:53Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Ingolák]] [[Kategória:Védett-állatok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : {{Védett-állatok|}} <br/> : : : : : : : <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett állatok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növénye…” 552194 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Ingolák]] [[Kategória:Védett-állatok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : {{Védett-állatok|}} <br/> : : : : : : : <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett állatok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} jonjtmj3m2xlwixbavg3uiglzjwvjmc 0 136500 552195 2026-07-25T12:57:04Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Ingolák]] [[Kategória:Védett-állatok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : {{Védett-állatok|}} <br/> : : : : : : : <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett állatok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növénye…” 552195 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Ingolák]] [[Kategória:Védett-állatok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : {{Védett-állatok|}} <br/> : : : : : : : <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett állatok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} jonjtmj3m2xlwixbavg3uiglzjwvjmc 0 136501 552196 2026-07-25T12:57:45Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Ingolák]] [[Kategória:Védett-állatok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : {{Védett-állatok|}} <br/> : : : : : : : <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett állatok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növénye…” 552196 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Ingolák]] [[Kategória:Védett-állatok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : {{Védett-állatok|}} <br/> : : : : : : : <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett állatok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} jonjtmj3m2xlwixbavg3uiglzjwvjmc 0 136502 552197 2026-07-25T12:57:57Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Ingolák]] [[Kategória:Védett-állatok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : {{Védett-állatok|}} <br/> : : : : : : : <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett állatok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növénye…” 552197 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Ingolák]] [[Kategória:Védett-állatok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : {{Védett-állatok|}} <br/> : : : : : : : <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett állatok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} jonjtmj3m2xlwixbavg3uiglzjwvjmc 0 136503 552198 2026-07-25T12:58:09Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Ingolák]] [[Kategória:Védett-állatok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : {{Védett-állatok|}} <br/> : : : : : : : <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett állatok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növénye…” 552198 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Ingolák]] [[Kategória:Védett-állatok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : {{Védett-állatok|}} <br/> : : : : : : : <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett állatok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} jonjtmj3m2xlwixbavg3uiglzjwvjmc 0 136504 552201 2026-07-25T13:10:26Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Gerincesek]] 552201 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Gerincesek]] 5gsqkq6rajzkwy1b0holct8ftfm0jf8 0 136505 552215 2026-07-25T23:14:27Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Méhfélék]] lapot a következő névre: [[Állatok/Fullánkosok/Méhfélék]] 552215 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Fullánkosok/Méhfélék]] 810np77ye2zyjlssr97b4370ea9yp4c 552216 552215 2026-07-25T23:14:42Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 552216 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 552231 552216 2026-07-26T00:17:33Z KeFe 20 552231 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:European honey bee extracts nectar.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Apidae|-}} {{népies|színméhfélék}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|Állatok/Hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a ''méhfélék'' családja. Rendkívül sok fajuk van, hazánkban eddig ebből 109-et mutattak ki. : Nyaló–szívó szájszervük tökéletesen kifejlett. Az alsó ajak két belső karéjából alakult nyelv a végén „kanálkát” visel, a fióknyelv is megnyúlt. A nyelv nyugalmi helyzetben a fej alatt visszahajtva fekszik. Lábbal gyűjtő méhek, mert a virágport a hátulsó lábszárral és a lábfej megnagyobbodott első ízével söprik, gyűjtik össze. Magányosak vagy államalkotóak. Ritkább fajok a fészekparazita méhfélék. Nektárral és pollennel táplálkoznak, miközben a virágok megporzását is elvégzik. Ebben rejlik nagy biológiai jelentőségük. : A méhfélék nagy része társas életet élő, államalkotó, szocializálódott rovar. Az államban élő méhek – mint általában az államalkotó rovarok – kasztokra tagolódnak. A királynő a rovarállam „feje”: ő alapítja a fészket, és ő az egyetlen szaporodásra alkalmas nőstény az államban. A királynő hozza létre a petéket. A herék a rovarállam hímjei, amelyeknek feladata a királynő megtermékenyítése, vagyis a királynővel együtt a szaporodásért felelnek. : A dolgozók kivétel nélkül sterilis, ivarképtelen nőstények: nőstény ivarszerveik, a petecsövek és petefészkek teljesen elcsökevényesedtek, redukálódtak. A dolgozók feladatköre a legszélesebb: a fészek építése, bővítése, a peték és fejlődő lárvák gondozása, etetése, nektár- és virágporgyűjtés. A fészket a dolgozók viaszból építik, melyet potrohmirigyeik termelnek. : A méhféléket változatosságuk miatt 3 alcsaládra oszthatjuk fel Alcsaládok * [[Darázsméhek|Darázsméhek]] (Nomadinae) * [[Fadongók|Fadongók]] (Xylocopinae) * [[Mézelőméhek|Mézelőméhek]] (Apinae) <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Apidae|{{SUBPAGENAME}}}} e7dpf2qirvf50b3z1pzi940y56a3a16 552232 552231 2026-07-26T00:18:33Z KeFe 20 552232 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:European honey bee extracts nectar.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Apidae|-}} {{népies|színméhfélék}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|Állatok/Hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a ''méhfélék'' családja. Rendkívül sok fajuk van, hazánkban eddig ebből 109-et mutattak ki. : Nyaló–szívó szájszervük tökéletesen kifejlett. Az alsó ajak két belső karéjából alakult nyelv a végén „kanálkát” visel, a fióknyelv is megnyúlt. A nyelv nyugalmi helyzetben a fej alatt visszahajtva fekszik. Lábbal gyűjtő méhek, mert a virágport a hátulsó lábszárral és a lábfej megnagyobbodott első ízével söprik, gyűjtik össze. Magányosak vagy államalkotóak. Ritkább fajok a fészekparazita méhfélék. Nektárral és pollennel táplálkoznak, miközben a virágok megporzását is elvégzik. Ebben rejlik nagy biológiai jelentőségük. : A méhfélék nagy része társas életet élő, államalkotó, szocializálódott rovar. Az államban élő méhek – mint általában az államalkotó rovarok – kasztokra tagolódnak. A királynő a rovarállam „feje”: ő alapítja a fészket, és ő az egyetlen szaporodásra alkalmas nőstény az államban. A királynő hozza létre a petéket. A herék a rovarállam hímjei, amelyeknek feladata a királynő megtermékenyítése, vagyis a királynővel együtt a szaporodásért felelnek. : A dolgozók kivétel nélkül sterilis, ivarképtelen nőstények: nőstény ivarszerveik, a petecsövek és petefészkek teljesen elcsökevényesedtek, redukálódtak. A dolgozók feladatköre a legszélesebb: a fészek építése, bővítése, a peték és fejlődő lárvák gondozása, etetése, nektár- és virágporgyűjtés. A fészket a dolgozók viaszból építik, melyet potrohmirigyeik termelnek. : A méhféléket változatosságuk miatt 3 alcsaládra oszthatjuk fel Alcsaládok * [[Állatok/Méhfélék/Darázsméhek|Darázsméhek]] (Nomadinae) * [[Állatok/Méhfélék/Fadongók|Fadongók]] (Xylocopinae) * [[Állatok/Méhfélék/Mézelőméhek|Mézelőméhek]] (Apinae) <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Apidae|{{SUBPAGENAME}}}} 062lu35svlyanlljgxyc9h1n8r5eo2d 552233 552232 2026-07-26T00:19:10Z KeFe 20 552233 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:European honey bee extracts nectar.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Apidae|-}} {{népies|színméhfélék}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|Állatok/Hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a ''méhfélék'' családja. Rendkívül sok fajuk van, hazánkban eddig ebből 109-et mutattak ki. : Nyaló–szívó szájszervük tökéletesen kifejlett. Az alsó ajak két belső karéjából alakult nyelv a végén „kanálkát” visel, a fióknyelv is megnyúlt. A nyelv nyugalmi helyzetben a fej alatt visszahajtva fekszik. Lábbal gyűjtő méhek, mert a virágport a hátulsó lábszárral és a lábfej megnagyobbodott első ízével söprik, gyűjtik össze. Magányosak vagy államalkotóak. Ritkább fajok a fészekparazita méhfélék. Nektárral és pollennel táplálkoznak, miközben a virágok megporzását is elvégzik. Ebben rejlik nagy biológiai jelentőségük. : A méhfélék nagy része társas életet élő, államalkotó, szocializálódott rovar. Az államban élő méhek – mint általában az államalkotó rovarok – kasztokra tagolódnak. A királynő a rovarállam „feje”: ő alapítja a fészket, és ő az egyetlen szaporodásra alkalmas nőstény az államban. A királynő hozza létre a petéket. A herék a rovarállam hímjei, amelyeknek feladata a királynő megtermékenyítése, vagyis a királynővel együtt a szaporodásért felelnek. : A dolgozók kivétel nélkül sterilis, ivarképtelen nőstények: nőstény ivarszerveik, a petecsövek és petefészkek teljesen elcsökevényesedtek, redukálódtak. A dolgozók feladatköre a legszélesebb: a fészek építése, bővítése, a peték és fejlődő lárvák gondozása, etetése, nektár- és virágporgyűjtés. A fészket a dolgozók viaszból építik, melyet potrohmirigyeik termelnek. : A méhféléket változatosságuk miatt 3 alcsaládra oszthatjuk fel Alcsaládok * [[Állatok/Méhfélék/Darázsméhek|Darázsméhek]] ([[Nomadinae]]) * [[Állatok/Méhfélék/Fadongók|Fadongók]] ([[Xylocopinae]]) * [[Állatok/Méhfélék/Mézelőméhek|Mézelőméhek]] ([[Apinae]]) <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Apidae|{{SUBPAGENAME}}}} 8aq3e9w0sq4c6gagpl7003q5xbt5o6d 0 136506 552218 2026-07-25T23:18:05Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Méhalkatúak]] lapot a következő névre: [[Állatok/Fullánkosok/Méhalkatúak]] 552218 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Fullánkosok/Méhalkatúak]] otlhmp9a2zutasxq8j9u9nw96daoeyk 552219 552218 2026-07-25T23:18:21Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 552219 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 552225 552219 2026-07-26T00:00:17Z KeFe 20 552225 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Apis mellifera - Brassica napus - Valingu.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bumblebee closeup.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Poszméh]] [[Fájl:Bee Collecting Pollen 2004-08-14.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Pollent gyűjtő méh]] [[Fájl:Bee swarm on fallen tree03.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fára telepedett méhraj]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Apoidea|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|Állatok/Hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládja. : Ez egy nagy csoport a hártyásszárnyúak rendjében. Két vonalból áll: a kaparódarazsak (Sphecidae) rokonságából (Spheciformes) és a méhek kládjából (Anthophila). Molekuláris szinten bebizonyosodott, hogy a méhek a szitásdarazsak (Crabronidae) leszármazottjai. : A méhek repülő rovarok, amelyek közeli rokonságban állnak a darazsakkal és a hangyákkal. 2010-ig kb. 20 000 fajukat írták le; tényleges fajszámuk ennél jóval nagyobb. : Az északi féltekén a leggyakrabban előforduló fajok a karcsúméhek (Halictidae) családjába tartoznak. Legismertebb fajuk a [[házi méh]], amely több más fajhoz hasonlóan mézet termel. Közép-Európában több mint 700 fajuk él. : A méhek ősei a szitásdarazsakhoz (Crabronidae) hasonló fajok voltak, és ennek megfelelően más rovarokra vadásztak. A ragadozó, húsfogyasztó életmódról feltehetőleg akkor váltottak pollengyűjtésre, amikor viráglátogató, pollenfogyasztó rovarok lettek zsákmányállataik, és a darazsak lárvái a pollennel borított rovarokat fogyasztották el. A legősibb, bizonyítottan méh fosszília sokáig egy 96–74 millió éves, borostyánba zárt Trigona (Cretotrigona) prisca volt a korai kréta korból, és alig különbözött a ma élő Trigona fajoktól. 2006-ban egy burmai borostyánból egy kb. 100 millió éves fosszília is előkerült. Ennek egyes tulajdonságai (pl. a hátsó láb alakja) még a ragadozó darazsakra emlékeztetnek, mások (pl. az erősen szőrös test) már a méhekre jellemzőek (Sárospataki). : Kialakulásuk nagyon gyorsan követte a zárvatermők (Magnoliophyta) megjelenését. A növények beporzását már a méhek megjelenése előtt többféle állat segítette, ők azonban kifejezetten ebbe az irányba fejlődtek, és minden más rovarnál sokkal hatékonyabbá váltak. : Az Antarktiszt kivéve az összes kontinensen előfordulnak. <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Apoidea|{{SUBPAGENAME}}}} smjwbxqgfw7tfz6hlqm7amilaxqedmp 552226 552225 2026-07-26T00:01:45Z KeFe 20 552226 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Apis mellifera - Brassica napus - Valingu.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bumblebee closeup.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Poszméh]] [[Fájl:Bee Collecting Pollen 2004-08-14.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Pollent gyűjtő méh]] [[Fájl:Bee swarm on fallen tree03.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fára telepedett méhraj]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Apoidea|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a ''méhalkatúak'' öregcsaládja. : Ez egy nagy csoport a hártyásszárnyúak rendjében. Két vonalból áll: a kaparódarazsak (Sphecidae) rokonságából (Spheciformes) és a méhek kládjából (Anthophila). Molekuláris szinten bebizonyosodott, hogy a méhek a szitásdarazsak (Crabronidae) leszármazottjai. : A méhek repülő rovarok, amelyek közeli rokonságban állnak a darazsakkal és a hangyákkal. 2010-ig kb. 20 000 fajukat írták le; tényleges fajszámuk ennél jóval nagyobb. : Az északi féltekén a leggyakrabban előforduló fajok a karcsúméhek (Halictidae) családjába tartoznak. Legismertebb fajuk a [[házi méh]], amely több más fajhoz hasonlóan mézet termel. Közép-Európában több mint 700 fajuk él. : A méhek ősei a szitásdarazsakhoz (Crabronidae) hasonló fajok voltak, és ennek megfelelően más rovarokra vadásztak. A ragadozó, húsfogyasztó életmódról feltehetőleg akkor váltottak pollengyűjtésre, amikor viráglátogató, pollenfogyasztó rovarok lettek zsákmányállataik, és a darazsak lárvái a pollennel borított rovarokat fogyasztották el. A legősibb, bizonyítottan méh fosszília sokáig egy 96–74 millió éves, borostyánba zárt Trigona (Cretotrigona) prisca volt a korai kréta korból, és alig különbözött a ma élő Trigona fajoktól. 2006-ban egy burmai borostyánból egy kb. 100 millió éves fosszília is előkerült. Ennek egyes tulajdonságai (pl. a hátsó láb alakja) még a ragadozó darazsakra emlékeztetnek, mások (pl. az erősen szőrös test) már a méhekre jellemzőek (Sárospataki). : Kialakulásuk nagyon gyorsan követte a zárvatermők (Magnoliophyta) megjelenését. A növények beporzását már a méhek megjelenése előtt többféle állat segítette, ők azonban kifejezetten ebbe az irányba fejlődtek, és minden más rovarnál sokkal hatékonyabbá váltak. : Az Antarktiszt kivéve az összes kontinensen előfordulnak. <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Apoidea|{{SUBPAGENAME}}}} k29rc90wgh8uzxa45bmsna7jn5j76bz 552227 552226 2026-07-26T00:02:56Z KeFe 20 552227 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Apis mellifera - Brassica napus - Valingu.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bee Collecting Pollen 2004-08-14.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Pollent gyűjtő méh]] [[Fájl:Bee swarm on fallen tree03.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fára telepedett méhraj]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Apoidea|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a ''méhalkatúak'' öregcsaládja. : Ez egy nagy csoport a hártyásszárnyúak rendjében. Két vonalból áll: a kaparódarazsak (Sphecidae) rokonságából (Spheciformes) és a méhek kládjából (Anthophila). Molekuláris szinten bebizonyosodott, hogy a méhek a szitásdarazsak (Crabronidae) leszármazottjai. : A méhek repülő rovarok, amelyek közeli rokonságban állnak a darazsakkal és a hangyákkal. 2010-ig kb. 20 000 fajukat írták le; tényleges fajszámuk ennél jóval nagyobb. : Az északi féltekén a leggyakrabban előforduló fajok a karcsúméhek (Halictidae) családjába tartoznak. Legismertebb fajuk a [[házi méh]], amely több más fajhoz hasonlóan mézet termel. Közép-Európában több mint 700 fajuk él. : A méhek ősei a szitásdarazsakhoz (Crabronidae) hasonló fajok voltak, és ennek megfelelően más rovarokra vadásztak. A ragadozó, húsfogyasztó életmódról feltehetőleg akkor váltottak pollengyűjtésre, amikor viráglátogató, pollenfogyasztó rovarok lettek zsákmányállataik, és a darazsak lárvái a pollennel borított rovarokat fogyasztották el. A legősibb, bizonyítottan méh fosszília sokáig egy 96–74 millió éves, borostyánba zárt Trigona (Cretotrigona) prisca volt a korai kréta korból, és alig különbözött a ma élő Trigona fajoktól. 2006-ban egy burmai borostyánból egy kb. 100 millió éves fosszília is előkerült. Ennek egyes tulajdonságai (pl. a hátsó láb alakja) még a ragadozó darazsakra emlékeztetnek, mások (pl. az erősen szőrös test) már a méhekre jellemzőek (Sárospataki). : Kialakulásuk nagyon gyorsan követte a zárvatermők (Magnoliophyta) megjelenését. A növények beporzását már a méhek megjelenése előtt többféle állat segítette, ők azonban kifejezetten ebbe az irányba fejlődtek, és minden más rovarnál sokkal hatékonyabbá váltak. : Az Antarktiszt kivéve az összes kontinensen előfordulnak. <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Apoidea|{{SUBPAGENAME}}}} g490g11fbc3oi6gguu087sc7qa0z2ck 0 136507 552230 2026-07-26T00:04:51Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Erdei poszméh]] lapot a következő névre: [[Állatok/Méhfélék/Erdei poszméh]] 552230 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Méhfélék/Erdei poszméh]] i44j9ei6qdvhxrpgct7r3n4il41lz5n 0 136508 552235 2026-07-26T00:21:24Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok//Darázsméhek]] lapot a következő névre: [[Állatok/Méhfélék/Darázsméhek]] 552235 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Méhfélék/Darázsméhek]] sexu5rb2x69521ghn8bghbijjfcygcw 552236 552235 2026-07-26T00:21:43Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 552236 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 136509 552239 2026-07-26T00:25:07Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Fadongók]] lapot a következő névre: [[Állatok/Méhfélék/Fadongók]] 552239 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Méhfélék/Fadongók]] pq45xeehtesxoog3gxdqf409mx4i74x 552240 552239 2026-07-26T00:26:05Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 552240 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 136510 552242 2026-07-26T00:31:34Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a Állatok/Méhalka…” 552242 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. Az alcsaládba az alábbi nemzetségek és nemek tartoznak: * ''[[Ancylini]]'' ** ''[[Ancyla]]'' ** ''[[Tarsalia]]'' * [[Anthophorini]]'' ** ''[[Amegilla]]'' ** ''[[Anthophora]]'' ** ''[[Deltoptila]]'' ** ''[[Elaphropoda]]'' ** ''[[Habrophorula]]'' ** ''[[Habropoda]]'' ** ''[[Pachymelus]]'' * ''[[Apini]]'' ** ''[[Apis]]'' * [[Poszméhek]] ''(Bombini)'' ** ''[[Bombus]]'' * ''[[Centridini]]'' ** ''[[Centris]]'' ** ''[[Epicharis]]'' * ''[[Ctenoplectrini]]'' ** ''[[Ctenoplectra]]'' ** ''[[Ctenoplectrina]]'' * ''[[Emphorini]]'' ** ''[[Alepidosceles]]'' ** ''[[Ancyloscelis]]'' ** ''[[Diadasia]]'' ** ''[[Diadasina]]'' ** ''[[Meliphilopsis]]'' ** ''[[Melitoma]]'' ** ''[[Melitomella]]'' ** ''[[Ptilothrix]]'' ** ''[[Toromelissa]]'' * ''[[Ericrocidini]]'' ** ''[[Acanthopus]]'' ** ''[[Aglaomelissa]]'' ** ''[[Ctenioschelus]]'' ** ''[[Epiclopus]]'' ** ''[[Ericrocis]]'' ** ''[[Hopliphora]]'' ** ''[[Mesocheira]]'' ** ''[[Mesonychium]]'' ** ''[[Mesoplia]]'' * ''[[Eucerini]]'' ** ''[[Agapanthinus]]'' ** ''[[Alloscirtetica]]'' ** ''[[Canephorula]]'' ** ''[[Cemolobus]]'' ** ''[[Cubitalia]]'' ** ''[[Eucera]]'' [[Image: Eucera nigrescens MHNT.jpg|thumb|upright 1.0|''Eucera nigrescens'']] ** ''[[Eucerinoda]]'' ** ''[[Florilegus]]'' ** ''[[Gaesischia]]'' ** ''[[Gaesochira]]'' ** ''[[Hamatothrix]]'' ** ''[[Lophothygater]]'' ** ''[[Martinapis]]'' ** ''[[Melissodes]]'' ** ''[[Melissoptila]]'' ** ''[[Micronychapis]]'' ** ''[[Mirnapis]]'' ** ''[[Notolonia]]'' ** ''[[Pachysvastra]]'' ** ''[[Peponapis]]'' ** ''[[Platysvastra]]'' ** ''[[Santiago (nem)]]'' ** ''[[Simanthedon]]'' ** ''[[Svastra]]'' ** ''[[Svastrides]]'' ** ''[[Svastrina]]'' ** ''[[Syntrichalonia]]'' ** ''[[Tetralonia]]'' ** ''[[Tetraloniella]]'' ** ''[[Thygater]]'' ** ''[[Trichocerapis]]'' ** ''[[Ulugombakia]]'' ** ''[[Xenoglossa]]'' * ''[[Euglossini]]'' ** ''[[Aglae]]'' ** ''[[Eufriesea]]'' ** ''[[Euglossa]]'' ** ''[[Eulaema]]'' ** ''[[Exaerete]]'' * ''[[Exomalopsini]]'' ** ''[[Anthophorula]]'' ** ''[[Chilimalopsis]]'' ** ''[[Eremapis]]'' ** ''[[Exomalopsis]]'' ** ''[[Teratognatha]]'' * ''[[Isepeolini]]'' ** ''[[Isepeolus]]'' ** ''[[Melectoides]]'' * ''[[Melectini]]'' ** ''[[Afromelecta]]'' ** ''[[Melecta]]'' ** ''[[Sinomelecta]]'' ** ''[[Tetralonioidella]]'' ** ''[[Thyreomelecta]]'' ** ''[[Thyreus]]'' ** ''[[Xeromelecta]]'' ** ''[[Zacosmia]]'' * ''[[Meliponini]]'' ** ''[[Apotrigona]]'' ** ''[[Austroplebeia]]'' ** ''[[Axestotrigona]]'' ** ''[[Camargoia]]'' ** ''[[Cephalotrigona]]'' ** ''[[Cleptotrigona]]'' ** ''[[Dactylurina]]'' ** ''[[Duckeola]]'' ** ''[[Friesella]]'' ** ''[[Frieseomelitta]]'' ** ''[[Geniotrigona]]'' ** ''[[Geotrigona]]'' ** ''[[Heterotrigona]]'' ** ''[[Homotrigona]]'' ** ''[[Hypotrigona]]'' ** ''[[Lepidotrigona]]'' ** ''[[Lestrimelitta]]'' ** ''[[Leurotrigona]]'' ** ''[[Liotrigona]]'' ** ''[[Lisotrigona]]'' ** ''[[Lophotrigona]]'' ** ''[[Meliplebeia]]'' ** ''[[Melipona]]'' ** ''[[Meliponula]]'' ** ''[[Meliwillea]]'' ** ''[[Mourella]]'' ** ''[[Nannotrigona]]'' ** ''[[Nogueirapis]]'' ** ''[[Odontotrigona]]'' ** ''[[Oxytrigona]]'' ** ''[[Papuatrigona]]'' ** ''[[Paratrigona]]'' ** ''[[Paratrigonoides]]'' ** ''[[Pariotrigona]]'' ** ''[[Partamona]]'' ** ''[[Platytrigona]]'' ** ''[[Plebeia]]'' ** ''[[Plebeiella]]'' ** ''[[Plebeina]]'' ** ''[[Ptilotrigona]]'' ** ''[[Scaptotrigona]]'' ** ''[[Scaura]]'' ** ''[[Schwarziana]]'' ** ''[[Schwarzula]]'' ** ''[[Sundatrigona]]'' ** ''[[Tetragona]]'' ** ''[[Tetragonilla]]'' ** ''[[Tetragonisca]]'' ** ''[[Tetragonula]]'' ** ''[[Tetrigona]]'' ** ''[[Trichotrigona]]'' ** ''[[Trigona]]'' ** ''[[Trigonisca]]'' * ''[[Osirini]]'' ** ''[[Epeoloides]]'' ** ''[[Osirinu]]'' ** ''[[Osiris]]'' ** ''[[Parepeolus]]'' ** ''[[Protosiris]]'' * ''[[Protepeolini]]'' ** ''[[Leiopodus]]'' * ''[[Rhathymini]]'' ** ''[[Nanorhathymus]]'' ** ''[[Rhathymus]]'' * ''[[Tapinotaspidini]]'' ** ''[[Arhysoceble]]'' ** ''[[Caenonomada]]'' ** ''[[Chalepogenus]]'' ** ''[[Lanthanomelissa]]'' ** ''[[Monoeca]]'' ** ''[[Paratetrapedia]]'' ** ''[[Tapinotaspis]]'' ** ''[[Tapinotaspoides]]'' ** ''[[Trigonopedia]]'' * ''[[Tetrapediini]]'' ** ''[[Coelioxoides]]'' ** ''[[Tetrapedia]]'' <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5o23onra5ub6abcy2w34he7ln2gpuf1 552243 552242 2026-07-26T00:34:20Z KeFe 20 552243 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Apinae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. Az alcsaládba az alábbi nemzetségek és nemek tartoznak: * ''[[Ancylini]]'' ** ''[[Ancyla]]'' ** ''[[Tarsalia]]'' * [[Anthophorini]]'' ** ''[[Amegilla]]'' ** ''[[Anthophora]]'' ** ''[[Deltoptila]]'' ** ''[[Elaphropoda]]'' ** ''[[Habrophorula]]'' ** ''[[Habropoda]]'' ** ''[[Pachymelus]]'' * ''[[Apini]]'' ** ''[[Apis]]'' * [[Poszméhek]] ''(Bombini)'' ** ''[[Bombus]]'' * ''[[Centridini]]'' ** ''[[Centris]]'' ** ''[[Epicharis]]'' * ''[[Ctenoplectrini]]'' ** ''[[Ctenoplectra]]'' ** ''[[Ctenoplectrina]]'' * ''[[Emphorini]]'' ** ''[[Alepidosceles]]'' ** ''[[Ancyloscelis]]'' ** ''[[Diadasia]]'' ** ''[[Diadasina]]'' ** ''[[Meliphilopsis]]'' ** ''[[Melitoma]]'' ** ''[[Melitomella]]'' ** ''[[Ptilothrix]]'' ** ''[[Toromelissa]]'' * ''[[Ericrocidini]]'' ** ''[[Acanthopus]]'' ** ''[[Aglaomelissa]]'' ** ''[[Ctenioschelus]]'' ** ''[[Epiclopus]]'' ** ''[[Ericrocis]]'' ** ''[[Hopliphora]]'' ** ''[[Mesocheira]]'' ** ''[[Mesonychium]]'' ** ''[[Mesoplia]]'' * ''[[Eucerini]]'' ** ''[[Agapanthinus]]'' ** ''[[Alloscirtetica]]'' ** ''[[Canephorula]]'' ** ''[[Cemolobus]]'' ** ''[[Cubitalia]]'' ** ''[[Eucera]]'' [[Image:Eucera nigrescens MHNT.jpg|thumb|upright 1.0|''Eucera nigrescens'']] ** ''[[Eucerinoda]]'' ** ''[[Florilegus]]'' ** ''[[Gaesischia]]'' ** ''[[Gaesochira]]'' ** ''[[Hamatothrix]]'' ** ''[[Lophothygater]]'' ** ''[[Martinapis]]'' ** ''[[Melissodes]]'' ** ''[[Melissoptila]]'' ** ''[[Micronychapis]]'' ** ''[[Mirnapis]]'' ** ''[[Notolonia]]'' ** ''[[Pachysvastra]]'' ** ''[[Peponapis]]'' ** ''[[Platysvastra]]'' ** ''[[Santiago (nem)]]'' ** ''[[Simanthedon]]'' ** ''[[Svastra]]'' ** ''[[Svastrides]]'' ** ''[[Svastrina]]'' ** ''[[Syntrichalonia]]'' ** ''[[Tetralonia]]'' ** ''[[Tetraloniella]]'' ** ''[[Thygater]]'' ** ''[[Trichocerapis]]'' ** ''[[Ulugombakia]]'' ** ''[[Xenoglossa]]'' * ''[[Euglossini]]'' ** ''[[Aglae]]'' ** ''[[Eufriesea]]'' ** ''[[Euglossa]]'' ** ''[[Eulaema]]'' ** ''[[Exaerete]]'' * ''[[Exomalopsini]]'' ** ''[[Anthophorula]]'' ** ''[[Chilimalopsis]]'' ** ''[[Eremapis]]'' ** ''[[Exomalopsis]]'' ** ''[[Teratognatha]]'' * ''[[Isepeolini]]'' ** ''[[Isepeolus]]'' ** ''[[Melectoides]]'' * ''[[Melectini]]'' ** ''[[Afromelecta]]'' ** ''[[Melecta]]'' ** ''[[Sinomelecta]]'' ** ''[[Tetralonioidella]]'' ** ''[[Thyreomelecta]]'' ** ''[[Thyreus]]'' ** ''[[Xeromelecta]]'' ** ''[[Zacosmia]]'' * ''[[Meliponini]]'' ** ''[[Apotrigona]]'' ** ''[[Austroplebeia]]'' ** ''[[Axestotrigona]]'' ** ''[[Camargoia]]'' ** ''[[Cephalotrigona]]'' ** ''[[Cleptotrigona]]'' ** ''[[Dactylurina]]'' ** ''[[Duckeola]]'' ** ''[[Friesella]]'' ** ''[[Frieseomelitta]]'' ** ''[[Geniotrigona]]'' ** ''[[Geotrigona]]'' ** ''[[Heterotrigona]]'' ** ''[[Homotrigona]]'' ** ''[[Hypotrigona]]'' ** ''[[Lepidotrigona]]'' ** ''[[Lestrimelitta]]'' ** ''[[Leurotrigona]]'' ** ''[[Liotrigona]]'' ** ''[[Lisotrigona]]'' ** ''[[Lophotrigona]]'' ** ''[[Meliplebeia]]'' ** ''[[Melipona]]'' ** ''[[Meliponula]]'' ** ''[[Meliwillea]]'' ** ''[[Mourella]]'' ** ''[[Nannotrigona]]'' ** ''[[Nogueirapis]]'' ** ''[[Odontotrigona]]'' ** ''[[Oxytrigona]]'' ** ''[[Papuatrigona]]'' ** ''[[Paratrigona]]'' ** ''[[Paratrigonoides]]'' ** ''[[Pariotrigona]]'' ** ''[[Partamona]]'' ** ''[[Platytrigona]]'' ** ''[[Plebeia]]'' ** ''[[Plebeiella]]'' ** ''[[Plebeina]]'' ** ''[[Ptilotrigona]]'' ** ''[[Scaptotrigona]]'' ** ''[[Scaura]]'' ** ''[[Schwarziana]]'' ** ''[[Schwarzula]]'' ** ''[[Sundatrigona]]'' ** ''[[Tetragona]]'' ** ''[[Tetragonilla]]'' ** ''[[Tetragonisca]]'' ** ''[[Tetragonula]]'' ** ''[[Tetrigona]]'' ** ''[[Trichotrigona]]'' ** ''[[Trigona]]'' ** ''[[Trigonisca]]'' * ''[[Osirini]]'' ** ''[[Epeoloides]]'' ** ''[[Osirinu]]'' ** ''[[Osiris]]'' ** ''[[Parepeolus]]'' ** ''[[Protosiris]]'' * ''[[Protepeolini]]'' ** ''[[Leiopodus]]'' * ''[[Rhathymini]]'' ** ''[[Nanorhathymus]]'' ** ''[[Rhathymus]]'' * ''[[Tapinotaspidini]]'' ** ''[[Arhysoceble]]'' ** ''[[Caenonomada]]'' ** ''[[Chalepogenus]]'' ** ''[[Lanthanomelissa]]'' ** ''[[Monoeca]]'' ** ''[[Paratetrapedia]]'' ** ''[[Tapinotaspis]]'' ** ''[[Tapinotaspoides]]'' ** ''[[Trigonopedia]]'' * ''[[Tetrapediini]]'' ** ''[[Coelioxoides]]'' ** ''[[Tetrapedia]]'' <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Apinae|{{SUBPAGENAME}}}} 6j44del49t6v5jsg7vwiidsv9hlayks 552244 552243 2026-07-26T00:37:17Z KeFe 20 552244 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Apinae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. Az alcsaládba az alábbi nemzetségek és nemek tartoznak: * ''[[Ancylini]]'' ** ''[[Ancyla]]'' ** ''[[Tarsalia]]'' * [[Anthophorini]]'' ** ''[[Amegilla]]'' ** ''[[Anthophora]]'' ** ''[[Deltoptila]]'' ** ''[[Elaphropoda]]'' ** ''[[Habrophorula]]'' ** ''[[Habropoda]]'' ** ''[[Pachymelus]]'' * ''[[Apini]]'' ** ''[[Apis]]'' * [[Poszméhek]] ''(Bombini)'' ** ''[[Bombus]]'' * ''[[Centridini]]'' ** ''[[Centris]]'' ** ''[[Epicharis]]'' * ''[[Ctenoplectrini]]'' ** ''[[Ctenoplectra]]'' ** ''[[Ctenoplectrina]]'' * ''[[Emphorini]]'' ** ''[[Alepidosceles]]'' ** ''[[Ancyloscelis]]'' ** ''[[Diadasia]]'' ** ''[[Diadasina]]'' ** ''[[Meliphilopsis]]'' ** ''[[Melitoma]]'' ** ''[[Melitomella]]'' ** ''[[Ptilothrix]]'' ** ''[[Toromelissa]]'' * ''[[Ericrocidini]]'' ** ''[[Acanthopus]]'' ** ''[[Aglaomelissa]]'' ** ''[[Ctenioschelus]]'' ** ''[[Epiclopus]]'' ** ''[[Ericrocis]]'' ** ''[[Hopliphora]]'' ** ''[[Mesocheira]]'' ** ''[[Mesonychium]]'' ** ''[[Mesoplia]]'' * ''[[Eucerini]]'' ** ''[[Agapanthinus]]'' ** ''[[Alloscirtetica]]'' ** ''[[Canephorula]]'' ** ''[[Cemolobus]]'' ** ''[[Cubitalia]]'' ** ''[[Eucera]]'' [[Image:Eucera nigrescens MHNT.jpg|thumb|upright 1.0|''Eucera nigrescens'']] ** ''[[Eucerinoda]]'' ** ''[[Florilegus]]'' ** ''[[Gaesischia]]'' ** ''[[Gaesochira]]'' ** ''[[Hamatothrix]]'' ** ''[[Lophothygater]]'' ** ''[[Martinapis]]'' ** ''[[Melissodes]]'' ** ''[[Melissoptila]]'' ** ''[[Micronychapis]]'' ** ''[[Mirnapis]]'' ** ''[[Notolonia]]'' ** ''[[Pachysvastra]]'' ** ''[[Peponapis]]'' ** ''[[Platysvastra]]'' ** ''[[Santiago (nem)]]'' ** ''[[Simanthedon]]'' ** ''[[Svastra]]'' ** ''[[Svastrides]]'' ** ''[[Svastrina]]'' ** ''[[Syntrichalonia]]'' ** ''[[Tetralonia]]'' ** ''[[Tetraloniella]]'' ** ''[[Thygater]]'' ** ''[[Trichocerapis]]'' ** ''[[Ulugombakia]]'' ** ''[[Xenoglossa]]'' * ''[[Euglossini]]'' ** ''[[Aglae]]'' ** ''[[Eufriesea]]'' ** ''[[Euglossa]]'' ** ''[[Eulaema]]'' ** ''[[Exaerete]]'' * ''[[Exomalopsini]]'' ** ''[[Anthophorula]]'' ** ''[[Chilimalopsis]]'' ** ''[[Eremapis]]'' ** ''[[Exomalopsis]]'' ** ''[[Teratognatha]]'' * ''[[Isepeolini]]'' ** ''[[Isepeolus]]'' ** ''[[Melectoides]]'' * ''[[Melectini]]'' ** ''[[Afromelecta]]'' ** ''[[Melecta]]'' ** ''[[Sinomelecta]]'' ** ''[[Tetralonioidella]]'' ** ''[[Thyreomelecta]]'' ** ''[[Thyreus]]'' ** ''[[Xeromelecta]]'' ** ''[[Zacosmia]]'' * ''[[Meliponini]]'' ** ''[[Apotrigona]]'' ** ''[[Austroplebeia]]'' ** ''[[Axestotrigona]]'' ** ''[[Camargoia]]'' ** ''[[Cephalotrigona]]'' ** ''[[Cleptotrigona]]'' ** ''[[Dactylurina]]'' ** ''[[Duckeola]]'' ** ''[[Friesella]]'' ** ''[[Frieseomelitta]]'' ** ''[[Geniotrigona]]'' ** ''[[Geotrigona]]'' ** ''[[Heterotrigona]]'' ** ''[[Homotrigona]]'' ** ''[[Hypotrigona]]'' ** ''[[Lepidotrigona]]'' ** ''[[Lestrimelitta]]'' ** ''[[Leurotrigona]]'' ** ''[[Liotrigona]]'' ** ''[[Lisotrigona]]'' ** ''[[Lophotrigona]]'' ** ''[[Meliplebeia]]'' ** ''[[Melipona]]'' ** ''[[Meliponula]]'' ** ''[[Meliwillea]]'' ** ''[[Mourella]]'' ** ''[[Nannotrigona]]'' ** ''[[Nogueirapis]]'' ** ''[[Odontotrigona]]'' ** ''[[Oxytrigona]]'' ** ''[[Papuatrigona]]'' ** ''[[Paratrigona]]'' ** ''[[Paratrigonoides]]'' ** ''[[Pariotrigona]]'' ** ''[[Partamona]]'' ** ''[[Platytrigona]]'' ** ''[[Plebeia]]'' ** ''[[Plebeiella]]'' ** ''[[Plebeina]]'' ** ''[[Ptilotrigona]]'' ** ''[[Scaptotrigona]]'' ** ''[[Scaura]]'' ** ''[[Schwarziana]]'' ** ''[[Schwarzula]]'' ** ''[[Sundatrigona]]'' ** ''[[Tetragona]]'' ** ''[[Tetragonilla]]'' [[Fájl:Female Tetraloniella sp edit1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] ** ''[[Tetragonisca]]'' ** ''[[Tetragonula]]'' ** ''[[Tetrigona]]'' ** ''[[Trichotrigona]]'' ** ''[[Trigona]]'' ** ''[[Trigonisca]]'' * ''[[Osirini]]'' ** ''[[Epeoloides]]'' ** ''[[Osirinu]]'' ** ''[[Osiris]]'' ** ''[[Parepeolus]]'' ** ''[[Protosiris]]'' * ''[[Protepeolini]]'' ** ''[[Leiopodus]]'' * ''[[Rhathymini]]'' ** ''[[Nanorhathymus]]'' ** ''[[Rhathymus]]'' * ''[[Tapinotaspidini]]'' ** ''[[Arhysoceble]]'' ** ''[[Caenonomada]]'' ** ''[[Chalepogenus]]'' ** ''[[Lanthanomelissa]]'' ** ''[[Monoeca]]'' ** ''[[Paratetrapedia]]'' ** ''[[Tapinotaspis]]'' ** ''[[Tapinotaspoides]]'' ** ''[[Trigonopedia]]'' * ''[[Tetrapediini]]'' ** ''[[Coelioxoides]]'' ** ''[[Tetrapedia]]'' <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Apinae|{{SUBPAGENAME}}}} s38vldnc6c9fsowxilo23ds3ff4w1je 552246 552244 2026-07-26T00:50:59Z KeFe 20 552246 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:European honey bee extracts nectar.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Apinae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. Az alcsaládba az alábbi nemzetségek és nemek tartoznak: * ''[[Ancylini]]'' [[Fájl:Unid. Ancylini - Flickr - S. Rae (1).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] ** ''[[Ancyla]]'' ** ''[[Tarsalia]]'' * [[Anthophorini]]'' [[Fájl:Bee March 2008-14.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Anthophorini]] ** ''[[Amegilla]]'' ** ''[[Anthophora]]'' ** ''[[Deltoptila]]'' ** ''[[Elaphropoda]]'' ** ''[[Habrophorula]]'' ** ''[[Habropoda]]'' ** ''[[Pachymelus]]'' * ''[[Apini]]'' ** ''[[Apis]]'' * [[Poszméhek]] ''(Bombini)'' ** ''[[Bombus]]'' [[Fájl:Bombus terrestris.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Bombus terrestris]] * ''[[Centridini]]'' ** ''[[Centris]]'' ** ''[[Epicharis]]'' * ''[[Ctenoplectrini]]'' ** ''[[Ctenoplectra]]'' ** ''[[Ctenoplectrina]]'' * ''[[Emphorini]]'' ** ''[[Alepidosceles]]'' ** ''[[Ancyloscelis]]'' ** ''[[Diadasia]]'' ** ''[[Diadasina]]'' ** ''[[Meliphilopsis]]'' ** ''[[Melitoma]]'' ** ''[[Melitomella]]'' ** ''[[Ptilothrix]]'' ** ''[[Toromelissa]]'' * ''[[Ericrocidini]]'' ** ''[[Acanthopus]]'' ** ''[[Aglaomelissa]]'' ** ''[[Ctenioschelus]]'' ** ''[[Epiclopus]]'' ** ''[[Ericrocis]]'' [[Fájl:Ericrocis lata - inat 135518172.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Ericrocis lata]] ** ''[[Hopliphora]]'' ** ''[[Mesocheira]]'' ** ''[[Mesonychium]]'' ** ''[[Mesoplia]]'' * ''[[Eucerini]]'' ** ''[[Agapanthinus]]'' ** ''[[Alloscirtetica]]'' ** ''[[Canephorula]]'' ** ''[[Cemolobus]]'' ** ''[[Cubitalia]]'' ** ''[[Eucera]]'' [[Image:Eucera nigrescens MHNT.jpg|thumb|upright 1.0|''Eucera nigrescens'']] ** ''[[Eucerinoda]]'' ** ''[[Florilegus]]'' ** ''[[Gaesischia]]'' ** ''[[Gaesochira]]'' ** ''[[Hamatothrix]]'' ** ''[[Lophothygater]]'' ** ''[[Martinapis]]'' ** ''[[Melissodes]]'' ** ''[[Melissoptila]]'' ** ''[[Micronychapis]]'' ** ''[[Mirnapis]]'' ** ''[[Notolonia]]'' ** ''[[Pachysvastra]]'' ** ''[[Peponapis]]'' ** ''[[Platysvastra]]'' ** ''[[Santiago (nem)]]'' ** ''[[Simanthedon]]'' ** ''[[Svastra]]'' ** ''[[Svastrides]]'' ** ''[[Svastrina]]'' ** ''[[Syntrichalonia]]'' ** ''[[Tetralonia]]'' ** ''[[Tetraloniella]]'' ** ''[[Thygater]]'' ** ''[[Trichocerapis]]'' ** ''[[Ulugombakia]]'' ** ''[[Xenoglossa]]'' * ''[[Euglossini]]'' ** ''[[Aglae]]'' ** ''[[Eufriesea]]'' ** ''[[Euglossa]]'' ** ''[[Eulaema]]'' ** ''[[Exaerete]]'' * ''[[Exomalopsini]]'' ** ''[[Anthophorula]]'' ** ''[[Chilimalopsis]]'' ** ''[[Eremapis]]'' ** ''[[Exomalopsis]]'' ** ''[[Teratognatha]]'' * ''[[Isepeolini]]'' ** ''[[Isepeolus]]'' ** ''[[Melectoides]]'' * ''[[Melectini]]'' ** ''[[Afromelecta]]'' ** ''[[Melecta]]'' ** ''[[Sinomelecta]]'' ** ''[[Tetralonioidella]]'' ** ''[[Thyreomelecta]]'' ** ''[[Thyreus]]'' ** ''[[Xeromelecta]]'' ** ''[[Zacosmia]]'' * ''[[Meliponini]]'' ** ''[[Apotrigona]]'' ** ''[[Austroplebeia]]'' ** ''[[Axestotrigona]]'' ** ''[[Camargoia]]'' ** ''[[Cephalotrigona]]'' ** ''[[Cleptotrigona]]'' ** ''[[Dactylurina]]'' ** ''[[Duckeola]]'' ** ''[[Friesella]]'' ** ''[[Frieseomelitta]]'' ** ''[[Geniotrigona]]'' ** ''[[Geotrigona]]'' ** ''[[Heterotrigona]]'' ** ''[[Homotrigona]]'' ** ''[[Hypotrigona]]'' ** ''[[Lepidotrigona]]'' ** ''[[Lestrimelitta]]'' ** ''[[Leurotrigona]]'' ** ''[[Liotrigona]]'' ** ''[[Lisotrigona]]'' ** ''[[Lophotrigona]]'' ** ''[[Meliplebeia]]'' ** ''[[Melipona]]'' ** ''[[Meliponula]]'' ** ''[[Meliwillea]]'' ** ''[[Mourella]]'' ** ''[[Nannotrigona]]'' ** ''[[Nogueirapis]]'' ** ''[[Odontotrigona]]'' ** ''[[Oxytrigona]]'' ** ''[[Papuatrigona]]'' ** ''[[Paratrigona]]'' ** ''[[Paratrigonoides]]'' ** ''[[Pariotrigona]]'' ** ''[[Partamona]]'' ** ''[[Platytrigona]]'' ** ''[[Plebeia]]'' ** ''[[Plebeiella]]'' ** ''[[Plebeina]]'' ** ''[[Ptilotrigona]]'' ** ''[[Scaptotrigona]]'' ** ''[[Scaura]]'' ** ''[[Schwarziana]]'' ** ''[[Schwarzula]]'' ** ''[[Sundatrigona]]'' ** ''[[Tetragona]]'' ** ''[[Tetragonilla]]'' [[Fájl:Female Tetraloniella sp edit1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] ** ''[[Tetragonisca]]'' ** ''[[Tetragonula]]'' ** ''[[Tetrigona]]'' ** ''[[Trichotrigona]]'' ** ''[[Trigona]]'' ** ''[[Trigonisca]]'' * ''[[Osirini]]'' ** ''[[Epeoloides]]'' ** ''[[Osirinu]]'' ** ''[[Osiris]]'' ** ''[[Parepeolus]]'' ** ''[[Protosiris]]'' * ''[[Protepeolini]]'' ** ''[[Leiopodus]]'' * ''[[Rhathymini]]'' ** ''[[Nanorhathymus]]'' ** ''[[Rhathymus]]'' * ''[[Tapinotaspidini]]'' ** ''[[Arhysoceble]]'' ** ''[[Caenonomada]]'' ** ''[[Chalepogenus]]'' ** ''[[Lanthanomelissa]]'' ** ''[[Monoeca]]'' ** ''[[Paratetrapedia]]'' ** ''[[Tapinotaspis]]'' ** ''[[Tapinotaspoides]]'' ** ''[[Trigonopedia]]'' * ''[[Tetrapediini]]'' ** ''[[Coelioxoides]]'' ** ''[[Tetrapedia]]'' <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Apinae|{{SUBPAGENAME}}}} frifr3d6qcdh9y2bb6c5dmq6xuel82q 552247 552246 2026-07-26T00:52:03Z KeFe 20 552247 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:European honey bee extracts nectar.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Apinae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. Az alcsaládba az alábbi nemzetségek és nemek tartoznak: * ''[[Ancylini]]'' [[Fájl:Unid. Ancylini - Flickr - S. Rae (1).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] ** ''[[Ancyla]]'' ** ''[[Tarsalia]]'' * [[Anthophorini]]'' [[Fájl:Bee March 2008-14.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Anthophorini]] ** ''[[Amegilla]]'' ** ''[[Anthophora]]'' ** ''[[Deltoptila]]'' ** ''[[Elaphropoda]]'' ** ''[[Habrophorula]]'' ** ''[[Habropoda]]'' ** ''[[Pachymelus]]'' * ''[[Apini]]'' ** ''[[Apis]]'' * [[Poszméhek]] ''(Bombini)'' ** ''[[Bombus]]'' [[Fájl:Bombus terrestris.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Bombus terrestris]] * ''[[Centridini]]'' ** ''[[Centris]]'' ** ''[[Epicharis]]'' * ''[[Ctenoplectrini]]'' ** ''[[Ctenoplectra]]'' ** ''[[Ctenoplectrina]]'' * ''[[Emphorini]]'' ** ''[[Alepidosceles]]'' ** ''[[Ancyloscelis]]'' ** ''[[Diadasia]]'' ** ''[[Diadasina]]'' ** ''[[Meliphilopsis]]'' ** ''[[Melitoma]]'' ** ''[[Melitomella]]'' ** ''[[Ptilothrix]]'' ** ''[[Toromelissa]]'' * ''[[Ericrocidini]]'' ** ''[[Acanthopus]]'' ** ''[[Aglaomelissa]]'' ** ''[[Ctenioschelus]]'' ** ''[[Epiclopus]]'' ** ''[[Ericrocis]]'' [[Fájl:Ericrocis lata - inat 135518172.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Ericrocis lata]] ** ''[[Hopliphora]]'' ** ''[[Mesocheira]]'' ** ''[[Mesonychium]]'' ** ''[[Mesoplia]]'' * ''[[Eucerini]]'' ** ''[[Agapanthinus]]'' ** ''[[Alloscirtetica]]'' ** ''[[Canephorula]]'' ** ''[[Cemolobus]]'' ** ''[[Cubitalia]]'' ** ''[[Eucera]]'' [[Image:Eucera nigrescens MHNT.jpg|thumb|upright 1.0|''Eucera nigrescens'']] ** ''[[Eucerinoda]]'' ** ''[[Florilegus]]'' ** ''[[Gaesischia]]'' ** ''[[Gaesochira]]'' ** ''[[Hamatothrix]]'' ** ''[[Lophothygater]]'' ** ''[[Martinapis]]'' ** ''[[Melissodes]]'' ** ''[[Melissoptila]]'' ** ''[[Micronychapis]]'' ** ''[[Mirnapis]]'' ** ''[[Notolonia]]'' ** ''[[Pachysvastra]]'' ** ''[[Peponapis]]'' ** ''[[Platysvastra]]'' ** ''[[Santiago (nem)]]'' ** ''[[Simanthedon]]'' ** ''[[Svastra]]'' ** ''[[Svastrides]]'' ** ''[[Svastrina]]'' ** ''[[Syntrichalonia]]'' ** ''[[Tetralonia]]'' ** ''[[Tetraloniella]]'' ** ''[[Thygater]]'' ** ''[[Trichocerapis]]'' ** ''[[Ulugombakia]]'' ** ''[[Xenoglossa]]'' * ''[[Euglossini]]'' ** ''[[Aglae]]'' ** ''[[Eufriesea]]'' ** ''[[Euglossa]]'' ** ''[[Eulaema]]'' ** ''[[Exaerete]]'' * ''[[Exomalopsini]]'' ** ''[[Anthophorula]]'' ** ''[[Chilimalopsis]]'' ** ''[[Eremapis]]'' ** ''[[Exomalopsis]]'' ** ''[[Teratognatha]]'' * ''[[Isepeolini]]'' ** ''[[Isepeolus]]'' ** ''[[Melectoides]]'' * ''[[Melectini]]'' ** ''[[Afromelecta]]'' ** ''[[Melecta]]'' ** ''[[Sinomelecta]]'' ** ''[[Tetralonioidella]]'' ** ''[[Thyreomelecta]]'' ** ''[[Thyreus]]'' ** ''[[Xeromelecta]]'' ** ''[[Zacosmia]]'' * ''[[Meliponini]]'' ** ''[[Apotrigona]]'' ** ''[[Austroplebeia]]'' ** ''[[Axestotrigona]]'' ** ''[[Camargoia]]'' ** ''[[Cephalotrigona]]'' ** ''[[Cleptotrigona]]'' ** ''[[Dactylurina]]'' ** ''[[Duckeola]]'' ** ''[[Friesella]]'' ** ''[[Frieseomelitta]]'' ** ''[[Geniotrigona]]'' ** ''[[Geotrigona]]'' ** ''[[Heterotrigona]]'' ** ''[[Homotrigona]]'' ** ''[[Hypotrigona]]'' ** ''[[Lepidotrigona]]'' ** ''[[Lestrimelitta]]'' ** ''[[Leurotrigona]]'' ** ''[[Liotrigona]]'' ** ''[[Lisotrigona]]'' ** ''[[Lophotrigona]]'' ** ''[[Meliplebeia]]'' ** ''[[Melipona]]'' ** ''[[Meliponula]]'' ** ''[[Meliwillea]]'' ** ''[[Mourella]]'' ** ''[[Nannotrigona]]'' ** ''[[Nogueirapis]]'' ** ''[[Odontotrigona]]'' ** ''[[Oxytrigona]]'' ** ''[[Papuatrigona]]'' ** ''[[Paratrigona]]'' ** ''[[Paratrigonoides]]'' ** ''[[Pariotrigona]]'' ** ''[[Partamona]]'' ** ''[[Platytrigona]]'' ** ''[[Plebeia]]'' ** ''[[Plebeiella]]'' ** ''[[Plebeina]]'' ** ''[[Ptilotrigona]]'' ** ''[[Scaptotrigona]]'' ** ''[[Scaura]]'' ** ''[[Schwarziana]]'' ** ''[[Schwarzula]]'' ** ''[[Sundatrigona]]'' ** ''[[Tetragona]]'' ** ''[[Tetragonilla]]'' [[Fájl:Female Tetraloniella sp edit1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Tetraloniella]] ** ''[[Tetragonisca]]'' ** ''[[Tetragonula]]'' ** ''[[Tetrigona]]'' ** ''[[Trichotrigona]]'' ** ''[[Trigona]]'' ** ''[[Trigonisca]]'' * ''[[Osirini]]'' ** ''[[Epeoloides]]'' ** ''[[Osirinu]]'' ** ''[[Osiris]]'' ** ''[[Parepeolus]]'' ** ''[[Protosiris]]'' * ''[[Protepeolini]]'' ** ''[[Leiopodus]]'' * ''[[Rhathymini]]'' ** ''[[Nanorhathymus]]'' ** ''[[Rhathymus]]'' * ''[[Tapinotaspidini]]'' ** ''[[Arhysoceble]]'' ** ''[[Caenonomada]]'' ** ''[[Chalepogenus]]'' ** ''[[Lanthanomelissa]]'' ** ''[[Monoeca]]'' ** ''[[Paratetrapedia]]'' ** ''[[Tapinotaspis]]'' ** ''[[Tapinotaspoides]]'' ** ''[[Trigonopedia]]'' * ''[[Tetrapediini]]'' ** ''[[Coelioxoides]]'' ** ''[[Tetrapedia]]'' <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Apinae|{{SUBPAGENAME}}}} ecufpme6g95sog4x3o1mjmr6vrd925a 552249 552247 2026-07-26T01:02:29Z KeFe 20 552249 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:European honey bee extracts nectar.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Apinae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. Az alcsaládba az alábbi nemzetségek és nemek tartoznak: * ''[[Ancylini]]'' [[Fájl:Unid. Ancylini - Flickr - S. Rae (1).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Ancylini ]] ** ''[[Ancyla]]'' ** ''[[Tarsalia]]'' * [[Anthophorini]]'' [[Fájl:Bee March 2008-14.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Anthophorini]] ** ''[[Amegilla]]'' ** ''[[Anthophora]]'' ** ''[[Deltoptila]]'' ** ''[[Elaphropoda]]'' ** ''[[Habrophorula]]'' ** ''[[Habropoda]]'' ** ''[[Pachymelus]]'' * ''[[Apini]]'' ** ''[[Apis]]'' * [[Poszméhek]] ''(Bombini)'' ** ''[[Bombus]]'' [[Fájl:Bombus terrestris.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Bombus terrestris]] * ''[[Centridini]]'' ** ''[[Centris]]'' ** ''[[Epicharis]]'' * ''[[Ctenoplectrini]]'' ** ''[[Ctenoplectra]]'' ** ''[[Ctenoplectrina]]'' * ''[[Emphorini]]'' ** ''[[Alepidosceles]]'' ** ''[[Ancyloscelis]]'' ** ''[[Diadasia]]'' ** ''[[Diadasina]]'' ** ''[[Meliphilopsis]]'' ** ''[[Melitoma]]'' ** ''[[Melitomella]]'' ** ''[[Ptilothrix]]'' ** ''[[Toromelissa]]'' * ''[[Ericrocidini]]'' ** ''[[Acanthopus]]'' ** ''[[Aglaomelissa]]'' ** ''[[Ctenioschelus]]'' ** ''[[Epiclopus]]'' ** ''[[Ericrocis]]'' [[Fájl:Ericrocis lata - inat 135518172.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Ericrocis lata]] ** ''[[Hopliphora]]'' ** ''[[Mesocheira]]'' ** ''[[Mesonychium]]'' ** ''[[Mesoplia]]'' * ''[[Eucerini]]'' ** ''[[Agapanthinus]]'' ** ''[[Alloscirtetica]]'' ** ''[[Canephorula]]'' ** ''[[Cemolobus]]'' ** ''[[Cubitalia]]'' ** ''[[Eucera]]'' [[Image:Eucera nigrescens MHNT.jpg|thumb|upright 1.0|''Eucera nigrescens'']] ** ''[[Eucerinoda]]'' ** ''[[Florilegus]]'' ** ''[[Gaesischia]]'' ** ''[[Gaesochira]]'' ** ''[[Hamatothrix]]'' ** ''[[Lophothygater]]'' ** ''[[Martinapis]]'' ** ''[[Melissodes]]'' ** ''[[Melissoptila]]'' ** ''[[Micronychapis]]'' ** ''[[Mirnapis]]'' ** ''[[Notolonia]]'' ** ''[[Pachysvastra]]'' ** ''[[Peponapis]]'' ** ''[[Platysvastra]]'' ** ''[[Santiago (nem)]]'' ** ''[[Simanthedon]]'' ** ''[[Svastra]]'' ** ''[[Svastrides]]'' ** ''[[Svastrina]]'' ** ''[[Syntrichalonia]]'' ** ''[[Tetralonia]]'' ** ''[[Tetraloniella]]'' ** ''[[Thygater]]'' ** ''[[Trichocerapis]]'' ** ''[[Ulugombakia]]'' ** ''[[Xenoglossa]]'' * ''[[Euglossini]]'' ** ''[[Aglae]]'' ** ''[[Eufriesea]]'' ** ''[[Euglossa]]'' ** ''[[Eulaema]]'' ** ''[[Exaerete]]'' * ''[[Exomalopsini]]'' ** ''[[Anthophorula]]'' ** ''[[Chilimalopsis]]'' ** ''[[Eremapis]]'' ** ''[[Exomalopsis]]'' ** ''[[Teratognatha]]'' * ''[[Isepeolini]]'' ** ''[[Isepeolus]]'' ** ''[[Melectoides]]'' * ''[[Melectini]]'' ** ''[[Afromelecta]]'' ** ''[[Melecta]]'' ** ''[[Sinomelecta]]'' ** ''[[Tetralonioidella]]'' ** ''[[Thyreomelecta]]'' ** ''[[Thyreus]]'' ** ''[[Xeromelecta]]'' ** ''[[Zacosmia]]'' * ''[[Meliponini]]'' ** ''[[Apotrigona]]'' ** ''[[Austroplebeia]]'' ** ''[[Axestotrigona]]'' ** ''[[Camargoia]]'' ** ''[[Cephalotrigona]]'' ** ''[[Cleptotrigona]]'' ** ''[[Dactylurina]]'' ** ''[[Duckeola]]'' ** ''[[Friesella]]'' ** ''[[Frieseomelitta]]'' ** ''[[Geniotrigona]]'' ** ''[[Geotrigona]]'' ** ''[[Heterotrigona]]'' ** ''[[Homotrigona]]'' ** ''[[Hypotrigona]]'' ** ''[[Lepidotrigona]]'' ** ''[[Lestrimelitta]]'' ** ''[[Leurotrigona]]'' ** ''[[Liotrigona]]'' ** ''[[Lisotrigona]]'' ** ''[[Lophotrigona]]'' ** ''[[Meliplebeia]]'' ** ''[[Melipona]]'' ** ''[[Meliponula]]'' ** ''[[Meliwillea]]'' ** ''[[Mourella]]'' ** ''[[Nannotrigona]]'' ** ''[[Nogueirapis]]'' ** ''[[Odontotrigona]]'' ** ''[[Oxytrigona]]'' ** ''[[Papuatrigona]]'' ** ''[[Paratrigona]]'' ** ''[[Paratrigonoides]]'' ** ''[[Pariotrigona]]'' ** ''[[Partamona]]'' ** ''[[Platytrigona]]'' ** ''[[Plebeia]]'' ** ''[[Plebeiella]]'' ** ''[[Plebeina]]'' ** ''[[Ptilotrigona]]'' ** ''[[Scaptotrigona]]'' ** ''[[Scaura]]'' ** ''[[Schwarziana]]'' ** ''[[Schwarzula]]'' ** ''[[Sundatrigona]]'' ** ''[[Tetragona]]'' ** ''[[Tetragonilla]]'' [[Fájl:Female Tetraloniella sp edit1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Tetraloniella]] ** ''[[Tetragonisca]]'' ** ''[[Tetragonula]]'' ** ''[[Tetrigona]]'' ** ''[[Trichotrigona]]'' ** ''[[Trigona]]'' ** ''[[Trigonisca]]'' * ''[[Osirini]]'' ** ''[[Epeoloides]]'' ** ''[[Osirinu]]'' ** ''[[Osiris]]'' ** ''[[Parepeolus]]'' ** ''[[Protosiris]]'' * ''[[Protepeolini]]'' ** ''[[Leiopodus]]'' * ''[[Rhathymini]]'' ** ''[[Nanorhathymus]]'' ** ''[[Rhathymus]]'' * ''[[Tapinotaspidini]]'' ** ''[[Arhysoceble]]'' ** ''[[Caenonomada]]'' ** ''[[Chalepogenus]]'' ** ''[[Lanthanomelissa]]'' ** ''[[Monoeca]]'' ** ''[[Paratetrapedia]]'' ** ''[[Tapinotaspis]]'' ** ''[[Tapinotaspoides]]'' ** ''[[Trigonopedia]]'' * ''[[Tetrapediini]]'' ** ''[[Coelioxoides]]'' ** ''[[Tetrapedia]]'' <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Apinae|{{SUBPAGENAME}}}} d852y4dbhbz3lwskfufmwltwshlpqj4 552349 552249 2026-07-26T08:21:34Z KeFe 20 552349 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Mézelőméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:European honey bee extracts nectar.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Apinae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. Az alcsaládba az alábbi nemzetségek és nemek tartoznak: * ''[[Ancylini]]'' [[Fájl:Unid. Ancylini - Flickr - S. Rae (1).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Ancylini ]] ** ''[[Ancyla]]'' ** ''[[Tarsalia]]'' * [[Anthophorini]]'' [[Fájl:Bee March 2008-14.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Anthophorini]] ** ''[[Amegilla]]'' ** ''[[Anthophora]]'' ** ''[[Deltoptila]]'' ** ''[[Elaphropoda]]'' ** ''[[Habrophorula]]'' ** ''[[Habropoda]]'' ** ''[[Pachymelus]]'' * ''[[Apini]]'' ** ''[[Apis]]'' * [[Poszméhek]] ''(Bombini)'' ** ''[[Bombus]]'' [[Fájl:Bombus terrestris.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Bombus terrestris]] * ''[[Centridini]]'' ** ''[[Centris]]'' ** ''[[Epicharis]]'' * ''[[Ctenoplectrini]]'' ** ''[[Ctenoplectra]]'' ** ''[[Ctenoplectrina]]'' * ''[[Emphorini]]'' ** ''[[Alepidosceles]]'' ** ''[[Ancyloscelis]]'' ** ''[[Diadasia]]'' ** ''[[Diadasina]]'' ** ''[[Meliphilopsis]]'' ** ''[[Melitoma]]'' ** ''[[Melitomella]]'' ** ''[[Ptilothrix]]'' ** ''[[Toromelissa]]'' * ''[[Ericrocidini]]'' ** ''[[Acanthopus]]'' ** ''[[Aglaomelissa]]'' ** ''[[Ctenioschelus]]'' ** ''[[Epiclopus]]'' ** ''[[Ericrocis]]'' [[Fájl:Ericrocis lata - inat 135518172.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Ericrocis lata]] ** ''[[Hopliphora]]'' ** ''[[Mesocheira]]'' ** ''[[Mesonychium]]'' ** ''[[Mesoplia]]'' * ''[[Eucerini]]'' ** ''[[Agapanthinus]]'' ** ''[[Alloscirtetica]]'' ** ''[[Canephorula]]'' ** ''[[Cemolobus]]'' ** ''[[Cubitalia]]'' ** ''[[Eucera]]'' [[Image:Eucera nigrescens MHNT.jpg|thumb|upright 1.0|''Eucera nigrescens'']] ** ''[[Eucerinoda]]'' ** ''[[Florilegus]]'' ** ''[[Gaesischia]]'' ** ''[[Gaesochira]]'' ** ''[[Hamatothrix]]'' ** ''[[Lophothygater]]'' ** ''[[Martinapis]]'' ** ''[[Melissodes]]'' ** ''[[Melissoptila]]'' ** ''[[Micronychapis]]'' ** ''[[Mirnapis]]'' ** ''[[Notolonia]]'' ** ''[[Pachysvastra]]'' ** ''[[Peponapis]]'' ** ''[[Platysvastra]]'' ** ''[[Santiago (nem)]]'' ** ''[[Simanthedon]]'' ** ''[[Svastra]]'' ** ''[[Svastrides]]'' ** ''[[Svastrina]]'' ** ''[[Syntrichalonia]]'' ** ''[[Tetralonia]]'' ** ''[[Tetraloniella]]'' ** ''[[Thygater]]'' ** ''[[Trichocerapis]]'' ** ''[[Ulugombakia]]'' ** ''[[Xenoglossa]]'' * ''[[Euglossini]]'' ** ''[[Aglae]]'' ** ''[[Eufriesea]]'' ** ''[[Euglossa]]'' ** ''[[Eulaema]]'' ** ''[[Exaerete]]'' * ''[[Exomalopsini]]'' ** ''[[Anthophorula]]'' ** ''[[Chilimalopsis]]'' ** ''[[Eremapis]]'' ** ''[[Exomalopsis]]'' ** ''[[Teratognatha]]'' * ''[[Isepeolini]]'' ** ''[[Isepeolus]]'' ** ''[[Melectoides]]'' * ''[[Melectini]]'' ** ''[[Afromelecta]]'' ** ''[[Melecta]]'' ** ''[[Sinomelecta]]'' ** ''[[Tetralonioidella]]'' ** ''[[Thyreomelecta]]'' ** ''[[Thyreus]]'' ** ''[[Xeromelecta]]'' ** ''[[Zacosmia]]'' * ''[[Meliponini]]'' ** ''[[Apotrigona]]'' ** ''[[Austroplebeia]]'' ** ''[[Axestotrigona]]'' ** ''[[Camargoia]]'' ** ''[[Cephalotrigona]]'' ** ''[[Cleptotrigona]]'' ** ''[[Dactylurina]]'' ** ''[[Duckeola]]'' ** ''[[Friesella]]'' ** ''[[Frieseomelitta]]'' ** ''[[Geniotrigona]]'' ** ''[[Geotrigona]]'' ** ''[[Heterotrigona]]'' ** ''[[Homotrigona]]'' ** ''[[Hypotrigona]]'' ** ''[[Lepidotrigona]]'' ** ''[[Lestrimelitta]]'' ** ''[[Leurotrigona]]'' ** ''[[Liotrigona]]'' ** ''[[Lisotrigona]]'' ** ''[[Lophotrigona]]'' ** ''[[Meliplebeia]]'' ** ''[[Melipona]]'' ** ''[[Meliponula]]'' ** ''[[Meliwillea]]'' ** ''[[Mourella]]'' ** ''[[Nannotrigona]]'' ** ''[[Nogueirapis]]'' ** ''[[Odontotrigona]]'' ** ''[[Oxytrigona]]'' ** ''[[Papuatrigona]]'' ** ''[[Paratrigona]]'' ** ''[[Paratrigonoides]]'' ** ''[[Pariotrigona]]'' ** ''[[Partamona]]'' ** ''[[Platytrigona]]'' ** ''[[Plebeia]]'' ** ''[[Plebeiella]]'' ** ''[[Plebeina]]'' ** ''[[Ptilotrigona]]'' ** ''[[Scaptotrigona]]'' ** ''[[Scaura]]'' ** ''[[Schwarziana]]'' ** ''[[Schwarzula]]'' ** ''[[Sundatrigona]]'' ** ''[[Tetragona]]'' ** ''[[Tetragonilla]]'' [[Fájl:Female Tetraloniella sp edit1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Tetraloniella]] ** ''[[Tetragonisca]]'' ** ''[[Tetragonula]]'' ** ''[[Tetrigona]]'' ** ''[[Trichotrigona]]'' ** ''[[Trigona]]'' ** ''[[Trigonisca]]'' * ''[[Osirini]]'' ** ''[[Epeoloides]]'' ** ''[[Osirinu]]'' ** ''[[Osiris]]'' ** ''[[Parepeolus]]'' ** ''[[Protosiris]]'' * ''[[Protepeolini]]'' ** ''[[Leiopodus]]'' * ''[[Rhathymini]]'' ** ''[[Nanorhathymus]]'' ** ''[[Rhathymus]]'' * ''[[Tapinotaspidini]]'' ** ''[[Arhysoceble]]'' ** ''[[Caenonomada]]'' ** ''[[Chalepogenus]]'' ** ''[[Lanthanomelissa]]'' ** ''[[Monoeca]]'' ** ''[[Paratetrapedia]]'' ** ''[[Tapinotaspis]]'' ** ''[[Tapinotaspoides]]'' ** ''[[Trigonopedia]]'' * ''[[Tetrapediini]]'' ** ''[[Coelioxoides]]'' ** ''[[Tetrapedia]]'' <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Apinae|{{SUBPAGENAME}}}} 1ccbyez5yvtlkq81r5t9dxvu1zwwvre 552355 552349 2026-07-26T09:10:37Z KeFe 20 552355 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Mézelőméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:European honey bee extracts nectar.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Apinae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. Az alcsaládba az alábbi nemzetségek és nemek tartoznak: * ''[[Ancylini]]'' [[Fájl:Unid. Ancylini - Flickr - S. Rae (1).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Ancylini ]] ** ''[[Ancyla]]'' ** ''[[Tarsalia]]'' * [[Anthophorini]]'' [[Fájl:Bee March 2008-14.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Anthophorini]] ** ''[[Amegilla]]'' ** ''[[Anthophora]]'' ** ''[[Deltoptila]]'' ** ''[[Elaphropoda]]'' ** ''[[Habrophorula]]'' ** ''[[Habropoda]]'' ** ''[[Pachymelus]]'' * ''[[Apini]]'' ** ''[[Apis]]'' * [[Poszméhek]] ''(Bombini)'' ** ''[[Bombus]]'' [[Fájl:Bombus terrestris.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Bombus terrestris]] * ''[[Centridini]]'' ** ''[[Centris]]'' ** ''[[Epicharis]]'' * ''[[Ctenoplectrini]]'' ** ''[[Ctenoplectra]]'' ** ''[[Ctenoplectrina]]'' * ''[[Emphorini]]'' ** ''[[Alepidosceles]]'' ** ''[[Ancyloscelis]]'' ** ''[[Diadasia]]'' ** ''[[Diadasina]]'' ** ''[[Meliphilopsis]]'' ** ''[[Melitoma]]'' ** ''[[Melitomella]]'' ** ''[[Ptilothrix]]'' ** ''[[Toromelissa]]'' * ''[[Ericrocidini]]'' ** ''[[Acanthopus]]'' ** ''[[Aglaomelissa]]'' ** ''[[Ctenioschelus]]'' ** ''[[Epiclopus]]'' ** ''[[Ericrocis]]'' [[Fájl:Ericrocis lata - inat 135518172.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Ericrocis lata]] ** ''[[Hopliphora]]'' ** ''[[Mesocheira]]'' ** ''[[Mesonychium]]'' ** ''[[Mesoplia]]'' * ''[[Eucerini]]'' ** ''[[Agapanthinus]]'' ** ''[[Alloscirtetica]]'' ** ''[[Canephorula]]'' ** ''[[Cemolobus]]'' ** ''[[Cubitalia]]'' ** ''[[Eucera]]'' [[Image:Eucera nigrescens MHNT.jpg|thumb|upright 1.0|''Eucera nigrescens'']] ** ''[[Eucerinoda]]'' ** ''[[Florilegus]]'' ** ''[[Gaesischia]]'' ** ''[[Gaesochira]]'' ** ''[[Hamatothrix]]'' ** ''[[Lophothygater]]'' ** ''[[Martinapis]]'' ** ''[[Melissodes]]'' ** ''[[Melissoptila]]'' ** ''[[Micronychapis]]'' ** ''[[Mirnapis]]'' ** ''[[Notolonia]]'' ** ''[[Pachysvastra]]'' ** ''[[Peponapis]]'' ** ''[[Platysvastra]]'' ** ''[[Santiago (nem)]]'' ** ''[[Simanthedon]]'' ** ''[[Svastra]]'' ** ''[[Svastrides]]'' ** ''[[Svastrina]]'' ** ''[[Syntrichalonia]]'' ** ''[[Tetralonia]]'' ** ''[[Tetraloniella]]'' ** ''[[Thygater]]'' ** ''[[Trichocerapis]]'' ** ''[[Ulugombakia]]'' ** ''[[Xenoglossa]]'' * ''[[Euglossini]]'' ** ''[[Aglae]]'' ** ''[[Eufriesea]]'' ** ''[[Euglossa]]'' ** ''[[Eulaema]]'' ** ''[[Exaerete]]'' * ''[[Exomalopsini]]'' ** ''[[Anthophorula]]'' ** ''[[Chilimalopsis]]'' ** ''[[Eremapis]]'' ** ''[[Exomalopsis]]'' ** ''[[Teratognatha]]'' * ''[[Isepeolini]]'' ** ''[[Isepeolus]]'' [[Fájl:Isepeolus wagenknechti Female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Isepeolus wagenknechti]] ** ''[[Melectoides]]'' * ''[[Melectini]]'' ** ''[[Afromelecta]]'' ** ''[[Melecta]]'' ** ''[[Sinomelecta]]'' ** ''[[Tetralonioidella]]'' ** ''[[Thyreomelecta]]'' ** ''[[Thyreus]]'' ** ''[[Xeromelecta]]'' ** ''[[Zacosmia]]'' * ''[[Meliponini]]'' [[Fájl:Meliponula ferruginea.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Meliponula ferruginea]] ** ''[[Apotrigona]]'' ** ''[[Austroplebeia]]'' ** ''[[Axestotrigona]]'' ** ''[[Camargoia]]'' ** ''[[Cephalotrigona]]'' ** ''[[Cleptotrigona]]'' ** ''[[Dactylurina]]'' ** ''[[Duckeola]]'' ** ''[[Friesella]]'' ** ''[[Frieseomelitta]]'' ** ''[[Geniotrigona]]'' ** ''[[Geotrigona]]'' ** ''[[Heterotrigona]]'' ** ''[[Homotrigona]]'' ** ''[[Hypotrigona]]'' ** ''[[Lepidotrigona]]'' ** ''[[Lestrimelitta]]'' ** ''[[Leurotrigona]]'' ** ''[[Liotrigona]]'' ** ''[[Lisotrigona]]'' ** ''[[Lophotrigona]]'' ** ''[[Meliplebeia]]'' ** ''[[Melipona]]'' [[Fájl:Stingless bee 3, f, side, peru 2014-07-30-13.17.15 ZS PMax (15839098322).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Melipona]] ** ''[[Meliponula]]'' ** ''[[Meliwillea]]'' ** ''[[Mourella]]'' ** ''[[Nannotrigona]]'' ** ''[[Nogueirapis]]'' ** ''[[Odontotrigona]]'' ** ''[[Oxytrigona]]'' ** ''[[Papuatrigona]]'' ** ''[[Paratrigona]]'' ** ''[[Paratrigonoides]]'' ** ''[[Pariotrigona]]'' ** ''[[Partamona]]'' ** ''[[Platytrigona]]'' ** ''[[Plebeia]]'' ** ''[[Plebeiella]]'' ** ''[[Plebeina]]'' ** ''[[Ptilotrigona]]'' ** ''[[Scaptotrigona]]'' ** ''[[Scaura]]'' ** ''[[Schwarziana]]'' ** ''[[Schwarzula]]'' ** ''[[Sundatrigona]]'' ** ''[[Tetragona]]'' ** ''[[Tetragonilla]]'' [[Fájl:Female Tetraloniella sp edit1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Tetraloniella]] ** ''[[Tetragonisca]]'' ** ''[[Tetragonula]]'' ** ''[[Tetrigona]]'' ** ''[[Trichotrigona]]'' ** ''[[Trigona]]'' ** ''[[Trigonisca]]'' * ''[[Osirini]]'' ** ''[[Epeoloides]]'' ** ''[[Osirinu]]'' ** ''[[Osiris]]'' ** ''[[Parepeolus]]'' ** ''[[Protosiris]]'' * ''[[Protepeolini]]'' ** ''[[Leiopodus]]'' * ''[[Rhathymini]]'' [[Fájl:Rhathymus sp Female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Rhathymini]] ** ''[[Nanorhathymus]]'' ** ''[[Rhathymus]]'' * ''[[Tapinotaspidini]]'' ** ''[[Arhysoceble]]'' ** ''[[Caenonomada]]'' ** ''[[Chalepogenus]]'' ** ''[[Lanthanomelissa]]'' ** ''[[Monoeca]]'' ** ''[[Paratetrapedia]]'' ** ''[[Tapinotaspis]]'' ** ''[[Tapinotaspoides]]'' ** ''[[Trigonopedia]]'' * ''[[Tetrapediini]]'' ** ''[[Coelioxoides]]'' ** ''[[Tetrapedia]]'' <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Apinae|{{SUBPAGENAME}}}} ppct4evsjeft72h5s06wiq5d56jeiab 552356 552355 2026-07-26T09:19:04Z KeFe 20 552356 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Mézelőméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:European honey bee extracts nectar.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Apinae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. Az alcsaládba az alábbi nemzetségek és nemek tartoznak: * ''[[Ancylini]]'' [[Fájl:Unid. Ancylini - Flickr - S. Rae (1).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Ancylini ]] ** ''[[Ancyla]]'' ** ''[[Tarsalia]]'' * [[Anthophorini]]'' [[Fájl:Bee March 2008-14.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Anthophorini]] ** ''[[Amegilla]]'' ** ''[[Anthophora]]'' ** ''[[Deltoptila]]'' ** ''[[Elaphropoda]]'' ** ''[[Habrophorula]]'' ** ''[[Habropoda]]'' ** ''[[Pachymelus]]'' * ''[[Apini]]'' ** ''[[Apis]]'' * [[Poszméhek]] ''(Bombini)'' ** ''[[Bombus]]'' [[Fájl:Bombus terrestris.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Bombus terrestris]] * ''[[Centridini]]'' ** ''[[Centris]]'' ** ''[[Epicharis]]'' * ''[[Ctenoplectrini]]'' ** ''[[Ctenoplectra]]'' ** ''[[Ctenoplectrina]]'' * ''[[Emphorini]]'' ** ''[[Alepidosceles]]'' ** ''[[Ancyloscelis]]'' ** ''[[Diadasia]]'' ** ''[[Diadasina]]'' ** ''[[Meliphilopsis]]'' ** ''[[Melitoma]]'' ** ''[[Melitomella]]'' ** ''[[Ptilothrix]]'' ** ''[[Toromelissa]]'' * ''[[Ericrocidini]]'' ** ''[[Acanthopus]]'' ** ''[[Aglaomelissa]]'' ** ''[[Ctenioschelus]]'' ** ''[[Epiclopus]]'' ** ''[[Ericrocis]]'' [[Fájl:Ericrocis lata - inat 135518172.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Ericrocis lata]] ** ''[[Hopliphora]]'' ** ''[[Mesocheira]]'' ** ''[[Mesonychium]]'' ** ''[[Mesoplia]]'' * ''[[Eucerini]]'' ** ''[[Agapanthinus]]'' ** ''[[Alloscirtetica]]'' ** ''[[Canephorula]]'' ** ''[[Cemolobus]]'' ** ''[[Cubitalia]]'' ** ''[[Eucera]]'' [[Image:Eucera nigrescens MHNT.jpg|thumb|upright 1.0|''Eucera nigrescens'']] ** ''[[Eucerinoda]]'' ** ''[[Florilegus]]'' ** ''[[Gaesischia]]'' ** ''[[Gaesochira]]'' ** ''[[Hamatothrix]]'' ** ''[[Lophothygater]]'' ** ''[[Martinapis]]'' ** ''[[Melissodes]]'' ** ''[[Melissoptila]]'' ** ''[[Micronychapis]]'' ** ''[[Mirnapis]]'' ** ''[[Notolonia]]'' ** ''[[Pachysvastra]]'' ** ''[[Peponapis]]'' ** ''[[Platysvastra]]'' ** ''[[Santiago (nem)]]'' ** ''[[Simanthedon]]'' ** ''[[Svastra]]'' ** ''[[Svastrides]]'' ** ''[[Svastrina]]'' ** ''[[Syntrichalonia]]'' ** ''[[Tetralonia]]'' ** ''[[Tetraloniella]]'' ** ''[[Thygater]]'' ** ''[[Trichocerapis]]'' ** ''[[Ulugombakia]]'' ** ''[[Xenoglossa]]'' * ''[[Euglossini]]'' ** ''[[Aglae]]'' ** ''[[Eufriesea]]'' ** ''[[Euglossa]]'' ** ''[[Eulaema]]'' ** ''[[Exaerete]]'' * ''[[Exomalopsini]]'' ** ''[[Anthophorula]]'' ** ''[[Chilimalopsis]]'' ** ''[[Eremapis]]'' ** ''[[Exomalopsis]]'' ** ''[[Teratognatha]]'' * ''[[Isepeolini]]'' ** ''[[Isepeolus]]'' [[Fájl:Isepeolus wagenknechti Female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Isepeolus wagenknechti]] ** ''[[Melectoides]]'' * ''[[Melectini]]'' ** ''[[Afromelecta]]'' ** ''[[Melecta]]'' ** ''[[Sinomelecta]]'' ** ''[[Tetralonioidella]]'' ** ''[[Thyreomelecta]]'' ** ''[[Thyreus]]'' ** ''[[Xeromelecta]]'' ** ''[[Zacosmia]]'' * ''[[Meliponini]]'' [[Fájl:Meliponula ferruginea.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Meliponula ferruginea]] ** ''[[Apotrigona]]'' ** ''[[Austroplebeia]]'' ** ''[[Axestotrigona]]'' ** ''[[Camargoia]]'' ** ''[[Cephalotrigona]]'' ** ''[[Cleptotrigona]]'' ** ''[[Dactylurina]]'' ** ''[[Duckeola]]'' ** ''[[Friesella]]'' ** ''[[Frieseomelitta]]'' ** ''[[Geniotrigona]]'' ** ''[[Geotrigona]]'' ** ''[[Heterotrigona]]'' ** ''[[Homotrigona]]'' ** ''[[Hypotrigona]]'' ** ''[[Lepidotrigona]]'' ** ''[[Lestrimelitta]]'' ** ''[[Leurotrigona]]'' ** ''[[Liotrigona]]'' ** ''[[Lisotrigona]]'' ** ''[[Lophotrigona]]'' ** ''[[Meliplebeia]]'' ** ''[[Melipona]]'' [[Fájl:Stingless bee 3, f, side, peru 2014-07-30-13.17.15 ZS PMax (15839098322).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Melipona]] ** ''[[Meliponula]]'' ** ''[[Meliwillea]]'' ** ''[[Mourella]]'' ** ''[[Nannotrigona]]'' ** ''[[Nogueirapis]]'' ** ''[[Odontotrigona]]'' ** ''[[Oxytrigona]]'' ** ''[[Papuatrigona]]'' ** ''[[Paratrigona]]'' ** ''[[Paratrigonoides]]'' ** ''[[Pariotrigona]]'' ** ''[[Partamona]]'' ** ''[[Platytrigona]]'' ** ''[[Plebeia]]'' [[Fájl:Plebeia frontalis.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Plebeia frontalis]] ** ''[[Plebeiella]]'' ** ''[[Plebeina]]'' ** ''[[Ptilotrigona]]'' ** ''[[Scaptotrigona]]'' ** ''[[Scaura]]'' ** ''[[Schwarziana]]'' ** ''[[Schwarzula]]'' ** ''[[Sundatrigona]]'' ** ''[[Tetragona]]'' ** ''[[Tetragonilla]]'' [[Fájl:Female Tetraloniella sp edit1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Tetraloniella]] ** ''[[Tetragonisca]]'' ** ''[[Tetragonula]]'' ** ''[[Tetrigona]]'' ** ''[[Trichotrigona]]'' ** ''[[Trigona]]'' ** ''[[Trigonisca]]'' * ''[[Osirini]]'' ** ''[[Epeoloides]]'' ** ''[[Osirinu]]'' ** ''[[Osiris]]'' ** ''[[Parepeolus]]'' ** ''[[Protosiris]]'' * ''[[Protepeolini]]'' ** ''[[Leiopodus]]'' * ''[[Rhathymini]]'' [[Fájl:Rhathymus sp Female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Rhathymini]] ** ''[[Nanorhathymus]]'' ** ''[[Rhathymus]]'' * ''[[Tapinotaspidini]]'' ** ''[[Arhysoceble]]'' ** ''[[Caenonomada]]'' ** ''[[Chalepogenus]]'' ** ''[[Lanthanomelissa]]'' ** ''[[Monoeca]]'' ** ''[[Paratetrapedia]]'' ** ''[[Tapinotaspis]]'' ** ''[[Tapinotaspoides]]'' ** ''[[Trigonopedia]]'' * ''[[Tetrapediini]]'' ** ''[[Coelioxoides]]'' ** ''[[Tetrapedia]]'' <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Apinae|{{SUBPAGENAME}}}} jicadkqqmky83ov94vg1tpfngr6h9pg 552357 552356 2026-07-26T09:21:57Z KeFe 20 552357 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Mézelőméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:European honey bee extracts nectar.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Apinae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. Az alcsaládba az alábbi nemzetségek és nemek tartoznak: * ''[[Ancylini]]'' [[Fájl:Unid. Ancylini - Flickr - S. Rae (1).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Ancylini ]] ** ''[[Ancyla]]'' ** ''[[Tarsalia]]'' * [[Anthophorini]]'' →[[Fájl:Bee March 2008-14.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Anthophorini]] ** ''[[Amegilla]]'' ** ''[[Anthophora]]'' ** ''[[Deltoptila]]'' ** ''[[Elaphropoda]]'' ** ''[[Habrophorula]]'' ** ''[[Habropoda]]'' ** ''[[Pachymelus]]'' * ''[[Apini]]'' ** ''[[Apis]]'' * [[Poszméhek]] ''(Bombini)'' ** ''[[Bombus]]'' →[[Fájl:Bombus terrestris.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Bombus terrestris]] * ''[[Centridini]]'' ** ''[[Centris]]'' ** ''[[Epicharis]]'' * ''[[Ctenoplectrini]]'' ** ''[[Ctenoplectra]]'' ** ''[[Ctenoplectrina]]'' * ''[[Emphorini]]'' ** ''[[Alepidosceles]]'' ** ''[[Ancyloscelis]]'' ** ''[[Diadasia]]'' ** ''[[Diadasina]]'' ** ''[[Meliphilopsis]]'' ** ''[[Melitoma]]'' ** ''[[Melitomella]]'' ** ''[[Ptilothrix]]'' ** ''[[Toromelissa]]'' * ''[[Ericrocidini]]'' ** ''[[Acanthopus]]'' ** ''[[Aglaomelissa]]'' ** ''[[Ctenioschelus]]'' ** ''[[Epiclopus]]'' ** ''[[Ericrocis]]'' →[[Fájl:Ericrocis lata - inat 135518172.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Ericrocis lata]] ** ''[[Hopliphora]]'' ** ''[[Mesocheira]]'' ** ''[[Mesonychium]]'' ** ''[[Mesoplia]]'' * ''[[Eucerini]]'' ** ''[[Agapanthinus]]'' ** ''[[Alloscirtetica]]'' ** ''[[Canephorula]]'' ** ''[[Cemolobus]]'' ** ''[[Cubitalia]]'' ** ''[[Eucera]]'' →[[Image:Eucera nigrescens MHNT.jpg|thumb|upright 1.0|''Eucera nigrescens'']] ** ''[[Eucerinoda]]'' ** ''[[Florilegus]]'' ** ''[[Gaesischia]]'' ** ''[[Gaesochira]]'' ** ''[[Hamatothrix]]'' ** ''[[Lophothygater]]'' ** ''[[Martinapis]]'' ** ''[[Melissodes]]'' ** ''[[Melissoptila]]'' ** ''[[Micronychapis]]'' ** ''[[Mirnapis]]'' ** ''[[Notolonia]]'' ** ''[[Pachysvastra]]'' ** ''[[Peponapis]]'' ** ''[[Platysvastra]]'' ** ''[[Santiago (nem)]]'' ** ''[[Simanthedon]]'' ** ''[[Svastra]]'' ** ''[[Svastrides]]'' ** ''[[Svastrina]]'' ** ''[[Syntrichalonia]]'' ** ''[[Tetralonia]]'' ** ''[[Tetraloniella]]'' ** ''[[Thygater]]'' ** ''[[Trichocerapis]]'' ** ''[[Ulugombakia]]'' ** ''[[Xenoglossa]]'' * ''[[Euglossini]]'' ** ''[[Aglae]]'' ** ''[[Eufriesea]]'' ** ''[[Euglossa]]'' ** ''[[Eulaema]]'' ** ''[[Exaerete]]'' * ''[[Exomalopsini]]'' ** ''[[Anthophorula]]'' ** ''[[Chilimalopsis]]'' ** ''[[Eremapis]]'' ** ''[[Exomalopsis]]'' ** ''[[Teratognatha]]'' * ''[[Isepeolini]]'' ** ''[[Isepeolus]]'' →[[Fájl:Isepeolus wagenknechti Female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Isepeolus wagenknechti]] ** ''[[Melectoides]]'' * ''[[Melectini]]'' ** ''[[Afromelecta]]'' ** ''[[Melecta]]'' ** ''[[Sinomelecta]]'' ** ''[[Tetralonioidella]]'' ** ''[[Thyreomelecta]]'' ** ''[[Thyreus]]'' ** ''[[Xeromelecta]]'' ** ''[[Zacosmia]]'' * ''[[Meliponini]]'' →[[Fájl:Meliponula ferruginea.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Meliponula ferruginea]] ** ''[[Apotrigona]]'' ** ''[[Austroplebeia]]'' ** ''[[Axestotrigona]]'' ** ''[[Camargoia]]'' ** ''[[Cephalotrigona]]'' ** ''[[Cleptotrigona]]'' ** ''[[Dactylurina]]'' ** ''[[Duckeola]]'' ** ''[[Friesella]]'' ** ''[[Frieseomelitta]]'' ** ''[[Geniotrigona]]'' ** ''[[Geotrigona]]'' ** ''[[Heterotrigona]]'' ** ''[[Homotrigona]]'' ** ''[[Hypotrigona]]'' ** ''[[Lepidotrigona]]'' ** ''[[Lestrimelitta]]'' ** ''[[Leurotrigona]]'' ** ''[[Liotrigona]]'' ** ''[[Lisotrigona]]'' ** ''[[Lophotrigona]]'' ** ''[[Meliplebeia]]'' ** ''[[Melipona]]'' →[[Fájl:Stingless bee 3, f, side, peru 2014-07-30-13.17.15 ZS PMax (15839098322).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Melipona]] ** ''[[Meliponula]]'' ** ''[[Meliwillea]]'' ** ''[[Mourella]]'' ** ''[[Nannotrigona]]'' ** ''[[Nogueirapis]]'' ** ''[[Odontotrigona]]'' ** ''[[Oxytrigona]]'' ** ''[[Papuatrigona]]'' ** ''[[Paratrigona]]'' ** ''[[Paratrigonoides]]'' ** ''[[Pariotrigona]]'' ** ''[[Partamona]]'' ** ''[[Platytrigona]]'' ** ''[[Plebeia]]'' →[[Fájl:Plebeia frontalis.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Plebeia frontalis]] ** ''[[Plebeiella]]'' ** ''[[Plebeina]]'' ** ''[[Ptilotrigona]]'' ** ''[[Scaptotrigona]]'' ** ''[[Scaura]]'' ** ''[[Schwarziana]]'' ** ''[[Schwarzula]]'' ** ''[[Sundatrigona]]'' ** ''[[Tetragona]]'' ** ''[[Tetragonilla]]'' →[[Fájl:Female Tetraloniella sp edit1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Tetraloniella]] ** ''[[Tetragonisca]]'' ** ''[[Tetragonula]]'' ** ''[[Tetrigona]]'' ** ''[[Trichotrigona]]'' ** ''[[Trigona]]'' ** ''[[Trigonisca]]'' * ''[[Osirini]]'' ** ''[[Epeoloides]]'' ** ''[[Osirinu]]'' ** ''[[Osiris]]'' ** ''[[Parepeolus]]'' ** ''[[Protosiris]]'' * ''[[Protepeolini]]'' ** ''[[Leiopodus]]'' * ''[[Rhathymini]]'' →[[Fájl:Rhathymus sp Female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Rhathymini]] ** ''[[Nanorhathymus]]'' ** ''[[Rhathymus]]'' * ''[[Tapinotaspidini]]'' ** ''[[Arhysoceble]]'' ** ''[[Caenonomada]]'' ** ''[[Chalepogenus]]'' ** ''[[Lanthanomelissa]]'' ** ''[[Monoeca]]'' ** ''[[Paratetrapedia]]'' ** ''[[Tapinotaspis]]'' ** ''[[Tapinotaspoides]]'' ** ''[[Trigonopedia]]'' * ''[[Tetrapediini]]'' ** ''[[Coelioxoides]]'' ** ''[[Tetrapedia]]'' <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Apinae|{{SUBPAGENAME}}}} 5edk9z96wran6fztzn47e714qypabg7 552358 552357 2026-07-26T09:34:06Z KeFe 20 552358 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Mézelőméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:European honey bee extracts nectar.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Apinae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. Az alcsaládba az alábbi nemzetségek és nemek tartoznak: * ''[[Ancylini]]'' [[Fájl:Unid. Ancylini - Flickr - S. Rae (1).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Ancylini ]] ** ''[[Ancyla]]'' ** ''[[Tarsalia]]'' * [[Anthophorini]]'' →[[Fájl:Bee March 2008-14.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Anthophorini]] ** ''[[Amegilla]]'' ** ''[[Anthophora]]'' ** ''[[Deltoptila]]'' ** ''[[Elaphropoda]]'' ** ''[[Habrophorula]]'' ** ''[[Habropoda]]'' ** ''[[Pachymelus]]'' * ''[[Apini]]'' ** ''[[Apis]]'' * [[Poszméhek]] ''(Bombini)'' ** ''[[Bombus]]'' →[[Fájl:Bombus terrestris.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Bombus terrestris]] * ''[[Centridini]]'' ** ''[[Centris]]'' ** ''[[Epicharis]]'' * ''[[Ctenoplectrini]]'' ** ''[[Ctenoplectra]]'' ** ''[[Ctenoplectrina]]'' * ''[[Emphorini]]'' ** ''[[Alepidosceles]]'' ** ''[[Ancyloscelis]]'' ** ''[[Diadasia]]'' ** ''[[Diadasina]]'' ** ''[[Meliphilopsis]]'' ** ''[[Melitoma]]'' ** ''[[Melitomella]]'' ** ''[[Ptilothrix]]'' ** ''[[Toromelissa]]'' * ''[[Ericrocidini]]'' ** ''[[Acanthopus]]'' ** ''[[Aglaomelissa]]'' ** ''[[Ctenioschelus]]'' ** ''[[Epiclopus]]'' ** ''[[Ericrocis]]'' →[[Fájl:Ericrocis lata - inat 135518172.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Ericrocis lata]] ** ''[[Hopliphora]]'' ** ''[[Mesocheira]]'' ** ''[[Mesonychium]]'' ** ''[[Mesoplia]]'' * ''[[Eucerini]]'' ** ''[[Agapanthinus]]'' ** ''[[Alloscirtetica]]'' ** ''[[Canephorula]]'' ** ''[[Cemolobus]]'' ** ''[[Cubitalia]]'' ** ''[[Eucera]]'' →[[Image:Eucera nigrescens MHNT.jpg|thumb|upright 1.0|''Eucera nigrescens'']] ** ''[[Eucerinoda]]'' ** ''[[Florilegus]]'' ** ''[[Gaesischia]]'' ** ''[[Gaesochira]]'' ** ''[[Hamatothrix]]'' ** ''[[Lophothygater]]'' ** ''[[Martinapis]]'' ** ''[[Melissodes]]'' ** ''[[Melissoptila]]'' ** ''[[Micronychapis]]'' ** ''[[Mirnapis]]'' ** ''[[Notolonia]]'' ** ''[[Pachysvastra]]'' ** ''[[Peponapis]]'' →[[Fájl:Peponapis pruinosa Female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Peponapis pruinosa]] ** ''[[Platysvastra]]'' ** ''[[Santiago (nem)]]'' ** ''[[Simanthedon]]'' ** ''[[Svastra]]'' ** ''[[Svastrides]]'' ** ''[[Svastrina]]'' ** ''[[Syntrichalonia]]'' ** ''[[Tetralonia]]'' ** ''[[Tetraloniella]]'' ** ''[[Thygater]]'' →[[Fájl:Thygater aethiops.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Thygater aethiops]] ** ''[[Trichocerapis]]'' ** ''[[Ulugombakia]]'' ** ''[[Xenoglossa]]'' * ''[[Euglossini]]'' ** ''[[Aglae]]'' ** ''[[Eufriesea]]'' ** ''[[Euglossa]]'' ** ''[[Eulaema]]'' ** ''[[Exaerete]]'' * ''[[Exomalopsini]]'' ** ''[[Anthophorula]]'' ** ''[[Chilimalopsis]]'' ** ''[[Eremapis]]'' ** ''[[Exomalopsis]]'' ** ''[[Teratognatha]]'' * ''[[Isepeolini]]'' ** ''[[Isepeolus]]'' →[[Fájl:Isepeolus wagenknechti Female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Isepeolus wagenknechti]] ** ''[[Melectoides]]'' * ''[[Melectini]]'' ** ''[[Afromelecta]]'' ** ''[[Melecta]]'' ** ''[[Sinomelecta]]'' ** ''[[Tetralonioidella]]'' ** ''[[Thyreomelecta]]'' ** ''[[Thyreus]]'' ** ''[[Xeromelecta]]'' ** ''[[Zacosmia]]'' * ''[[Meliponini]]'' →[[Fájl:Meliponula ferruginea.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Meliponula ferruginea]] ** ''[[Apotrigona]]'' ** ''[[Austroplebeia]]'' ** ''[[Axestotrigona]]'' ** ''[[Camargoia]]'' ** ''[[Cephalotrigona]]'' ** ''[[Cleptotrigona]]'' ** ''[[Dactylurina]]'' ** ''[[Duckeola]]'' ** ''[[Friesella]]'' ** ''[[Frieseomelitta]]'' →[[Fájl:Frieseomelitta varia forager.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Frieseomelitta varia]] ** ''[[Geniotrigona]]'' ** ''[[Geotrigona]]'' ** ''[[Heterotrigona]]'' ** ''[[Homotrigona]]'' ** ''[[Hypotrigona]]'' ** ''[[Lepidotrigona]]'' ** ''[[Lestrimelitta]]'' ** ''[[Leurotrigona]]'' ** ''[[Liotrigona]]'' ** ''[[Lisotrigona]]'' ** ''[[Lophotrigona]]'' ** ''[[Meliplebeia]]'' ** ''[[Melipona]]'' →[[Fájl:Stingless bee 3, f, side, peru 2014-07-30-13.17.15 ZS PMax (15839098322).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Melipona]] ** ''[[Meliponula]]'' ** ''[[Meliwillea]]'' ** ''[[Mourella]]'' ** ''[[Nannotrigona]]'' ** ''[[Nogueirapis]]'' ** ''[[Odontotrigona]]'' ** ''[[Oxytrigona]]'' ** ''[[Papuatrigona]]'' ** ''[[Paratrigona]]'' ** ''[[Paratrigonoides]]'' ** ''[[Pariotrigona]]'' ** ''[[Partamona]]'' ** ''[[Platytrigona]]'' ** ''[[Plebeia]]'' →[[Fájl:Plebeia frontalis.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Plebeia frontalis]] ** ''[[Plebeiella]]'' ** ''[[Plebeina]]'' ** ''[[Ptilotrigona]]'' ** ''[[Scaptotrigona]]'' ** ''[[Scaura]]'' ** ''[[Schwarziana]]'' ** ''[[Schwarzula]]'' ** ''[[Sundatrigona]]'' ** ''[[Tetragona]]'' ** ''[[Tetragonilla]]'' →[[Fájl:Female Tetraloniella sp edit1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Tetraloniella]] ** ''[[Tetragonisca]]'' ** ''[[Tetragonula]]'' ** ''[[Tetrigona]]'' ** ''[[Trichotrigona]]'' ** ''[[Trigona]]'' ** ''[[Trigonisca]]'' * ''[[Osirini]]'' ** ''[[Epeoloides]]'' ** ''[[Osirinu]]'' ** ''[[Osiris]]'' ** ''[[Parepeolus]]'' ** ''[[Protosiris]]'' * ''[[Protepeolini]]'' ** ''[[Leiopodus]]'' * ''[[Rhathymini]]'' →[[Fájl:Rhathymus sp Female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Rhathymini]] ** ''[[Nanorhathymus]]'' ** ''[[Rhathymus]]'' * ''[[Tapinotaspidini]]'' ** ''[[Arhysoceble]]'' ** ''[[Caenonomada]]'' ** ''[[Chalepogenus]]'' ** ''[[Lanthanomelissa]]'' ** ''[[Monoeca]]'' ** ''[[Paratetrapedia]]'' ** ''[[Tapinotaspis]]'' ** ''[[Tapinotaspoides]]'' ** ''[[Trigonopedia]]'' * ''[[Tetrapediini]]'' ** ''[[Coelioxoides]]'' ** ''[[Tetrapedia]]'' <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Apinae|{{SUBPAGENAME}}}} st0gflsti2v8sq7cszq23mqeod2rkie 0 136511 552245 2026-07-26T00:38:24Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Méhfélék/Mézelőméhek]] 552245 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Méhfélék/Mézelőméhek]] gvjthjqy6txu0qejl8cv654romgkc1h 0 136512 552251 2026-07-26T01:20:19Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena flavipes fg01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrenidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a Állatok/M…” 552251 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena flavipes fg01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrenidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó család mintegy 3000, a 2020-as évek elejéig leírt fajjal. : : : '''A legismertebb hazai fajok:''' <blockquote> [[Fekete bányászméh|Fekete bányászméh]] (Andrena morio) [[Fémes bányászméh|Fémes bányászméh]] (Andrena barbareae) [[Fényes bányászméh|Fényes bányászméh]] (Andrena nitida) [[Karcsú bányászméh|Karcsú bányászméh]] (Andrena hattorfiana) [[Lucerna-bányászméh|Lucerna-bányászméh]] (korai bányászméh, Andrena aovulata) [[Nagy bányászméh|Nagy bányászméh]] (Andrena carbonaia) [[Őszfejű bányászméh|Őszfejű bányászméh]] (Andrena cineraria) [[Pirosas bányászméh|Pirosas bányászméh]] (Andrena scita) [[Pitypang-bányászméh|Pitypang-bányászméh]] (Andrena taraxaci) [[Sárga bányászméh|Sárga bányászméh]] (Andrena fulva), [[Sárgatorú bányászméh|Sárgatorú bányászméh]] (Andrena albicans) [[Szalagos bányászméh|Szalagos bányászméh]] (Andrena flavipes) [[Szélesfejű méh|Szélesfejű méh]] (Panurgus calcaratus) [[Vöröstorú bányászméh|Vöröstorú bányászméh]] (Andrena thoracica)</blockquote> <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrenidae|{{SUBPAGENAME}}}} 3d5acjt66dz1gwl0k6dpbzai1wrda8i 552252 552251 2026-07-26T01:27:04Z KeFe 20 552252 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena flavipes fg01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrenidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó család mintegy 3000, a 2020-as évek elejéig leírt fajjal. : Kis vagy közepes méretű méhecskék. A virágpor gyűjtésére „kosárkájuk” alakult ki. : Magányosan élnek, tehát nincsenek külön királynőik és dolgozóik; minden nőstény termékeny. A méhek között nagy ritkaságként több éjjelinek nevezhető (sötétedéskor vagy a kora esti órákban aktív) fajuk is van. : Fészkelésük nem feltűnő. Petéik bölcsőinek üregeket ásnak a földbe, azt meghordják nektárral és virágporral, majd egy-egy petét raknak beléjük. A fészeképítéshez csak a csupasz, nem bolygatott felszín felel meg. '''A legismertebb hazai fajok:''' <blockquote> #[[Állatok/Méhfélék/Fekete bányászméh|Fekete bányászméh]] ([[Andrena morio]]) #[[Állatok/Méhfélék/Fémes bányászméh|Fémes bányászméh]] ([[Andrena barbareae]]) #[[Állatok/Méhfélék/Fényes bányászméh|Fényes bányászméh]] ([[Andrena nitida]]) #[[Állatok/Méhfélék/Karcsú bányászméh|Karcsú bányászméh]] ([[Andrena hattorfiana]]) #[[Állatok/Méhfélék/Lucerna-bányászméh|Lucerna-bányászméh]] ~ korai bányászméh, ([[Andrena aovulata]]) #[[Állatok/Méhfélék/Nagy bányászméh|Nagy bányászméh]] ([[Andrena carbonaia]]) #[[Állatok/Méhfélék/Őszfejű bányászméh|Őszfejű bányászméh]] ([[Andrena cineraria]]) #[[Állatok/Méhfélék/Pirosas bányászméh|Pirosas bányászméh]] ([[Andrena scita]]) #[[Állatok/Méhfélék/Pitypang-bányászméh|Pitypang-bányászméh]] ([[Andrena taraxaci]]) #[[Állatok/Méhfélék/Sárga bányászméh|Sárga bányászméh]] ([[Andrena fulva]]), #[[Állatok/Méhfélék/Sárgatorú bányászméh|Sárgatorú bányászméh]] ([[Andrena albicans]]) #[[Állatok/Méhfélék/Szalagos bányászméh|Szalagos bányászméh]] ([[Andrena flavipes]]) #[[Állatok/Méhfélék/Szélesfejű méh|Szélesfejű méh]] ([[Panurgus calcaratus]]) #[[Állatok/Méhfélék/Vöröstorú bányászméh|Vöröstorú bányászméh]] ([[Andrena thoracica]])</blockquote> <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrenidae|{{SUBPAGENAME}}}} nwo92jack5vw2swv1m2w6883s6r9ldo 552294 552252 2026-07-26T02:15:00Z KeFe 20 552294 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena flavipes fg01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrenidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó család mintegy 3000, a 2020-as évek elejéig leírt fajjal. : Kis vagy közepes méretű méhecskék. A virágpor gyűjtésére „kosárkájuk” alakult ki. : Magányosan élnek, tehát nincsenek külön királynőik és dolgozóik; minden nőstény termékeny. A méhek között nagy ritkaságként több éjjelinek nevezhető (sötétedéskor vagy a kora esti órákban aktív) fajuk is van. : Fészkelésük nem feltűnő. Petéik bölcsőinek üregeket ásnak a földbe, azt meghordják nektárral és virágporral, majd egy-egy petét raknak beléjük. A fészeképítéshez csak a csupasz, nem bolygatott felszín felel meg. : Ezek a méhek teljesen ártalmatlanok, nem támadnak és szúrni is alig képesek. : Kertjében úgy segítheti őket, ha a talaj egy részét szabadon, mulcs és növényzet nélkül hagyja déli fekvésű, napos területen '''A legismertebb hazai fajok:''' <blockquote> #[[Állatok/Méhfélék/Fekete bányászméh|Fekete bányászméh]] ([[Andrena morio]]) #[[Állatok/Méhfélék/Fémes bányászméh|Fémes bányászméh]] ([[Andrena barbareae]]) #[[Állatok/Méhfélék/Fényes bányászméh|Fényes bányászméh]] ([[Andrena nitida]]) #[[Állatok/Méhfélék/Karcsú bányászméh|Karcsú bányászméh]] ([[Andrena hattorfiana]]) #[[Állatok/Méhfélék/Lucerna-bányászméh|Lucerna-bányászméh]] ~ korai bányászméh, ([[Andrena aovulata]]) #[[Állatok/Méhfélék/Nagy bányászméh|Nagy bányászméh]] ([[Andrena carbonaia]]) #[[Állatok/Méhfélék/Őszfejű bányászméh|Őszfejű bányászméh]] ([[Andrena cineraria]]) #[[Állatok/Méhfélék/Pirosas bányászméh|Pirosas bányászméh]] ([[Andrena scita]]) #[[Állatok/Méhfélék/Pitypang-bányászméh|Pitypang-bányászméh]] ([[Andrena taraxaci]]) #[[Állatok/Méhfélék/Sárga bányászméh|Sárga bányászméh]] ([[Andrena fulva]]), #[[Állatok/Méhfélék/Sárgatorú bányászméh|Sárgatorú bányászméh]] ([[Andrena albicans]]) #[[Állatok/Méhfélék/Szalagos bányászméh|Szalagos bányászméh]] ([[Andrena flavipes]]) #[[Állatok/Méhfélék/Szélesfejű méh|Szélesfejű méh]] ([[Panurgus calcaratus]]) #[[Állatok/Méhfélék/Vöröstorú bányászméh|Vöröstorú bányászméh]] ([[Andrena thoracica]])</blockquote> <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrenidae|{{SUBPAGENAME}}}} sfj3r31azlhxoy83rxkbdypxye30asz 552310 552294 2026-07-26T03:20:34Z KeFe 20 552310 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena flavipes fg01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrenidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó család mintegy 3000, a 2020-as évek elejéig leírt fajjal. : Kis vagy közepes méretű méhecskék. A virágpor gyűjtésére „kosárkájuk” alakult ki. : Magányosan élnek, tehát nincsenek külön királynőik és dolgozóik; minden nőstény termékeny. A méhek között nagy ritkaságként több éjjelinek nevezhető (sötétedéskor vagy a kora esti órákban aktív) fajuk is van. : Fészkelésük nem feltűnő. Petéik bölcsőinek üregeket ásnak a földbe, azt meghordják nektárral és virágporral, majd egy-egy petét raknak beléjük. A fészeképítéshez csak a csupasz, nem bolygatott felszín felel meg. : Ezek a méhek teljesen ártalmatlanok, nem támadnak és szúrni is alig képesek. : Kertjében úgy segítheti őket, ha a talaj egy részét szabadon, mulcs és növényzet nélkül hagyja déli fekvésű, napos területen : A legfontosabb takarmánynövények közé tartoznak a harangvirágok, a juhar, a fűz és a borbolya. Kedvelik a bogyósgyümölcsűeket is, például az áfonyát vagy a ribizlit. A keresztesvirágúak is gazdag pollenforrást rejtenek. Ide olyan dísznövények tartoznak, mint a viola vagy az aubrieta, de a haszonnövények között is bőségesen akadnak belőlük, például a salátafélék, a kerti zsázsa vagy a bimbós kel. A boglárkafélék, a fészkesvirágzatúak, rózsafélék is jó takarmánynövények. '''A legismertebb hazai fajok:''' <blockquote> #[[Állatok/Méhfélék/Fekete bányászméh|Fekete bányászméh]] ([[Andrena morio]]) #[[Állatok/Méhfélék/Fémes bányászméh|Fémes bányászméh]] ([[Andrena barbareae]]) #[[Állatok/Méhfélék/Fényes bányászméh|Fényes bányászméh]] ([[Andrena nitida]]) #[[Állatok/Méhfélék/Karcsú bányászméh|Karcsú bányászméh]] ([[Andrena hattorfiana]]) #[[Állatok/Méhfélék/Lucerna-bányászméh|Lucerna-bányászméh]] ~ korai bányászméh, ([[Andrena aovulata]]) #[[Állatok/Méhfélék/Nagy bányászméh|Nagy bányászméh]] ([[Andrena carbonaia]]) #[[Állatok/Méhfélék/Őszfejű bányászméh|Őszfejű bányászméh]] ([[Andrena cineraria]]) #[[Állatok/Méhfélék/Pirosas bányászméh|Pirosas bányászméh]] ([[Andrena scita]]) #[[Állatok/Méhfélék/Pitypang-bányászméh|Pitypang-bányászméh]] ([[Andrena taraxaci]]) #[[Állatok/Méhfélék/Sárga bányászméh|Sárga bányászméh]] ([[Andrena fulva]]), #[[Állatok/Méhfélék/Sárgatorú bányászméh|Sárgatorú bányászméh]] ([[Andrena albicans]]) #[[Állatok/Méhfélék/Szalagos bányászméh|Szalagos bányászméh]] ([[Andrena flavipes]]) #[[Állatok/Méhfélék/Szélesfejű méh|Szélesfejű méh]] ([[Panurgus calcaratus]]) #[[Állatok/Méhfélék/Vöröstorú bányászméh|Vöröstorú bányászméh]] ([[Andrena thoracica]])</blockquote> <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrenidae|{{SUBPAGENAME}}}} 3bvz8xgxt3z0nwyd29dpgn2uy42ggnm 552330 552310 2026-07-26T08:10:49Z KeFe 20 552330 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Bányászméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena flavipes fg01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrenidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó család mintegy 3000, a 2020-as évek elejéig leírt fajjal. : Kis vagy közepes méretű méhecskék. A virágpor gyűjtésére „kosárkájuk” alakult ki. : Magányosan élnek, tehát nincsenek külön királynőik és dolgozóik; minden nőstény termékeny. A méhek között nagy ritkaságként több éjjelinek nevezhető (sötétedéskor vagy a kora esti órákban aktív) fajuk is van. : Fészkelésük nem feltűnő. Petéik bölcsőinek üregeket ásnak a földbe, azt meghordják nektárral és virágporral, majd egy-egy petét raknak beléjük. A fészeképítéshez csak a csupasz, nem bolygatott felszín felel meg. : Ezek a méhek teljesen ártalmatlanok, nem támadnak és szúrni is alig képesek. : Kertjében úgy segítheti őket, ha a talaj egy részét szabadon, mulcs és növényzet nélkül hagyja déli fekvésű, napos területen : A legfontosabb takarmánynövények közé tartoznak a harangvirágok, a juhar, a fűz és a borbolya. Kedvelik a bogyósgyümölcsűeket is, például az áfonyát vagy a ribizlit. A keresztesvirágúak is gazdag pollenforrást rejtenek. Ide olyan dísznövények tartoznak, mint a viola vagy az aubrieta, de a haszonnövények között is bőségesen akadnak belőlük, például a salátafélék, a kerti zsázsa vagy a bimbós kel. A boglárkafélék, a fészkesvirágzatúak, rózsafélék is jó takarmánynövények. '''A legismertebb hazai fajok:''' <blockquote> #[[Állatok/Méhfélék/Fekete bányászméh|Fekete bányászméh]] ([[Andrena morio]]) #[[Állatok/Méhfélék/Fémes bányászméh|Fémes bányászméh]] ([[Andrena barbareae]]) #[[Állatok/Méhfélék/Fényes bányászméh|Fényes bányászméh]] ([[Andrena nitida]]) #[[Állatok/Méhfélék/Karcsú bányászméh|Karcsú bányászméh]] ([[Andrena hattorfiana]]) #[[Állatok/Méhfélék/Lucerna-bányászméh|Lucerna-bányászméh]] ~ korai bányászméh, ([[Andrena aovulata]]) #[[Állatok/Méhfélék/Nagy bányászméh|Nagy bányászméh]] ([[Andrena carbonaia]]) #[[Állatok/Méhfélék/Őszfejű bányászméh|Őszfejű bányászméh]] ([[Andrena cineraria]]) #[[Állatok/Méhfélék/Pirosas bányászméh|Pirosas bányászméh]] ([[Andrena scita]]) #[[Állatok/Méhfélék/Pitypang-bányászméh|Pitypang-bányászméh]] ([[Andrena taraxaci]]) #[[Állatok/Méhfélék/Sárga bányászméh|Sárga bányászméh]] ([[Andrena fulva]]), #[[Állatok/Méhfélék/Sárgatorú bányászméh|Sárgatorú bányászméh]] ([[Andrena albicans]]) #[[Állatok/Méhfélék/Szalagos bányászméh|Szalagos bányászméh]] ([[Andrena flavipes]]) #[[Állatok/Méhfélék/Szélesfejű méh|Szélesfejű méh]] ([[Panurgus calcaratus]]) #[[Állatok/Méhfélék/Vöröstorú bányászméh|Vöröstorú bányászméh]] ([[Andrena thoracica]])</blockquote> <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrenidae|{{SUBPAGENAME}}}} 6rmu9j6fycmyir6o7dwux8djdwiej01 0 136513 552253 2026-07-26T01:27:23Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Méhfélék/Bányászméhek]] 552253 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Méhfélék/Bányászméhek]] aopwz1g8tfqnypseahp0hjcirnu7iro 0 136514 552254 2026-07-26T01:29:28Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregc…” 552254 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} b9jxcbgnn4bulbl1pi33ufhjhgv79dp 552290 552254 2026-07-26T02:04:05Z KeFe 20 552290 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena morio|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena morio|{{SUBPAGENAME}}}} tvo9azhjtzptm3dwfe4ry5uc8lawm2x 552331 552290 2026-07-26T08:13:02Z KeFe 20 552331 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Bányászméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena morio|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena morio|{{SUBPAGENAME}}}} 07dsg7tqaxmfmbjg5jatavbsp03uaqg 0 136515 552255 2026-07-26T01:29:41Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregc…” 552255 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} b9jxcbgnn4bulbl1pi33ufhjhgv79dp 552288 552255 2026-07-26T02:01:22Z KeFe 20 552288 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena barbareae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena barbareae|{{SUBPAGENAME}}}} 5kmyydh73dks8pr1wf97x2bwlppilsq 552289 552288 2026-07-26T02:03:27Z KeFe 20 552289 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena hattorfiana - Turnov 1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena barbareae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena barbareae|{{SUBPAGENAME}}}} a9hk0xonz0xikhzjxclqo9vi770rafw 552332 552289 2026-07-26T08:13:24Z KeFe 20 552332 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Bányászméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena hattorfiana - Turnov 1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena barbareae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena barbareae|{{SUBPAGENAME}}}} bmk084q9d62xnp2cri2mfhgvn38pu55 0 136516 552256 2026-07-26T01:29:51Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregc…” 552256 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} b9jxcbgnn4bulbl1pi33ufhjhgv79dp 552286 552256 2026-07-26T01:59:57Z KeFe 20 552286 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena nitida|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena nitida|{{SUBPAGENAME}}}} dtogbhcbhpv0ojct1one5yhuaunepye 552287 552286 2026-07-26T02:00:34Z KeFe 20 552287 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena nigroaenea. - Flickr - gailhampshire.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena nitida|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena nitida|{{SUBPAGENAME}}}} 9v2g8klrnxk5b5ojhjj2ynax7jzl2iy 552333 552287 2026-07-26T08:13:42Z KeFe 20 552333 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Bányászméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena nigroaenea. - Flickr - gailhampshire.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena nitida|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena nitida|{{SUBPAGENAME}}}} dx9ci36zvsdqcjrkacyqkrsexkpep8v 0 136517 552257 2026-07-26T01:30:00Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregc…” 552257 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} b9jxcbgnn4bulbl1pi33ufhjhgv79dp 552284 552257 2026-07-26T01:58:43Z KeFe 20 552284 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena hattorfiana|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena hattorfiana|{{SUBPAGENAME}}}} 2tamfm2jjhgxlalzajg49p46op0rc23 552285 552284 2026-07-26T01:59:23Z KeFe 20 552285 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena hattorfiana - Turnov 1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena hattorfiana|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena hattorfiana|{{SUBPAGENAME}}}} 202gtxw3rqadc0upl2y98et8ened5d5 552334 552285 2026-07-26T08:14:06Z KeFe 20 552334 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Bányászméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena hattorfiana - Turnov 1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena hattorfiana|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena hattorfiana|{{SUBPAGENAME}}}} 5f82y57ah97xq87w8kk9agn31fe14z9 0 136518 552258 2026-07-26T01:30:10Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregc…” 552258 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} b9jxcbgnn4bulbl1pi33ufhjhgv79dp 552283 552258 2026-07-26T01:57:31Z KeFe 20 552283 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena aovulata|-}} {{népies|korai bányászméh}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena aovulata|{{SUBPAGENAME}}}} noo0vfoexzzevoyy96wubta8km4n546 552335 552283 2026-07-26T08:14:31Z KeFe 20 552335 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Bányászméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena aovulata|-}} {{népies|korai bányászméh}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena aovulata|{{SUBPAGENAME}}}} 75bpn50jgkaefw2cdnwkjzq2u1w7d2j 0 136519 552259 2026-07-26T01:30:21Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregc…” 552259 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} b9jxcbgnn4bulbl1pi33ufhjhgv79dp 552282 552259 2026-07-26T01:52:52Z KeFe 20 552282 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena carbonaia|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena carbonaia|{{SUBPAGENAME}}}} hqhu8ehf0asbad4opmothgv97c9j9ye 552336 552282 2026-07-26T08:14:46Z KeFe 20 552336 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Bányászméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena carbonaia|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena carbonaia|{{SUBPAGENAME}}}} 61kezsq3io6tkkvpdgirrdj0mkndnr9 0 136520 552260 2026-07-26T01:30:31Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregc…” 552260 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} b9jxcbgnn4bulbl1pi33ufhjhgv79dp 552280 552260 2026-07-26T01:51:35Z KeFe 20 552280 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena cineraria|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena cineraria|{{SUBPAGENAME}}}} 9o2cy5gww8lkymudg4wkfxe1ljng2z4 552281 552280 2026-07-26T01:52:14Z KeFe 20 552281 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena cineraria.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena cineraria|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena cineraria|{{SUBPAGENAME}}}} e5wcyah6l2wei15hhrxgpjht7t0rxza 552291 552281 2026-07-26T02:09:54Z KeFe 20 552291 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena cineraria.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena cineraria|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : feltűnő, fekete-fehér mintázatú faj. : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena cineraria|{{SUBPAGENAME}}}} kksom4wx6n3fvztkxsqdouawpnrelyq 552292 552291 2026-07-26T02:11:53Z KeFe 20 552292 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena cineraria.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena cineraria|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : Ezek a magányosan élő, talajba fészkelő rovarok a legfontosabb kora tavaszi beporzóink közé tartoznak, feltűnő, fekete-fehér mintázatú faj. : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena cineraria|{{SUBPAGENAME}}}} aujksikreyuvfs3h2z8liwdbudygvye 552337 552292 2026-07-26T08:15:02Z KeFe 20 552337 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Bányászméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena cineraria.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena cineraria|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : Ezek a magányosan élő, talajba fészkelő rovarok a legfontosabb kora tavaszi beporzóink közé tartoznak, feltűnő, fekete-fehér mintázatú faj. : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena cineraria|{{SUBPAGENAME}}}} bstcav8zy3j0h2etqm5mpygbj9894vi 0 136521 552261 2026-07-26T01:30:41Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregc…” 552261 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} b9jxcbgnn4bulbl1pi33ufhjhgv79dp 552279 552261 2026-07-26T01:49:35Z KeFe 20 552279 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena scita|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena scita|{{SUBPAGENAME}}}} b1dkgjalm8tdf42jdygiinkhfr1kh4d 552338 552279 2026-07-26T08:15:20Z KeFe 20 552338 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Bányászméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena scita|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena scita|{{SUBPAGENAME}}}} kvtgk02d6625brg94mbjtg0dxhwgmh6 0 136522 552262 2026-07-26T01:30:51Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregc…” 552262 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} b9jxcbgnn4bulbl1pi33ufhjhgv79dp 552278 552262 2026-07-26T01:45:38Z KeFe 20 552278 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena taraxaci|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena taraxaci|{{SUBPAGENAME}}}} 508ksawytmxw8hogj37ay02vcw14ybx 552339 552278 2026-07-26T08:15:41Z KeFe 20 552339 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Bányászméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena taraxaci|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena taraxaci|{{SUBPAGENAME}}}} tee53nkd41ug19m73hpaqewe6y3hkkp 0 136523 552263 2026-07-26T01:31:00Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregc…” 552263 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} b9jxcbgnn4bulbl1pi33ufhjhgv79dp 552276 552263 2026-07-26T01:43:57Z KeFe 20 552276 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena fulva|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena fulva|{{SUBPAGENAME}}}} 518cpsqp1g5kwtjzmx5j8ygxsfavt7d 552277 552276 2026-07-26T01:44:38Z KeFe 20 552277 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena fulva01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena fulva|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena fulva|{{SUBPAGENAME}}}} lhtb0o4m9o6gh9b1la082qmfwsiydws 552293 552277 2026-07-26T02:12:55Z KeFe 20 552293 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena fulva01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena fulva|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : élénk vöröses színű, szőrös bundájú méh. : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena fulva|{{SUBPAGENAME}}}} kpma2i2bk68v79pfcg1fmv0n7psynmw 552340 552293 2026-07-26T08:15:59Z KeFe 20 552340 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Bányászméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena fulva01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena fulva|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : élénk vöröses színű, szőrös bundájú méh. : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena fulva|{{SUBPAGENAME}}}} sytaeuzeiakl3r4rmb61ph27qt5zhx5 0 136524 552264 2026-07-26T01:31:10Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregc…” 552264 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} b9jxcbgnn4bulbl1pi33ufhjhgv79dp 552274 552264 2026-07-26T01:36:37Z KeFe 20 552274 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena albicans|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena albicans|{{SUBPAGENAME}}}} r24jeo54rfrdgtaymk7omltxacmhjwb 552275 552274 2026-07-26T01:41:43Z KeFe 20 552275 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena haemorrhoa (49858363701).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena albicans|Andrena haemorrhoa}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena albicans|{{SUBPAGENAME}}}} 88gfzfbu8hqu94bilx677s4fcly251j 552341 552275 2026-07-26T08:16:22Z KeFe 20 552341 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Bányászméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena haemorrhoa (49858363701).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena albicans|Andrena haemorrhoa}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena albicans|{{SUBPAGENAME}}}} ncqw5v7f5rvl67hp8z9e2e0spsxpumh 0 136525 552265 2026-07-26T01:31:19Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregc…” 552265 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} b9jxcbgnn4bulbl1pi33ufhjhgv79dp 552272 552265 2026-07-26T01:35:25Z KeFe 20 552272 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena flavipes|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena flavipes|{{SUBPAGENAME}}}} eusoyrtnktzggcrb8u98godhwp5lme2 552273 552272 2026-07-26T01:35:57Z KeFe 20 552273 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Une andrène à pattes jaunes (Andrena flavipes).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena flavipes|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena flavipes|{{SUBPAGENAME}}}} kwtlcqpcf9zqi1txa0etyxnpbyi0w5q 552342 552273 2026-07-26T08:17:07Z KeFe 20 552342 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Bányászméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Une andrène à pattes jaunes (Andrena flavipes).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena flavipes|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena flavipes|{{SUBPAGENAME}}}} lh3vyrm0glq6qjxu7z0zrb7fp13aswn 0 136526 552266 2026-07-26T01:31:29Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregc…” 552266 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} b9jxcbgnn4bulbl1pi33ufhjhgv79dp 552270 552266 2026-07-26T01:34:04Z KeFe 20 552270 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Panurgus calcaratus |-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Panurgus calcaratus |{{SUBPAGENAME}}}} qrunhewt79ymgo263vlvadmpoz5spm4 552271 552270 2026-07-26T01:34:40Z KeFe 20 552271 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Panurgus calcaratus 216819356.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Panurgus calcaratus |-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Panurgus calcaratus |{{SUBPAGENAME}}}} 1tift66s0ij80vjccb971oh9mw457t0 552343 552271 2026-07-26T08:17:24Z KeFe 20 552343 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Bányászméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Panurgus calcaratus 216819356.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Panurgus calcaratus |-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Panurgus calcaratus |{{SUBPAGENAME}}}} d8prc9uxjj2wviu7y46r841sj1vz454 0 136527 552267 2026-07-26T01:31:40Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregc…” 552267 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} b9jxcbgnn4bulbl1pi33ufhjhgv79dp 552268 552267 2026-07-26T01:32:24Z KeFe 20 552268 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena thoracica|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena thoracica|{{SUBPAGENAME}}}} b879agz9rd7y8v4xu7ecgqsjjhvc75o 552269 552268 2026-07-26T01:33:14Z KeFe 20 552269 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena thoracica Lindsey.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena thoracica|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena thoracica|{{SUBPAGENAME}}}} tffz1avn345crc9itf3m1rbgoldk5to 552344 552269 2026-07-26T08:17:42Z KeFe 20 552344 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Bányászméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Andrena thoracica Lindsey.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Andrena thoracica|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Andrena thoracica|{{SUBPAGENAME}}}} amg9p7bjp0gydk2z44djiega3gaylpg 0 136528 552295 2026-07-26T02:19:15Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregc…” 552295 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} b9jxcbgnn4bulbl1pi33ufhjhgv79dp 552296 552295 2026-07-26T02:23:35Z KeFe 20 552296 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Halictidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''karcsúméhek''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : A leggyakrabban az északi féltekén fordulnak elő. Az Antarktiszt kivéve az összes kontinensen előfordulnak : A nektár és a pollen fogyasztására adaptálódtak; ezekből nyerik az energiát és a fehérjéket. A pollenek többségével lárváikat etetik. Táplálékukat a hosszú proboscidesszel, (komplex, összetett nyelvvel) kaparinthatják meg a virágokból. A hímek antennája általában tizenhárom, a nőstényeké tizenkét szegmentumból áll. Minden fajuknak két pár szárnya van, és ezek közül a hátsó pár kisebb. : A karcsúméhek kulcsszerepet töltenek be a növények beporzásában, és a virágos növények legfontosabb beporzói. Gyűjtenek pollent és nektárt is. A nektárt gyűjtő egyedek is poroznak be növényeket, de a pollent gyűjtők sokkal hatékonyabb beporzók. : A legújabb elemzések szerint az emberiség élelmiszertermelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, nagyrészt a méhekétől. <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Halictidae|{{SUBPAGENAME}}}} frpyy3qm66bpyvkdmgszkh95izj6y4l 552298 552296 2026-07-26T02:24:30Z KeFe 20 552298 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Halictus scabiosae MHNT.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Halictidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''karcsúméhek''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : A leggyakrabban az északi féltekén fordulnak elő. Az Antarktiszt kivéve az összes kontinensen előfordulnak : A nektár és a pollen fogyasztására adaptálódtak; ezekből nyerik az energiát és a fehérjéket. A pollenek többségével lárváikat etetik. Táplálékukat a hosszú proboscidesszel, (komplex, összetett nyelvvel) kaparinthatják meg a virágokból. A hímek antennája általában tizenhárom, a nőstényeké tizenkét szegmentumból áll. Minden fajuknak két pár szárnya van, és ezek közül a hátsó pár kisebb. : A karcsúméhek kulcsszerepet töltenek be a növények beporzásában, és a virágos növények legfontosabb beporzói. Gyűjtenek pollent és nektárt is. A nektárt gyűjtő egyedek is poroznak be növényeket, de a pollent gyűjtők sokkal hatékonyabb beporzók. : A legújabb elemzések szerint az emberiség élelmiszertermelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, nagyrészt a méhekétől. <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Halictidae|{{SUBPAGENAME}}}} 8kjvftczdpgkak7wqkc6k46oinq7ccz 0 136529 552297 2026-07-26T02:23:55Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Méhfélék/Karcsúméhek]] 552297 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Méhfélék/Karcsúméhek]] 27390q8gippa29gw1gjdkmbubnbjf58 0 136530 552304 2026-07-26T03:02:53Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Növények/A/Aubrieta]] lapot a következő névre: [[Növények/P/Pázsitviolák]] 552304 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/P/Pázsitviolák]] 2tgkv4n79p5grr2huq1yd49erz0757y 0 136531 552307 2026-07-26T03:09:44Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Növények/K/Kerti pázsitviola]] lapot a következő névre: [[Növények/K/Kerti-pázsitviola]] 552307 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/K/Kerti-pázsitviola]] 9a16upoi9bu34pg38uvpx3gkglwg29x 552308 552307 2026-07-26T03:16:44Z KeFe 20 Átirányítás megszüntetve. Eredeti cél: [[Növények/K/Kerti-pázsitviola]] 552308 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Aubretia x cultorum0.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Purple rock cress.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aubrieta deltoidea|-}} {{népies|-}} <br/> :Az '''kerti pázsitviola''' a [[Növények/K/Keresztesvirágúak|keresztesvirágúak]] rendjébe és a [[Növények/K/Káposztafélék|káposztafélék]] családjába, [[Növények/A/Aubrieta|Aubrieta]] nemzetségbe tartozó faj. <br/> :A kerti pázsitviola egy Dél-Európából és a Közel-Keletről származó, alacsony termetű, párnát alkotó évelő növény. :Igazi tavaszi színfolt a kertben, hiszen virágzása idején szinte teljesen beborítják az apró, élénk színű virágok, látványos szőnyeget képezve. Különösen népszerű sziklakertekben, támfalakon és kőedényekben, ahol leomló hajtásrendszere érvényesül a legjobban. :Igazi tavaszi színfolt a kertben, hiszen virágzása idején szinte teljesen beborítják az apró, élénk színű virágok, látványos szőnyeget képezve. Különösen népszerű sziklakertekben, támfalakon és kőedényekben, ahol leomló hajtásrendszere érvényesül a legjobban. {{lásd|[[Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Aubrieta deltoidea|{{SUBPAGENAME}}}} 4vmsk1j29ghdjxxo5lntwbp6mzpzjyp 552309 552308 2026-07-26T03:18:43Z KeFe 20 552309 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Aubretia x cultorum0.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Purple rock cress.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aubrieta deltoidea|-}} {{népies|-}} <br/> :Az '''kerti pázsitviola''' a [[Növények/K/Keresztesvirágúak|keresztesvirágúak]] rendjébe és a [[Növények/K/Káposztafélék|káposztafélék]] családjába, [[Növények/A/Aubrieta|Aubrieta]] nemzetségbe tartozó faj. <br/> :A kerti pázsitviola egy Dél-Európából és a Közel-Keletről származó, alacsony termetű, párnát alkotó évelő növény. :Igazi tavaszi színfolt a kertben, hiszen virágzása idején szinte teljesen beborítják az apró, élénk színű virágok, látványos szőnyeget képezve. Különösen népszerű sziklakertekben, támfalakon és kőedényekben, ahol leomló hajtásrendszere érvényesül a legjobban. :Igazi tavaszi színfolt a kertben, hiszen virágzása idején szinte teljesen beborítják az apró, élénk színű virágok, látványos szőnyeget képezve. Különösen népszerű sziklakertekben, támfalakon és kőedényekben, ahol leomló hajtásrendszere érvényesül a legjobban. {{lásd|[[Növények/K/Kerti-pázsitviola|Kerti-pázsitviola]]|[[Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Aubrieta deltoidea|{{SUBPAGENAME}}}} to63icpph7cxv1toroht990kerzfxxf 552311 552309 2026-07-26T03:21:30Z KeFe 20 552311 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Aubretia x cultorum0.jpg|thumb|200px|right|hibrid]] [[Fájl:Purple rock cress.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aubrieta deltoidea|-}} {{népies|-}} <br/> :Az '''kerti pázsitviola''' a [[Növények/K/Keresztesvirágúak|keresztesvirágúak]] rendjébe és a [[Növények/K/Káposztafélék|káposztafélék]] családjába, [[Növények/A/Aubrieta|Aubrieta]] nemzetségbe tartozó faj. <br/> :A kerti pázsitviola egy Dél-Európából és a Közel-Keletről származó, alacsony termetű, párnát alkotó évelő növény. :Igazi tavaszi színfolt a kertben, hiszen virágzása idején szinte teljesen beborítják az apró, élénk színű virágok, látványos szőnyeget képezve. Különösen népszerű sziklakertekben, támfalakon és kőedényekben, ahol leomló hajtásrendszere érvényesül a legjobban. :Igazi tavaszi színfolt a kertben, hiszen virágzása idején szinte teljesen beborítják az apró, élénk színű virágok, látványos szőnyeget képezve. Különösen népszerű sziklakertekben, támfalakon és kőedényekben, ahol leomló hajtásrendszere érvényesül a legjobban. {{lásd|[[Növények/K/Kerti-pázsitviola|Kerti-pázsitviola]]|[[Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Aubrieta deltoidea|{{SUBPAGENAME}}}} onrj97u7hqrv6fx5v55om35eubzqz39 0 136532 552315 2026-07-26T03:24:35Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/K/Kerti-pázsitviola]] 552315 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/K/Kerti-pázsitviola]] 9a16upoi9bu34pg38uvpx3gkglwg29x 0 136533 552316 2026-07-26T03:25:20Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/K/Kerti pázsitviola]] 552316 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/K/Kerti pázsitviola]] o98ow9o0ys61c6kzecoqpc8jlg07y48 0 136534 552319 2026-07-26T07:10:21Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Földiméhek]] lapot a következő névre: [[Állatok/Méhfélék/Földiméhek]] 552319 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Méhfélék/Földiméhek]] 3f4e6oiwmclix5qekwurtq7r2eg6mup 552320 552319 2026-07-26T07:10:36Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 552320 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 136535 552323 2026-07-26T07:28:10Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Méhfélék/Földiméhek]] 552323 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Méhfélék/Földiméhek]] 3f4e6oiwmclix5qekwurtq7r2eg6mup 0 136536 552324 2026-07-26T07:56:51Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Gatyásméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Macropis sp 02.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Dasypodainae|-}} {{népies|Földiméhek}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, Állatok/Hártyásszárnyú…” 552324 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Gatyásméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Macropis sp 02.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Dasypodainae|-}} {{népies|Földiméhek}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó alcsaládja 14 nemmel. : A kisebb fajszámú méhcsaládok közé tartozik. Föltehetőleg az egykori Laurázsia szuperkontinensen alakult ki, majd Afrika és Európa ütközése után egyes képviselői átjutottak Afrikába (Marokkóba). Ausztráliába egy faj települt át. : Egyes fajok — főleg a Dasypoda nem fajainak — 3. lábán nagyon erősen fejlett a virágporgyűjtő kosárka (corbiculum) : A gatyásméh (Dasypoda) nem egy faja kivételével magányosan élnek. Amint erre magyar nevük utal, általában a talajban (ritkábban fában) fészkelnek. : Ivadékbölcsőiket a Dufour-mirigy váladékával és alkil-butanoáttal bélelik. : A félgömbhasú méh (Macropis) nem fajai speciális szőreikkel növényi illóolajokat gyűjtenek be. '''A családba az alábbi alcsaládok, nemzetségek és nemek tartoznak:''' * [[Állatok/Méhfélék/Gatyásméhformák|Gatyásméhformák]] ''(Dasypodainae)'' alcsalád ** [[Állatok/Méhfélék/Gatyásméh-rokonúak|Gatyásméh-rokonúak]] ''(Dasypodaini)'' nemzetség *** [[Állatok/Méhfélék/Gatyásméh|Gatyásméh]] ''(Dasypoda)'' *** ''[[Eremaphanta]]'' *** ''[[Hesperapis]]'' ** ''[[Promelittini]]'' nemzetség *** ''[[Afrodasypoda]]'' *** ''[[Promelitta]]'' ** ''[[Sambini]] nemzetség *** ''[[Haplomelitta]]'' *** ''[[Samba (nem)|Samba]]'' * '''''[[Meganomiinae]]''''' alcsalád ** ''[[Ceratomonia]]'' ** ''[[Meganomia]]'' ** ''[[Pseudophilanthus]]'' ** ''[[Uromonia]]'' * '''''[[Melittinae]]''''' alcsalád ** [[Állatok/Méhfélék/Félgömbhasú méh|Félgömbhasú méh]] ''(Macropis)'' ** ''[[Melitta (nem)|Melitta]]'' ** ''[[Rediviva]]'' ** ''[[Redivivoides]]'' <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Dasypodainae|{{SUBPAGENAME}}}} 2eydeccttomiud3ztm2brwi1uzsh7xn 0 136537 552325 2026-07-26T08:02:23Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Gatyásméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Dasypodaini|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rend…” 552325 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Gatyásméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Dasypodaini|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhnemzetség. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Dasypodaini|{{SUBPAGENAME}}}} kkavtp7qh8dat9dd32yeq7cav5qt2di 552326 552325 2026-07-26T08:04:05Z KeFe 20 552326 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Gatyásméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Dasypoda altercator DSCF0332.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Dasypodaini|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhnemzetség. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Dasypodaini|{{SUBPAGENAME}}}} 5k5htsd9z01vgxo04f25bmi8zi8r5rz 0 136538 552327 2026-07-26T08:06:01Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Gatyásméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Dasypoda|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjé…” 552327 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Gatyásméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Dasypoda|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Dasypoda|{{SUBPAGENAME}}}} 1dy7dvcqtzosfwpee3tax42pgdontr3 552328 552327 2026-07-26T08:06:54Z KeFe 20 552328 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] [[Kategória:Gatyásméhek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Dasypoda hirtipes male mlh03.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Dasypoda|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Dasypoda|{{SUBPAGENAME}}}} pmi0t4scuf4vbes8gzle5tisfe60zz3 14 136539 552345 2026-07-26T08:18:13Z KeFe 20 Üres oldal létrehozva 552345 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 14 136540 552346 2026-07-26T08:18:34Z KeFe 20 Üres oldal létrehozva 552346 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 14 136541 552348 2026-07-26T08:20:32Z KeFe 20 Üres oldal létrehozva 552348 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 6 136542 552350 2026-07-26T08:26:42Z Szegedi László 136 {{Összegzés | Leírás = V. Ferdinánd (1835–1848) magyar koronázási heroldja, 1835 | Forrás = Eduard Gurk (1801–1841) - Tranquillo Mollo (1767–1837): UNGARISCHES KRÖNUNGS-COSTUME. MAGYAR KORONÁTIO VISELETT. Wien: bey T. Mollo, [1835?] [https://www.digitalniknihovna.cz/cdk/view/uuid:f53ceb38-c2c1-43d5-a565-68ebea9af124?page=uuid:24fdbd93-a444-44b0-ad8c-5d93c7b2035d&source=mzk] Muzeum umění Olomouc - Arcidiecézní muzeum Kroměříž, Kroměřížská sbírka grafiky | Dátum = | Helyszín =… 552350 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = V. Ferdinánd (1835–1848) magyar koronázási heroldja, 1835 | Forrás = Eduard Gurk (1801–1841) - Tranquillo Mollo (1767–1837): UNGARISCHES KRÖNUNGS-COSTUME. MAGYAR KORONÁTIO VISELETT. Wien: bey T. Mollo, [1835?] [https://www.digitalniknihovna.cz/cdk/view/uuid:f53ceb38-c2c1-43d5-a565-68ebea9af124?page=uuid:24fdbd93-a444-44b0-ad8c-5d93c7b2035d&source=mzk] Muzeum umění Olomouc - Arcidiecézní muzeum Kroměříž, Kroměřížská sbírka grafiky | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} 49zrudmhxoy433xgjyhy56rt92l6sy2 552351 552350 2026-07-26T08:27:39Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 552351 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = V. Ferdinánd (1835–1848) magyar koronázási heroldja, 1835 | Forrás = Eduard Gurk (1801–1841) - Tranquillo Mollo (1767–1837): UNGARISCHES KRÖNUNGS-COSTUME. MAGYAR KORONÁTIO VISELETT. Wien: bey T. Mollo, [1835?] [https://www.digitalniknihovna.cz/cdk/view/uuid:f53ceb38-c2c1-43d5-a565-68ebea9af124?page=uuid:24fdbd93-a444-44b0-ad8c-5d93c7b2035d&source=mzk] Muzeum umění Olomouc - Arcidiecézní muzeum Kroměříž, Kroměřížská sbírka grafiky | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} [[Fájl:Magyar herold, antikvárium.jpg|thumb|]] == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} n0x0d8dmvp26762r159qlikzp9brhuq 552353 552351 2026-07-26T08:31:50Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 552353 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = V. Ferdinánd (1835–1848) magyar koronázási heroldja, 1835 | Forrás = Eduard Gurk (1801–1841) - Tranquillo Mollo (1767–1837): UNGARISCHES KRÖNUNGS-COSTUME. MAGYAR KORONÁTIO VISELETT. Wien: bey T. Mollo, [1835?] [https://www.digitalniknihovna.cz/cdk/view/uuid:f53ceb38-c2c1-43d5-a565-68ebea9af124?page=uuid:52f10e80-3df0-414d-8381-b222f53f9f7a&source=mzk] Muzeum umění Olomouc - Arcidiecézní muzeum Kroměříž, Kroměřížská sbírka grafiky | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} [[Fájl:Magyar herold, antikvárium.jpg|thumb|]] == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} t525ql11qj8zx0cz13h63f0j2ay1f2w 552354 552353 2026-07-26T08:35:13Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 552354 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = V. Ferdinánd (1835–1848) magyar koronázási heroldja, 1835 (Jasvitz József, 1835–1836: magyar királyi herold) | Forrás = Eduard Gurk (1801–1841) - Tranquillo Mollo (1767–1837): UNGARISCHES KRÖNUNGS-COSTUME. MAGYAR KORONÁTIO VISELETT. Wien: bey T. Mollo, [1835?] [https://www.digitalniknihovna.cz/cdk/view/uuid:f53ceb38-c2c1-43d5-a565-68ebea9af124?page=uuid:52f10e80-3df0-414d-8381-b222f53f9f7a&source=mzk] Muzeum umění Olomouc - Arcidiecézní muzeum Kroměříž, Kroměřížská sbírka grafiky | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} [[Fájl:Magyar herold, antikvárium.jpg|thumb|]] == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} 8ra12yqnadezsbrlzslygr9kzfdl1g2