Wikikönyvek huwikibooks https://hu.wikibooks.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.47.0-wmf.13 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikikönyvek Wikikönyvek-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Event Event talk 0 8645 553214 552352 2026-08-01T12:13:11Z Szegedi László 136 /* Történetük */ 553214 wikitext text/x-wiki A '''herold''' a [[címer]]ek nyilvántartásával, megrajzolásával, elbírálásával foglalkozó tisztségviselő. A címertan idegen neve, a [[heraldika]] is róluk kapta a nevét. {{Heraldikai lexikon/névváltozatok|1=heroldus: hirdető, kiáltnok, czímernök (mind: Perger 1843. 194.), Heróld, 1790: "A' Magyar-Országi Heróld; melyjén az Ország' Tzimerét, kezébenn egy fejér páltzátskát, hordozva" (Lambach: Koronáztatás 34: NSz, TESz II. 99.), czimernök (Kassics 1840. 177., Bizonfy Ferenc: Hungarian-English Dictionary. Magyar-angol szótár. Budapest, II. 1886.² 73. [https://www.yumpu.com/en/document/view/11738160/english-hungarian-dictionary/77]), czímerhordó (Richter Á. F. - Schuster T. J.: ''Magyar-német és német-magyar kézszótár''. Bécs I. 1837. 75.[https://books.google.sk/books?id=NORfAAAAcAAJ&pg=PA75&lpg=PA75&dq=czimern%C3%B6k&source=bl&ots=FWRVVKm0iE&sig=I6pNEawiHSu8dqLgzKDWzLR02T8&hl=hu&sa=X&sqi=2&ved=0ahUKEwjO2PeOq_HJAhUJaxQKHUo-BxcQ6AEIODAF#v=onepage&q=czimern%C3%B6k&f=false]), herald (Kristó, Anjou 95. l.), czímervizsgáló (Bizonfy Ferenc: Hungarian-English Dictionary. Magyar-angol szótár. Budapest, II. 1886.² 73. [https://www.yumpu.com/en/document/view/11738160/english-hungarian-dictionary/77]), követ, címermester (Bedingfeld 84. l.), kikiáltó [http://209.85.129.104/search?q=cache:VKtmywfFlu4J:mek.oszk.hu/03100/03147/03147.doc+herold+burgundiai&hl=hu&gl=sk&ct=clnk&cd=6], heroldus (A Vaskorona Rend eredeti alapszabályai (1816), 7.§.[http://kituntetes.webnode.hu/kituntetesek/magyar-osztrak-monarchia/vaskorona-rend/]); r. hu: heroldus, hu. la: heroldus (TESz II. 99. l.), bajnokmester, czimernök (Turul, 1905/2. 55. Wertner Mór), ars armorum: bajnoki meſterség (Pápai/Bod 63.), magyar koronázási és czimeres herold ({{Hl|Bikkessy Heinbucher József}} grafikája 1830 k.), czimertiszt (Ghyczy Pál Turul 1904/1. 1.) fr: héraut, en: herald, r. en: herehaught, it: araldo, de: Herold, cs: herold, pl: herold, ru: geróld, la: heraldus, caduceator [https://books.google.sk/books?id=lytiAAAAcAAJ&pg=PA182&lpg=PA182&dq=ne+metalla+metallis,+colores+coloribus&source=bl&ots=x_hYzMNwxo&sig=DNiHzZnuZliFweEclqV-9phKOPs&hl=hu&sa=X&ved=0CDAQ6AEwA2oVChMIyNCtmZ71xgIVhrwUCh25Zw_d#v=onepage&q=ne%20metalla%20metallis%2C%20colores%20coloribus&f=false 167. l.]}} == Címertani szerepük == [[Kép:Heroldok_középkor.JPG|190px|thumb|Középkori heroldok (rekonstrukció) balról: burgundiai herold, a Cillei grófok heroldja, a Nassau-Vianden grófok heroldja, angol királyi herold (mind 15. sz.)]] A heroldok tudásukat eredetileg titokban tartották és "művészetüket" csak gyakorlati szempontból fejlesztették, mely magában foglalta a tudás szóbeli átadását is a saját családjukon vagy szervezetükön belül. Amikor a pajzsokat már nem használták a csatában a heroldok kísérletet tettek arra, hogy "tudományukat" szabályokba foglalják és a művészet kezdett tudománnyá fejlődni. A heroldügyekkel kapcsolatos szabályokat és szokásokat a heroldjog foglalta össze. A heroldok fejlesztették ki a [[címerelmélet]] alapelveti, azaz a címertani szakterminológiát, a [[nevezéktan]]t, a címerábrák alapelveit, a [[mázak]] alaprendszereit, a címerszabályokat, a [[címerleírás]]t (blason), a [[címerművészet]]et, azaz a címerek esztétikáját (mit nevezünk szabályos és antiheraldikus címernek), a [[címerjog]] első elemeit (ki és hogyan viselhet címert). A [[heraldikus]]ok is a heroldok által lefeketett alapokon fejlesztették tovább a heraldikát, mely végül a 19. században a tudományos címertan kialakulásához vezetett. == Történetük == [[Kép:Heroldok_19._század.JPG|250px|thumb|18. és 19. századi heroldok Hugo Ströhl rajza nyomán: 1. A londoni Herald's College címere, 2. Garter King of Arms, az angol címerhivatalok elöljárója, 3. a porosz Fehér Sas Rend heroldja 1890 körül, 4. porosz herold I. Wilmos 1861-es királyi koronázásán, 5. bajor birodalmi herold (1864), 6. bajor királyi perszevant 1870 körül, 7. magyar királyi herold I. Ferenc József 1867-es koronázásán, 8. Bécs csaszári birodalmi fő- és székváros heroldja 1880 körül, 9. svéd királyi birodalmi herold, 10. a Svéd Királyság Rend heroldja (Szerafinrend), 11. a svéd Kardrend heroldja, 12. a svéd Nordsternorden heroldja, 12. a svéd Wasa-rend heroldja.]] [[Kép:Birodalmi_herold_nagy.JPG|150px|thumb|Johann von Francolin birodalmi herold. Talárának címerén a nagypajzs Magyarország és Csehország címerével négyelt pajzs. <br>Vö. [[Johann von Francolin]]]] [[Fájl:Johann Holland cgm.jpg|bélyegkép|Johann Holland, németalföldi herold és költő, birodalmi herold képzeletbeli képe, a 16. sz. vége. 1420 k. Zsigmond király budai udvarában élt. Az 1392-es schaffhauseni lovagi torna alkalmából írt versében azt mondja magáról, hogy jó tudott magyarul is: „Ich Johann Holandt, / Ein Ernholt weit erkhannt, / von sechs sprachen, die ich khan, / Latein, Teutsch und Polan, / Frantzosisch und Enngelisch, / Darneben guet Ungarisch”.]] [[Kép:Orlov_coa.jpg|bélyegkép|Orosz birodalmi heroldok, mint az Orlov család címerének pajzstartói (1856)]] [[Fájl:Hofamterspiel III cs Herolt - herold.jpg|bélyegkép|Cseh herold 1455 k.]][[Kép:Ünnepély_I._Ferdinánd_udvaránál_Bécsben.jpg|thumb|Ünnepély I. Ferdinánd bécsi udvaránál]] [[Kép:II._Lipót_koronázása..jpg|thumb|II. Lipót koronázása]] [[Fájl:Héraults d'armes du tournoi.jpg|bélyegkép|A lovagi torna heroldja Clito Vilmos (1102-1128), Flandria grófjának kíséretéből, egy 1840-ben szerkesztett francia kéziratból.]] [[Fájl:Csontos címer.jpg|thumb|Valószínűleg kikiáltó látható a Csontos címerében (Bázel, 1418. június 11.)]] 1170 körül már [[Chrétien de Troyes]] is említi a [[bajvívás]]okon a heroldokat. Feladatuk a pajzsok felismerése. Végül ők ajánlották a lovagoknak, hogy milyen címert viseljenek és ellenőrizték a maguk alkotta [[heraldika]]i szabályok betartását. Kezdetben (a 12. század végén) még a vándor"kóklerek" (de: Gaukler) és mutatványosok (de: Spielleute) közé tartoztak Burgundiában is.<ref>A 15. századi burgundiai udvar, mely később Európa valamennyi udvartartásának mintaképe lett, a bonyolult udvari etikettet és a foglalkozások szerteágazó szakosodását hozta létre. A személyzeten belül ide tartozott: a világításra utasítást adó, a tűz felelőse, a fő kenyértálaló, beosztott kenyérfelszolgálók (szám szerint félszáz), főpohárnok és ötven közönséges e szakmabéli, levesfelszolgáló, húsfelszolgáló (mellette természetesen más-más szolgálta fel a halat, a tojást stb.), hússzeletelő, hússütő (mellette halsütő stb.), mártáskészítő, gyümölcsfelszolgáló, hússzurkáló, fűszerszámos, főlovászmester (ő nyújtotta oda a királynak a kardját is), fő kutyafelügyelő, címerhordozó, kürtös heroldok, mindkét nembéli udvari bolondok (szám szerint harminc, s mindegyiknek megvolt a maga szűkebb nevettető profilja), a páncélingeket díszítő festő, a fűszerhordozó, az édességhordozó, a serlegtörölgető, a páncéling-törölgető, külön orvos, aki az énekesek hangjára felügyelt (ez utóbbiak nyers húst ettek) stb.</ref> A 15. századi udvari rendelkezések értelmében a "címertiszteket" (''officiers d’armes'') közvetlenül a [[trubadúr]]ok (''menestrels'') és trombitások (''trompettes'') mellé sorolták be az udvari hierarchiában. A heroldok eredetileg valószínűleg olyan [[címerköltő]]k vagy [[trubadúr]]ok voltak akik címerekre specializálódtak. Kezdetben csak a francia románcokban olvashatunk róluk a lovagi tornák kapcsán. A 13. század végén a történeti források ritkán már név szerint is megemlítik a heroldokat, de gyakran keverik össze a trubadúrokkal. A két csoport közötti érdekellentét rivalizáláshoz vezethetett, mert a heroldok több pénzt kerestek uruk szolgálatában. Ezért számos trubadúr írt becsmérlően a heroldokról. A középkori Franciaországban és Németországban többszáz herold működött, Angliában kevesebben voltak: a királynak, a mágnásoknak és a gazdagabb lovagoknak voltak heroldjai. Idővel külön céhes szervezetet alkottak és belső hierarchiát alakítottak ki. 1406-7-ben a francia királyi heroldok megszerezték a párizsi Saint-Antoine le Petit kápolna használatának jogát és kötelező szabályok elfogadásával testületet alkottak. Az angol heroldok III. Richárd 1484-es adománylevele után a londoni Cytiben megszerezték a Coldharbour szálláshelyet, mely ma Címerhivatal (College of Arms) néven ismert. A lovagi tornák megszűnése és a középkor után a heroldok állása elvesztette a jelentőségét. Ezen intézmény a legtovább a bécsi császári udvarban maradt fenn. A 17. és 18. században heroldnak nevezett személyek (de: "ausgekleidete" Herolde 'beöltözött heroldok') tetszés szerint kinevezett hivatalnokok voltak, akik öltözéke és tisztsége csak szimbolikus jelentőséggel bírt. Számos országban még a 18. században is csak alkalmilag kinevezett személyek töltötték be ezt a hivatalt, melynek nem sok köze volt az eredeti tisztséghez. Feladataik egyre inkább más udvari hivatalok hatáskörébe mentek át. A 18. század közepén von Senckenberg báró, birodalmi udvari tanácsos azt írta, hogy a korábbi időszakhoz hasonlóan a birodalmi kancellárián egy címerfelügyelő (Wappeninspektor) is működött, de a herold feladata már nem egyezik meg elődje kötelességeivel és nem rendelkezik egyetlen [[címerfestő]] fölött sem. A Bárdossy Jánosnak 1768-ban adományozott címert - 10 forint díjazásért - Mayer Károly Ignác, bécsi festő készítette el, melyet Bisztriczey László címerfelügyelő hagyott jóvá. A fejedelmi udvarok bürokratikus szervezetén belül kialakultak a heroldi hivatalok (melynek a perszevantok is tagjai voltak) és a heroldok már csak ünnepi alkalmakon, főleg koronázásokon jutottak szerephez. A 15. században korlátozták a címerek szabad használatát és az udvar igyekezett kisajátítani a címeradományozás és -nyilvántartás folyamatát, ami Angliában teljes mértékben megvalósult. Az újkorban a rag- és címerügyek intézésére külön heroldhivatalokat állítottak fel, mint 1808-ban a bajorországi birodalmi, 1836-ban orosz ellenőrzés alatt a lengyel királyi (Heroldia Królestwa Polskiego), 1855-ben a porosz királyi címerhivatalt. Ma is működik a németalföldi Hage Real van Armeas, a belga Conseil Héraldique, a spanyol Cronistas de Armas. Ma a köztársaságok közül Írország is rendelkezik [[címerhivatal]]lal (Office of Arms), akárcsak Svédország, Finnország és Dánia, míg Franciaországban és más országokban nincs címerhivatal. A tengerentúli heraldikai intézmények közül említést érdemel a Canadian Heraldic Authority és a dél-afrikai State Herold. Németorszégban a kommunális heraldika fölött az egyes tartományok belügyminisztériuma gyakorol felügyeletet. Máshol a parlament vagy a kormány mellett működnek heraldikai bizottságok. A 20. századi Ausztriában még létezett a "Bécs, császári birodalmi és székesfőváros" (kaiserlichen Reichshaut- und Residenzstadt Wien) heroldja cím. Nemes emberek csak a 16. századtól vállaltak heroldi hivatalt. Az egyik első nemes a bécsi udvar magyar királyi heroldja, [[Johann von Francolin]], burgundiai nemes volt. == Feladataik == A herold szó ősi ófelnémet alakja, a ''hariwald'', ''heriowalto'' (de: Heer 'hadsereg' és walten 'intézkedik, működik, igazgat') a hadsereg igazgatására utal (Tacitusnál szerepel Chariovalda személynév). Ez az ófrancia ''héralt'', francia ''héraut'' szó közvetítésével terjedt el. Hugo Ströhl szerint a germánoknál olyan tisztségviselő volt, aki ismerte az összes törzsfő és nemzetség szimbólumait. A heroldok funkciója az évszázadok során változott. Fejedelmek és fejedelemnők, [[tornaegyesületek]], városok szolgálatában álltak. Tudniuk kellett írni és olvasni. Feladatuk eredetileg a viadalok helyszínének kihirdetése, majd a címerek megtervezése és nyilvántartása volt (név szerint kellett ismerniük a küzdő feleket), krónikákat és [[címerkönyv]]eket szerkesztettek. A középkori csatákban küldöncként szerepeltek, majd a csata után a címerek alapján azonosították az elesetteket. Genealógiai kutatásokat végeztek: vizsgálták a nemesek leszármazását, megállapították a tornaképességet (de: Turnierfähigkeit), értelmezék a címer jelképeit. Közreműködtek ünnepi alkalmakon, ellenőrizték az udvari szertartásokat, esküvőket, temetéseket szerveztek. Feladatuk volt a bajvívás és a [[lovagi torna]] kihirdetése és lebonyolítása, a [[címerszemle]] (de: Wappenschau) lebonyolítása a tornákon, a résztvevők meghívása, neveik kikiáltása, bírói feladatok ellátása, a győztes kihirdetése. Háború és béke idején immunitással felruházott parlamenteri, futári, követi és diplomáciai megbízatásokat teljesítettek, kihirdették a háborút, a nemesek közti viták döntnökei voltak, közreműködtek a Lovagi Bíróságon (mely Angliában még ma is létezik). A harcban sohasem vettek részt és a sérthetetlenséget élveztek. A saját kora számára irányadó heroldi jogokat és kötelességeket V. Alfonz, aragon király (1416-1458) heroldja, [[Jean Courteois]] foglalta írásba. == Öltözékük == A heroldi tisztség a 13. században jött létre. A heroldok fegyvertelenek voltak, mert külön kiváltságokkal rendelkeztek. Az 1292-es ''Statutum Armorum'', a lovagi tornák új szabályzatának összefoglalása, előírta, hogy a [[címerkirály]]ok (vagy heroldkirályok) és trubadúrok csak tompa fegyvert viselhetnek rejtve és a címerkirályok csak [[címeres felsőing]]et (tabard, dalmatika, cs: tabard, dalmatika) viselhetnek. Ez a papi köntös vagy az uralkodók (különösen koronázási) ünnepi öltözéke mintájára egy külön lepel volt, rajta uruk heraldikai jelképei voltak kivarrva. (A református papok is követi vagy heroldi palástot viselnek.) Tollakkal díszített kapalpot, hivatali jelképként díszes (fehér) hírnöki pálcát vagy jogart viseltek és a vállukon a hivataluk jelvényével díszített láncot hordtak. A herold általában lovon járt, érkezését az előtte haladó libériás trombitások jelezték, akik általában a heroldok segédei voltak vagy a szolgái mentek mögötte, miként az egy 1524-es ábrán is látható. A birodalmi heroldok nagy tekintélyben álltak. Méltóságukat öltözékük és jelvényük, az aranybot is kifejezte. Németországban az összes herold címzése nemes és tiszteletreméltó (Edel und Ehrenvest) volt. == Hierarchiájuk == ==== Szervezeti hierarchia ==== A heroldi tudománnyal az ún. heroldia-egyesületekben, heroldiákban (cs: heroldie) foglalkoztak, melynek legalsó foka a lovas hírnök, majd a perszevantok csoportja volt. A heroldok és perszevantok fölött a címerkirály állt. Az első heroldiát 1406-ban VI. Károly francia király hozta létre. Angliában az első heroldok már 1170-ből ismertek de csak III. Richárd állapította meg jogaikat és kötelességeiket 1484-ben egy lovagi torna alkalmával. Békében a heroldia a királyi főszállásmesternek (en: Marshall, cs: maršálek) volt alárendelve, háborúban a sereg fővezérének. A címerkirályoknak és később a heroldia minden tagjának volt saját hivatali neve, melyet az ország nevéből, a hivatali területekből, a címer- és rendjel-képekből, esetleg a címer színeiből, a jelmondatból vagy jelvényekből vezettek le. A heroldiák fenntartása a szuverén uralkodók és főurak kiváltságai közé tartozott. Feladatuk idővel változott. A 16. századtól már csak a királyi udvarokban voltak heroldiák. Máig tartó feladatuk a koronázások, országgyűlések, királyi esküvők és temetések, valamint más alkalmi szertartások megszervezése, címerek adományozása és a lovagrendek tagjainak felvétele (de csak a királyi heroldok által), továbbá hivatalos értekezés heraldikai és genealógiai ügyekben. * [[címerkirály]]: Egy-egy tartomány fölött gyakorolt ellenőrzést. * herold: a címerkirály segítője. A herold fogalmat a németben először az 1356 és 1395 közt működő osztrák [[címerköltő]], [[Peter Suchenwirt]] használta, mely ekkoriban kezdi felváltani a (címer)apród (Knappen von den Wappen) fogalmat. A heroldok hamarosan heroldiákba (de: Heroldien) tömörültek. Az adott heroldia vezetője a címerkirály volt. Neki voltak alárendelve a heroldok és a perszevantok. * [[perszevant]]: a herold segéde * [[apród]]: a 13. század közepétől segédi tisztséget kaptak a lovagi tornákon és a heroldok elődei voltak * [[fullajtár]]: a címerekkel kapcsolatban álló tisztviselők alsó rétegére alkalmazható összefoglaló elnevezés. A legalsóbb fokhoz tartoztak a gyalogos és lovas hírnökök. Ide sorolható (kb. 1180-tól) a: ***[[kikiáltó]] (fr: crogierare , ''kroijiraere'', ''grôjeraere''), a német "Fahrenden" nevű mutatványosok (Spielleute) egyik rétege. Valamivel felettük álltak a: **[[küldönc]]ök (''garciones'', de: Garzun, fr: garçon). A németben ugyancsak a 'vándornépség' ("Fahrenden") közé tartoztak és nem rendelkeztek kiváltságokkal. A 13. század végén a kikiáltók (crogierare) és küldöncök (Garzun) már csak szórványosan szerepelnek. Helyüket a (címer)[[apród]]ok vették át. Magyarországon azonban az ő utódaiknak tekinthetők a fullajtárok, trombitások és dobosok a főurak kíséretében. ==== Területi hierarchia ==== A 15. század elején jött szokásba, hogy a heroldok és a perszevantok hivatali nevet vettek fel, melyek Németországban a 16. század elején kimentek a használatból. A középkorban a nyugat-európai heroldok körülhatárolt hivatali területe a ''marches'' (de: Wappenkönigreiche) volt. Antoine de la Sale szerint Nagy Károly birodalma nemességét a Rajna által két részre osztotta "Ruyers" és a "Poyers" elnevezéssel, és hasonnevű címerkirályokat állított az élükre. Ez a lovagi tornák területi beosztására szolgált. Az elsőhöz a német, a másodikhoz a gall nemesség tartozott. Később a ''Royers'' tartományból lett Franciaország 12 címertartománya. A 15. század közepe táján a Ruyers tartományhoz csak Németalföld és a nyugatra fekvő szomszédos Rajnán-túli területek tartoztak. A Poyers tartomány három tornatartományra oszlott: Poyers, Aquitánia és Champagne. Ezek területi alapon szerveződtek és 12 marchesre oszlottak. Skócia címerkirálya a ''Lyon King of Arms''. Hivatala a 14. századig nyúlik vissza. Az alája tartozó heroldok hivatali neve »Marchmont«, »Rothesay« és »Albany«, a perszevantoké »Dingwall«, »Unicorn« és »Carrick«. Angliában három címerkirály van, a »Principal Garter King of Arms«, a Térdszalagrend címerkirálya, akit először 1415-ben neveztek ki, »Norroy« a Trent folyótól északra fekvő területek címerkirálya és »Clarenceux«, az említett folyótól délre illetékes címerkirály. A heroldok területi neveket viseltek: 38 viselte a »Chester«, 43 a »Lancaster«, 39 a »Richmond«, 28 a »Somerset«, 41 a »Windsor«, 38 a »York« nevet. A perszevantok különféle [[címerjel]]ekről kapták a nevüket: 47 viselte a »Bluemantle«, 36 a »Porticullis«, 37 a »Rouge Croix«, 50 a »Rouge Dragon« nevet. Ezeken kívül a címerek felülvizsgálatára rendkívüli heroldokat és perszevantokat is kineveznek. [[Kép:Richental-Zsigmond.PNG|thumb|130 px|Zsigmond bevonulása a Konstanzi Zsinatra birodalmi és magyar trombitásokkal. Überlingen, 1465 körül. New York Public Library, Astor, Lennox and Tilden Foundation]] Csehországban kevés forrás áll rendelkezésre a heroldokról. Területi beosztásuk ismeretlen, valószínűleg az udvari kancellária tagjai voltak. A Csehországból származó cseh heroldok középkori hivatali neve Beheimerland volt. Lengyelországban már a középkorban is létezett a heroldi tisztség. A 14. század végén és a 15. elején több herold neve is ismert II. Jagelló Ulászló lengyel király (1386-1434) udvarából. Az első dokumentáltható herold valószínűleg Swieszko volt, akit egy 1395-ös kiváltságlevél említ, melyben 80 grzywna (régi pénzegység) jutalomban részesül Iskrzyna Wola faluban, Sandomierz mellett. További két herold, a királyi főszállásmesternek (pl: Marszałek dworski, en: Marshal) alárendelt Jasko (János) és Wawrzyniec (Lőrinc) Polanlant nevét említi meg egy 1403-as forrás, melyben a nevezettek a sóbányák jövedelméből részesülnek (de a pontos feladataik nem ismertek). Eszerint a lengyel udvari heroldok hivatali neve Polantlant volt, mely (németes képzéssel) ugyanúgy az ország nevéből származik, mint más hivatali középkori nevek: Claes Heijnen, [[Gelre]] heroldja; Beyeren, Bajor Albert heroldja; Meissenland, a meisseni őrgróf heroldja; Preussenland, a [[Német Lovagrend]] [[nagymester]]ének heroldja. Talán ilyen heroldi hivatali név lehet [[Klingsor von Ungerlant]], a rejtélyes 13. századi magyarországi [[trubadúr]] neve is. A horvát királyi perszevantok hivatali neve 1440 körül (1443. aug 28.) ''Krabatland'' volt, Horvátország régi nevéből.[https://books.google.sk/books?id=Rr9ZAAAAcAAJ&pg=PR73&lpg=PR73&dq=krabatland&source=bl&ots=f0IMZyzqbl&sig=zakrC0gUlcvvXFaYzXGyN7cK2cM&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjorI3vtJjNAhVPrRQKHSEzCQg4FBDoAQgdMAE#v=onepage&q=krabatland&f=false] A világi [[lovagrend]]ek is tartottak heroldot vagy címerkirályt. Az [[Aranygyapjas Rend]] heroldkirályának ábrája az Adler XIII. évfolyamának 4. lapján látható. == Magyar heroldok == [[Kép:Trombitások_képes_kr.jpg|thumb|Trombitások a Képes Krónikából, Károly Róbert házassága Piast Erzsébettel]] [[Fájl:Pierre Choque, Anna királyné és kísérete a londoni kéziratban (BL. Stowe, 584. f. 71v.).png|bélyegkép|Trombitások Candale-i Anna kíséretében, 1502-ben, a Magyarországra történő megérkezésekor, {{Hl|Pierre Choque}} művéből]] [[Fájl:Trombitás Simon címere, 1582.png|thumb|Trombitás sisakdísz {{Ch|Trombitás címer#Trombitás 1582|Trombitás}} Simon címerében, 1582]] [[Kép:Trombitások_Nógrád.JPG|thumb|Metszet Nógrád 1594-es ostromáról. Lóháton a fővezér, Mátyás főherceg, előtte magyar címeres palástban trombitások, dobos és zászlótartó vonul.]] [[Fájl:Hans von Francolin Herald to King of Hungary color.jpg|bélyegkép|{{Hl|Johann von Francolin}} magyar királyi herold]] [[Fájl:Magyar koronázási herold, 1835.png|thumb|V. Ferdinánd (1835–1848) magyar koronázási heroldja, 1835]] A herold elődje eredetileg kikiáltó volt, aki ura előtt járt vagy lovagolt. Erre utal a régi '''fullajtár''' kifejezés is, melynek jelentése királyi követ. Ez a német "Vorreiter" (előlovas) szóból származik. Hasonló kifejezések léteznek a régi szerb-horvátban, a csehben, szlovákban, lengyelben, oroszban, melyek részben magyar közvetítéssel jutottak ezen nyelvekbe. A 12. és 13. századi trubadúrköltemények szerint ha egy tornán egy új lovag jelent meg, egy heroldnak ki kellett hirdetnie. Eközben trombitákat és kürtöket is használtak, ezért a korabeli Németországban ezt a címer kikürtölésének (Wappen ausblasen) is nevezték. (Lehetséges, hogy a magyar kikürtöl, kidobol kifejezés is a lovagi kultúra hagyatéka.) A Képes Krónika egyik miniatúráján (1360 k.), mely [[Károly Róbert]] esküvőjét ábrázolja Erzsébettel, Łokietek Ulászló lengyel király leányával, két trombitás látható hosszú trombitával, rajta a király zászlójával. Amikor Candale-i Anna, későbbi királyné, Magyarországra tartva 1502. július 13-án bevonult Crema városába, {{Hl|Pierre Choque}} leírása szerint: "Mindannyian [a kíséret főúri tagjai] a mondott hölgy előtt haladtak, mindegyik a maga rendje szerint. A legközelebb hozzá Ageneiz [egy francia herold] és jómagam, Bretagne voltunk, Franciaország és Bretagne címereibe öltözötten. A mondott hölgy [Candale-i Anna] fogadására mintegy háromezren jöttek a város elé, köztük a település podestàja és kapitánya... Aztán a városból a hölgyek elé mintegy hatvan <s>olyan</s> szép hölgy érkezett..., tizenkét hintón érkezve,... a hintók tulajdonosainak címereivel díszítetten... Aztán a városkapuhoz érkeztünk, ahol a mondott hölgy elé járult az esperes, a káptalan, s más egyházi személyek... Minden rendnek zászlaja és keresztje volt, s számos ereklyét is magukkal hoztak. Aztán a mondott hölgynek felmutatták a keresztet, amelyet megcsókolt, és aranyszőttes baldachinernyőt nyújtottak föléje, amelyet négy, karmazsinvörös bársonyruhát viselő helyi nemesember tartott. A baldachin körül helyezték el a király [Franciaország] és az Ön [Bretagne] címereit, valamint a magyar király [II. Ulászló], a mondott hölgy [Candale-i Anna] és Szent Márk [Velence] jelvényeit... A mondott podestà és kapitány előtt menetelt két szép fiatal fegyvernök, két erős karddal,... s a két kard között a mondott podestà és kapitány címerei lógtak. A két fegyvernök előtt ment hat trombitás és négy nemesúr, akik zászlaikat hordozták, s a zászlók és trombiták az említett címerekkel voltak ékesítve." Július 16-án Bresciába bevonulva: "És volt ott hat trombitás, arannyal átszőtt vörös szaténból készült címeres zászlókkal. ...A kapunál a mondott hölgynek felmutatták a keresztet és az ereklyéket, amelyeket megcsókolt, majd fehér damasztbaldachint vontak felé, amelyet az említett fejedelmek és hercegnők címerei díszítettek. És a baldachintakaró belsejében egy nagy címerpajzson a magyar király és a mondott hölgy címereit ábrázolták." A július 18-i veronai bevonuláskor: "A mondott hölgy előtt haladtak a város elöljárói, mint például a podestà és a kapitány a törvény embereivel és katonákkal,... s volt velük hat nemesúr, akik hat lobogót hordoztak, valamint hat trombitás, akiknek zászlói aranyzsinóros azúrkék szaténből voltak, a zsinórok között ezüstsávval. ... Ezek a címerek voltak az előttük hordozott kardokról lelógó zászlókon is..." Július 22-én Vicenza városába bevonulva: "És volt ott kilenc hadilobogó és zászló, valamint hat trombitás. ... Ezután négy doktor a mondott hölgy fölé helyezte a baldachinernyőt, amely fehér és sárga csíkozású damasztból készült, s körben a mondott fejedelmek és hercegnők címerei díszítették. Majd rendben a gazdagon feldíszített főutcára mentek, amelyet mindenütt a mondott címerek [Franciaország, Bretagne, Magyarország, a velencei Signoria] ékesítettek." Július 25-én a Padovába való bevonuláskor: "Mert volt ott legalább hétszáz puskás katona, akik előtt menetelt hét zászlós, hat trombitással. A zászlók és lobogók világoskék és sárga felezetű szaténból készültek, a podestà címereivel... És a kapitány címerével... És két fegyvernök kivont karddal a kezében ment előttük, amelyen címerek lógtak, ahogy azt korábban már említettük. ...És a fehér damasztból készült baldachinernyő oldalain hasonlóképpen a mondott címerek voltak, ahogy azt föntebb említettük. Aztán rendben vonultak, a kárpitokkal díszített főutcán, mindenki saját rangja szerint." A Velencébe történő augusztus 1-jét követő 5-i napon tartott banketten: "Majd jött hat, a dózse címereivel feldíszített trombitás, akik leültek, majd utánuk két nagy sárkánykígyó, amelyeket két, dobon játszó albán ült, majd két sárkány, egy győzelmi kocsit húzva, amelyen egy herold és két fegyvernök ült, aranytunikában, Szent Márk címereit viselve a bal vállukon, de a herold címere koronás volt, míg a többieké nem. A herold egy levélből jelentette annak, aki a bankettet rendezte, hogy minden készen áll. ... és minden egyes közjáték [élőkép] közben arany- és ezüsttálakon és kupákban édességet és bort kínáltak. És nem volt olyan tál, amelyen ne lett volna négy kis aranyozott zászlócska, a király [Franciaország] és az Ön [Bretagne] címereivel, valamint a magyar király, a mondott hölgy [Candale-i Anna], Szent Márk és a velencei dózse jelvényeivel." A szeptember 27-i székesfehérvári bevonuláskor: "A mondott hölgy leszállt a lováról, kíséretében ott volt Lőrinc herceg, a boszniai király fia, Nyitra és Zágráb püspöke, valamint más nagyurak és főpapok. Előttük haladt a két címerhordozó, Ageneiz [Agencys] jobbról, én pedig balról, Franciaország és Bretagne címereibe öltözve. Az ön címerpajzsa hasított volt, és mint királynéi-hercegnői jelvény lett bemutatva. ... [a királyi pár találkozása után] Közelükben heroldként haladt Ageneiz, Sommerset és jómagam [Pierre Choque], mindenki saját fejedelmének vagy fejedelemnőjének címerét hordozva. Ezen a napon a király előtt kivont kardot hordoztak. Magyarország udvarmestere, Buzlai Mózes [udvarmester] irányította a menetet, mivel olyan nagyszámú volt a kíséret. Így vonultak trombitaszó kíséretében a városkapuig, amely a fentebb említett tartományok címeres lobogóival volt díszítve. Itt egyháziak fogadták őket keresztekkel és templomi zászlókkal, valamint egy szépen megmunkált és címerekkel gazdagon díszített baldachinos hordszékkel..." Az előlovasok (trombitások és dobosok) gyakran szerepeltek a magyar főurak kíséretében és udvartartásában is, akik ünnepi alkalmakkor (országgyűlés, házasság, keresztelő, hadba vonulás) reprezentációs feladatot kaptak. (A "síppal, dobbal, nádihegedűvel" való gógyítás ősi sámánszertartás is volt.) {{Hl|Apor Péter}} leírása szerint (1736) gróf Apor István († 1706) három trombitást tartott, szász-száz forint évi fizetéssel és napi három ejtel bor juttatással. Ugyancsak ő írta le a gazdag magyar úrfiak darutollas süvegét, lódingját, tarsolyát, ezüstkengyelét, gyémánttal, rubinnal vagy smaragddal kirakott aranysarkantyúját, vörösre festett, köves, göngyös szerszámú, arannyal szövött takarójú lovát, annak homlokán drága "medályba" rakott három, néha két darutollal. Őt kísérték sastollas, ezüst vagy aranygombos párduc-, tigris- vagy farkasbőrös szolgái, akik "fútták az töröksípot, trombitát". II. Rákóczi Ferenc híres udvari dobosa Dobos András volt, aki gróf Bercsényi Miklós szolgálatában is állt, majd 1707-ben az Andrássyakhoz szegődött és öreg koráig náluk szolgált. Egy 1747-ben készült festmény teljes díszben, lóháton ábrázolja a vén dobost. Nádasdy Ferenc (1555-1604) 70-80 főből álló sárvári udvartartásának népe naponta 14 asztalnál étkezett. Udvarának tagja volt a vándornyomdász Manlius, [[Nicolaus gabelmann|Gabelmann Miklós]] történetíró, [[Tinódi Lantos Sebestyén]] és számos nemesi ifjú is nevelkedett nála, akárcsak más főuraknál. Voltak saját síposai és hegedűsei, de szívesen fogadott vándormuzsikusokat is. A 17. században Nádasdy Ferenc udvarának 11 trombitásán kívül ismert az Esterházyak 9 és Thököly 15 trombitása. Nagy Zenekara volt Bethlen Gábornak, I. Rákóczy Ferenc udvarában három trombitásról és négy trombitás inasról, valamint török és lengyel síposról, négy sípos inasról, két hegedűsről, dudásról, virginásról és orgonistáról van tudomásunk. Ezen zenészek részben az udvari reprezentációs személyzet részét is képezhették. Ha egy főúr a (vesztes) csata után dobosok és trombitások nélkül, "lomposan" vonult be a városba, gúny tárgya volt a kortársak szemében. Forgách Zsigmond felső-magyarországi főkapitány egy kortárs prédikátor beszámolója szerint 1611-ben Szeben alól menekülve "rút, zsírködmönös voltával, kopják nélkül, trombitálás és dobos nélkül" vonult be Kassára. Az 1604-es országgyűlés előtt tűzvész dühöngött Pozsonyban ezért elmaradt a szokásos ünnepi felvonulás, nem szóltak a dobok és a trombiták. Tardi György ''Historia Szikszoiensis'' (1588) című versében is említi a dobosokat: "''Zöng az rézdob, harsog az sok trombita,/ Vitézmódra az seregöt biztatja:/ Jertök jobban az hitötlen pogánra -/ Velönk lészön az Istennek jobb karja!''" A Nógrád 1594-es ostromáról készült metszeten a fővezér, Mátyás főherceg lóháton látható, előtte magyar címeres palástban trombitások, dobos és zászlótartó vonul. 1595-ben ágyúlövések, trombitaszó és dobpergés tudatta a gyulafehárvári templom előtt összegyűlt tömegnek Báthory Zsigmond és Habsburg Mária Kriszterina esküvőjét. Az ''Annales de Nange'', azaz Guillaume de Nangis (1250 k.-1300) ''Chronicon'' című műve szerint Magyarországban már a keresztes háborúk alatt is voltak '''heroldok''', valószínű azonban, hogy ez az intézmény Anjou-korban jött létre. Ismert Herbordfi Herold cserelevele a vasvári káptalanból, 1325. május 16-ról és ennek átirata 1328. április 10-ről.<ref>[http://www.oszk.hu/kiadvany/tudtar/1837.htm Tudománytár repertórium 1837. Új f. 1. évf. 190]</ref> Nagy Lajos király csonka herold tartotta címere a budai várpalotából, valamint ugyanonnan egy 15. századi címertartó herold töredéke került elő. Az 1974-es budavári ásatások során feltárt szoborleletek között a magyar királyok mellett a magyar heroldok is jelen vannak. <gallery> Kép:Címertartó_herold_367.JPG|Címertartó herold töredéke az 1974. évi budavári ásatásról Kép:Herold_lovagjával_486.JPG|Herold lovagjával a budai palotából, 15. század. A budavári heroldszobrok párhuzama megtalálható a Cilleiek egyik pajzstartójának alakjában, valamint több 15. századi francia miniatúrán. Fájl:Lovag alak százszorszép díszítésű övvel, 1410-1420 körül.png|Lovagalak százszorszép díszítésű övvel, 1410-1420 körül Kép:A_herold_apródja_488.JPG|A herold apródja a budai palotából, 15. század Kép:Herold,_rekonstrukció.jpg‎|Az apród szobrának rekonstrukciója Kép:Herold_torzója_489.JPG|Herold torzója a budai palotából, 15. század Fájl:Heroldok kályhacsempékről XV. század.png|Heroldok kályhacsempékről, 15. század </gallery> A címerhasználat terjedésével egyre gyakrabban szerepelnek a címerekkel szakszerűen foglalkozó személyek. (A Vajdaságban ma is van Gerold, Magyarországon Herold családnév.) A 14. század közepén [[Hertul fia Miklós]] "cymerarius" egy Fertő tavi vámot kapott Nagy Lajos királytól. 1415-ben, amikor Zsigmond király bevonult Perpignanba, előtte egy magyar herold vonult, kezében felfelé tartott karddal. A város lakói azt hitték róla, hogy fogoly török fejedelem. Az egyes előkelőségek városokba való bevonulása (''triumphus, adventus, entrée, intrada'') ünnepélyes keretek között, pontosan meghatározott szimbolika között ment végbe (a városi lakosság egyrészének kivonulása a városfalak elé, megjelenik a helyi püspök, a relikviák, a szerzetesrendek, a nemesség, céhek, jogászok, a tudomány emberei és a diákság, néha a zsidóság is; hangsúlyos szerepet kapnak a bevonuló címerei, zászlói), mely valós politikai-hatalmi jelentéstartalommal rendelkezett. Ennek voltak részei a heroldok is. (A város előtt annak elöljárója a tömeg jelenlétében üdvözli az érkezőket, a városkapuhoz érve, melyet az érkező és a fogadó címereivel díszítik, az egyháziak vonulnak fel, az utcákat virágokkal, pálmaágakkal, az előkelőség és rokonai címerével, üdvözlő feliratokkal díszítik fel, az érkező előkelőséget taps, zeneszó és éneklés fogadja; az előkelőség baldachinos ernyő alatt a szállására megy, mely során az útkereszteződésekben moralizáló élőképekkel szórakoztatják [1502-ben Candale-i Anna királyné vicenzai bevonulásakor útban Buda felé: a Jessze fáján trónoló Szűz Mária, körülötte címereket hordozó angyalnak öltözött fiatal lányokkal, a Fortuna kerekén ülő tizenkét királynővel, Cupidóval, a liturgia Sanctus himnuszából származó Benedictus qui venit (Zsolt. 118, 26) feliratával; a negyedik útkereszteződésnél három, istennőnek öltözött, eladósorban levő, 15–16 éves leány ajánlotta a leendő királynőnek hatalmát, de úgy, hogy öltözékükből kilátszott a keblük], a város fogadást ad a tiszteletére, vacsorával és táncmulatsággal, hódolatadással; a vendég ajándékot kap kenyér és bor formájában.) A menet előtt herold(ok) vitték az érkezők címereit. Egy 14. század végi oklevél szerint Zsigmond király hívei a zászlaján a "hűtlen János bán címerét" vivő embert [heroldot, zászlóvivőt] fogtak el. (Bertényi új. m. 59.) Zsigmond [[Königsbergi János]] személyében a magyarországi heroldok fölé címernagyot (címerkirályt) nevezett ki. 1457-ben V. László leánykérő követségében a francia királyhoz a Tours-i bevonuláskor "Magyarország címeres heroldja" is részt vett és a lakomán nagy számban voltak fegyveresek, heroldok, trombitások és hangszeren játszó személyek. Candale-i Anna 1502-es székesfehérvári házasságkötése előtt a menet élén három herold vitte a házasulandók címerét. Középen {{Hl|Pierre Choque}} vitte a jövendő királyné címerét, mivel nem volt saját címerhordozója. A francia királyi pár címereit egy másik francia herold, Ageneiz vitte (aki az út kezdetétől a kíséret tagja volt, és Franciaország címerébe volt öltözve), noha ezt a feladatot az angol Somerset heroldja is szívesen ellátta volna (aki Velencében csatlakozott a királyné kíséretéhez), de végül az ő országának a címere is megjelent a menetben, a magyar közönség nem kis érdeklődésétől kísérve. A harmadik címert, II. Ulászló címerpajzsát nyilvánvalóan egy magyar herold (talán Buzlai Mózes udvarmester) vitte. A magyar heroldot ("le Heraut de Hongrie") Marcus Vulson [[de la Colombière]] is elmíti híres 1639-es művének bevezetőjében a de Coucy család címerével kapcsolatban. Rudolf király heroldja a kassai származású [[Ruda János]] volt. A bécsi Burgban (a Schatzkammerban) őriznek egy címeres egyenruhát, melyet a 17. században a magyar herold viselt. II. Mátyás 1608-as pozsonyi koronázásán egy francia kisnyomtatvány (''Cérémonies observées au couronnement de Mathias deuxiesme roy de Hongrie''. J. Périer könyvkereskedő kiadása. Párizs, 1609., Lyon, 1609.) leírása szerint a menetben két (más források szerint tíz) nemes ember vitte a magyar tartományok lobogóit és zászlóit, majd őket követte a herold, oldalán fegyverrel, magyar pajzzsal elöl-hátul (címeres dalmatikában), fehér bottal a kezében. Őt követték az ország főtisztviselői, akik a királyi jelvényeket hozták (a királyi palástot, egy régi keresztet Jézus keresztjének egy darabjával, ereklyetartót, jogart, országalmát, királyi kardot, királyi koronát). [http://www.aetas.hu/2013-03.pdf 184.] III. Károly 1712-es koronázásán nem a magyar kancellária állította ki Magyarország heroldjait, mint korábban, hanem az udvari kancellária. A lovagi ceremóniákkal lehet kapcsolatban a Bocskai István által 1606-ban a Karácsony családnak adományozott magyar nyelvű címeres levélben olvasható "Kopia ütkezet", "Ket emberek viadallia", "Nemesi es vitezleo giakorlasok", "jel kiadas", "zazlok emelese", "vitezleő giakorlasok", "vízi hadak", "gieőreo öklelesek", "zep oltezetio pompak" stb. kifejezés is. [[Kép:Pacher_címer.PNG|thumb|Német és magyar herold mint a Pacher család 1702-es címerének címertartója]] [[Fájl:A Pejáchevich család grófi címere német és magyar herold pajzstartókkal (18–19. század.jpg|bélyegkép|A Pejáchevich család grófi címere német és magyar herold pajzstartókkal (18–19. század)]] Herceg Esterházy Pál (1635−1713) nádor a törökökön aratott zalánkeméní diadal (1691) hálájaként párját ritkító, látványos processziót vezetett Kismartonból Máriacellbe. A celli bevonulást személyesen vezette, vele volt felesége, gróf Thököly Éva, mind a négy fiuk, a kiterjedt Esterházy família s más főúri családok tagjai. A felvonulók közt díszruhás heroldokat, muzsikusokat, énekeseket lehetett látni, több száz címeres zászló lobogott, 665 fehér ruhás leány szenttárgyú képeket, szobrocskákat vitt, a szentolvasó titkait vörös-, fehér- és aranyruhás, jelmezes alakok szimbolizálták. A hálaadó zarándoklaton 11 ezer ember vett részt és mint a nádori processzió került a történelem évkönyvébe.[http://www.federatio.org/mi_bibl/NyMTA_1987.pdf (143-144. l.)] Heroldok szerepelnek [[pajzstartó]]ként a Pejáchevich család 1772-es grófi címerében, mely [[Nagy Iván]] leírásában (IX. 198.) a következő: "...jobbról német herold fekete talárban, sárga dalmaticába öltözve, fején arannyal szegett, vörös tollakkal díszített háromszögű német süveg, mellén koronás kétfejű fekete sas, jobb kezében fekete papírtekercset tart. Balról magyar herold sárga csizmában, vörös talárban fehér dalmaticában mellén Magyarország koronás címerével, fején kócsagtollas vörös tetejű prémes kalap, bal kezében vörös tekercset tart." A heroldok elmaradhatatlan részvevői voltak a királykoronázásoknak. Az 1790-es koronázási menetben {{Hl|Pávits József}}, Magyarország heroldja vonult fel, akinek térdig érő fehér ingének elejére és hátuljára is a magyar címert festették.<ref>VAJNÁGI MÁRTA: ''Koronázás a Német-római Birodalomban és Magyarországon a kora újkorban''. VILÁGTÖRTÉNET (2014) 2:280 (267–293.).[https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/11829/kulonlenyomatVT2014_koronazas_u_214923.986923.pdf?sequence=1]</ref> Az 1792-es koronázáson Magyarország heroldja magyar süvegben és fehér pálcával lóháton vonult fel.<ref>''Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével''. Szerkesztette Forgó András. Pannonhalmi Főapátsági Levéltár, A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára. Pannonhalma–Veszprém, 2013 73.[https://www.academia.edu/4974955/Ad_dignitatem_regiam_sublevetis._A_18._sz%C3%A1zadi_magyar_kir%C3%A1lykoron%C3%A1z%C3%A1sok_t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%A9hez]; Egy másik leírás: [a koronázási menetben volnult]"á Magyar ''Herold'' fejér páltzátskával - az Orɾzág Birája ez is páltzáskával" Magyar Kurir, (49.) 1792. június 19. 766.[http://dspace.bcucluj.ro/bitstream/123456789/41003/1/BCUCLUJ_FP_H140_1792_001_049.pdf]</ref> Nagy Iván említi (I. 281.), hogy 1803-ban Bécsben {{Hl|Palocsay János}}, császári királyi [[tanácsos]], kancelláriai titkár és magyarországi herold október 18-án igazolta a pilisi Beleznay család nemzedékrendjét. Idővel a [[világi lovagrend]]eknek és egyes [[érdemrend]]eknek is volt heroldi hivatala. 1771-ben Klobusiczky Antal Nagy Iván szerint (VI. 280.) a magyar királyi udvari kancelláriánál "titiknok" és a [[Szent István Rend]] heroldja volt. I. Ferenc József 1867-es koronázásán egy magyar királyi herold is felvonult. Az első világháború után a nemesi ügyekkel ([[nemességigazolás|nemesség]] és címigazolás, címervizsgálat stb.) A Magyar Királyi Belügyminisztérium foglalkozott. Az osztrák sematizmusok alapján úgy tűnik, hogy a 18-19. században (és valószínűleg a megelőző két évszázadban is) a bécsi udvartartáson belül a heroldok kettős funkciót töltöttek be. ''Egyrészt'' a magyar kancellárián belül létezett magyar királyi herold (Königreich ungarischer Herold, Königreich Ungarn Herold), azaz a magyar kancellária heroldjának a tisztsége, aki ''másrészt'', az udvartartáson belül, a többi (2 birodalmi [német], 1 magyar, 1 cseh és 1 osztrák főhercegi) herolddal együtt alkotta a császári birodalmi heroldok (Kaiserliche Reichsherolden) testületét. A két szervezetben pedig ugyanazok töltötték be a heroldi tisztségeket. (Valamint a magyar kancellárián belül a Szent István Rendnek is volt saját heroldja). Az első funkciót talán tekinthetjük a magyar királyi herold, a másodikat pedig a magyar címerkirály funkciójának. Így pl. 1797-ben (amikor a Szent István Rend heroldja Horváth Ferenc volt) a magyar kancellárián Pavics József neve szerepel, mint herold (Königreich Ungarn Herold), ugyanakkor magyar királyi heroldként (Kön. ungarischer Herold) tagja volt a császári birodalmi heroldok (Kaiserliche Reichsherolden) szervezetének is, akik (1790-ben) a koronázáson (címerkirályként?) lóháton vonultak fel[https://books.google.sk/books?id=WUBJAAAAcAAJ&pg=RA2-PA3&lpg=RA2-PA3&dq=Joseph+Fauken&source=bl&ots=iQGao8gDty&sig=aXiPgcXDSWmMRIIP7UgTjOawyQ4&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwj8voWN4PfYAhWDYVAKHaEEBB8Q6AEIVzAO#v=onepage&q=Joseph%20Fauken&f=false 319. l.] (miközben az egyszerű heroldok talán gyalogosan meneteltek). '''Magyar heroldok:''' 1352-ben Hertulfia Miklós cymerarius (királyi herold vagy címerfestő) fordul elő. (Turul 1889/4. 182.) 1412 - {{Hl|Königsbergi János}}, címerkirály Zsigmond király alatt, Hungerland hivatali névvel, az összes magyar herold és perszevant fölött állt. 1440 - Heinrich de Riche, Ungerland hivatali névvel magyar királyi herold [https://books.google.sk/books?id=raIAAAAAcAAJ&pg=PR73&lpg=PR73&dq=krabatland&source=bl&ots=pfWAN5fzM7&sig=9uU9oepBeA1KvBgY4xlxTgpsPng&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwj234Selv_YAhWNCewKHTj5Dy84FBDoAQgmMAA#v=onepage&q&f=false XXXV. 103. 1440.] [http://www.regesta-imperii.de/regesten/20-19-2-baden/nr/c308e1de-63f3-4d33-a68b-a0d14939baa5.html][http://www.regesta-imperii.de/regesten/20-19-2-baden/nr/bdbef2bc-9ea7-49ce-9268-a1555f5f388e.html] 1444-ben még valószínűleg ugyanő áll Unferland hivatali néven VI. Albert stájer herceg szolgálatában. 1452-ben talán ugyanő szerepel Bécsben Hunyadi János látogatásánál.[https://books.google.sk/books?id=0B9UAAAAcAAJ&pg=PA145&lpg=PA145&dq=ul%C3%A1szl%C3%B3+heroldja&source=bl&ots=OrVbRjg_65&sig=XRfSr8MbZDuxoUQpDHv3YOJxjNc&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwj-o66g16TZAhVLmbQKHThUDQQ4ChDoAQg1MAM#v=onepage&q=ul%C3%A1szl%C3%B3%20heroldja&f=false 145. l.] 1443-ban Johann gen[annt] Krabatland horvát királyi perszevant. [https://books.google.sk/books?id=raIAAAAAcAAJ&pg=PR73&lpg=PR73&dq=krabatland&source=bl&ots=pfWAN5fzM7&sig=9uU9oepBeA1KvBgY4xlxTgpsPng&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwj234Selv_YAhWNCewKHTj5Dy84FBDoAQgmMAA#v=onepage&q&f=false LXXIII. 648. 1443.] 1559-1584 {{Hl|Johann von Francolin}} a magyar királyi herold. 1584-1609 {{Hl|Ruda János}} a magyar királyi herold. 1694-1715-től-1723-1729-ig {{Hl|Johann Bernhard Gögger von Löwenegg}} a magyar királyi herold[https://books.google.sk/books?id=1poAAAAAcAAJ&pg=RA2-PA11&lpg=RA2-PA11&dq=Bernhard+von+G%C3%B6gger+L%C3%B6wenegg&source=bl&ots=fqRbmiYKEt&sig=LqLmlqEibor0eQXO-fS5_dymAsE&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwik4PbBt_jYAhVFIlAKHXVvADgQ6AEIMTAB#v=onepage&q=Bernhard%20von%20G%C3%B6gger%20L%C3%B6wenegg&f=false 11. (30.), VII. (274.)], aranysarkantyús lovag, királyi tanácsos. [https://books.google.sk/books?id=BoxBAAAAcAAJ&pg=RA3-PA599&lpg=RA3-PA599&dq=Bernhard+von+G%C3%B6gger+L%C3%B6wenegg&source=bl&ots=iz3sNDxoGa&sig=8y0mg2STeHy0jR2RKYlurt-XzB8&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwik4PbBt_jYAhVFIlAKHXVvADgQ6AEINTAC#v=onepage&q=Bernhard%20von%20G%C3%B6gger%20L%C3%B6wenegg&f=false 599., 307., 308., 571., 573.] [https://books.google.sk/books?id=-ttdAAAAcAAJ&pg=PT62&lpg=PT62&dq=Bernhard+von+G%C3%B6gger+L%C3%B6wenegg&source=bl&ots=WKa3t5q6Go&sig=B9VZQwO-N9VUUPiwa3juIa1Ex2w&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwik4PbBt_jYAhVFIlAKHXVvADgQ6AEISDAG#v=onepage&q=Bernhard%20von%20G%C3%B6gger%20L%C3%B6wenegg&f=false 1722: F&G (64.)] [https://www.academia.edu/31486086/A_b%C3%A9csi_udvartart%C3%A1s_magyar_alkalmazottai_1711_%C3%A9s_1765_k%C3%B6z%C3%B6tt 1729: 90.] 1729-1754 Üresedés. VI. Károly császár alatt egyedül Löwenegg viselte a tisztséget, majd Mária Terézia trónra lépésekor sem vettek fel új magyar heroldot, hanem úgy határoztak, hogy a koronázáson valamelyik másik örökös tartománybeli herold helyettesítse, de később majd pótolni kell az üresedést. 1745-ben Johann Georg Pakay és Franz Josef Gössinger pályázott a magyar heroldi pozícióra, de Franz Reisch 1754-es kinevezéséig senki sem nyerte el a tisztséget.[https://www.academia.edu/31486086/A_b%C3%A9csi_udvartart%C3%A1s_magyar_alkalmazottai_1711_%C3%A9s_1765_k%C3%B6z%C3%B6tt 1729: 90-91.] 1746-ban még mindig üresedés volt a magyar királyi herold hivatalában. [https://books.google.sk/books/about/Kayserlich_und_K%C3%B6niglicher_wie_auch_Erz.html?id=LZsAAAAAcAAJ&redir_esc=y 6. (295.)] 1754-től 1756-1760-ig Franz Reisch a magyar herold. [https://books.google.sk/books/about/Kayserlich_und_K%C3%B6niglicher_wie_auch_Erz.html?id=bZsAAAAAcAAJ&redir_esc=y 366.] [https://books.google.sk/books?id=XfFkAAAAcAAJ&pg=PT44&lpg=PT44&dq=K%C3%B6nigl.+Hungarischer+Herold&source=bl&ots=XnKvI9o1Vs&sig=rpKO510ZG-raTE2Cu33K-NOIEtQ&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiD5tKi9PfYAhVNEVAKHUm4DpwQ6AEILTAB#v=onepage&q=K%C3%B6nigl.%20Hungarischer%20Herold&f=false 63. l.] [https://books.google.sk/books/about/Kayserlich_und_K%C3%B6niglicher_wie_auch_Erz.html?id=iJsAAAAAcAAJ&redir_esc=y 385.] 1760-tól-1765-ben {{Hl|Gyárffás Mátyás}} volt a magyar (és birodalmi) herold (Königl. Hungarischer Herold). [https://books.google.sk/books?id=upsAAAAAcAAJ&pg=PA20&lpg=PA20&dq=Kayserlich-+und+K%C3%B6niglicher,+wie+auch+Erz-herzoglicher&source=bl&ots=MyTY-3TF9_&sig=vj6GOsG8LgbFcsjC-P5ropQv5BQ&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwip6-3GrPjYAhVl6YMKHVgAA7AQ6AEISTAG#v=onepage&q=Kayserlich-%20und%20K%C3%B6niglicher%2C%20wie%20auch%20Erz-herzoglicher&f=false 409. l.] 1775-76-ban még mindig Gyárffás a magyar királyi herold, [https://books.google.sk/books?id=-ZsAAAAAcAAJ&pg=PA329&lpg=PA329&dq=K%C3%B6nigl.+Hungarischer+Herold&source=bl&ots=9Q6aUQlshf&sig=QUaqv6zNtlPL-ycpaYNJ4bfXL_o&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiD5tKi9PfYAhVNEVAKHUm4DpwQ6AEIKTAA#v=onepage&q=K%C3%B6nigl.%20Hungarischer%20Herold&f=false 329., 347. l.][https://books.google.sk/books?id=1c9fAAAAcAAJ&pg=PA354&lpg=PA354&dq=Mathias+Gy%C3%A1rf%C3%A1s&source=bl&ots=kWjQAopmRv&sig=5e64jelvrqagYMzEszUCxJCCRi0&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwi9vqqWo_jYAhXOblAKHTHPC-kQ6AEINTAD#v=onepage&q=Mathias%20Gy%C3%A1rf%C3%A1s&f=false 354. l.] 1776-ban már hiányzónak (abwesend) írják. [https://books.google.sk/books?id=1c9fAAAAcAAJ&pg=PA354&lpg=PA354&dq=Mathias+Gy%C3%A1rf%C3%A1s&source=bl&ots=kWjQAopmRv&sig=5e64jelvrqagYMzEszUCxJCCRi0&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwi9vqqWo_jYAhXOblAKHTHPC-kQ6AEINTAD#v=onepage&q=Mathias%20Gy%C3%A1rf%C3%A1s&f=false 327.. 354. l.] 1779-ben üresedés volt a magyar (és cseh) királyi herold hivatalában. [https://gdz.sub.uni-goettingen.de/id/PPN776871617 367. l.] 1780-ban üresedés a magyar (és a cseh) királyi herold hivatalában. [https://gdz.sub.uni-goettingen.de/id/PPN776871617 349. l.] 1781-ben üresedés a magyar (és a cseh) királyi herold hivatalában.[https://books.google.sk/books?id=Rk03AAAAYAAJ&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions 380.] 1784-ben üresedés a magyar (és a cseh) királyi herold hivatalában. [https://books.google.sk/books/about/Hof_und_Staats_Schematismus_der_r%C3%B6m_kai.html?id=34sAAAAAcAAJ&redir_esc=y 170.] 1789-ben üresedés volt a magyar (és a cseh) királyi herold hivatalában. [https://books.google.sk/books?id=Hz4_AAAAcAAJ&pg=PT28&lpg=PT28&dq=Joseph+Fauken&source=bl&ots=A-9WhpANdZ&sig=7RgMeihtoA7PX6gaPVtYDC7R1SY&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwj8voWN4PfYAhWDYVAKHaEEBB8Q6AEISDAL#v=onepage&q=Joseph%20Fauken&f=false 39.] 1791-1792-1793-1796-ban {{Hl|Pavics József}} a magyar királyi herold. (Pavich alakban)[https://books.google.sk/books/about/Kaiserlich_k%C3%B6niglicher_Hof_und_Ehrenkal.html?id=bT4_AAAAcAAJ&redir_esc=y 43.][https://books.google.sk/books/about/Kaiserlich_k%C3%B6niglicher_Hof_und_Ehrenkal.html?id=dD4_AAAAcAAJ&redir_esc=y 41.][https://books.google.sk/books/about/Kaiserlich_k%C3%B6niglicher_Hof_und_Ehrenkal.html?id=fD4_AAAAcAAJ&redir_esc=y 41.] [https://books.google.sk/books/about/Hof_und_Staats_Schematismus_der_r%C3%B6m_kai.html?id=EIwAAAAAcAAJ&redir_esc=y 156., 340.] 1797-ben {{Hl|Pavics József}} fordul elő a magyar kancellárián, mint magyar királyi herold (Königreich Ungarn Herold), ugyanakkor a császári birodalmi heroldok (Kaiserliche Reichsherolden) szervezetén belül is létezett egy másik magyar királyi heroldi hivatal (Kön. ungarischer Herold), melyet ugyanő töltött be, a többi (2 birodalmi, 1 magyar, 1 cseh, 1 osztrák főhercegi) udvari (birodalmi) herolddal együtt, [https://books.google.sk/books?id=I5wAAAAAcAAJ&pg=PA334&lpg=PA334&dq=K%C3%B6nigl.+Hungarischer+Herold&source=bl&ots=J-JQK7Ikm8&sig=0w_K4lI950BwRJwyuyhnXBqgoSU&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiD5tKi9PfYAhVNEVAKHUm4DpwQ6AEINjAD#v=onepage&q&f=false 151., 334. l.] akik (1790-ben) a koronázáson lóháton vonultak fel.[https://books.google.sk/books?id=WUBJAAAAcAAJ&pg=RA2-PA3&lpg=RA2-PA3&dq=Joseph+Fauken&source=bl&ots=iQGao8gDty&sig=aXiPgcXDSWmMRIIP7UgTjOawyQ4&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwj8voWN4PfYAhWDYVAKHaEEBB8Q6AEIVzAO#v=onepage&q=Joseph%20Fauken&f=false 319. l.] 1779-ben és 1780-ban a magyar kancellárián még expedítor. [https://gdz.sub.uni-goettingen.de/id/PPN776871617 197. l.][https://gdz.sub.uni-goettingen.de/id/PPN776871617 186. l.] 1798-ban Pavics József magyar királyi herold,[https://books.google.sk/books?id=7U83AAAAYAAJ&pg=PA329&lpg=PA329&dq=Joseph+Fauken&source=bl&ots=YYKbRGWgR9&sig=09qaTk0srwM16WIZvIIyUrYiBbA&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjd6_OB7PfYAhVFaFAKHVGXA0s4ChDoAQg3MAI#v=onepage&q=Joseph%20Fauken&f=false 329. l.], aranysarkantyús lovag, cs. és k. tanácsos, udvari familiáris (Aulae Regiae Familiaris), magyar királyi udvari főtitkár, kiadóhivatali igazgató (Expedits Director), Baranya vármegye bírósági társülnöke, Bécsben a Passauerhof 395. alatti lakos. (uo. 148-149.). 181-1802-1803-1804-1808-ban {{Hl|Palocsay János}} volt a magyar királyi herold (Königl. ungarischer Herold), Faucken pedig az egyik birodalmi herold (Kaiserl. Reichsherold). [https://books.google.sk/books?id=1r63fkQv7yUC&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions 381.] [https://books.google.sk/books?id=Ol0NAAAAIAAJ&redir_esc=y 49., 373. l.][https://books.google.sk/books?id=RvFkAAAAcAAJ&pg=PT43&lpg=PT43&dq=Joseph+Fauken&source=bl&ots=gMwKZiCU_h&sig=SMJam3iok4HfOakMCmqxICx5hpI&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwj8voWN4PfYAhWDYVAKHaEEBB8Q6AEIUzAN#v=onepage&q=Joseph%20Fauken&f=false 31.] 1808-ban herold, magyar főtitoknok, Köllnerhofgasse 786. alatti lakos.[https://books.google.sk/books?id=YNJSAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false 42.] 1779-ben a kacellárián koncipista (fogalmazó). [https://gdz.sub.uni-goettingen.de/id/PPN776871617 196.] 1780-ban a magyar kancellárián még viceprotokollista [https://gdz.sub.uni-goettingen.de/id/PPN776871617 186. l.] 1811-1816-ban Jaszvitz József magyar királyi herold, cs. és k. tanácsos, magyar udvari titkár Singerstraße 951. alatti lakos. [https://books.google.sk/books?id=D5XT7ZwWcD8C&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions 55.] [https://books.google.sk/books?id=GhPud1sNUVAC&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions 59.] [https://books.google.sk/books?id=JR_hpQtX4pwC&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions 63.] [ 69.] 1827-ben cs. és k. tanácsos, udvari titoknok, Singerstraße 895. alatti lakos.[https://books.google.sk/books?id=icAbAQAAMAAJ&dq=Hof-%20und%20Staats-Schematismus&hl=hu&source=gbs_similarbooks 89.]. 1835-1836-ban magyar királyi herold, cs. és k. tanácsos, magyar királyi udvari főtitkár, Bécsben a Singerstraße 895. alatti lakos. [https://books.google.sk/books?id=NaOlHnHXYowC&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions 85.] [https://books.google.sk/books?id=7m1MAAAAcAAJ&pg=PP356&lpg=PP356&dq=K%C3%B6nigl.+Hungarischer+Herold&source=bl&ots=kIfkMm2t3P&sig=iZhTOeYXtJTZUkNtt9tOhhmCpdQ&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiD5tKi9PfYAhVNEVAKHUm4DpwQ6AEIOjAE#v=onepage&q&f=false 357. l.] 1779-ben és 1780-ban (Ludwig) a magyar kancellárián még regisztrátorsegéd [https://gdz.sub.uni-goettingen.de/id/PPN776871617 197.][https://gdz.sub.uni-goettingen.de/id/PPN776871617 186. l.] 1837-1839-1847-ben Hadáry Antal magyar királyi herold, valóságos magyar királyi udvari titkár, Torna és Hont vármegye bírósági társülnöke, Bécsben a Josephstadt 189. alatti lakos.[https://books.google.sk/books?id=RqYfCMMPcbcC&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions 109.][https://books.google.sk/books?id=26iVpDCtETcC&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions 113.], 1847-ben a Szent István Rend heroldja, királyi tanácsos.[https://books.google.sk/books?id=WLEUAAAAYAAJ&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions 22.] Még a hivatalában volt, amikor 1847-ben meghalt.[https://books.google.sk/books?id=WLEUAAAAYAAJ&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions az index után] 1847-től {{Hl|Pauly Károly}}, udvari titoknok fordul elő, mint "Magyarország czimernöke, [Bécs] am Peter, 575. sz."[https://books.googleusercontent.com/books/content?req=AKW5Qadj2wkYNh_S_n40xnqoJP58RMz9g6WL3VsMmW3pzRlLb_pm3MTgrFmQOLLcLnSAmy2ibTsZHMPuSpVz3j4kefjgcV6dKrt-Eiq01eninuQ_fHkFGp0q3sVyWJ326gjkOoMegAKitRrWr1ghBB8SzxzpMYLsi7DAqI2LCr1xWuzT1cowW8kl4Iq7-YSuUb3hEp40HwzbJBi0iXi593mtOgssS2Gyyo3hWeUv8E1uFMIUatYnzjaanAAZ0v33TSs63HuJfccIDwvaWsM7gHi4dIpQEBchvmZJ2Zpy4XcesiC2vXOBDB4 (100. l.)] 1847-ben Kumpfgasse 824. alatti lakos.[https://books.google.sk/books?id=WLEUAAAAYAAJ&dq=Franz%20Horvath%20k.%20k.%20rath&hl=hu&source=gbs_book_other_versions 104.] 1848-ban valóságos magyar királyi titoknok, Kumpfgasse 824. alatti lakos. [https://books.google.sk/books?id=L2ANAAAAIAAJ&dq=Hof-%20und%20Staats-Schematismus&hl=hu&source=gbs_similarbooks 105.] <gallery> Fájl:Magyar herold Bikkessytől, 1816.png Fájl:Magyar herold Trentsensky metszetén, 1820 k..jpg </gallery> '''Jegyzetek:''' <references/> <small>'''Kirux''' (hirdető, kikiáltó, herold). Kivált a királyság és a nemesállam korában, később pedig a nemzeti viszonyok terén fontos szerepe volt. Hajdan a c-ök a fejedelmek és előkelők követei, szolgálattévő kamarás-féléi voltak nyilvános és magánügyekben. Il. 1, 334: chruces, DioV aggeloi hde kai andrwn. Ők gyűjtötték össze a gyűléseket, ők tartották fenn a rendet, törvénykezéseknél és áldozásoknál is szerepeltek, s már akkor a hadviselő felek közvetítői is voltak. A magánéletben ügyeltek a háztartásra, fogadták a vendégeket, felügyeltek az asztali szolgálatra, énekest szereztek, gondozták a vendégek kocsiját stb. Mint különböző városok v. államok követei már akkor is későbben is a nemzetközi jog védelme alatt állottak, s megsértésükre ritkán volt példa (l. mégis Bulis, 2. és Plut. Pericl. 30). Athenaeben sok nyilvános c. volt alkalmazva, rendesen fizetéssel, egyes tisztviselők mellett. A tanácsnak is volt külön, fizetett c.-e, c. thc boulhV, később c. th boulhV kai tou dhmou. CIA II 73. 329. Rendesen csak az alacsonyabb néposztály tagjai vállalkoztak az c. szerepére, kitől különben előleges hangpróbát (docimasia eujwniaV) követeltek. Demosth. 19, 338. Alkalmazásuk ideje alatt egy testületet alkottak, s együtt étkeztek (aisitoi, CIA III 1019). Jelvényük két kigyóval körülfont olajfa- vagy borostyánpálcza volt; mint békekövetek gyapjúszalaggal övezett olajfaágat hordtak. Tekintélyesebb állása köztük csak az Areopagus c.-ének volt, c. thV ex ’Areiou pagou boulhV. CIA II 481. III. 10. 721. – Romában a c. neve ''caduceator'' (caduceus a pálczáé) vagy ''praeco'' [magyar prékó: Sz. L.], ''legatus'', ''orator'', különös ténykedése szerint; a hadi követé ''fetialis'' (l. Fetiales). ''GY. GY.'' (''Ókori lexikon''. Szerkesztette: Pecz Vilmos. Budapest, I-II. 1902-1904)[http://mek.niif.hu/03400/03410/html/4194.html]</small> === Lásd még === [[heraldika]], [[címerkirály]], [[perszevant]], [[apród]], [[címerköltő]], [[trubadúr]], [[lovagi torna]], [[címerfestő]] https://sk.pinterest.com/thiltmann/heralds/ [[Kategória:Heraldika]] mwi69zq7bik6w1jju7usyfad18qu1m8 0 28268 553325 514937 2026-08-02T00:25:37Z KeFe 20 553325 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Címlapok]] [[Kategória:Kertészet]] {{Rövidítés|[[WK:Kert]]}} {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Szerkesztő:KeFe/Kertészet (könyvterv)|(könyvterv)]] {{Csonk-kert}}<br /> {| cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" | valign="top" style="width:800px; border:solid 1px #339966;" | :A kertészet egyedi ápolást igénylő növények termesztésével és parkok, kertek gondozásával foglalkozó művelési ág. {{Kert- | szín = #339966 | cím = Üdvözlet | tartalom = {{Kert-üdv}} }} |} </div> {{navbox |név = Munkaerőfelvétel |cím = {{Kacsint)}} Munkaerőfelvétel |állapot = collapsed |felül = <font color="#800000">A [[Wikikönyvek|Wikikönyvek]] felvételre keres jó idegállapotban lévő munkatársakat a következő munkakörök betöltésére: </font> : <font color="#800000">'''Asztalos'''</font> (faanyag szakértő) <small><font color="#000000">- faanyag károk, gombakárok, rovarkárok, kezelések, faanyagvédelem, favédő szerek, régi és új stílusú bútorok leírására.</font></small> : <font color="#800000">'''Kertész'''</font> (haszonnövény szakértő) <small><font color="#000000">- dísz- és haszonnövény, kertészeti gép, eszköz, kertészeti szolgáltatás, kerti bútorok, Kerti tó- és szökőkút technika, mezőgazdasági szerszámok, erő- és munkagépek, a [[Szerkesztővita:KeFe/Kertészet (könyvterv)|"Kertészet"]] ismeretterjesztő könyv és kertészeti naptár megírása - (amihez [[Szerkesztővita:Pipi69e‎|Pipi69e‎]] szívesen segít) - és ha kialakulna egy TEAM én is szívesen besegítenék stb.</font></small> : <font color="#800000">'''Méhész'''</font> <small>A [[Kertészet/Méhes|Méhészet]]i könyv megírására.</small> : <font color="#800000">'''Orvos'''</font> (természetgyógyász)<font color="#000000"> </font> : <font color="#800000">'''Patikus'''</font> (gyógyszerészt)<font color="#000000"> </font> : <font color="#800000">'''Kémikus'''</font> (vegyészt) <font color="#000000"> : <font color="#800000">'''Szakács'''</font> (séf) <font color="#000000"> <small>A [[Szakácskönyv|Szakácskönyv]] fejlesztésére, karbantartására, felügyeletére és az itteni cikkek tévedéseinek korrigálására, és a Wikikönyvekbe tévedő szerkesztők mentorálása, valamint a vandálok bejegyzéseinek visszaállítása, törlése.</font></small> ---- : <font color="#004200">'''Maximális fizetés:''' '''1 órára = 60 perc''', és egyéb juttatások:<small></font> <font color="#000000">Pl.: Szerkesztési segítség a kezdetekben, biztatás, hogy "nagyon jó, amit csinálsz", majd néhány hónapi munkád után közlik veled, hogy nem tetszik, másként kellett volna, nem értesz hozzá. De akkor már meg vagy fogva, kapod a vitalapi áldásokat, esetleg néhány dicsérő, elismerő szót, vagy a tudomásodra hozzák, hogy kezdő vagy a szakmádban. '''Ez csak megéri - nem?''' </font></small> }} {| cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" | valign="top" style="width:600px; border:solid 1px #339966;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = [[Kertészet/Kerttervezés|Kerttervezés]] | tartalom = <small>Mire van szükségünk, mi termelhető az adott területen </small> <small>A topográfiai tulajdonságok </small> <small>fekvés, nagysága, talaj, környezete, állapota </small> <small> </small> <small>Milyen méretű legyen a kertünk, vázlatrajz </small> <small>A talaj minősége </small> <small>talajvizsgálat, vízvételi lehetőségek, vízminőség </small> <small> </small> <small>Kerti építmények </small> <small>Milyen épület szükséges, tervrajzok </small> <small> </small> <small>Mi legyen a pihenőkertben </small> <small> </small> <small> </small> }} | valign="top" style="width:200px; border:solid 1px #cc0000;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = Tartalom | tartalom = [[Kertészet/Kerttervezés|Kerttervezés]]<br /> [[Kertészet/Kertvásárlás|Kertvásárlás]]<br /> <small>[[Kertészet/A kert mérete|A kert mérete]]</small> <small>[[Kertészet/Vizsgálatok|Vizsgálatok]]</small> [[Kertészet/Környezet|Környezet]]<br /> [[Kertészet/Kertépítés/Épület és tároló|Épület és tároló]]<br /> }} |}</div> {| cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" | valign="top" style="width:600px; border:solid 1px #339966;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = [[Latin|Latin]] | tartalom = #[[Latin/Növények/Növénytörzsfejlődés|Növénytörzsfejlődés]] #[[Növények/A drogok nevezéktana|A drogok nevezéktana]] #[[Növények/Növénycsaládok|Növénycsaládok]] Hu-Lat #[[Növények/Magyar-Latin növénynevek|Magyar-Latin növénynevek]] Hu-Lat #[[Növények/Gyakoribb erdei fafajok|Gyakoribb erdei fafajok]] Hu-Lat #[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]] Hu-Lat #[[Latin/Védett bogarak|Védett bogarak]] Hu-Lat #[[Latin/Lepkék|Lepkék]] Hu-Lat #[[Latin/Védett lepkefélék|Védett lepkefélék]] Lat-Hu #[[Latin/Fokozottan védett lepkefélék|Fokozottan védett lepkefélék]] Hu-Lat #[[Állatok/Madarak|Madarak]] #[[Latin/Védett madarak|Védett madarak]] #[[Állatok/Magyarországon honos békafajok listája]] #[[Latin/Mérgező növények|Mérgező növények]] Hu-Lat #[[Latin/Védett növények|Védett növények]] Hu-Lat #[[Latin/LatHuNépies|Hu-Lat-Népies]] #[[Latin/Mérgező növények hatóanyagai|Mérgező növények hatóanyagai]] #[[Latin/Mérgező növények által okozott tünetek|Mérgező növények által okozott tünetek]] #[[Gomba/Gombalista (HU-La)|Gomba lista]] Hu-Lat #[[Gomba/Ehető gombák|Ehető gombák]] Hu-Lat #[[Gomba/Nem ehető gombák|Nem ehető gombák]] #[[Gomba/Mérgező gombák|Mérgező gombák]] #[[Gomba/Védett gombák|Védett gombák]] Hu-Lat #[[Növények/Natúr gyógytea|Natúr gyógyteák]] #[[Gyógynövény/Gyógytea keverékek|Gyógytea-keverékek]] }}</div> | valign="top" style="width:200px; border:solid 1px #cc0000;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = Tartalom | tartalom = }} |} </div><br /> {| cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" | valign="top" style="width:600px; border:solid 1px #339966;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = [[Növények/Haszonnövények|Haszonnövények]] | tartalom = * [[Növények/Gyümölcsök|Gyümölcsök]] * [[Növények/Gabonák|Gabonák]] * [[Növények/Zöldségfélék|Zöldségfélék]] * [[Gomba/Ehető gombák|Ehető gombák]] * [[Növények/Fűszerek|Fűszerek]] * [[Gyógynövény|Gyógynövények]] * [[Növények/Ehető növények|Egyéb fogyasztható növények]] * [[Növények/Dísznövények|Dísznövények]] * [[Növények/Ipari növények|Ipari növények]] * [[Növények/Festőnövények|Festőnövények]] * [[Növények/Festőnövények listája|Festőnövények listája]] }} | valign="top" style="width:200px; border:solid 1px #cc0000;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = Tartalom | tartalom = [[Növények/Termesztett gyümölcsök|Termesztett gyümölcsök]]<br /> [[Növények/Vadgyümölcsök|Vadgyümölcsök]]<br /> [[Növények/Déligyümölcsök|Déligyümölcsök]]<br /> [[Növények/Gabonák|Gabonák]]<br /> [[Növények/Zöldségfélék|Zöldségfélék]]<br /> [[Gomba/Ehető gombák|Ehető gombák]]<br /> [[Növények/Fűszerek|Fűszerek]]<br /> [[Gyógynövény|Gyógynövények]]<br /> [[Növények/Egyéb fogyasztható növények|Egyéb fogyasztható növények]]<br /> [[Növények/Dísznövények|Dísznövények]]<br /> [[Növények/Ipari növények|Ipari növények]]<br /> [[Növények/Festőnövények|Festőnövények]]<br /> [[Növények/Festőnövények listája|Festőnövények listája]]<br /> }} |} </div> {| cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" | valign="top" style="width:600px; border:solid 1px #339966;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = [[Kertészet/Kerti munkák|Kerti munkák]] | tartalom = }} | valign="top" style="width:200px; border:solid 1px #cc0000;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = Tartalom | tartalom = Magas ágyás Komposztálás Esővízgyűjtő tartályok Vetőmagok Ültetőedények }} |}</div> {| cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" | valign="top" style="width:600px; border:solid 1px #339966;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = [[Kertészet/Melegház és fólia|Melegház és fólia]] | tartalom = }} | valign="top" style="width:200px; border:solid 1px #cc0000;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = Tartalom | tartalom = }} |}</div> {| cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" | valign="top" style="width:600px; border:solid 1px #339966;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = [[Kertészet/Pihenőkert|Pihenőkert]] | tartalom = }} | valign="top" style="width:200px; border:solid 1px #cc0000;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = Tartalom | tartalom = [[Kertészet/Kertépítés/Pihenőkert|Pihenőkert]]<br /> <small>[[Kertészet/Pihenőkert/Gyepszőnyeg|Gyepszőnyeg]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Pihenőkert/Hinta|Hinta, Homokozó, Pancsoló,]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Pihenőkert/Járda|Járda, Lépcsők, Térkőburkolatok]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Pihenőkert/Kemence|Kemence, Grillező, Bográcsozó]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Pihenőkert/Kerítés|Kerítés, kapu]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Pihenőkert/Kút|Kút (ásott, fúrt)]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Patak|Patak (Kerti tó, vízesés, csobogó, szökőkút)]]</small> <small>[[Kertészet/Pihenőkert/Zuhany|Úszómedence, Zuhany]]</small> <small>[[Kertészet/Pihenőkert/Támfalak|Támfalak]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Pihenőkert/Virágos kert|Virágos kert, Pergola]]</small> <small>[[Kertészet/Pihenőkert/Sziklakert|Sziklakert, Bukszusok]]</small><br /> }}</div> |} {| cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" | valign="top" style="width:600px; border:solid 1px #339966;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = [[Kertészet/Méhészet|Méhészet]] | tartalom = #[[Kertészet/Méhészet/A méhészet fogalma|Zsákmányoló méhészet]] #[[Kertészet/Méhészet/A méhészet jelentősége|A méhészet jelentősége]] #[[Kertészet/Méhészet/A méhfajokról|A méhfajokról]] #[[Kertészet/Méhészet/Életmódjuk|Életmódjuk]] #[[Kertészet/Méhészet/Háziasítás|Háziasítás]] #[[Kertészet/Méhészet/A házi méh|A házi méh]] #[[Kertészet/Méhészet/A méhcsalád|A méhcsalád]] #[[Kertészet/Méhészet/A méhészet|A méhészet]] #[[Kertészet/Méhészet/A méh lakása|A méh lakása]] #[[Kertészet/Méhészet/Méhkas|Méhkasok]] #[[Kertészet/Méhészet/A kaptár|A kaptár]] #[[Kertészet/Méhészet/Méhek kezelése|Méhek kezelése]] #[[Kertészet/Méhészet/Méhlegelő|Méhlegelő]] #[[Kertészet/Méhészet/Méztermelés|Méztermelés]] #[[Kertészet/Méhészet/A méhek repülése|A méhek repülése]] #[[Kertészet/Méhészet/Anyanevelés|Anyanevelés]] #[[Kertészet/Méhészet/Viasztermelés|Viasztermelés]] #[[Kertészet/Méhészet/Vándorlás|Vándorlás]] #[[Kertészet/Méhészet/Betegségek|Betegségek]] #[[Kertészet/Méhészet/Elnéptelenedés szindróma|Elnéptelenedés szindróma]] #[[Kertészet/Méhészet/Nyúlós költésrothadás|Nyúlós költésrothadás]] #[[Kertészet/Méhészet/Kártevők|Kártevők]] #[[Kertészet/Méhészet/Teleltetés|Teleltetés]] #[[Kertészet/Méhészet/Téli védelem|Téli védelem]] #[[Kertészet/Méhészet/Téli kártevők|Téli kártevők]] }} | valign="top" style="width:200px; border:solid 1px #cc0000;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = Tartalom | tartalom = }}</div> |} {| cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" | valign="top" style="width:600px; border:solid 1px #339966;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = [[Kertészet/Tárolás|Tárolás]] | tartalom = }} | valign="top" style="width:200px; border:solid 1px #cc0000;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = Tartalom | tartalom = }}</div> |} {| cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" | valign="top" style="width:600px; border:solid 1px #339966;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = [[Kertészet/Növényvédelem|Növényvédelmi leírások]] | tartalom = *[[Kertészet/Kórokozók, Kártevők és Gyomnövények|Kórokozók, Kártevők és Gyomnövények]] *[[Kertészet/Növényi tápelemek|Növényi tápelemek]], *[[Kertészet/Növénybetegségek|Növénybetegségek]] *[[Kertészet/Kártevők|Kártevők]] }} | valign="top" style="width:200px; border:solid 1px #cc0000;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = Tartalom | tartalom = *[[Kertészet/Kártevők|Kártevők]] *[[Kertészet/Növényvédők/Szexferomon csapdák|Szexferomon csapdák]] *[[Kertészet/Növényvédők|Növényvédő szerek]] :#[[Állatok/Atkák|Atkák]] :#[[Állatok/Ászkák|Ászkák]] :#[[Állatok/Bodobácsok|Bodobácsok]] :#[[Állatok/Bogarak|Bogarak]] :#[[Állatok/Cincérfélék|Cincérfélék]] :#[[Állatok/Csigák|Csigák]] :#[[Állatok/Emlősök|Emlősök]] :#[[Állatok/Férgek|Férgek]] :#[[Állatok/Fonálférgek|Fonálférgek]] :#[[Állatok/Futrinkák|Futrinkák]] :#[[Állatok/Fülbemászók|Fülbemászók]] :#[[Állatok/Kabócák|Kabócák]] :#[[Állatok/Kétéltűek|Kétéltűek]] :#[[Állatok/Légyalkatúak|Légyalkatúak]] :#[[Állatok/Lepkefélék|Lepkék]] :#[[Állatok/Lepkefélék|Lepkefélék]] :#[[Állatok/Levélbolhák|Levélbolhák]] :#[[Állatok/Levéltetvek|Levéltetvek]] :#[[Állatok/Molytetvek|Molytetvek]] (liszteskék) :#[[Állatok/Nünükék|Nünükék]] :#[[Állatok/Pajzstetvek|Pajzstetvek]] :#[[Állatok/Poloskák|Poloskák]] :#[[Állatok/Sáskák|Sáskák]] :#[[Állatok/Szöcskék|Szöcskék]] :#[[Állatok/Tegzesek|Tegzesek]] :#[[Állatok/Tripszek|Tripszek]] }}</div> |} {| cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" | valign="top" style="width:600px; border:solid 1px #339966;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = [[Kertészet/Növénybetegségek|Növénybetegségek]] | tartalom = A kertek gyümölcsfáinak és zöldségféléinek növekedését, gyümölcsérlelését sokféle kórokozók és [[Kertészet/Kártevők|kártevők]] veszélyeztethetik. Közülük a legtöbb kárt a [[Kertészet/Növénybetegségek/Gombabetegségek|gombák]] és a [[Kertészet/Rovarok|rovarok]] okozzák. Általában közvetlenül a [[termés|termést]] támadják meg, de károsíthatják a növény más részeit is. Ezzel terméscsökkenést okoznak. Az ellenük való védekezés szaktudást igényel. }} | valign="top" style="width:200px; border:solid 1px #cc0000;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = Tartalom | tartalom = * [[Kertészet/Tünethatározó/Nem fertőző betegségek|Nem fertőző betegségek]] * [[Kertészet/Tünethatározó/Baktériumos betegségek|'''Baktériumos betegségek''']] * [[Kertészet/Tünethatározó/Gombabetegségek|'''Gombabetegségek''']] * [[Kertészet/Tünethatározó/Peronoszpórafélék|'''Peronoszpórafélék''']] * [[Kertészet/Tünethatározó/Fitoplazmás betegségek|'''Fitoplazmás betegségek''']] * [[Kertészet/Tünethatározó/Fitoftorás betegségek|'''Fitoftorás betegségek''']] * [[Kertészet/Tünethatározó/A vírusos betegségekről|A vírusos betegségekről]] * [[Kertészet/Tünethatározó/Vírusos betegségek|'''Vírusos betegségek''']] }}</div> |} {| cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" | valign="top" style="width:600px; border:solid 1px #339966;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = [[Kertészet/Kártevők|Kártevők]] | tartalom = * [[Kertészet/Bogarak|Bogarak]] * [[Kertészet/Csigák|Csigák]] * [[Kertészet/Emlősök|Emlősök]] }}</div> | valign="top" style="width:200px; border:solid 1px #cc0000;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = Tartalom | tartalom = :#[[Állatok/Atkák|Atkák]] :#[[Állatok/Ászkák|Ászkák]] :#[[Állatok/Bodobácsok|Bodobácsok]] :#[[Állatok/Bogarak|Bogarak]] :#[[Állatok/Cincérfélék|Cincérfélék]] :#[[Állatok/Csigák|Csigák]] :#[[Állatok/Emlősök|Emlősök]] :#[[Állatok/Férgek|Férgek]] :#[[Állatok/Fonálférgek|Fonálférgek]] :#[[Állatok/Futrinkák|Futrinkák]] :#[[Állatok/Fülbemászók|Fülbemászók]] :#[[Állatok/Kabócák|Kabócák]] :#[[Állatok/Kétéltűek|Kétéltűek]] :#[[Állatok/Légyalkatúak|Légyalkatúak]] :#[[Állatok/Lepkefélék|Lepkék]] :#[[Állatok/Lepkefélék|Lepkefélék]] :#[[Állatok/Levélbolhák|Levélbolhák]] :#[[Állatok/Levéltetvek|Levéltetvek]] :#[[Állatok/Molytetvek|Molytetvek]] (liszteskék) :#[[Állatok/Nünükék|Nünükék]] :#[[Állatok/Pajzstetvek|Pajzstetvek]] :#[[Állatok/Poloskák|Poloskák]] :#[[Állatok/Sáskák|Sáskák]] :#[[Állatok/Szöcskék|Szöcskék]] :#[[Állatok/Tegzesek|Tegzesek]] :#[[Állatok/Tripszek|Tripszek]] }}</div> |} {| cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" | valign="top" style="width:600px; border:solid 1px #339966;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = [[Kertészet/Növényvédők|Növényvédő szerek]] | tartalom = : '''Ez a jegyzék tájékoztató jellegű, nem tekinthető hivatalos dokumentumnak.''' : '''Nem szerepel benne az egyes készítményekre vonatkozó összes betartandó előírás, amelyek kötelezően jelennek meg a termék csomagoló anyagán.''' : '''A növényvédő szerek alkalmazása esetén a csomagoló anyagon feltüntetett előírásokat, utasításokat, a biztonságos munkavégzéshez maradéktalanul be kell tartani.'''</center> : '''Az itt megjelenő növényvédő szerek III. kategóriájú, azaz szabadon felhasználható''' (nem engedélyköteles), '''azonban a velük végzett munka során, nem nélkülözhetők a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó ismeretek.''' }} | valign="top" style="width:200px; border:solid 1px #cc0000;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = Tartalom | tartalom = [[Kertészet/Növényvédők/Adalékok|Adalékok]]<br /> [[Kertészet/Növényvédők/Csávázók|Csávázószerek]]<br /> [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők|Gombaölő szerek]]<br /> [[Kertészet/Növényvédők/Gyomirtók|Gyomirtó szerek]]<br /> [[Kertészet/Növényvédők/Lemosók|Lemosó szerek]]<br /> [[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők|Rovarölő szerek]]<br /> [[Kertészet/Növényvédők/Talajfertőtlenítők|Talajfertőtlenítő szerek]]<br /> [[Kertészet/Növényvédők/Vadriasztók|Vadriasztó szerek]]<br /> [[Kertészet/Növényvédők/Egyéb szerek|Egyéb szerek]]<br /> }} |} {| cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" | valign="top" style="width:600px; border:solid 1px #339966;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = Kalendárium | tartalom = A [[Kertészet/Naptár|naptár]] az elvégzendő munkákról, a [[Kertészet/Tünethatározó|Tünethatározó]] a kártevők felismeréséről, míg a [[Kertészet/Napló|Permetezési napló]] a növények védelméről, a permetezőszer töménységének kiszámításáról ad hasznos tanácsokat. }} | valign="top" style="width:200px; border:solid 1px #cc0000;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = Tartalom | tartalom = [[Kertészet/Naptár|Naptár]]<br /> [[Kertészet/Tünethatározó|Tünethatározó]]<br /> [[Kertészet/Napló|Permetezési napló]] }}</div> |} {| cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" | valign="top" style="width:600px; border:solid 1px #339966;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = [[Kertészet/Munkaeszközök|Munkaeszközök]] | tartalom = }} | valign="top" style="width:200px; border:solid 1px #cc0000;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = Tartalom | tartalom = }}</div> |} {| cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" | valign="top" style="width:600px; border:solid 1px #339966;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = [[Kertészet/Elsősegély|Elsősegély]] | tartalom = <br /> <center><big>'''A laikus elsősegélynyújtó teendői kizárólag az [[Kertészet/Elsősegély/Általános|általános eljárás]] végrehajtására korlátozódik!'''</big></center> ---- * [[Kertészet/Elsősegély/Vázlat|'''Vázlat''']] Szemlélteti az életmentő beavatkozásokat.<br /> * [[Kertészet/Elsősegély/Általános|'''Általános eljárás''']] A laikus elsősegélynyújtó teendői<br /> * [[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés|'''Mérgezési teendők''']] Kizárólag orvosi beavatkozások.<br /> }} | valign="top" style="width:200px; border:solid 1px #cc0000;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = Tartalom | tartalom = [[Kertészet/Elsősegély/Vázlat|'''Vázlat''']]<br /> ---- [[Kertészet/Elsősegély/Általános|'''Általános eljárás''']]<br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Általános/Lenyelés|Lenyelés]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Általános/Belégzés|Belégzés]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Általános/Szemöblítés|Szemöblítés]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Általános/Lemosás|Lemosás]]</small><br /> ---- [[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés|'''Mérgezési teendők''']]<br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Anilin|Anilin-mérgezés]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Ásványolaj|Ásványolaj-mérgezés]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Bárium|Bárium mérgezés]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Bipirudium|Bipirudium]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Cink-szulfát|Cink-szulfát]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Dinitro|Dinitro]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Ditio-karbamát|Ditio-karbamát]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Fenoxi-ecetsav|Fenoxi-ecetsav]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Foszfor-hidrogén|Foszfor-hidrogén]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Inszekticid-karbamát|Inszekticid-karbamát]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Kén-dioxid|Kén-dioxid]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Klórozott szénhidrogén|Klórozott szénhidrogén]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Kumarin|Kumarin]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Lúg|Lúgmérgezés]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Metil-bromid|Metil-bromid]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Mész|Mészmérgezés]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Nikotin|Nikotin]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Réz|Rézmérgezés]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Szerves oldószer|Szerves oldószer]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Szerves foszforsav|Szerves foszforsav]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Szerves ón|Szerves ón]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Szénkéneg|Szénkéneg]]</small><br /> <small>[[Kertészet/Elsősegély/Mérgezés/Szénmonoxid|Szénmonoxid]]</small><br /> }}</div> |} {| cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" | valign="top" style="width:600px; border:solid 1px #339966;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = [[Kertészet/Súgó|Súgó]] | tartalom = }} | valign="top" style="width:200px; border:solid 1px #cc0000;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = Tartalom | tartalom = }}</div> |} {| cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" | valign="top" style="width:600px; border:solid 1px #339966;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = [[Kertészet/Források|Források]] | tartalom = }} | valign="top" style="width:200px; border:solid 1px #cc0000;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = Tartalom | tartalom = * [[Kertészet/Források/Könyvek|Könyvek:]] * [[Kertészet/Források/Honlapok|Honlapok]] * [[Kertészet/Források/Jogszabályok|Jogszabályok]] }}</div> |} {| cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" | valign="top" style="width:600px; border:solid 1px #339966;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = [[Kertészet/Szerzőink|Szerzőink]] | tartalom = * [[Kertészet/Szerzőink/KeFe|KeFe]] * [[Kertészet/Szerzőink/Pipi69e‎|Pipi69e‎]] }} | valign="top" style="width:200px; border:solid 1px #cc0000;" | {{Kert- | szín = #339966 | cím = Elérhetőség | tartalom = * [[Szerkesztővita:KeFe|KeFe]] * [[Szerkesztővita:Pipi69e‎|Pipi69e‎]] }}</div> |} {{Kert-sbl}} excse3waymbi50sinxt2vh6e2k8wwjt 0 33407 553251 526743 2026-08-01T22:06:07Z KeFe 20 553251 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Magyar-Latin növénynevek]] {{Latin-főcím}} {{Magyar-Latin növénynevek}} ==C== #[[Növények/C/Cayenne-i bors|Cayenne-i bors]] ''([[Capsici fastigiati]])'' #[[Növények/C/Cékla|Cékla]] ''([[Beta vulgaris]])'' #[[Növények/C/Cickafark|Cickafark]] (növény) ''([[Achillea millefolium]])'' levél ''([[Millefolii folium]])'' virág ''([[w:Millefolii flos|Millefolii flos]])'' #[[Növények/C/Ciprusi szurokfű|Ciprusi szurokfű]] [[Origanum onites]] #[[Növények/C/Ciklámen|Ciklámen]] ''([[Cyclamen purpurascens]])'' #[[Növények/C/Cikória|Cikória]] ''([[Cichorium intybus]])'' #[[Növények/C/Citrom fa|Citrom fa]] ''([[Citrus medica]])'' gyümölcse ''([[citri fructus]])'' #[[Növények/C/Citromfű|Citromfű]] növény ''([[Melissa officialis]])'' hajtása ''([[Melissae herba]])'' levél ''([[Melissa folium]])'' #[[Növények/C/Costa-ricai csukóka|Costa-ricai csukóka]] ([[Scutellaria costaricana]]) #[[Növények/C/Curry|Curry]] (Chalcas koenigii) eredetileg egy fűszernövényre, ma már csak egy fűszerkeverékre értjük. #[[Növények/C/Csabaire|Csabaire]], [[Csarbafű]], , [[Kisvérfű]][[Vérfű]]''([[Sanguisorba minor]])'' #[[Növények/C/Csákberényi berkenye|Csákberényi berkenye]] ''([[Sorbus pseudovertesensis]])'' #[[Növények/C/Apró csalán|Csalán|]] apró ''([[Urtica urens]])'' #[[Növények/C/Nagy csalán|Csalán|]] nagy ''([[Urtica dioica]])'' #[[Növények/C/Csarab|Csarab]] ''([[Calluna vulgaris]])'' #[[Növények/C/Csátés sás|Csátés sás]] ''([[Carex divisa]])'' #[[Növények/C/Csattanó maszlag|Csattanó maszlag]] ''([[Datura stramonium]])'' #[[Növények/C/Cseh tyúktaréj|Cseh tyúktaréj]] ''([[Gagea bohemica]])'' #[[Növények/C/Cselling|Cselling]] ''([[Cheilanthes marantae]])'' #[[Növények/C/Csemegekukorica|Csemegekukorica]] ''([[Zea mays convar. saccharata]])'' #[[Növények/C/Csengettyűvirág|Csengettyűvirág]] ''([[Adenophora liliifolia]])'' #[[Növények/C/Cseplesz tátika|Cseplesz tátika]] ''([[Kickxia elatine]])'' #[[Növények/C/Cseregalagonya|Cseregalagonya]] (kétbibés g.) ''([[Crataegus laevigata]])'', ''([[Crataegus oxyacantha]])'' #[[Növények/C/Cseresznye|Cseresznye]] ''([[Cerasus avium]])'' Moench #[[Növények/C/Csermelyaggófű|Csermelyaggófű]] ''([[Senecio rivularis]])'' #[[Növények/C/Csermelyaszat|Csermelyaszat]] ''([[Cirsium rivulare]])'' #[[Növények/C/Cserszömörce|Cserszömörce]] ~ [[w:Parókafa|Parókafa]] ''([[Cotinus coggygria]])'' #[[Növények/C/Csertölgy|Csertölgy]], [[w:Cserfa|Cserfa]] ''([[Quercus cerris]])'' #[[Növények/C/Csicsóka|Csicsóka]] ''([[Helianthus tuberosus]])'' #[[Növények/C/Csikófark|Csikófark]] (közönséges) ''([[Ephedra distachya]])'' #[[Növények/C/Csikorgófű|csikorgófű]], ~ [[csikorka]] ''(Gratiola officinalis]])'' #[[Növények/C/Csíkos kecskerágó|Csíkos kecskerágó]] ''([[Euonymus europaeus]])'' #[[Növények/C/Csilibors|Csilibors]] ''([[Capsici fastigiati]])'' #[[Növények/C/Csillagánizs|Csillagánizs]] ''([[Illicium verum]])'' #[[Növények/C/Csillagos májmoha|Csillagos májmoha]] ''([[Marchantia polymorpha]])'' #[[Növények/C/Csillagos nárcisz|Csillagos nárcisz]] ''([[Narcissus angustifolius]])'' #[[Növények/C/Csillagpázsit|Csillagpázsit]] ''([[Cynodon dactylon]])'' #[[Növények/C/Csilláros ökörfarkkóró|Csilláros ökörfarkkóró]] ''([[Verbascum lychnitis]])'' #[[Növények/C/Csinostárnicska|Csinostárnicska]] ''([[Gentianella livonica]])'' #[[Növények/C/Csipkebogyó|Csipkebogyó]] ''([[Cynosbati pseudofructus sine semine]])'' (csipkebogyó áltermése az aszmagoktól is megfosztva) #[[Növények/C/Csomós ebír|Csomós ebír]] ''([[Dactylis glomerata]])'' #[[Növények/C/Csőrös nőszőfű|Csőrös nőszőfű]] ''([[Epipactis leptochila]])'', ––- {{Magyar-Latin növénynevek}} j6qstsr43f8envew7aglagn3847e9z8 0 33427 553252 537453 2026-08-01T22:22:18Z KeFe 20 553252 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Magyar-Latin növénynevek]] {{Latin-főcím}} {{Magyar-Latin növénynevek}} ==Ü== #[[w:Ürömfű|Ürömfű]] ''([[w:Artemisia abrotanum]])'' #[[Növények/Ü/Ürömcserje|Abrutüröm]] ~ [[Üröm cserje]] ~ [[Istenfa]] ([[Artemisia abrotanum]]) #[[w:Argyus-üröm|Argyus-üröm]] ([[Artemisia argyi]]) #[[w:Bárányüröm|Bárányüröm]] ([[Artemisia pontica]]) #[[w:Carruth-üröm|Carruth-üröm]] ([[Artemisia carruthii]]) #[[w:Douglas-üröm|Douglas-üröm]] ([[Artemisia douglasiana]]) #[[Növények/E/Egynyári üröm|Egynyári üröm]] ([[Artemisia annua]]) #[[Növények/F/Fehér üröm|Fehér üröm]] ([[Artemisia absinthium]]) #[[w:Fekete üröm|Fekete üröm]] ([[Artemisia vulgaris]]) #[[w:Gyopáros üröm|Gyopáros üröm]] ([[Artemisia ludoviciana]]) #[[w:Háromfogú üröm|Háromfogú üröm]] ([[Artemisia tridentata]]) #[[w:Havasi üröm|Havasi üröm]] ([[Artemisia frigida]]) #[[w:Kaukázusi üröm|Kaukázusi üröm]] ([[Artemisia alpina]]) (Artemisia caucasica) #[[w:Kétnyári üröm|Kétnyári üröm]] ([[Artemisia apiacea]]) #[[w:Mezei üröm|Mezei üröm]] ([[Artemisia campestris]]) #[[w:Michaux-üröm|Michaux-üröm]] ([[Artemisia michauxiana]]) #[[w:Nemes üröm|Nemes üröm]] ([[Artemisia umbelliformis]]) #[[w:Nyárifenyő|Nyárifenyő]] ([[Artemisia gmelinii]]) #[[w:Óriás üröm|Óriás üröm]] ~ [[Mediterrán üröm]] ([[Artemisia arborescens]]) #[[w:Packard-üröm|Packard-üröm]] ([[Artemisia packardiae]]) #[[w:Palmer-üröm|Palmer-üröm]] ([[Artemisia palmeri]]) #[[w:Parry-üröm|Parry-üröm]] ([[Artemisia parryi]]) #[[w:Patterson-üröm|Patterson-üröm]] ([[Artemisia pattersonii]]) #[[w:Pusztai üröm|Pusztai üröm]] ~ [[Sivatagi üröm]] ([[Artemisia herba-alba]]) #[[Növények/S/Selymes üröm|Selymes üröm]] ~ [[Osztrák üröm]] ([[Artemisia austriaca]]) #[[w:Seprűüröm|Seprűüröm]] ([[Artemisia scoparia]]) #[[w:Szeldeltlevelű üröm|Szeldeltlevelű üröm]] ~ [[Sallangos üröm]] ([[Artemisia laciniata]]) #[[Növények/Sz/Sziki üröm|Sziki üröm]] ([[Artemisia santonicum]]) #[[w:Sziklai üröm|Sziklai üröm]] ([[Artemisia alba]]) #[[w:Szürke üröm]] ([[Artemisia armeniaca]]) #[[w:Tárkony|Tárkony]] ~ [[Sárkányüröm]] ([[Artemisia dracunculus]]) #[[w:Tengerparti üröm|Tengerparti üröm]] ([[Artemisia maritima]]) #[[w:Tilesius-üröm|Tilesius-üröm]] ([[Artemisia tilesii]]) #[[w:Ausztrál üröm|Ausztrál üröm]] [[Artemisia australis]] #[[w:Hosszúlevelű üröm|Hosszúlevelű üröm]] [[Artemisia longifolia]] #[[w:Japán üröm|Japán üröm]] [[Artemisia japonica]] #[[w:Kaliforniai üröm|Kaliforniai üröm]] [[Artemisia californica]] #[[Növények/H/Homoki zsálya|Homoki zsálya]] [[Artemisia filifolia]] Nincs magyar neve #[[w:Artemisia elatior]], #[[w:Artemisia alaskana]] #[[w:Artemisia aleutica]] #[[w:Artemisia arbuscula]] #[[w:Artemisia arctica]] #[[w:Artemisia biennis]] #[[w:Artemisia bigelovii]] #[[w:Artemisia cana]] #[[w:Artemisia capillaris]] #[[w:Artemisia franserioides]] #[[w:Artemisia furcata]] #[[w:Artemisia globularia]] #[[w:Artemisia glomerata]] #[[w:Artemisia kauaiensis]] #[[w:Artemisia lindleyana]] #[[w:Artemisia macrobotrys]] #[[w:Artemisia mauiensis]] #[[w:Artemisia nesiotica]] #[[w:Artemisia nova]] #[[w:Artemisia paniculata]] #[[w:Artemisia papposa]] #[[w:Artemisia pedatifida]] #[[w:Artemisia pratensis]] #[[w:Artemisia princeps]] #[[w:Artemisia pycnocephala]] #[[w:Artemisia pygmaea]] #[[w:Artemisia rigida]] #[[w:Artemisia rothrockii]] #[[w:Artemisia scopulorum]] #[[w:Artemisia senjavinensis]] #[[w:Artemisia serrata]] #[[w:Artemisia stelleriana]] #[[w:Artemisia suksdorfii]] #[[w:Artemisia tripartita]] #[[w:Artemisia verlotorum]] * [[w:Üstökös pacsirtafű]] ([[Polygala comosa]]) * [[w:Ürömlevelű parlagfű|Ürömlevelű parlagfű]] ''([[w:Ambrosia artemisifolia|Ambrosia artemisifolia]])'' * [[w:Üstökös gyöngyike|Üstökös gyöngyike]] ''([[w:Muscari comosum|Muscari comosum]])'' ––- {{Magyar-Latin növénynevek}} 5g026kth01500p9jwpkm5jxh0kn0bbi 553253 553252 2026-08-01T22:30:55Z KeFe 20 553253 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Magyar-Latin növénynevek]] {{Latin-főcím}} {{Magyar-Latin növénynevek}} ==Ü== #[[Növények/A/Argyus-üröm|Argyus-üröm]] ([[Artemisia argyi]]) #[[Növények/A/Ausztrál üröm|Ausztrál üröm]] [[Artemisia australis]] #[[Növények/B/Bárányüröm|Bárányüröm]] ([[Artemisia pontica]]) #[[Növények/C/Carruth-üröm|Carruth-üröm]] ([[Artemisia carruthii]]) #[[Növények/D/Douglas-üröm|Douglas-üröm]] ([[Artemisia douglasiana]]) #[[Növények/E/Egynyári üröm|Egynyári üröm]] ([[Artemisia annua]]) #[[Növények/F/Fehér üröm|Fehér üröm]] ([[Artemisia absinthium]]) #[[Növények/F/Fekete üröm|Fekete üröm]] ([[Artemisia vulgaris]]) #[[Növények/G/Gyopáros üröm|Gyopáros üröm]] ([[Artemisia ludoviciana]]) #[[Növények/H/Háromfogú üröm|Háromfogú üröm]] ([[Artemisia tridentata]]) #[[Növények/H/Havasi üröm|Havasi üröm]] ([[Artemisia frigida]]) #[[Növények/H/Homoki zsálya|Homoki zsálya]] [[Artemisia filifolia]] #[[Növények/H/Hosszúlevelű üröm|Hosszúlevelű üröm]] [[Artemisia longifolia]] #[[Növények/J/Japán üröm|Japán üröm]] [[Artemisia japonica]] #[[Növények/K/Kaliforniai üröm|Kaliforniai üröm]] [[Artemisia californica]] #[[Növények/K/Kaukázusi üröm|Kaukázusi üröm]] ([[Artemisia alpina]]) (Artemisia caucasica) #[[Növények/K/Kétnyári üröm|Kétnyári üröm]] ([[Artemisia apiacea]]) #[[Növények/M/Mezei üröm|Mezei üröm]] ([[Artemisia campestris]]) #[[Növények/N/Michaux-üröm|Michaux-üröm]] ([[Artemisia michauxiana]]) #[[Növények/N/Nemes üröm|Nemes üröm]] ([[Artemisia umbelliformis]]) #[[Növények/N/Nyárifenyő|Nyárifenyő]] ([[Artemisia gmelinii]]) #[[Növények/O/Óriás üröm|Óriás üröm]] ~ [[Mediterrán üröm]] ([[Artemisia arborescens]]) #[[Növények/P/Packard-üröm|Packard-üröm]] ([[Artemisia packardiae]]) #[[Növények/P/Palmer-üröm|Palmer-üröm]] ([[Artemisia palmeri]]) #[[Növények/P/Parry-üröm|Parry-üröm]] ([[Artemisia parryi]]) #[[Növények/P/Patterson-üröm|Patterson-üröm]] ([[Artemisia pattersonii]]) #[[Növények/P/Pusztai üröm|Pusztai üröm]] ~ [[Sivatagi üröm]] ([[Artemisia herba-alba]]) #[[Növények/S/Selymes üröm|Selymes üröm]] ~ [[Osztrák üröm]] ([[Artemisia austriaca]]) #[[Növények/S/Seprűüröm|Seprűüröm]] ([[Artemisia scoparia]]) #[[Növények/Sz/Szeldeltlevelű üröm|Szeldeltlevelű üröm]] ~ [[Sallangos üröm]] ([[Artemisia laciniata]]) #[[Növények/Sz/Sziki üröm|Sziki üröm]] ([[Artemisia santonicum]]) #[[Növények/Sz/Szürke üröm]] ([[Artemisia armeniaca]]) #[[Növények/Sziklai üröm|Sziklai üröm]] ([[Artemisia alba]]) #[[Növények/T/Tárkony|Tárkony]] ~ [[Sárkányüröm]] ([[Artemisia dracunculus]]) #[[Növények/T/Tengerparti üröm|Tengerparti üröm]] ([[Artemisia maritima]]) #[[Növények/T/Tilesius-üröm|Tilesius-üröm]] ([[Artemisia tilesii]]) #[[Növények/Ü/Ürömcserje|Abrutüröm]] ~ [[Üröm cserje]] ~ [[Istenfa]] ([[Artemisia abrotanum]]) #[[Növények/Ü/Ürömfű|Ürömfű]] ''([[Növények/Artemisia abrotanum]])'' Nincs magyar neve #[[w:Artemisia elatior]], #[[w:Artemisia alaskana]] #[[w:Artemisia aleutica]] #[[w:Artemisia arbuscula]] #[[w:Artemisia arctica]] #[[w:Artemisia biennis]] #[[w:Artemisia bigelovii]] #[[w:Artemisia cana]] #[[w:Artemisia capillaris]] #[[w:Artemisia franserioides]] #[[w:Artemisia furcata]] #[[w:Artemisia globularia]] #[[w:Artemisia glomerata]] #[[w:Artemisia kauaiensis]] #[[w:Artemisia lindleyana]] #[[w:Artemisia macrobotrys]] #[[w:Artemisia mauiensis]] #[[w:Artemisia nesiotica]] #[[w:Artemisia nova]] #[[w:Artemisia paniculata]] #[[w:Artemisia papposa]] #[[w:Artemisia pedatifida]] #[[w:Artemisia pratensis]] #[[w:Artemisia princeps]] #[[w:Artemisia pycnocephala]] #[[w:Artemisia pygmaea]] #[[w:Artemisia rigida]] #[[w:Artemisia rothrockii]] #[[w:Artemisia scopulorum]] #[[w:Artemisia senjavinensis]] #[[w:Artemisia serrata]] #[[w:Artemisia stelleriana]] #[[w:Artemisia suksdorfii]] #[[w:Artemisia tripartita]] #[[w:Artemisia verlotorum]] * [[w:Üstökös pacsirtafű]] ([[Polygala comosa]]) * [[w:Ürömlevelű parlagfű|Ürömlevelű parlagfű]] ''([[w:Ambrosia artemisifolia|Ambrosia artemisifolia]])'' * [[w:Üstökös gyöngyike|Üstökös gyöngyike]] ''([[w:Muscari comosum|Muscari comosum]])'' ––- {{Magyar-Latin növénynevek}} kxzh5ipbf5r00mizsuljmz0pm2ysao4 553254 553253 2026-08-01T22:32:02Z KeFe 20 553254 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Magyar-Latin növénynevek]] {{Latin-főcím}} {{Magyar-Latin növénynevek}} ==Ü== #[[Növények/A/Argyus-üröm|Argyus-üröm]] ([[Artemisia argyi]]) #[[Növények/A/Ausztrál üröm|Ausztrál üröm]] [[Artemisia australis]] #[[Növények/B/Bárányüröm|Bárányüröm]] ([[Artemisia pontica]]) #[[Növények/C/Carruth-üröm|Carruth-üröm]] ([[Artemisia carruthii]]) #[[Növények/D/Douglas-üröm|Douglas-üröm]] ([[Artemisia douglasiana]]) #[[Növények/E/Egynyári üröm|Egynyári üröm]] ([[Artemisia annua]]) #[[Növények/F/Fehér üröm|Fehér üröm]] ([[Artemisia absinthium]]) #[[Növények/F/Fekete üröm|Fekete üröm]] ([[Artemisia vulgaris]]) #[[Növények/G/Gyopáros üröm|Gyopáros üröm]] ([[Artemisia ludoviciana]]) #[[Növények/H/Háromfogú üröm|Háromfogú üröm]] ([[Artemisia tridentata]]) #[[Növények/H/Havasi üröm|Havasi üröm]] ([[Artemisia frigida]]) #[[Növények/H/Homoki zsálya|Homoki zsálya]] [[Artemisia filifolia]] #[[Növények/H/Hosszúlevelű üröm|Hosszúlevelű üröm]] [[Artemisia longifolia]] #[[Növények/J/Japán üröm|Japán üröm]] [[Artemisia japonica]] #[[Növények/K/Kaliforniai üröm|Kaliforniai üröm]] [[Artemisia californica]] #[[Növények/K/Kaukázusi üröm|Kaukázusi üröm]] ([[Artemisia alpina]]) (Artemisia caucasica) #[[Növények/K/Kétnyári üröm|Kétnyári üröm]] ([[Artemisia apiacea]]) #[[Növények/M/Mezei üröm|Mezei üröm]] ([[Artemisia campestris]]) #[[Növények/N/Michaux-üröm|Michaux-üröm]] ([[Artemisia michauxiana]]) #[[Növények/N/Nemes üröm|Nemes üröm]] ([[Artemisia umbelliformis]]) #[[Növények/N/Nyárifenyő|Nyárifenyő]] ([[Artemisia gmelinii]]) #[[Növények/O/Óriás üröm|Óriás üröm]] ~ [[Mediterrán üröm]] ([[Artemisia arborescens]]) #[[Növények/P/Packard-üröm|Packard-üröm]] ([[Artemisia packardiae]]) #[[Növények/P/Palmer-üröm|Palmer-üröm]] ([[Artemisia palmeri]]) #[[Növények/P/Parry-üröm|Parry-üröm]] ([[Artemisia parryi]]) #[[Növények/P/Patterson-üröm|Patterson-üröm]] ([[Artemisia pattersonii]]) #[[Növények/P/Pusztai üröm|Pusztai üröm]] ~ [[Sivatagi üröm]] ([[Artemisia herba-alba]]) #[[Növények/S/Selymes üröm|Selymes üröm]] ~ [[Osztrák üröm]] ([[Artemisia austriaca]]) #[[Növények/S/Seprűüröm|Seprűüröm]] ([[Artemisia scoparia]]) #[[Növények/Sz/Szeldeltlevelű üröm|Szeldeltlevelű üröm]] ~ [[Sallangos üröm]] ([[Artemisia laciniata]]) #[[Növények/Sz/Sziki üröm|Sziki üröm]] ([[Artemisia santonicum]]) #[[Növények/Sz/Szürke üröm]] ([[Artemisia armeniaca]]) #[[Növények/Sziklai üröm|Sziklai üröm]] ([[Artemisia alba]]) #[[Növények/T/Tárkony|Tárkony]] ~ [[Sárkányüröm]] ([[Artemisia dracunculus]]) #[[Növények/T/Tengerparti üröm|Tengerparti üröm]] ([[Artemisia maritima]]) #[[Növények/T/Tilesius-üröm|Tilesius-üröm]] ([[Artemisia tilesii]]) #[[Növények/Ü/Ürömcserje|Abrutüröm]] ~ [[Üröm cserje]] ~ [[Istenfa]] ([[Artemisia abrotanum]]) #[[Növények/Ü/Ürömfű|Ürömfű]] ''([[Artemisia abrotanum]])'' Nincs magyar neve #[[w:Artemisia elatior]], #[[w:Artemisia alaskana]] #[[w:Artemisia aleutica]] #[[w:Artemisia arbuscula]] #[[w:Artemisia arctica]] #[[w:Artemisia biennis]] #[[w:Artemisia bigelovii]] #[[w:Artemisia cana]] #[[w:Artemisia capillaris]] #[[w:Artemisia franserioides]] #[[w:Artemisia furcata]] #[[w:Artemisia globularia]] #[[w:Artemisia glomerata]] #[[w:Artemisia kauaiensis]] #[[w:Artemisia lindleyana]] #[[w:Artemisia macrobotrys]] #[[w:Artemisia mauiensis]] #[[w:Artemisia nesiotica]] #[[w:Artemisia nova]] #[[w:Artemisia paniculata]] #[[w:Artemisia papposa]] #[[w:Artemisia pedatifida]] #[[w:Artemisia pratensis]] #[[w:Artemisia princeps]] #[[w:Artemisia pycnocephala]] #[[w:Artemisia pygmaea]] #[[w:Artemisia rigida]] #[[w:Artemisia rothrockii]] #[[w:Artemisia scopulorum]] #[[w:Artemisia senjavinensis]] #[[w:Artemisia serrata]] #[[w:Artemisia stelleriana]] #[[w:Artemisia suksdorfii]] #[[w:Artemisia tripartita]] #[[w:Artemisia verlotorum]] * [[w:Üstökös pacsirtafű]] ([[Polygala comosa]]) * [[w:Ürömlevelű parlagfű|Ürömlevelű parlagfű]] ''([[w:Ambrosia artemisifolia|Ambrosia artemisifolia]])'' * [[w:Üstökös gyöngyike|Üstökös gyöngyike]] ''([[w:Muscari comosum|Muscari comosum]])'' ––- {{Magyar-Latin növénynevek}} 7akmks1jucirph3c0scgsdu9eme9bsz 553257 553254 2026-08-01T22:33:41Z KeFe 20 553257 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Magyar-Latin növénynevek]] {{Latin-főcím}} {{Magyar-Latin növénynevek}} ==Ü== #[[Növények/A/Argyus-üröm|Argyus-üröm]] ([[Artemisia argyi]]) #[[Növények/A/Ausztrál üröm|Ausztrál üröm]] [[Artemisia australis]] #[[Növények/B/Bárányüröm|Bárányüröm]] ([[Artemisia pontica]]) #[[Növények/C/Carruth-üröm|Carruth-üröm]] ([[Artemisia carruthii]]) #[[Növények/D/Douglas-üröm|Douglas-üröm]] ([[Artemisia douglasiana]]) #[[Növények/E/Egynyári üröm|Egynyári üröm]] ([[Artemisia annua]]) #[[Növények/F/Fehér üröm|Fehér üröm]] ([[Artemisia absinthium]]) #[[Növények/F/Fekete üröm|Fekete üröm]] ([[Artemisia vulgaris]]) #[[Növények/G/Gyopáros üröm|Gyopáros üröm]] ([[Artemisia ludoviciana]]) #[[Növények/H/Háromfogú üröm|Háromfogú üröm]] ([[Artemisia tridentata]]) #[[Növények/H/Havasi üröm|Havasi üröm]] ([[Artemisia frigida]]) #[[Növények/H/Homoki zsálya|Homoki zsálya]] [[Artemisia filifolia]] #[[Növények/H/Hosszúlevelű üröm|Hosszúlevelű üröm]] [[Artemisia longifolia]] #[[Növények/J/Japán üröm|Japán üröm]] [[Artemisia japonica]] #[[Növények/K/Kaliforniai üröm|Kaliforniai üröm]] [[Artemisia californica]] #[[Növények/K/Kaukázusi üröm|Kaukázusi üröm]] ([[Artemisia alpina]]) (Artemisia caucasica) #[[Növények/K/Kétnyári üröm|Kétnyári üröm]] ([[Artemisia apiacea]]) #[[Növények/M/Mezei üröm|Mezei üröm]] ([[Artemisia campestris]]) #[[Növények/N/Michaux-üröm|Michaux-üröm]] ([[Artemisia michauxiana]]) #[[Növények/N/Nemes üröm|Nemes üröm]] ([[Artemisia umbelliformis]]) #[[Növények/N/Nyárifenyő|Nyárifenyő]] ([[Artemisia gmelinii]]) #[[Növények/O/Óriás üröm|Óriás üröm]] ~ [[Mediterrán üröm]] ([[Artemisia arborescens]]) #[[Növények/P/Packard-üröm|Packard-üröm]] ([[Artemisia packardiae]]) #[[Növények/P/Palmer-üröm|Palmer-üröm]] ([[Artemisia palmeri]]) #[[Növények/P/Parry-üröm|Parry-üröm]] ([[Artemisia parryi]]) #[[Növények/P/Patterson-üröm|Patterson-üröm]] ([[Artemisia pattersonii]]) #[[Növények/P/Pusztai üröm|Pusztai üröm]] ~ [[Sivatagi üröm]] ([[Artemisia herba-alba]]) #[[Növények/S/Selymes üröm|Selymes üröm]] ~ [[Osztrák üröm]] ([[Artemisia austriaca]]) #[[Növények/S/Seprűüröm|Seprűüröm]] ([[Artemisia scoparia]]) #[[Növények/Sz/Szeldeltlevelű üröm|Szeldeltlevelű üröm]] ~ [[Sallangos üröm]] ([[Artemisia laciniata]]) #[[Növények/Sz/Sziki üröm|Sziki üröm]] ([[Artemisia santonicum]]) #[[Növények/Sz/Szürke üröm]] ([[Artemisia armeniaca]]) #[[Növények/Sz/Sziklai üröm|Sziklai üröm]] ([[Artemisia alba]]) #[[Növények/T/Tárkony|Tárkony]] ~ [[Sárkányüröm]] ([[Artemisia dracunculus]]) #[[Növények/T/Tengerparti üröm|Tengerparti üröm]] ([[Artemisia maritima]]) #[[Növények/T/Tilesius-üröm|Tilesius-üröm]] ([[Artemisia tilesii]]) #[[Növények/Ü/Ürömcserje|Abrutüröm]] ~ [[Üröm cserje]] ~ [[Istenfa]] ([[Artemisia abrotanum]]) #[[Növények/Ü/Ürömfű|Ürömfű]] ''([[Artemisia abrotanum]])'' Nincs magyar neve #[[w:Artemisia elatior]], #[[w:Artemisia alaskana]] #[[w:Artemisia aleutica]] #[[w:Artemisia arbuscula]] #[[w:Artemisia arctica]] #[[w:Artemisia biennis]] #[[w:Artemisia bigelovii]] #[[w:Artemisia cana]] #[[w:Artemisia capillaris]] #[[w:Artemisia franserioides]] #[[w:Artemisia furcata]] #[[w:Artemisia globularia]] #[[w:Artemisia glomerata]] #[[w:Artemisia kauaiensis]] #[[w:Artemisia lindleyana]] #[[w:Artemisia macrobotrys]] #[[w:Artemisia mauiensis]] #[[w:Artemisia nesiotica]] #[[w:Artemisia nova]] #[[w:Artemisia paniculata]] #[[w:Artemisia papposa]] #[[w:Artemisia pedatifida]] #[[w:Artemisia pratensis]] #[[w:Artemisia princeps]] #[[w:Artemisia pycnocephala]] #[[w:Artemisia pygmaea]] #[[w:Artemisia rigida]] #[[w:Artemisia rothrockii]] #[[w:Artemisia scopulorum]] #[[w:Artemisia senjavinensis]] #[[w:Artemisia serrata]] #[[w:Artemisia stelleriana]] #[[w:Artemisia suksdorfii]] #[[w:Artemisia tripartita]] #[[w:Artemisia verlotorum]] * [[w:Üstökös pacsirtafű]] ([[Polygala comosa]]) * [[w:Ürömlevelű parlagfű|Ürömlevelű parlagfű]] ''([[w:Ambrosia artemisifolia|Ambrosia artemisifolia]])'' * [[w:Üstökös gyöngyike|Üstökös gyöngyike]] ''([[w:Muscari comosum|Muscari comosum]])'' ––- {{Magyar-Latin növénynevek}} oljd1bio3qomprz34e07g70eocywjmk 553258 553257 2026-08-01T22:35:16Z KeFe 20 553258 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Magyar-Latin növénynevek]] {{Latin-főcím}} {{Magyar-Latin növénynevek}} ==Ü== #[[Növények/A/Argyus-üröm|Argyus-üröm]] ([[Artemisia argyi]]) #[[Növények/A/Ausztrál üröm|Ausztrál üröm]] [[Artemisia australis]] #[[Növények/B/Bárányüröm|Bárányüröm]] ([[Artemisia pontica]]) #[[Növények/C/Carruth-üröm|Carruth-üröm]] ([[Artemisia carruthii]]) #[[Növények/D/Douglas-üröm|Douglas-üröm]] ([[Artemisia douglasiana]]) #[[Növények/E/Egynyári üröm|Egynyári üröm]] ([[Artemisia annua]]) #[[Növények/F/Fehér üröm|Fehér üröm]] ([[Artemisia absinthium]]) #[[Növények/F/Fekete üröm|Fekete üröm]] ([[Artemisia vulgaris]]) #[[Növények/G/Gyopáros üröm|Gyopáros üröm]] ([[Artemisia ludoviciana]]) #[[Növények/H/Háromfogú üröm|Háromfogú üröm]] ([[Artemisia tridentata]]) #[[Növények/H/Havasi üröm|Havasi üröm]] ([[Artemisia frigida]]) #[[Növények/H/Homoki zsálya|Homoki zsálya]] [[Artemisia filifolia]] #[[Növények/H/Hosszúlevelű üröm|Hosszúlevelű üröm]] [[Artemisia longifolia]] #[[Növények/J/Japán üröm|Japán üröm]] [[Artemisia japonica]] #[[Növények/K/Kaliforniai üröm|Kaliforniai üröm]] [[Artemisia californica]] #[[Növények/K/Kaukázusi üröm|Kaukázusi üröm]] ([[Artemisia alpina]]) (Artemisia caucasica) #[[Növények/K/Kétnyári üröm|Kétnyári üröm]] ([[Artemisia apiacea]]) #[[Növények/M/Mezei üröm|Mezei üröm]] ([[Artemisia campestris]]) #[[Növények/N/Michaux-üröm|Michaux-üröm]] ([[Artemisia michauxiana]]) #[[Növények/N/Nemes üröm|Nemes üröm]] ([[Artemisia umbelliformis]]) #[[Növények/N/Nyárifenyő|Nyárifenyő]] ([[Artemisia gmelinii]]) #[[Növények/O/Óriás üröm|Óriás üröm]] ~ [[Mediterrán üröm]] ([[Artemisia arborescens]]) #[[Növények/P/Packard-üröm|Packard-üröm]] ([[Artemisia packardiae]]) #[[Növények/P/Palmer-üröm|Palmer-üröm]] ([[Artemisia palmeri]]) #[[Növények/P/Parry-üröm|Parry-üröm]] ([[Artemisia parryi]]) #[[Növények/P/Patterson-üröm|Patterson-üröm]] ([[Artemisia pattersonii]]) #[[Növények/P/Pusztai üröm|Pusztai üröm]] ~ [[Sivatagi üröm]] ([[Artemisia herba-alba]]) #[[Növények/S/Selymes üröm|Selymes üröm]] ~ [[Osztrák üröm]] ([[Artemisia austriaca]]) #[[Növények/S/Seprűüröm|Seprűüröm]] ([[Artemisia scoparia]]) #[[Növények/Sz/Szeldeltlevelű üröm|Szeldeltlevelű üröm]] ~ [[Sallangos üröm]] ([[Artemisia laciniata]]) #[[Növények/Sz/Sziki üröm|Sziki üröm]] ([[Artemisia santonicum]]) #[[Növények/Sz/Szürke üröm|Szürke üröm]] ([[Artemisia armeniaca]]) #[[Növények/Sz/Sziklai üröm|Sziklai üröm]] ([[Artemisia alba]]) #[[Növények/T/Tárkony|Tárkony]] ~ [[Sárkányüröm]] ([[Artemisia dracunculus]]) #[[Növények/T/Tengerparti üröm|Tengerparti üröm]] ([[Artemisia maritima]]) #[[Növények/T/Tilesius-üröm|Tilesius-üröm]] ([[Artemisia tilesii]]) #[[Növények/Ü/Ürömcserje|Abrutüröm]] ~ [[Üröm cserje]] ~ [[Istenfa]] ([[Artemisia abrotanum]]) #[[Növények/Ü/Ürömfű|Ürömfű]] ''([[Artemisia abrotanum]])'' Nincs magyar neve #[[w:Artemisia elatior]], #[[w:Artemisia alaskana]] #[[w:Artemisia aleutica]] #[[w:Artemisia arbuscula]] #[[w:Artemisia arctica]] #[[w:Artemisia biennis]] #[[w:Artemisia bigelovii]] #[[w:Artemisia cana]] #[[w:Artemisia capillaris]] #[[w:Artemisia franserioides]] #[[w:Artemisia furcata]] #[[w:Artemisia globularia]] #[[w:Artemisia glomerata]] #[[w:Artemisia kauaiensis]] #[[w:Artemisia lindleyana]] #[[w:Artemisia macrobotrys]] #[[w:Artemisia mauiensis]] #[[w:Artemisia nesiotica]] #[[w:Artemisia nova]] #[[w:Artemisia paniculata]] #[[w:Artemisia papposa]] #[[w:Artemisia pedatifida]] #[[w:Artemisia pratensis]] #[[w:Artemisia princeps]] #[[w:Artemisia pycnocephala]] #[[w:Artemisia pygmaea]] #[[w:Artemisia rigida]] #[[w:Artemisia rothrockii]] #[[w:Artemisia scopulorum]] #[[w:Artemisia senjavinensis]] #[[w:Artemisia serrata]] #[[w:Artemisia stelleriana]] #[[w:Artemisia suksdorfii]] #[[w:Artemisia tripartita]] #[[w:Artemisia verlotorum]] * [[w:Üstökös pacsirtafű]] ([[Polygala comosa]]) * [[w:Ürömlevelű parlagfű|Ürömlevelű parlagfű]] ''([[w:Ambrosia artemisifolia|Ambrosia artemisifolia]])'' * [[w:Üstökös gyöngyike|Üstökös gyöngyike]] ''([[w:Muscari comosum|Muscari comosum]])'' ––- {{Magyar-Latin növénynevek}} okbxizgkc8rq1o3bimz8ir4xx1jckqp 553271 553258 2026-08-01T22:56:31Z KeFe 20 553271 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Magyar-Latin növénynevek]] {{Latin-főcím}} {{Magyar-Latin növénynevek}} ==Ü== #[[Növények/A/Argyus-üröm|Argyus-üröm]] ([[Artemisia argyi]]) #[[Növények/A/Ausztrál üröm|Ausztrál üröm]] [[Artemisia australis]] #[[Növények/B/Bárányüröm|Bárányüröm]] ([[Artemisia pontica]]) #[[Növények/C/Carruth-üröm|Carruth-üröm]] ([[Artemisia carruthii]]) #[[Növények/D/Douglas-üröm|Douglas-üröm]] ([[Artemisia douglasiana]]) #[[Növények/E/Egynyári üröm|Egynyári üröm]] ([[Artemisia annua]]) #[[Növények/F/Fehér üröm|Fehér üröm]] ([[Artemisia absinthium]]) #[[Növények/F/Fekete üröm|Fekete üröm]] ([[Artemisia vulgaris]]) #[[Növények/G/Gyopáros üröm|Gyopáros üröm]] ([[Artemisia ludoviciana]]) #[[Növények/H/Háromfogú üröm|Háromfogú üröm]] ([[Artemisia tridentata]]) #[[Növények/H/Havasi üröm|Havasi üröm]] ([[Artemisia frigida]]) #[[Növények/H/Homoki zsálya|Homoki zsálya]] [[Artemisia filifolia]] #[[Növények/H/Hosszúlevelű üröm|Hosszúlevelű üröm]] [[Artemisia longifolia]] #[[Növények/J/Japán üröm|Japán üröm]] [[Artemisia japonica]] #[[Növények/K/Kaliforniai üröm|Kaliforniai üröm]] [[Artemisia californica]] #[[Növények/K/Kaukázusi üröm|Kaukázusi üröm]] ([[Artemisia alpina]]) (Artemisia caucasica) #[[Növények/K/Kétnyári üröm|Kétnyári üröm]] ([[Artemisia apiacea]]) #[[Növények/M/Mezei üröm|Mezei üröm]] ([[Artemisia campestris]]) #[[Növények/N/Michaux-üröm|Michaux-üröm]] ([[Artemisia michauxiana]]) #[[Növények/N/Nemes üröm|Nemes üröm]] ([[Artemisia umbelliformis]]) #[[Növények/N/Nyárifenyő|Nyárifenyő]] ([[Artemisia gmelinii]]) #[[Növények/O/Óriás üröm|Óriás üröm]] ~ [[Mediterrán üröm]] ([[Artemisia arborescens]]) #[[Növények/P/Packard-üröm|Packard-üröm]] ([[Artemisia packardiae]]) #[[Növények/P/Palmer-üröm|Palmer-üröm]] ([[Artemisia palmeri]]) #[[Növények/P/Parry-üröm|Parry-üröm]] ([[Artemisia parryi]]) #[[Növények/P/Patterson-üröm|Patterson-üröm]] ([[Artemisia pattersonii]]) #[[Növények/P/Pusztai üröm|Pusztai üröm]] ~ [[Sivatagi üröm]] ([[Artemisia herba-alba]]) #[[Növények/S/Selymes üröm|Selymes üröm]] ~ [[Osztrák üröm]] ([[Artemisia austriaca]]) #[[Növények/S/Seprűüröm|Seprűüröm]] ([[Artemisia scoparia]]) #[[Növények/Sz/Szeldeltlevelű üröm|Szeldeltlevelű üröm]] ~ [[Sallangos üröm]] ([[Artemisia laciniata]]) #[[Növények/Sz/Sziki üröm|Sziki üröm]] ([[Artemisia santonicum]]) #[[Növények/Sz/Szürke üröm|Szürke üröm]] ([[Artemisia armeniaca]]) #[[Növények/Sz/Sziklai üröm|Sziklai üröm]] ([[Artemisia alba]]) #[[Növények/T/Tárkony|Tárkony]] ~ [[Sárkányüröm]] ([[Artemisia dracunculus]]) #[[Növények/T/Tengerparti üröm|Tengerparti üröm]] ([[Artemisia maritima]]) #[[Növények/T/Tilesius-üröm|Tilesius-üröm]] ([[Artemisia tilesii]]) #[[Növények/Ü/Ürömcserje|Abrutüröm]] ~ [[Üröm cserje]] ~ [[Istenfa]] ([[Artemisia abrotanum]]) Nincs magyar neve #[[w:Artemisia elatior]], #[[w:Artemisia alaskana]] #[[w:Artemisia aleutica]] #[[w:Artemisia arbuscula]] #[[w:Artemisia arctica]] #[[w:Artemisia biennis]] #[[w:Artemisia bigelovii]] #[[w:Artemisia cana]] #[[w:Artemisia capillaris]] #[[w:Artemisia franserioides]] #[[w:Artemisia furcata]] #[[w:Artemisia globularia]] #[[w:Artemisia glomerata]] #[[w:Artemisia kauaiensis]] #[[w:Artemisia lindleyana]] #[[w:Artemisia macrobotrys]] #[[w:Artemisia mauiensis]] #[[w:Artemisia nesiotica]] #[[w:Artemisia nova]] #[[w:Artemisia paniculata]] #[[w:Artemisia papposa]] #[[w:Artemisia pedatifida]] #[[w:Artemisia pratensis]] #[[w:Artemisia princeps]] #[[w:Artemisia pycnocephala]] #[[w:Artemisia pygmaea]] #[[w:Artemisia rigida]] #[[w:Artemisia rothrockii]] #[[w:Artemisia scopulorum]] #[[w:Artemisia senjavinensis]] #[[w:Artemisia serrata]] #[[w:Artemisia stelleriana]] #[[w:Artemisia suksdorfii]] #[[w:Artemisia tripartita]] #[[w:Artemisia verlotorum]] * [[w:Üstökös pacsirtafű]] ([[Polygala comosa]]) * [[w:Ürömlevelű parlagfű|Ürömlevelű parlagfű]] ''([[w:Ambrosia artemisifolia|Ambrosia artemisifolia]])'' * [[w:Üstökös gyöngyike|Üstökös gyöngyike]] ''([[w:Muscari comosum|Muscari comosum]])'' ––- {{Magyar-Latin növénynevek}} ebnhicwdl509e5yli9bommhdh1ta5sj 2 35275 553316 494327 2026-08-01T23:39:15Z Pathoschild 426 global user pages ([[m:Synchbot|requested by Revi C.]]) 553316 wikitext text/x-wiki __NOINDEX__<div class="mw-content-ltr" lang="en" dir="ltr">{{#babel:ko|en-3|hu-0}} [[File:Revi wikimedia image.jpg|thumb|center|middle|If you are here to talk about CommonsDelinker removing a deleted image, please [[:c:User talk:Revi C.|go here]].]] Hello! I am [[:m:User:Revi C.|revi]]. I edit to [[m:SWMT|revert vandals]], do Wikidata stuff<!--(I am a Wikidata Admin! <small>([{{fullurl:wikidata:Special:ListUsers/Revi C.|limit=1}} Verify])</small>)-->, or do [[:c:COM:FR|Commons Filemoving stuff]] (I am Commons Admin too! <small>([{{fullurl:c:Special:ListUsers/Revi C.|limit=1}} Verify])</small>). Come to [[:m:User:Revi C.|my Meta userpage]] or [[:c:User:Revi C.|my Commons userpage]] for more information. Thank you.</div> hnrl0cnuomxhlzudy5wr1mw18sio9ig 3 35276 553281 494326 2026-08-01T23:04:05Z Pathoschild 426 global user pages ([[m:Synchbot|requested by Revi C.]]) 553281 wikitext text/x-wiki __NOINDEX__<div class="mw-content-ltr" lang="en" dir="ltr">[[File:Revi logo (pink).png|thumb|center|<span style="color:red">PLEASE DO NOT LEAVE MESSAGE HERE!</span>]] ''' <span style="color:red"> BEFORE YOU BLOCK MY ACCOUNT: IF MY EDIT SUMMARY INCLUDE PREFIX </span>''(Script)''<span style="color:red">, DON'T BLOCK ME, JUST TELL ME TO SLOW DOWN AT COMMONS' TALK PAGE. IT IS AN AUTOMATED SCRIPT BEING USED ON COMMONS TO MOVE FILES.</span> Instead, please leave your message following site: <br /> [[File:Wikidata-logo-en.svg|45px|link=d:User talk:Revi C.]] [[d:User talk:Revi C.]] for Wikidata (Interwiki links) stuff <!--(I am {{int:Group-sysop}} there)--> <br /> [[File:Commons-logo.svg|45px|link=commons:User talk:Revi C.]] [[commons:User talk:Revi C.]] for renaming stuff or [[User:CommonsDelinker|CommonsDelinker]] action (I am {{int:Group-sysop}} there) <br /> [[File:Wikimedia Community Logo optimized.svg|45px|link=m:User talk:Revi C.]] [[meta:User talk:Revi C.]] for other stuff (User right notification, revert message, etc...) Messages left on this page may be reverted or moved without any response.</div> esxe13mcstpjlux1bt2hqwxr2v8t8mn 2 39004 553324 496109 2026-08-02T00:16:58Z Pathoschild 426 global user pages ([[m:Synchbot|requested by Hym411]]) 553324 wikitext text/x-wiki #REDIRECT [[User:Revi C.]] 88g0cv17whfgb1wkeh281mptujwtlut 3 39005 553326 499349 2026-08-02T00:56:50Z Pathoschild 426 global user pages ([[m:Synchbot|requested by Hym411]]) 553326 wikitext text/x-wiki #REDIRECT [[User talk:Revi C.]] o9z79lcc9a9pfmqmrod5w3eyk4q9i0o 0 40741 553218 524467 2026-08-01T15:57:17Z KeFe 20 553218 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Díszbogarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} {{{!}} cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} [[Fájl:Jewel Beetle (Eurythyrea aurata) (8270288802).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Aranyos díszbogár]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{Latin|Eurythyrea aurata|}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-rovar| 10 000}} <br/> : Az '''aranyos díszbogár''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Bogarak|bogarak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Mindenevő bogarak|mindenevő bogarak]] alrendjébe és a [[Állatok/Díszbogarak|díszbogárfélék]] családjába tartozó faj. : Nagyobb termetű (15-25 mm) szín-pompás faj az aranyos díszbogá­r, mel­y i­tthon a Du­na d­él­i­ szakaszán ártéri­ nyárfásokban és füzesekben él­. : Nőstényei­ a l­ombkoronábó­l­ csak petézés cél­jábó­l­ ereszked­nek l­e ki­d­ől­t fák törzsére, vagy farakásokra. : A júni­u­si­ mel­egben jel­eni­k meg és au­gu­sztu­si­g rajzi­k. <br/> </div></div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Eurythyrea aurata}} e5xc7imva5o7vu39tzibn5btcz508xy 0 40745 553217 551232 2026-08-01T15:52:26Z KeFe 20 553217 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Díszbogarak]] [[Kategória:Kártevők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Anthaxia candens1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anthaxia candens|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-rovar|10 000}} <br/> : : : : : : <br/> </div></div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Anthaxia candens|{{SUBPAGENAME}} }} i2v1ecnrygxsw8ylde4925puuthc0ep 0 47561 553312 383690 2026-08-01T23:34:37Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták]] lapot a következő névre: [[Fajtalisták/Sárgabarack fajták]] 383690 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sárgabarack fajták]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} '''Államilag elismert sárgabarack fajták Magyarországon:''' {| |valign="top" width=25%| #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Aurora|Aurora]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Bergeron|Bergeron]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Borsi-féle Kései rózsa|Kései rózsa]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Budapest|Budapest]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Ceglédi arany|Ceglédi arany]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Ceglédi bíborkajszi|Ceglédi bíbor]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Ceglédi kedves|Ceglédi kedves]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Ceglédi óriás|Ceglédi óriás]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Ceglédi Piroska|Ceglédi Piroska]] |valign="top" width=25%| #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Ceglédi szilárd|Ceglédi szilárd]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Comandor|Comandor]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Goldrich|Goldrich]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Gönci magyar kajszi|Gönci magyar kajszi]], #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Harcot|Harcot]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Hargrand|Hargrand]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Harlayne|Harlayne]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Harmat|Harmat]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Harogem|Harogem]] |valign="top" width=25%| #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Korai piros|Korai piros]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Korai zamatos|Korai zamatos]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Ligeti óriás|Ligeti óriás]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Litoral|Litoral]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Magyar kajszi|Magyar kajszi]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Mandulakajszi|Mandulakajszi]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Orange Red|Orange Red]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Pannónia|Pannónia]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Pinkcot|Pinkcot]] |valign="top" width=25%| #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Polonais|Polonais]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Rakovszky|Rakovszky]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Rózsakajszi|Rózsakajszi]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Sirena|Sirena]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Sulmona|Sulmona]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Szamarkandszkij rannij|Szamarkandszkij]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Szegedi mamut|Szegedi mamut]] #[[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Veecot|Veecot]] |} <br /> </div></div> {{Növ-fejezetek}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} iogqsh5rpodvcxymtdqcw2sfbigieoi 0 47568 553282 364666 2026-08-01T23:04:22Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Kertészet/Fajtalisták/Görögdinnye fajták]] lapot a következő névre: [[Fajtalisták/Görögdinnye fajták]] 364666 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Görögdinnye fajták]] [[Kategória:Táblázatok]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} == Magyarországon termesztett fajtái == <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;">Évszázadokkal ezelőtt kialakult a sajátos magyar igény a kiváló minőségű, vékony héjú, vérvörös hússzínű, apró magvú fajták iránt. Sokat vitatott kérdés a termés nagysága. Korábban a nagy termésű fajták (Hevesi, Csányi, Marsowszky stb.) voltak divatosak. Az 1960-as évektől a kisebb terméseket fejlesztő fajtatípusok kerültek előtérbe (Szigetcsépi 51 F1, Hevesi FUTO F1 stb.) A jelenleg termesztésben lévő fajták választéka általában megfelel a különböző termesztéstechnológiai változatok diktálta igényeknek. Hiányoznak az egészen kis testű (1–2&nbsp;kg/db), hajtatható fajták.</div> <br /> {|| align="center" border=2 | |+<center><big>'''A Magyarországon termesztett, fontosabb <br />Görögdinnye fajták jellemző adatai:'''</big></center> |- |-bgcolor="#D9D9A6" align="center" !'''Fajta neve'''||'''Növekedési<br /> típusa'''||'''Virágzás<br /> habitusa'''||'''Tenyészidő'''||'''Termés<br /> alakja'''||'''Hússzíne'''||'''átlag-tömege <br />(kg)'''||'''Termelési<br /> mód''' |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Korai kincs||középerős||monoikus + andromonoikus||rövid||gömb||piros||3–4||hajtatás, szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Sugár Baby||gyenge||monoikus||rövid||gömb||sötét rózsaszín||3–4||fóliaalagút, korai szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Szigetcsépi 51 F1||középerős||monoikus + andromonoikus||középkorai||nyújtott gömb||vérvörös||4–6||fóliaalagút, szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Hevesi FUTO F1||középerős||monoikus||középkorai||tojásdad||sötétpiros||4–6||szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Gömb FUTO F1||középerős||andromonoikus||középkorai||gömbölyű||élénkpiros||3–5||szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Kecskeméti vöröshúsú||középerős||monoikus||középkorai||gömb||vérvörös||3–5||szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Sárgahúsú (Szentesi)||középerős||monoikus||középhosszú||kissé megnyúlt gömb||világossárga||3–5||szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Marsowszky||erős||monoikus||hosszú||megnyúlt gömb||piros||8–12||szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Hevesi (Csányi)||erős||monoikus||hosszú||megnyúlt gömb||vérvörös||8–10||szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Crimson S.||középerős,erős||monoikus + andromonoikus||hosszú||megnyúlt gömb||pirosas rózsaszín||6–8||szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Charleston–H||erős||andromonoikus||hosszú||ovális||rózsaszín||6–8||szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Hungaria–8||középerős||monoikus||rövid||gömb||élénkvörös||3–4||hajtatás, szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Napsugár||középerős||monoikus||középérésű||gömb||sárga||4–5||szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Orosházi F1||erős||monoikus + andromonoikus||rövid||tojásdad||sötétrózsaszín||6–7||hajtatás, szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Ideál||középerős||andromonoikus||középérésű||megnyúlt||középrózsaszín||5–6||szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Favorit F1||középerős||monoikus||középkorai||gömb||élénkpiros||5–6||hajtatás, szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Kobalt F1||erős||monoikus||középkorai||ovális gömb||élénkpiros||5–6||szabadföldi |} <br /> </div></div> {{Növ-fejezetek}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} 6iqbgnt4nlo7gfbb9yq2rk7joyf1bie 553317 553282 2026-08-01T23:41:42Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Fajtalisták/Görögdinnye fajták]] lapot a következő névre: [[Fajtalisták/Gyümölcs/Görögdinnye fajták]] 364666 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Görögdinnye fajták]] [[Kategória:Táblázatok]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} == Magyarországon termesztett fajtái == <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;">Évszázadokkal ezelőtt kialakult a sajátos magyar igény a kiváló minőségű, vékony héjú, vérvörös hússzínű, apró magvú fajták iránt. Sokat vitatott kérdés a termés nagysága. Korábban a nagy termésű fajták (Hevesi, Csányi, Marsowszky stb.) voltak divatosak. Az 1960-as évektől a kisebb terméseket fejlesztő fajtatípusok kerültek előtérbe (Szigetcsépi 51 F1, Hevesi FUTO F1 stb.) A jelenleg termesztésben lévő fajták választéka általában megfelel a különböző termesztéstechnológiai változatok diktálta igényeknek. Hiányoznak az egészen kis testű (1–2&nbsp;kg/db), hajtatható fajták.</div> <br /> {|| align="center" border=2 | |+<center><big>'''A Magyarországon termesztett, fontosabb <br />Görögdinnye fajták jellemző adatai:'''</big></center> |- |-bgcolor="#D9D9A6" align="center" !'''Fajta neve'''||'''Növekedési<br /> típusa'''||'''Virágzás<br /> habitusa'''||'''Tenyészidő'''||'''Termés<br /> alakja'''||'''Hússzíne'''||'''átlag-tömege <br />(kg)'''||'''Termelési<br /> mód''' |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Korai kincs||középerős||monoikus + andromonoikus||rövid||gömb||piros||3–4||hajtatás, szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Sugár Baby||gyenge||monoikus||rövid||gömb||sötét rózsaszín||3–4||fóliaalagút, korai szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Szigetcsépi 51 F1||középerős||monoikus + andromonoikus||középkorai||nyújtott gömb||vérvörös||4–6||fóliaalagút, szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Hevesi FUTO F1||középerős||monoikus||középkorai||tojásdad||sötétpiros||4–6||szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Gömb FUTO F1||középerős||andromonoikus||középkorai||gömbölyű||élénkpiros||3–5||szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Kecskeméti vöröshúsú||középerős||monoikus||középkorai||gömb||vérvörös||3–5||szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Sárgahúsú (Szentesi)||középerős||monoikus||középhosszú||kissé megnyúlt gömb||világossárga||3–5||szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Marsowszky||erős||monoikus||hosszú||megnyúlt gömb||piros||8–12||szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Hevesi (Csányi)||erős||monoikus||hosszú||megnyúlt gömb||vérvörös||8–10||szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Crimson S.||középerős,erős||monoikus + andromonoikus||hosszú||megnyúlt gömb||pirosas rózsaszín||6–8||szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Charleston–H||erős||andromonoikus||hosszú||ovális||rózsaszín||6–8||szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Hungaria–8||középerős||monoikus||rövid||gömb||élénkvörös||3–4||hajtatás, szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Napsugár||középerős||monoikus||középérésű||gömb||sárga||4–5||szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Orosházi F1||erős||monoikus + andromonoikus||rövid||tojásdad||sötétrózsaszín||6–7||hajtatás, szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Ideál||középerős||andromonoikus||középérésű||megnyúlt||középrózsaszín||5–6||szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Favorit F1||középerős||monoikus||középkorai||gömb||élénkpiros||5–6||hajtatás, szabadföldi |-bgcolor="#FFFFCC" align="center" |Kobalt F1||erős||monoikus||középkorai||ovális gömb||élénkpiros||5–6||szabadföldi |} <br /> </div></div> {{Növ-fejezetek}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} 6iqbgnt4nlo7gfbb9yq2rk7joyf1bie 0 47638 553265 544492 2026-08-01T22:46:06Z KeFe 20 553265 wikitext text/x-wiki __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Artemisia absinthium 0002.JPG|bélyegkép|200px|right|]] {{cím2|[[w:Fehér üröm|Fehér üröm]]}} {{latin|Artemisia absinthium| }} {{népies|abszintüröm, bárányüröm, hegyi üröm, patikai üröm, pusztai üröm, kálvinista tapló vagy mesétfű }})'', de nem összetévesztendő a leggyakrabban szintén [[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/Bárányüröm|bárányürömnek]] nevezett [[''Artemisia pontica|Artemisia ponticával'']]. '''Gyógyhatása''' : Étvágyjavító és epeműködést serkentő, vérnyomást emelő, gyenge vizelethajtó, bélféregűző hatású teákban, ürmösborokban, keserű likőrökben és abszintban használják. '''Illóolaját''' : Görcsoldó és reumás fájdalmakat enyhítő bedörzsölőszerekben és illatszerekben is alkalmazzák. '''Szárított leveleit''' : Egy liter forrásban lévő vízhez adva, majd elfogyasztva, étvágyjavítóként használható, segít kigyógyítani az anorexiából. '''Borogatásként''' : Gyulladásokra, kelések érlelésére is használható. : A növényt olívaolajba téve, 10 napig áztatva, majd hidegen sajtolva féregűzőként használható. '''Termesztése:''' : Nagyrészt vadon gyűjtik, de tőosztással vagy palántaneveléssel szaporítható. Évelő. A virágzó hajtásvégeket gyűjtik. : Alaposan válogassuk meg a fehér üröm helyét, mert bár sok kártevőt elriaszt, és ez az egyetlen ismert biológiai ellenszere a ribiszkerozsdának, de elűzi a földigilisztákat is, ezért semmi esetre sem kerülhetnek a darabjai a komposztra, és eltávolítás után is még évekig gátolja a földjébe ültetett növények növekedését. {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]| | | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Artemisia absinthium|{{SUBPAGENAME}}}} gj31cy03hcfoe25boq889fovwphy56c 0 52544 553263 544215 2026-08-01T22:43:00Z KeFe 20 553263 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Artemisia annua 1.jpg|thumb|100px|right|]] {{cím2|Egynyári üröm}} {{latin|Artemisia annua| }} {{népies|}} :[[w:Kína|Kínában]] évezredek óta használt gyógynövény, a [[w:malária]] ellenszere, újabban a [[w:rák (betegség)|rák]] gyógyításában bizonyult ígéretesnek, mivel [[w:artemisinin]] nevű hatóanyaga igen hatékonyan pusztítja a rákos sejteket, miközben az egészséges sejtek közül csak elenyésző számban szed áldozatokat - kb. 1200 elpusztított ráksejtre jut egy egészséges sejt.<ref>[http://index.hu/tudomany/orom081124/ Híradás a Washingtoni Egyetem kutatóinak kísérleteiről] (index.hu, 2008. november 24.)</ref> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/Ü/Üröm|Üröm]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/Bárányüröm|Bárányüröm]] |[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/Fekete üröm tea|Fekete üröm tea]] | }} : {{ellenjav|}} <br/> <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Artemisia annua|{{SUBPAGENAME}}}} 4712uz09culbnjqwlfvsw6z51wr4vp4 0 53876 553234 441350 2026-08-01T21:33:26Z KeFe 20 553234 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]]</noinclude> {{K-főcím}} == Levéltetvek == :A levéltetvek a legelterjedtebb növénykártevők, gyengítik és károsítják kerti virágainkat, szobanövényeinket, különböző növénybetegségeket terjeszthetnek, ezért a levéltetű elleni védekezés fontos feladat növényeink egészségének megőrzése érdekében. :A levéltetvek (Aphidoidea) általában 1-3 milliméteresre megnövő, rendkívül gyorsan szaporodó, igen apró kis rovarok, amiket kis számban alig lehet látni, de ha elszaporodnak, nagy tömegben már könnyen észrevehetőek és nagy károkat tudnak okozni. Több mint száz fajuk létezik, amelyek általában zöld színűek, mint például a zöld rózsa levéltetű (Macrosiphum rosae), de léteznek feketék, vörösek, szürkék vagy akár narancsszínűek is. Akadnak közöttük kifejlett alakjukban szárnyas és szárnyatlan változatok is. :A levéltetvek a növények szinte valamennyi részét, a leveleket, a szárakat, a virágokat és a gyökereket is megtámadhatják. Általában a lágy növényi részeket részesítik előnyben, különösen szeretik a növekvő új hajtásokat és bimbókat. A szájszervüket a növényi szövetekbe fúrják, és azok nedveit szívogatják. :Kártékony tevékenységüknek köszönhetően a növények alakja torzzá válik, ezzel elcsúfítják növényeinket, és le is gyöngítik azokat. A levéltetvek nem csak emiatt károsak, hanem az egészséges növényeket fertőző vírusokat is terjeszthetnek. A kis apró kártevőknek igen nagy mennyiségű növényi nedvre van szükségük és szinte folyamatosan táplálkoznak. A növényi cukrot azonban nem képesek hasznosítani ezért ragacsos váladékot, úgynevezett mézharmatot választanak ki, amely bevonja a növények leveleit és szárait. Ezen a bevonaton azután könnyen megtelepszik a korompenész, ami tovább gyöngíti a levéltetvek sanyargatásától már egyébként is legyengült növényt. :A levéltetvek közvetlen kártétele a szívogatásukkal, jelenlétükkel okozott levél- és hajtástorzulás, a fejlődésbeli visszamaradottság. Sokkal jelentősebb a közvetett kártétel, a vírusos betegségek terjesztése, mellyel a vetőburgonya termesztést veszélyeztetik. A vírussal fertőzött növények fertőzött gumókat termelnek. :Hazai viszonyaink között a zöld őszibarack-levéltetű és a sárga burgonya-levéltetű a legelterjedtebb. A fekete-foltos pincelevéltetű pincékben, ill. szabadföldin a föld alatti szárrészeken fordulhat elő. A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a Myzus persicae téli gazdanövénye az őszibarack, az ''Aphis nasturtii''é a varjútövis). :Nyári gazdanövénykörüket tekintve mindegyik faj soktápnövényű. A burgonyatáblákba már május elejétől szárnyas levéltetvek telepedhetnek be. Szűznemzéssel szaporodnak, a legnagyobb egyedszámban június elejétől július közepéig találhatók, július végére a tömegszaporodás befejeződik. :Vetőburgonya-táblákon nélkülözhetetlen a Moericke-féle sárgatálak kihelyezése a tábla szélére és a tábla belsejébe is, a szárnyas alakok betelepedésének nyomon követésére. *[[Kertészet/Rovarok/Levéltetvek|Levéltetvek]] – ''Aphidoidea'' *[[Kertészet/Levéltetvek/Zöld őszibarack-levéltetű|Zöld őszibarack-levéltetű]] – ''[[Myzus persicae]]'' (Sulzer) *[[Kertészet/Levéltetvek/Sárga burgonya-levéltetű|Sárga burgonya-levéltetű]] – ''[[Aphis nasturtii]]''(pl. az Aphis nasturtii téli gazdanövénye a varjútövis). *[[Kertészet/Levéltetvek/Csíkos burgonya-levéltetű|Csíkos burgonya-levéltetű]] – ''[[Macrosiphum euphorbiae]]'' *[[Kertészet/Levéltetvek/Fekete répa-levéltetű|Fekete répa-levéltetű]] – ''[[Aphis fabae]]'' *[[Kertészet/Levéltetvek/Uborka-levéltetű|Uborka-levéltetű]] – ''[[Aphis gossypii]]'' *[[Kertészet/Levéltetvek/Foltos burgonya-levéltetű|Foltos burgonya-levéltetű]] – ''[[Aulacorthum solani]]'' *[[Kertészet/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű|Fekete foltos pince-levéltetű]] – ''[[Rhopalosiphoninus latysiphon]]'' A fiatal hajtáson, és a levélfonákon szívogatnak. A levél a növekedésében visszamarad. Ragacsos mézharmatot termel, amin korompenész telepszik meg. Szabad földön kiültetés után károsít, esetenként vírusterjesztő tevékenységük lehet jelentősebb: [[Kertészet/Tünethatározó/Gladiólusz|Gladiólusz fehér csíkosságát okozó]] (Bean yellow mosaic virus, Cucumber mosaic virus) vírusok terjesztésében játszanak szerepet.. *[[Kertészet/Levéltetvek/Foltos burgonya-levéltetű|Foltos burgonya-levéltetű]] ([[Aulacorthum solani]]) *[[Kertészet/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű|Fekete foltos pince-levéltetű]] ([[Rhopalosiphoninus latysiphon]]) A pincékben, ill. szabadföldön a föld alatti szárrészeken fordulhat elő. *[[Kertészet/Levéltetvek/Fekete cseresznye-levéltetű|Fekete cseresznye-levéltetű]] ([[Myzus cerasi]]) A világon mindenfelé megtalálható, a cseresznye- és meggyfák leveleit és hajtásait szívja. Szívogatásuk nyomán a levelek torzulnak és a fonák felé sodródnak, a megtámadott hajtások gyengébben fejlődnek, növekedésük lelassul, súlyos esetben megáll. *[[Kertészet/Levéltetvek/Zöld őszibarack-levéltetű|Zöld őszibarack-levéltetű]] ([[Myzus persicae]]) A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a Myzus persicae téli gazdanövénye az őszibarack, az Aphis nasturtiié a varjútövis). *[[Kertészet/Levéltetvek/Zöld levéltetű|Zöld levéltetű]] ([[Macrosiphum rosae]]) A rózsákat támadja meg. Színezete általában zöld, bőre majdnem átlátszó. A színeltérések bizonyos mértékig a zöld levéltetű testnedvének színétől függnek. Csápjai, a testével majdnem egyforma hosszúak, és hátrafelé nyúlnak el a test fölött. *[[Kertészet/Levéltetvek/Hamvas szilva-levéltetű|Hamvas szilva-levéltetű]] ([[Hyalopterus pruni]]) *[[Kertészet/Levéltetvek/Lisztes káposzta-levéltetű|Lisztes káposzta-levéltetű]] ([[Brevicoryne brassicae]]) Az egész világon a keresztesvirágúakat lepi el (ide tartozik a káposzta is). *[[Kertészet/Levéltetvek/Kis málnalevéltetű|Kis málnalevéltetű]] ([[Aphis idaei]]) Annak ellenére, hogy az egész tenyészidőszakban a málnán tartózkodik, csupán a tavaszi időszakban okozott levél- és hajtáskártétele érdemel említést. A hajtások a növekedésben visszamaradnak, a levelek torzulnak. '''Levéltetvek elleni védekezés''' :– '''agrotechnikai:''' harmonikus tápanyagellátással, jó minőségű gyomirtással a burgonya egyenletes fejlődésének elősegítése, a burgonya korai lombtalanítása, :– '''kémiai:''' a vetőgumó ültetéssel egy menetben történő csávázása, a szárnyas levéltetvek, ill. kolóniák elleni inszekticid kezelés az állományban. :A burgonyán szívogató levéltetvek nem okoznak látványos tüneteket, ennek ellenére, ha a védekezés elmarad nagy kárt okozhatnak. :Az idősebb levelek fonákon kolóniákat alakít ki. Erősen felszaporodva tetemes mennyiségű tápanyagot von el a burgonyától, amely terméscsökkenést, minőségvesztést eredményezhet. :Súlyos kárt okozhat, hogy a levéltetvek vírust terjesztenek. Ez különösen a vetőgumó termesztésénél jelent gondot. :Védekezni az első kolóniák megjelenésekor kell. Sor kerülhet, különösen továbbszaporításnál a kezelés megismétlésére. {| {{széptáblázat}} !Szer neve !! Dózis !! M.V.I.* !! É.V.I.* !!Használat !!Kategória |- |[[Kertészet/Növényvédők/Talajfertőtlenítők/Basudin 5 G|Basudin 5 G]] || 35 kg/ha || - || -|| Talaj fertőtlenítés: pajorok, drótférgek ellen || (III.) |- |[[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők/Fendona 10 EC|Fendona 10 EC]] || 0,1 l/ha, || 3 nap || 7 nap|| rágó kártevők lárvái és kifejlett alakjai ellen (kártevők tömeges betelepülésekor, tömeges lárvakelésének időpontja)|| (III.) |- |[[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők/Karate zeon 5 CS|Karate zeon 5 CS]]|| 0,15-0,2 l/ha, || 0 nap || 14 nap|| burgonyabogár és levéltetvek ellen || (III.) |} * M.V.I.= '''M'''unka egészségügyi '''V'''árakozási '''I'''dő * É.V.I.= '''É'''lelmezési '''V'''árakozási '''I'''dő :A levéltetvek támadását a megtámadott növényi rész torzulása és legyengülése, korompenész, ragacsosság és elpusztult levéltetvek csoportja jelzi. Valamint a szabadba kitett szobanövényeken, kerti virágokon megjelenő hangyák serege is utalhat a tetvek jelenlétére. A hangyák ugyanis nagyon szeretik a tetvek által kiválasztott mézharmatot, ezért gyakran láthatóak a levéltetvek kolóniái közelében. Az is előfordul, hogy a hangyák cipelik át a levéltetveket az egyik növényről a másikra, hogy új telepeket alapítsanak és meg is védik azokat természetes ellenségeiktől, például a katicabogaraktól. :A levéltetű elleni védekezés legjobb módja, ha megelőzzük a levéltetvek súlyos elszaporodását. Igyekezzünk még a fertőzés korai szakaszában felfedni a problémát. Néhány darab kártevővel még egészen könnyen el lehet bánni, viszont, ha elhanyagoljuk növényeinket és hagyjuk, hogy a kis kártevők elszaporodjanak akkor sokkal nehezebb dolgunk lesz velük. Ezért növényeinket rendszeresen és alaposan vizsgáljuk át, akár nagyítót is használva, hogy még idejében felfedezzük az esetleges kártevőket. :A növényeket ne tegyük, vagy ne ültessük túl közel egymáshoz, csak olyan távolságban legyenek, hogy leveleik éppen összeérjenek. Az újonnan vásárolt növényeinket már a vásárláskor alaposan vizsgáljuk meg, majd 2 hétig tartsuk karanténban, és csak ezt követően, újabb alapos átvizsgálás után tegyük a többi növény közelébe. Levéltetű fertőzés esetén :Amennyiben még idejében sikerült felfedni a problémát és csak viszonylag kevés levéltetűvel kell megküzdenünk, akkor jó eséllyel, vízpermettel, szappanos vízzel vagy erős vízsugárral is lemoshatjuk őket a növényekről. Ezt a kezelést egy hét elteltével ismételjük meg, amennyiben szükséges akkor többször is, hogy az azóta esetlegesen kikelt tetveket is eltávolítsuk. Jó szolgálatot tehetnek, különösen a szabadban tartott növényeink esetében, a tetvek számának kordában tartásában azok természetes ellenségei, mint például a katicabogarak, a fátyolkák vagy a fürkészdarazsak. Súlyos fertőzés esetén, vagy ha az említett módszerek nem hatásosak, akkor kereskedelmi forgalomban kapható rovarirtó szereket is alkalmazhatunk. A rovarirtó szereknek két fő típusuk van. A kontakt szereket közvetlenül a rovarokra kell szórni vagy permetezni úgy fejtik ki leginkább a hatásukat. Míg az úgynevezett szisztemikus azaz felszívódó szerek a növények nedveit teszik mérgezővé, így különösen hatékonyak a rendkívül mohó levéltetvek ellen. Válasszuk azt a módszert, amelyik leginkább megfelel nekünk és növényeinknek is. Arra ügyeljünk, hogy egyes növények érzékenyek lehetnek a különböző szerekre. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a szer használatával kapcsolatban, akkor a növény csak egy kis részén alkalmazzuk, majd egy hét elteltével, ha nem tett kárt a növényben használhatjuk az egész növényen. A kezeléseket legjobb enyhe, szélcsendes időben a szabadban végezni. Használat előtt mindig alaposan olvassuk el az alkalmazási útmutatót. Ne alkalmazzuk túl gyakran ugyanazt a készítményt, mert ellenállóvá válhatnak a kártevők a szerrel szemben. 6hg0b4mhfw8ydpbjl54fqu8n141efqv 553237 553234 2026-08-01T21:42:10Z KeFe 20 553237 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]]</noinclude> {{K-főcím}} == Levéltetvek == :A levéltetvek a legelterjedtebb növénykártevők, gyengítik és károsítják kerti virágainkat, szobanövényeinket, különböző növénybetegségeket terjeszthetnek, ezért a levéltetű elleni védekezés fontos feladat növényeink egészségének megőrzése érdekében. :A levéltetvek (Aphidoidea) általában 1-3 milliméteresre megnövő, rendkívül gyorsan szaporodó, igen apró kis rovarok, amiket kis számban alig lehet látni, de ha elszaporodnak, nagy tömegben már könnyen észrevehetőek és nagy károkat tudnak okozni. Több mint száz fajuk létezik, amelyek általában zöld színűek, mint például a zöld rózsa levéltetű (Macrosiphum rosae), de léteznek feketék, vörösek, szürkék vagy akár narancsszínűek is. Akadnak közöttük kifejlett alakjukban szárnyas és szárnyatlan változatok is. :A levéltetvek a növények szinte valamennyi részét, a leveleket, a szárakat, a virágokat és a gyökereket is megtámadhatják. Általában a lágy növényi részeket részesítik előnyben, különösen szeretik a növekvő új hajtásokat és bimbókat. A szájszervüket a növényi szövetekbe fúrják, és azok nedveit szívogatják. :Kártékony tevékenységüknek köszönhetően a növények alakja torzzá válik, ezzel elcsúfítják növényeinket, és le is gyöngítik azokat. A levéltetvek nem csak emiatt károsak, hanem az egészséges növényeket fertőző vírusokat is terjeszthetnek. A kis apró kártevőknek igen nagy mennyiségű növényi nedvre van szükségük és szinte folyamatosan táplálkoznak. A növényi cukrot azonban nem képesek hasznosítani ezért ragacsos váladékot, úgynevezett mézharmatot választanak ki, amely bevonja a növények leveleit és szárait. Ezen a bevonaton azután könnyen megtelepszik a korompenész, ami tovább gyöngíti a levéltetvek sanyargatásától már egyébként is legyengült növényt. :A levéltetvek közvetlen kártétele a szívogatásukkal, jelenlétükkel okozott levél- és hajtástorzulás, a fejlődésbeli visszamaradottság. Sokkal jelentősebb a közvetett kártétel, a vírusos betegségek terjesztése, mellyel a vetőburgonya termesztést veszélyeztetik. A vírussal fertőzött növények fertőzött gumókat termelnek. :Hazai viszonyaink között a zöld őszibarack-levéltetű és a sárga burgonya-levéltetű a legelterjedtebb. A fekete-foltos pincelevéltetű pincékben, ill. szabadföldin a föld alatti szárrészeken fordulhat elő. A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a Myzus persicae téli gazdanövénye az őszibarack, az ''Aphis nasturtii''é a varjútövis). :Nyári gazdanövénykörüket tekintve mindegyik faj soktápnövényű. A burgonyatáblákba már május elejétől szárnyas levéltetvek telepedhetnek be. Szűznemzéssel szaporodnak, a legnagyobb egyedszámban június elejétől július közepéig találhatók, július végére a tömegszaporodás befejeződik. :Vetőburgonya-táblákon nélkülözhetetlen a Moericke-féle sárgatálak kihelyezése a tábla szélére és a tábla belsejébe is, a szárnyas alakok betelepedésének nyomon követésére. *[[Állatok/Levéltetvek|Levéltetvek]] – ''Aphidoidea'' *[[Állatok/Levéltetvek/Zöld őszibarack-levéltetű|Zöld őszibarack-levéltetű]] – ''[[Myzus persicae]]'' (Sulzer) *[[Állatok/Levéltetvek/Sárga burgonya-levéltetű|Sárga burgonya-levéltetű]] – ''[[Aphis nasturtii]]''(pl. az Aphis nasturtii téli gazdanövénye a varjútövis). *[[Állatok/Levéltetvek/Csíkos burgonya-levéltetű|Csíkos burgonya-levéltetű]] – ''[[Macrosiphum euphorbiae]]'' *[[Állatok/Levéltetvek/Fekete répa-levéltetű|Fekete répa-levéltetű]] – ''[[Aphis fabae]]'' *[[Állatok/Levéltetvek/Uborka-levéltetű|Uborka-levéltetű]] – ''[[Aphis gossypii]]'' *[[Állatok/Levéltetvek/Foltos burgonya-levéltetű|Foltos burgonya-levéltetű]] – ''[[Aulacorthum solani]]'' *[[Állatok/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű|Fekete foltos pince-levéltetű]] – ''[[Rhopalosiphoninus latysiphon]]'' A fiatal hajtáson, és a levélfonákon szívogatnak. A levél a növekedésében visszamarad. Ragacsos mézharmatot termel, amin korompenész telepszik meg. Szabad földön kiültetés után károsít, esetenként vírusterjesztő tevékenységük lehet jelentősebb: [[Állatok/Tünethatározó/Gladiólusz|Gladiólusz fehér csíkosságát okozó]] (Bean yellow mosaic virus, Cucumber mosaic virus) vírusok terjesztésében játszanak szerepet.. *[[Állatok/Levéltetvek/Foltos burgonya-levéltetű|Foltos burgonya-levéltetű]] ([[Aulacorthum solani]]) *[[Állatok/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű|Fekete foltos pince-levéltetű]] ([[Rhopalosiphoninus latysiphon]]) A pincékben, ill. szabadföldön a föld alatti szárrészeken fordulhat elő. *[[Állatok/Levéltetvek/Fekete cseresznye-levéltetű|Fekete cseresznye-levéltetű]] ([[Myzus cerasi]]) A világon mindenfelé megtalálható, a cseresznye- és meggyfák leveleit és hajtásait szívja. Szívogatásuk nyomán a levelek torzulnak és a fonák felé sodródnak, a megtámadott hajtások gyengébben fejlődnek, növekedésük lelassul, súlyos esetben megáll. *[[Állatok/Levéltetvek/Zöld őszibarack-levéltetű|Zöld őszibarack-levéltetű]] ([[Myzus persicae]]) A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a Myzus persicae téli gazdanövénye az őszibarack, az Aphis nasturtiié a varjútövis). *[[Állatok/Levéltetvek/Zöld levéltetű|Zöld levéltetű]] ([[Macrosiphum rosae]]) A rózsákat támadja meg. Színezete általában zöld, bőre majdnem átlátszó. A színeltérések bizonyos mértékig a zöld levéltetű testnedvének színétől függnek. Csápjai, a testével majdnem egyforma hosszúak, és hátrafelé nyúlnak el a test fölött. *[[Állatok/Levéltetvek/Hamvas szilva-levéltetű|Hamvas szilva-levéltetű]] ([[Hyalopterus pruni]]) *[[Állatok/Levéltetvek/Lisztes káposzta-levéltetű|Lisztes káposzta-levéltetű]] ([[Brevicoryne brassicae]]) Az egész világon a keresztesvirágúakat lepi el (ide tartozik a káposzta is). *[[Állatok/Levéltetvek/Kis málnalevéltetű|Kis málnalevéltetű]] ([[Aphis idaei]]) Annak ellenére, hogy az egész tenyészidőszakban a málnán tartózkodik, csupán a tavaszi időszakban okozott levél- és hajtáskártétele érdemel említést. A hajtások a növekedésben visszamaradnak, a levelek torzulnak. '''Levéltetvek elleni védekezés''' :– '''agrotechnikai:''' harmonikus tápanyagellátással, jó minőségű gyomirtással a burgonya egyenletes fejlődésének elősegítése, a burgonya korai lombtalanítása, :– '''kémiai:''' a vetőgumó ültetéssel egy menetben történő csávázása, a szárnyas levéltetvek, ill. kolóniák elleni inszekticid kezelés az állományban. :A burgonyán szívogató levéltetvek nem okoznak látványos tüneteket, ennek ellenére, ha a védekezés elmarad nagy kárt okozhatnak. :Az idősebb levelek fonákon kolóniákat alakít ki. Erősen felszaporodva tetemes mennyiségű tápanyagot von el a burgonyától, amely terméscsökkenést, minőségvesztést eredményezhet. :Súlyos kárt okozhat, hogy a levéltetvek vírust terjesztenek. Ez különösen a vetőgumó termesztésénél jelent gondot. :Védekezni az első kolóniák megjelenésekor kell. Sor kerülhet, különösen továbbszaporításnál a kezelés megismétlésére. {| {{széptáblázat}} !Szer neve !! Dózis !! M.V.I.* !! É.V.I.* !!Használat !!Kategória |- |[[Kertészet/Növényvédők/Talajfertőtlenítők/Basudin 5 G|Basudin 5 G]] || 35 kg/ha || - || -|| Talaj fertőtlenítés: pajorok, drótférgek ellen || (III.) |- |[[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők/Fendona 10 EC|Fendona 10 EC]] || 0,1 l/ha, || 3 nap || 7 nap|| rágó kártevők lárvái és kifejlett alakjai ellen (kártevők tömeges betelepülésekor, tömeges lárvakelésének időpontja)|| (III.) |- |[[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők/Karate zeon 5 CS|Karate zeon 5 CS]]|| 0,15-0,2 l/ha, || 0 nap || 14 nap|| burgonyabogár és levéltetvek ellen || (III.) |} * M.V.I.= '''M'''unka egészségügyi '''V'''árakozási '''I'''dő * É.V.I.= '''É'''lelmezési '''V'''árakozási '''I'''dő :A levéltetvek támadását a megtámadott növényi rész torzulása és legyengülése, korompenész, ragacsosság és elpusztult levéltetvek csoportja jelzi. Valamint a szabadba kitett szobanövényeken, kerti virágokon megjelenő hangyák serege is utalhat a tetvek jelenlétére. A hangyák ugyanis nagyon szeretik a tetvek által kiválasztott mézharmatot, ezért gyakran láthatóak a levéltetvek kolóniái közelében. Az is előfordul, hogy a hangyák cipelik át a levéltetveket az egyik növényről a másikra, hogy új telepeket alapítsanak és meg is védik azokat természetes ellenségeiktől, például a katicabogaraktól. :A levéltetű elleni védekezés legjobb módja, ha megelőzzük a levéltetvek súlyos elszaporodását. Igyekezzünk még a fertőzés korai szakaszában felfedni a problémát. Néhány darab kártevővel még egészen könnyen el lehet bánni, viszont, ha elhanyagoljuk növényeinket és hagyjuk, hogy a kis kártevők elszaporodjanak akkor sokkal nehezebb dolgunk lesz velük. Ezért növényeinket rendszeresen és alaposan vizsgáljuk át, akár nagyítót is használva, hogy még idejében felfedezzük az esetleges kártevőket. :A növényeket ne tegyük, vagy ne ültessük túl közel egymáshoz, csak olyan távolságban legyenek, hogy leveleik éppen összeérjenek. Az újonnan vásárolt növényeinket már a vásárláskor alaposan vizsgáljuk meg, majd 2 hétig tartsuk karanténban, és csak ezt követően, újabb alapos átvizsgálás után tegyük a többi növény közelébe. Levéltetű fertőzés esetén :Amennyiben még idejében sikerült felfedni a problémát és csak viszonylag kevés levéltetűvel kell megküzdenünk, akkor jó eséllyel, vízpermettel, szappanos vízzel vagy erős vízsugárral is lemoshatjuk őket a növényekről. Ezt a kezelést egy hét elteltével ismételjük meg, amennyiben szükséges akkor többször is, hogy az azóta esetlegesen kikelt tetveket is eltávolítsuk. Jó szolgálatot tehetnek, különösen a szabadban tartott növényeink esetében, a tetvek számának kordában tartásában azok természetes ellenségei, mint például a katicabogarak, a fátyolkák vagy a fürkészdarazsak. Súlyos fertőzés esetén, vagy ha az említett módszerek nem hatásosak, akkor kereskedelmi forgalomban kapható rovarirtó szereket is alkalmazhatunk. A rovarirtó szereknek két fő típusuk van. A kontakt szereket közvetlenül a rovarokra kell szórni vagy permetezni úgy fejtik ki leginkább a hatásukat. Míg az úgynevezett szisztemikus azaz felszívódó szerek a növények nedveit teszik mérgezővé, így különösen hatékonyak a rendkívül mohó levéltetvek ellen. Válasszuk azt a módszert, amelyik leginkább megfelel nekünk és növényeinknek is. Arra ügyeljünk, hogy egyes növények érzékenyek lehetnek a különböző szerekre. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a szer használatával kapcsolatban, akkor a növény csak egy kis részén alkalmazzuk, majd egy hét elteltével, ha nem tett kárt a növényben használhatjuk az egész növényen. A kezeléseket legjobb enyhe, szélcsendes időben a szabadban végezni. Használat előtt mindig alaposan olvassuk el az alkalmazási útmutatót. Ne alkalmazzuk túl gyakran ugyanazt a készítményt, mert ellenállóvá válhatnak a kártevők a szerrel szemben. 1vi5tflq7o2c1sbaguxzs0rkgq8fnaa 0 66472 553327 550087 2026-08-02T01:29:19Z KeFe 20 553327 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Férgek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} {{Növénybetegségek}} {{cím2|Férgek}} {{latin||-}} {{népies|-}} : Ezek az endoparaziták a gazdatesten belül élő többsejtű előlények. Ide tartoznak a főtörzs: [[Laposféregszerűek]] ([[Platyzoa]]) #[[Állatok/Buzogányfejű férgek|Buzogányfejű férgek]] ([[Acanthocephala]]) #[[Állatok/Nyílférgek|Nyílférgek]] ([[Chaetognatha]]) #[[Állatok/Cycliophora|Cycliophora]] #[[Állatok/Csillóshasúak|Csillóshasúak]] ([[Gastrotricha]]) #[[Állatok/Gnathostomulida]] #[[Állatok/Micrognathozoa]] #[[Állatok/Laposférgek|Laposférgek]] ([[Platyhelmintha]]) #[[Állatok/Kerekesférgek|Kerekesférgek]] ([[Rotifera]]) főtörzs: [[Tapogatós-csillókoszorús állatok|Tapogatós-csillókoszorús állatok]] ([[Lophotrochozoa]]) #[[Állatok/Gyűrűsférgek|Gyűrűsférgek]] ([[Annelida]]) #[[Állatok/Pörgekarúak|Pörgekarúak]] ([[Brachiopoda]]) #[[Állatok/Mohaállatok|Mohaállatok]] ([[Bryozoa]]) #[[Állatok/Ormányosférgek|Ormányosférgek]] ([[Echiura]]) #[[Állatok/Nyelesférgek|Nyelesférgek]] ([[Entoprocta]]) #[[Állatok/Puhatestűek|Puhatestűek]] ([[Mollusca]]) #[[Állatok/Zsinórférgek|Zsinórférgek]] ([[Nemertea]]) #[[Állatok/Csöves tapogatósok|Csöves tapogatósok]] ([[Phoronida]]) #[[Állatok/Fecskendőférgek|Fecskendőférgek]] ([[Sipuncula]]) főtörzs: [[Vedlő állatok|Vedlő állatok]] ([[Ecdysozoa]]) #[[Állatok/Ízeltlábúak|Ízeltlábúak]] ([[Arthropoda]]) #[[Állatok/Övesférgek|Övesférgek]] ([[Kinorhyncha]]) #[[Állatok/Farkosférgek|Farkosférgek]] ([[Priapulida]]) #[[Állatok/Fonálférgek|Fonálférgek]] ([[Nematoda]]) #[[Állatok/Húrférgek|Húrférgek]] ([[Nematomorpha]]) #[[Állatok/Karmos féreglábúak|Karmos féreglábúak]] ([[Onychophora]]) #[[Levélfonálférgek|Levélfonálférgek]] – [[Aphelenchoididae]] ##[[Szamóca-fonálféreg|Szamóca-fonálféreg]] – [[Aphelenchoides fragariae]] ##[[Krizantém-fonálféreg|Krizantém-fonálféreg]] – [[Aphelenchoides ritzemabosi]] [[Rizs-fonálféreg]] – [[Aphelenchoidec]] #[[Állatok/Medveállatkák|Medveállatkák]] ([[Tardigrata]]) #[[Állatok/Ál-kolumbiai gyökér-fonálféreg|Ál-kolumbiai gyökér-fonálféreg]] #[[Állatok/Barlangi giliszta|Barlangi giliszta]] ''([[Helodrilus mozsariorum]])'' #[[Állatok/Burgonya-fonálféreg|Burgonya-fonálféreg]] [[Globodera rostochiensis]] #[[Állatok/Búzaféreg|Búzaféreg]] [[Anguina tritici]] #[[Állatok/Buzogányfejű férgek|Buzogányfejű férgek]] [[Acanthocephala]] #[[Állatok/Cérnagiliszta|Cérnagiliszta]] #[[Állatok/Csiperke-fonálféreg|Csiperke-fonálféreg]] [[Ditylenchus myceliophagus]] #[[Állatok/Csővájóféreg|Csővájóféreg]] [[Tubifex tubifex]] #[[Állatok/Erdei giliszta|Erdei giliszta]] ''([[Lumbricus polyphemus]])'' #[[Állatok/Erdei giliszta|Erdei giliszta]] [[Lumbricus polyphemus]] #[[Állatok/Földigiliszta|Földigiliszta]] [[Lumbricus terrestris]] #[[Állatok/Gumórontó fonálféreg|Gumórontó fonálféreg]] [[Ditylenchus destructor]] #[[Állatok/Gyökérgubacsképző fonálférgek|Gyökérgubacsképző fonálférgek]] [[Meloidogyne exigua]] ##[[Északi gubacs-fonálféreg|Északi gubacs-fonálféreg]] – [[Meloidogyne hapla]] [[Növényházi gubacs-fonálféreg|Növényházi gubacs-fonálféreg]] – [[Meloidogyne incognita]] ####[[Állatok/Gyümölcsfa gyökér-fonálféreg|Gyümölcsfa gyökér-fonálféreg]] [[Pratylenchus penetrans]] #[[Állatok/Horgas fejű galandféreg|Horgas fejű galandféreg]] [[Taenia solium]] #[[Állatok/Kolumbiai gyökér-fonálféreg|Kolumbiai gyökér-fonálféreg]] #[[Állatok/Koreai péniszhal|Koreai péniszhal]] [[Urechis unicinctus]] #[[Állatok/Közönséges földigiliszta|Közönséges földigiliszta]] ''([[Lumbricus terrestris]])'' #[[Állatok/Közönséges földigiliszta|Közönséges földigiliszta]] [[Enchytraeus albidus]] #[[Állatok/Közönséges kerekesféreg|Közönséges kerekesféreg]] #[[Állatok/Közönséges televényféreg|Közönséges televényféreg]] [[Enchytraeus albidus]] #[[Állatok/Krizantém-fonálféreg|Krizantém-fonálféreg]] #[[Állatok/Májmétely|Májmétely]] #[[Állatok/Növényházi gubacs-fonálféreg|Növényházi gubacs-fonálféreg]] #[[Állatok/Óriás pikkelyes féreg|Óriás pikkelyes féreg]] ([[Eulagisca gigantea]]) #[[Állatok/Orsóférgesség|Orsóférgesség]] #[[Állatok/Orvosi pióca|Orvosi pióca]] [[Hirudo medicinalis]] #[[Állatok/Répa-fonálféreg|Répa-fonálféreg]] [[Heterodera]] #[[Állatok/Rizs-fonálféreg|Rizs-fonálféreg]] #[[Állatok/Rózsaszínű giliszta|Rózsaszínű giliszta]] ''([[Aporrectodea rosea]])'' #[[Állatok/Sápadt burgonya-fonálféreg|Sápadt burgonya-fonálféreg]] #[[Állatok/Simafejű galandféreg|Simafejű galandféreg]] [[Taenia saginata]] #[[Állatok/Szamóca-fonálféreg|Szamóca-fonálféreg]] #[[Állatok/Szár-fonálféreg|Szár-fonálféreg]] #[[Állatok/Szívogató fonálférgek|Szívogató fonálférgek]] [[Anguinidae]] ##[[Búza-fonálféreg|Búza-fonálféreg]] – [[Anguina tritici]] ##[[Szár-fonálféreg]] – [[Ditylenchus dipsaci]] ##[[Gumórontó fonálféreg]] – [[Ditylenchus destructor]] ##[[Csiperke-fonálféreg]] – [[Ditylenchus myceliophagus]] #[[Állatok/Szőlő-tőrösfonálféreg|Szőlő tőrösfonálféreg]] #[[Állatok/Talajfárasztó fonálférgek|Talajfárasztó fonálférgek]] [[Pratylenchidae]] ##[[Gyümölcsfa gyökér-fonálféreg|Gyümölcsfa gyökér-fonálféreg]] – [[Pratylenchus penetrans]] #[[Állatok/Tejfehér giliszta|Tejfehér giliszta]] ''([[Octolasion lacteum]])'' #[[Állatok/Tejfehér planária|Tejfehér planária]] ''([[Dendrocoelum lacteum]])'' #[[Állatok/Trágyagiliszta|Trágyagiliszta]] ''([[Eisenia fetida]])'' #[[Állatok/Világító giliszta|Világító giliszta]] ''([[Eisenia lucens]])'' #[[Állatok/Vírushordó fonálférgek|Vírushordó fonálférgek]] [[Longidoridae]] ##[[Szőlő-tőrösfonálféreg|Szőlő-tőrösfonálféreg]] – [[Xiphinema index]] #[[?]] [[Aeolosomatidae]] #[[?]] [[Aphroditidae]] #[[?]] [[Echinococcus granulosus]] #[[?]] [[Toxocariasis]] [[...]] <br /> <div style="height:18px; width:500px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=%C3%81llatok/F%C3%A9rgek&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT olvashatod]]!</center> </div></div> {{Férgek-trt}} {{Kert-sbl}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <!--Másolható minta __NOTOC__ [[Kategória:Férgek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|- }} <br/> : : : : : <br/> </div></div> {{Férgek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} --> ncad0yv4bhjql9vqkmmsqf3g2d70scp 553328 553327 2026-08-02T01:42:26Z KeFe 20 553328 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Férgek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} {{Növénybetegségek}} {{cím2|Férgek}} {{latin||-}} {{népies|-}} : Ezek az endoparaziták a gazdatesten belül élő többsejtű előlények. Ide tartoznak a főtörzs: [[Laposféregszerűek]] ([[Platyzoa]]) #[[Állatok/Buzogányfejű férgek|Buzogányfejű férgek]] ([[Acanthocephala]]) #[[Állatok/Nyílférgek|Nyílférgek]] ([[Chaetognatha]]) #[[Állatok/Cycliophora|Cycliophora]] #[[Állatok/Csillóshasúak|Csillóshasúak]] ([[Gastrotricha]]) #[[Állatok/Gnathostomulida]] #[[Állatok/Micrognathozoa]] #[[Állatok/Laposférgek|Laposférgek]] ([[Platyhelmintha]]) #[[Állatok/Kerekesférgek|Kerekesférgek]] ([[Rotifera]]) főtörzs: [[Tapogatós-csillókoszorús állatok|Tapogatós-csillókoszorús állatok]] ([[Lophotrochozoa]]) #[[Állatok/Gyűrűsférgek|Gyűrűsférgek]] ([[Annelida]]) #[[Állatok/Pörgekarúak|Pörgekarúak]] ([[Brachiopoda]]) #[[Állatok/Mohaállatok|Mohaállatok]] ([[Bryozoa]]) #[[Állatok/Ormányosférgek|Ormányosférgek]] ([[Echiura]]) #[[Állatok/Nyelesférgek|Nyelesférgek]] ([[Entoprocta]]) #[[Állatok/Puhatestűek|Puhatestűek]] ([[Mollusca]]) #[[Állatok/Zsinórférgek|Zsinórférgek]] ([[Nemertea]]) #[[Állatok/Csöves tapogatósok|Csöves tapogatósok]] ([[Phoronida]]) #[[Állatok/Fecskendőférgek|Fecskendőférgek]] ([[Sipuncula]]) főtörzs: [[Vedlő állatok|Vedlő állatok]] ([[Ecdysozoa]]) #[[Szőlő-tőrösfonálféreg|Szőlő-tőrösfonálféreg]] – [[Xiphinema index]] #[[Állatok/Ál-kolumbiai gyökér-fonálféreg|Ál-kolumbiai gyökér-fonálféreg]] #[[Állatok/Barlangi giliszta|Barlangi giliszta]] ''([[Helodrilus mozsariorum]])'' #[[Állatok/Burgonya-fonálféreg|Burgonya-fonálféreg]] [[Globodera rostochiensis]] #[[Állatok/Búzaféreg|Búzaféreg]] [[Anguina tritici]] #[[Állatok/Buzogányfejű férgek|Buzogányfejű férgek]] [[Acanthocephala]] #[[Állatok/Cérnagiliszta|Cérnagiliszta]] #[[Állatok/Csiperke-fonálféreg|Csiperke-fonálféreg]] [[Ditylenchus myceliophagus]] #[[Állatok/Csővájóféreg|Csővájóféreg]] [[Tubifex tubifex]] #[[Állatok/Erdei giliszta|Erdei giliszta]] ''([[Lumbricus polyphemus]])'' #[[Állatok/Erdei giliszta|Erdei giliszta]] [[Lumbricus polyphemus]] #[[Állatok/Északi gubacs-fonálféreg|Északi gubacs-fonálféreg]] – [[Meloidogyne hapla]] #[[Állatok/Farkosférgek|Farkosférgek]] ([[Priapulida]]) #[[Állatok/Fonálférgek|Fonálférgek]] ([[Nematoda]]) #[[Állatok/Földigiliszta|Földigiliszta]] [[Lumbricus terrestris]] #[[Állatok/Gumórontó fonálféreg|Gumórontó fonálféreg]] [[Ditylenchus destructor]] #[[Állatok/Gyökérgubacsképző fonálférgek|Gyökérgubacsképző fonálférgek]] [[Meloidogyne exigua]] #[[Állatok/Gyümölcsfa gyökér-fonálféreg|Gyümölcsfa gyökér-fonálféreg]] [[Pratylenchus penetrans]] #[[Állatok/Horgas fejű galandféreg|Horgas fejű galandféreg]] [[Taenia solium]] #[[Állatok/Húrférgek|Húrférgek]] ([[Nematomorpha]]) #[[Állatok/Ízeltlábúak|Ízeltlábúak]] ([[Arthropoda]]) #[[Állatok/Karmos féreglábúak|Karmos féreglábúak]] ([[Onychophora]]) #[[Állatok/Kolumbiai gyökér-fonálféreg|Kolumbiai gyökér-fonálféreg]] #[[Állatok/Koreai péniszhal|Koreai péniszhal]] [[Urechis unicinctus]] #[[Állatok/Közönséges földigiliszta|Közönséges földigiliszta]] ''([[Lumbricus terrestris]])'' #[[Állatok/Közönséges földigiliszta|Közönséges földigiliszta]] [[Enchytraeus albidus]] #[[Állatok/Közönséges kerekesféreg|Közönséges kerekesféreg]] #[[Állatok/Közönséges televényféreg|Közönséges televényféreg]] [[Enchytraeus albidus]] #[[Állatok/Krizantém-fonálféreg|Krizantém-fonálféreg]] #[[Állatok/Krizantém-fonálféreg|Krizantém-fonálféreg]] – [[Aphelenchoides ritzemabosi]] #[[Állatok/Májmétely|Májmétely]] #[[Állatok/Medveállatkák|Medveállatkák]] ([[Tardigrata]]) #[[Állatok/Növényházi gubacs-fonálféreg|Növényházi gubacs-fonálféreg]] – [[Meloidogyne incognita]] #[[Állatok/Növényházi gubacs-fonálféreg|Növényházi gubacs-fonálféreg]] #[[Állatok/Óriás pikkelyes féreg|Óriás pikkelyes féreg]] ([[Eulagisca gigantea]]) #[[Állatok/Orsóférgesség|Orsóférgesség]] #[[Állatok/Orvosi pióca|Orvosi pióca]] [[Hirudo medicinalis]] #[[Állatok/Övesférgek|Övesférgek]] ([[Kinorhyncha]]) #[[Állatok/Répa-fonálféreg|Répa-fonálféreg]] [[Heterodera]] #[[Állatok/Rizs-fonálféreg|Rizs-fonálféreg]] #[[Állatok/Rizs-fonálféreg|Rizs-fonálféreg]] – [[Aphelenchoidec]] #[[Állatok/Rózsaszínű giliszta|Rózsaszínű giliszta]] ''([[Aporrectodea rosea]])'' #[[Állatok/Sápadt burgonya-fonálféreg|Sápadt burgonya-fonálféreg]] #[[Állatok/Simafejű galandféreg|Simafejű galandféreg]] [[Taenia saginata]] #[[Állatok/Szamóca-fonálféreg|Szamóca-fonálféreg]] #[[Állatok/Szamóca-fonálféreg|Szamóca-fonálféreg]] – [[Aphelenchoides fragariae]] #[[Állatok/Szár-fonálféreg|Szár-fonálféreg]] #[[Állatok/Szívogató fonálférgek|Szívogató fonálférgek]] [[Anguinidae]] #[[Állatok/Szőlő-tőrösfonálféreg|Szőlő tőrösfonálféreg]] #[[Állatok/Talajfárasztó fonálférgek|Talajfárasztó fonálférgek]] [[Pratylenchidae]] #[[Állatok/Tejfehér giliszta|Tejfehér giliszta]] ''([[Octolasion lacteum]])'' #[[Állatok/Tejfehér planária|Tejfehér planária]] ''([[Dendrocoelum lacteum]])'' #[[Állatok/Trágyagiliszta|Trágyagiliszta]] ''([[Eisenia fetida]])'' #[[Állatok/Világító giliszta|Világító giliszta]] ''([[Eisenia lucens]])'' #[[Állatok/Vírushordó fonálférgek|Vírushordó fonálférgek]] [[Longidoridae]] #[[Állatok/Búza-fonálféreg|Búza-fonálféreg]] – [[Anguina tritici]] #[[Állatok/Csiperke-fonálféreg]] – [[Ditylenchus myceliophagus]] #[[Állatok/Gumórontó fonálféreg]] – [[Ditylenchus destructor]] #[[Gyümölcsfa gyökér-fonálféreg|Gyümölcsfa gyökér-fonálféreg]] – [[Pratylenchus penetrans]] #[[Levélfonálférgek|Levélfonálférgek]] – [[Aphelenchoididae]] #[[Szár-fonálféreg]] – [[Ditylenchus dipsaci]] #[[?]] [[Aeolosomatidae]] #[[?]] [[Aphroditidae]] #[[?]] [[Echinococcus granulosus]] #[[?]] [[Toxocariasis]] [[...]] <br /> <div style="height:18px; width:500px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=%C3%81llatok/F%C3%A9rgek&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT olvashatod]]!</center> </div></div> {{Férgek-trt}} {{Kert-sbl}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <!--Másolható minta __NOTOC__ [[Kategória:Férgek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|- }} <br/> : : : : : <br/> </div></div> {{Férgek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} --> nl6fxo8onvxs9qw4f59iul1tp6o34zl 553329 553328 2026-08-02T01:46:00Z KeFe 20 553329 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Férgek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} {{Növénybetegségek}} {{cím2|Férgek}} {{latin||-}} {{népies|-}} : Ezek az endoparaziták a gazdatesten belül élő többsejtű előlények. Ide tartoznak a főtörzs: [[Laposféregszerűek]] ([[Platyzoa]]) #[[Állatok/Buzogányfejű férgek|Buzogányfejű férgek]] ([[Acanthocephala]]) #[[Állatok/Nyílférgek|Nyílférgek]] ([[Chaetognatha]]) #[[Állatok/Cycliophora|Cycliophora]] #[[Állatok/Csillóshasúak|Csillóshasúak]] ([[Gastrotricha]]) #[[Állatok/Gnathostomulida]] #[[Állatok/Micrognathozoa]] #[[Állatok/Laposférgek|Laposférgek]] ([[Platyhelmintha]]) #[[Állatok/Kerekesférgek|Kerekesférgek]] ([[Rotifera]]) főtörzs: [[Tapogatós-csillókoszorús állatok|Tapogatós-csillókoszorús állatok]] ([[Lophotrochozoa]]) #[[Állatok/Gyűrűsférgek|Gyűrűsférgek]] ([[Annelida]]) #[[Állatok/Pörgekarúak|Pörgekarúak]] ([[Brachiopoda]]) #[[Állatok/Mohaállatok|Mohaállatok]] ([[Bryozoa]]) #[[Állatok/Ormányosférgek|Ormányosférgek]] ([[Echiura]]) #[[Állatok/Nyelesférgek|Nyelesférgek]] ([[Entoprocta]]) #[[Állatok/Puhatestűek|Puhatestűek]] ([[Mollusca]]) #[[Állatok/Zsinórférgek|Zsinórférgek]] ([[Nemertea]]) #[[Állatok/Csöves tapogatósok|Csöves tapogatósok]] ([[Phoronida]]) #[[Állatok/Fecskendőférgek|Fecskendőférgek]] ([[Sipuncula]]) főtörzs: [[Vedlő állatok|Vedlő állatok]] ([[Ecdysozoa]]) #[[Állatok/Szőlő-tőrösfonálféreg|Szőlő-tőrösfonálféreg]] – [[Xiphinema index]] #[[Állatok/Ál-kolumbiai gyökér-fonálféreg|Ál-kolumbiai gyökér-fonálféreg]] #[[Állatok/Barlangi giliszta|Barlangi giliszta]] ''([[Helodrilus mozsariorum]])'' #[[Állatok/Burgonya-fonálféreg|Burgonya-fonálféreg]] [[Globodera rostochiensis]] #[[Állatok/Búzaféreg|Búzaféreg]] [[Anguina tritici]] #[[Állatok/Buzogányfejű férgek|Buzogányfejű férgek]] [[Acanthocephala]] #[[Állatok/Cérnagiliszta|Cérnagiliszta]] #[[Állatok/Csiperke-fonálféreg|Csiperke-fonálféreg]] [[Ditylenchus myceliophagus]] #[[Állatok/Csővájóféreg|Csővájóféreg]] [[Tubifex tubifex]] #[[Állatok/Erdei giliszta|Erdei giliszta]] ''([[Lumbricus polyphemus]])'' #[[Állatok/Erdei giliszta|Erdei giliszta]] [[Lumbricus polyphemus]] #[[Állatok/Északi gubacs-fonálféreg|Északi gubacs-fonálféreg]] – [[Meloidogyne hapla]] #[[Állatok/Farkosférgek|Farkosférgek]] ([[Priapulida]]) #[[Állatok/Fonálférgek|Fonálférgek]] ([[Nematoda]]) #[[Állatok/Földigiliszta|Földigiliszta]] [[Lumbricus terrestris]] #[[Állatok/Gumórontó fonálféreg|Gumórontó fonálféreg]] [[Ditylenchus destructor]] #[[Állatok/Gyökérgubacsképző fonálférgek|Gyökérgubacsképző fonálférgek]] [[Meloidogyne exigua]] #[[Állatok/Gyümölcsfa gyökér-fonálféreg|Gyümölcsfa gyökér-fonálféreg]] [[Pratylenchus penetrans]] #[[Állatok/Horgas fejű galandféreg|Horgas fejű galandféreg]] [[Taenia solium]] #[[Állatok/Húrférgek|Húrférgek]] ([[Nematomorpha]]) #[[Állatok/Ízeltlábúak|Ízeltlábúak]] ([[Arthropoda]]) #[[Állatok/Karmos féreglábúak|Karmos féreglábúak]] ([[Onychophora]]) #[[Állatok/Kolumbiai gyökér-fonálféreg|Kolumbiai gyökér-fonálféreg]] #[[Állatok/Koreai péniszhal|Koreai péniszhal]] [[Urechis unicinctus]] #[[Állatok/Közönséges földigiliszta|Közönséges földigiliszta]] ''([[Lumbricus terrestris]])'' #[[Állatok/Közönséges földigiliszta|Közönséges földigiliszta]] [[Enchytraeus albidus]] #[[Állatok/Közönséges kerekesféreg|Közönséges kerekesféreg]] #[[Állatok/Közönséges televényféreg|Közönséges televényféreg]] [[Enchytraeus albidus]] #[[Állatok/Krizantém-fonálféreg|Krizantém-fonálféreg]] #[[Állatok/Krizantém-fonálféreg|Krizantém-fonálféreg]] – [[Aphelenchoides ritzemabosi]] #[[Állatok/Májmétely|Májmétely]] #[[Állatok/Medveállatkák|Medveállatkák]] ([[Tardigrata]]) #[[Állatok/Növényházi gubacs-fonálféreg|Növényházi gubacs-fonálféreg]] – [[Meloidogyne incognita]] #[[Állatok/Növényházi gubacs-fonálféreg|Növényházi gubacs-fonálféreg]] #[[Állatok/Óriás pikkelyes féreg|Óriás pikkelyes féreg]] ([[Eulagisca gigantea]]) #[[Állatok/Orsóférgesség|Orsóférgesség]] #[[Állatok/Orvosi pióca|Orvosi pióca]] [[Hirudo medicinalis]] #[[Állatok/Övesférgek|Övesférgek]] ([[Kinorhyncha]]) #[[Állatok/Répa-fonálféreg|Répa-fonálféreg]] [[Heterodera]] #[[Állatok/Rizs-fonálféreg|Rizs-fonálféreg]] #[[Állatok/Rizs-fonálféreg|Rizs-fonálféreg]] – [[Aphelenchoidec]] #[[Állatok/Rózsaszínű giliszta|Rózsaszínű giliszta]] ''([[Aporrectodea rosea]])'' #[[Állatok/Sápadt burgonya-fonálféreg|Sápadt burgonya-fonálféreg]] #[[Állatok/Simafejű galandféreg|Simafejű galandféreg]] [[Taenia saginata]] #[[Állatok/Szamóca-fonálféreg|Szamóca-fonálféreg]] #[[Állatok/Szamóca-fonálféreg|Szamóca-fonálféreg]] – [[Aphelenchoides fragariae]] #[[Állatok/Szár-fonálféreg|Szár-fonálféreg]] #[[Állatok/Szívogató fonálférgek|Szívogató fonálférgek]] [[Anguinidae]] #[[Állatok/Szőlő-tőrösfonálféreg|Szőlő tőrösfonálféreg]] #[[Állatok/Talajfárasztó fonálférgek|Talajfárasztó fonálférgek]] [[Pratylenchidae]] #[[Állatok/Tejfehér giliszta|Tejfehér giliszta]] ''([[Octolasion lacteum]])'' #[[Állatok/Tejfehér planária|Tejfehér planária]] ''([[Dendrocoelum lacteum]])'' #[[Állatok/Trágyagiliszta|Trágyagiliszta]] ''([[Eisenia fetida]])'' #[[Állatok/Világító giliszta|Világító giliszta]] ''([[Eisenia lucens]])'' #[[Állatok/Vírushordó fonálférgek|Vírushordó fonálférgek]] [[Longidoridae]] #[[Állatok/Búza-fonálféreg|Búza-fonálféreg]] – [[Anguina tritici]] #[[Állatok/Csiperke-fonálféreg]] – [[Ditylenchus myceliophagus]] #[[Állatok/Gumórontó fonálféreg]] – [[Ditylenchus destructor]] #[[Állatok/Gyümölcsfa gyökér-fonálféreg|Gyümölcsfa gyökér-fonálféreg]] – [[Pratylenchus penetrans]] #[[Állatok/Levélfonálférgek|Levélfonálférgek]] – [[Aphelenchoididae]] #[[Állatok/Szár-fonálféreg]] – [[Ditylenchus dipsaci]] #[[?]] [[Aeolosomatidae]] #[[?]] [[Aphroditidae]] #[[?]] [[Echinococcus granulosus]] #[[?]] [[Toxocariasis]] [[...]] <br /> <div style="height:18px; width:500px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=%C3%81llatok/F%C3%A9rgek&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT olvashatod]]!</center> </div></div> {{Férgek-trt}} {{Kert-sbl}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <!--Másolható minta __NOTOC__ [[Kategória:Férgek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|- }} <br/> : : : : : <br/> </div></div> {{Férgek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} --> 0icoohpyvpuqfe9qn3nrkyb3fg5cy55 0 68375 553306 548879 2026-08-01T23:32:07Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Kertészet/Fajtalisták/Fejes káposzta]] lapot a következő névre: [[Fajtalisták/Fejes káposzta]] 548879 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fejeskáposzta-fajták]] [[Kategória:Táblázatok]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} <br /> </div></div> {{Növ-fejezetek}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} 3l1khewshv276yp5hwkxa8qmdboujtg 0 72443 553266 524748 2026-08-01T22:47:17Z KeFe 20 553266 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Magyarországon őshonos növények]] [[Kategória:Allergén növények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyomnövények]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Artemisia vulgaris - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-016.jpg|thumb|200px|right|]] [[Fájl:Detail of mugwort mature leaf.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Artemisia vulgaris| }} {{népies|anyafű, közönséges üröm, mátrafű, taplóüröm, veres üröm.}} A '''fekete üröm''' az őszirózsafélék családjába tartozó évelő növényfaj. :60–160 cm magas, bokrosodó növény. Szára elágazó, barna színű, fásodó, függőleges enyhe bordázattal, kopasz vagy finoman molyhos. Levelek ülők, két-háromszorosan szárnyasan szeldeltek, sötétzöldek, színükön kopaszak, fonákjukon fehéren molyhosak. A levélszeletek és -karéjok lándzsásak, fűrészes szélűek. Virágai sárgásak, vörösesbarnásak lehetnek. A fészkek bókolók, füzéres fürtöt alkotnak. A csöves virágokból álló fészek 3–4 mm átmérőjű, a vacok kopasz, a nyelves virágok hiányoznak. A fészekpikkelyek változatosak, közepük sötétebb. Áltermése barnás, csíkozott, bóbita nélküli kaszat. Magjai világosbarnák. :Európában és Észak-Afrikában a legelterjedtebb. Magyarországon gyakori gyomnövény az útszéli és szántóföldi, félszáraz vagy üde gyomtársulásokban, gyakran vízpartokon. Gyógy- és fűszernövényként is felhasználják. :A fekete üröm illóolajában tujon található, ami nagy mennyiségben vagy hosszas fogyasztás esetén mérgező. Mivel a növény igen kevés illóolajat tartalmaz, általában biztonságosnak tekintik. Ennek ellenére terhesség alatt nem javasolt nagyobb mennyiségű fekete ürmöt fogyasztani. A növényt a történelem során sokszor használták konyhában, gyógyászatban és füstölőként. :Bár a magyar importőrök gyakran tévesen az abszint összetevőjeként tüntetik fel, az italok eredeti címkéjén soha nem szerepel. A fekete üröm az 1920-as években – az akkoriban betiltott abszint helyett – elterjedő italoknak és utódjaiknak volt gyakori összetevője, például a pastisnak. :Fűszerként virágzó hajtásának felső, legfeljebb 40 cm hosszú részét (esetleg a gyökerét) gyűjtik. A majdnem mindenhol előforduló növény virágzó hajtását (Artemisiae herba) sültek készítésénél használják a majoránna pótlására. Illóolajat, keserű-anyagot, gyantát tartalmaz. :A fekete üröm különböző illóolajokat tartalmaz (például cineolt, tujont, flavonoidokat, triterpéneket és kumarinszármazékokat). Bélféregűzőként is használták, ezért időnként összetévesztik a fehér ürömmel. Az Ájurvédában szívpanaszok, nyugtalanság, rosszullét és rossz közérzet ellen alkalmazzák.[8] :Egyes diétás ételek elkészítésére ajánlható, mert zsírok semlegesítésére, az étel könnyebb emésztésére, az étel ízletesebbé tételére is alkalmas. Gyógynövényként teája étvágyjavító, epeműködést serkentő, görcscsillapító, idegerősítő hatású, főzetét népgyógyászatban még vitustánc, epilepszia és hisztéria ellen használják. :A július és szeptember közötti virágzást megelőzően leszedett leveleket és hajtásokat kesernyés ízük miatt használták zsírosabb szárnyasok (liba, kacsa), disznó-, vaddisznósültek, valamint káposzta- és gombaételek ízesítésére. Emésztést segítő hatása miatt a nehezen emészthető ételek általános fűszere. :A sör ízesítésére is használták a komló elterjedése előtt, vagy komló helyett. :Virágpora az egyik legveszélyesebb allergén. Kevesebb pollent termel, mint a parlagfű, és azzal ellentétben nem képes kaszálás után további virágzásra. {{lásd|[[Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Artemisia vulgaris|{{SUBPAGENAME}}}} 9d6d5tztig17o3p5s8njcmuef6p1ewh 0 73420 553249 529558 2026-08-01T22:01:52Z KeFe 20 553249 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növénynemzetség]] [[Kategória:Festőnövények]] [[Kategória:Mérgező növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Celastrales - Euonymus europaeus - 2.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Euonymus verrucosus20090702 052.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Euonymus| }} {{népies|}} <br/> : A '''kecskerágó''' a [[Növények/K/Kecskerágó-virágúak|kecskerágó-virágúak]] rendjébe és a [[Növények/K/Kecskerágófélék|kecskerágófélék]] családjába tartozó növénynemzetség. : A kecskerágó-fajok többsége Kelet-Ázsiában őshonos, sokuknak a nyugati határt a Himalája hegység képezi, azonban néhány faj Európában, Ázsia többi részén, Ausztrálázsiában, Észak-Amerikában és Madagaszkáron is előfordul. : E nemzetség fajai között lombhullató és örökzöld növények is vannak. A kecskerágók cserjék vagy kis fák. A zöldes, sárgás árnyalatú virágai alig észrevehetőek, és kis virágzatokban tömörülnek.[2] Az ellipszis alakú levelei átellenesek, általában 2-15 centiméter hosszúak és alig fogazott szélűek. Terméseik 4-5 részből álló, rózsaszín, sárga vagy vörös színű húsos termések. A magokat narancsszínű „hús” vesz körül. A terméssel és magokkal a gyümölcsevő madarak táplálkoznak; a magok sértetlenül átmennek a madarak emésztőrendszerén, és az ürülékkel távoznak az állatokból, így újabb területet foglalva el a kecskerágó-fajok számára. : Sok fajt használtak a gyógyászatban, habár egyesek mérgezőek lehetnek számunkra. : Néhány faj faanyagából, a hagyományos kézi fonáshoz kellő orsókat készítenek. Innen ered a növény angol neve is, spindle tree (spindle = „orsó”). : A kertészek szívesen használják dísznövényként, főleg a lombhullató fajokat, mivel ősszel igen szépen mutatnak a leveleik. A mutatós termések is hozzájárulnak a kecskerágók dísznövényi mivoltához. {{ellenjav|Fogyasztásuk tilos, szerepelnek az OGYÉI tiltólistáján is.}} '''A nemzetségbe 144 faj tartozik''' '''Ismertebbek:''' #[[Növények/K/Közönséges kecskerágó|Közönséges kecskerágó]] ([[Euonymus europaeus]]) - típusfaj #[[Növények/R/Repkénykecskerágó|Repkénykecskerágó]] ([[Euonymus fortunei]]) #[[Növények/B/Bibircses kecskerágó|Bibircses kecskerágó]] ([[Euonymus verrucosus]]) <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Euonymus|{{SUBPAGENAME}}}} ccsh3z2s5f0xe9ewcritu0l9n8bzbsk 0 73531 553264 524738 2026-08-01T22:44:45Z KeFe 20 553264 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Magyarországon őshonos növények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Fűszerek]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}}</div> {{gyógynövény-abc}} [[Kép:Artemisia absinthium - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-164.jpg|thumb|200px|right|]] [[Kép:Wormwood bush.jpg|thumb|200px|right|Fehér üröm]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Artemisia absinthium|}} {{drog|Absinthii herba|(Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)|Absinthii folium|Absinthii aetheroleum|}} {{népies|abszintüröm, bárányüröm, hegyi üröm, patikai üröm, pusztai üröm, kálvinista tapló vagy mesétfű}} {{más|[[Növények/B/Bárányüröm|bárányürömmel]].}} :A fészkesvirágzatúak rendjébe és az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj. Magyarországon már a középkorban is elterjedt fűszer- és gyógynövény. :Az Artemisia a görög Artemisz istennő nevére utal, ugyanis az ő adományának tartották, az Absinthium pedig a fehér üröm görög nevének (αψίνθιον, apszínthion) latinosított változata. Eredete vitatott: a görögben az a- + pszinthosz ~ "élvezhetetlen", egy elfogadottabb elmélet szerint viszont az aspand-ból származik, mely az egyik perzsa dialektusban egy keserű növény neve volt, valószínűleg a [[Növények/Sz/Szíriai rutafű|szíriai rutafűé]] ([[Peganum harmala]]). :Évelő növény. Az alsó részében elfásodó, felső részében elágazó, ezüstmolyhos szára másfél méternél magasabbra is megnő. :Elterjedési területe Közép- és Dél-Európa, Kelet-Ázsia és Észak-Afrika. Bokros, napos, száraz helyeket kedveli, elsősorban dombvidékeken, utak mentén, kerítések mellett, emberi települések közelében vagy köves területeken fordul elő. :A fehér ürmöt fűszer- és gyógynövényként is felhasználják: termesztése általánosan elterjedt. Legtöbbször a föld feletti virágos hajtását gyűjtik, ez a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is szerepel. :A természetben gyakoribb [[Növények/F/Fekete üröm|fekete ürömhöz]] hasonlóan fűszernövényként használatos. Íze, illata hasonlít a citroméra, fűszeres. A növény minden része illatos és keserű. :Főként húsételek (például csülök) ízesítéséhez használják, de például fagylaltok fűszerezésére is alkalmas. Ürmösborok (vermut), keserű italok, likőrök egyik fűszere is. :A fehér ürmöt, mint a világ állítólag legkeserűbb növényét már az egyiptomiak és a görögök ismerték és gyógyításra használták. A Magyar Királyság területén a középkori kolostorkertekben megtalálható volt, a szerzetesek különböző elixíreket készítettek belőle. Étvágygerjesztő hatása miatt gyógyteák alkotórészeként is használatos. :A belőle nyert illóolaj görcsoldó, bélféregűző gyógyszerek egyik alapanyaga. Izgató szerként is használják és a váltóláz gyógyítására is alkalmazható. Külsőleg reuma elleni készítményekben használják. Gyomor- és bélfekélyben szenvedő betegeknél káros hatású. Nagyobb adagban mérgezés léphet fel, melynek tünetei: hányás, erős hasmenés, vizelet-visszatartás, eszméletvesztés, görcsök.[3] :Az ánizs és az édeskömény mellett ez a növény az egyik fő összetevője az abszintnak, ami a 19. és 20. század fordulóján hatalmas divatnak örvendett, míg sok országban átlagosan 90 évre be nem tiltották epilepsziát, elmebajt és egyéb betegségeket okozó hatására hivatkozva, ám a modern tudomány ezen vádakat megalapozatlannak találta, és az Európai Unióban történt, 1988-as rehabilitációja utáni hamisítványok közt mára ismét megjelent eredeti formájában is. :A C- és B-vitaminon kívül tartalmaz még 0,2–0,9% illóolajat (tujon, tujol, pinén, fellandrén, kadinén), keserűanyagot (abszintin), cserzőanyagot és borostyánkősavat. Az abszintin felelős az üröm keserű ízéért: 1 gramm akár 70 liter vízben is észrevehető. :A fehér üröm illóolajában található tujont az orvostudomány a 19. század második felétől kezdve egészen a 21. század elejéig az abszint-izmusnak nevezett, nem létező betegség fő okozójának tartotta. :Az ürömolajban található tujon GABA-antagonista; túladagolás esetén izomrángásokat, még nagyobb mennyiségben heves görcsöket okoz. Fokozott fogyasztása a központi idegrendszer leépüléséhez vezethet. Kis mennyiségben (amennyit pl. az abszint is tartalmaz) nincs számottevő mérgező hatása. A tujont az abszintizmus félreértelmezése nyomán sokan hallucinogénnek tartják, de ennek tudományos alapja nincs. {{lásd|[[Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | }} <br/> </div></div> {{Fűszernövények}} {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Artemisia absinthium|{{SUBPAGENAME}}}} hjzai0fdmv3va18kdqsy7am2127kphx 0 73667 553262 443153 2026-08-01T22:41:40Z KeFe 20 553262 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] {{K-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Artemisia annua - Botanischer Garten Mainz IMG 5638.JPG|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Artemisia annua|-}} {{drog|Artemisia herba|Artemisia aetheroleum||}} {{népies| }} : Honos Európában, Közép- és Ny-Ázsiában, Kaukázusban. Kínában termesztik. Egyéves, terjed útszélek, szegélyek mentén, gyomtársulásokban, de nem túl gyakori. Termeszthető, kivadul. : Kínában évezredek óta használt gyógynövény, a malária ellenszere, újabban a rák gyógyításában bizonyult ígéretesnek, mivel ''artemisinin'' nevű hatóanyaga igen hatékonyan pusztítja a rákos sejteket, miközben az egészséges sejtek közül csak elenyésző számban szed áldozatokat – kb. 1200 elpusztított ráksejtre jut egy egészséges sejt. {{tartalmaz|illóolaj (kínai kemotípusban 4% körül, ennek kb. 64%-a monoterpén artemisiaketon, a vietnami kemotípusban 1,4%, ebben kámfor és germacren D a jellemző komponensek), artemisinin (szeszkviterpén-lakton) és előanyagai (arteannuinsav, arteannuin B, artemisiten), továbbá flavonoidok, poliinek, kumarinok. Az aktív artemisinin mennyisége 0,01-1%.}} {{gyógyhatása|artemisinin tartalma miatt maláriaellenes (elpusztítja a kórokozót vagy gátolja a Plasmodium fajok szaporodását), gyógyszeripari növény is.}} {{lásd|[[Mit-mihez/E/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br /> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Gyógyhatás-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Artemisia annua|{{SUBPAGENAME}}}} m3pq4fit5hxd88duxg1411dqa8i2mj7 0 75584 553260 532448 2026-08-01T22:37:56Z KeFe 20 553260 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Magyarországon őshonos növények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Artemisia pontica.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Artemisia pontica|-}} {{népies|római üröm, kis üröm, olasz üröm}} <br /> :A '''bárányüröm''' az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj. Dél-Európában őshonos, alacsony, 25–30 cm-es növésű, szárazságtűrő, évelő gyógynövény. :Levelei szürkészöldek, virágai zöldek és aprók. Gyógynövényként több évezredes hagyománya van, ma pedig szeszes italok, gyógykészítmények ízesítésére használják. Leveleinek illata kellemes, kámforos. :Gyógynövényként friss hajtásait, vagy szárítva az egész, föld feletti hajtást gyűjtik. Jó gyomorerősítő, friss hajtásait pedig máj- és lépproblémák esetén használták. :A vermut elődjének tekinthető, bárányürömmel készült, erős német ürmösborok, melyeket étkezés közben fogyasztanak, híresek az emésztést segítő hatásukról. :A bárányüröm enyhe keserűsége kellemes aromával párosul, így gyakran használják vermutok ízesítésére. :Gyakori alapanyaga az abszintnak is, általában az utólagos színező-ízesítő eljárás során alkalmazzák. :Napos helyen, majd minden jó vízvezetésű talajtípuson megterem. Szárazságtűrő. A komposztot meghálálja. Ne telepítsük szeles helyre. Ősszel gyökérről, dugványozással szaporítható. Dugványozáskor a 15 cm-es darabokat 9 cm mélyen dugjuk homokba. Tavasszal ajánlatos visszametszeni. Konténerben is nevelhető. Ágyások, kerti utak szegélynövénye, sziklakertbe is ültethető. {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Mit-mihez/B/Bárányüröm|Mit-mihez]]| | | }} <br /> </div></div> {{Gyógynövények}} {{Fűszerek}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Artemisia pontica|{{SUBPAGENAME}}}} fqxogij6elp8yy4gdfi5p6imu83yot7 0 75600 553280 514243 2026-08-01T23:03:20Z KeFe 20 553280 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}}{{nincskép}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Artemisia parryi|-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : {{lásd|[[Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Artemisia parryi|{{SUBPAGENAME}}}} 40aplulvaqnglsyum91ze2hs1z8wb76 0 75601 553279 514241 2026-08-01T23:02:37Z KeFe 20 553279 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}}{{nincskép}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Artemisia pattersonii|-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : {{lásd|[[Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Artemisia pattersonii|{{SUBPAGENAME}}}} 4c4aov008binputn4yk16t06ai4dobp 0 75605 553269 514231 2026-08-01T22:52:00Z KeFe 20 553269 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Artemisia santonicum sl4.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Artemisia santonicum|-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/Sz/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/Sz/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Artemisia santonicum|{{SUBPAGENAME}}}} jla8hxq3osr5owvxco1qm2uafuon4dm 0 75606 553277 514229 2026-08-01T23:00:53Z KeFe 20 553277 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Artemisia alba Canescens.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Artemisia alba|-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/Sz/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/Sz/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Artemisia alba|{{SUBPAGENAME}}}} a88s6zmelg9ti0p791kh2ogwfige365 0 75607 553278 514227 2026-08-01T23:01:49Z KeFe 20 553278 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Artemisia armeniaca 90793064.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Artemisia armeniaca|-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/Sz/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/Sz/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Artemisia armeniaca|{{SUBPAGENAME}}}} f6798qkltdpy1ihaeaoxfyzdxqe7rra 0 75744 553270 412669 2026-08-01T22:53:58Z KeFe 20 553270 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} [[Kép:Estragon 1511.jpg|thumb|200px|right|tárkony]] [[Fájl:Tárkony.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Artemisia dracunculus| }} {{drog|Dracunculi herba| }} {{népies|esztragon, tárkonyüröm, tárkony.}} :Fűszer- és zöldségnövényként világszerte termesztik. Vadon az északi félteke nagy területén előfordul: Kelet-Európától Közép- és Kelet-Ázsiáig, de még Észak-Indiában is, valamint Észak-Amerika nyugati részén, s dél felé még Mexikó területén is. Elképzelhető azonban, hogy az észak-amerikai populációk emberi termesztésből vadultak ki. Erdélyből került Magyarországra. Régebben nagyon kedvelt, jellegzetesen fűszeres illatú, kissé kesernyésen csípős ízű fűszer. Illóolajának illata az ánizsra emlékeztet. :Magyarországon nem őshonos növény, csak termesztett formában található meg. Két változata a legismertebb: a francia tárkonyé ([[Artemisia dracunculus]]) és az orosz vad tárkonyé ([[Artemisia dracunculus var. redowsky]]). Minthogy illóolajtartama sokszor még a 0,5%-ot sem éri el, konyhai felhasználása korlátozott. {{Tartalmaz|illóolaj (esztragol), béta-pinén, alfa-pinén, kamfén, limonén, cseranyag, keserűanyag}} :Leveleit fogyasztják. Friss, zöld állapotában, vagy sóban, illetve ecetes vízben eltéve és szárítva is felhasználható. Saláták, ecetes savanyúságok eltevésénél, de levesek, főtt húsok, szárnyasok, birka, bárány, vadhúsok, valamint zöldbab-, zöldborsó-, és burgonyafőzelékek, ecetek ízesítésére is használják. :Teája vesetisztító, epehajtó, étvágyfokozó hatású. :Középkötött talajban, őszi tőosztással szaporítják. Májusban meleg, napos helyre ültessük 30×40 cm-es távolságra. Vízigényes növény, ezért öntözést igényel. :Virágzás előtt a föld feletti 10 cm-re lévő leveles hajtásokat vágjuk, szellős árnyas helyen szárítjuk. Fűszerként így megőrzi a jellegzetes ízét és világos zöld színét. {{ellenjav| Nagy mértékben történő fogyasztása allergiás reakciót válthat ki! Terhes és szoptató nők számára óvatos használata ajánlott! }} {{lásd|[[Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] | }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Artemisia dracunculus|{{SUBPAGENAME}}}} 4akr7uojyzm2v5od7mde3g7uxgxfs0p 0 78512 553303 414151 2026-08-01T23:31:27Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Kertészet/Fajtalisták/Fenyőfajták]] lapot a következő névre: [[Fajtalisták/Fenyőfajták]] 414151 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fajtalisták]] [[Kategória:Táblázatok]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} <center> {| |align="center" border=1 |+<big><b>Fenyő, ciprus, borókafajták</b></big> <br> |-align="center" border=2 |-bgcolor="#D9D9A6" align="center" !Magyar neve ||Tudományos neve ||Megjegyzés |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/A/Arizónai ciprus|Arizónai ciprus]] ||Cupressus arizonica ||Magas, oszlopos, napos helyet kedvelő, szárazságtűrő, lombja szürke, szürkés zöld, enyhén illatos. Aciprusfélék ''(Cupressaceae)'' családjának névadója. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/A/Atlasz cédrus|Atlasz cédrus]] ||Cedrus atlantica ||Tűlevelei acélkék, hideg kékes-zöld színűek, hő és szárazságtűrők. Az Atlasz hegységben Északnyugat Afrikában őshonos. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/B/Brabant tuja|Brabant tuja]] ||Thuja occidentalis Columna ||Szereti a napos helyet, de nedvesebb talajokat, száraz, meleg időjárás esetén öntözzük meg nagyobb vízadaggal legalább hetente. . |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/C/Cukorsüvegfenyő|Cukorsüvegfenyő]] ||Picea glauca Conica ||Az egyik legismertebb törpefenyő, idős korában 150-180 cm, magas 80-100 cm. széles, évi pár cm-es növekedés a jellemző. Sövényként 70-120 cm tőtávolságra. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/D/Duglászfenyő|Duglászfenyő]] ||Pseudotsuga menziesii ||A tűik hosszúak, lágyak, laposak, fonákon két vékony fehér légzőnyíláscsíkkal. Levelei megdörzsölve narancsos illatot árasztanak. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/E/Erdeifenyő|Erdeifenyő]] ||Pinus sylvestris ||20-30 m megnövő, széles kúp alakú, később szabálytalan alakú gyakran lombos fákra emlékeztető koronájú. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/E/Európai vörösfenyő|Európai vörösfenyő]] ||Larix decidua ||30-40 méteresre növő, hengeresen kúpos koronájú, lombhullató, tűlevelű, gyorsan növő tűlevelű fenyő. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/E/Ezüstfenyő|Ezüstfenyő]] ||Picea pungens ||20-30 m. magas, keskeny kúpos koronájú, levelei szürkészöldek, merevek, szúrósak. Tobozai 6-10 cm. hosszúak, puha pikkelyűek. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/F/Feketefenyő|Feketefenyő]] ||Pinus nigra ||20-30 m növő, széles kúp alakú, később ellaposodó koronájú fenyő. Merev, kemény, sötétzöld 10-15 cm hosszú tűi párosával állnak. Sárga porzós virágai az új hajtásokat csoportosan veszik körül. Termős virágai pirosak. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/G/Gömb ezüstfenyő|Gömb ezüstfenyő]] ||Picea pungens Glauca Globosa || 1-2 m magas, lassú növekedésű törpefenyő. Tűlevelei kékes-ezüstösek, merevek, szúrósak. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/G/Görög jegenyefenyő|Görög jegenyefenyő]] ||Abies cephalonica ||15-30 méteres, tömött, piramis alakú fenyő vízszintes ágakkal. Meszes és lúgos talajokra |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/H/Hegyi mamutfenyő|Hegyi mamutfenyő]] ||Sequoiadendron giganteum ||Hazájában 100 m.-t is meghaladó, nálunk "csak" 30-40 méteres fenyő. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/H/Himalájai selyemfenyő|Himalájai selyemfenyő]] ||Pinus wallichiana ||Meszes talajon is jól érzi magát. Rendszeres öntözés mellett a városi klímát is bírja. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/I/Ír oszlopboróka|Ír oszlopboróka]] ||Juniperus communis hibernica ||3-5 méter magas sűrű ágú, zárt, tömött oszlopos formájú, jó szárazságtűrő fenyő. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/K/Kínai mamutfenyő|Kínai mamutfenyő]], Szecsuáni ősfenyő ||Metasequoia glyptostroboides ||Magassága 30-35 méter lehet, termete és lombozata a mocsárcipruséhoz hasonló, rövid hajtásai, rügyei keresztben átellenes állásúak. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/K/Kolorádói jegenyefenyő|Kolorádói jegenyefenyő]] ||Abies concolor ||20-40 méter, tömött kúpos koronájú. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/K/Koreai jegenyefenyő|Koreai jegenyefenyő]] ||Abies koreana ||kisebb méretű fenyőfa. Eredeti élőhelye Dél-Korea magasabb hegyein 1000-1900 méter magasan hűvös, párás környezetben. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/K/Közönséges jegenyefenyő|Közönséges jegenyefenyő]] ||Abies alba ||örökzöld, kúpos koronájú fenyő, mely néha 45 méter magasra is nőhet. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/K/Közönséges lucfenyő|Közönséges lucfenyő]] ||Picea abies ||30-40 m. keskeny, kúpos koronájú, nemzettsége 45 fajt foglal magába. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/L/Leyland ciprus|Leyland ciprus]] ||Cupressocyparis leylandii ||A leggyorsabb növekedésű fenyő Európában, bármilyen magasságban gyorsan lehet belőle sövényt kialakítani. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/M/Malonyai tuja|Malonyai tuja]] ||Thuja occidentalis Malonyana || 6-8 m magas, 50-60 széles cm. Levelei fényes sötétzöld színűek. Értékes, edzett növény. Magas, karcsú sövénynek is kiválóan alkalmazható. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/M/Mocsárciprus|Mocsárciprus]] ||Taxodium distichum ||Mocsaras, nedves talajokon a szétterülő légzőgyökérzete néha 1 m magasságig is térdszerűen kiemelkedik a talajból. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/N/Normand jegenyefenyő|Normand jegenyefenyő]], Kaukázusi jegenyefenyő ||Abies nordmanniana ||Fiatal korában lassú növekedésű 9-18 méter magas, tömött, kúpos koronájú fenyőfa. Ágait sűrűn borítják sötétzöld, fényes tűlevelei. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/N/Nyugati tuja|Nyugati tuja]]<br> [[Kertészet/Fajtalisták/Tujafajták|Tujafajták]]||Thuja occidentalis ||10-12 méter magas, sűrű, kúpos koronájú, mélyzöld leveleinek fonáki része szürkés színű, félárnyékos helyet, a rendszeresen öntözött, nedves talajokat szereti. Sövényként 50-60 cm tőtávolságra ültessük. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/O/Óarany kúszó boróka|Óarany kúszó boróka]] ||Juniperus media Old gold ||Kínából származó, arany színű, lassú növekedésű, terülő.hibrid boróka fajta. A ''Juniperus sabina'' és ''Juniperus chinensis'' hibridje. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/O/Oszlopos tuja|Oszlopos tuja]] ||Thuja occidentalis Fastigiata ||6-8 m.gyors növekedésű, oszlopos alakú növények, amelyek hasonló formájúak, de nem egyforma alakúak. Sikeres, kedvelt a nyírást jól tűrő sövény. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/P/Páfrányfenyő|Páfrányfenyő]] ||Ginkgo biloba ||Önálló faj, az egyik legidősebb élő fafaj a földön, egyben az egyik legkelendőbb gyógynövény. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/S/Sentinel boróka|Sentinel boróka]] ||Juniperus communis Sentinel ||Dekoratív, kis méretű törpefenyő, lombja kékes-zöld színű, sűrű ágrendszerű. Tavasszal fiatal hajtásai világosabb színűek. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/S/Smaragd tuja|Smaragd tuja]] ||Thuja occidentalis Smaragd ||Üde, tápdús talajba ültessük, mert száraz helyen felkopaszodik, besárgul. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/S/Spanyol jegenyefenyő|Spanyol jegenyefenyő]] ||Abies pinsapo ||20-25 m., széles, szabálytalanul kúpos koronájú. Levelei tompák, vaskosak, sötétzöld és fehér sávok, láthatók mindkét oldalukon. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/Sz/Szerb lucfenyő|Szerb lucfenyő]] ||Picea omorika ||20-30 m. karcsú koronájú, gyorsan növő, a nedvesebb és savanyúbb kémhatású talajokat szereti, de kielégítően fejlődik a szárazabb mészkőtalajokon is. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/T/Tiszafa|Tiszafa]] ||Taxus baccata ||Rendszerint erőteljes, nagy bokorrá fejlődik, néha nagy termetű fává is megnő. A metszést jól bírja, sövénynek kiválóan alkalmas. Több alfaja van. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/T/Törpefenyő|Törpefenyő]] ||Pinus mugo ||1-4 m. magas, magashegyi legelőkön, sziklás lejtőkön, száraz, meszes talajon megtelepedő igénytelen és ellenálló. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/T/Törpe fészekfenyő|Törpe fészekfenyő]] ||Picea abies Lyttle Gem ||Nagyon lassú, törpe növekedésű fenyő. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/T/Törpe oszlopos tuja|Törpe oszlopos tuja]] ||Thuja occidentalis Micky ||sziklakertekbe, vagy sírokra ültetve, edényben is nevelhető. Inkább nedves, de jó vízelvezető talajba ültessük napos, vagy félárnyékos helyre. |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Növények/T/Törpe szerb lucfenyő|Törpe szerb lucfenyő]] ||Picea omorika Nana ||Sűrű tömör szabályos kúp alakú törpefenyő amely korosodva egyre erősebb csúcsi növekedést mutat. |} </center> <br /> </div></div> {{Növ-fejezetek}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} 4z5zg3ivwsjvn2zcozrwr7a1ho1avlc 0 105006 553336 434994 2026-08-02T09:30:19Z KeFe 20 553336 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényalcsaládok]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:A splendens.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Amaranthaceae|-}} {{népies|amarántfélék}} <br/> : A '''disznóparéjfélék''' a [[Növények/Sz/Szegfűvirágúak|szegfűvirágúak]] rendjének egy családja. Mintegy 160 nemzetség és 2400 faj tartozik ide. Ezek legtöbbje lágyszárú vagy cserje, igen kevés fa tartozik ide. : Előfordulnak közöttük száraz területeken élő szukkulensek is (pl. Salicornia sp.). Leveleik épek, melyek szórtan vagy átellenesen állnak, alakjuk tojásdad vagy deltoidszerű, általában csupasz, esetleg finoman szőrözött, molyhos. : Általában egylakiak, de akadnak közöttük kétlakiak is. Egynemű virágtakarójuk hártyás, zöld színű vagy színes lepellevelekből áll, mely többé kevésbé forrt, vagy hiányozhat is. A csoport általános virágképlete: *P5–2 A5–1 G(3–2). : Az erőteljesen redukálódott, többségében leples, kétivarú virágok tömött kettős bogas gomolyvirágzatban állnak, amelyek gyakran füzért vagy füzéres fürtöt alkotnak. Az egyes virágtagok három körben állnak, számuk nemzetségről nemzetségre fokozatosan redukálódik. Egymagvú toktermésük a megvastagodott lepellevelekkel össze is nőhet, vagy két fellevél veheti körül. Így tehát áltermésük illetve álterméságazatuk alakulhat ki. A termés egymagvú, középtájon szabályosan vagy szabálytalanul hasadó tok. : Széleskörűen elterjedt kozmopolita növénycsalád, legtöbb fajuk szubtrópusi és trópusi régiókban található, de előfordul hűvös, mérsékelt területeken is. '''A családot a modern rendszertanok az alábbi alcsaládkra osztják:''' # [[Növények/B/Ballagófűformák|Ballagófűformák]] ''([[Salsoloideae]])'' # [[Növények/B/Bárányparéjformák|Bárányparéjformák]] ''([[Camphorosmoideae]])'' # [[Növények/D/Disznóparéjformák|Disznóparéjformák]] ''([[Amaranthoideae]])'' # [[Növények/G/Golyófüzényformák|Golyófüzényformák]] ''([[Gomphrenoideae]])'' # [[Növények/L/Libatopformák|Libatopformák]] ''([[Chenopodioideae]])'' # [[Növények/P/Poloskamagformák|Poloskamagformák]] ''([[Corispermoideae]])'' # [[Növények/P/Porzonformák|Porzonformák]] ''([[Polycnemoideae]])'' # [[Növények/R/Répaformák|Répaformák]] ''([[Betoideae]])'' # [[Növények/S/Sóballaformák|Sóballaformák]] ''([[Suaedoideae]])'' # [[Növények/Sz/Sziksófűformák|Sziksófűformák]] ''([[Salicornioideae]])'' : A korai rendszerekben nem sorolták közéjük a libatopféléket. Így pl. a Soó-rendszerben a szegfüvek rendjében ''(Caryophyllales = Centrospermae)'', a ''Chenopodineae'' alrendben szerepel mint család. A '''Hortobágyi-rendszerben''' hasonló az elhelyezésük. A '''Borhidi-rendszerben''' pedig a ''Charyophyllidae'' alosztályban, a libatopvirágúak rendjében szerepel családként. : Az APG III-rendszerben a családot a [[Növények/Sz/Szegfűvirágúak|szegfűvirágúak]] rendjébe sorolják, a [[Növények/Sz/Szegfűfélék|szegfűfélék]] ''(Caryophyllaceae)'' testvércsoportjaként. Ide tartoznak a korábban a ''[[Chenopodiaceae]]'' családba sorolt fajok is. Ezen újonnan, szélesebb értelemben definiált család monofiletikusságát erős morfológiai és filogenetikus bizonyítékok támasztják alá<ref>Judd et al (2008). Plant Systematics: A Phylogenetic Approach, Third Edition. Sinauer Associates, Inc. Sunderland, MA</ref> : Egyes fajok régóta használt liszt-, főzelék- vagy éppen takarmánynövények. Számos fajuk pollenallergiát okoz. A jól ismert [[Növények/L/Libatopfélék|libatopfélék]] közé tartozik a [[Növények/C/Cékla|cékla]], a [[Növények/L/Libatop|libatop]] vagy a [[Növények/S/Spenót|spenót]] is. : A libatopfélék közéjük sorolása előtt az ''Amaranthaceae'' [[sensu stricto]] kb. 65 nemzetséget és 900 fajt tartalmazott. Ezen fajok legtöbbje a trópusi Afrika vagy Észak-Amerika területén élt. Egyes fajok [[Növények/Gyomnövények|gyomnövények]], mások népszerű kerti [[Növények/Dísznövények|dísznövények]], különösen az ''[[Alternanthera]]'', ''[[Növények/D/Disznóparéj|Amaranthus]]'', ''[[Növények/C/Celózia|Celosia]]'' és ''[[Növények/I/Iresine|Iresine]]'' nemzetségek fajai. Sok fajuk sókedvelő. : A [[Növények/Sz/Szőrös disznóparéj|szőrös disznóparéj]] ''(Amaranthus retroflexus)'' és a [[Növények/K/Kkarcsú disznóparéj|karcsú disznóparéj]] ''(A. chlorostachys)'' kapás kultúrákban elterjedt gyomnövény. Útszéli gyomtársulásokban fordul elő a [[Növények/V/Vöröslő disznóparéj|vöröslő disznóparéj]] ''(A. deflexus)''. Európában is elterjedt dísznövény az [[Növények/E/Ezüst celózia|ezüst celózia]] ''(Celosia argentea)''. Magas olaj- és keményítőtartalmú magvaikért termesztik a [[Növények/B/Bókoló amaránt|bókoló amaránt]]ot ''(Amaranthus caudatus)'', az ''[[Amaranthus cruentus]]''t és a [[Növények/P/Piros disznóparéj|piros disznóparéj]]t ''(A. hypochondriacus)''. Az azték birodalomban jelentős szerepük volt az élelmezésben, mostanában fedezték újra fel őket. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/D/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növényalcsaládok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Amaranthaceae|{{SUBPAGENAME}}}} 55jg263ibfwm0r2zdfcahh6rhdhjoty 553337 553336 2026-08-02T09:31:24Z KeFe 20 553337 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényalcsaládok]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:A splendens.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Chenopodium rubrum.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Amaranthaceae|-}} {{népies|amarántfélék}} <br/> : A '''disznóparéjfélék''' a [[Növények/Sz/Szegfűvirágúak|szegfűvirágúak]] rendjének egy családja. Mintegy 160 nemzetség és 2400 faj tartozik ide. Ezek legtöbbje lágyszárú vagy cserje, igen kevés fa tartozik ide. : Előfordulnak közöttük száraz területeken élő szukkulensek is (pl. Salicornia sp.). Leveleik épek, melyek szórtan vagy átellenesen állnak, alakjuk tojásdad vagy deltoidszerű, általában csupasz, esetleg finoman szőrözött, molyhos. : Általában egylakiak, de akadnak közöttük kétlakiak is. Egynemű virágtakarójuk hártyás, zöld színű vagy színes lepellevelekből áll, mely többé kevésbé forrt, vagy hiányozhat is. A csoport általános virágképlete: *P5–2 A5–1 G(3–2). : Az erőteljesen redukálódott, többségében leples, kétivarú virágok tömött kettős bogas gomolyvirágzatban állnak, amelyek gyakran füzért vagy füzéres fürtöt alkotnak. Az egyes virágtagok három körben állnak, számuk nemzetségről nemzetségre fokozatosan redukálódik. Egymagvú toktermésük a megvastagodott lepellevelekkel össze is nőhet, vagy két fellevél veheti körül. Így tehát áltermésük illetve álterméságazatuk alakulhat ki. A termés egymagvú, középtájon szabályosan vagy szabálytalanul hasadó tok. : Széleskörűen elterjedt kozmopolita növénycsalád, legtöbb fajuk szubtrópusi és trópusi régiókban található, de előfordul hűvös, mérsékelt területeken is. '''A családot a modern rendszertanok az alábbi alcsaládkra osztják:''' # [[Növények/B/Ballagófűformák|Ballagófűformák]] ''([[Salsoloideae]])'' # [[Növények/B/Bárányparéjformák|Bárányparéjformák]] ''([[Camphorosmoideae]])'' # [[Növények/D/Disznóparéjformák|Disznóparéjformák]] ''([[Amaranthoideae]])'' # [[Növények/G/Golyófüzényformák|Golyófüzényformák]] ''([[Gomphrenoideae]])'' # [[Növények/L/Libatopformák|Libatopformák]] ''([[Chenopodioideae]])'' # [[Növények/P/Poloskamagformák|Poloskamagformák]] ''([[Corispermoideae]])'' # [[Növények/P/Porzonformák|Porzonformák]] ''([[Polycnemoideae]])'' # [[Növények/R/Répaformák|Répaformák]] ''([[Betoideae]])'' # [[Növények/S/Sóballaformák|Sóballaformák]] ''([[Suaedoideae]])'' # [[Növények/Sz/Sziksófűformák|Sziksófűformák]] ''([[Salicornioideae]])'' : A korai rendszerekben nem sorolták közéjük a libatopféléket. Így pl. a Soó-rendszerben a szegfüvek rendjében ''(Caryophyllales = Centrospermae)'', a ''Chenopodineae'' alrendben szerepel mint család. A '''Hortobágyi-rendszerben''' hasonló az elhelyezésük. A '''Borhidi-rendszerben''' pedig a ''Charyophyllidae'' alosztályban, a libatopvirágúak rendjében szerepel családként. : Az APG III-rendszerben a családot a [[Növények/Sz/Szegfűvirágúak|szegfűvirágúak]] rendjébe sorolják, a [[Növények/Sz/Szegfűfélék|szegfűfélék]] ''(Caryophyllaceae)'' testvércsoportjaként. Ide tartoznak a korábban a ''[[Chenopodiaceae]]'' családba sorolt fajok is. Ezen újonnan, szélesebb értelemben definiált család monofiletikusságát erős morfológiai és filogenetikus bizonyítékok támasztják alá<ref>Judd et al (2008). Plant Systematics: A Phylogenetic Approach, Third Edition. Sinauer Associates, Inc. Sunderland, MA</ref> : Egyes fajok régóta használt liszt-, főzelék- vagy éppen takarmánynövények. Számos fajuk pollenallergiát okoz. A jól ismert [[Növények/L/Libatopfélék|libatopfélék]] közé tartozik a [[Növények/C/Cékla|cékla]], a [[Növények/L/Libatop|libatop]] vagy a [[Növények/S/Spenót|spenót]] is. : A libatopfélék közéjük sorolása előtt az ''Amaranthaceae'' [[sensu stricto]] kb. 65 nemzetséget és 900 fajt tartalmazott. Ezen fajok legtöbbje a trópusi Afrika vagy Észak-Amerika területén élt. Egyes fajok [[Növények/Gyomnövények|gyomnövények]], mások népszerű kerti [[Növények/Dísznövények|dísznövények]], különösen az ''[[Alternanthera]]'', ''[[Növények/D/Disznóparéj|Amaranthus]]'', ''[[Növények/C/Celózia|Celosia]]'' és ''[[Növények/I/Iresine|Iresine]]'' nemzetségek fajai. Sok fajuk sókedvelő. : A [[Növények/Sz/Szőrös disznóparéj|szőrös disznóparéj]] ''(Amaranthus retroflexus)'' és a [[Növények/K/Kkarcsú disznóparéj|karcsú disznóparéj]] ''(A. chlorostachys)'' kapás kultúrákban elterjedt gyomnövény. Útszéli gyomtársulásokban fordul elő a [[Növények/V/Vöröslő disznóparéj|vöröslő disznóparéj]] ''(A. deflexus)''. Európában is elterjedt dísznövény az [[Növények/E/Ezüst celózia|ezüst celózia]] ''(Celosia argentea)''. Magas olaj- és keményítőtartalmú magvaikért termesztik a [[Növények/B/Bókoló amaránt|bókoló amaránt]]ot ''(Amaranthus caudatus)'', az ''[[Amaranthus cruentus]]''t és a [[Növények/P/Piros disznóparéj|piros disznóparéj]]t ''(A. hypochondriacus)''. Az azték birodalomban jelentős szerepük volt az élelmezésben, mostanában fedezték újra fel őket. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/D/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növényalcsaládok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Amaranthaceae|{{SUBPAGENAME}}}} p6uqj3hhehl0nmwgjdovuo1olorua4i 0 105054 553332 434177 2026-08-02T09:18:49Z KeFe 20 553332 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényalcsaládok]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Carpobrotus specimen with pink flowers.jpg|bélyeg|jobbra|200px|''Carpobrotus edulis'']] [[Fájl:Drosanthemum_speciosumP1050020.JPG|bélyeg|jobbra|200px|''Drosanthemum speciosum'']] [[Fájl:Fenestraria rhopalophylla.jpg|bélyeg|jobbra|200px|''Fenestraria rhopalophylla'']] [[Fájl:Jensenobotrya lossowiana.jpg|bélyeg|jobbra|200px|''Jensenobotrya lossowiana'']] [[Fájl:Mesembryanthemum guerichianum seedling IMG 8167.JPG|bélyeg|jobbra|200px|''Mesembryanthemum guerichianum'' fiatal példánya, jól látszanak a levélen a hólyagsejtek, ami miatt a kristályvirág nevet kapta]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Aizoaceae|-}} {{népies|}} <br/> : A '''kristályvirágfélék''' a [[szegfűvirágúak]] rendjének egyik családja. : A családba 119 nemzetség és körülbelül 1900 faj tartozik. Többségük Afrika déli részén honos, pozsgás, évelő növény. Egyes fajokat, a kristályvirágokat és délvirágokat kerti dísznövényként ültetik. : A család legtöbb faja, körülbelül a 96%-uk, Afrika déli részének száraz és félszáraz élőhelyein honos,[1] a többiek pedig Ausztráliában és a Csendes-óceán szigetein. : Többségük pozsgás és lágyszárú, ritkán kissé elfásodnak. Száruk felálló vagy a földön szétterülő is lehet. Leveleik tagolatlanok, váltakozó vagy átellenes állásúak és sokszor víztárolásra módosultak. Virágaik sugarasan szimmetrikusak, a legtöbb esetben kétivarúak (de előfordulnak egynemű virágok is egyes fajoknál), egyesével vagy néhány tagból álló bogernyőben nőnek a levélhónaljakból. Öt (3-8) csészelevele alul többé-kevésbé összenő. Termése sokmagvú toktermés. : A kristályvirág nevet onnan kapták, mert leveleiken hólyagszerű szőrök találhatók, amelyek a napfényben kristályszerűen csillognak.[2] Egyes fajok, például a hottentottafüge (Carpobrotus edulis) invazív fajként viselkednek Ausztráliában, Kaliforniában és a Földközi-tenger térségében. : Néhány fajuk ehető, mint a hottentottafüge, a Mesembryanthemum crystallinum vagy a száraz kertekben termesztett új-zélandi spenót, amely a közönséges spenótot pótolhatja az ételekben. Kaliforniában a hottentottafügét a vasutak mentén talajfogásra és a házak körül a bozóttüzek megfékezésére (sok vizet tartalmaz) ültetik. : A családba 4 alcsalád, 3 nemzetségcsoport és 119 nemzetség tartozik. <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Növényalcsaládok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Aizoaceae|{{SUBPAGENAME}}}} plsm5gknse5z3atjcvv9gmwszrxq76k 553333 553332 2026-08-02T09:24:15Z KeFe 20 553333 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényalcsaládok]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Carpobrotus specimen with pink flowers.jpg|bélyeg|jobbra|200px|''Carpobrotus edulis'']] [[Fájl:Drosanthemum_speciosumP1050020.JPG|bélyeg|jobbra|200px|''Drosanthemum speciosum'']] [[Fájl:Fenestraria rhopalophylla.jpg|bélyeg|jobbra|200px|''Fenestraria rhopalophylla'']] [[Fájl:Mesembryanthemum guerichianum seedling IMG 8167.JPG|bélyeg|jobbra|200px|''Mesembryanthemum guerichianum'' fiatal példánya, jól látszanak a levélen a hólyagsejtek, ami miatt a kristályvirág nevet kapta]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Aizoaceae|-}} {{népies|}} <br/> : A '''kristályvirágfélék''' a [[szegfűvirágúak]] rendjének egyik családja. : A családba 119 nemzetség és körülbelül 1900 faj tartozik. Többségük Afrika déli részén honos, pozsgás, évelő növény. Egyes fajokat, a kristályvirágokat és délvirágokat kerti dísznövényként ültetik. : A család legtöbb faja, körülbelül a 96%-uk, Afrika déli részének száraz és félszáraz élőhelyein honos,[1] a többiek pedig Ausztráliában és a Csendes-óceán szigetein. : Többségük pozsgás és lágyszárú, ritkán kissé elfásodnak. Száruk felálló vagy a földön szétterülő is lehet. Leveleik tagolatlanok, váltakozó vagy átellenes állásúak és sokszor víztárolásra módosultak. Virágaik sugarasan szimmetrikusak, a legtöbb esetben kétivarúak (de előfordulnak egynemű virágok is egyes fajoknál), egyesével vagy néhány tagból álló bogernyőben nőnek a levélhónaljakból. Öt (3-8) csészelevele alul többé-kevésbé összenő. Termése sokmagvú toktermés. : A kristályvirág nevet onnan kapták, mert leveleiken hólyagszerű szőrök találhatók, amelyek a napfényben kristályszerűen csillognak. : Egyes fajok, például a hottentottafüge (Carpobrotus edulis) invazív fajként viselkednek Ausztráliában, Kaliforniában és a Földközi-tenger térségében. : Néhány fajuk ehető, mint a hottentottafüge, a Mesembryanthemum crystallinum vagy a száraz kertekben termesztett új-zélandi spenót, amely a közönséges spenótot pótolhatja az ételekben. Kaliforniában a hottentottafügét a vasutak mentén talajfogásra és a házak körül a bozóttüzek megfékezésére (sok vizet tartalmaz) ültetik. : A családba 4 alcsalád, 3 nemzetségcsoport és 119 nemzetség tartozik. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Növényalcsaládok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Aizoaceae|{{SUBPAGENAME}}}} lsel6y98zgrogsmzt9bqbl77sz5qsv1 553334 553333 2026-08-02T09:24:52Z KeFe 20 553334 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényalcsaládok]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Carpobrotus specimen with pink flowers.jpg|bélyeg|jobbra|200px|''Carpobrotus edulis'']] [[Fájl:Drosanthemum_speciosumP1050020.JPG|bélyeg|jobbra|200px|''Drosanthemum speciosum'']] [[Fájl:Fenestraria rhopalophylla.jpg|bélyeg|jobbra|200px|''Fenestraria rhopalophylla'']] [[Fájl:Mesembryanthemum guerichianum seedling IMG 8167.JPG|bélyeg|jobbra|200px|''Mesembryanthemum guerichianum'' fiatal példánya, jól látszanak a levélen a hólyagsejtek, ami miatt a kristályvirág nevet kapta]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Aizoaceae|-}} {{népies|}} <br/> : A '''kristályvirágfélék''' a [[szegfűvirágúak]] rendjének egyik családja. : A családba 119 nemzetség és körülbelül 1900 faj tartozik. Többségük Afrika déli részén honos, pozsgás, évelő növény. Egyes fajokat, a kristályvirágokat és délvirágokat kerti dísznövényként ültetik. : A család legtöbb faja, körülbelül a 96%-uk, Afrika déli részének száraz és félszáraz élőhelyein honos,[1] a többiek pedig Ausztráliában és a Csendes-óceán szigetein. : Többségük pozsgás és lágyszárú, ritkán kissé elfásodnak. Száruk felálló vagy a földön szétterülő is lehet. Leveleik tagolatlanok, váltakozó vagy átellenes állásúak és sokszor víztárolásra módosultak. Virágaik sugarasan szimmetrikusak, a legtöbb esetben kétivarúak (de előfordulnak egynemű virágok is egyes fajoknál), egyesével vagy néhány tagból álló bogernyőben nőnek a levélhónaljakból. Öt (3-8) csészelevele alul többé-kevésbé összenő. Termése sokmagvú toktermés. : A kristályvirág nevet onnan kapták, mert leveleiken hólyagszerű szőrök találhatók, amelyek a napfényben kristályszerűen csillognak. : Egyes fajok, például a hottentottafüge (Carpobrotus edulis) invazív fajként viselkednek Ausztráliában, Kaliforniában és a Földközi-tenger térségében. : Néhány fajuk ehető, mint a hottentottafüge, a Mesembryanthemum crystallinum vagy a száraz kertekben termesztett új-zélandi spenót, amely a közönséges spenótot pótolhatja az ételekben. Kaliforniában a hottentottafügét a vasutak mentén talajfogásra és a házak körül a bozóttüzek megfékezésére (sok vizet tartalmaz) ültetik. : A családba 4 alcsalád, 3 nemzetségcsoport és 119 nemzetség tartozik. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Növényalcsaládok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Aizoaceae|{{SUBPAGENAME}}}} le0xzk3ahqok4r44z3513h907hlcaeb 0 105244 553330 511487 2026-08-02T08:55:51Z KeFe 20 553330 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényrendek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Dianthus deltoides.jpg ⋅|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Caryophyllales|-}} {{népies|}} <br/> : A '''szegfűvirágúak''' a zárvatermőkön belül a valódi kétszikűek core eudicots kládjába tartozó rend. A Dilleniales testvércsoportja. Sok különleges életmódú növény tartozik ide, köztük szukkulensek, húsevő növények, sótűrők, C4- és CAM-fotoszintézisű fajokat egyaránt. Gyakori náluk a magkezdemény alapi vagy centrális placentációja (tehát a magkezdemény a magházban központi helyzetben alakul ki) – innen a rend szinonim neve: Centrospermae. : A rend magában foglal számos jól ismert növényt, köztük a kaktuszokat, a szegfűt, a spenótot, a cukorrépát, a rebarbarát, a harmatfűt és a murvafürtöt. A klád 31 családot tartalmaz 692 nemzetséggel és 11 155 fajjal, ide tartozik a kétszikűek mintegy 6%-a. '''Szegfűvirágúak rendje''' (Caryophyllales): * Két olyan család, melyek egyik fő kládba sem tartoznak: * [[Rhabdodendraceae]] család * [[Simmondsiaceae]] család (egy fajjal: ''[[Simmondsia chinensis]]'') * „valódi” Caryophyllales klád: * [[Achatocarpaceae]] család * [[Kristályvirágfélék|Kristályvirágfélék]] családja ''([[Aizoaceae]])'' * [[Disznóparéjfélék|Disznóparéjfélék]] családja ''([[Amaranthaceae]])''; ebbe került a [[libatopfélék|libatopfélék]] családja – ''([[Chenopodiaceae]])'' * [[Asteropeiaceae]] család * [[Barbeuiaceae]] család (egy faj: ''Barbeuia madagasceriensis'') * [[Basellaceae]] család * [[Kaktuszfélék|Kaktuszfélék]] családja ''([[Cactaceae]])'' * [[Szegfűfélék|Szegfűfélék]] családja ''([[Caryophyllaceae]])'' * [[Didiereaceae]] család * [[Gisekiaceae]] család (egy nemzetség: ''Gisekia'') * [[Halophytaceae]] család (egy faj: ''Halophytum ameghinoi'') * [[Limeaceae]] család * [[Lophiocarpaceae]] család * [[Molluginaceae]] család * [[Csodatölcsérfélék|Csodatölcsérfélék]] családja ''([[Nyctaginaceae]])'' * [[Physenaceae]] család (egy nemzetség: ''Physena'') * [[Alkörmösfélék|Alkörmösfélék]] családja ''([[Phytolaccaceae]])'' * [[Porcsinfélék|Porcsinfélék]] családja ''([[Portulacaceae]])'' * [[Sarcobataceae]] család * [[Stegnospermataceae]] család (egy genus) * „nem valódi” Caryophyllales klád: * [[Ancistrocladaceae]] család (egy nemzetség: ''Ancistrocladus'') * [[Dioncophyllaceae]] család * [[Harmatfűfélék|Harmatfűfélék]] családja ''([[Droseraceae]])'' * [[Drosophyllaceae]] család * [[Frankeniaceae]] család * [[Nepenthaceae]] család * [[Ólomgyökérfélék|Ólomgyökérfélék]] családja ''([[Plumbaginaceae]])'' * [[Keserűfűfélék|Keserűfűfélék]] családja ''(Polygonaceae)'' * [[Tamaricaceae]] család A „nem valódi” ''Caryophyllales'' klád olyan (morfológiai bélyegek alapján távolinak tűnő) növénycsoportokat tartalmaz, mint a [[Cronquist-rendszer]] által külön rendként kezelt [[keserűfűvirágúak|keserűfűvirágúak]] ''([[Polygonales]])'' és a ''[[Nepenthales]]'' rendbe tartozó [[Rovarfogó növény|Rovarfogó növény]] családok ''([[Droseraceae]], [[Drosophyllaceae]], [[Nepenthaceae]])''. <br/> {{lásd|[[Növények/Növényalcsaládok|Növényalcsaládok]]|[[Növények|Növények]]|| | }} <br/> </div></div> {{Növényrendek-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Caryophyllales|{{SUBPAGENAME}}}} qihj9tqcckmd7ejgey3rh2k80g0u9t7 553331 553330 2026-08-02T09:10:00Z KeFe 20 553331 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényrendek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Dianthus deltoides.jpg ⋅|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Caryophyllales|-}} {{népies|}} <br/> : A '''szegfűvirágúak''' a zárvatermőkön belül a valódi kétszikűek core eudicots kládjába tartozó rend. A Dilleniales testvércsoportja. Sok különleges életmódú növény tartozik ide, köztük szukkulensek, húsevő növények, sótűrők, C4- és CAM-fotoszintézisű fajokat egyaránt. Gyakori náluk a magkezdemény alapi vagy centrális placentációja (tehát a magkezdemény a magházban központi helyzetben alakul ki) – innen a rend szinonim neve: Centrospermae. : A rend magában foglal számos jól ismert növényt, köztük a kaktuszokat, a szegfűt, a spenótot, a cukorrépát, a rebarbarát, a harmatfűt és a murvafürtöt. A klád 31 családot tartalmaz 692 nemzetséggel és 11 155 fajjal, ide tartozik a kétszikűek mintegy 6%-a. '''Szegfűvirágúak rendje''' (Caryophyllales): * Két olyan család, melyek egyik fő kládba sem tartoznak: * [[Rhabdodendraceae]] család * [[Simmondsiaceae]] család (egy fajjal: [[Növények/J/Jojoba|Jojoba]] ''[[Simmondsia chinensis]]'') * „valódi” Caryophyllales klád: * [[Achatocarpaceae]] család * [[Növények/K/Kristályvirágfélék|Kristályvirágfélék]] családja ''([[Aizoaceae]])'' * [[Növények/D/Disznóparéjfélék|Disznóparéjfélék]] családja ''([[Amaranthaceae]])''; ebbe került a [[libatopfélék|libatopfélék]] családja – ''([[Chenopodiaceae]])'' * [[Asteropeiaceae]] család * [[Barbeuiaceae]] család (egy faj: ''Barbeuia madagasceriensis'') * [[Basellaceae]] család * [[Növények/K/Kaktuszfélék|Kaktuszfélék]] családja ''([[Cactaceae]])'' * [[Növények/Sz/Szegfűfélék|Szegfűfélék]] családja ''([[Caryophyllaceae]])'' * [[Didiereaceae]] család * [[Gisekiaceae]] család (egy nemzetség: ''Gisekia'') * [[Halophytaceae]] család (egy faj: ''Halophytum ameghinoi'') * [[Limeaceae]] család * [[Lophiocarpaceae]] család * [[Molluginaceae]] család * [[Növények/C/Csodatölcsérfélék|Csodatölcsérfélék]] családja ''([[Nyctaginaceae]])'' * [[Physenaceae]] család (egy nemzetség: ''Physena'') * [[Növények/A/Alkörmösfélék|Alkörmösfélék]] családja ''([[Phytolaccaceae]])'' * [[Növények/P/Porcsinfélék|Porcsinfélék]] családja ''([[Portulacaceae]])'' * [[Sarcobataceae]] család * [[Stegnospermataceae]] család (egy genus) * „nem valódi” Caryophyllales klád: * [[Ancistrocladaceae]] család (egy nemzetség: ''Ancistrocladus'') * [[Dioncophyllaceae]] család * [[Növények/H/Harmatfűfélék|Harmatfűfélék]] családja ''([[Droseraceae]])'' * [[Drosophyllaceae]] család * [[Frankeniaceae]] család * [[Nepenthaceae]] család * [[Növények/O/Ólomgyökérfélék|Ólomgyökérfélék]] családja ''([[Plumbaginaceae]])'' * [[Növények/K/Keserűfűfélék|Keserűfűfélék]] családja ''(Polygonaceae)'' * [[Tamaricaceae]] család A „nem valódi” ''Caryophyllales'' klád olyan (morfológiai bélyegek alapján távolinak tűnő) növénycsoportokat tartalmaz, mint a [[Cronquist-rendszer]] által külön rendként kezelt [[Növények/K/Keserűfűvirágúak|keserűfűvirágúak]] ''([[Polygonales]])'' és a [[Növények/K/Kancsókafélék|Kancsókafélék]] ''[[Nepenthales]]'' rendbe tartozó [[Növények/R/Rovarfogó növény|Rovarfogó növény]] családok ([[Droseraceae]], [[Drosophyllaceae]], [[Nepenthaceae]])''. <br/> {{lásd|[[Növények/Növényalcsaládok|Növényalcsaládok]]|[[Növények|Növények]]|| | }} <br/> </div></div> {{Növényrendek-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Caryophyllales|{{SUBPAGENAME}}}} gp15hequlhnbidq5a11ts7jc50i2rum 0 107276 553299 548892 2026-08-01T23:26:26Z KeFe 20 553299 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fajtalisták]] [[Kategória:Táblázatok]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} {|| align="center" border=2 |+<b>Bodobácsok és poloska fajok</b> |-align="center" bgcolor="#D9D9A6" !Magyar név !! Család neve!! Megjegyzés |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Bodobácsok|Bodobácsok]] ||[[Lygaeidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Búvárpoloskák|Búvárpoloskák]] ||[[Corixidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Címerespoloskák|Címerespoloskák]] ||[[Pentatomidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Csipkéspoloskák|Csipkéspoloskák]] ||[[Tingidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Dajkapoloskák|Dajkapoloskák]] ||[[Acanthosomatidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Földipoloskák|Földipoloskák]] ||[[Cydnidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Kéregpoloskák|Kéregpoloskák]] ||[[Aradidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Szúnyogpoloskák|Szúnyogpoloskák]] ||[[Berytidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Karimáspoloskák|Karimáspoloskák]] ||[[Coreidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Mezeipoloskák|Mezeipoloskák]] ||[[Miridae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Pajzsospoloskák|Pajzsospoloskák]]||[[Scutelleridae]] || |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Partipoloskák|Partipoloskák]] ||[[Saldidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Rablópoloskák|Rablópoloskák]] ||[[Reduviidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Üvegpoloskák|Üvegpoloskák]] ||[[Rhopalidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Víztaposó-poloskák|Víztaposó-poloskák]] ||[[Veliidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Virágpoloskák|Virágpoloskák]]||[[Anthocoridae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Egyéb fajok|Egyéb fajok]] |} <br /> </div></div> {{Növ-fejezetek}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} kta9eroq6jo4eskcdw7cntinymkmqc5 553300 553299 2026-08-01T23:28:42Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[FajtalistákÁllatok//Poloska fajták]] lapot a következő névre: [[Fajtalisták/Állatok/Poloska fajták]] 553299 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fajtalisták]] [[Kategória:Táblázatok]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} {|| align="center" border=2 |+<b>Bodobácsok és poloska fajok</b> |-align="center" bgcolor="#D9D9A6" !Magyar név !! Család neve!! Megjegyzés |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Bodobácsok|Bodobácsok]] ||[[Lygaeidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Búvárpoloskák|Búvárpoloskák]] ||[[Corixidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Címerespoloskák|Címerespoloskák]] ||[[Pentatomidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Csipkéspoloskák|Csipkéspoloskák]] ||[[Tingidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Dajkapoloskák|Dajkapoloskák]] ||[[Acanthosomatidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Földipoloskák|Földipoloskák]] ||[[Cydnidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Kéregpoloskák|Kéregpoloskák]] ||[[Aradidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Szúnyogpoloskák|Szúnyogpoloskák]] ||[[Berytidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Karimáspoloskák|Karimáspoloskák]] ||[[Coreidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Mezeipoloskák|Mezeipoloskák]] ||[[Miridae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Pajzsospoloskák|Pajzsospoloskák]]||[[Scutelleridae]] || |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Partipoloskák|Partipoloskák]] ||[[Saldidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Rablópoloskák|Rablópoloskák]] ||[[Reduviidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Üvegpoloskák|Üvegpoloskák]] ||[[Rhopalidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Víztaposó-poloskák|Víztaposó-poloskák]] ||[[Veliidae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Virágpoloskák|Virágpoloskák]]||[[Anthocoridae]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Poloska fajták/Egyéb fajok|Egyéb fajok]] |} <br /> </div></div> {{Növ-fejezetek}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} kta9eroq6jo4eskcdw7cntinymkmqc5 0 107277 553321 533811 2026-08-02T00:00:05Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Poloska fajták/Bodobácsok]] lapot a következő névre: [[Fajtalisták/Állatok/Bodobácsok]] 533811 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Táblázatok]] [[Kategória:Fajtalisták]] [[Kategória:Bodobácsok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} {|| align="center" border=2 |+<b>Bodobács fajok</b> |-align="center" bgcolor="#D9D9A6" !Magyar név !! Faj neve!! Megjegyzés |-align="center" bgcolor="#D9D9A6" |[[Állatok/Bodobácsok|Bodobácsok]] ||[[Lygaeidae]] || |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Acompus pallipes|Acompus pallipes]]||[[Acompus pallipes]]||(Herrich, Schaeffer, 1834) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Alföldi bodobács|Alföldi bodobács]]||[[Dimorphopterus doriae]] ||(Ferrari, 1874) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Alföldi gyepibodobács|Alföldi gyepibodobács]]||[[Emblethis ciliatus]] ||(Horváth, 1875) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Aoploscelis bivirgata|Aoploscelis bivirgata]]||[[Aoploscelis bivirgata]] ||(A. Costa, 1853) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Apró bodobács|Apró bodobács]] ||[[Pionosomus opacellus]] ||(Horváth, 1895) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Apterola lownii|Apterola lownii]]||[[Apterola lownii]] ||(Saunders, 1876) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Arocatus melanocephalus|Arocatus melanocephalus]]||[[Arocatus melanocephalus]] ||(Fabricius, 1794) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Arocatus roeselii|Arocatus roeselii]]|| [[Arocatus roeselii]]||(Schilling,1829) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Avarbodobács|Avarbodobács]]||[[Eremocoris fenestratus]] ||(HerrichSchaeffer, 1839) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Avardíszesbodobács|Avardíszesbodobács]] ||[[Rhyparochromus pini]] ||(Linnaeus, 1758) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Barna erdeibodobács|Barna erdeibodobács]]||[[Drymus brunneus]] ||(R. F. Sahlberg, 1848) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Belonochilus numenius|Belonochilus numenius]]||[[Belonochilus numenius]] ||(Say, 1832) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Brachyplax tenuis|Brachyplax tenuis]]||[[Brachyplax tenuis]] ||(Mulsant & Rey, 1852) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Bundás bodobács|Bundás bodobács]]||[[Megalonotus chiragra]] ||(Fabricius, 1794) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Cigánybodobács|Cigánybodobács]]||[[Aellopus atratus]] ||(Goeze, 1778) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Cymus aurescens|Cymus aurescens]]||[[Cymus aurescens]] ||Distant, 1883 |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Cymus melanocephalus|Cymus melanocephalus]]||[[Cymus melanocephalus]] ||Fieber, 1861) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Csalánbodobács|Csalánbodobács]] ||[[Scolopostethus thomsoni]] ||(Reuter, 1875 |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Csíkoshátú bodobács|Csíkoshátú bodobács]]||[[Geocoris ater]] ||(Fabricius, 1787) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Déli fényesbodobács|Déli fényesbodobács]] ||[[Nysius cymoides]] ||(Spinola, 1837) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Diomphalus hispidulus|Diomphalus hispidulus]]||[[Diomphalus hispidulus]] ||Fieber, 1864 |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Díszes csalánbodobács|Díszes csalánbodobács]] ||[[Scolopostethus decoratus]] ||(Hahn, 1833) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Drymus latus latus|Drymus latus latus]]||[[Drymus latus latus]] ||(Douglas & Scott, 1871) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Drymus latus|Drymus latus]]||[[Drymus latus]] ||Douglas & Scott, 1871 |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Drymus pilicornis|Drymus pilicornis]]||[[Drymus pilicornis]] ||(Mulsant & Rey, 1852) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Drymus ryeii|Drymus ryeii]]||[[Drymus ryeii]] ||(Douglas & Scott, 1865) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Égerbodobács|Égerbodobács]]||[[Kleidocerys privignus]] ||(Horváth, 1894) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Égerfabodobács|Égerfabodobács]] ||[[Oxycarenus modestus]] ||(Fallén, 1829) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Emblethis brachynotus|Emblethis brachynotus]]||[[Emblethis brachynotus]] ||(Horváth, 1897) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Emblethis denticollis|Emblethis denticollis]]||[[Emblethis denticollis]] ||(Horváth, 1878) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Erdei bodobács|Erdei bodobács]]||[[Drymus sylvaticus]] ||(Fabricius, 1775) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Eremocoris abietis|Eremocoris abietis]]||[[Eremocoris abietis]] ||(Linnaeus, 1758) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Eremocoris plebejus|Eremocoris plebejus]]||[[Eremocoris plebejus]] ||(Fallén, 1807) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Fakó bodobács|Fakó bodobács]] ||[[Oxycarenus pallens]] ||(HerrichSchaeffer, 1850) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Fekete bodobács|Fekete bodobács]]||[[Macroplax preyssleri]] ||(Fieber, 1837) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Feketés bodobács|Feketés bodobács]] ||[[Peritrechus gracilicornis]] ||(Puton, 1877) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Foltos bodobács|Foltos bodobács]] ||[[Sphragisticus nebulosus]] ||(Fallén, 1807) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Gastrodes abietum|Gastrodes abietum]]||[[Gastrodes abietum]] ||Bergroth, 1914 |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Geocoris arenarius|Geocoris arenarius]]||[[Geocoris arenarius]] ||(Jakovlev, 1867) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Geocoris dispar|Geocoris dispar]]||[[Geocoris dispar]] ||(Waga, 1839) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Geocoris megacephalus|Geocoris megacephalus]]||[[Geocoris megacephalus]] ||(Rossi, 1790) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Gonianotus marginepunctatus|Gonianotus marginepunctatus]]||[[Gonianotus marginepunctatus]] ||(Wolff, 1804) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Graptopeltus validus|Graptopeltus validus]]||[[Graptopeltus validus]] ||(Horváth, 1875) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Gyakori avarbodobács|Gyakori avarbodobács]]||[[Eremocoris podagricus]] ||(Fabricius, 1775) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Gyászbodobács|Gyászbodobács]]||[[Acompus rufipes]] ||(Wolff, 1804) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Gyékénybodobács|Gyékénybodobács]]||[[Chilacis typhae]] ||(Perris, 1857) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Gyepi bodobács|Gyepi bodobács]]||[[Emblethis verbasci]] ||(Fabricius, 1803) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Gyepi díszesbodobács|Gyepi díszesbodobács]] ||[[Rhyparochromus phoeniceus]] ||(Rossi, 1794) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Hamis lovagbodobács|Hamis lovagbodobács]]||[[Lygaeus simulans]] ||(Deckert, 1985) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Hangabodobács|Hangabodobács]]||[[Heterogaster affinis]] ||Herrich, Schaeffer, 1835) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Hangafényesbodobács|Hangafényesbodobács]] ||[[Nysius helveticus]] ||(HerrichSchaeffer, 1850) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Hársbodobács|Hársbodobács]] ||[[Oxycarenus lavaterae]] ||(Fabricius, 1787) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Heterogaster artemisiae|Heterogaster artemisiae]]||[[Heterogaster artemisiae]] ||(Schilling,1829) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Heterogaster cathariae|Heterogaster cathariae]]||[[Heterogaster cathariae]] ||(Geoffroy, 1785) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Holcocranum saturejae|Holcocranum saturejae]]||[[Holcocranum saturejae]] ||(Kolenati, 1845) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Homoki bodobács|Homoki bodobács]]||[[Beosus maritimus]] ||(Scopoli, 1763) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Homoki díszesbodobács|Homoki díszesbodobács]]||[[Graptopeltus lynceus]] ||(Fabricius, 1775) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Homoki feketésbodobács|Homoki feketésbodobács]] ||[[Peritrechus nubilus]] ||(Fallén, 1807) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Homoki gyepibodobács|Homoki gyepibodobács]]||[[Emblethis griseus]] ||(Wolff, 1802) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Homoki kisbodobács|Homoki kisbodobács]]||[[Stygnocoris fuligineus]] ||(Geoffroy, 1785) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Hosszúcsőrű tujafényesbodobács|Hosszúcsőrű tujafényesbodobács]] ||[[Orsillus maculatus]] ||(Fieber, 1861) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Icus angularis|Icus angularis]]||[[Icus angularis]] ||(Fieber, 1861) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Ischnocoris angustulus|Ischnocoris angustulus]]||[[Ischnocoris angustulus]] ||(Boheman, 1852) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Ischnocoris hemipterus|Ischnocoris hemipterus]]||[[Ischnocoris hemipterus]] ||(Schilling,1829) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Ischnocoris punctulatus|Ischnocoris punctulatus]]||[[Ischnocoris punctulatus]] ||(Fieber, 1861) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Kakukkfűfényesbodobács|Kakukkfűfényesbodobács]] ||[[Nysius thymi]] ||(Wolff, 1804) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Karcsú bodobács|Karcsú bodobács]]||[[Dimorphopterus spinolae]] ||(Signoret, 1857) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Kis fehérfoltos-bodobács|Kis fehérfoltosbodobács]]||[[Horvathiolus superbus]] ||(Pollich, 1781) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Kis fényesbodobács|Kis fényesbodobács]] ||[[Nysius ericae]] ||(Schilling,1829) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Kisbodobács|Kisbodobács]] ||[[Stygnocoris sabulosus]] ||(Schilling,1829) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Kormos bodobács|Kormos bodobács]]||[[Aphanus rolandri]] ||(Linnaeus, 1758) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Közönséges bodobács|Közönséges bodobács]]||[[Lygaeosoma sardeum]] ||Spinola, 1837) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Közönséges díszesbodobács|Közönséges díszesbodobács]] ||[[Rhyparochromus vulgaris]] ||(Schilling,1829) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Közönséges fényesbodobács|Közönséges fényesbodobács]] ||[[Nysius senecionis]] ||(Schilling,1829) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Közönséges lovagbodobács|Közönséges lovagbodobács]]||[[Lygaeus equestris]] ||(Linnaeus, 1758) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Közönséges rétibodobács|Közönséges rétibodobács]]||[[Cymus claviculus]] ||(Fallén, 1807) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Kurtaszárnyú bodobács|Kurtaszárnyú bodobács]] ||[[Pterotmetus staphyliniformis]] ||(Schilling,1829) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Kurtaszárnyú fényesbodobács|Kurtaszárnyú fényesbodobács]] ||[[Nithecus jacobaeae]] ||(Schilling, 1829) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Lamprodema maura|Lamprodema maura]]||[[Lamprodema maura]] ||(Fabricius, 1803) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Lamproplax picea|Lamproplax picea]]||[[Lamproplax picea]] ||(Flor, 1860) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Lapos bodobács|Lapos bodobács]]||[[Gastrodes grossipes]] ||(De Geer, 1773) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Lasiosomus enervis|Lasiosomus enervis]]||[[Lasiosomus enervis]] ||(HerrichSchaeffer, 1835) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Lygaeosoma anatolicum|Lygaeosoma anatolicum]]||[[Lygaeosoma anatolicum]] ||(Seidenstücker, 1960 |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Macroplax fasciata|Macroplax fasciata]]||[[Macroplax fasciata]] ||(HerrichSchaeffer, 1835) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Magyar bodobács|Magyar bodobács]] ||[[Plinthisus longicollis]] ||(Fieber, 1861) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Mediterrán fényesbodobács|Mediterrán fényesbodobács]] ||[[Nysius graminicola]] ||(Kolenati, 1845) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Megalonotus antennatus|Megalonotus antennatus]]||[[Megalonotus antennatus]] ||(Schilling,1829) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Megalonotus dilatatus|Megalonotus dilatatus]]||[[Megalonotus dilatatus]] ||(HerrichSchaeffer, 1840) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Megalonotus hirsutus|Megalonotus hirsutus]] ||[[Megalonotus hirsutus]] ||Fieber, 1861) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Megalonotus sabulicola|Megalonotus sabulicola]] ||[[Megalonotus sabulicola]] ||(Thomson, 1870) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Melanocoryphus tristrami|Melanocoryphus tristrami]] ||[[Melanocoryphus tristrami]] ||(Douglas & Scott, 1868) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Microplax interrupta|Microplax interrupta]] ||[[Microplax interrupta]] ||(Fieber, 1837) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Nádi bodobács|Nádi bodobács]]||[[Ischnodemus sabuleti]] ||(Fallén, 1826) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Nagy fehérfoltosbodobács|Nagy fehérfoltosbodobács]] ||[[Melanocoryphus albomaculatus]] ||(Goeze, 1778) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Nagyszemű bodobács|Nagyszemű bodobács]]||[[Geocoris grylloides]] ||(Linnaeus, 1761) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Nyakas bodobács|Nyakas bodobács]] ||[[Pachybrachius fracticollis]] ||(Schilling,1829) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Nyelesszemű bodobács|Nyelesszemű bodobács]]||[[Henestaris halophilus]] ||(Burmeister,1835) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Nyírbodobács|Nyírbodobács]]||[[Kleidocerys resedae]] ||(Panzer, 1797) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Nysius ericae ericae|Nysius ericae ericae]] ||[[Nysius ericae ericae]] ||(Schilling,1829) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Pachybrachius luridus|Pachybrachius luridus]] ||[[Pachybrachius luridus]] ||Hahn, 1826 |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Panaorus adspersus|Panaorus adspersus]] ||[[Panaorus adspersus]] ||(Mulsant & Rey, 1852) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Peritrechus lundii|Peritrechus lundii]] ||[[Peritrechus lundii]] ||(Gmelin, 1790) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Peritrechus meridionalis|Peritrechus meridionalis]] ||[[Peritrechus meridionalis]] ||(Puton, 1877) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Pettyes homokibodobács|Pettyes homokibodobács]]||[[Beosus quadripunctatus]] ||(Müller, 1766) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Pionosomus varius|Pionosomus varius]] ||[[Pionosomus varius]] ||(Wolff, 1804) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Platánbodobács|Platánbodobács]]||[[Arocatus longiceps]] ||Stål, 1872) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Plinthisus brevipennis|Plinthisus brevipennis]] ||[[Plinthisus brevipennis]] ||(Latreille, 1807) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Plinthisus pusillus|Plinthisus pusillus]] ||[[Plinthisus pusillus]] ||(Scholtz, 1847) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Raglius alboacuminatus|Raglius alboacuminatus]] ||[[Raglius alboacuminatus]] ||(Goeze, 1778) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Raglius confusus|Raglius confusus]] ||[[Raglius confusus]] ||(Reuter, 1886) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Rétibodobács|Rétibodobács]]||[[Cymus glandicolor]] ||Hahn, 1832 |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Rhyparochromus sanguineus|Rhyparochromus sanguineus]] ||[[Rhyparochromus sanguineus]] ||(Douglas & Scott, 1868) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Rövidszárnyú kisbodobács|Rövidszárnyú kisbodobács]] ||[[Stygnocoris rusticus]] ||(Fallén, 1807) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Sávos bodobács|Sávos bodobács]]||[[Camptotelus lineolatus]] ||(Schilling,1829) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Scolopostethus cognatus|Scolopostethus cognatus]] ||[[Scolopostethus cognatus]] ||Fieber, 1861) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Scolopostethus grandis|Scolopostethus grandis]] ||[[Scolopostethus grandis]] ||(Horváth, 1880) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Scolopostethus lethierryi|Scolopostethus lethierryi]] ||[[Scolopostethus lethierryi]] ||(Jakovlev, 1877) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Scolopostethus pictus|Scolopostethus pictus]] ||[[Scolopostethus pictus]] ||(Schilling,1829) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Scolopostethus pilosus|Scolopostethus pilosus]] ||[[Scolopostethus pilosus]] ||(Reuter, 1875) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Scolopostethus puberulus|Scolopostethus puberulus]] ||[[Scolopostethus puberulus]] ||(Horváth, 1887) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Spilostethus pandurus|Spilostethus pandurus]] ||[[Spilostethus pandurus]] ||(Scopoli, 1763) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Stygnocoris faustus|Stygnocoris faustus]] ||[[Stygnocoris faustus]] ||(Horváth, 1888) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Stygnocoris pygmaeus|Stygnocoris pygmaeus]] ||[[Stygnocoris pygmaeus]] ||(R. F. Sahlberg, 1848) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Szegélyes díszesbodobács|Szegélyes díszesbodobács]] ||[[Xanthochilus quadratus]] ||(Fabricius, 1798) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Szélesfejű bodobács|Szélesfejű bodobács]] ||[[Metopoplax origani]] ||(Kolenati, 1845) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Szőrös fényesbodobács|Szőrös fényesbodobács]] ||[[Ortholomus punctipennis]] ||(HerrichSchaeffer, 1838) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Taphropeltus contractus|Taphropeltus contractus]] ||[[Taphropeltus contractus]] ||(HerrichSchaeffer, 1835) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Taphropeltus hamulatus|Taphropeltus hamulatus]] ||[[Taphropeltus hamulatus]] ||(Thomson, 1870) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Tarka bodobács|Tarka bodobács]]||[[Heterogaster urticae]] ||(Fabricius, 1775) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Tarka csalánbodobács|Tarka csalánbodobács]] ||[[Scolopostethus affinis]] ||(Schilling, 1829) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Törpebodobács|Törpebodobács]] ||[[Tropistethus holosericus]] ||(Scholtz, 1846) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Trapezonotus dispar|Trapezonotus dispar]] ||[[Trapezonotus dispar]] ||Stål, 1872 |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Trapezonotus ullrichi|Trapezonotus ullrichi]] ||[[Trapezonotus ullrichi]] ||(Fieber, 1837) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Tropidophlebia costalis|Tropidophlebia costalis]] ||[[Tropidophlebia costalis]] ||(Herrich-Schaeffer, 1850) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Tujafényesbodobács|Tujafényesbodobács]] ||[[Orsillus depressus]] ||(Mulsant & Rey, 1852) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Tüskéslábú bodobács|Tüskéslábú bodobács]] ||[[Megalonotus praetextatus]] ||(HerrichSchaeffer, 1835) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Ugarbodobács|Ugarbodobács]] ||[[Trapezonotus arenarius]] ||(Linnaeus, 1758) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Vadpaprikabodobács|Vadpaprikabodobács]] ||[[Tropidothorax leucopterus]] ||(Goeze, 1778) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Vastagcsápú feketésbodobács|Vastagcsápú feketésbodobács]] ||[[Peritrechus geniculatus]] ||(Hahn, 1832) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Virágbodobács|Virágbodobács]] ||[[Spilostethus saxatilis]] ||(Scopoli, 1763) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Vörösfejű bodobács|Vörösfejű bodobács]]||[[Geocoris erythrocephalus]] ||(Lepeletier & Serville, 1825) |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |[[Állatok/Bodobácsok/Zsályabodobács|Zsályabodobács]] ||[[Platyplax salviae]] ||(Schilling,1829) |} <br /> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} 2rj62prqiaemfagsqf1p9m8icx3937l 0 114766 553219 525756 2026-08-01T15:58:51Z KeFe 20 553219 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Darazsak]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Apocrita|-}} {{népies|szúródarazsak}} <br/> : A fullánkosdarázs-alkatúak az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályába sorolt hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjének egyik alrendje mintegy 20 recens és két kihalt öregcsaláddal. : Közös jellemzőjük, hogy potrohuk első szelvénye szorosan összenőtt a torral, ezért tulajdonképpeni potrohuk az eredetileg második potrohszelvénnyel kezdődik. Ez a második, a tort és a potrohot elválasztó szelvény sajátos, jól elkülönült testrésszé alakult; gyakran bütyökre emlékeztet. : Az alrendbe az alábbi alrendágak, öregcsaládok és családok tartoznak === Fullánkosok === '''[[Állatok/Hártyásszárnyúak/Fullánkosok|Fullánkosok]]''' ''([[Aculeata]])'' alrendág 4 öregcsaláddal * '''[[Állatok/Hártyásszárnyúak/Méhalkatúak|Méhalkatúak]]''' ''(Apoidea)'' - 13 család *# ''[[Ampulicidae]]'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Bányászméhek|Bányászméhek]] ''(Andrenidae)'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Méhfélék|Méhfélék]] ''(Apidae)'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Ősméhek|Ősméhek]] ''(Colletidae)'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Szitásdarazsak|Szitásdarazsak]] ''(Crabronidae)'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Karcsúméhek|Karcsúméhek]] ''(Halictidae)'' *# ''[[Heterogynaidae]]'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Művészméhek|Művészméhek]] ''(Megachilidae)'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Földiméhek|Földiméhek]] ''(Melittidae)'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Kaparódarazsak|Kaparódarazsak]] ''(Sphecidae)'' Korábban önálló családnak tekintették a [[Stenotritidae]] taxont — a 2020-as évek elején ez [[Stenotritinae]] néven az [[ősméhek]] ''(Colletidae)'' egyik alcsaládja. * '''[[Állatok/Hártyásszárnyúak/Fémdarázsalkatúak|Fémdarázsalkatúak]]''' ''(Chrysidoidea'' vagy ''Bethyloidea)'' - 7 családdal *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Bogárölő darazsak|Bogárölő darazsak]] ''([[Bethylidae]])'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Fémdarazsak|Fémdarazsak]] ''([[Chrysididae]])'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Ollósdarázsfélék|Ollósdarázsfélék]] ''([[Dryinidae]])'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Kúpfejűdarázs-félék|Kúpfejűdarázs-félék]] ''([[Embolemidae]])'' *# ''[[Plumariidae]]'' *# ''[[Sclerogibbidae]]'' *# ''[[Scolebythidae]]'' * '''[[Állatok/Hártyásszárnyúak/Redősszárnyúdarázs-alkatúak]]''' ''([[Vespoidea]])'' - 2 családdal *# ''[[Rhopalosomatidae]]'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Redősszárnyú darazsak|Redősszárnyú darazsak]] ''([[Vespidae]])'' * '''[[Állatok/Hártyásszárnyúak/Tőrösdarázs-alkatúak]]''' ''([[Scolioidae]])'' - 2 családdal *# ''[[Bradynobaenidae]]'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Tőrösdarazsak|Tőrösdarazsak]] ''([[Scoliidae]])'' * '''[[Állatok/Hártyásszárnyúak/Útonállódarázs-alkatúak]]''' ''([[Pompiloidae]])'' - 4 családdal *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Pókhangyafélék|Pókhangyafélék]] ''([[Mutillidae]])'' *# ''[[Myrmosidae]]'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Útonállódarazsak|Útonállódarazsak]] ''([[Pompilidae]])'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Áldarazsak|Áldarazsak]] ''([[Sapygidae]])'' * '''[[Állatok/Hártyásszárnyúak/Bogárrontódarázs-alkatúak|Bogárrontódarázs-alkatúak]]''' ''([[Tiphioidae]])'' - 2 családdal *# ''[[Sierolomorphidae]]'' * [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Bogárrontó darazsak|Bogárrontó darazsak]] ''([[Tiphiidae]])'' === Terebrantes === A ''[[Terebrantes]]'' alrendágba 12 öregcsalád tartozik * '''''Ceraphronoidea''''' - 4 család *# ''[[Ceraphronidae]]'' *# ''[[Maimetshidae]]'' *# ''[[Megaspilidae]]'' *# ''[[Stigmaphronidae]]'' * '''[[Állatok/Hártyásszárnyúak/Fémfürkész-alkatúak|Fémfürkész-alkatúak]]''' ''(Chalcidoidea)'' - 19 család *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Füge fémfürkészek|Füge fémfürkészek]] ''(Agaonidae)'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Tetűrontó fémfürkészek|Tetűrontó fémfürkészek]] ''(Aphelinidae)'' *# [Állatok/Hártyásszárnyúak/[Vastagcombú fémfürkészek|Vastagcombú fémfürkészek]] ''(Chalcididae)'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Szivárványos fémfürkészek|Szivárványos fémfürkészek]] ''(Encyrtidae)'' *# ''[[Eucharitidae]]'' *# ''[[Eulophidae]]'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Horpadt fémfürkészek|Horpadt fémfürkészek]] ''(Eupelmidae)'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Hengeres fémfürkészek|Hengeres fémfürkészek]] ''(Eurytomidae)'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Görbefarkú fémfürkészek|Görbefarkú fémfürkészek]] ''(Leucospidae)'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Parányfürkészek|Parányfürkészek]] ''(Mymaridae)'' *# ''[[Ormyridae]]'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Zömök fémfürkészek|Zömök fémfürkészek]] ''(Perilampidae)'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Sugaras fémfürkészek|Sugaras fémfürkészek]] ''(Pteromalidae)'' *# ''[[Rotoitidae]]'' *# ''[[Signiphoridae]]'' *# ''[[Tanaostigmatidae]]'' *# ''[[Tetracampidae]]'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Hosszúfarkú fémfürkészek|Hosszúfarkú fémfürkészek]] ''(Torymidae)'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Petefémfürkészek|Petefémfürkészek]] ''(Trichogrammatidae)'' * '''[[Állatok/Hártyásszárnyúak/Gubacsdarázs-alkatúak|Gubacsdarázs-alkatúak]]''' ''(Cynipoidea)'' - 7 család *# ''[[Austrocynipidae]]'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Gubacsdarazsak|Gubacsdarazsak]] ''(Cynipidae)'' *# ''[[Figitidae]]'' *# ''[[Ibaliidae]]'' *# ''[[Liopteridae]]'' * '''[[Állatok/Hártyásszárnyúak/Lapospotrohúfürkész-alkatúak|Lapospotrohúfürkész-alkatúak]]''' ''(Evanioidea)'' - 4 család *# ''[[Aulacidae]]'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Lapospotrohú fürkészek|Lapospotrohú fürkészek]] ''(Evaniidae)'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Dárdahordozó fürkészek|Dárdahordozó fürkészek]] ''(Gasteruptiidae)'' *# ''[[Praeaulacidae]]'' * '''[[Állatok/Hártyásszárnyúak/Fürkészdarázs-alkatúak|Fürkészdarázs-alkatúak]]''' ''(Ichneumonoidea)'' - 4 család *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Gyilkosfürkészek|Gyilkosfürkészek]] ''(Braconidae)'' *# ''[[Eoichneumonidae]]'' - kihalt *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Fürkészdarazsak|Fürkészdarazsak]] ''(Ichneumonidae)'' * '''''Megalyroidea''''' - 1 család *# ''[[Megalyridae]]'' * '''''Mymarommatoidea''''' - 1 család *# ''[[Mymarommatidae]]'' * '''''Platygastroidea''''' - 2 család *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Gubacslegyész törpefürkészek|Gubacslegyész törpefürkészek]] ''(Platygastridae)'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Élespotrohú törpefürkészek|Élespotrohú törpefürkészek]] ''(Scelionidae)'' * '''[[Állatok/Hártyásszárnyúak/Törpefürkész-alkatúak|Törpefürkész-alkatúak]]''' ''(Proctotrupoidea)'' - 13 család *# ''[[Austroniidae]]'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Szénfényű törpefürkészek|Szénfényű törpefürkészek]] ''(Diapriidae)'' *# ''[[Heloridae]]'' *# ''[[Jurapriidae]]'' *# ''[[Maamingidae]]'' *# ''[[Mesoserphidae]]'' *# ''[[Monomachidae]]'' *# ''[[Pelecinidae]]'' *# ''[[Peradeniidae]]'' *# ''[[Proctorenyxidae]]'' *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Valódi törpefürkészek|Valódi törpefürkészek]] ''(Proctotrupidae)'' *# ''[[Roproniidae]]'' *# ''[[Vanhorniidae]]'' * '''''Serphitoidea''''' - 1 család *# ''[[Serphitidae]]'' * '''[[Állatok/Hártyásszárnyúak/Hosszúnyakúfürkész-alkatúak|Hosszúnyakúfürkész-alkatúak]]''' ''(Stephanoidea)'' - 1 család ** [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Hosszúnyakú fürkészek|Hosszúnyakú fürkészek]] ''(Stephanidae)'' * '''[[Állatok/Hártyásszárnyúak/Háromtomporúfürkész-alkatúak|Háromtomporúfürkész-alkatúak]]''' ''(Trigonaloidea)'' - 1 család *# [[Állatok/Hártyásszárnyúak/Háromtomporú fürkészek|Háromtomporú fürkészek]] ''(Trigonalidae)'' * '''[[Kertészet/Hangyák/Hangyaszerűek|Hangyaszerűek]]''' ''(Formicoidea)'' - 1 családdal<ref>Csathó András István, Gallé László, Lőrinczi Gábor, Tartally András, Báthori Ferenc, Kovács Éva, Maák István, Markó Bálint, Módra Gábor, Nagy Csaba, Somogyi Anna Ágnes, Csősz Sándor: [http://www.mbt-biologia.hu/gen/pro/mod/let/let_fajl_megnyitas.php?i_faj_azo=2121 A hazánkban előforduló és az ismertebb külföldi hangyafajok magyar nevei (Hymenoptera: Formicidae)] {{Wayback|url=http://www.mbt-biologia.hu/gen/pro/mod/let/let_fajl_megnyitas.php?i_faj_azo=2121 |date=20220308142748 }}. Állattani Közlemények 106. é. 1-2. szám, 1–56. old.</ref> == [[Állatok/Hangyák|Hangyák]] ''(Formicidae)'' == #[[Állatok/Hangyák/Apró kéreghangya|Apró kéreghangya]] #[[Állatok/Aratóhangya-rokonúak|Aratóhangya-rokonúak]] #[[Állatok/Hangyák/Ászkahangya|Ászkahangya]] #[[Állatok/Hangyák/Avarhangya-rokonúak|Avarhangya-rokonúak]] #[[Állatok/Hangyák/Ázsiai szövőhangya|Ázsiai szövőhangya]] #[[Állatok/Hangyák/Barázdáshangya-formák|Barázdáshangya-formák]] #[[Állatok/Hangyák/Berkihangya|Berkihangya]] #[[Állatok/Hangyák/Bikahangyaformák|Bikahangyaformák]] #[[Állatok/Hangyák/Buldoghangyaformák|Buldoghangyaformák]] #[[Állatok/Hangyák/Bütyköshangya|Bütyköshangya]] #[[Állatok/Hangyák/Bütyköshangya-rokonúak|Bütyköshangya-rokonúak]] #[[Állatok/Hangyák/Bütyköshangyaformák|Bütyköshangyaformák]] #[[Állatok/Hangyák/Császárhangyaformák|Császárhangyaformák]] #[[Állatok/Hangyák/Csipeszhangyaformák|Csipeszhangyaformák]] #[[Állatok/Hangyák/Erdeihangya-formák|Erdeihangya-formák]] #[[Állatok/Hangyák/Erdei vöröshangya|Erdei vöröshangya]] #[[Állatok/Hangyák/Kormos rabszolgahangya|Kormos rabszolgahangya]] #[[Állatok/Hangyák/Szurkos rabszolgahangya|Szurkos rabszolgahangya]] #[[Állatok/Hangyák/Fantomhangyaformák|Fantomhangyaformák]] #[[Állatok/Hangyák/Fekete ugróhangya|Fekete ugróhangya]] #[[Állatok/Hangyák/Feketehangya|Feketehangya]] #[[Állatok/Hangyák/Kerti feketehangya|Kerti feketehangya]] #[[Állatok/Hangyák/Közönséges feketehangya|Közönséges feketehangya]] #[[Állatok/Hangyák/Vöröstorú feketehangya|Vöröstorú feketehangya]] #[[Állatok/Hangyák/Féreghangyaformák|Féreghangyaformák]] #[[Állatok/Hangyák/Gömböchangyaformák|Gömböchangyaformák]] #[[Állatok/Hangyák/Gubacslakó kéreghangya|Gubacslakó kéreghangya]] #[[Állatok/Hangyák/Gyűrűs kéreghangya|Gyűrűs kéreghangya]] #[[Állatok/Hangyák/Holyvahangyaformák|Holyvahangyaformák]] #[[Állatok/Hangyák/Indiánhangya|Indiánhangya]] #[[Állatok/Hangyák/Inkahangya|Inkahangya]] #[[Állatok/Hangyák/Kapushangya|Kapushangya]] #[[Állatok/Hangyák/Karcsúhangya|Karcsúhangya]] #[[Állatok/Hangyák/Kéreghangya|Kéreghangya]] #[[Állatok/Hangyák/Kis fáraóhangya|Kis fáraóhangya]] #[[Állatok/Hangyák/Közönséges ragyogóhangya|Közönséges ragyogóhangya]] #[[Állatok/Hangyák/Levélvágó hangyák|Levélvágó hangyák]] #[[Állatok/Hangyák/Levélvágóhangya-rokonúak|Levélvágóhangya-rokonúak]] #[[Állatok/Hangyák/Lidérchangyaformák|Lidérchangyaformák]] #[[Állatok/Hangyák/Lóhangya|Lóhangya]] #[[Állatok/Hangyák/Maggyűjtő hangyák|Maggyűjtő hangyák]] #[[Állatok/Hangyák/Maggyűjtőhangya|Maggyűjtőhangya]] #[[Állatok/Hangyák/Maradványhangya-formák|Maradványhangya-formák]] #[[Állatok/Hangyák/Mézgyűjtő hangyák|Mézgyűjtő hangyák]] #[[Állatok/Hangyák/Nomádhangyaformák|Nomádhangyaformák]] #[[Állatok/Hangyák/Pattanóhangya|Pattanóhangya]] #Pogonomyrmex #[[Állatok/Hangyák/Poneromorf hangyák|Poneromorf hangyák]] #[[Állatok/Hangyák/Rabszolgahangya|Rabszolgahangya]] #[[Állatok/Hangyák/Szívhangyarokonúak|Szívhangyarokonúak]] #[[Állatok/Hangyák/Szövőhangya|Szövőhangya]] #[[Állatok/Hangyák/Tarajoshangyaformák|Tarajoshangyaformák]] #[[Állatok/Hangyák/Tövishangyaformák|Tövishangyaformák]] #[[Állatok/Hangyák/Trópusi bikahangya|Trópusi bikahangya]] #[[Állatok/Hangyák/Tűzhangyarokonúak|Tűzhangyarokonúak]] #[[Állatok/Hangyák/Ugróhangya|Ugróhangya]] #[[Állatok/Hangyák/Valódi vöröshangya|Valódi vöröshangya]] #[[Állatok/Hangyák/Vándorhangya|Vándorhangya]] #[[Állatok/Hangyák/Vándorhangyaformák|Vándorhangyaformák]] #[[Állatok/Hangyák/Vörös karcsúhangya|Vörös karcsúhangya]] #[[Állatok/Hangyák/Vörös lóhangya|Vörös lóhangya]] #[[Állatok/Hangyák/Vöröshangya|Vöröshangya]] #[[Állatok/Hangyák/Vöröshangyaformák|Vöröshangyaformák]] #[[Állatok/Hangyák/Zsinórhangyaformák|Zsinórhangyaformák]] <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Apocrita|{{SUBPAGENAME}} }} bt9yovpzwfx41gziwgid35qmuf0ukpl 0 123708 553235 511243 2026-08-01T21:34:57Z KeFe 20 553235 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarcsaládok]] [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Levéltetvek]] [[Kategória:Kártevők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Black Bean Aphids (Aphis fabae) (14464428176).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Aphids May 2010-3.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Aphis fabae|-}} {{népies|[[Fekete répa-levéltetű]]}} A '''szárnyatlan répalevéltetű''' színe sötét olajzöld vagy matt fekete, sötét színű fejjel, csápokkal és tölcsérekkel ''(cornicles)'', hosszúsága 2-2.6 mm. A frontális dudorok fejletlenek. A tölcsérek nem hosszabbak a faroknál. A lábak világos színűek, a tövüknél és a végükön feketék. == Életciklus == A szárnyas forma egyedei hosszúkásabbak, fényes fekete fejjel és torral, és a csáp rövidebb, mint a testhossz kétharmada. A bab-levéltetű lárvái zöldek, az utolsó lárvaállapotban 5-7 pár fehér folt van a potroh hátulján. == Gazdanövények == Az Aphis fabae az egyike a leginkább mindenevő (polifág) fajoknak. Több mint 200 növényt képes fogyasztani, köztük van a [[Növények/N/Napraforgó|napraforgó]], [[Növények/T/Tarlórépa|répa]], [[Növények/B/Bab|bab]], [[Növények/B/Burgonya|burgonya]], [[Növények/S/Sárgarépa|sárgarépa]], [[Növények/D/Dohány|dohány]], továbbá bizonyos termesztett virágok és dísznövények. Elsődleges gazdanövények az európai [[Növények/K/Kecskerágó|kecskerágó]] ''(Euonymus europea)'', a [[Növények/L/Labdarózsa|labdarózsa]] ''(Viburnum opulus)'' és az [[Növények/A/Álnarancs|álnarancs]] ''(Philadelphus sp.)''. Az ''Aphis fabae'' ősszel az [[Növények/E/E|európai kecskerágó]] ''(Euonymus europea)'', a [[Növények/L/L|labdarózsa]] ''(Viburnum opulus)'' vagy az [[Növények/A/Álnarancs|álnarancs]] ''(Philadelphus sp.)'' kérgére rakja le a petéit. Márciusban szárnyatlan formáknak adnak életet, amelyeknek az ivadékai között növekvő arányban vannak a szárnyas egyedek. Májustól kezdve szárnyas virginoparák ''(virgionparae)'' telepednek meg számos másodlagos gazdanövényen, szárnyatlan lárvákat rakva le a levelek alulsó oldalára vagy a szárak végére. A szárnyas szexuparák ''(sexuparae)'' ősszel jelennek meg, és visszatérnek az elsődleges gazdanövényre. Ezek párzanak és a nőstények megtermékenyített petéket raknak le október folyamán, áttelelés céljából. A szárnyatlan szüzek enyhe éghajlatú vidékeken képesek áttelelni, ami lehetővé teszi a faj számára, hogy a szexuális szakasz nélkül is fennmaradjon. A migráció sem kötelező, mert a levéltetvek az európai kecskerágón képesek az egész év során megélni. == Védekezés == :A nyilvántartott anyagok között szereplő rovarölő szappan vagy ultra-finomságú kertészeti olaj alkalmazható a levélzeten élő levéltetvek elleni védekezésre. == Rovarölőszerek == {| {{széptáblázat}} |- !Készítmény neve !! Hatóanyagok !! Növényvédőszer csoport !! Dózis !! Hatásmód !! Mire hat? |- |Aztec || triazamate || triazols || 0,3 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |- |Bi 58 EC - New || dimethoate || dithiophosphates || 0,5 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |- |Nurelle D || cypermethrin + chlorpyrifos || mix || 0,6 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |- |Mavrik B || tau-fluvalinate + thiometon || mix || 0,2 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |} {{lásd|[[Állatok/Levéltetvek/Fekete répalevéltetű|Fekete répalevéltetű]]| | | | }} '''Megjegyzés''' A '''cipermetrin''' egy szintetikus piretroid, melyet széles körben használnak rovarölő szerként nagy méretű mezőgazdasági felhasználásokban éppúgy, mint otthoni felhasználású irtószerekben. Rovarok esetében gyors lefolyású neurotoxinként funkcionál. A talajban és a növényzetben gyorsan lebomlik, de hetekig hatásos maradhat beltéri, zavartalan felületeken. A napfény, víz és oxigén gyorsítja lebomlását. A cipermetrin különösen mérgező halakra, méhekre és vízi szervezetekre. Megtalálható számos háztartási hangya és svábbogár irtószerben. A szer nagyobb mennyiségben való bevétele hányingert, fejfájást, izomgyengeséget, nyáladzást, légszomjat és görcsöket okozhat. Kisebb dózisban, vízben oldva az emberi szervezetre gyakorolt hatása elenyésző. <br /> </div></div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Aphis fabae|{{SUBPAGENAME}}}} c7eo6j9id73xqtjk6vs93w79kl5k4r5 553239 553235 2026-08-01T21:43:53Z KeFe 20 553239 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Levéltetvek]] [[Kategória:Kártevők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Black Bean Aphids (Aphis fabae) (14464428176).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Aphids May 2010-3.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Aphis fabae|-}} {{népies|[[Fekete répa-levéltetű]]}} A '''szárnyatlan répalevéltetű''' színe sötét olajzöld vagy matt fekete, sötét színű fejjel, csápokkal és tölcsérekkel ''(cornicles)'', hosszúsága 2-2.6 mm. A frontális dudorok fejletlenek. A tölcsérek nem hosszabbak a faroknál. A lábak világos színűek, a tövüknél és a végükön feketék. == Életciklus == A szárnyas forma egyedei hosszúkásabbak, fényes fekete fejjel és torral, és a csáp rövidebb, mint a testhossz kétharmada. A bab-levéltetű lárvái zöldek, az utolsó lárvaállapotban 5-7 pár fehér folt van a potroh hátulján. == Gazdanövények == Az Aphis fabae az egyike a leginkább mindenevő (polifág) fajoknak. Több mint 200 növényt képes fogyasztani, köztük van a [[Növények/N/Napraforgó|napraforgó]], [[Növények/T/Tarlórépa|répa]], [[Növények/B/Bab|bab]], [[Növények/B/Burgonya|burgonya]], [[Növények/S/Sárgarépa|sárgarépa]], [[Növények/D/Dohány|dohány]], továbbá bizonyos termesztett virágok és dísznövények. Elsődleges gazdanövények az európai [[Növények/K/Kecskerágó|kecskerágó]] ''(Euonymus europea)'', a [[Növények/L/Labdarózsa|labdarózsa]] ''(Viburnum opulus)'' és az [[Növények/A/Álnarancs|álnarancs]] ''(Philadelphus sp.)''. Az ''Aphis fabae'' ősszel az [[Növények/E/E|európai kecskerágó]] ''(Euonymus europea)'', a [[Növények/L/L|labdarózsa]] ''(Viburnum opulus)'' vagy az [[Növények/A/Álnarancs|álnarancs]] ''(Philadelphus sp.)'' kérgére rakja le a petéit. Márciusban szárnyatlan formáknak adnak életet, amelyeknek az ivadékai között növekvő arányban vannak a szárnyas egyedek. Májustól kezdve szárnyas virginoparák ''(virgionparae)'' telepednek meg számos másodlagos gazdanövényen, szárnyatlan lárvákat rakva le a levelek alulsó oldalára vagy a szárak végére. A szárnyas szexuparák ''(sexuparae)'' ősszel jelennek meg, és visszatérnek az elsődleges gazdanövényre. Ezek párzanak és a nőstények megtermékenyített petéket raknak le október folyamán, áttelelés céljából. A szárnyatlan szüzek enyhe éghajlatú vidékeken képesek áttelelni, ami lehetővé teszi a faj számára, hogy a szexuális szakasz nélkül is fennmaradjon. A migráció sem kötelező, mert a levéltetvek az európai kecskerágón képesek az egész év során megélni. == Védekezés == :A nyilvántartott anyagok között szereplő rovarölő szappan vagy ultra-finomságú kertészeti olaj alkalmazható a levélzeten élő levéltetvek elleni védekezésre. == Rovarölőszerek == {| {{széptáblázat}} |- !Készítmény neve !! Hatóanyagok !! Növényvédőszer csoport !! Dózis !! Hatásmód !! Mire hat? |- |Aztec || triazamate || triazols || 0,3 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |- |Bi 58 EC - New || dimethoate || dithiophosphates || 0,5 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |- |Nurelle D || cypermethrin + chlorpyrifos || mix || 0,6 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |- |Mavrik B || tau-fluvalinate + thiometon || mix || 0,2 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |} {{lásd|[[Állatok/Levéltetvek/Fekete répalevéltetű|Fekete répalevéltetű]]| | | | }} '''Megjegyzés''' A '''cipermetrin''' egy szintetikus piretroid, melyet széles körben használnak rovarölő szerként nagy méretű mezőgazdasági felhasználásokban éppúgy, mint otthoni felhasználású irtószerekben. Rovarok esetében gyors lefolyású neurotoxinként funkcionál. A talajban és a növényzetben gyorsan lebomlik, de hetekig hatásos maradhat beltéri, zavartalan felületeken. A napfény, víz és oxigén gyorsítja lebomlását. A cipermetrin különösen mérgező halakra, méhekre és vízi szervezetekre. Megtalálható számos háztartási hangya és svábbogár irtószerben. A szer nagyobb mennyiségben való bevétele hányingert, fejfájást, izomgyengeséget, nyáladzást, légszomjat és görcsöket okozhat. Kisebb dózisban, vízben oldva az emberi szervezetre gyakorolt hatása elenyésző. <br /> </div></div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Aphis fabae|{{SUBPAGENAME}}}} jhzq38sixqeztozyxqq2rlzn8txn162 553248 553239 2026-08-01T21:58:14Z KeFe 20 553248 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Levéltetvek]] [[Kategória:Kártevők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Black Bean Aphids (Aphis fabae) (14464428176).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Aphids May 2010-3.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Aphis fabae|-}} {{népies|[[Fekete répa-levéltetű]]}} :A '''szárnyatlan répalevéltetű''' színe sötét olajzöld vagy matt fekete, sötét színű fejjel, csápokkal és tölcsérekkel ''(cornicles)'', hosszúsága 2-2.6 mm. A frontális dudorok fejletlenek. A tölcsérek nem hosszabbak a faroknál. A lábak világos színűek, a tövüknél és a végükön feketék. == Életciklus == :A szárnyas forma egyedei hosszúkásabbak, fényes fekete fejjel és torral, és a csáp rövidebb, mint a testhossz kétharmada. A bab-levéltetű lárvái zöldek, az utolsó lárvaállapotban 5-7 pár fehér folt van a potroh hátulján. == Gazdanövények == :Az Aphis fabae az egyike a leginkább mindenevő (polifág) fajoknak. Több mint 200 növényt képes fogyasztani, köztük van a [[Növények/N/Napraforgó|napraforgó]], [[Növények/T/Tarlórépa|répa]], [[Növények/B/Bab|bab]], [[Növények/B/Burgonya|burgonya]], [[Növények/S/Sárgarépa|sárgarépa]], [[Növények/D/Dohány|dohány]], továbbá bizonyos termesztett virágok és dísznövények. :Elsődleges gazdanövények az európai [[Növények/K/Kecskerágó|kecskerágó]] ''(Euonymus europea)'', a [[Növények/L/Labdarózsa|labdarózsa]] ''([[Viburnum opulus]])'' és az [[Növények/A/Álnarancs|álnarancs]] ''([[Philadelphus]] sp.)''. :Az ''Aphis fabae'' ősszel az [[Növények/E/E|európai kecskerágó]] ''(Euonymus europea)'', a [[Növények/L/L|labdarózsa]] ''(Viburnum opulus)'' vagy az [[Növények/A/Álnarancs|álnarancs]] ''(Philadelphus sp.)'' kérgére rakja le a petéit. Márciusban szárnyatlan formáknak adnak életet, amelyeknek az ivadékai között növekvő arányban vannak a szárnyas egyedek. Májustól kezdve szárnyas virginoparák ''(virgionparae)'' telepednek meg számos másodlagos gazdanövényen, szárnyatlan lárvákat rakva le a levelek alulsó oldalára vagy a szárak végére. :A szárnyas szexuparák ''(sexuparae)'' ősszel jelennek meg, és visszatérnek az elsődleges gazdanövényre. Ezek párzanak és a nőstények megtermékenyített petéket raknak le október folyamán, áttelelés céljából. A szárnyatlan szüzek enyhe éghajlatú vidékeken képesek áttelelni, ami lehetővé teszi a faj számára, hogy a szexuális szakasz nélkül is fennmaradjon. A migráció sem kötelező, mert a levéltetvek az európai kecskerágón képesek az egész év során megélni. == Védekezés == :A nyilvántartott anyagok között szereplő rovarölő szappan vagy ultra-finomságú kertészeti olaj alkalmazható a levélzeten élő levéltetvek elleni védekezésre. == Rovarölőszerek == {| {{széptáblázat}} |- !Készítmény neve !! Hatóanyagok !! Növényvédőszer csoport !! Dózis !! Hatásmód !! Mire hat? |- |Aztec || triazamate || triazols || 0,3 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |- |Bi 58 EC - New || dimethoate || dithiophosphates || 0,5 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |- |Nurelle D || cypermethrin + chlorpyrifos || mix || 0,6 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |- |Mavrik B || tau-fluvalinate + thiometon || mix || 0,2 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |} {{lásd|[[Állatok/Levéltetvek/Fekete répalevéltetű|Fekete répalevéltetű]]| | | | }} '''Megjegyzés''' A '''cipermetrin''' egy szintetikus piretroid, melyet széles körben használnak rovarölő szerként nagy méretű mezőgazdasági felhasználásokban éppúgy, mint otthoni felhasználású irtószerekben. Rovarok esetében gyors lefolyású neurotoxinként funkcionál. A talajban és a növényzetben gyorsan lebomlik, de hetekig hatásos maradhat beltéri, zavartalan felületeken. A napfény, víz és oxigén gyorsítja lebomlását. A cipermetrin különösen mérgező halakra, méhekre és vízi szervezetekre. Megtalálható számos háztartási hangya és svábbogár irtószerben. A szer nagyobb mennyiségben való bevétele hányingert, fejfájást, izomgyengeséget, nyáladzást, légszomjat és görcsöket okozhat. Kisebb dózisban, vízben oldva az emberi szervezetre gyakorolt hatása elenyésző. <br /> </div></div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Aphis fabae|{{SUBPAGENAME}}}} jpmt57tj5yxnvby684gx37mc3s5zu3e 0 129867 553216 535535 2026-08-01T15:48:04Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 553216 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 130080 553220 525790 2026-08-01T15:59:12Z KeFe 20 553220 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Hangyák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Pogonomyrmex rugosus casent0102896 profile 1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Hylomyrma reitteri casent0173969 head 1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Pogonomyrmecini|-}} {{népies|-}} <br/> : Az '''aratóhangya-rokonúak''' a hártyásszárnyúak rendjében a fullánkosdarázs-alkatúak alrendjébe sorolt hangyák között a [[bütyköshangyaformák]] alcsalád egyik, a molekuláris genetikai vizsgálatok alapján elkülönített nemzetsége három recens nemmel. A Magyarországon ismertebb fajok #[[Állatok/Harcias aratóhangya|Harcias aratóhangya]] ([[Pogonomyrmex barbatus]]) #[[Állatok/Kaliforniai aratóhangya|Kaliforniai aratóhangya]] ([[Pogonomyrmex californicus]]) #[[Állatok/Keleti aratóhangya|Keleti aratóhangya]] ([[Pogonomyrmex badius]]) #[[Állatok/Ráncos aratóhangya|Ráncos aratóhangya]] ([[Pogonomyrmex rugosus]]) : : : : : <br/> </div></div> {{Hangyák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Pogonomyrmecini|{{SUBPAGENAME}} }} 090amhnx37bq78ib7l8fqyed1lvm457 0 130672 553338 527936 2026-08-02T09:54:31Z KeFe 20 553338 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Amaranthus tricolor0.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Amaranthaceae|-}} {{népies|amarántfélék}} <br/> : A disznóparéjfélék a [[szegfűvirágúak]] rendjének egy családja. Mintegy 160 nemzetség és 2400 faj tartozik ide. Ezek legtöbbje lágyszárú vagy cserje, igen kevés fa tartozik ide. : Előfordulnak közöttük száraz területeken élő szukkulensek is (pl. Salicornia sp.). Leveleik épek, melyek szórtan vagy átellenesen állnak, alakjuk tojásdad vagy deltoidszerű, általában csupasz, esetleg finoman szőrözött, molyhos. : Általában egylakiak, de akadnak közöttük kétlakiak is. Egynemű virágtakarójuk hártyás, zöld színű vagy színes lepellevelekből áll, mely többé kevésbé forrt, vagy hiányozhat is. A csoport általános virágképlete: *P5–2 A5–1 G(3–2). : Az erőteljesen redukálódott, többségében leples, kétivarú virágok tömött kettős bogas gomolyvirágzatban állnak, amelyek gyakran füzért vagy füzéres fürtöt alkotnak. Az egyes virágtagok három körben állnak, számuk nemzetségről nemzetségre fokozatosan redukálódik. Egymagvú toktermésük a megvastagodott lepellevelekkel össze is nőhet, vagy két fellevél veheti körül. Így tehát áltermésük illetve álterméságazatuk alakulhat ki. A termés egymagvú, középtájon szabályosan vagy szabálytalanul hasadó tok. : Széleskörűen elterjedt kozmopolita növénycsalád, legtöbb fajuk szubtrópusi és trópusi régiókban található, de előfordul hűvös, mérsékelt területeken is. A családot a modern rendszertanok az alábbi alcsaládkra osztják: * [[Disznóparéjformák|Disznóparéjformák]] ''(Amaranthoideae)'' * [[Golyófüzényformák|Golyófüzényformák]] ''(Gomphrenoideae)'' * [[Répaformák|Répaformák]] ''(Betoideae)'' * [[Bárányparéjformák|Bárányparéjformák]] ''(Camphorosmoideae)'' * [[Libatopformák|Libatopformák]] ''(Chenopodioideae)'' * [[Poloskamagformák|Poloskamagformák]] ''(Corispermoideae)'' * [[Torzonformák|Torzonformák]] ''(Polycnemoideae)'' * [[Sziksófűformák|Sziksófűformák]] ''(Salicornioideae)'' * [[Ballagófűformák|Ballagófűformák]] ''(Salsoloideae)'' * [[Sóballaformák|Sóballaformák]] ''(Suaedoideae)'' : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/D/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Amaranthoideae|{{SUBPAGENAME}}}} 4jn95odd65yapwq2cyzj6rjdq5modxt 553339 553338 2026-08-02T09:58:53Z KeFe 20 553339 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Amaranthus tricolor0.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Amaranthoideae|-}} {{népies|amarántfélék}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/D/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Amaranthoideae|{{SUBPAGENAME}}}} izznd8bpsu8cgaxx465tacqlx2g5kyt 0 131106 553250 529550 2026-08-01T22:04:07Z KeFe 20 553250 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Celastrales - Euonymus fortunei 'Emerald Gaiety' - 1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Euonymus fortunei 1.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Euonymus fortunei|-}} {{népies|[[borostyán-kecskerágó]]}} <br/> : A '''repkénykecskerágó''', a [[Növények/K/Kecskerágó-virágúak|kecskerágó-virágúak]] rendjébe és a [[Növények/K/Kecskerágófélék|kecskerágófélék]] családjába tartozó faj. : Az Euonymus fortunei latin névben a fajnevet Robert Fortune skót botanikusról kapta. : A repkénykecskerágó Ázsiában őshonos.[4] A következő országokban és területeken található meg természetes állapotban: Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Japán, Kína, Koreai-félsziget, Laosz, Mianmar, Thaiföld és Vietnám. 3400 méter tengerszint fölötti magasságban is megél. : Ez a kecskerágó-faj fás szárú, örökzöld kúszócserje, amely az indák segítségével terjed. A szárából kinövő indák segítségével akár 20 méter hosszúra is megnőhet. Megjelenése és életmódja konvergens evolúciót mutat a borostyánnal. Mint a borostyán esetében, a repkénykecskerágó is fiatal korában ivartalan kúszó életmódot folytat; miután elérte a gazdafa lombkoronáját, és több napfényhez jut, elkezdi életének szaporodó, virágos szakaszát. : Levelei ellipszis alakúak és átellenesek, 2-6 centiméter hosszúak és 1-3 centiméter szélesek. Szélük finoman fogazott. Virágai alig észrevehetők, 5 milliméter átmérőjűek; a virág 4 kis, zöldes-sárga sziromból tevődik össze. A termés halvány zöld, és négy részből áll. A magokat narancsszínű „hús” vesz körül. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Euonymus fortunei|{{SUBPAGENAME}}}} 7yh3gazbev2oexvdr2qehe3e8ckueeb 0 131618 553267 537449 2026-08-01T22:48:52Z KeFe 20 553267 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Cserjék]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Artemisia filifolia.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Artemisia filifolia kz26.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Artemisia filifolia|-}} {{népies|zsályacserje}} <br/> : '''Homoki zsálya''', az őszirózsafélék családjába tartozó virágos növényfaj. Észak-Amerikában őshonos, ahol Nevadától keletre Dél-Dakotáig, onnan pedig délre Arizonáig, Chihuahuáig és Texasig fordul elő. : Az Artemisia filifolia egy elágazó, fás szárú cserje, amely akár 1,5 méter magasra is megnőhet. A szárakat keskeny, fonalas levelek borítják, amelyek akár 8 centiméter hosszúak és legfeljebb fél milliméter szélesek. A levelek néha szeletekre vannak osztva. Magányosak vagy fürtökben állnak. : A virágzat lelógó virágfejekből álló fürtöcske. Minden fej steril korongvirágot és 2-3 termékeny sugárvirágot tartalmaz. A termés egy apró kaszatvirág. A kaszatvirágok általában nem terjeszkednek messzire az anyanövénytől. A levél színe szürkészöld. A virág színe sárga vagy barna. A virágzási idő augusztus, és november között van. : Az Artemisia filifolia az Egyesült Államok nyugati-középső részének nagy részén domináns faj, különösen azokon a területeken, ahol a talaj mély, homokos. A homokos talajok indikátora. Hatékonyan megakadályozza az eróziót az ilyen talajokon. : Gyakori a Nagy-síkság egyes részein, ahol a préri, a gyep és a cserjés ökoszisztémák domináns alkotóeleme olyan fűfélék mellett, mint a homoki kékszárú perje, a grama perje, a homoki nádperje, a kis kékszárú perje és a homoki csöpögvirág. Néhány, e zsályacsíra által uralt régió magában foglalja a homoki zsályapréri előfordulásait Nebraskától Közép- Texasig, a keleti Colorado és Kansas különböző folyórendszereit, Colorado homokdombjait és vegyes füvű prérijeit, valamint Wyoming délkeleti részeit. Texasban gyakori a Trans-Pecos régióban, ahol mézes mesquite-tal nő, és az állam számos más területén, ahol homoki tölgyfával nő. : Ezt az ökoszisztémát leggyakrabban a tűz és a legeltetés érinti. A modern tűzoltás előtt az ökoszisztémát a természetes erdőtüzek és a bölények legeltetése okozta bolygatás tartotta fenn. : Amikor az emberek legelőként kezdték használni ezt a terepet, ez a rendszer megváltozott, ami az élőhely életformáinak homogenizálódásához vezetett. Az ilyen típusú legelők biológiai sokféleségének fenntartásához kiegyensúlyozott tűz- és legeltetési rendszerre van szükség. A tűz segít megakadályozni a fás növényzet cserjésekre való átterjedését is. A zsályacserje tűri a tüzet, és erőteljesen újra sarjad, miután a föld feletti részei elégtek. : A homoki zsálya magját kereskedelmi forgalomban is árulják. Néha legelőkön és szénmezőkön használják revegetációhoz. A navajók gyógyászatilag és rituális célokra is használták. Mivel meglehetősen puha, WC-papírként is használták. [Ez a cikk automatikusan lefordított [https://www.google.com/search?client=firefox-b-e&q=Artemisia+filifolia angol nyelvű verzióból] származik. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/H/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/H/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Artemisia filifolia|{{SUBPAGENAME}}}} qqtkb0rhcac4d1ws73ugra1nkj9bkvk 553268 553267 2026-08-01T22:49:36Z KeFe 20 553268 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Cserjék]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Artemisia filifolia.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Artemisia filifolia kz26.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Artemisia filifolia|-}} {{népies|zsályacserje}} <br/> : '''Homoki zsálya''', az őszirózsafélék családjába tartozó virágos növényfaj. Észak-Amerikában őshonos, ahol Nevadától keletre Dél-Dakotáig, onnan pedig délre Arizonáig, Chihuahuáig és Texasig fordul elő. : Az Artemisia filifolia egy elágazó, fás szárú cserje, amely akár 1,5 méter magasra is megnőhet. A szárakat keskeny, fonalas levelek borítják, amelyek akár 8 centiméter hosszúak és legfeljebb fél milliméter szélesek. A levelek néha szeletekre vannak osztva. Magányosak vagy fürtökben állnak. : A virágzat lelógó virágfejekből álló fürtöcske. Minden fej steril korongvirágot és 2-3 termékeny sugárvirágot tartalmaz. A termés egy apró kaszatvirág. A kaszatvirágok általában nem terjeszkednek messzire az anyanövénytől. A levél színe szürkészöld. A virág színe sárga vagy barna. A virágzási idő augusztus, és november között van. : Az Artemisia filifolia az Egyesült Államok nyugati-középső részének nagy részén domináns faj, különösen azokon a területeken, ahol a talaj mély, homokos. A homokos talajok indikátora. Hatékonyan megakadályozza az eróziót az ilyen talajokon. : Gyakori a Nagy-síkság egyes részein, ahol a préri, a gyep és a cserjés ökoszisztémák domináns alkotóeleme olyan fűfélék mellett, mint a homoki kékszárú perje, a grama perje, a homoki nádperje, a kis kékszárú perje és a homoki csöpögvirág. Néhány, e zsályacsíra által uralt régió magában foglalja a homoki zsályapréri előfordulásait Nebraskától Közép- Texasig, a keleti Colorado és Kansas különböző folyórendszereit, Colorado homokdombjait és vegyes füvű prérijeit, valamint Wyoming délkeleti részeit. Texasban gyakori a Trans-Pecos régióban, ahol mézes mesquite-tal nő, és az állam számos más területén, ahol homoki tölgyfával nő. : Ezt az ökoszisztémát leggyakrabban a tűz és a legeltetés érinti. A modern tűzoltás előtt az ökoszisztémát a természetes erdőtüzek és a bölények legeltetése okozta bolygatás tartotta fenn. : Amikor az emberek legelőként kezdték használni ezt a terepet, ez a rendszer megváltozott, ami az élőhely életformáinak homogenizálódásához vezetett. Az ilyen típusú legelők biológiai sokféleségének fenntartásához kiegyensúlyozott tűz- és legeltetési rendszerre van szükség. A tűz segít megakadályozni a fás növényzet cserjésekre való átterjedését is. A zsályacserje tűri a tüzet, és erőteljesen újra sarjad, miután a föld feletti részei elégtek. : A homoki zsálya magját kereskedelmi forgalomban is árulják. Néha legelőkön és szénmezőkön használják revegetációhoz. A navajók gyógyászatilag és rituális célokra is használták. Mivel meglehetősen puha, WC-papírként is használták. Ez a cikk automatikusan lefordított [https://www.google.com/search?client=firefox-b-e&q=Artemisia+filifolia angol nyelvű verzióból] származik. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/H/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/H/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Artemisia filifolia|{{SUBPAGENAME}}}} 6xeovv0u651y1lvt2ct9t4jdf0kwcrj 0 132639 553221 536241 2026-08-01T16:03:03Z KeFe 20 553221 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Plectroctena sp ants.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Apocrita|-}} {{népies|[[szúródarazsak]]}} <br/> : A '''fullánkosdarázs-alkatúak''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának, a [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjének egyik alrendje mintegy 20 recens és két kihalt öregcsaláddal. : Közös jellemzőjük, hogy potrohuk első szelvénye szorosan összenőtt a torral, ezért tulajdonképpeni potrohuk az eredetileg második potrohszelvénnyel kezdődik. Ez a második, a tort és a potrohot elválasztó szelvény sajátos, jól elkülönült testrésszé alakult; gyakran bütyökre emlékeztet. : Az alrendbe az alábbi alrendágak, öregcsaládok és családok tartoznak '''[[Fullánkosok|Fullánkosok]]''' ''(Aculeata)'' alrendág 4 öregcsaláddal * '''[[Méhalkatúak|Méhalkatúak]]''' ''(Apoidea)'' - 13 család ** ''[[Ampulicidae]]'' ** [[Bányászméhek|Bányászméhek]] ''(Andrenidae)'' ** †''[[Angarosphecidae]]'' ** [[Méhfélék|Méhfélék]] ''(Apidae)'' ** [[Ősméhek|Ősméhek]] ''(Colletidae)'' ** [[Szitásdarazsak|Szitásdarazsak]] ''(Crabronidae)'' ** [[Karcsúméhek|Karcsúméhek]] ''(Halictidae)'' ** ''[[Heterogynaidae]]'' ** [[Művészméhek|Művészméhek]] ''(Megachilidae)'' ** [[Földiméhek|Földiméhek]] ''(Melittidae)'' ** †''[[Paleomelittidae]]'' ** [[Kaparódarazsak|Kaparódarazsak]] ''(Sphecidae)'' Korábban önálló családnak tekintették a [[Stenotritidae]] taxont — a 2020-as évek elején ez [[Stenotritinae]] néven az [[ősméhek]] ''(Colletidae)'' egyik alcsaládja. {| |} * '''[[Fémdarázsalkatúak|Fémdarázsalkatúak]]''' ''(Chrysidoidea'' vagy ''Bethyloidea)'' - 7 családdal ** [[Bogárölő darazsak|Bogárölő darazsak]] ''(Bethylidae)'' ** [[Fémdarazsak|Fémdarazsak]] ''(Chrysididae)'' ** [[Ollósdarázsfélék|Ollósdarázsfélék]] ''(Dryinidae)'' ** [[Kúpfejűdarázs-félék|Kúpfejűdarázs-félék]] ''(Embolemidae)'' ** ''[[Plumariidae]]'' ** ''[[Sclerogibbidae]]'' ** ''[[Scolebythidae]]'' ** †''[[Falsiformicidae]]'' ** †''[[Plumalexiidae]]'' * '''[[Hangyaszerűek|Hangyaszerűek]]''' ''(Formicoidea)'' - 1 családdal ** [[Hangyák|Hangyák]] ''(Formicidae)'' * '''[[Redősszárnyúdarázs-alkatúak|Redősszárnyúdarázs-alkatúak]]''' ''(Vespoidea)'' - 2 családdal ** ''[[Rhopalosomatidae]]'' ** [[Redősszárnyú darazsak|Redősszárnyú darazsak]] ''(Vespidae)'' * '''[[Tőrösdarázs-alkatúak|Tőrösdarázs-alkatúak]]''' ''(Scolioidae)'' - 2 családdal ** ''[[Bradynobaenidae]]'' ** [[Tőrösdarazsak|Tőrösdarazsak]] ''(Scoliidae)'' * '''[[Útonállódarázs-alkatúak|Útonállódarázs-alkatúak]]''' ''(Pompiloidae)'' - 4 családdal ** [[Pókhangyafélék|Pókhangyafélék]] ''(Mutillidae)'' ** ''[[Myrmosidae]]'' ** [[Útonállódarazsak|Útonállódarazsak]] ''(Pompilidae)'' ** [[Áldarazsak|Áldarazsak]] ''(Sapygidae)'' * '''[[Bogárrontódarázs-alkatúak|Bogárrontódarázs-alkatúak]]''' ''(Tiphioidae)'' - 2 családdal ** ''[[Sierolomorphidae]]'' ** [[Bogárrontó darazsak|Bogárrontó darazsak]] ''(Tiphiidae)'' * '''''Bethylonymoidea''''' - 1 kihalt család ** †''[[Bethylonymidae]]'' <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Apocrita|{{SUBPAGENAME}} }} i1kz2p5g26iu1xq92otg7w6isp9a02c 553222 553221 2026-08-01T16:09:18Z KeFe 20 553222 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Plectroctena sp ants.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Apocrita|-}} {{népies|[[szúródarazsak]]}} <br/> : A '''fullánkosdarázs-alkatúak''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának, a [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjének egyik alrendje mintegy 20 recens és két kihalt öregcsaláddal. : Közös jellemzőjük, hogy potrohuk első szelvénye szorosan összenőtt a torral, ezért tulajdonképpeni potrohuk az eredetileg második potrohszelvénnyel kezdődik. Ez a második, a tort és a potrohot elválasztó szelvény sajátos, jól elkülönült testrésszé alakult; gyakran bütyökre emlékeztet. : Az alrendbe az alábbi alrendágak, öregcsaládok és családok tartoznak '''[[Állatok/Fullánkosok|Fullánkosok]]''' ''(Aculeata)'' alrendág 4 öregcsaláddal * '''[[Állatok/Méhalkatúak|Méhalkatúak]]''' ''(Apoidea)'' - 13 család ** ''[[Ampulicidae]]'' ** [[Állatok/Bányászméhek|Bányászméhek]] ''(Andrenidae)'' ** †''[[Angarosphecidae]]'' ** [[Állatok/Méhfélék|Méhfélék]] ''(Apidae)'' ** [[Állatok/Ősméhek|Ősméhek]] ''(Colletidae)'' ** [[Állatok/Szitásdarazsak|Szitásdarazsak]] ''(Crabronidae)'' ** [[Állatok/Karcsúméhek|Karcsúméhek]] ''(Halictidae)'' ** ''[[Heterogynaidae]]'' ** [[Állatok/Művészméhek|Művészméhek]] ''(Megachilidae)'' ** [[Állatok/Földiméhek|Földiméhek]] ''(Melittidae)'' ** †''[[Paleomelittidae]]'' ** [[Állatok/Kaparódarazsak|Kaparódarazsak]] ''(Sphecidae)'' Korábban önálló családnak tekintették a [[Stenotritidae]] taxont — a 2020-as évek elején ez [[Stenotritinae]] néven az [[Állatok/Ősméhek|ősméhek]] ''(Colletidae)'' egyik alcsaládja. {| |} * '''[[Fémdarázsalkatúak|Fémdarázsalkatúak]]''' ''([[Chrysidoidea]]'' vagy ''Bethyloidea)'' - 7 családdal ** [[Állatok/Bogárölő darazsak|Bogárölő darazsak]] ''([[Bethylidae]])'' ** [[Állatok/Fémdarazsak|Fémdarazsak]] ''([[Chrysididae]])'' ** [[Állatok/Ollósdarázsfélék|Ollósdarázsfélék]] ''([[Dryinidae]])'' ** [[Állatok/Kúpfejűdarázs-félék|Kúpfejűdarázs-félék]] ''([[Embolemidae]])'' ** ''[[Plumariidae]]'' ** ''[[Sclerogibbidae]]'' ** ''[[Scolebythidae]]'' ** †''[[Falsiformicidae]]'' ** †''[[Plumalexiidae]]'' * '''[[Állatok/Hangyaszerűek|Hangyaszerűek]]''' ''([[Formicoidea]])'' - 1 családdal ** [[Állatok/Hangyák|Hangyák]] ''([[Formicidae]])'' * '''[[Állatok/Redősszárnyúdarázs-alkatúak|Redősszárnyúdarázs-alkatúak]]''' ''([[Vespoidea]])'' - 2 családdal ** ''[[Rhopalosomatidae]]'' ** [[Állatok/Redősszárnyú darazsak|Redősszárnyú darazsak]] ''([[Vespidae]])'' * '''[[Állatok/Tőrösdarázs-alkatúak|Tőrösdarázs-alkatúak]]''' ''([[Scolioidae]])'' - 2 családdal ** ''[[Bradynobaenidae]]'' ** [[Állatok/Tőrösdarazsak|Tőrösdarazsak]] ''([[Scoliidae]])'' * '''[[Állatok/Útonállódarázs-alkatúak|Útonállódarázs-alkatúak]]''' ''(Pompiloidae)'' - 4 családdal ** [[Állatok/Pókhangyafélék|Pókhangyafélék]] ''([[Mutillidae]])'' ** ''[[Myrmosidae]]'' ** [[Állatok/Útonállódarazsak|Útonállódarazsak]] ''([[Pompilidae]])'' ** [[Állatok/Áldarazsak|Áldarazsak]] ''([[Sapygidae]])'' * '''[[Bogárrontódarázs-alkatúak|Bogárrontódarázs-alkatúak]]''' ''(Tiphioidae)'' - 2 családdal ** ''[[Sierolomorphidae]]'' ** [[Állatok/Bogárrontó darazsak|Bogárrontó darazsak]] ''([[Tiphiidae]])'' * '''''Bethylonymoidea''''' - 1 kihalt család ** †''[[Bethylonymidae]]'' <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Apocrita|{{SUBPAGENAME}} }} h6qpbtenlk3mka65dn6meh8bkzufjsh 553224 553222 2026-08-01T16:13:24Z KeFe 20 553224 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Plectroctena sp ants.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Apocrita|-}} {{népies|[[szúródarazsak]]}} <br/> : A '''fullánkosdarázs-alkatúak''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának, a [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjének egyik alrendje mintegy 20 recens és két kihalt öregcsaláddal. : Közös jellemzőjük, hogy potrohuk első szelvénye szorosan összenőtt a torral, ezért tulajdonképpeni potrohuk az eredetileg második potrohszelvénnyel kezdődik. Ez a második, a tort és a potrohot elválasztó szelvény sajátos, jól elkülönült testrésszé alakult; gyakran bütyökre emlékeztet. : Az alrendbe az alábbi alrendágak, öregcsaládok és családok tartoznak '''[[Állatok/Fullánkosok|Fullánkosok]]''' ''([[Aculeata]])'' alrendág 4 öregcsaláddal * '''[[Állatok/Méhalkatúak|Méhalkatúak]]''' ''([[Apoidea]])'' - 13 család ** ''[[Ampulicidae]]'' ** [[Állatok/Bányászméhek|Bányászméhek]] ''([[Andrenidae]])'' ** †''[[Angarosphecidae]]'' ** [[Állatok/Méhfélék|Méhfélék]] ''([[Apidae]])'' ** [[Állatok/Ősméhek|Ősméhek]] ''([[Colletidae]])'' ** [[Állatok/Szitásdarazsak|Szitásdarazsak]] ''([[Crabronidae]])'' ** [[Állatok/Karcsúméhek|Karcsúméhek]] ''([[Halictidae]])'' ** ''[[Heterogynaidae]]'' ** [[Állatok/Művészméhek|Művészméhek]] ''([[Megachilidae]])'' ** [[Állatok/Földiméhek|Földiméhek]] ''([[Melittidae]])'' ** †''[[Paleomelittidae]]'' ** [[Állatok/Kaparódarazsak|Kaparódarazsak]] ''([[Sphecidae]])'' Korábban önálló családnak tekintették a [[Stenotritidae]] taxont — a 2020-as évek elején ez [[Stenotritinae]] néven az [[Állatok/Ősméhek|ősméhek]] ''(Colletidae)'' egyik alcsaládja. {| |} * '''[[Fémdarázsalkatúak|Fémdarázsalkatúak]]''' ''([[Chrysidoidea]]'' vagy ''Bethyloidea)'' - 7 családdal ** [[Állatok/Bogárölő darazsak|Bogárölő darazsak]] ''([[Bethylidae]])'' ** [[Állatok/Fémdarazsak|Fémdarazsak]] ''([[Chrysididae]])'' ** [[Állatok/Ollósdarázsfélék|Ollósdarázsfélék]] ''([[Dryinidae]])'' ** [[Állatok/Kúpfejűdarázs-félék|Kúpfejűdarázs-félék]] ''([[Embolemidae]])'' ** ''[[Plumariidae]]'' ** ''[[Sclerogibbidae]]'' ** ''[[Scolebythidae]]'' ** †''[[Falsiformicidae]]'' ** †''[[Plumalexiidae]]'' * '''[[Állatok/Hangyaszerűek|Hangyaszerűek]]''' ''([[Formicoidea]])'' - 1 családdal ** [[Állatok/Hangyák|Hangyák]] ''([[Formicidae]])'' * '''[[Állatok/Redősszárnyúdarázs-alkatúak|Redősszárnyúdarázs-alkatúak]]''' ''([[Vespoidea]])'' - 2 családdal ** ''[[Rhopalosomatidae]]'' ** [[Állatok/Redősszárnyú darazsak|Redősszárnyú darazsak]] ''([[Vespidae]])'' * '''[[Állatok/Tőrösdarázs-alkatúak|Tőrösdarázs-alkatúak]]''' ''([[Scolioidae]])'' - 2 családdal ** ''[[Bradynobaenidae]]'' ** [[Állatok/Tőrösdarazsak|Tőrösdarazsak]] ''([[Scoliidae]])'' * '''[[Állatok/Útonállódarázs-alkatúak|Útonállódarázs-alkatúak]]''' ''(Pompiloidae)'' - 4 családdal ** [[Állatok/Pókhangyafélék|Pókhangyafélék]] ''([[Mutillidae]])'' ** ''[[Myrmosidae]]'' ** [[Állatok/Útonállódarazsak|Útonállódarazsak]] ''([[Pompilidae]])'' ** [[Állatok/Áldarazsak|Áldarazsak]] ''([[Sapygidae]])'' * '''[[Bogárrontódarázs-alkatúak|Bogárrontódarázs-alkatúak]]''' ''(Tiphioidae)'' - 2 családdal ** ''[[Sierolomorphidae]]'' ** [[Állatok/Bogárrontó darazsak|Bogárrontó darazsak]] ''([[Tiphiidae]])'' * '''''Bethylonymoidea''''' - 1 kihalt család ** †''[[Bethylonymidae]]'' <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Apocrita|{{SUBPAGENAME}} }} hj2n57sszkyu24aw5ypqpsglhpmmvgk 553225 553224 2026-08-01T16:18:19Z KeFe 20 553225 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Plectroctena sp ants.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Apocrita|-}} {{népies|[[szúródarazsak]]}} <br/> : A '''fullánkosdarázs-alkatúak''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának, a [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjének egyik alrendje mintegy 20 recens és két kihalt öregcsaláddal. : Közös jellemzőjük, hogy potrohuk első szelvénye szorosan összenőtt a torral, ezért tulajdonképpeni potrohuk az eredetileg második potrohszelvénnyel kezdődik. Ez a második, a tort és a potrohot elválasztó szelvény sajátos, jól elkülönült testrésszé alakult; gyakran bütyökre emlékeztet. : Az alrendbe az alábbi alrendágak, öregcsaládok és családok tartoznak '''[[Állatok/Fullánkosok|Fullánkosok]]''' ''([[Aculeata]])'' alrendág 4 öregcsaláddal * '''[[Állatok/Méhalkatúak|Méhalkatúak]]''' ''([[Apoidea]])'' - 13 család ** ''[[Ampulicidae]]'' ** [[Állatok/Bányászméhek|Bányászméhek]] ''([[Andrenidae]])'' ** †''[[Angarosphecidae]]'' ** [[Állatok/Méhfélék|Méhfélék]] ''([[Apidae]])'' ** [[Állatok/Ősméhek|Ősméhek]] ''([[Colletidae]])'' ** [[Állatok/Szitásdarazsak|Szitásdarazsak]] ''([[Crabronidae]])'' ** [[Állatok/Karcsúméhek|Karcsúméhek]] ''([[Halictidae]])'' ** ''[[Heterogynaidae]]'' ** [[Állatok/Művészméhek|Művészméhek]] ''([[Megachilidae]])'' ** [[Állatok/Földiméhek|Földiméhek]] ''([[Melittidae]])'' ** †''[[Paleomelittidae]]'' ** [[Állatok/Kaparódarazsak|Kaparódarazsak]] ''([[Sphecidae]])'' Korábban önálló családnak tekintették a [[Stenotritidae]] taxont — a 2020-as évek elején ez [[Stenotritinae]] néven az [[Állatok/Ősméhek|ősméhek]] ''(Colletidae)'' egyik alcsaládja. {| |} * '''[[Állatok/Fémdarázsalkatúak|Fémdarázsalkatúak]]''' ''([[Chrysidoidea]]'' vagy ''Bethyloidea)'' - 7 családdal ** [[Állatok/Bogárölő darazsak|Bogárölő darazsak]] ''([[Bethylidae]])'' ** [[Állatok/Fémdarazsak|Fémdarazsak]] ''([[Chrysididae]])'' ** [[Állatok/Ollósdarázsfélék|Ollósdarázsfélék]] ''([[Dryinidae]])'' ** [[Állatok/Kúpfejűdarázs-félék|Kúpfejűdarázs-félék]] ''([[Embolemidae]])'' ** ''[[Plumariidae]]'' ** ''[[Sclerogibbidae]]'' ** ''[[Scolebythidae]]'' ** †''[[Falsiformicidae]]'' ** †''[[Plumalexiidae]]'' * '''[[Állatok/Hangyaszerűek|Hangyaszerűek]]''' ''([[Formicoidea]])'' - 1 családdal ** [[Állatok/Hangyák|Hangyák]] ''([[Formicidae]])'' * '''[[Állatok/Redősszárnyúdarázs-alkatúak|Redősszárnyúdarázs-alkatúak]]''' ''([[Vespoidea]])'' - 2 családdal ** ''[[Rhopalosomatidae]]'' ** [[Állatok/Redősszárnyú darazsak|Redősszárnyú darazsak]] ''([[Vespidae]])'' * '''[[Állatok/Tőrösdarázs-alkatúak|Tőrösdarázs-alkatúak]]''' ''([[Scolioidae]])'' - 2 családdal ** ''[[Bradynobaenidae]]'' ** [[Állatok/Tőrösdarazsak|Tőrösdarazsak]] ''([[Scoliidae]])'' * '''[[Állatok/Útonállódarázs-alkatúak|Útonállódarázs-alkatúak]]''' ''(Pompiloidae)'' - 4 családdal ** [[Állatok/Pókhangyafélék|Pókhangyafélék]] ''([[Mutillidae]])'' ** ''[[Myrmosidae]]'' ** [[Állatok/Útonállódarazsak|Útonállódarazsak]] ''([[Pompilidae]])'' ** [[Állatok/Áldarazsak|Áldarazsak]] ''([[Sapygidae]])'' * '''[[Bogárrontódarázs-alkatúak|Bogárrontódarázs-alkatúak]]''' ''(Tiphioidae)'' - 2 családdal ** ''[[Sierolomorphidae]]'' ** [[Állatok/Bogárrontó darazsak|Bogárrontó darazsak]] ''([[Tiphiidae]])'' * '''''Bethylonymoidea''''' - 1 kihalt család ** †''[[Bethylonymidae]]'' <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Apocrita|{{SUBPAGENAME}} }} f1apoi0jipaahfoupemx8hye0yku1ec 553226 553225 2026-08-01T16:23:18Z KeFe 20 553226 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Plectroctena sp ants.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Apocrita|-}} {{népies|[[szúródarazsak]]}} <br/> : A '''fullánkosdarázs-alkatúak''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának, a [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjének egyik alrendje mintegy 20 recens és két kihalt öregcsaláddal. : Közös jellemzőjük, hogy potrohuk első szelvénye szorosan összenőtt a torral, ezért tulajdonképpeni potrohuk az eredetileg második potrohszelvénnyel kezdődik. Ez a második, a tort és a potrohot elválasztó szelvény sajátos, jól elkülönült testrésszé alakult; gyakran bütyökre emlékeztet. : Az alrendbe az alábbi alrendágak, öregcsaládok és családok tartoznak '''[[Állatok/Fullánkosok|Fullánkosok]]''' ''([[Aculeata]])'' alrendág 4 öregcsaláddal * '''[[Állatok/Méhalkatúak|Méhalkatúak]]''' ''([[Apoidea]])'' - 13 család ** ''[[Ampulicidae]]'' ** [[Állatok/Méhfélék/Bányászméhek|Bányászméhek]] ''([[Andrenidae]])'' ** †''[[Angarosphecidae]]'' ** [[Állatok/Méhfélék|Méhfélék]] ''([[Apidae]])'' ** [[Állatok/Méhfélék/Ősméhek|Ősméhek]] ''([[Colletidae]])'' ** [[Állatok/Méhfélék/Szitásdarazsak|Szitásdarazsak]] ''([[Crabronidae]])'' ** [[Állatok/Méhfélék/Karcsúméhek|Karcsúméhek]] ''([[Halictidae]])'' ** ''[[Heterogynaidae]]'' ** [[Állatok/Méhfélék/Művészméhek|Művészméhek]] ''([[Megachilidae]])'' ** [[Állatok/Méhfélék/Földiméhek|Földiméhek]] ''([[Melittidae]])'' ** †''[[Paleomelittidae]]'' ** [[Állatok/Méhfélék/Kaparódarazsak|Kaparódarazsak]] ''([[Sphecidae]])'' Korábban önálló családnak tekintették a [[Stenotritidae]] taxont — a 2020-as évek elején ez [[Stenotritinae]] néven az [[Állatok/Ősméhek|ősméhek]] ''(Colletidae)'' egyik alcsaládja. {| |} * '''[[Állatok/Fémdarázsalkatúak|Fémdarázsalkatúak]]''' ''([[Chrysidoidea]]'' vagy ''Bethyloidea)'' - 7 családdal ** [[Állatok/Bogárölő darazsak|Bogárölő darazsak]] ''([[Bethylidae]])'' ** [[Állatok/Fémdarazsak|Fémdarazsak]] ''([[Chrysididae]])'' ** [[Állatok/Ollósdarázsfélék|Ollósdarázsfélék]] ''([[Dryinidae]])'' ** [[Állatok/Kúpfejűdarázs-félék|Kúpfejűdarázs-félék]] ''([[Embolemidae]])'' ** ''[[Plumariidae]]'' ** ''[[Sclerogibbidae]]'' ** ''[[Scolebythidae]]'' ** †''[[Falsiformicidae]]'' ** †''[[Plumalexiidae]]'' * '''[[Állatok/Hangyaszerűek|Hangyaszerűek]]''' ''([[Formicoidea]])'' - 1 családdal ** [[Állatok/Hangyák|Hangyák]] ''([[Formicidae]])'' * '''[[Állatok/Redősszárnyúdarázs-alkatúak|Redősszárnyúdarázs-alkatúak]]''' ''([[Vespoidea]])'' - 2 családdal ** ''[[Rhopalosomatidae]]'' ** [[Állatok/Redősszárnyú darazsak|Redősszárnyú darazsak]] ''([[Vespidae]])'' * '''[[Állatok/Tőrösdarázs-alkatúak|Tőrösdarázs-alkatúak]]''' ''([[Scolioidae]])'' - 2 családdal ** ''[[Bradynobaenidae]]'' ** [[Állatok/Tőrösdarazsak|Tőrösdarazsak]] ''([[Scoliidae]])'' * '''[[Állatok/Útonállódarázs-alkatúak|Útonállódarázs-alkatúak]]''' ''(Pompiloidae)'' - 4 családdal ** [[Állatok/Pókhangyafélék|Pókhangyafélék]] ''([[Mutillidae]])'' ** ''[[Myrmosidae]]'' ** [[Állatok/Útonállódarazsak|Útonállódarazsak]] ''([[Pompilidae]])'' ** [[Állatok/Áldarazsak|Áldarazsak]] ''([[Sapygidae]])'' * '''[[Bogárrontódarázs-alkatúak|Bogárrontódarázs-alkatúak]]''' ''(Tiphioidae)'' - 2 családdal ** ''[[Sierolomorphidae]]'' ** [[Állatok/Bogárrontó darazsak|Bogárrontó darazsak]] ''([[Tiphiidae]])'' * '''''Bethylonymoidea''''' - 1 kihalt család ** †''[[Bethylonymidae]]'' <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Apocrita|{{SUBPAGENAME}} }} h04zm31boqniaoyfo7koh19inepu42v 10 133458 553320 550438 2026-08-01T23:47:10Z KeFe 20 553320 wikitext text/x-wiki <onlyinclude><div class="noprint" style="max-width:640px;"> <big> {{gomb3|[[Állatok|Állatok]]}} » {{gomb3|[[Fajtalisták]]}} » {{gomb3|[[Fűszerek]]}} » {{gomb3|[[Bortörvény]]}} » {{gomb3|[[Bélyegkatalógus]]}} » {{gomb3|[[Gomba|Gombák]]}} » {{gomb3|[[Gyógynövény|Gyógynövények]]}} » {{gomb3|[[Gyümölcsbor|Gyümölcsbor]]}} » {{gomb3|[[Kertészet]]}} » {{gomb3|[[Latin]]}} » {{gomb3|[[Nemzetek|Más nemzetek receptjei]]}} » {{gomb3|[[Növények]]}} » {{gomb3|[[Régi szakácskönyvek]]}} » {{gomb3|[[Rendszertan|Rendszertan]]}} » {{gomb2|[[Saját recept]]}} » {{gomb3|[[Szakácskönyv]]}} » {{gomb3|[[Tanácsok]]}} » {{gomb3|[[]]}} » {{gomb3|[[]]}} » {{gomb3|[[]]}} » {{gomb3|[[]]}} » </big></onlyinclude> <noinclude> {{sablondokumentáció}} [[Kategória:Portálok]]</noinclude> 3v3mbnadpgsqd69xhg96936g94bnih1 0 134122 553215 540693 2026-08-01T15:47:51Z KeFe 20 553215 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Díszbogarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Eurythyrea quercus.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Tölgyfa-díszbogár]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Eurythyrea quercus|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-rovar|50 000}} <br/> : A '''tölgyfa-díszbogár''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Bogarak|bogarak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Mindenevő bogarak|mindenevő bogarak]] alrendjébe és a [[Állatok/Díszbogarak|díszbogárfélék]] családjába tartozó faj. : Az [[Állatok/Díszbogarak/Aranyos díszbogár|aranyos díszbogá­rral]] ([[Eurythyrea aurata]]),­ rokon '''tölgyfa-díszbogá­r''' Magyarország l­egri­tkább bogarai­ közé tartozi­k. : Még kel­l­ően ki­ nem ku­tatott él­etmó­d­ja magyarázza ri­tkaságát: l­árvája ki­záró­l­ag ki­szárad­t, d­e nem korhad­ó­ öreg töl­gyfák törzsében és vastag ágai­ban fejl­őd­i­k mélyen a fatestben. : Növeked­ési­ i­d­eje rend­kívü­l­ l­assú, bi­zonyos esetekben 10 évi­g i­s el­húzó­d­hat. : Mi­vel­ i­tthoni­ erd­ői­nkben nehezen tal­ál­ al­kal­mas fákat fejlődéséhez, kevés hel­yen kerü­l­ szem el­é, mi­nd­i­g vél­etl­enü­l­. Fennmarad­ása bi­ztosítottabb ol­yan erd­őkben, vagy fás l­egel­őkön, ahol­ ki­fejezett cél­ az öreg töl­gyek megőrzése és a ki­d­ől­t egyed­ek hel­yben hagyása. : '''Véd­ett, eszmei­ értéke 50 000 fori­nt''', bár megérd­emel­né a fokozott védettséget i­s! <br/> </div></div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Eurythyrea quercus|{{SUBPAGENAME}}}} q4se4jyu872qkt6zjd71nq90e0uefnp 0 135834 553315 548893 2026-08-01T23:38:26Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 553315 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 135885 553309 549151 2026-08-01T23:33:09Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Kertészet/Fajtalisták/Cseresznye fajták]] lapot a következő névre: [[Fajtalisták/Cseresznye fajták]] 549151 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fajtalisták]] [[Kategória:Cseresznye fajták]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:320px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} <br/> == Cseresznye fajták == <center><big><b>Tartalom</b></big></center> Kattints a keresett névre #[[#Linda|Linda]] #[[#Katalin|Katalin]] #[[#Germersdorfi óriás|Germersdorfi óriás]] #[[#Hedelfingeni óriás|Hedelfingeni óriás]] #[[#Sunburst|Sunburst]] #[[#Carmen|Carmen]] #[[#Van|Van]] #[[#Bigarreau Burlat|Bigarreau Burlat]] #[[#Bigarreau Napoleon|Bigarreau Napoleon]] #[[#Szomolyai fekete|Szomolyai fekete]] #[[#Rita|Rita]] #[[#Margit|Margit]] | valign="top" style="width:520px; border:solid 1px #8E8EFF;" | == '''Linda''' == :'''Származás:''' Magyarország, Hedelfingeni x Germersdorfi Óriás :'''Érési idő:''' június 20-tól :'''Gyümölcs''' : bordó, nagy, édes-savas, harmonikus ízű, a Germersdorfi Óriáshoz hasonló megjelenésű, de bővebben termő, friss fogyasztásra, fagyasztásra és konzervipari felhasználásra egyaránt alkalmas :'''Termőképesség''' : középerős növekedésű, korán termőre fordul, igen jó és rendszeres termőképességű, :'''Pollenadó fajtái''' : Solymári gömbölyű, Margit, Germersdorfi Óriás, Hedelfingeni, Van, ígéretes fajta == '''Katalin''' == :'''Származás:''' Magyarország, Germersdorfi Óriás és a Podjebrád hibridje :'''Érési idő:''' július eleje :'''Gyümölcs''' : sötétbordó, nagy, nyújtott gömb, kemény húsú, ropogós, édes-savas, harmonikus ízű, a Hedelfingenihez és a Germersdorfi Óriáséhoz hasonló, de gyümölcsminősége lényegesen jobb, elsősorban friss fogyasztásra, de fagyasztásra és konzervipari felhasználásra is alkalmas :'''Termőképesség''' : erős növekedésű, nagyon korán termőre fordul, igen jó és rendszeres termőképességű :'''Pollenadó fajtái''' : Solymári gömbölyű, Margit, Germersdorfi Óriás, Hedelfingeni, Van, ígéretes fajta == '''Germersdorfi óriás''' == :'''Származás:''' Németország :'''Érési idő:''' június 20-tól :'''Gyümölcs''' : bordó, nagy, tompa lapított szív alakú, édes-savanykás, zamatos ízű, kitűnő gyümölcsminőségű, friss fogyasztásra, fagyasztásra és konzervipari felhasználásra egyaránt alkalmas, jó szállítható, Magyarországon a fő fajta :'''Termőképesség''' : erős növekedésű, egyes termőhelyeken jól és rendszeres terem, máshol közepesen vagy csak gyengén :'''Pollenadó fajtái:''' : Solymári gömbölyű, Hedelfingeni, Van, Linda == '''Hedelfingeni óriás''' == :'''Származás:''' Németország :'''Érési idő:''' július eleje :'''Gyümölcs''' : sötétvörös, középnagy, megnyúlt szív alakú, édes-savas, fűszeres ízű, bőlevű, magvaváló, félkemény húsú, friss fogyasztásra, fagyasztásra és konzervipari felhasználásra egyaránt alkalmas :'''Termőképesség''' : erős növekedésű, korán termőre fordul, edzett, ellenálló fajta, de csak jó minőségű talajon terem megfelelően, a legfontosabb világfajták egyike :'''Pollenadó fajtái''' : Solymári gömbölyű, Germersdorfi 1, és 3, Van, Katalin, == '''Sunburst''' == :'''Származás:''' Kanada :'''Érési idő:''' június 20 körül :'''Gyümölcs''': sötétvörös, nagy, széles vállú kerekded alakú, kellemesen édes-savas ízű, , középkemény húsú, gyümölcse repedésre esős időben kissé hajlamos :'''Termőképesség:''': erős növekedésű, rendszeresen, igen bőven terem, :'''Pollenadó fajtái''' :'''öntermékeny''' == '''Carmen''' == :'''Származás:''' Magyarország :'''Érési idő:''' június eleje :'''Gyümölcs:''' : bordópiros, igen-nagy, nyomott gömb alakú, édes-savas, bő-levű, kemény húsú, ropogós, friss fogyasztásra, fagyasztásra és konzervipari felhasználásra egyaránt alkalmas :'''Termőképesség''' : gyenge növekedésű, korán termőre fordul, bőtermő, túlkötődésre, repedésre nem hajlamos, cseresznyelégy gyakran károsítja, :'''Pollenadó fajtái''' : Germersdorfi 3, Van, Vera, Alex, Margit == '''Van''' == :'''Származás:''' Kanada :'''Érési idő:''' június 20-25 között :'''Gyümölcs''' : sötét bordópiros, közép-nagy, kissé nyomott gömb alakú, kellemes édes-savas ízű, bőlevű, magvaváló, kemény, kissé ropogós húsú, friss fogyasztásra, fagyasztásra és konzervipari felhasználásra is alkalmas :'''Termőképesség''' : gyenge növekedésű, elsűrűsödésre és felkopaszodásra nem hajlamos, csak jó tápanyag és vízellátottságú talajra érdemes telepíteni, korán termőre fordul, rendszeresen és igen bőven terem :'''Pollenadó fajtái:''' : Germersdorfi 1, és 3, Katalin, Linda, Hedelfingeni és Bigarreau fajtákkal == '''Bigarreau Burlat''' == :'''Származás:''' Franciaország :'''Érési idő:''' május vége :'''Gyümölcs''' : középnagy, sötétbordó színű, széles, tompa kúp alakú, kellemes édes-savas ízű, bőlevű, magvaváló, középkemény, kissé ropogós húsú, friss fogyasztásra, :'''Termőképesség''' : erős növekedésű, hatalmas fát nevel, kevés metszést igényel, bőven terem, korai érési ideje miatt a cseresznyelégy nem károsítja, :'''Pollenadó fajtái''' : Van, Valerij Cskalov, Szomolyai fekete, Münchenbergi korai, == '''Bigarreau Napoleon''' == :'''Származás:''' Franciaország :'''Érési idő:''' június 25-től :'''Gyümölcs''' : nagy, sárga színű, kellemes édes-savas ízű, kemény, ropogós húsú, friss fogyasztásra, befőttkészítésre is alkalmas :'''Termőképesség''' : rendszeresen és igen bőven terem, :'''Pollenadó fajtái''' : Hedelfingeni, Van == '''Szomolyai fekete''' == :'''Származás:''' Magyarország :'''Érési idő:''' június 12-től :'''Gyümölcs''' : kicsi, vagy középnagy, sötétlilásbordó héjú, teljes érésben feketéspiros, kellemes édes ízű, jellegzetesen zamatos, a legízletesebb cseresznyefajtáink egyike, félkemény, feketésbordó húsú, erősen festőlevű, gyorsfagyasztásra a legalkalmasabb fajta, párlatkészítésre nagyon jó, magas szárazanyag tartalma miatt dzsem készítésre kiváló :'''Termőképesség''' : középerős növekedésű, sűrű ágrendszerű, rendszeresen és igen bőven terem, korai érése miatt cseresznyelégy nem károsítja, esős időjárás esetén gyümölcse hajlamos a repedésre :'''Pollenadó fajtái''' : Münchenbergi korai, Pomázi hosszúszárú, Bigarreau Burlat == '''Rita''' == :'''Származás:''' Magyarország :'''Érési idő:''' május 20-tól :'''Gyümölcs''' : nagy, a legkorábbi nagy gyümölcsű hibrid, sötétbordó, vékony, fényes héjú, kellemes édes-savanykás ízű, kemény, tömött húsú, friss fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas :'''Termőképesség''' : középerős növekedésű, jó termőképességű, korai érése miatt cseresznyelégy nem károsítja, :'''Pollenadó fajtái''' : Katalin == '''Margit''' == :'''Származás:''' Magyarország, a Germersdorfi óriás szabad megporzású magonca :'''Érési idő:''' június 10-12. :'''Gyümölcs''' : sötétbordó, nagy, festőlevű, kellemes ízű, lédús, lapított gömb alakú, magvaváló, kemény, igazán ropogós húsú, friss fogyasztásra, fagyasztásra és konzervipari felhasználásra is alkalmas :'''Termőképesség''' : középerős növekedésű, korán termőre fordul, közepes termőképességű, :'''Pollenadó fajtái''' : a Germersdorfi 3, Linda, Hedelfingeni és Solymári gömbölyű fajtákkal. |} <br/> </div></div> {{Fajtalisták-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 4eg5jh7ahkjwszfsfso6k69cyudjsc7 0 136543 553227 552363 2026-08-01T16:33:00Z KeFe 20 553227 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Ősméhek]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Hedychrum nobile MHNT profil.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colletidae|-}} {{népies|-}} <br/> : Az '''ősméhek''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe [[Állatok/Fullánkosok|fullánkosok]] alrendjébe [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának egyik családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Colletidae|{{SUBPAGENAME}} }} b0l43urbe7r213y0x474lsipx5bmax0 553228 553227 2026-08-01T16:33:59Z KeFe 20 553228 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Ősméhek]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Hedychrum nobile MHNT profil.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Colletes cunicularius fg01.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colletidae|-}} {{népies|-}} <br/> : Az '''ősméhek''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe [[Állatok/Fullánkosok|fullánkosok]] alrendjébe [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának egyik családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Colletidae|{{SUBPAGENAME}} }} qxs906m2g5sm1frdrfg76yymjl20pu0 553229 553228 2026-08-01T16:36:41Z KeFe 20 553229 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Ősméhek]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Hedychrum nobile MHNT profil.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Colletes cunicularius fg01.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colletidae|-}} {{népies|-}} <br/> : Az '''ősméhek''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe [[Állatok/Fullánkosok|fullánkosok]] alrendjébe [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának egyik alcsaládja. '''A család az alábbi alcsaládok, nemzetségek és nemek tartoznak:''' * [[Állatok/Méhfélék/Ősméhek|Ősméhek]]'''''[[Colletinae]]''''' alcsalád ** ''[[Brachyglossula]]'' ** ''[[Callomelitta]]'' ** ''[[Chrysocolletes]]'' ** ''[[Colletes]]'' ** ''[[Eulonchopria]]'' ** ''[[Glossurocolletes]]'' ** ''[[Hesperocolletes]]'' ** ''[[Leioproctus]]'' ** ''[[Lonchopria]]'' ** ''[[Lonchorhyncha]]'' ** ''[[Mourecotelles]]'' ** ''[[Neopasiphae]]'' ** ''[[Niltonia]]'' ** ''[[Paracolletes]]'' ** ''[[Phenacolletes]]'' ** ''[[Scrapter]]'' ** ''[[Trichocolletes]]'' * '''''[[Diphaglossinae]]''''' alcsalád ** ''[[Caupolicanini]]'' nemzetség *** ''[[Caupolicana]]'' *** ''[[Crawfordapis]]'' *** ''[[Ptiloglossa]]'' *** ''[[Willinkapis]]'' *** ''[[Zikanapis]]'' ** ''[[Diphaglossini]]'' nemzetség *** ''[[Cadeguala]]'' *** ''[[Cadegualina]]'' *** ''[[Diphaglossa]]'' ** ''[[Dissoglottini]]'' nemzetség *** ''[[Mydrosoma]]'' *** ''[[Mydrosomella]]'' *** ''[[Ptiloglossidia]]'' * '''''[[Euryglossinae]]''''' alcsalád ** ''[[Brachyhesma]]'' ** ''[[Callohesma]]'' ** ''[[Dasyhesma]]'' ** ''[[Euhesma]]'' ** ''[[Euryglossa]]'' ** ''[[Euryglossina]]'' ** ''[[Euryglossula]]'' ** ''[[Heterohesma]]'' ** ''[[Hyphesma]]'' ** ''[[Melittosmithia]]'' ** ''[[Pachyprosopis]]'' ** ''[[Sericogaster]]'' ** ''[[Stenohesma]]'' ** ''[[Tumidihesma]]'' ** ''[[Xanthesma]]'' * '''''[[Hylaeinae]]''''' alcsalád ** ''[[Amphylaeus]]'' ** ''[[Hemirhiza]]'' ** ''[[Hylaeus]]'' ** ''[[Hyleoides]]'' ** ''[[Meroglossa]]'' ** ''[[Palaeorhiza]]'' ** ''[[Xenorhiza]]'' * '''''[[Xeromelissinae]]''''' alcsalád ** ''[[Chilicola]]'' ** ''[[Geodiscelis]]'' ** ''[[Xenochilicola]]'' ** ''[[Xeromelissa]]'' : : : : <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Colletidae|{{SUBPAGENAME}} }} au06uj43l94s7oexp2s0kuso5zxymiv 0 137237 553223 2026-08-01T16:09:46Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Fullánkosdarázs-alkatúak]] 553223 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Fullánkosdarázs-alkatúak]] slq7jl35bx2b65sfw0lzsdpkxe0wb5s 0 137238 553230 2026-08-01T16:59:54Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a Állatok/Méhalka…” 553230 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9i4twfzfuw02iop83ygzrbhzwy51jfx 553233 553230 2026-08-01T17:03:20Z KeFe 20 553233 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó faj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 2vaead31l97eej8mwqsms8aiiifs58q 0 137239 553231 2026-08-01T17:02:16Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a Állatok/Méhalka…” 553231 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó méhfaj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9i4twfzfuw02iop83ygzrbhzwy51jfx 553232 553231 2026-08-01T17:02:56Z KeFe 20 553232 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Fullánkosok]] [[Kategória:Méhfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának, [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Méhalkatúak|méhalkatúak]] öregcsaládjának, a [[Állatok/Méhfélék|méhfélék]] családjába tartozó faj. : : : : <br /> </div></div> {{Méhfélék-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 2vaead31l97eej8mwqsms8aiiifs58q 0 137240 553236 2026-08-01T21:35:19Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Szárnyatlan répalevéltetű]] 553236 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Szárnyatlan répalevéltetű]] 3ulvzyb40l51or4e8u7koek3w0g0e2f 0 137241 553238 2026-08-01T21:42:47Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Zöld őszibarack-levéltetű]] 553238 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Zöld őszibarack-levéltetű]] 1195u24wokiy3f9svavg50q9k3e999g 0 137242 553240 2026-08-01T21:44:12Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Levéltetvek]] [[Kategória:Kártevők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Black Bean Aphids (Aphis fabae) (14464428176).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Aphids May 2010-3.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Aphis fabae|-}} {{népies|[[Fekete répa-levéltetű]]}} A '''szárnyatlan répalevéltetű''' színe sötét olajzöld vagy matt fekete, sötét szí…” 553240 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Levéltetvek]] [[Kategória:Kártevők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Black Bean Aphids (Aphis fabae) (14464428176).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Aphids May 2010-3.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Aphis fabae|-}} {{népies|[[Fekete répa-levéltetű]]}} A '''szárnyatlan répalevéltetű''' színe sötét olajzöld vagy matt fekete, sötét színű fejjel, csápokkal és tölcsérekkel ''(cornicles)'', hosszúsága 2-2.6 mm. A frontális dudorok fejletlenek. A tölcsérek nem hosszabbak a faroknál. A lábak világos színűek, a tövüknél és a végükön feketék. == Életciklus == A szárnyas forma egyedei hosszúkásabbak, fényes fekete fejjel és torral, és a csáp rövidebb, mint a testhossz kétharmada. A bab-levéltetű lárvái zöldek, az utolsó lárvaállapotban 5-7 pár fehér folt van a potroh hátulján. == Gazdanövények == Az Aphis fabae az egyike a leginkább mindenevő (polifág) fajoknak. Több mint 200 növényt képes fogyasztani, köztük van a [[Növények/N/Napraforgó|napraforgó]], [[Növények/T/Tarlórépa|répa]], [[Növények/B/Bab|bab]], [[Növények/B/Burgonya|burgonya]], [[Növények/S/Sárgarépa|sárgarépa]], [[Növények/D/Dohány|dohány]], továbbá bizonyos termesztett virágok és dísznövények. Elsődleges gazdanövények az európai [[Növények/K/Kecskerágó|kecskerágó]] ''(Euonymus europea)'', a [[Növények/L/Labdarózsa|labdarózsa]] ''(Viburnum opulus)'' és az [[Növények/A/Álnarancs|álnarancs]] ''(Philadelphus sp.)''. Az ''Aphis fabae'' ősszel az [[Növények/E/E|európai kecskerágó]] ''(Euonymus europea)'', a [[Növények/L/L|labdarózsa]] ''(Viburnum opulus)'' vagy az [[Növények/A/Álnarancs|álnarancs]] ''(Philadelphus sp.)'' kérgére rakja le a petéit. Márciusban szárnyatlan formáknak adnak életet, amelyeknek az ivadékai között növekvő arányban vannak a szárnyas egyedek. Májustól kezdve szárnyas virginoparák ''(virgionparae)'' telepednek meg számos másodlagos gazdanövényen, szárnyatlan lárvákat rakva le a levelek alulsó oldalára vagy a szárak végére. A szárnyas szexuparák ''(sexuparae)'' ősszel jelennek meg, és visszatérnek az elsődleges gazdanövényre. Ezek párzanak és a nőstények megtermékenyített petéket raknak le október folyamán, áttelelés céljából. A szárnyatlan szüzek enyhe éghajlatú vidékeken képesek áttelelni, ami lehetővé teszi a faj számára, hogy a szexuális szakasz nélkül is fennmaradjon. A migráció sem kötelező, mert a levéltetvek az európai kecskerágón képesek az egész év során megélni. == Védekezés == :A nyilvántartott anyagok között szereplő rovarölő szappan vagy ultra-finomságú kertészeti olaj alkalmazható a levélzeten élő levéltetvek elleni védekezésre. == Rovarölőszerek == {| {{széptáblázat}} |- !Készítmény neve !! Hatóanyagok !! Növényvédőszer csoport !! Dózis !! Hatásmód !! Mire hat? |- |Aztec || triazamate || triazols || 0,3 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |- |Bi 58 EC - New || dimethoate || dithiophosphates || 0,5 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |- |Nurelle D || cypermethrin + chlorpyrifos || mix || 0,6 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |- |Mavrik B || tau-fluvalinate + thiometon || mix || 0,2 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |} {{lásd|[[Állatok/Levéltetvek/Fekete répalevéltetű|Fekete répalevéltetű]]| | | | }} '''Megjegyzés''' A '''cipermetrin''' egy szintetikus piretroid, melyet széles körben használnak rovarölő szerként nagy méretű mezőgazdasági felhasználásokban éppúgy, mint otthoni felhasználású irtószerekben. Rovarok esetében gyors lefolyású neurotoxinként funkcionál. A talajban és a növényzetben gyorsan lebomlik, de hetekig hatásos maradhat beltéri, zavartalan felületeken. A napfény, víz és oxigén gyorsítja lebomlását. A cipermetrin különösen mérgező halakra, méhekre és vízi szervezetekre. Megtalálható számos háztartási hangya és svábbogár irtószerben. A szer nagyobb mennyiségben való bevétele hányingert, fejfájást, izomgyengeséget, nyáladzást, légszomjat és görcsöket okozhat. Kisebb dózisban, vízben oldva az emberi szervezetre gyakorolt hatása elenyésző. <br /> </div></div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Aphis fabae|{{SUBPAGENAME}}}} jhzq38sixqeztozyxqq2rlzn8txn162 553241 553240 2026-08-01T21:46:00Z KeFe 20 553241 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Levéltetvek]] [[Kategória:Kártevők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Black Bean Aphids (Aphis fabae) (14464428176).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Aphids May 2010-3.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Aphis fabae|-}} {{népies|[[szárnyatlan répalevéltetű]]}} A '''fekete répa-levéltetű''' színe sötét olajzöld vagy matt fekete, sötét színű fejjel, csápokkal és tölcsérekkel ''(cornicles)'', hosszúsága 2-2.6 mm. A frontális dudorok fejletlenek. A tölcsérek nem hosszabbak a faroknál. A lábak világos színűek, a tövüknél és a végükön feketék. == Életciklus == A szárnyas forma egyedei hosszúkásabbak, fényes fekete fejjel és torral, és a csáp rövidebb, mint a testhossz kétharmada. A bab-levéltetű lárvái zöldek, az utolsó lárvaállapotban 5-7 pár fehér folt van a potroh hátulján. == Gazdanövények == Az Aphis fabae az egyike a leginkább mindenevő (polifág) fajoknak. Több mint 200 növényt képes fogyasztani, köztük van a [[Növények/N/Napraforgó|napraforgó]], [[Növények/T/Tarlórépa|répa]], [[Növények/B/Bab|bab]], [[Növények/B/Burgonya|burgonya]], [[Növények/S/Sárgarépa|sárgarépa]], [[Növények/D/Dohány|dohány]], továbbá bizonyos termesztett virágok és dísznövények. Elsődleges gazdanövények az európai [[Növények/K/Kecskerágó|kecskerágó]] ''(Euonymus europea)'', a [[Növények/L/Labdarózsa|labdarózsa]] ''(Viburnum opulus)'' és az [[Növények/A/Álnarancs|álnarancs]] ''(Philadelphus sp.)''. Az ''Aphis fabae'' ősszel az [[Növények/E/E|európai kecskerágó]] ''(Euonymus europea)'', a [[Növények/L/L|labdarózsa]] ''(Viburnum opulus)'' vagy az [[Növények/A/Álnarancs|álnarancs]] ''(Philadelphus sp.)'' kérgére rakja le a petéit. Márciusban szárnyatlan formáknak adnak életet, amelyeknek az ivadékai között növekvő arányban vannak a szárnyas egyedek. Májustól kezdve szárnyas virginoparák ''(virgionparae)'' telepednek meg számos másodlagos gazdanövényen, szárnyatlan lárvákat rakva le a levelek alulsó oldalára vagy a szárak végére. A szárnyas szexuparák ''(sexuparae)'' ősszel jelennek meg, és visszatérnek az elsődleges gazdanövényre. Ezek párzanak és a nőstények megtermékenyített petéket raknak le október folyamán, áttelelés céljából. A szárnyatlan szüzek enyhe éghajlatú vidékeken képesek áttelelni, ami lehetővé teszi a faj számára, hogy a szexuális szakasz nélkül is fennmaradjon. A migráció sem kötelező, mert a levéltetvek az európai kecskerágón képesek az egész év során megélni. == Védekezés == :A nyilvántartott anyagok között szereplő rovarölő szappan vagy ultra-finomságú kertészeti olaj alkalmazható a levélzeten élő levéltetvek elleni védekezésre. == Rovarölőszerek == {| {{széptáblázat}} |- !Készítmény neve !! Hatóanyagok !! Növényvédőszer csoport !! Dózis !! Hatásmód !! Mire hat? |- |Aztec || triazamate || triazols || 0,3 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |- |Bi 58 EC - New || dimethoate || dithiophosphates || 0,5 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |- |Nurelle D || cypermethrin + chlorpyrifos || mix || 0,6 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |- |Mavrik B || tau-fluvalinate + thiometon || mix || 0,2 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |} {{lásd|[[Állatok/Levéltetvek/Fekete répalevéltetű|Fekete répalevéltetű]]| | | | }} '''Megjegyzés''' A '''cipermetrin''' egy szintetikus piretroid, melyet széles körben használnak rovarölő szerként nagy méretű mezőgazdasági felhasználásokban éppúgy, mint otthoni felhasználású irtószerekben. Rovarok esetében gyors lefolyású neurotoxinként funkcionál. A talajban és a növényzetben gyorsan lebomlik, de hetekig hatásos maradhat beltéri, zavartalan felületeken. A napfény, víz és oxigén gyorsítja lebomlását. A cipermetrin különösen mérgező halakra, méhekre és vízi szervezetekre. Megtalálható számos háztartási hangya és svábbogár irtószerben. A szer nagyobb mennyiségben való bevétele hányingert, fejfájást, izomgyengeséget, nyáladzást, légszomjat és görcsöket okozhat. Kisebb dózisban, vízben oldva az emberi szervezetre gyakorolt hatása elenyésző. <br /> </div></div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Aphis fabae|{{SUBPAGENAME}}}} iceh58jhjko10wd8f8dxmo4yag7unll 553246 553241 2026-08-01T21:52:22Z KeFe 20 553246 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Levéltetvek]] [[Kategória:Kártevők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Black Bean Aphids (Aphis fabae) (14464428176).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Aphids May 2010-3.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Aphis fabae|-}} {{népies|[[szárnyatlan répalevéltetű]]}} A '''fekete répa-levéltetű''' színe sötét olajzöld vagy matt fekete, sötét színű fejjel, csápokkal és tölcsérekkel ''(cornicles)'', hosszúsága 2-2.6 mm. A frontális dudorok fejletlenek. A tölcsérek nem hosszabbak a faroknál. A lábak világos színűek, a tövüknél és a végükön feketék. == Életciklus == A szárnyas forma egyedei hosszúkásabbak, fényes fekete fejjel és torral, és a csáp rövidebb, mint a testhossz kétharmada. A bab-levéltetű lárvái zöldek, az utolsó lárvaállapotban 5-7 pár fehér folt van a potroh hátulján. == Gazdanövények == Az Aphis fabae az egyike a leginkább mindenevő (polifág) fajoknak. Több mint 200 növényt képes fogyasztani, köztük van a [[Növények/N/Napraforgó|napraforgó]], [[Növények/T/Tarlórépa|répa]], [[Növények/B/Bab|bab]], [[Növények/B/Burgonya|burgonya]], [[Növények/S/Sárgarépa|sárgarépa]], [[Növények/D/Dohány|dohány]], továbbá bizonyos termesztett virágok és dísznövények. Elsődleges gazdanövények az európai [[Növények/K/Kecskerágó|kecskerágó]] ''(Euonymus europea)'', a [[Növények/L/Labdarózsa|labdarózsa]] ''(Viburnum opulus)'' és az [[Növények/A/Álnarancs|álnarancs]] ''(Philadelphus sp.)''. Az ''Aphis fabae'' ősszel az [[Növények/E/E|európai kecskerágó]] ''(Euonymus europea)'', a [[Növények/L/L|labdarózsa]] ''(Viburnum opulus)'' vagy az [[Növények/A/Álnarancs|álnarancs]] ''(Philadelphus sp.)'' kérgére rakja le a petéit. Márciusban szárnyatlan formáknak adnak életet, amelyeknek az ivadékai között növekvő arányban vannak a szárnyas egyedek. Májustól kezdve szárnyas virginoparák ''(virgionparae)'' telepednek meg számos másodlagos gazdanövényen, szárnyatlan lárvákat rakva le a levelek alulsó oldalára vagy a szárak végére. A szárnyas szexuparák ''(sexuparae)'' ősszel jelennek meg, és visszatérnek az elsődleges gazdanövényre. Ezek párzanak és a nőstények megtermékenyített petéket raknak le október folyamán, áttelelés céljából. A szárnyatlan szüzek enyhe éghajlatú vidékeken képesek áttelelni, ami lehetővé teszi a faj számára, hogy a szexuális szakasz nélkül is fennmaradjon. A migráció sem kötelező, mert a levéltetvek az európai kecskerágón képesek az egész év során megélni. == Védekezés == :A nyilvántartott anyagok között szereplő rovarölő szappan vagy ultra-finomságú kertészeti olaj alkalmazható a levélzeten élő levéltetvek elleni védekezésre. == Rovarölőszerek == {| {{széptáblázat}} |- !Készítmény neve !! Hatóanyagok !! Növényvédőszer csoport !! Dózis !! Hatásmód !! Mire hat? |- |Aztec || triazamate || triazols || 0,3 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |- |Bi 58 EC - New || dimethoate || dithiophosphates || 0,5 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |- |Nurelle D || cypermethrin + chlorpyrifos || mix || 0,6 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |- |Mavrik B || tau-fluvalinate + thiometon || mix || 0,2 l.ha-1 || felszívódó || Levéltetvek |} '''Megjegyzés''' A '''cipermetrin''' egy szintetikus piretroid, melyet széles körben használnak rovarölő szerként nagy méretű mezőgazdasági felhasználásokban éppúgy, mint otthoni felhasználású irtószerekben. Rovarok esetében gyors lefolyású neurotoxinként funkcionál. A talajban és a növényzetben gyorsan lebomlik, de hetekig hatásos maradhat beltéri, zavartalan felületeken. A napfény, víz és oxigén gyorsítja lebomlását. A cipermetrin különösen mérgező halakra, méhekre és vízi szervezetekre. Megtalálható számos háztartási hangya és svábbogár irtószerben. A szer nagyobb mennyiségben való bevétele hányingert, fejfájást, izomgyengeséget, nyáladzást, légszomjat és görcsöket okozhat. Kisebb dózisban, vízben oldva az emberi szervezetre gyakorolt hatása elenyésző. <br /> </div></div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Aphis fabae|{{SUBPAGENAME}}}} lnjo5r3zzft8zsyofk001ryysslrjem 0 137243 553242 2026-08-01T21:48:55Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Rovarok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendj…” 553242 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Rovarok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : <br/> </div></div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} r4umqb86n8b9oe77lm160wq5b3udoc6 0 137244 553243 2026-08-01T21:49:08Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Rovarok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendj…” 553243 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Rovarok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : <br/> </div></div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} r4umqb86n8b9oe77lm160wq5b3udoc6 0 137245 553244 2026-08-01T21:49:42Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Rovarok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendj…” 553244 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Rovarok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : <br/> </div></div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} r4umqb86n8b9oe77lm160wq5b3udoc6 0 137246 553245 2026-08-01T21:50:32Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Rovarok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendj…” 553245 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Rovarok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : <br/> </div></div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} r4umqb86n8b9oe77lm160wq5b3udoc6 0 137247 553247 2026-08-01T21:54:29Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Fekete répa-levéltetű]] 553247 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Fekete répa-levéltetű]] cp0wsfjty6klq6kdcdeymbwdx9mtk80 0 137248 553255 2026-08-01T22:32:25Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/Ü/Ürömcserje]] 553255 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/Ü/Ürömcserje]] 9ufdmabfyotmrporlf2mn97rnha00ms 0 137249 553256 2026-08-01T22:32:38Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/Ü/Ürömcserje]] 553256 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/Ü/Ürömcserje]] 9ufdmabfyotmrporlf2mn97rnha00ms 0 137250 553259 2026-08-01T22:36:17Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/O/Óriás üröm]] 553259 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/O/Óriás üröm]] nfsd681rbu0asgh2axuygxs2i7qq19y 0 137251 553261 2026-08-01T22:38:25Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/B/Bárányüröm]] 553261 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/B/Bárányüröm]] jz7lpbxlmjqd7f4zqq7hiqtwyiev0dy 0 137252 553272 2026-08-01T22:57:52Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' w:{{SUB…” 553272 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} gyv44j3l4vuf7va3h618ra11fnmewu4 0 137253 553273 2026-08-01T22:58:04Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' w:{{SUB…” 553273 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} gyv44j3l4vuf7va3h618ra11fnmewu4 0 137254 553274 2026-08-01T22:58:18Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' w:{{SUB…” 553274 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} gyv44j3l4vuf7va3h618ra11fnmewu4 0 137255 553275 2026-08-01T22:58:41Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' w:{{SUB…” 553275 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} gyv44j3l4vuf7va3h618ra11fnmewu4 0 137256 553276 2026-08-01T22:58:52Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' w:{{SUB…” 553276 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} gyv44j3l4vuf7va3h618ra11fnmewu4 0 137257 553283 2026-08-01T23:04:22Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Kertészet/Fajtalisták/Görögdinnye fajták]] lapot a következő névre: [[Fajtalisták/Görögdinnye fajták]] 553283 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Fajtalisták/Görögdinnye fajták]] fhrsly2t6yuugdsqxbgu40h7uvvhkc9 553284 553283 2026-08-01T23:04:42Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 553284 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 137258 553285 2026-08-01T23:10:40Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 553285 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Címerespoloskák|címerespoloskák]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} nq7ijzrtut3w6f5pp0883dkmwohvvi0 0 137259 553286 2026-08-01T23:11:28Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 553286 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Csipkéspoloskák|csipkéspoloskák]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} f1l40cqxi2n8z6v060y0t1owqhcajnt 0 137260 553287 2026-08-01T23:12:49Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 553287 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Dajkapoloskák|dajkapoloskák]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} ciudnn6mgfp6z5dcjoo1qp4w0k3kjuf 0 137261 553288 2026-08-01T23:14:30Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 553288 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Földipoloskák|földipoloskák]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 624bfl8auf7kkvcon6l2k1yrpr492l1 0 137262 553289 2026-08-01T23:15:21Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 553289 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Kéregpoloskák|kéregpoloskák]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 9x8tk8fpcmuryat4sxjt2p8l9grq1pe 0 137263 553290 2026-08-01T23:16:11Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 553290 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Szúnyogpoloskák|szúnyogpoloskák]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} hlksfu5h3m54jj76pgxu7h5r5qpaqr1 0 137264 553291 2026-08-01T23:17:10Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 553291 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Karimáspoloskák|karimáspoloskák]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 7vb3o0ar868gujeoy9k6g8tmi5mxbzq 0 137265 553292 2026-08-01T23:18:10Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 553292 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Mezeipoloskák|mezeipoloskák]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} czptmcxum5ozb92bt7ga4px3b5ng4if 0 137266 553293 2026-08-01T23:18:57Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 553293 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Pajzsospoloskák|pajzsospoloskák]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} f4f98uqmg6y9hq0a96kfzktp4gv3nfw 0 137267 553294 2026-08-01T23:19:40Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 553294 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Partipoloskák|partipoloskák]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} b32ky2ttorususqgwobyj2y1wrfjyr2 0 137268 553295 2026-08-01T23:20:33Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 553295 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Rablópoloskák|rablópoloskák]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} b0n23r9je83j3yazp2fk1g9d9489rf9 0 137269 553296 2026-08-01T23:21:27Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 553296 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Üvegpoloskák|üvegpoloskák]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} j7ww1ycet81cw5jporxybj08xlt0sd4 0 137270 553297 2026-08-01T23:22:20Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 553297 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Víztaposó-poloskák|víztaposó-poloskák]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} rprq3i52fa4zd1gihofypo8wl5bf62g 0 137271 553298 2026-08-01T23:22:57Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 553298 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Virágpoloskák|virágpoloskák]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} avjxcwtdivnfpuwtac1m0uudwhagzl4 0 137272 553301 2026-08-01T23:28:42Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[FajtalistákÁllatok//Poloska fajták]] lapot a következő névre: [[Fajtalisták/Állatok/Poloska fajták]] 553301 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Fajtalisták/Állatok/Poloska fajták]] 72hm0x1mzx6ylc4aloejshzrasc76ft 553302 553301 2026-08-01T23:28:55Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 553302 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 137273 553304 2026-08-01T23:31:28Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Kertészet/Fajtalisták/Fenyőfajták]] lapot a következő névre: [[Fajtalisták/Fenyőfajták]] 553304 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Fajtalisták/Fenyőfajták]] k6nf8pv13f7467zp4ltv76067xri3ha 553305 553304 2026-08-01T23:31:41Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 553305 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 137274 553307 2026-08-01T23:32:07Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Kertészet/Fajtalisták/Fejes káposzta]] lapot a következő névre: [[Fajtalisták/Fejes káposzta]] 553307 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Fajtalisták/Fejes káposzta]] t7vzid9b2ldytmwqjbe1v6of6r4is4m 553308 553307 2026-08-01T23:32:22Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 553308 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 137275 553310 2026-08-01T23:33:09Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Kertészet/Fajtalisták/Cseresznye fajták]] lapot a következő névre: [[Fajtalisták/Cseresznye fajták]] 553310 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Fajtalisták/Cseresznye fajták]] gci0yu0w9xlbh7sgkkw3n0p3xtvjco0 553311 553310 2026-08-01T23:33:20Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 553311 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 137276 553313 2026-08-01T23:34:37Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták]] lapot a következő névre: [[Fajtalisták/Sárgabarack fajták]] 553313 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Fajtalisták/Sárgabarack fajták]] t4kke6x091e0xvxh38z9m8qequrbha0 553314 553313 2026-08-01T23:34:49Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 553314 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 137277 553318 2026-08-01T23:41:42Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Fajtalisták/Görögdinnye fajták]] lapot a következő névre: [[Fajtalisták/Gyümölcs/Görögdinnye fajták]] 553318 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Fajtalisták/Gyümölcs/Görögdinnye fajták]] 5c0ehd3wr0etkpzhphv7te1796sggel 553319 553318 2026-08-01T23:41:56Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 553319 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 137278 553322 2026-08-02T00:00:05Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Poloska fajták/Bodobácsok]] lapot a következő névre: [[Fajtalisták/Állatok/Bodobácsok]] 553322 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Fajtalisták/Állatok/Bodobácsok]] 5hjkv1xvldnjlop0sa9igcv9aq05uar 553323 553322 2026-08-02T00:00:19Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 553323 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 137279 553335 2026-08-02T09:25:17Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/K/Kristályvirágfélék]] 553335 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/K/Kristályvirágfélék]] 2is0t5pqm872gzxt5hado7ftmn0rjx9