Wikikönyvek huwikibooks https://hu.wikibooks.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.47.0-wmf.19 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikikönyvek Wikikönyvek-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Event Event talk 0 52838 560394 547371 2026-09-08T15:46:26Z KeFe 20 560394 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} {| |valign="top" width=33%| #[[Növények/S/Sáfrány|Sáfrány]], [[Növények/K/Krókusz|Krókusz]]''(Crocus)'' #[[Növények/S/Sáfrányos mételykóró|Sáfrányos mételykóró]], ''([[Oenanthe crocata]])'' #[[Növények/S/Sáfrányos szeklice|Sáfrányos szeklice]] ~ [[Növények/O/Olajözön|Olajözön]] ''([[Carthamus tinctorius]])'' #[[Növények/S/Sajmeggy|Sajmeggy]] #[[Növények/S/Salamonpecsét|Salamonpecsét]], ''([[Polygonatum officinale]])'' #[[Növények/S/Salátaboglárka|Salátaboglárka]], ''([[Ficaria verna]])'' #[[Növények/S/Salátagalambbegy|Salátagalambbegy]], #[[Növények/S/Samsun dohány|Samsun dohány]], ''([[Nicotiana tabacum var. Samsun]])'' #[[Növények/S/Santa Lucia jegenyefenyő|Santa Lucia jegenyefenyő]] #[[Növények/S/Sápadt nőszirom|Sápadt nőszirom]], ''([[Iris pallida]])''. #[[Növények/S/Sárgaborsó|Sárgaborsó]], ''([[Pisum sativum]])'' #[[Növények/S/Sárga csillagfürt|Sárga csillagfürt]], ''([[Lupinus luteus]])'' #[[Növények/S/Sárga gyűszűvirág|Sárga gyűszűvirág]], ''([[Digitalis grandiflora]])'' #[[Növények/S/Sárga leander|Sárga leander]] ~ [Perui leánder] ''([[Thevetia peruviana]])'' #[[Növények/S/Sárga nárcisz|Sárga nárcisz]], #[[Növények/S/Sárga rododendron|Sárga rododendron]], [[Növények/S/Sárga alpesirózsa|Sárga alpesirózsa]] ''([[Rhododendron luteum]])'' #[[Növények/S/Sárga nyír|Sárga nyír]] ([[Betula alleghaniensis]]) #[[Növények/S/Sárga szarumák|Sárga szarumák]], ''[[(Glaucium flavum]])'' #[[Növények/S/Sárga tárnics|Sárga tárnics]], ''([[Gentiana lutea]])'' #[[Növények/S/Sárga viola|Sárga viola]], ''([[Cheiranthus cheiri]])'' #[[Növények/S/Sárgarépa|Sárgarépa]] ''([[Daucus carota]])'' #[[Növények/S/Sárga tyúktaréj|Sárga tyúktaréj]] ([[Gagea lutea]]), #[[Növények/S/Sarkantyúvirág|Sarkantyúvirág]] ''([[Tropaeolum majus]])'' #[[Növények/S/Sárkánygyökér|Sárkánygyökér]], ''([[Calla palustris]])'' |valign="top" width=33%| #[[Növények/S/Sárkányvérfa|Sárkányvérfa]], ''([[Dracaena draco]])'' #[[Növények/S/Sárkányvérpálma|Sárkányvérpálma]], ''([[Daemonorops draco]])'' #[[Növények/S/Sarlós buvákfű|Sarlós buvákfű]], ''([[Bupleurum falcatum]])'' #[[Növények/S/Sarlós gamandor|Sarlós gamandor]] ~ [[Növények/G/Gamandorfű|Gamandorfű]] ''([[Teucrium chamaedrys]])'' #[[Növények/S/Sármányvirág|Sármányvirág]] ''([[Sideritis]])'' #[[Növények/S/Sártök|Sártök]], ''([[Citrullus colocynthis]])'' #[[Növények/S/Sasharaszt|Sasharaszt]], ''([[Pteridium aquilinum]])'' #[[Növények/S/Sásliliom|Sásliliom]], ''([[Hemerocallis]])'' #[[Növények/S/Savanyú citrom|Savanyú citrom]], ''([[Citrus aurantiifolia]])''Sásliliom #[[Növények/S/Sebforrasztó zsombor|Sebforrasztó zsombor]] #[[Növények/S/Sédkender|Sédkender]], ''([[Eupatorium cannabinum]])'' #[[Növények/S/Selyemkóró|Selyemkóró]], ''([[Asclepias syriaca]])'' #[[Növények/S/Sentinel boróka|Sentinel boróka]] #[[Növények/S/Smaragd tuja|Smaragd tuja]] #[[Növények/S/Spanyol jegenyefenyő|Spanyol jegenyefenyő]] #[[Növények/S/Spanyol pozdor|Spanyol pozdor]] ''(Scorzonera hispanica)'' #[[Növények/S/Spárgatök|Spárgatök]] #[[Növények/S/Seprőzanót|Seprőzanót]] ''([[Cytisus scoparius]])'' #[[Növények/S/Seprűvirágú kender|Seprűvirágú kender]] ([[Orobanche ramosa]]) #[[Növények/S/Sivatagi tövistök|Sivatagi tövistök]] ~ [Növények/N/Nara|Nara] ''([[Acanthosicyos horridus]])'' #[[Növények/S/Som|Som]] ~ [[Növények/H/Húsos som|Húsos som]] ''([[Cornus mas]])'' #[[Növények/S/Somkóró|Somkóró]] ~ [[Növények/O/Orvosi somkóró|Orvosi somkóró]] ''([[Melilotus officinalis]])'' |valign="top" width=33%| #[[Növények/S/Soronai kreozot|Soronai kreozot]] (cserje), ([[Larrea tridentata]])'' #[[Növények/S/Sóska|Sóska]] ~ [[Növények/M/Mezei sóska|Mezei sóska]] ''([[Rumex acetosa]])'' #[[Növények/S/Sóskaborbolya|Sóskaborbolya]] ''([[Berberis vulgaris]])'' #[[Növények/S/Sör árpa|Sör árpa]] ''([[Hordei distychi semen]] #[[Növények/S/Sötét csikófark|Sötét csikófark]] ''([[Ephedra sinica]])'' #[[Növények/S/Sötétzöld füzike|Sötétzöld füzike]] ''([[Epilobium obscurum]])'' #[[Növények/S/Sövényszulák|Sövényszulák]], ''(Calystegia sepium)'' #[[Növények/S/Spárga|Spárga]] ~ [[Növények/K/Közönséges spárga|Közönséges spárga]] ''([[Asparagus officinalis]])'' #[[Növények/S/Spenót|Spenót|]] ~ [[Növények/P/Paraj|Paraj]] ''([[Spinacia oleracea]])'' #[[Növények/S/Stájer tök|Stájer tök]], itt [[Növények/T/Tök|Tök]] ''([[Cucurbita pepo]])'' #[[Növények/S/Stefániagyökér|Stefániagyökér]], ''([[Stephania glabra]])'' #[[Növények/S/Stillingia|Stillingia]], ''([[Stillingia sylvatica]])'' #[[Növények/S/Sudár kankalin|Sudár kankalin]] ~ [Sudárkankalin] ~ [[Növények/S/Sugárkankalin|Sugárkankalin]] ''([[Primula elatior]])'' #[[Növények/S/Sütőtök|Sütőtök]] #[[Növények/S/Svéd berkenye|Svéd berkenye]] |} <div style="height:18px; width:580px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=N%C3%B6v%C3%A9nyek/S&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT találod]]!</center></div></div> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} <!--Másolható minta... __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/S/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/S/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} --> 9ka0lmgry39n37asdxj8ozla8ulppx1 0 64271 560422 558982 2026-09-09T00:59:21Z KeFe 20 560422 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Macrosiphum euphorbiae.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Macrosiphum euphorbiae|}} {{népies|-}} <br/> '''Tünetek''' :- A levél a növekedésében visszamarad. :- Ragacsos mézharmatot termel, amin korompenész telepszik meg. : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] | | | }} {{commonscat|Macrosiphum euphorbiae|{{SUBPAGENAME}} }} 6gf6opw1iwwpjyzf496oqzdxffa2gqj 560431 560422 2026-09-09T01:42:45Z KeFe 20 560431 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Macrosiphum euphorbiae.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Macrosiphum euphorbiae|}} {{népies|-}} <br/> : A növényeket szívogató levéltetvek nem okoznak látványos tüneteket, ennek ellenére, ha a védekezés elmarad nagy kárt okozhatnak. '''Tünetek''' :- Az idősebb levelek fonákon kolóniákat alakít ki. :- A levél a növekedésében visszamarad. :- Ragacsos mézharmatot termel amin korompenész telepszik meg. :- Erősen felszaporodva tetemes mennyiségű tápanyagot von el a növénytől, amely terméscsökkenést, minőségvesztést eredményezhet. :- Súlyos kárt okozhat, hogy a levéltetvek vírust terjesztenek. '''Levéltetvek elleni védekezés''' :– '''agrotechnikai''': harmonikus tápanyagellátással, jó minőségű gyomirtással a burgonya egyenletes fejlődésének elősegítése, a burgonya korai lombtalanítása, :– '''kémiai''': a növény ültetéssel egy menetben történő csávázása, a szárnyas levéltetvek, ill. kolóniák elleni inszekticid kezelés az állományban. :– Védekezni az első kolóniák megjelenésekor kell. :– Sor kerülhet, különösen továbbszaporításnál a kezelés megismétlésére. </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Macrosiphum euphorbiae|{{SUBPAGENAME}} }} 0porun2fmgn951z6fwfuxr08dk8zm6r 0 69483 560503 558866 2026-09-09T03:28:54Z KeFe 20 560503 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:1Macrosiphum rosae.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aphidoidea|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''levéltetvek''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] rendjébe tartozó öregcsalád. '''Az öregcsalád két családja:''' *[[Állatok/Levéltetvek/Valódi levéltetűfélék|Valódi levéltetűfélék]] ''([[Aphididae]])'' *[[Állatok/Levéltetvek/Gubacstetvek|Gubacstetvek]] ''([[Eriosomatidae]])'' :A levéltetvek a világon mindenhol előfordulnak, a leggyakoribbak azonban a mérsékelt övi és a trópusi éghajlaton. A levéltetvek hossza általában 2-3 milliméter. A szárnyas levéltetveknek két pár szárnyuk van. Szájszervük szúró. :A különböző fejlődési alakjai nagyobb hányadban a levelek fonáki oldalán táplálkoznak. Szúró-szívó szájszervükkel okozzák a sebzéseket és a befecskendezett nyáluk segítségével előkészített folyékony táplálékot veszik fel. Jelenlétükkel az első lomblevelek megjelenésétől betakarításig lehet számolni. Táplálkozásuk hatására a levelek sárgulnak, asszimilációs tevékenységük csökken és ezáltal a termés tömege is mérséklődik. Különösen veszélyes a közvetett tevékenységük, ami a különböző burgonya patogén vírusok terjesztését jelenti. Az ültetőgumó-termesztő területeken ezért a fejlődés kezdeti stádiumától hatékony védekezést kell alkalmazni, mert a tömegszaporodásra kedvező ökológiai feltételek május-június hónapban optimálisak. :A levéltetvek különösen érzékenyek a hőmérsékletre, ezért július-augusztusban általában elpusztulnak, mert erre az időpontra megszűnik a zárt növényállomány, és így a napsugarak közvetlen hatása pusztulásukat okozhatja. == Néhány ismertebb faj == Levéltetűvel a növényt megbetegítő vírusok közel 64%-a vihető át. A levéltetvekkel átvihető vírusokat afidofil vírusoknak nevezzük. '''Jelentősebb vektor levéltetvek:''' {| |valign="top" width=33%| #[[Állatok/Levéltetvek/Almalevéltetű|Almalevéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Bodza-levéltetű|Bodza-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Brachycaudus lychnidis|Brachycaudus lychnidis]] #[[Állatok/Levéltetvek/Csalán-levéltetű|Csalán-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Csíkos burgonya-levéltetű|Csíkos burgonya-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Eriosomatinae|Eriosomatinae]] #[[Állatok/Levéltetvek/Eperfa-levéltetű|Eperfa-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Eurázsiai ligetszépe-levéltetű|Eurázsiai ligetszépe-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Ezüstfenyő-levéltetű|Ezüstfenyő-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete bükkönylevéltetű|Fekete bükkönylevéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete cseresznye-levéltetű|Fekete cseresznye-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű|Fekete foltos pince-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete répalevéltetű|Fekete répalevéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete szilva-levéltetű|Fekete szilva-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Fenyő-gubacstetvek|Fenyő-gubacstetvek]] #[[Állatok/Levéltetvek/Foltos burgonya-levéltetű|Foltos burgonya-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Fűre váltó zöld almalevéltetű|Fűre váltó zöld almalevéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Gyapjas alma-levéltetű|Gyapjas alma-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Hamvas őszibarack-levéltetű|Hamvas őszibarack-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Hamvas szilva-levéltetű|Hamvas szilva-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Hamvas szilva-levéltetű|Hamvas szilva-levéltetű]] |valign="top" width=33%| #[[Állatok/Levéltetvek/Kajszilevéltetű|Kajszilevéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Káposzta levéltetű|Káposzta levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Kései nyárfalevél-gubacstetű|Kései nyárfalevél-gubacstetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Kis málnalevéltetű|Kis málnalevéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Labdarózsa-levéltetű|Labdarózsa-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Levélpirosító almalevéltetű|Levélpirosító almalevéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Levélpirosító ribiszke-levéltetű|Levélpirosító ribiszke-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Lisztes káposzta-levéltetű|Lisztes káposzta-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Lisztes szilva-levéltetű|Lisztes szilva-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Mandula-levéltetű|Mandula-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Myzus lythri|Myzus lythri]] #[[Állatok/Levéltetvek/Nagy bogáncs-levéltetű|Nagy bogáncs-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Oleander-levéltetű|Oleander-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Óriás fűzfa-levéltetű|Óriás fűzfa-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Pajzstetvek|Pajzstetvek]] #[[Állatok/Levéltetvek/Pterocomma pilosum|Pterocomma pilosum]] #[[Állatok/Levéltetvek/Rózsa-kéregtetű|Rózsa-kéregtetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Sárga burgonya-levéltetű|Sárga burgonya-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Sárga burgonya-levéltetű|Sárga burgonya-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Sárga szilva levéltetű|Sárga szilva levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Sárga szilva-levéltetű|Sárga szilva-levéltetű]] |valign="top" width=33%| #[[Állatok/Levéltetvek/Sárga szilvatetű|Sárga szilvatetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Szárnyatlan répalevéltetű|Szárnyatlan répalevéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Szürke almalevéltetű|Szürke almalevéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Szürke alma-levéltetű|Szürke alma-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Szürke kéregtetű|Szürke kéregtetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Tarka dió-levéltetű|Tarka dió-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Tetraneura nigriabdominalis|Tetraneura nigriabdominalis]] #[[Állatok/Levéltetvek/Tölgy-levéltetű|Tölgy-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Tulipánfa-levéltetű|Tulipánfa-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Tündérrózsa-levéltetű|Tündérrózsa-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Uborka levéltetű|Uborka levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Vértetű|Vértetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld almalevéltetű|Zöld almalevéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld alma-levéltetű|Zöld alma-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld levéltetű|Zöld levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld őszibarack-levéltetű|Zöld őszibarack-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld rózsa-levéltetű|Zöld rózsa-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld sárgarépa levéltetű|Zöld sárgarépa levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Zöldborsó levéltetű|Zöldborsó levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Zöldfoltos burgonya levéltetű|Zöldfoltos burgonya levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Zselnicemeggy-levéltetű|Zselnicemeggy-levéltetű]] |} <div style="height:18px; width:520px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=%C3%81llatok/Lev%C3%A9ltetvek&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT találod]]!</center> </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} <!---Másolható lapminta __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 9qonzbuq3wl6bnc12a4cv4ku495x9fn 0 73324 560374 427902 2026-09-08T14:30:59Z KeFe 20 560374 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Élvezeti növények]] [[Kategória:Festőnövények]] [[Kategória:Gyomnövények]] [[Kategória:Ipari növények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:Mérgező növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Nicotiana tabacum - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-098.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]] [[Fájl:Pfeifentabak-front.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Nicotiana| }} {{népies|tabak vagy tubák}} A dohány a növények egy nemzetsége, a burgonyafélékhez tartozik. A dohány az Észak-és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Délnyugat-Afrikában és a Csendes-óceán déli vidékein őshonos burgonyafélék családjába tartozó füvek és cserjék nemzetsége. A közkeletű nevén dohány növénynek nevezett Nicotiana különböző fajtáit dohánytermékek előállítására termesztik. Az összes Nicotiana faj közül a közönséges dohányt (Nicotiana tabacum) telepítették a legszélesebb körben, és az egész világon cigaretta előállításához ezt a levéldohányt termesztik. Szárított leveléből készülnek a dohánytermékek (bagó, cigaretta, szivar, szivarka, pipadohány, burnót). Fogyasztható, használható szerves növényvédő szerként vagy nikotin-tartarát formájában, bizonyos gyógyszerek előállítására. Fogyasztás esetén leggyakrabban füst formájában történő szívásra, rágásra, szippantásra vagy tubákolásra alkalmas dohányként vagy snüssz formájában jelenik meg. : A dohány csírázása 27 °C -on (80 °F) általában 2-5 napig tart. '''Előzmények''' Amerikában a dohányt hagyományosan pszichedelikus szerként használták. Azonban azt követően, hogy az európai emberek megérkeztek a kontinensre, hamar kereskedelmi áruként és rekreációs drogként vált népszerűvé. Többek között ez vezetett az Egyesült Államok déli államaiban a gazdaság fejlődéséhez, még a gyapottermelés beindulása előtt. Az amerikai polgárháborút követően a kereslet és munkaerő területén bekövetkezett változások lehetővé tették a cigaretta kifejlesztését. Ez az új termék a dohányipari cégek gyors növekedéséhez vezetett. A dohánynak sok fajtája létezik, amelyek mindegyike a Nicotiana nemzetséghez tartozik. A nicotiana szó (csakúgy, mint a nikotin) Jean Nicot, Franciaország portugáliai nagykövetének nevéből származik, aki 1559-ben gyógyszerként küldött dohányt Medici Katalin udvarába. A nikotin addiktív tulajdonságai miatt függőség alakulhat ki. A felszívódás mennyisége, a dohányfogyasztás gyakorisága és sebessége nagy valószínűséggel közvetlen kapcsolatban áll a nikotinfüggőség és a tolerancia biológiai erejével. Világszerte mintegy 1,1 milliárd ember, illetve a felnőtt lakosság majdnem harmada dohányzik. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint ez az elsődleges megelőzhető halálok a világon: a WHO szerint jelenleg 5,4 millió halálesetet okoz évente. A dohányzás aránya a fejlett országokban stagnál vagy épp csökken, azonban a fejlődő országokban továbbra is növekszik. A dohányt a többi mezőgazdasági termékhez hasonlóan termesztik. A magokat a rovarok támadásának megelőzése érdekében hideg- vagy melegágyba vetik, majd a palántákat kiültetik a földekre. A dohány egynyári növény, melyet általában géppel vagy kézzel takarítanak be. A betakarítás után a dohányt szárítják, melynek során lassú oxidáció és a karotinoidok lebomlása megy végbe. Ez teszi lehetővé, hogy a mezőgazdasági termék felvegye azokat a tulajdonságokat, mely a füst „bársonyosságát” adják. Ezt követően a dohányt a különböző fogyasztási módszereknek (szívás, rágás, szippantás, stb.) megfelelően csomagolják. '''Etimológia''' A spanyol "tabaco" szó valószínűleg az Arawakan nyelvből, pontosabban a Karib-tengeri Taino nyelvből származik. A Taino nyelvben (Bartolome de Las Casas szerint, 1552), ez a szó vagy egy dohánylevélből készült tekercsre, vagy a tabago-ra, egy Y-formájú, dohányfüst szívására használt pipára utalt (Oviedo szerint; magukat a leveleket cohiba-nak nevezték). A „tobaco” szó eredete lehet az arab tabbaq szó is, melyet a 9. századtól a különböző növények megnevezésére alkalmaztak. A nicotiana szó (csakúgy, mint a nikotin) Jean Nicot Franciaország portugáliai nagykövet nevéből ered, aki 1559-ben gyógyszerként küldött dohányt Medici Katalin udvarába. '''Hatásai''' A dohánytermékek mindegyike tartalmaz nikotint, így rendszeres fogyasztásuk esetén függőség alakul ki, melyről igen nehéz leszokni. A nikotin erős idegméreg, mely serkenti a szívműködést (megnő a vérnyomás és a pulzus), élénkíti az agyat és az izmokat, de amint ez a hatása elmúlik, a túl nagy kihasználtság miatt fáradtság tünetei jelentkeznek. A nikotin serkenti az adrenalin- és a dopamintermelést, így az agy „felpörög”. Rendkívül toleráns anyag, ezért amint a szervezet hozzászokik (akár 1-2 nikotinbeviteli alkalom után), folyamatosan nagyobb adagra van szüksége. Amennyiben ez nem történik meg, az élettevékenységek gyengülése figyelhető meg, rosszullét, a nikotinfogyasztás iránti vágy stb. '''Társadalmi hatások''' A nyilvános helyen való dohányzás hosszú ideig a férfiak előjoga volt, nők esetében pedig a szabadosságot jelképezte. Japánban az Edo időszak alatt a prostituáltak és ügyfeleik gyakran a dohányzás felkínálásának álcája alatt közelítették meg egymást, és ugyanez volt igaz a 19. századi Európában is. Az amerikai polgárháborút követően a dohány- és elsősorban a cigarettafogyasztás a férfiassághoz és a hatalomhoz kapcsolódott, így például a tőkés sztereotípiájához is hozzátartozott. A dohányt manapság sokfelé elutasítják, világszerte dohányzásellenes szervezetek sokasága küzd a dohányzás ellen. Bhután az egyetlen olyan ország a világon, ahol a dohányzás törvényellenes. '''Demográfiai hatások''' 2000. évi adatok szerint a világon mintegy 1,22 milliárd ember dohányzik, a férfiak nagyobb valószínűséggel dohányoznak, mint a nők, bár a kor előrehaladtával csökken a nemek közötti különbség A szegények nagyobb valószínűséggel dohányoznak, mint a gazdagok, és a fejlődő országokban valamint az átmeneti gazdasági rendszerekben élő emberek is többet füstölnek, mint a fejlett országok lakosai. Az Egészségügyi Világszervezet 2004-es jelentése szerint a világon évente bekövetkező 58,8 millió halálesetből 5,4 millió függ össze a dohányzással. '''Egészségügyi hatások''' A dohányzás leggyakrabban szív- és tüdőbetegségekhez vezet, valamint jelentős kockázati tényező a szívinfarktus, az agyvérzés, a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD), a tüdőtágulás és a rák (elsősorban a tüdőrák, a gége és a szájüreg rákos megbetegedése valamint a hasnyálmirigy-rák) kialakulásában. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint a dohányzás 2004-ben 5,4 millió halálesettel volt összefüggésbe hozható,[19] és a 20. század folyamán 100 millió ember halálát okozta.[20] Hasonlóképpen, az amerikai Betegségfelügyeleti és Megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention) a dohányzást mint "a fejlett országok emberi egészségre gyakorolt legfontosabb megelőzhető kockázataként és a korai halál egyik fontos okaként "jellemzi". A dohányzási ráta a fejlett országokban stagnál vagy épp csökken; az Egyesült Államokban 1965-2006 között a felére csökkent - a felnőtteknél 42%-ról 20,8%-ra. Ezzel szemben a fejlődő országokban a dohányzási ráta évente 3,4%-kal növekszik. Mint minden növény ez is lehet méreg, de gyógyszer is. Amerikai és francia tudósok szerint a nikotin hatékonyan alkalmazható skizofréniában szenvedő emberek agytevékenységének normalizálására, ezért nem csoda, hogy sok ilyen betegségre hajlamos ember ösztönösen sokat dohányzik. Gazdasági hatások A dohány használatának tulajdonítható betegségek terhei és a korai halálozás aránytalanul nagy mértékben sújtják a szegényeket: az 1,22 milliárd dohányzó emberből 1 milliárd él fejlődő országokban vagy átmeneti gazdasági rendszerekben. Indonéziában a legalacsonyabb jövedelmű emberek összes kiadásuk 15%-át költik dohánytermékekre. Egyiptomban az alacsony jövedelmű háztartások háztartási kiadásainak több mint 10%-át a dohány teszi ki. Mexikóban a háztartások legszegényebb 20%-a jövedelmének 11%-át költi dohányra. Politikai hatások A dohánylobbi pénzt ad a politikusoknak, hogy azok szavazzanak a dohány deregulációja mellett. Becslések szerint az amerikai dohánylobbi naponta átlagosan 106 415 dollárt költ a törvényhozás befolyásolására, azonban az ágazat veszített támogatásából, amikor az USA főállamügyészeinek nemzeti szövetsége (National Association of Attorneys General – NAAG) vádat emelt a dohányipari érdekképviseleti csoport, a Tobacco Institute ellen.[26] Ennek következtében jött létre az ún. Master Settlement Megállapodás, amely arra kényszerítette a szervezetet, hogy feloszlassa önmagát. '''A nikotinbevitelnek több módja is van:''' : a legelterjedtebb a cigaretta, : a svédeknél és az amerikai baseball játékosoknál rendkívül közkedvelt snus (snüssz), : a legártalmatlanabb a tubák burnót. Mivel a cigarettát valószínűleg mindenki ismeri, az alábbiakban inkább a másik két módszer lesz kifejtve. '''Snus''' A snus őrölt nedves dohánytermék, ami a dohányon és vízen kívül sót (Na2CO3=szóda) és snustől függő aromát tartalmaz. A szájba, az alsó vagy a felső ínyhez kell helyezni. A száj nyálkahártyáján keresztül jut a snusből nikotin a szervezetbe. A nikotin önmagában nem karcinogén anyag. Ez a módszer, legalábbis a környezetre, nem annyira káros, mint a cigarettázás. A snüsszöléstől szájrák alakulhat ki. Gyakran papírzsebkendőbe rakják, illetve kaphatók teafilterhez hasonló, apró filteres változatok is, így kisebb a szájrák kialakulásának a lehetősége. '''Tubák''' A tubák (vagy burnót) az orrnyálkahártyán keresztül szívódik fel. Bár roncsolja azt, az orrnyálkahártya 30 naponta megújul. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem lenne kártékony, de mindenképp kevésbé, mint az előző kettő. Mivel az utóbbi két módszernél, sokkal közvetlenebbül szívódik fel a nikotin, kevésbé kártékony mint a füstölt dohány, ahol rengeteg egyéb más anyag is található a cigarettapapírban, füstszűrőben stb. Mivel serkentő/ stimuláns, sosem lehet ártalmatlan. '''Fogyasztásának története''' Növény genetikusok megállapítása szerint a dohány az Andok vidékéről származik, a mai Peru és Ecuador területéről. Az első dohányültetvényeket időszámításunk előtt 3-5 ezer évvel kezdték művelni. Amerika felfedezésekor, 1492-ben a dohány már az egész amerikai kontinensen elterjedt volt. A dohányzás (a dohány füstjének be- és kilélegzése), egy volt a dohány fogyasztásának számos módja közül. A dohányszíváson kívül a dohányt az orrukba tették, rágták, ették, itták, testükre kenték, golyócskák formájában a szemükbe tették és végbélkúpként használták. A rítusokban a harcosok arcába lehelték a harc előtt, vetés előtt a szántóföldre szórták, az isteneknek áldoztak vele, szexuális aktus előtt a nőkre fröcskölték, valamint férfiak és nők egyaránt narkotikumként használták. Az európaiak a majákon keresztül ismerkedtek meg a dohánnyal, akik rituális és vallási ünnepeiken használták. Egyes tudósok szerint a dohányt (tabaco) arról a területről nevezték el, ahol először találkoztak vele a spanyolok, ez lehet Tobago szigete az Antillákon, vagy a mexikói helység, Tobasco. Azonban valószínűbb, hogy a tabaco szó az arab tabaqq szóból ered, mely számos gyógynövény elnevezése volt a XV. századi Európában. A dohány felhasználásának maják által Cikar (füstölés) néven ismert módja Rodrigo de Jerez és Luis de la Torre (Kolumbusz társai)révén terjedt el Európában, akik először tudtak annak létezéséről. Rodrigó de Jerezt az Inkvizíció boszorkányság vádjával bebörtönözte, mivel szerintük csak az ördög adhatta a képességet az embernek, hogy szájából füstöt eresszen ki. II. Fülöp parancsára, Hernán de Boncalo (az Indiák krónikása és történetírója) hozta az első dohánymagvakat Európába 1559-ben. Ezeket a magvakat először a Toledo környéki Cigarrales (Kabócás) földeken ültették el, mely nevét onnan kapta, hogy a kabócák gyakran özönlötték el. Innen indult az európai dohánytermesztés, ezért egyes történészek szerint innen ered a cigaretta szó. A sodrott dohány meggyújtása utáni elszívását leíró első mű, az "Apologética Historia de las Indias" 1527-ből Bartolomé de las Casas-tól. Később Gonzalo de Oviedo y Velázquez "Historia general de las Indias" című művében 1535-ben leírja a növényt és annak használatát. A dohány európai elterjedése a portugáliai francia nagykövetnek, Jean Nicot de Villemain-nak (1530-1600) köszönhető, akinek tiszteletére Linné, a nagy botanikus, bevezeti a nicotin elnevezést botanikai osztályozásában. Nicot de Villemain tette népszerűvé a dohányfüst beszívását, mikor Medici Katalin (II. Henrik felesége) migrénjét ezzel gyógyította. A növény innen kapta a királynőfű, Catalinaria Nuduca és a nagykövetfű elnevezéseit. A cigaretta eredete nem tisztázott, léteznek különböző verziók és legendák. Az egyik legenda szerint 1832-ben a török-egyiptomi háború során, egy török katona pipáját lövés érte, aki erre a pipában lévő dohány papírba tekerte és ez lett az első modern cigaretta. Egy másik legenda szerint, az első modern cigaretta akkor született, mikor egy katona 1833-ban idegességében szénát tekert egy keze ügyébe eső papírdarabba és azt szívta. Az első gyártott és csomagolt cigaretták 1825 körül érkeztek Spanyolországba. 1833-ban megjelentek az első cigarettásdobozok is. Brazil kereskedők elterjesztették Portugáliában is, és később egész Európában. A krími háború során vált népszerűvé a cigaretta a francia katonák körében, akik a pipázó törököket utánozták így. 1830-ban különösen a nők körében vált népszerűvé a cigarettázás, és a spanyol cigarettapapír, melyet likőrrel ízesítettek, egész Európában ismertté vált. A cigaretta igazi elterjedését az amerikai James Albert Bonsack által feltalált gőzgépnek köszönheti, mely több millió cigaretta elkészítésére volt képes. A gép szabadalmi jogát 1885-ben James Buchanan Duke 1885-ben megvásárolta. Párizs 1870-es ostroma során a cigaretta még népszerűbbé vált. A francia Gauloises márka nem sokkal az első világháború előtt jelent meg, míg a Gitanes 1927-ben. A XX. században háborúk és krízishelyzetek során a cigaretta mindig nagy értéket képviselt. A II. világháború alatt Franciaországban 400 frankot is megadtak egy doboz cigarettáért, míg az 1989-es romániai forradalom előtt fizetőeszközként is szolgált. '''A dohány története''' Korai fejlődés A dohányzás európai megjelenése előtt az amerikai kontinensen az őslakosok már régóta hódoltak ennek a szenvedélynek. Mivel nagy adagban a dohány hallucinogén hatást válthat ki, a bennszülött amerikaiak soha nem használták a szert rekreációs célra. Ehelyett inkább fogyasztották pszichedelikus szerként; bizonyos törzsekben csak a tapasztalt sámánok és a varázslók használhatták. Egyes észak-amerikai törzsek tagjai erszénybe kötve nagy mennyiségű dohányt hordtak magukkal, mivel a dohány általánosan elfogadott kereskedelmi árunak számított. Mások bizonyos, szentnek tartott szertartások keretében, vagy egy alku megpecsételéseként pipában szívták el a dohányt.[28] Életük minden szakaszában, még a gyermekkorban[29] is, pipát szívtak rituális eseményeken. Ezek a népek úgy hitték, hogy a dohány a Teremtő ajándéka és a kifújt dohányfüst felemeli az egekbe az ember gondolatait, imáit. '''Népszerűsödés''' Amerikában a már európaiak megérkezése után népszerű kereskedelmi cikk volt a dohány, ami később az Egyesült Államok déli államainak gazdasági fejlődésében is hatalmas szerepet játszott, egészen a gyapot térhódításáig. Az amerikai polgárháborút követően a kereslet és munkaerő területén tapasztalható változások lehetővé tették, hogy a James Bonsack nevű úriember által feltalált cigarettagyártó gép segítségével megkezdődhessen a növekvő igényeket kiszolgálni képes tömeges termelés. '''Jelenkor''' Az 1900-as évek közepén fordulat állt be a dohánypiacon. Szakértők a dohányt egészségre ártalmas anyagnak kiáltották ki: véleményük szerint a dohányzás rákot, légzőszervi és keringési megbetegedéseket okoz. Ez az ún. Tobacco Master Settlement Agreement (MSA; Fő rendezési dohánymegállapodás) megkötéséhez vezetett, mely rendezte a dohánygyártók és a fogyasztók közötti peres ügyeket - az országoknak történő éves befizetések, valamint a dohánytermékekre vonatkozó önkéntes reklám- és marketingkorlátozások kombinációjának fejében. Az 1970-es években Brown & Williamson keresztezéssel létrehozta az Y1 dohánynövényt. Ez a dohányfajta szokatlanul nagy mennyiségű nikotint tartalmazott, 3,2-3,5%-ról 6,5%-ra, közel kétszeresére növelve a nikotintartalmat. Az 1990-es években az amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság (FDA; Food and Drug Administration) az Y1-t hozta fel annak bizonyítékaként, hogy a dohányipari cégek szándékosan manipulálják a cigaretták nikotintartalmát. A dohányzás mértékének csökkentése érdekében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003-ban 168 ország aláírását szerezte meg a Dohány-ellenőrzési Keretegyezmény ratifikálásához. '''Biológia''' Nicotiana A dohánynak sok fajtája létezik, amelyek mindegyike a Nicotiana növény nemzetséghez tartozik. A dohány az Észak-és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Délnyugat-Afrikában és a Csendes-óceán déli vidékein őshonos nadragulya (Solanaceae) családjába tartozik. Sok növény tartalmaz nikotint, aminek a fő szerepe a kártékony rovarok távoltartása. A dohány magasabb koncentrációban tartalmaz nikotint, mint a többi növény. Azonban ellentétben más Solanaceae fajjal, a dohány nem tartalmaz tropaid alkaloidákat, melyek nemcsak a rovarok számára jelentenek fenyegető veszélyt, hanem az emberekre és egyéb állatokra tekintve is ártalmasak. Mindezek mellett fontos kiemelni, hogy jó pár olyan növényevő van, mely el tudja fogyasztani a Nicotiana fajokat anélkül, hogy az bennük kárt okozna. '''Típusok''' Többfajta dohány létezik, beleértve, de nem kizárólagosan az alábbiakat: Füstöléssel szárított aromás: nyílt tűz füstjével szárított dohány. Az Egyesült Államokban, közép-Tennessee északi részén, Kentucky középső részén és Virginiában termesztik. A Kentucky és Tennessee államokban termesztett, füstöléssel szárított dohányt bagó, nedves tubák, bizonyos fajta cigaretták alkotóelemeként valamint pipadohány keverékekben használják. Egy másik füstöléssel szárított dohányfajta a Latakia, melyet az N. tabacum keleti fajtáiból termesztenek. A leveleket Ciprus és Szíria helyi keményfáiból és cserjéiből rakott parázsló tűz felett pácolják és füstölik. A „Virginia” dohányokat többnyire hőbefúvásos pajtákban, forró levegővel szárítják. A legtöbb kanadai és angol cigaretta 100%-os tisztaságú Virginia dohányból készül. Termesztésük nagymértékben gépesíthető, fermentálásuk jelentős mértékű beruházást igényel, ami elmaradott régiókban rendkívüli kihívásokat állít a termelés elé. A Burley dohány természetes úton szárított, főként cigaretta gyártására használt dohányfajta. A Burley termesztése tavasszal, polisztirol tálcákra helyezett raklapos magok trágyázott vízen való lebegtetésével kezdődik. Rendkívüli kézimunkát igényel, ami miatt jellemzően elmaradott területeken foglalkoznak vele. A Cavendish inkább szárítási folyamat és vágási módszer, mint dohánytípus. A feldolgozás és a vágás hozza ki a dohány természetes édes ízét. A Cavendish-t bármilyen típusú dohányból elő lehet állítani, de általában a Kentucky, a Virginia, illetve a Burley fajták egyikéből vagy azok keverékéből készül, és leggyakrabban pipadohány vagy szivar készül belőle. A Criollo dohány elsősorban szivar készítésére használt dohánytípus. Több forrás állítása szerint is ez egyike azon kubai dohányfajtáknak, amik Kolumbusz idejében tűntek fel. A Dokham eredetileg Iránban termesztett dohány, melyet levelekkel, kéreggel és gyógynövényekkel keverve ún. Midwakh pipában szívnak el. Az Oriental dohány Törökországban, Görögországban, Bulgáriában és Macedóniában termesztett, napon szárított, erősen aromás, kis levelű fajta (Nicotiana tabacum). A legkorábbi cigarettafajták közül számos nagyrészt vagy teljes egészében Oriental dohányból készült; manapság főként pipadohány-keverékekben és kevert dohányból készült cigarettákban használják. A hagyományos dohánykeverékből álló cigaretták többnyire virginiát, a burleyt és orientalt tartalmaznak. Perique: egy bizonyos Pierre Chenet nevű földművesnek tulajdonítják a feltalálását, aki nyomásos fermentálással először 1824-ben állított elő perique-t. A pipadohányok „szarvasgombájának” tartott perique-t több kevert pipadohány alkotóelemeként is alkalmazzák, azonban tiszta fogyasztásra túl erőteljes. A frissen nedvesített Perique-t egykor bagóként is használták. A Perique-t jellemzően tiszta Virginia dohányhoz keverik, ezzel pikáns ízt, erőteljességet és frissességet kölcsönözve a keveréknek. A Shade dohányt az egyesült államokbeli Connecticutban és Massachusettesben termesztik. Az első connecticuti telepesek átvették a bennszülött amerikaiak pipázási szokását, és elkezdték a növényt kereskedelmi léptékben termeszteni. Eleinte a puritánok „gonosz gyomnak” titulálták. A Shade termelés túlélt néhány nagyobb katasztrófát, többek között az 1929-ben pusztító jégesőt, a 2000-ben fellépő barnagomba járványt, azonban jelenleg az ingatlan-spekulánsok számára értékes földterületek miatt az eltűnés veszélye fenyegeti. White Burley: 1865-ben az Ohio-i Brown County-ban egy George Webb nevű termelő észrevette, hogy az általa elültetett vörös Burley magvakból fehéres színű növények fejlődtek ki. Hagyományosan, levegőn szárította a leveleket, amelyek nagy meglepetésre enyhébb aromát produkáltak, mint más dohánytípusok. A vaddohány őshazája az Egyesült Államok és Mexikó délnyugati része, valamint Dél-Amerika egyes területei. Növénytani neve Nicotiana rustica. Az Y1 az 1970-es években Brown & Williamson által keresztezéssel létrehozott, szokatlanul nagy mennyiségű nikotint tartalmazó dohányfajta. Az 1990-es években az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság (FDA; Food and Drug Administration) ezt a fajtát hozta fel annak bizonyítékaként, hogy a dohányipari cégek szándékosan manipulálják a cigaretták nikotin tartalmát.[33] '''Termelés''' Termesztés A dohányt más mezőgazdasági termékekhez hasonlóan termesztik. A magvakat eleinte csak szétszórták a földön, de a fiatal növényeket gyakran megtámadta a földi bolha (Epitrix cucumeris vagy Epitrix pubescens), ami miatt 1876-ban a dohánytermés fele megsemmisült az Egyesült Államokban. 1890-re kikísérletezték, hogy a fiatal növényeket egy vékony szövettel lefedett keretbe kell tenni. Ma a dohánymagokat hideg- vagy melegágyba vetik, a csírázást a fény indítja be. Miután a növények eléggé kifejlődtek, kiültetik őket a földekre, ahol az ún. dohánypöcök segítségével viszonylag nagy lyukakat ásnak a palánták számára. A 19. és 20. században különféle gépesített dohányültető eszközöket találtak fel, melyek egy lépésben képesek lettek a lyuk kialakítására, műtrágyázásra és a palánta beültetésére. A dohány egynyári növény, betakarítása többféleképpen is lehetséges. A legrégebbi módszer szerint az egész növényt begyűjtik: sarlóval elvágják a növény szárát a talaj közelében. A tizenkilencedik században, a Virginia dohányt úgy kezdték betakarítani, hogy a megérő dohányleveleket egyesével húzták le a szárról. Mindig a legalsó levelek érnek meg először, így egy termőföldnyi dohányon több, úgynevezett 'húzást' is végezhetnek. Egy másik módszer a „fejelés”, arra utal, hogy mielőtt a leveleket módszeresen eltávolítanák és végül az egész növényt betakarítanák, eltávolítják a dohány virágját. Az ipari forradalom idején a levelek szállítására használt aratókocsikon ember hajtotta karózót használtak, mely egy olyan készülék volt, mely a dohányleveleket zsineg segítségével karókra rögzítette. Manapság a hatalmas termőföldeken gépi vagy kézi erővel végzik a betakarítást, bár a virág fejelése és egyes esetekben az éretlen levelek letépése még mindig kézzel történik. '''Szárítás''' Szellőző pajtában száradó dohánylevelek Kubában A szárítás és az azt követő érlelés lehetővé teszi a dohánylevélben található karotinoidok lassú oxidációját és bomlását. Ez a folyamat a dohánylevélben bizonyos vegyületeket termel, létrehozva a füst 'bársonyosságát' adó édes széna-, tea-, rózsaolaj vagy gyümölcsös aromát. A keményítő cukorrá alakul, amely glükozálja a fehérjét és előrehaladott glikációs végtermékekké oxidálódik. Ez egy karamellizációs folyamat, ami tovább fokozza az aromát. Az említett glikációs végtermékek dohányfüstön keresztül történő belégzése hozzájárul az érelmeszesedés és a rák kialakulásához.[34] Az AGE-szint a szárítás módszerétől függ. '''A dohányt többféle módszerrel szárítják, ezek közül néhány:''' Levegőn szárított dohány: jól szellőző pajtákban 4-8 hétig szárítják a dohányt. A levegőn szárított dohány alacsony cukortartalmú, amely a dohányfüstnek könnyű, édes ízt ad, magasabb nikotintartalommal. Többnyire a szivarok készítéséhez használt dohányt és a Burleyt szárítják ezzel a módszerrel. A füstöléssel szárított dohányt nagy fészerekben felakasztják, ahol folyamatosan vagy szakaszosan égő, keményfából rakott, alacsony hőfokú tűz segítségével a folyamattól és a dohánytól függően három naptól tíz héten át tartó időszak alatt kiszárítják. A füstöléssel szárított dohány alacsony cukortartalommal és magas nikotintartalommal bír. A füstöléssel szárított dohányból pipadohány, bagó, illetve tubák készül. A hőlégbefúvásos szárításnak nevezett eljárással szárított dohányt eredetileg dohánykaróra fűzték, melyeket a szárítócsűrben (Ausztr.: aszaló, más néven dohányszárító) elhelyezett keresztrudakról lógattak le. A csűrben a kívülről táplált kemence tűzét vezető csövek futnak, így a dohányt a forró levegő szárítja, füst nem éri. A forró levegő segítségével távolítják el a vizet a levelekből. Ez a folyamat egy hétig is eltarthat. Ezzel a módszerrel cigarettadohány készül, melynek magas a cukortartalma, valamint közepes vagy magas a nikotintartalma. A napon szárított dohány esetében a leveleket a szabadban akasztják ki úgy, hogy érje a napsütés. Ezt az eljárást alkalmazzák Törökországban, Görögországban és a mediterrán országokban az oriental dohány elkészítéséhez. A napon szárított dohánynak alacsony a cukor és nikotintartalma és cigaretta előállítására használják. '''Fogyasztás''' A dohányfogyasztásnak számos formája és módszere létezik. Az alábbiakban ismertetjük ezen formák és módszerek némelyikét: A Beedi vékony, gyakran ízesített, dél-ázsiai cigaretta. A dohányt tendu-növény levelébe csomagolják, és az így előállított cigaretta egyik végét színes szállal kötik el. A bagórágás a dohánylevelek fogyasztásának egyik legősibb módja. Fogyasztása szájon át történik, kétféleképpen: édesített szálon keresztül vagy aprított formában. A hosszú édesített szál fogyasztásakor a dohányt enyhén megrágják és labdaccsá tömörítik. Ezzel szemben az aprított dohányt úgy fogyasztják, hogy kis mennyiséget helyeznek az alsó ajakhoz, az íny és a fogak közé. Mindkét fogyasztási forma a nyálmirigyeket serkenti. A szivar szárított és fermentált dohányból készült, szorosan hengerelt köteg. A szivart a cigarettához hasonlóan meggyújtják, és a füstjét élvezik. A cigaretta a füst belélegzése révén fogyasztott termék, melyet szárított és finomra vágott dohánylevelek keverékéből készítenek. Előállításuk során gyakran adnak a keverékhez egyéb adalékanyagokat. A keveréket aztán hengerelik vagy papírcsomagolású hengerbe töltik. A krémes tubák tulajdonképpen dohánypaszta, amely dohány, szegfűszegolaj, glicerin, fodormenta, mentol és kámfor keverékéből készül. A terméket tubusban árulják, főleg az indiai nők fogyasztják. A burnót a füst nélküli dohány egyik formája. Időnként “rágódohánynak” is nevezik, ezért gyakran keverik össze a bagóval, amely több terméket is felölel. A fogyasztó egy kis csipetnyi anyagot helyez az alsó vagy felső ajak és az íny közé. Az elektronikus cigaretta a dohányzás alternatívája, bár ez esetben a használója nem fogyaszt dohányt. Az elemmel működő készülék párologtatott propilén-glikol/nikotin-oldaton keresztül juttat nikotint a szervezetbe. A gutka zúzott bételdió, dohány, valamint édes vagy sós ízesítőanyagok keverékéből összeállított készítmény, elsősorban Indiában fogyasztják. Enyhe serkentő hatása van, a terméket kis, egyedi méretű csomagokban árulják. A nargilé egy vagy több szárú (gyakran üveg-alapú) dohányzásra használt vízipipa. Az eredetileg Indiából származó vízipipa különösen a Közel-Keleten tett szert óriási népszerűségre. A vízipipa vízszűrés és közvetett hő elvén működik. Használható gyógynövények vagy vadkender elszívására is. A kretek dohány, szegfűszeg és különböző ízesítő fűszerek keverékéből készült cigaretta. Először a Jáva szigeteki Kudus-ban használták az 1880-as években a szegfűszeg gyógyító alkotóelemének, az eugenolnak közvetlenül a tüdőbe való juttatására. A sodrós cigaretta (Roll-Your-Own) nagyon népszerű, különösen az európai országokban. Ezeket a fogyasztó maga készíti a külön-külön kapható zacskós dohány, cigaretta-papír és füstszűrő felhasználásával. Az így készített cigaretta általában jóval olcsóbb a készen kaphatónál. A pipa jellemzően az elszívni kívánt dohány elégetésére szolgáló kisebb kamrából (fej) és egy szájrészben (csutora) végződő vékony szárból (pipaszár) álló dohányzási eszköz. A fejbe rakott aprított dohányt gyújtják meg. A tubák a finomra őrölt füstmentes dohánytermékek összefoglaló elnevezése. A kifejezés eredetileg csak a finom vörös porra, a főként a XVIII. században népszerű száraz burnótra vonatkozott. Eredetileg az Egyesült Királyság-beli Great Harwood városában állították elő. Két fő fajtája van: az európai (száraz) és az amerikai (nedves), bár az amerikai tubákot gyakran nevezik burnótnak. A snüssz nedves gőzzel szárított nedves por alakú dohánytermék, amelyet nem erjesztenek, és amely nem indukál nyálképződést. Fogyasztáskor az alsó vagy a felső ínyhez kell helyezni. A snüsszt az amerikai tubákhoz hasonlóan használják, de nem jár vele a rendszeres köpködés. '''Érdekesség''' A horvát 10 lipáson megtalálható egy dohány növény képe. {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | | }} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{Kert fejezetek}} {{portál|Növények}} nzixfsti3esu455fly2ngf6rtrv35h7 560375 560374 2026-09-08T14:33:22Z KeFe 20 560375 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Élvezeti növények]] [[Kategória:Festőnövények]] [[Kategória:Gyomnövények]] [[Kategória:Ipari növények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:Mérgező növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Nicotiana tabacum - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-098.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]] [[Fájl:Pfeifentabak-front.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Nicotiana| }} {{népies|tabak vagy tubák}} A dohány a növények egy nemzetsége, a burgonyafélékhez tartozik. A dohány az Észak-és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Délnyugat-Afrikában és a Csendes-óceán déli vidékein őshonos burgonyafélék családjába tartozó füvek és cserjék nemzetsége. A közkeletű nevén dohány növénynek nevezett Nicotiana különböző fajtáit dohánytermékek előállítására termesztik. Az összes Nicotiana faj közül a közönséges dohányt (Nicotiana tabacum) telepítették a legszélesebb körben, és az egész világon cigaretta előállításához ezt a levéldohányt termesztik. Szárított leveléből készülnek a dohánytermékek (bagó, cigaretta, szivar, szivarka, pipadohány, burnót). Fogyasztható, használható szerves növényvédő szerként vagy nikotin-tartarát formájában, bizonyos gyógyszerek előállítására. Fogyasztás esetén leggyakrabban füst formájában történő szívásra, rágásra, szippantásra vagy tubákolásra alkalmas dohányként vagy snüssz formájában jelenik meg. : A dohány csírázása 27 °C -on (80 °F) általában 2-5 napig tart. '''Előzmények''' Amerikában a dohányt hagyományosan pszichedelikus szerként használták. Azonban azt követően, hogy az európai emberek megérkeztek a kontinensre, hamar kereskedelmi áruként és rekreációs drogként vált népszerűvé. Többek között ez vezetett az Egyesült Államok déli államaiban a gazdaság fejlődéséhez, még a gyapottermelés beindulása előtt. Az amerikai polgárháborút követően a kereslet és munkaerő területén bekövetkezett változások lehetővé tették a cigaretta kifejlesztését. Ez az új termék a dohányipari cégek gyors növekedéséhez vezetett. A dohánynak sok fajtája létezik, amelyek mindegyike a Nicotiana nemzetséghez tartozik. A nicotiana szó (csakúgy, mint a nikotin) Jean Nicot, Franciaország portugáliai nagykövetének nevéből származik, aki 1559-ben gyógyszerként küldött dohányt Medici Katalin udvarába. A nikotin addiktív tulajdonságai miatt függőség alakulhat ki. A felszívódás mennyisége, a dohányfogyasztás gyakorisága és sebessége nagy valószínűséggel közvetlen kapcsolatban áll a nikotinfüggőség és a tolerancia biológiai erejével. Világszerte mintegy 1,1 milliárd ember, illetve a felnőtt lakosság majdnem harmada dohányzik. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint ez az elsődleges megelőzhető halálok a világon: a WHO szerint jelenleg 5,4 millió halálesetet okoz évente. A dohányzás aránya a fejlett országokban stagnál vagy épp csökken, azonban a fejlődő országokban továbbra is növekszik. A dohányt a többi mezőgazdasági termékhez hasonlóan termesztik. A magokat a rovarok támadásának megelőzése érdekében hideg- vagy melegágyba vetik, majd a palántákat kiültetik a földekre. A dohány egynyári növény, melyet általában géppel vagy kézzel takarítanak be. A betakarítás után a dohányt szárítják, melynek során lassú oxidáció és a karotinoidok lebomlása megy végbe. Ez teszi lehetővé, hogy a mezőgazdasági termék felvegye azokat a tulajdonságokat, mely a füst „bársonyosságát” adják. Ezt követően a dohányt a különböző fogyasztási módszereknek (szívás, rágás, szippantás, stb.) megfelelően csomagolják. '''Etimológia''' A spanyol "tabaco" szó valószínűleg az Arawakan nyelvből, pontosabban a Karib-tengeri Taino nyelvből származik. A Taino nyelvben (Bartolome de Las Casas szerint, 1552), ez a szó vagy egy dohánylevélből készült tekercsre, vagy a tabago-ra, egy Y-formájú, dohányfüst szívására használt pipára utalt (Oviedo szerint; magukat a leveleket cohiba-nak nevezték). A „tobaco” szó eredete lehet az arab tabbaq szó is, melyet a 9. századtól a különböző növények megnevezésére alkalmaztak. A nicotiana szó (csakúgy, mint a nikotin) Jean Nicot Franciaország portugáliai nagykövet nevéből ered, aki 1559-ben gyógyszerként küldött dohányt Medici Katalin udvarába. '''Hatásai''' A dohánytermékek mindegyike tartalmaz nikotint, így rendszeres fogyasztásuk esetén függőség alakul ki, melyről igen nehéz leszokni. A nikotin erős idegméreg, mely serkenti a szívműködést (megnő a vérnyomás és a pulzus), élénkíti az agyat és az izmokat, de amint ez a hatása elmúlik, a túl nagy kihasználtság miatt fáradtság tünetei jelentkeznek. A nikotin serkenti az adrenalin- és a dopamintermelést, így az agy „felpörög”. Rendkívül toleráns anyag, ezért amint a szervezet hozzászokik (akár 1-2 nikotinbeviteli alkalom után), folyamatosan nagyobb adagra van szüksége. Amennyiben ez nem történik meg, az élettevékenységek gyengülése figyelhető meg, rosszullét, a nikotinfogyasztás iránti vágy stb. '''Társadalmi hatások''' A nyilvános helyen való dohányzás hosszú ideig a férfiak előjoga volt, nők esetében pedig a szabadosságot jelképezte. Japánban az Edo időszak alatt a prostituáltak és ügyfeleik gyakran a dohányzás felkínálásának álcája alatt közelítették meg egymást, és ugyanez volt igaz a 19. századi Európában is. Az amerikai polgárháborút követően a dohány- és elsősorban a cigarettafogyasztás a férfiassághoz és a hatalomhoz kapcsolódott, így például a tőkés sztereotípiájához is hozzátartozott. A dohányt manapság sokfelé elutasítják, világszerte dohányzásellenes szervezetek sokasága küzd a dohányzás ellen. Bhután az egyetlen olyan ország a világon, ahol a dohányzás törvényellenes. '''Demográfiai hatások''' 2000. évi adatok szerint a világon mintegy 1,22 milliárd ember dohányzik, a férfiak nagyobb valószínűséggel dohányoznak, mint a nők, bár a kor előrehaladtával csökken a nemek közötti különbség A szegények nagyobb valószínűséggel dohányoznak, mint a gazdagok, és a fejlődő országokban valamint az átmeneti gazdasági rendszerekben élő emberek is többet füstölnek, mint a fejlett országok lakosai. Az Egészségügyi Világszervezet 2004-es jelentése szerint a világon évente bekövetkező 58,8 millió halálesetből 5,4 millió függ össze a dohányzással. '''Egészségügyi hatások''' A dohányzás leggyakrabban szív- és tüdőbetegségekhez vezet, valamint jelentős kockázati tényező a szívinfarktus, az agyvérzés, a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD), a tüdőtágulás és a rák (elsősorban a tüdőrák, a gége és a szájüreg rákos megbetegedése valamint a hasnyálmirigy-rák) kialakulásában. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint a dohányzás 2004-ben 5,4 millió halálesettel volt összefüggésbe hozható,[19] és a 20. század folyamán 100 millió ember halálát okozta.[20] Hasonlóképpen, az amerikai Betegségfelügyeleti és Megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention) a dohányzást mint "a fejlett országok emberi egészségre gyakorolt legfontosabb megelőzhető kockázataként és a korai halál egyik fontos okaként "jellemzi". A dohányzási ráta a fejlett országokban stagnál vagy épp csökken; az Egyesült Államokban 1965-2006 között a felére csökkent - a felnőtteknél 42%-ról 20,8%-ra. Ezzel szemben a fejlődő országokban a dohányzási ráta évente 3,4%-kal növekszik. Mint minden növény ez is lehet méreg, de gyógyszer is. Amerikai és francia tudósok szerint a nikotin hatékonyan alkalmazható skizofréniában szenvedő emberek agytevékenységének normalizálására, ezért nem csoda, hogy sok ilyen betegségre hajlamos ember ösztönösen sokat dohányzik. Gazdasági hatások A dohány használatának tulajdonítható betegségek terhei és a korai halálozás aránytalanul nagy mértékben sújtják a szegényeket: az 1,22 milliárd dohányzó emberből 1 milliárd él fejlődő országokban vagy átmeneti gazdasági rendszerekben. Indonéziában a legalacsonyabb jövedelmű emberek összes kiadásuk 15%-át költik dohánytermékekre. Egyiptomban az alacsony jövedelmű háztartások háztartási kiadásainak több mint 10%-át a dohány teszi ki. Mexikóban a háztartások legszegényebb 20%-a jövedelmének 11%-át költi dohányra. Politikai hatások A dohánylobbi pénzt ad a politikusoknak, hogy azok szavazzanak a dohány deregulációja mellett. Becslések szerint az amerikai dohánylobbi naponta átlagosan 106 415 dollárt költ a törvényhozás befolyásolására, azonban az ágazat veszített támogatásából, amikor az USA főállamügyészeinek nemzeti szövetsége (National Association of Attorneys General – NAAG) vádat emelt a dohányipari érdekképviseleti csoport, a Tobacco Institute ellen.[26] Ennek következtében jött létre az ún. Master Settlement Megállapodás, amely arra kényszerítette a szervezetet, hogy feloszlassa önmagát. '''A nikotinbevitelnek több módja is van:''' : a legelterjedtebb a cigaretta, : a svédeknél és az amerikai baseball játékosoknál rendkívül közkedvelt snus (snüssz), : a legártalmatlanabb a tubák burnót. Mivel a cigarettát valószínűleg mindenki ismeri, az alábbiakban inkább a másik két módszer lesz kifejtve. '''Snus''' A snus őrölt nedves dohánytermék, ami a dohányon és vízen kívül sót (Na2CO3=szóda) és snustől függő aromát tartalmaz. A szájba, az alsó vagy a felső ínyhez kell helyezni. A száj nyálkahártyáján keresztül jut a snusből nikotin a szervezetbe. A nikotin önmagában nem karcinogén anyag. Ez a módszer, legalábbis a környezetre, nem annyira káros, mint a cigarettázás. A snüsszöléstől szájrák alakulhat ki. Gyakran papírzsebkendőbe rakják, illetve kaphatók teafilterhez hasonló, apró filteres változatok is, így kisebb a szájrák kialakulásának a lehetősége. '''Tubák''' A tubák (vagy burnót) az orrnyálkahártyán keresztül szívódik fel. Bár roncsolja azt, az orrnyálkahártya 30 naponta megújul. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem lenne kártékony, de mindenképp kevésbé, mint az előző kettő. Mivel az utóbbi két módszernél, sokkal közvetlenebbül szívódik fel a nikotin, kevésbé kártékony mint a füstölt dohány, ahol rengeteg egyéb más anyag is található a cigarettapapírban, füstszűrőben stb. Mivel serkentő/ stimuláns, sosem lehet ártalmatlan. '''Fogyasztásának története''' Növény genetikusok megállapítása szerint a dohány az Andok vidékéről származik, a mai Peru és Ecuador területéről. Az első dohányültetvényeket időszámításunk előtt 3-5 ezer évvel kezdték művelni. Amerika felfedezésekor, 1492-ben a dohány már az egész amerikai kontinensen elterjedt volt. A dohányzás (a dohány füstjének be- és kilélegzése), egy volt a dohány fogyasztásának számos módja közül. A dohányszíváson kívül a dohányt az orrukba tették, rágták, ették, itták, testükre kenték, golyócskák formájában a szemükbe tették és végbélkúpként használták. A rítusokban a harcosok arcába lehelték a harc előtt, vetés előtt a szántóföldre szórták, az isteneknek áldoztak vele, szexuális aktus előtt a nőkre fröcskölték, valamint férfiak és nők egyaránt narkotikumként használták. Az európaiak a majákon keresztül ismerkedtek meg a dohánnyal, akik rituális és vallási ünnepeiken használták. Egyes tudósok szerint a dohányt (tabaco) arról a területről nevezték el, ahol először találkoztak vele a spanyolok, ez lehet Tobago szigete az Antillákon, vagy a mexikói helység, Tobasco. Azonban valószínűbb, hogy a tabaco szó az arab tabaqq szóból ered, mely számos gyógynövény elnevezése volt a XV. századi Európában. A dohány felhasználásának maják által Cikar (füstölés) néven ismert módja Rodrigo de Jerez és Luis de la Torre (Kolumbusz társai)révén terjedt el Európában, akik először tudtak annak létezéséről. Rodrigó de Jerezt az Inkvizíció boszorkányság vádjával bebörtönözte, mivel szerintük csak az ördög adhatta a képességet az embernek, hogy szájából füstöt eresszen ki. II. Fülöp parancsára, Hernán de Boncalo (az Indiák krónikása és történetírója) hozta az első dohánymagvakat Európába 1559-ben. Ezeket a magvakat először a Toledo környéki Cigarrales (Kabócás) földeken ültették el, mely nevét onnan kapta, hogy a kabócák gyakran özönlötték el. Innen indult az európai dohánytermesztés, ezért egyes történészek szerint innen ered a cigaretta szó. A sodrott dohány meggyújtása utáni elszívását leíró első mű, az "Apologética Historia de las Indias" 1527-ből Bartolomé de las Casas-tól. Később Gonzalo de Oviedo y Velázquez "Historia general de las Indias" című művében 1535-ben leírja a növényt és annak használatát. A dohány európai elterjedése a portugáliai francia nagykövetnek, Jean Nicot de Villemain-nak (1530-1600) köszönhető, akinek tiszteletére Linné, a nagy botanikus, bevezeti a nicotin elnevezést botanikai osztályozásában. Nicot de Villemain tette népszerűvé a dohányfüst beszívását, mikor Medici Katalin (II. Henrik felesége) migrénjét ezzel gyógyította. A növény innen kapta a királynőfű, Catalinaria Nuduca és a nagykövetfű elnevezéseit. A cigaretta eredete nem tisztázott, léteznek különböző verziók és legendák. Az egyik legenda szerint 1832-ben a török-egyiptomi háború során, egy török katona pipáját lövés érte, aki erre a pipában lévő dohány papírba tekerte és ez lett az első modern cigaretta. Egy másik legenda szerint, az első modern cigaretta akkor született, mikor egy katona 1833-ban idegességében szénát tekert egy keze ügyébe eső papírdarabba és azt szívta. Az első gyártott és csomagolt cigaretták 1825 körül érkeztek Spanyolországba. 1833-ban megjelentek az első cigarettásdobozok is. Brazil kereskedők elterjesztették Portugáliában is, és később egész Európában. A krími háború során vált népszerűvé a cigaretta a francia katonák körében, akik a pipázó törököket utánozták így. 1830-ban különösen a nők körében vált népszerűvé a cigarettázás, és a spanyol cigarettapapír, melyet likőrrel ízesítettek, egész Európában ismertté vált. A cigaretta igazi elterjedését az amerikai James Albert Bonsack által feltalált gőzgépnek köszönheti, mely több millió cigaretta elkészítésére volt képes. A gép szabadalmi jogát 1885-ben James Buchanan Duke 1885-ben megvásárolta. Párizs 1870-es ostroma során a cigaretta még népszerűbbé vált. A francia Gauloises márka nem sokkal az első világháború előtt jelent meg, míg a Gitanes 1927-ben. A XX. században háborúk és krízishelyzetek során a cigaretta mindig nagy értéket képviselt. A II. világháború alatt Franciaországban 400 frankot is megadtak egy doboz cigarettáért, míg az 1989-es romániai forradalom előtt fizetőeszközként is szolgált. '''A dohány története''' Korai fejlődés A dohányzás európai megjelenése előtt az amerikai kontinensen az őslakosok már régóta hódoltak ennek a szenvedélynek. Mivel nagy adagban a dohány hallucinogén hatást válthat ki, a bennszülött amerikaiak soha nem használták a szert rekreációs célra. Ehelyett inkább fogyasztották pszichedelikus szerként; bizonyos törzsekben csak a tapasztalt sámánok és a varázslók használhatták. Egyes észak-amerikai törzsek tagjai erszénybe kötve nagy mennyiségű dohányt hordtak magukkal, mivel a dohány általánosan elfogadott kereskedelmi árunak számított. Mások bizonyos, szentnek tartott szertartások keretében, vagy egy alku megpecsételéseként pipában szívták el a dohányt.[28] Életük minden szakaszában, még a gyermekkorban[29] is, pipát szívtak rituális eseményeken. Ezek a népek úgy hitték, hogy a dohány a Teremtő ajándéka és a kifújt dohányfüst felemeli az egekbe az ember gondolatait, imáit. '''Népszerűsödés''' Amerikában a már európaiak megérkezése után népszerű kereskedelmi cikk volt a dohány, ami később az Egyesült Államok déli államainak gazdasági fejlődésében is hatalmas szerepet játszott, egészen a gyapot térhódításáig. Az amerikai polgárháborút követően a kereslet és munkaerő területén tapasztalható változások lehetővé tették, hogy a James Bonsack nevű úriember által feltalált cigarettagyártó gép segítségével megkezdődhessen a növekvő igényeket kiszolgálni képes tömeges termelés. '''Jelenkor''' Az 1900-as évek közepén fordulat állt be a dohánypiacon. Szakértők a dohányt egészségre ártalmas anyagnak kiáltották ki: véleményük szerint a dohányzás rákot, légzőszervi és keringési megbetegedéseket okoz. Ez az ún. Tobacco Master Settlement Agreement (MSA; Fő rendezési dohánymegállapodás) megkötéséhez vezetett, mely rendezte a dohánygyártók és a fogyasztók közötti peres ügyeket - az országoknak történő éves befizetések, valamint a dohánytermékekre vonatkozó önkéntes reklám- és marketingkorlátozások kombinációjának fejében. Az 1970-es években Brown & Williamson keresztezéssel létrehozta az Y1 dohánynövényt. Ez a dohányfajta szokatlanul nagy mennyiségű nikotint tartalmazott, 3,2-3,5%-ról 6,5%-ra, közel kétszeresére növelve a nikotintartalmat. Az 1990-es években az amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság (FDA; Food and Drug Administration) az Y1-t hozta fel annak bizonyítékaként, hogy a dohányipari cégek szándékosan manipulálják a cigaretták nikotintartalmát. A dohányzás mértékének csökkentése érdekében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003-ban 168 ország aláírását szerezte meg a Dohány-ellenőrzési Keretegyezmény ratifikálásához. '''Biológia''' Nicotiana A dohánynak sok fajtája létezik, amelyek mindegyike a Nicotiana növény nemzetséghez tartozik. A dohány az Észak-és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Délnyugat-Afrikában és a Csendes-óceán déli vidékein őshonos nadragulya (Solanaceae) családjába tartozik. Sok növény tartalmaz nikotint, aminek a fő szerepe a kártékony rovarok távoltartása. A dohány magasabb koncentrációban tartalmaz nikotint, mint a többi növény. Azonban ellentétben más Solanaceae fajjal, a dohány nem tartalmaz tropaid alkaloidákat, melyek nemcsak a rovarok számára jelentenek fenyegető veszélyt, hanem az emberekre és egyéb állatokra tekintve is ártalmasak. Mindezek mellett fontos kiemelni, hogy jó pár olyan növényevő van, mely el tudja fogyasztani a Nicotiana fajokat anélkül, hogy az bennük kárt okozna. '''Típusok''' Többfajta dohány létezik, beleértve, de nem kizárólagosan az alábbiakat: Füstöléssel szárított aromás: nyílt tűz füstjével szárított dohány. Az Egyesült Államokban, közép-Tennessee északi részén, Kentucky középső részén és Virginiában termesztik. A Kentucky és Tennessee államokban termesztett, füstöléssel szárított dohányt bagó, nedves tubák, bizonyos fajta cigaretták alkotóelemeként valamint pipadohány keverékekben használják. Egy másik füstöléssel szárított dohányfajta a Latakia, melyet az N. tabacum keleti fajtáiból termesztenek. A leveleket Ciprus és Szíria helyi keményfáiból és cserjéiből rakott parázsló tűz felett pácolják és füstölik. A „Virginia” dohányokat többnyire hőbefúvásos pajtákban, forró levegővel szárítják. A legtöbb kanadai és angol cigaretta 100%-os tisztaságú Virginia dohányból készül. Termesztésük nagymértékben gépesíthető, fermentálásuk jelentős mértékű beruházást igényel, ami elmaradott régiókban rendkívüli kihívásokat állít a termelés elé. A Burley dohány természetes úton szárított, főként cigaretta gyártására használt dohányfajta. A Burley termesztése tavasszal, polisztirol tálcákra helyezett raklapos magok trágyázott vízen való lebegtetésével kezdődik. Rendkívüli kézimunkát igényel, ami miatt jellemzően elmaradott területeken foglalkoznak vele. A Cavendish inkább szárítási folyamat és vágási módszer, mint dohánytípus. A feldolgozás és a vágás hozza ki a dohány természetes édes ízét. A Cavendish-t bármilyen típusú dohányból elő lehet állítani, de általában a Kentucky, a Virginia, illetve a Burley fajták egyikéből vagy azok keverékéből készül, és leggyakrabban pipadohány vagy szivar készül belőle. A Criollo dohány elsősorban szivar készítésére használt dohánytípus. Több forrás állítása szerint is ez egyike azon kubai dohányfajtáknak, amik Kolumbusz idejében tűntek fel. A Dokham eredetileg Iránban termesztett dohány, melyet levelekkel, kéreggel és gyógynövényekkel keverve ún. Midwakh pipában szívnak el. Az Oriental dohány Törökországban, Görögországban, Bulgáriában és Macedóniában termesztett, napon szárított, erősen aromás, kis levelű fajta (Nicotiana tabacum). A legkorábbi cigarettafajták közül számos nagyrészt vagy teljes egészében Oriental dohányból készült; manapság főként pipadohány-keverékekben és kevert dohányból készült cigarettákban használják. A hagyományos dohánykeverékből álló cigaretták többnyire virginiát, a burleyt és orientalt tartalmaznak. Perique: egy bizonyos Pierre Chenet nevű földművesnek tulajdonítják a feltalálását, aki nyomásos fermentálással először 1824-ben állított elő perique-t. A pipadohányok „szarvasgombájának” tartott perique-t több kevert pipadohány alkotóelemeként is alkalmazzák, azonban tiszta fogyasztásra túl erőteljes. A frissen nedvesített Perique-t egykor bagóként is használták. A Perique-t jellemzően tiszta Virginia dohányhoz keverik, ezzel pikáns ízt, erőteljességet és frissességet kölcsönözve a keveréknek. A Shade dohányt az egyesült államokbeli Connecticutban és Massachusettesben termesztik. Az első connecticuti telepesek átvették a bennszülött amerikaiak pipázási szokását, és elkezdték a növényt kereskedelmi léptékben termeszteni. Eleinte a puritánok „gonosz gyomnak” titulálták. A Shade termelés túlélt néhány nagyobb katasztrófát, többek között az 1929-ben pusztító jégesőt, a 2000-ben fellépő barnagomba járványt, azonban jelenleg az ingatlan-spekulánsok számára értékes földterületek miatt az eltűnés veszélye fenyegeti. White Burley: 1865-ben az Ohio-i Brown County-ban egy George Webb nevű termelő észrevette, hogy az általa elültetett vörös Burley magvakból fehéres színű növények fejlődtek ki. Hagyományosan, levegőn szárította a leveleket, amelyek nagy meglepetésre enyhébb aromát produkáltak, mint más dohánytípusok. A vaddohány őshazája az Egyesült Államok és Mexikó délnyugati része, valamint Dél-Amerika egyes területei. Növénytani neve Nicotiana rustica. Az Y1 az 1970-es években Brown & Williamson által keresztezéssel létrehozott, szokatlanul nagy mennyiségű nikotint tartalmazó dohányfajta. Az 1990-es években az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság (FDA; Food and Drug Administration) ezt a fajtát hozta fel annak bizonyítékaként, hogy a dohányipari cégek szándékosan manipulálják a cigaretták nikotin tartalmát.[33] '''Termelés''' Termesztés A dohányt más mezőgazdasági termékekhez hasonlóan termesztik. A magvakat eleinte csak szétszórták a földön, de a fiatal növényeket gyakran megtámadta a földi bolha (Epitrix cucumeris vagy Epitrix pubescens), ami miatt 1876-ban a dohánytermés fele megsemmisült az Egyesült Államokban. 1890-re kikísérletezték, hogy a fiatal növényeket egy vékony szövettel lefedett keretbe kell tenni. Ma a dohánymagokat hideg- vagy melegágyba vetik, a csírázást a fény indítja be. Miután a növények eléggé kifejlődtek, kiültetik őket a földekre, ahol az ún. dohánypöcök segítségével viszonylag nagy lyukakat ásnak a palánták számára. A 19. és 20. században különféle gépesített dohányültető eszközöket találtak fel, melyek egy lépésben képesek lettek a lyuk kialakítására, műtrágyázásra és a palánta beültetésére. A dohány egynyári növény, betakarítása többféleképpen is lehetséges. A legrégebbi módszer szerint az egész növényt begyűjtik: sarlóval elvágják a növény szárát a talaj közelében. A tizenkilencedik században, a Virginia dohányt úgy kezdték betakarítani, hogy a megérő dohányleveleket egyesével húzták le a szárról. Mindig a legalsó levelek érnek meg először, így egy termőföldnyi dohányon több, úgynevezett 'húzást' is végezhetnek. Egy másik módszer a „fejelés”, arra utal, hogy mielőtt a leveleket módszeresen eltávolítanák és végül az egész növényt betakarítanák, eltávolítják a dohány virágját. Az ipari forradalom idején a levelek szállítására használt aratókocsikon ember hajtotta karózót használtak, mely egy olyan készülék volt, mely a dohányleveleket zsineg segítségével karókra rögzítette. Manapság a hatalmas termőföldeken gépi vagy kézi erővel végzik a betakarítást, bár a virág fejelése és egyes esetekben az éretlen levelek letépése még mindig kézzel történik. '''Szárítás''' Szellőző pajtában száradó dohánylevelek Kubában A szárítás és az azt követő érlelés lehetővé teszi a dohánylevélben található karotinoidok lassú oxidációját és bomlását. Ez a folyamat a dohánylevélben bizonyos vegyületeket termel, létrehozva a füst 'bársonyosságát' adó édes széna-, tea-, rózsaolaj vagy gyümölcsös aromát. A keményítő cukorrá alakul, amely glükozálja a fehérjét és előrehaladott glikációs végtermékekké oxidálódik. Ez egy karamellizációs folyamat, ami tovább fokozza az aromát. Az említett glikációs végtermékek dohányfüstön keresztül történő belégzése hozzájárul az érelmeszesedés és a rák kialakulásához.[34] Az AGE-szint a szárítás módszerétől függ. '''A dohányt többféle módszerrel szárítják, ezek közül néhány:''' Levegőn szárított dohány: jól szellőző pajtákban 4-8 hétig szárítják a dohányt. A levegőn szárított dohány alacsony cukortartalmú, amely a dohányfüstnek könnyű, édes ízt ad, magasabb nikotintartalommal. Többnyire a szivarok készítéséhez használt dohányt és a Burleyt szárítják ezzel a módszerrel. A füstöléssel szárított dohányt nagy fészerekben felakasztják, ahol folyamatosan vagy szakaszosan égő, keményfából rakott, alacsony hőfokú tűz segítségével a folyamattól és a dohánytól függően három naptól tíz héten át tartó időszak alatt kiszárítják. A füstöléssel szárított dohány alacsony cukortartalommal és magas nikotintartalommal bír. A füstöléssel szárított dohányból pipadohány, bagó, illetve tubák készül. A hőlégbefúvásos szárításnak nevezett eljárással szárított dohányt eredetileg dohánykaróra fűzték, melyeket a szárítócsűrben (Ausztr.: aszaló, más néven dohányszárító) elhelyezett keresztrudakról lógattak le. A csűrben a kívülről táplált kemence tűzét vezető csövek futnak, így a dohányt a forró levegő szárítja, füst nem éri. A forró levegő segítségével távolítják el a vizet a levelekből. Ez a folyamat egy hétig is eltarthat. Ezzel a módszerrel cigarettadohány készül, melynek magas a cukortartalma, valamint közepes vagy magas a nikotintartalma. A napon szárított dohány esetében a leveleket a szabadban akasztják ki úgy, hogy érje a napsütés. Ezt az eljárást alkalmazzák Törökországban, Görögországban és a mediterrán országokban az oriental dohány elkészítéséhez. A napon szárított dohánynak alacsony a cukor és nikotintartalma és cigaretta előállítására használják. '''Fogyasztás''' A dohányfogyasztásnak számos formája és módszere létezik. Az alábbiakban ismertetjük ezen formák és módszerek némelyikét: A Beedi vékony, gyakran ízesített, dél-ázsiai cigaretta. A dohányt tendu-növény levelébe csomagolják, és az így előállított cigaretta egyik végét színes szállal kötik el. A bagórágás a dohánylevelek fogyasztásának egyik legősibb módja. Fogyasztása szájon át történik, kétféleképpen: édesített szálon keresztül vagy aprított formában. A hosszú édesített szál fogyasztásakor a dohányt enyhén megrágják és labdaccsá tömörítik. Ezzel szemben az aprított dohányt úgy fogyasztják, hogy kis mennyiséget helyeznek az alsó ajakhoz, az íny és a fogak közé. Mindkét fogyasztási forma a nyálmirigyeket serkenti. A szivar szárított és fermentált dohányból készült, szorosan hengerelt köteg. A szivart a cigarettához hasonlóan meggyújtják, és a füstjét élvezik. A cigaretta a füst belélegzése révén fogyasztott termék, melyet szárított és finomra vágott dohánylevelek keverékéből készítenek. Előállításuk során gyakran adnak a keverékhez egyéb adalékanyagokat. A keveréket aztán hengerelik vagy papírcsomagolású hengerbe töltik. A krémes tubák tulajdonképpen dohánypaszta, amely dohány, szegfűszegolaj, glicerin, fodormenta, mentol és kámfor keverékéből készül. A terméket tubusban árulják, főleg az indiai nők fogyasztják. A burnót a füst nélküli dohány egyik formája. Időnként “rágódohánynak” is nevezik, ezért gyakran keverik össze a bagóval, amely több terméket is felölel. A fogyasztó egy kis csipetnyi anyagot helyez az alsó vagy felső ajak és az íny közé. Az elektronikus cigaretta a dohányzás alternatívája, bár ez esetben a használója nem fogyaszt dohányt. Az elemmel működő készülék párologtatott propilén-glikol/nikotin-oldaton keresztül juttat nikotint a szervezetbe. A gutka zúzott bételdió, dohány, valamint édes vagy sós ízesítőanyagok keverékéből összeállított készítmény, elsősorban Indiában fogyasztják. Enyhe serkentő hatása van, a terméket kis, egyedi méretű csomagokban árulják. A nargilé egy vagy több szárú (gyakran üveg-alapú) dohányzásra használt vízipipa. Az eredetileg Indiából származó vízipipa különösen a Közel-Keleten tett szert óriási népszerűségre. A vízipipa vízszűrés és közvetett hő elvén működik. Használható gyógynövények vagy vadkender elszívására is. A kretek dohány, szegfűszeg és különböző ízesítő fűszerek keverékéből készült cigaretta. Először a Jáva szigeteki Kudus-ban használták az 1880-as években a szegfűszeg gyógyító alkotóelemének, az eugenolnak közvetlenül a tüdőbe való juttatására. A sodrós cigaretta (Roll-Your-Own) nagyon népszerű, különösen az európai országokban. Ezeket a fogyasztó maga készíti a külön-külön kapható zacskós dohány, cigaretta-papír és füstszűrő felhasználásával. Az így készített cigaretta általában jóval olcsóbb a készen kaphatónál. A pipa jellemzően az elszívni kívánt dohány elégetésére szolgáló kisebb kamrából (fej) és egy szájrészben (csutora) végződő vékony szárból (pipaszár) álló dohányzási eszköz. A fejbe rakott aprított dohányt gyújtják meg. A tubák a finomra őrölt füstmentes dohánytermékek összefoglaló elnevezése. A kifejezés eredetileg csak a finom vörös porra, a főként a XVIII. században népszerű száraz burnótra vonatkozott. Eredetileg az Egyesült Királyság-beli Great Harwood városában állították elő. Két fő fajtája van: az európai (száraz) és az amerikai (nedves), bár az amerikai tubákot gyakran nevezik burnótnak. A snüssz nedves gőzzel szárított nedves por alakú dohánytermék, amelyet nem erjesztenek, és amely nem indukál nyálképződést. Fogyasztáskor az alsó vagy a felső ínyhez kell helyezni. A snüsszt az amerikai tubákhoz hasonlóan használják, de nem jár vele a rendszeres köpködés. '''Érdekesség''' A horvát 10 lipáson megtalálható egy dohány növény képe. {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | | }} </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} h0fmy4168bpq49354jefbvhy87j1ph8 0 80972 560389 559094 2026-09-08T15:40:36Z KeFe 20 560389 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Vírusos betegségek]] {{Kert-főcím}} {{Kert fejezetek}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:Leaf with ToMV.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:TobaccoMosaicVirus.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Dohánymozaikvírus-részecskék elektronmikroszkópban, 160 ezerszeres nagyításban]] [[Fájl:TMV structure full.png|bélyegkép|jobbra|200px|A dohánymozaikvírus szerkezete: 1. [[Ribonukleinsav|RNS]]-[[genom]] 2. burokfehérje (kapszomer) 3. [[kapszid]]]] [[Fájl:Tobacco Mosaic Virus structure.png|bélyegkép|jobbra|200px|A burokfehérje felépítése]] [[Fájl:Tobacco mosaic virus symptoms tobacco.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A dohány mozaikbetegsége]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} '''Vírus neve''' {{latin2|Tobacco mosaic virus|Tomato mosaic virus|TMV}} :A '''dohány mozaikvírus''' ''(tobacco mosaic virus)'', (''TMV'') egyszálú Ribonukleinsav(RNS)-genommal rendelkező vírus, amely a növények széles skáláját képes megfertőzni, de elsősorban a Burgonyafélék ''(Solanaceae)'' család tagjai, azon belül a dohány a gazdanövénye. :Elsőként a német Adolf Mayer írta le 1886-ban, hogy a dohány mozaikbetegsége fertőző és átvihető egyik növényről a másikra. 1892-ben az orosz Dmitrij Ivanovszkij bebizonyította, hogy a betegséget okozó ágens a legfinomabb porcelánszűrőkön is áthatol, vagyis vagy nem baktérium, vagy az addig ismerteknél jóval kisebb. Ivanovszkij 1903-ban szokatlan kristályzárványokat figyelt meg a beteg növények sejtjeiben és felvetette hogy kapcsolatban lehetnek a kórokozóval. 1898-ban a holland Martinus Beijerinck megismételte Ivanovszkij szűrős kísérleteit és kimutatta, hogy a kórokozó önállóan képes szaporodni a dohánynövényben, vagyis kizárta a lehetőséget, hogy bakteriális toxinról lenne szó. Beijerinck egyfajta folyékony életformára gyanakodott, amit a latin méreg szó alapján vírusnak nevezett el. :Az 1930-as években az amerikai Wendell M. Stanley bebizonyította, hogy a dohánymozaikvírus részecskékből áll (nem folyadék), sőt 1935-ben kikristályosította és megmutatta, hogy azután is fertőzőképes marad. Munkájáért 1946-ban kémiai Nobel-díjat kapott, bár egyes következtetései (hogy a kristályok kizárólag fehérjéből állnak, autókatalízis után állnak össze) utólag tévesnek bizonyultak. Az első elektronmikroszkópos kép a TMV-ről 1939-ben készült. 1955-ben Heinz Fraenkel-Conrat és Robley Williams kimutatta, hogy a tisztított vírusfehérje és RNS-e önmagától életképes vírussá áll össze vagyis molekuláinak kémiai szempontból az a legstabilabb, legalacsonyabb szabad energiájú állapotuk. :A DNS szerkezetének felfedezésében is részt vevő Rosalind Franklin elkészítette a dohánymozaikvírus röntgendiffrakciós képét és megállapította, hogy a pálca alakú vírusrészecskék egyforma hosszúságúak, belül üresek és az azt alkotó fehérjék helikálisan (csavarvonal mentén) kapcsolódnak egymáshoz. :Feltételezte, hogy az RNS-genom egy szálból áll. Utóbbit csak halála után sikerült bebizonyítani. :A dohánymozaikvírus kutatásában elért eredmények alapvető fontosságúak voltak a virológia korai szakaszában. '''A burokfehérje felépítése''' :A vírusrészecske (virion) pálcika formájú. Szerkezete egyszerű, csak a cső formájú kapszidból (ami 2130 fehérjemolekulából áll) és egy benne elhelyezkedő, kb. 6400 bázisnyi hosszú, egyszálú RNS-ből tevődik össze. A burokfehérjék spontán képesek csavarvonalat alkotva egymáshoz kapcsolódni; a keletkező hosszú cső minden kanyarulatában 16,3 protein található. A fehérjék 158 aminosavból állnak, másodlagos struktúrájuk négy alfa-hélixből tevődik össze. A virionok hossza 300 nanométer, átmérőjük 18 nm, belső ürege 6 nm, amelynek a fala mentén található az RNS-genom. Egy burokfehérje a genom három egymás utáni nukleotidját köti. '''Genomja''' :A dohánymozaikvírus RNS-genomja 6395 bázisból áll (ez volt az első, teljesen megszekvenált növényi vírus), egyszálú és (+)szenz, vagyis közvetlenül alkalmas arra, hogy róla fehérjék íródjanak át. A 3’-végén transzfer RNS-szerű struktúra található, 5'-végén pedig metilált guanidin-"sapkát" visel. A genom négy gént (nyitott leolvasási keretet, ORF-et) kódol: a burokfehérjét; a genom másolását végző RNS-függő RNS-polimerázt; a másolást segítő replikázt (metiláló és a torziós feszültséget elimináló helikáz aktivitással); és az ún. mozgásproteint, amely a vírus növényi sejtek közötti plazmodezmákban való áthaladását segíti. '''Gazdanövény''' :A dohánymozaikvírus főleg levéltetvek vagy egyéb szívogató rovarok viszik egyik növényről a másikra, de egyszerű érintkezés is elegendő lehet, akár az ember közvetítésével. A vírus jól viseli az alacsony hőmérsékletet és az elszáradt levelekben, szárakban áttelel. Rendkívül ellenálló, évekig életképes maradhat, akár a magok felszínén, sőt a dohánytermékekben is. Miután a rovarok segítségével áthatolt a növények sejtfalán és szaporodott az első sejtben, utána a plazmodezmákon keresztül terjed át a többi sejtbe. 30 kilodalton méretű mozgásproteinje kitágítja a plazmodezmákat és elősegíti a fertőzés terjedését. Feltételezik, hogy a sejtek között nem a teljes vírusrészecske mozog, hanem csak az RNS-mozgásprotein-replikáz komplex. Ha bekerül a növényi szállítószövetbe, a floémen keresztül nagyobb távolságokat is megtesz. '''A tünetek leírása''' :- A sejtbe való behatolás után a vírus kapszidja szétesik és szabaddá teszi a genomot. Először a replikáz és RNS-polimeráz gének íródnak át fehérjévé, amelyek elkezdik a genom nagy tömegben történő másolását. A fertőzés későbbi szakaszában íródik át a burokfehérje és a mozgásprotein. :- A vírus összeszerelődése azzal kezdődik, hogy a burokfehérjék egy két rétegből álló korongot alkotnak, amihez belülről odaköt a genom speciális, hajtűszerűen meghajlott struktúrába rendeződött szakasza (így a vírusba csak a saját RNS kerülhet, a sejté nem). A koronghoz ezután csigavonalban sorra tapadnak hozzá az újabb alegységek és mivel a hajtűszakasz a korong növekvő oldalán található, az RNS egyre inkább behúzódik a kapszid hosszabbodó csövébe. :- Sok más növényi vírushoz hasonlóan a TMV-nek is igen széles a gazdanövény-spektruma, legalább kilenc családhoz tartozó 125 fajt képes megfertőzni: a dohányt (az USA egyes államaiban 2%-os termésveszteséget okozhat), a paradicsomot, a paprikát, az uborkát és számos dísznövényt. :- A mozaikbetegség első tünete a fiatal levelek erek közti szakaszának elhalványulása, amit a jellegzetes, sötétebb- és világoszöld mozaikos mintázat kialakulása követ. Megfigyelhető a levelek ráncosodása is. A tünetek gyorsan kifejlődnek, és inkább a fiatal leveleken feltűnőek. :- A növény nem pusztul el, de ha fejlődése korai szakaszában fertőződik meg, növekedése visszamaradott lesz. Száraz és forró időjárás esetén elsősorban az alsó leveleken a "mozaikos kiégés", részleges levélelhalás következhet be. A dohány mozaikvírus az almafát és a szőlőt is megtámadhatja, de a fertőzés gyakorlatilag tünetmentes. '''Védekezés''' Vegyszeres kezelési módszer nincs ellene, csak a fertőzött növények eltávolításával és fertőzésgyanú esetén kézmosással, a szerszámok alapos fertőtlenítésével lehet védekezni. '''Védekezés''' :- </div> {{Kert-sbl}} </div> {{Vírusos betegségek}} {{portál|Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat|Tomato mosaic virus|{{SUBPAGENAME}} }} 0n339e07s6s6am4e0bpbff98cmb1r1i 560390 560389 2026-09-08T15:41:26Z KeFe 20 560390 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Vírusos betegségek]] {{Kert-főcím}} {{Kert fejezetek}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:Leaf with ToMV.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:TobaccoMosaicVirus.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Dohánymozaikvírus-részecskék elektronmikroszkópban, 160 ezerszeres nagyításban]] [[Fájl:TMV structure full.png|bélyegkép|jobbra|200px|A dohánymozaikvírus szerkezete: 1. [[Ribonukleinsav|RNS]]-[[genom]] 2. burokfehérje (kapszomer) 3. [[kapszid]]]] [[Fájl:Tobacco Mosaic Virus structure.png|bélyegkép|jobbra|200px|A burokfehérje felépítése]] [[Fájl:Tobacco mosaic virus symptoms tobacco.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A dohány mozaikbetegsége]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} '''Vírus neve''' {{latin2|Tobacco mosaic virus|Tomato mosaic virus|TMV}} :A '''dohány mozaikvírus''' ''(tobacco mosaic virus)'', (''TMV'') egyszálú Ribonukleinsav(RNS)-genommal rendelkező vírus, amely a növények széles skáláját képes megfertőzni, de elsősorban a Burgonyafélék ''(Solanaceae)'' család tagjai, azon belül a dohány a gazdanövénye. :Elsőként a német Adolf Mayer írta le 1886-ban, hogy a dohány mozaikbetegsége fertőző és átvihető egyik növényről a másikra. 1892-ben az orosz Dmitrij Ivanovszkij bebizonyította, hogy a betegséget okozó ágens a legfinomabb porcelánszűrőkön is áthatol, vagyis vagy nem baktérium, vagy az addig ismerteknél jóval kisebb. Ivanovszkij 1903-ban szokatlan kristályzárványokat figyelt meg a beteg növények sejtjeiben és felvetette hogy kapcsolatban lehetnek a kórokozóval. 1898-ban a holland Martinus Beijerinck megismételte Ivanovszkij szűrős kísérleteit és kimutatta, hogy a kórokozó önállóan képes szaporodni a dohánynövényben, vagyis kizárta a lehetőséget, hogy bakteriális toxinról lenne szó. Beijerinck egyfajta folyékony életformára gyanakodott, amit a latin méreg szó alapján vírusnak nevezett el. :Az 1930-as években az amerikai Wendell M. Stanley bebizonyította, hogy a dohánymozaikvírus részecskékből áll (nem folyadék), sőt 1935-ben kikristályosította és megmutatta, hogy azután is fertőzőképes marad. Munkájáért 1946-ban kémiai Nobel-díjat kapott, bár egyes következtetései (hogy a kristályok kizárólag fehérjéből állnak, autókatalízis után állnak össze) utólag tévesnek bizonyultak. Az első elektronmikroszkópos kép a TMV-ről 1939-ben készült. 1955-ben Heinz Fraenkel-Conrat és Robley Williams kimutatta, hogy a tisztított vírusfehérje és RNS-e önmagától életképes vírussá áll össze vagyis molekuláinak kémiai szempontból az a legstabilabb, legalacsonyabb szabad energiájú állapotuk. :A DNS szerkezetének felfedezésében is részt vevő Rosalind Franklin elkészítette a dohánymozaikvírus röntgendiffrakciós képét és megállapította, hogy a pálca alakú vírusrészecskék egyforma hosszúságúak, belül üresek és az azt alkotó fehérjék helikálisan (csavarvonal mentén) kapcsolódnak egymáshoz. :Feltételezte, hogy az RNS-genom egy szálból áll. Utóbbit csak halála után sikerült bebizonyítani. :A dohánymozaikvírus kutatásában elért eredmények alapvető fontosságúak voltak a virológia korai szakaszában. '''A burokfehérje felépítése''' :A vírusrészecske (virion) pálcika formájú. Szerkezete egyszerű, csak a cső formájú kapszidból (ami 2130 fehérjemolekulából áll) és egy benne elhelyezkedő, kb. 6400 bázisnyi hosszú, egyszálú RNS-ből tevődik össze. A burokfehérjék spontán képesek csavarvonalat alkotva egymáshoz kapcsolódni; a keletkező hosszú cső minden kanyarulatában 16,3 protein található. A fehérjék 158 aminosavból állnak, másodlagos struktúrájuk négy alfa-hélixből tevődik össze. A virionok hossza 300 nanométer, átmérőjük 18 nm, belső ürege 6 nm, amelynek a fala mentén található az RNS-genom. Egy burokfehérje a genom három egymás utáni nukleotidját köti. '''Genomja''' :A dohánymozaikvírus RNS-genomja 6395 bázisból áll (ez volt az első, teljesen megszekvenált növényi vírus), egyszálú és (+)szenz, vagyis közvetlenül alkalmas arra, hogy róla fehérjék íródjanak át. A 3’-végén transzfer RNS-szerű struktúra található, 5'-végén pedig metilált guanidin-"sapkát" visel. A genom négy gént (nyitott leolvasási keretet, ORF-et) kódol: a burokfehérjét; a genom másolását végző RNS-függő RNS-polimerázt; a másolást segítő replikázt (metiláló és a torziós feszültséget elimináló helikáz aktivitással); és az ún. mozgásproteint, amely a vírus növényi sejtek közötti plazmodezmákban való áthaladását segíti. '''Gazdanövény''' :A dohánymozaikvírus főleg levéltetvek vagy egyéb szívogató rovarok viszik egyik növényről a másikra, de egyszerű érintkezés is elegendő lehet, akár az ember közvetítésével. A vírus jól viseli az alacsony hőmérsékletet és az elszáradt levelekben, szárakban áttelel. Rendkívül ellenálló, évekig életképes maradhat, akár a magok felszínén, sőt a dohánytermékekben is. Miután a rovarok segítségével áthatolt a növények sejtfalán és szaporodott az első sejtben, utána a plazmodezmákon keresztül terjed át a többi sejtbe. 30 kilodalton méretű mozgásproteinje kitágítja a plazmodezmákat és elősegíti a fertőzés terjedését. Feltételezik, hogy a sejtek között nem a teljes vírusrészecske mozog, hanem csak az RNS-mozgásprotein-replikáz komplex. Ha bekerül a növényi szállítószövetbe, a floémen keresztül nagyobb távolságokat is megtesz. '''A tünetek leírása''' :- A sejtbe való behatolás után a vírus kapszidja szétesik és szabaddá teszi a genomot. Először a replikáz és RNS-polimeráz gének íródnak át fehérjévé, amelyek elkezdik a genom nagy tömegben történő másolását. A fertőzés későbbi szakaszában íródik át a burokfehérje és a mozgásprotein. :- A vírus összeszerelődése azzal kezdődik, hogy a burokfehérjék egy két rétegből álló korongot alkotnak, amihez belülről odaköt a genom speciális, hajtűszerűen meghajlott struktúrába rendeződött szakasza (így a vírusba csak a saját RNS kerülhet, a sejté nem). A koronghoz ezután csigavonalban sorra tapadnak hozzá az újabb alegységek és mivel a hajtűszakasz a korong növekvő oldalán található, az RNS egyre inkább behúzódik a kapszid hosszabbodó csövébe. :- Sok más növényi vírushoz hasonlóan a TMV-nek is igen széles a gazdanövény-spektruma, legalább kilenc családhoz tartozó 125 fajt képes megfertőzni: a dohányt (az USA egyes államaiban 2%-os termésveszteséget okozhat), a paradicsomot, a paprikát, az uborkát és számos dísznövényt. :- A mozaikbetegség első tünete a fiatal levelek erek közti szakaszának elhalványulása, amit a jellegzetes, sötétebb- és világoszöld mozaikos mintázat kialakulása követ. Megfigyelhető a levelek ráncosodása is. A tünetek gyorsan kifejlődnek, és inkább a fiatal leveleken feltűnőek. :- A növény nem pusztul el, de ha fejlődése korai szakaszában fertőződik meg, növekedése visszamaradott lesz. Száraz és forró időjárás esetén elsősorban az alsó leveleken a "mozaikos kiégés", részleges levélelhalás következhet be. A dohány mozaikvírus az almafát és a szőlőt is megtámadhatja, de a fertőzés gyakorlatilag tünetmentes. '''Védekezés''' Vegyszeres kezelési módszer nincs ellene, csak a fertőzött növények eltávolításával és fertőzésgyanú esetén kézmosással, a szerszámok alapos fertőtlenítésével lehet védekezni. </div> {{Kert-sbl}} </div> {{Vírusos betegségek}} {{portál|Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat|Tomato mosaic virus|{{SUBPAGENAME}} }} pxdt2gocpbo07gxfjhq3ktftrfpfkcp 560396 560390 2026-09-08T16:02:21Z KeFe 20 560396 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Paradicsom]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:Leaf with ToMV.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:TobaccoMosaicVirus.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Dohánymozaikvírus-részecskék elektronmikroszkópban, 160 ezerszeres nagyításban]] [[Fájl:TMV structure full.png|bélyegkép|jobbra|200px|A dohánymozaikvírus szerkezete: 1. [[Ribonukleinsav|RNS]]-[[genom]] 2. burokfehérje (kapszomer) 3. [[kapszid]]]] [[Fájl:Tobacco Mosaic Virus structure.png|bélyegkép|jobbra|200px|A burokfehérje felépítése]] [[Fájl:Tobacco mosaic virus symptoms tobacco.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A dohány mozaikbetegsége]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} '''Vírus neve''' {{latin2|Tobacco mosaic virus|Tomato mosaic virus|TMV}} :A '''dohány mozaikvírus''' ''(tobacco mosaic virus)'', (''TMV'') egyszálú Ribonukleinsav(RNS)-genommal rendelkező vírus, amely a növények széles skáláját képes megfertőzni, de elsősorban a Burgonyafélék ''(Solanaceae)'' család tagjai, azon belül a dohány a gazdanövénye. :Elsőként a német Adolf Mayer írta le 1886-ban, hogy a dohány mozaikbetegsége fertőző és átvihető egyik növényről a másikra. 1892-ben az orosz Dmitrij Ivanovszkij bebizonyította, hogy a betegséget okozó ágens a legfinomabb porcelánszűrőkön is áthatol, vagyis vagy nem baktérium, vagy az addig ismerteknél jóval kisebb. Ivanovszkij 1903-ban szokatlan kristályzárványokat figyelt meg a beteg növények sejtjeiben és felvetette hogy kapcsolatban lehetnek a kórokozóval. 1898-ban a holland Martinus Beijerinck megismételte Ivanovszkij szűrős kísérleteit és kimutatta, hogy a kórokozó önállóan képes szaporodni a dohánynövényben, vagyis kizárta a lehetőséget, hogy bakteriális toxinról lenne szó. Beijerinck egyfajta folyékony életformára gyanakodott, amit a latin méreg szó alapján vírusnak nevezett el. :Az 1930-as években az amerikai Wendell M. Stanley bebizonyította, hogy a dohánymozaikvírus részecskékből áll (nem folyadék), sőt 1935-ben kikristályosította és megmutatta, hogy azután is fertőzőképes marad. Munkájáért 1946-ban kémiai Nobel-díjat kapott, bár egyes következtetései (hogy a kristályok kizárólag fehérjéből állnak, autókatalízis után állnak össze) utólag tévesnek bizonyultak. Az első elektronmikroszkópos kép a TMV-ről 1939-ben készült. 1955-ben Heinz Fraenkel-Conrat és Robley Williams kimutatta, hogy a tisztított vírusfehérje és RNS-e önmagától életképes vírussá áll össze vagyis molekuláinak kémiai szempontból az a legstabilabb, legalacsonyabb szabad energiájú állapotuk. :A DNS szerkezetének felfedezésében is részt vevő Rosalind Franklin elkészítette a dohánymozaikvírus röntgendiffrakciós képét és megállapította, hogy a pálca alakú vírusrészecskék egyforma hosszúságúak, belül üresek és az azt alkotó fehérjék helikálisan (csavarvonal mentén) kapcsolódnak egymáshoz. :Feltételezte, hogy az RNS-genom egy szálból áll. Utóbbit csak halála után sikerült bebizonyítani. :A dohánymozaikvírus kutatásában elért eredmények alapvető fontosságúak voltak a virológia korai szakaszában. '''A burokfehérje felépítése''' :A vírusrészecske (virion) pálcika formájú. Szerkezete egyszerű, csak a cső formájú kapszidból (ami 2130 fehérjemolekulából áll) és egy benne elhelyezkedő, kb. 6400 bázisnyi hosszú, egyszálú RNS-ből tevődik össze. A burokfehérjék spontán képesek csavarvonalat alkotva egymáshoz kapcsolódni; a keletkező hosszú cső minden kanyarulatában 16,3 protein található. A fehérjék 158 aminosavból állnak, másodlagos struktúrájuk négy alfa-hélixből tevődik össze. A virionok hossza 300 nanométer, átmérőjük 18 nm, belső ürege 6 nm, amelynek a fala mentén található az RNS-genom. Egy burokfehérje a genom három egymás utáni nukleotidját köti. '''Genomja''' :A dohánymozaikvírus RNS-genomja 6395 bázisból áll (ez volt az első, teljesen megszekvenált növényi vírus), egyszálú és (+)szenz, vagyis közvetlenül alkalmas arra, hogy róla fehérjék íródjanak át. A 3’-végén transzfer RNS-szerű struktúra található, 5'-végén pedig metilált guanidin-"sapkát" visel. A genom négy gént (nyitott leolvasási keretet, ORF-et) kódol: a burokfehérjét; a genom másolását végző RNS-függő RNS-polimerázt; a másolást segítő replikázt (metiláló és a torziós feszültséget elimináló helikáz aktivitással); és az ún. mozgásproteint, amely a vírus növényi sejtek közötti plazmodezmákban való áthaladását segíti. '''Gazdanövény''' :A dohánymozaikvírus főleg levéltetvek vagy egyéb szívogató rovarok viszik egyik növényről a másikra, de egyszerű érintkezés is elegendő lehet, akár az ember közvetítésével. A vírus jól viseli az alacsony hőmérsékletet és az elszáradt levelekben, szárakban áttelel. Rendkívül ellenálló, évekig életképes maradhat, akár a magok felszínén, sőt a dohánytermékekben is. Miután a rovarok segítségével áthatolt a növények sejtfalán és szaporodott az első sejtben, utána a plazmodezmákon keresztül terjed át a többi sejtbe. 30 kilodalton méretű mozgásproteinje kitágítja a plazmodezmákat és elősegíti a fertőzés terjedését. Feltételezik, hogy a sejtek között nem a teljes vírusrészecske mozog, hanem csak az RNS-mozgásprotein-replikáz komplex. Ha bekerül a növényi szállítószövetbe, a floémen keresztül nagyobb távolságokat is megtesz. '''A tünetek leírása''' :- A sejtbe való behatolás után a vírus kapszidja szétesik és szabaddá teszi a genomot. Először a replikáz és RNS-polimeráz gének íródnak át fehérjévé, amelyek elkezdik a genom nagy tömegben történő másolását. A fertőzés későbbi szakaszában íródik át a burokfehérje és a mozgásprotein. :- A vírus összeszerelődése azzal kezdődik, hogy a burokfehérjék egy két rétegből álló korongot alkotnak, amihez belülről odaköt a genom speciális, hajtűszerűen meghajlott struktúrába rendeződött szakasza (így a vírusba csak a saját RNS kerülhet, a sejté nem). A koronghoz ezután csigavonalban sorra tapadnak hozzá az újabb alegységek és mivel a hajtűszakasz a korong növekvő oldalán található, az RNS egyre inkább behúzódik a kapszid hosszabbodó csövébe. :- Sok más növényi vírushoz hasonlóan a TMV-nek is igen széles a gazdanövény-spektruma, legalább kilenc családhoz tartozó 125 fajt képes megfertőzni: a dohányt (az USA egyes államaiban 2%-os termésveszteséget okozhat), a paradicsomot, a paprikát, az uborkát és számos dísznövényt. :- A mozaikbetegség első tünete a fiatal levelek erek közti szakaszának elhalványulása, amit a jellegzetes, sötétebb- és világoszöld mozaikos mintázat kialakulása követ. Megfigyelhető a levelek ráncosodása is. A tünetek gyorsan kifejlődnek, és inkább a fiatal leveleken feltűnőek. :- A növény nem pusztul el, de ha fejlődése korai szakaszában fertőződik meg, növekedése visszamaradott lesz. Száraz és forró időjárás esetén elsősorban az alsó leveleken a "mozaikos kiégés", részleges levélelhalás következhet be. A dohány mozaikvírus az almafát és a szőlőt is megtámadhatja, de a fertőzés gyakorlatilag tünetmentes. '''Védekezés''' Vegyszeres kezelési módszer nincs ellene, csak a fertőzött növények eltávolításával és fertőzésgyanú esetén kézmosással, a szerszámok alapos fertőtlenítésével lehet védekezni. </div> {{Kert-sbl}} </div> {{Vírusos betegségek}} {{portál|Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat|Tomato mosaic virus|{{SUBPAGENAME}} }} 8s1q622hzajoht1joqbnfvfj152aqfb 0 80973 560402 559332 2026-09-08T23:12:17Z KeFe 20 560402 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:{{SUBPAGENAME}}]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:Tálca1Kép.png|bélyegkép|jobbra|200px|[[Speciális:Feltöltés|'''Kép felküldése''']]]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} <br /> :'''Kórokozó:''' {{latin3|Cucumber mosaic virus|Tobacco mosaic virus|Potato X virus|-}} <br /> ;'''Gazdanövény''' : Paradicsom, '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön jelentős. Változatos tünetek, a leveleken mozaik és pettyezettség alakul ki. '''Terjedés''': levéltetvekkel, szövetnedvvel, maggal. '''Védekezés''' : {{lásd|[[Kertészet/Tünethatározó/Vírusos betegségek|Vírusos betegségek]]|||}} <br /> </div></div> {{K-tünethat}} {{Vírusos betegségek}} {{portál|Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat|Potato X virus|{{SUBPAGENAME}} }} m2ty8bx4bnbol2821lsdsoo6x2ly547 560403 560402 2026-09-08T23:20:47Z KeFe 20 560403 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:{{SUBPAGENAME}}]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:Tálca1Kép.png|bélyegkép|jobbra|200px|[[Speciális:Feltöltés|'''Kép felküldése''']]]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} <br /> :'''Kórokozó:''' {{latin3|Cucumber mosaic virus|Tobacco mosaic virus|Potato X virus|-}} <br /> ;'''Gazdanövény''' : Paradicsom, '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön jelentős. Változatos tünetek, a leveleken mozaik és pettyezettség alakul ki. '''Terjedés''': levéltetvekkel, szövetnedvvel, maggal. '''Védekezés''' : {{lásd|[[Tünethatározó/Vírusos betegségek|Vírusos betegségek]]|||}} </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} q14rn6haks7bm8xq9ypddwngxvwa2uk 560405 560403 2026-09-08T23:22:51Z KeFe 20 560405 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:{{SUBPAGENAME}}]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:Tálca1Kép.png|bélyegkép|jobbra|200px|[[Speciális:Feltöltés|'''Kép felküldése''']]]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} <br /> :'''Kórokozó:''' {{latin3|Cucumber mosaic virus|Tobacco mosaic virus|Potato X virus|-}} <br /> ;'''Gazdanövény''' : Paradicsom, '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön jelentős. :- Változatos tünetek, a leveleken mozaik és pettyezettség alakul ki. '''Terjedés''': levéltetvekkel, szövetnedvvel, maggal. '''Védekezés''' : {{lásd|[[Tünethatározó/Vírusos betegségek|Vírusos betegségek]]|||}} </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} pf1d8epzmz2xeixt0uaqpcsz44qqrd2 560406 560405 2026-09-08T23:24:46Z KeFe 20 560406 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:{{SUBPAGENAME}}]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:Tálca1Kép.png|bélyegkép|jobbra|200px|[[Speciális:Feltöltés|'''Kép felküldése''']]]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} <br /> :'''Kórokozó:''' {{latin3|Cucumber mosaic virus|Tobacco mosaic virus|Potato X virus|-}} <br /> ;'''Gazdanövény''' : Paradicsom, '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön jelentős. Változatos tünetek, a leveleken mozaik és pettyezettség alakul ki. '''Terjedés''': levéltetvekkel, szövetnedvvel, maggal. '''Védekezés''' : {{lásd|[[Kertészet/Tünethatározó/Vírusos betegségek|Vírusos betegségek]]|||}} <br /> </div></div> {{K-tünethat}} {{Vírusos betegségek}} {{portál|Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat|Potato X virus|{{SUBPAGENAME}} }} m2ty8bx4bnbol2821lsdsoo6x2ly547 560407 560406 2026-09-08T23:26:24Z KeFe 20 560407 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:{{SUBPAGENAME}}]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:Tálca1Kép.png|bélyegkép|jobbra|200px|[[Speciális:Feltöltés|'''Kép felküldése''']]]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} <br /> :'''Kórokozó:''' {{latin3|Cucumber mosaic virus|Tobacco mosaic virus|Potato X virus|-}} <br /> ;'''Gazdanövény''' : Paradicsom, '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön jelentős. Változatos tünetek, a leveleken mozaik és pettyezettség alakul ki. '''Terjedés''': levéltetvekkel, szövetnedvvel, maggal. '''Védekezés''' : {{lásd|[[Kertészet/Tünethatározó/Vírusos betegségek|Vírusos betegségek]]|||}} </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} dvpflkvkllilnxn1e0zscdeogl1uf8j 560411 560407 2026-09-08T23:30:24Z KeFe 20 560411 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Paradicsom]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:Tálca1Kép.png|bélyegkép|jobbra|200px|[[Speciális:Feltöltés|'''Kép felküldése''']]]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} <br /> :'''Kórokozó:''' {{latin3|Cucumber mosaic virus|Tobacco mosaic virus|Potato X virus|-}} <br /> ;'''Gazdanövény''' : Paradicsom, '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön jelentős. Változatos tünetek, a leveleken mozaik és pettyezettség alakul ki. '''Terjedés''': levéltetvekkel, szövetnedvvel, maggal. '''Védekezés''' : {{lásd|[[Tünethatározó/Vírusos betegségek|Vírusos betegségek]]|||}} </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat|Potato X virus|{{SUBPAGENAME}} }} akgw0nv0guntuwzplrl0hhbwxgdns9w 560415 560411 2026-09-09T00:16:47Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 560415 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 80974 560413 559322 2026-09-09T00:15:35Z KeFe 20 560413 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:Tomaten cucumber mosaic virus (CMV) Elizabeth Bush, Virginia Polytechnic Institute and State University.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Paradicsom páfránylevelűsége]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} <br /> '''Kórokozó:''' {{latin2|Cucumber mosaic virus|Tomato mosaic virus|-}} {{népies|-}} <br /> '''Védekezés''' :- </div> {{Kert-sbl}} </div> {{Vírusos betegségek}} {{portál|Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat|Tomato mosaic virus|{{SUBPAGENAME}} }} ev2es2hs2l56os6snawj3oabli8l3sy 0 83483 560395 357185 2026-09-08T15:48:06Z KeFe 20 560395 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{tartalmaz|}} {{felhaszn|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/S/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/S/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 8izhk9ulzim27cudobdfss4f11c6d8c 0 85546 560376 348280 2026-09-08T14:52:40Z KeFe 20 560376 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Petunia x hybrida}} {{népies|}} : : {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Petunia x hybrida|{{SUBPAGENAME}}}} ec7tn0uwxdkv5nc3caw3pwf4po8bx2s 560377 560376 2026-09-08T14:53:24Z KeFe 20 560377 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Petunia x hybrida|-}} {{népies|}} : : {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Petunia x hybrida|{{SUBPAGENAME}}}} noncb5njlr0i9bjk3n82ps07n8jueaf 560378 560377 2026-09-08T15:01:51Z KeFe 20 560378 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Pink petunias.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Petunia|Petunia x hybrida}} {{népies|}} :A '''petúnia''' a burgonyafélék családjába tartozó növénynemzetség. Dél-amerikai eredetű, trombitaforma virágú fajok tartoznak ide, melyeket dísznövényként az egész világon termesztenek. A legtöbb kerti petúnia hibrid (Petunia x hybrida). A petúnia név a francia nyelvből ered, ahová pedig a tupi-guaraní nyelvek 'petun' = dohány szó átvételével került. :Mintegy 25 lágyszárú, egynyári faj tartozik ebbe a nemzetségbe. Őshazája Brazília, Argentína. Nemesítésével 1830-tól foglalkoznak. Európába a 19. század elején került be két faj, a P. violaceae (syn.: P. integrifolia – ibolyás petúnia) és az önsteril P. axillaris (syn.: P. nyctaginiflora – fehér petúnia). Valószínűleg e két faj kereszteződéséből jött létre a kerti petúnia, amit azóta is nemesítenek, újabb formákat és színeket hoznak létre. Annak ellenére, hogy a nemzetség fajokban szegény, illetve a hibridek előállításában csak két faj szerepelt, mégis az egyik legváltozatosabb egynyári dísznövényünk alakult ki belőle. :Nemesítésével a 19. században elsősorban az angolok és a franciák foglalkoztak, majd a századfordulótól Németországban, Erfurt környékén alakult ki nemesítésének és magtermesztésének Európai központja. A fodros szirmú telt fajtákat 1930-ban a „Sakara” cég állította elő Japánban. Magyarországon 1930-tól foglalkoznak magtermesztésével, és 1950-től a Kertészeti Kutató Intézetben nemesítésével. Cél a bőven elágazó, alacsony, sokvirágú, betegségeknek ellenálló, homozigóta fajták előállítása, amelyek a mi körülményeinknek jobban megfelelnek, mint a külföldi fajták. :Egyéves, enyves-mirigyszőrös, elfekvő vagy felemelkedő szárú növény. Levele ép szélű, szíves-tojásdad, hosszúkás, száron ülő, szórt állású, halványzöld. Forrtszirmú virágai kocsányon, egyesével nyílnak. 5 szirom- és 5 csészelevele van. A párta keskeny csövű, széles tölcsérű, illatos, fehér rózsaszín, lila. Júniustól a fagyokig virágzik. Termése tok, igen apró magvakkal, egy grammban 5-10 ezer mag van. [[A termesztett fajták többféleképpen csoportosíthatóak:]] * [[w:homozigóta]] fajták, * dugványról szaporított [[w:klón]] fajták, * [[w:heterózis]] fajták, * dugványról szaporított ámpolna hibridek. '''Homozigóta fajták''': :Annak ellenére, hogy a heterózis fajták egyre inkább átveszik a főszerepet, a homozigóta fajtáknak még hosszú ideig nagy lesz a jelentőségük: elsősorban fél-intenzív és extrém körülmények között. * ''Pendula'' – 75–80&nbsp;cm hosszúra elnyúló ámpolnanövények. A száron a csúcs felé folyamatosan nyíló virágai 5–7&nbsp;cm átmérőjűek. * ''Nana vagy Nana Compacta Multiflora'' – 20–30&nbsp;cm magas, kis tömött bokor, sok virággal. * ''Grandiflora'' – 80–90&nbsp;cm hosszúra elnyúló, nagy virágú, balkon petúniák. Virágátmérő 10–12&nbsp;cm. * ''Grandiflora Nana'' – 25–30&nbsp;cm magas, kiültetésre is alkalmas, nagy virágú petúniák. * ''Superbissima'' – 60–80&nbsp;cm elhajló, hullámos szirmú, nagy virágú petúnia, sötéten erezett széles torokkal. Virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * ''Superbissima nana'' – 35–45&nbsp;cm, szín keverékben kapható. [[Fájl:Million Bells in rot und gelb.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Petunia Calibrachoa "Million bells"]] '''Dugványról szaporított klónfajták:''' * ''Fimbriata'' – 1880-ban állították elő, 80&nbsp;cm-re elhajló, félig telt heterozigóták. A szirom rojtos és hullámos. A virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * '' Fibriata Nana'' – 1913-ban került forgalomba. 30&nbsp;cm magas, nagy virágú rojtos petúnia. Nemesítése ma is folyik. * ''Plena'' – a párta többszörösen szabdalt, rojtos, hullámos, és így telet virág hatását kelti. Virágátmérő 5–18&nbsp;cm. '''Heterózis fajták''': :A ''Grandiflora-, Multiflora- és Fibriata Plena'' F1-fajtacsoportok tartoznak ide, melyek az elődjeiket sok tekintetben is megelőzték (bő virágzás, nagy színskála stb.). '''Dugványról szaporított ámpolna hibridek:''' [[Fájl:Csüngő petúnia – P. surfinia.jpg|bélyegkép|balra|180px|Csüngő petúnia - P. surfinia]] * Petunia Surfinia – a japán Suntory cég által nemesítés útján előállított fajtacsoport. A vad fajokkal történő többszörös visszakeresztezés és indukált [[mutáció]] eredménye. A Petunia Multiflorához hasonlóan kisebb méretű, de nagyobb tömegű virágait gyors növekedésű, 1,5 m-es hajtásokon hozza. Minden hajtása kifejezetten csüngő, magyarul futópetúnia néven is lehet vele találkozni. * Petunia Calibrachoa – ez a hibrid fajtasorozat is a japán Suntory cég nemesítése. Többszörös és részben intergenerikus keresztezés útján létrejött, még mindig fejlesztés alatt álló fajtacsoport. Jellegzetessége, hogy Petúnia-szerű virágai lényegesen kisebbek és tömegesen nyílnak egész nyáron.<ref>[http://hsornamentals.blogspot.ca/2012/10/the-value-of-growing-petchoa-supercal.html A Calibrachoa és a Petunia szülőnemzetségek hibridje a Petchoa]</ref> {{lásd|[[Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Petunia x hybrida|{{SUBPAGENAME}}}} ja38kk8gjqoqkzvyql3e1buuyeh0us9 560380 560378 2026-09-08T15:03:43Z KeFe 20 560380 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Pink petunias.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Petunia|Petunia x hybrida}} {{népies|}} :A '''petúnia''' a burgonyafélék családjába tartozó növénynemzetség. Dél-amerikai eredetű, trombitaforma virágú fajok tartoznak ide, melyeket dísznövényként az egész világon termesztenek. A legtöbb kerti petúnia hibrid (Petunia x hybrida). A petúnia név a francia nyelvből ered, ahová pedig a tupi-guaraní nyelvek 'petun' = dohány szó átvételével került. :Mintegy 25 lágyszárú, egynyári faj tartozik ebbe a nemzetségbe. Őshazája Brazília, Argentína. Nemesítésével 1830-tól foglalkoznak. Európába a 19. század elején került be két faj, a P. violaceae (syn.: P. integrifolia – ibolyás petúnia) és az önsteril P. axillaris (syn.: P. nyctaginiflora – fehér petúnia). Valószínűleg e két faj kereszteződéséből jött létre a kerti petúnia, amit azóta is nemesítenek, újabb formákat és színeket hoznak létre. Annak ellenére, hogy a nemzetség fajokban szegény, illetve a hibridek előállításában csak két faj szerepelt, mégis az egyik legváltozatosabb egynyári dísznövényünk alakult ki belőle. :Nemesítésével a 19. században elsősorban az angolok és a franciák foglalkoztak, majd a századfordulótól Németországban, Erfurt környékén alakult ki nemesítésének és magtermesztésének Európai központja. A fodros szirmú telt fajtákat 1930-ban a „Sakara” cég állította elő Japánban. Magyarországon 1930-tól foglalkoznak magtermesztésével, és 1950-től a Kertészeti Kutató Intézetben nemesítésével. Cél a bőven elágazó, alacsony, sokvirágú, betegségeknek ellenálló, homozigóta fajták előállítása, amelyek a mi körülményeinknek jobban megfelelnek, mint a külföldi fajták. :Egyéves, enyves-mirigyszőrös, elfekvő vagy felemelkedő szárú növény. Levele ép szélű, szíves-tojásdad, hosszúkás, száron ülő, szórt állású, halványzöld. Forrtszirmú virágai kocsányon, egyesével nyílnak. 5 szirom- és 5 csészelevele van. A párta keskeny csövű, széles tölcsérű, illatos, fehér rózsaszín, lila. Júniustól a fagyokig virágzik. Termése tok, igen apró magvakkal, egy grammban 5-10 ezer mag van. '''A termesztett fajták többféleképpen csoportosíthatóak:''' * [[w:homozigóta]] fajták, * dugványról szaporított [[w:klón]] fajták, * [[w:heterózis]] fajták, * dugványról szaporított ámpolna hibridek. '''Homozigóta fajták''': :Annak ellenére, hogy a heterózis fajták egyre inkább átveszik a főszerepet, a homozigóta fajtáknak még hosszú ideig nagy lesz a jelentőségük: elsősorban fél-intenzív és extrém körülmények között. * ''Pendula'' – 75–80&nbsp;cm hosszúra elnyúló ámpolnanövények. A száron a csúcs felé folyamatosan nyíló virágai 5–7&nbsp;cm átmérőjűek. * ''Nana vagy Nana Compacta Multiflora'' – 20–30&nbsp;cm magas, kis tömött bokor, sok virággal. * ''Grandiflora'' – 80–90&nbsp;cm hosszúra elnyúló, nagy virágú, balkon petúniák. Virágátmérő 10–12&nbsp;cm. * ''Grandiflora Nana'' – 25–30&nbsp;cm magas, kiültetésre is alkalmas, nagy virágú petúniák. * ''Superbissima'' – 60–80&nbsp;cm elhajló, hullámos szirmú, nagy virágú petúnia, sötéten erezett széles torokkal. Virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * ''Superbissima nana'' – 35–45&nbsp;cm, szín keverékben kapható. [[Fájl:Million Bells in rot und gelb.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Petunia Calibrachoa "Million bells"]] '''Dugványról szaporított klónfajták:''' * ''Fimbriata'' – 1880-ban állították elő, 80&nbsp;cm-re elhajló, félig telt heterozigóták. A szirom rojtos és hullámos. A virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * '' Fibriata Nana'' – 1913-ban került forgalomba. 30&nbsp;cm magas, nagy virágú rojtos petúnia. Nemesítése ma is folyik. * ''Plena'' – a párta többszörösen szabdalt, rojtos, hullámos, és így telet virág hatását kelti. Virágátmérő 5–18&nbsp;cm. '''Heterózis fajták''': :A ''Grandiflora-, Multiflora- és Fibriata Plena'' F1-fajtacsoportok tartoznak ide, melyek az elődjeiket sok tekintetben is megelőzték (bő virágzás, nagy színskála stb.). '''Dugványról szaporított ámpolna hibridek:''' [[Fájl:Csüngő petúnia – P. surfinia.jpg|bélyegkép|balra|180px|Csüngő petúnia - P. surfinia]] * Petunia Surfinia – a japán Suntory cég által nemesítés útján előállított fajtacsoport. A vad fajokkal történő többszörös visszakeresztezés és indukált [[mutáció]] eredménye. A Petunia Multiflorához hasonlóan kisebb méretű, de nagyobb tömegű virágait gyors növekedésű, 1,5 m-es hajtásokon hozza. Minden hajtása kifejezetten csüngő, magyarul futópetúnia néven is lehet vele találkozni. * Petunia Calibrachoa – ez a hibrid fajtasorozat is a japán Suntory cég nemesítése. Többszörös és részben intergenerikus keresztezés útján létrejött, még mindig fejlesztés alatt álló fajtacsoport. Jellegzetessége, hogy Petúnia-szerű virágai lényegesen kisebbek és tömegesen nyílnak egész nyáron.<ref>[http://hsornamentals.blogspot.ca/2012/10/the-value-of-growing-petchoa-supercal.html A Calibrachoa és a Petunia szülőnemzetségek hibridje a Petchoa]</ref> {{lásd|[[Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Petunia x hybrida|{{SUBPAGENAME}}}} m1i7erx5vo5704cgafz4qj906hrnuft 560381 560380 2026-09-08T15:06:25Z KeFe 20 560381 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Pink petunias.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:2019-06-21 (111) Petunia × atkinsiana (garden petunia) Bichlhäusl, Tiefgrabenrotte, Frankenfels, Austria.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Petunia × atkinsiana ]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Petunia|Petunia x hybrida}} {{népies|}} :A '''petúnia''' a burgonyafélék családjába tartozó növénynemzetség. Dél-amerikai eredetű, trombitaforma virágú fajok tartoznak ide, melyeket dísznövényként az egész világon termesztenek. A legtöbb kerti petúnia hibrid (Petunia x hybrida). A petúnia név a francia nyelvből ered, ahová pedig a tupi-guaraní nyelvek 'petun' = dohány szó átvételével került. :Mintegy 25 lágyszárú, egynyári faj tartozik ebbe a nemzetségbe. Őshazája Brazília, Argentína. Nemesítésével 1830-tól foglalkoznak. Európába a 19. század elején került be két faj, a P. violaceae (syn.: P. integrifolia – ibolyás petúnia) és az önsteril P. axillaris (syn.: P. nyctaginiflora – fehér petúnia). Valószínűleg e két faj kereszteződéséből jött létre a kerti petúnia, amit azóta is nemesítenek, újabb formákat és színeket hoznak létre. Annak ellenére, hogy a nemzetség fajokban szegény, illetve a hibridek előállításában csak két faj szerepelt, mégis az egyik legváltozatosabb egynyári dísznövényünk alakult ki belőle. :Nemesítésével a 19. században elsősorban az angolok és a franciák foglalkoztak, majd a századfordulótól Németországban, Erfurt környékén alakult ki nemesítésének és magtermesztésének Európai központja. A fodros szirmú telt fajtákat 1930-ban a „Sakara” cég állította elő Japánban. Magyarországon 1930-tól foglalkoznak magtermesztésével, és 1950-től a Kertészeti Kutató Intézetben nemesítésével. Cél a bőven elágazó, alacsony, sokvirágú, betegségeknek ellenálló, homozigóta fajták előállítása, amelyek a mi körülményeinknek jobban megfelelnek, mint a külföldi fajták. :Egyéves, enyves-mirigyszőrös, elfekvő vagy felemelkedő szárú növény. Levele ép szélű, szíves-tojásdad, hosszúkás, száron ülő, szórt állású, halványzöld. Forrtszirmú virágai kocsányon, egyesével nyílnak. 5 szirom- és 5 csészelevele van. A párta keskeny csövű, széles tölcsérű, illatos, fehér rózsaszín, lila. Júniustól a fagyokig virágzik. Termése tok, igen apró magvakkal, egy grammban 5-10 ezer mag van. '''A termesztett fajták többféleképpen csoportosíthatóak:''' * [[w:homozigóta]] fajták, * dugványról szaporított [[w:klón]] fajták, * [[w:heterózis]] fajták, * dugványról szaporított ámpolna hibridek. '''Homozigóta fajták''': :Annak ellenére, hogy a heterózis fajták egyre inkább átveszik a főszerepet, a homozigóta fajtáknak még hosszú ideig nagy lesz a jelentőségük: elsősorban fél-intenzív és extrém körülmények között. * ''Pendula'' – 75–80&nbsp;cm hosszúra elnyúló ámpolnanövények. A száron a csúcs felé folyamatosan nyíló virágai 5–7&nbsp;cm átmérőjűek. * ''Nana vagy Nana Compacta Multiflora'' – 20–30&nbsp;cm magas, kis tömött bokor, sok virággal. * ''Grandiflora'' – 80–90&nbsp;cm hosszúra elnyúló, nagy virágú, balkon petúniák. Virágátmérő 10–12&nbsp;cm. * ''Grandiflora Nana'' – 25–30&nbsp;cm magas, kiültetésre is alkalmas, nagy virágú petúniák. * ''Superbissima'' – 60–80&nbsp;cm elhajló, hullámos szirmú, nagy virágú petúnia, sötéten erezett széles torokkal. Virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * ''Superbissima nana'' – 35–45&nbsp;cm, szín keverékben kapható. [[Fájl:Million Bells in rot und gelb.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Petunia Calibrachoa "Million bells"]] '''Dugványról szaporított klónfajták:''' * ''Fimbriata'' – 1880-ban állították elő, 80&nbsp;cm-re elhajló, félig telt heterozigóták. A szirom rojtos és hullámos. A virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * '' Fibriata Nana'' – 1913-ban került forgalomba. 30&nbsp;cm magas, nagy virágú rojtos petúnia. Nemesítése ma is folyik. * ''Plena'' – a párta többszörösen szabdalt, rojtos, hullámos, és így telet virág hatását kelti. Virágátmérő 5–18&nbsp;cm. '''Heterózis fajták''': :A ''Grandiflora-, Multiflora- és Fibriata Plena'' F1-fajtacsoportok tartoznak ide, melyek az elődjeiket sok tekintetben is megelőzték (bő virágzás, nagy színskála stb.). '''Dugványról szaporított ámpolna hibridek:''' [[Fájl:Csüngő petúnia – P. surfinia.jpg|bélyegkép|balra|180px|Csüngő petúnia - P. surfinia]] * Petunia Surfinia – a japán Suntory cég által nemesítés útján előállított fajtacsoport. A vad fajokkal történő többszörös visszakeresztezés és indukált [[mutáció]] eredménye. A Petunia Multiflorához hasonlóan kisebb méretű, de nagyobb tömegű virágait gyors növekedésű, 1,5 m-es hajtásokon hozza. Minden hajtása kifejezetten csüngő, magyarul futópetúnia néven is lehet vele találkozni. * Petunia Calibrachoa – ez a hibrid fajtasorozat is a japán Suntory cég nemesítése. Többszörös és részben intergenerikus keresztezés útján létrejött, még mindig fejlesztés alatt álló fajtacsoport. Jellegzetessége, hogy Petúnia-szerű virágai lényegesen kisebbek és tömegesen nyílnak egész nyáron.<ref>[http://hsornamentals.blogspot.ca/2012/10/the-value-of-growing-petchoa-supercal.html A Calibrachoa és a Petunia szülőnemzetségek hibridje a Petchoa]</ref> {{lásd|[[Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Petunia hybrida|{{SUBPAGENAME}}}} p49br4ncck5hxnmdk1icf0ayvacdfum 560382 560381 2026-09-08T15:08:07Z KeFe 20 560382 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Pink petunias.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:2019-06-21 (111) Petunia × atkinsiana (garden petunia) Bichlhäusl, Tiefgrabenrotte, Frankenfels, Austria.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Petunia × atkinsiana ]] [[Fájl:Pétunias blancs.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Pétunias blancs]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Petunia|Petunia x hybrida}} {{népies|}} :A '''petúnia''' a burgonyafélék családjába tartozó növénynemzetség. Dél-amerikai eredetű, trombitaforma virágú fajok tartoznak ide, melyeket dísznövényként az egész világon termesztenek. A legtöbb kerti petúnia hibrid (Petunia x hybrida). A petúnia név a francia nyelvből ered, ahová pedig a tupi-guaraní nyelvek 'petun' = dohány szó átvételével került. :Mintegy 25 lágyszárú, egynyári faj tartozik ebbe a nemzetségbe. Őshazája Brazília, Argentína. Nemesítésével 1830-tól foglalkoznak. Európába a 19. század elején került be két faj, a P. violaceae (syn.: P. integrifolia – ibolyás petúnia) és az önsteril P. axillaris (syn.: P. nyctaginiflora – fehér petúnia). Valószínűleg e két faj kereszteződéséből jött létre a kerti petúnia, amit azóta is nemesítenek, újabb formákat és színeket hoznak létre. Annak ellenére, hogy a nemzetség fajokban szegény, illetve a hibridek előállításában csak két faj szerepelt, mégis az egyik legváltozatosabb egynyári dísznövényünk alakult ki belőle. :Nemesítésével a 19. században elsősorban az angolok és a franciák foglalkoztak, majd a századfordulótól Németországban, Erfurt környékén alakult ki nemesítésének és magtermesztésének Európai központja. A fodros szirmú telt fajtákat 1930-ban a „Sakara” cég állította elő Japánban. Magyarországon 1930-tól foglalkoznak magtermesztésével, és 1950-től a Kertészeti Kutató Intézetben nemesítésével. Cél a bőven elágazó, alacsony, sokvirágú, betegségeknek ellenálló, homozigóta fajták előállítása, amelyek a mi körülményeinknek jobban megfelelnek, mint a külföldi fajták. :Egyéves, enyves-mirigyszőrös, elfekvő vagy felemelkedő szárú növény. Levele ép szélű, szíves-tojásdad, hosszúkás, száron ülő, szórt állású, halványzöld. Forrtszirmú virágai kocsányon, egyesével nyílnak. 5 szirom- és 5 csészelevele van. A párta keskeny csövű, széles tölcsérű, illatos, fehér rózsaszín, lila. Júniustól a fagyokig virágzik. Termése tok, igen apró magvakkal, egy grammban 5-10 ezer mag van. '''A termesztett fajták többféleképpen csoportosíthatóak:''' * [[w:homozigóta]] fajták, * dugványról szaporított [[w:klón]] fajták, * [[w:heterózis]] fajták, * dugványról szaporított ámpolna hibridek. '''Homozigóta fajták''': :Annak ellenére, hogy a heterózis fajták egyre inkább átveszik a főszerepet, a homozigóta fajtáknak még hosszú ideig nagy lesz a jelentőségük: elsősorban fél-intenzív és extrém körülmények között. * ''Pendula'' – 75–80&nbsp;cm hosszúra elnyúló ámpolnanövények. A száron a csúcs felé folyamatosan nyíló virágai 5–7&nbsp;cm átmérőjűek. * ''Nana vagy Nana Compacta Multiflora'' – 20–30&nbsp;cm magas, kis tömött bokor, sok virággal. * ''Grandiflora'' – 80–90&nbsp;cm hosszúra elnyúló, nagy virágú, balkon petúniák. Virágátmérő 10–12&nbsp;cm. * ''Grandiflora Nana'' – 25–30&nbsp;cm magas, kiültetésre is alkalmas, nagy virágú petúniák. * ''Superbissima'' – 60–80&nbsp;cm elhajló, hullámos szirmú, nagy virágú petúnia, sötéten erezett széles torokkal. Virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * ''Superbissima nana'' – 35–45&nbsp;cm, szín keverékben kapható. [[Fájl:Million Bells in rot und gelb.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Petunia Calibrachoa "Million bells"]] '''Dugványról szaporított klónfajták:''' * ''Fimbriata'' – 1880-ban állították elő, 80&nbsp;cm-re elhajló, félig telt heterozigóták. A szirom rojtos és hullámos. A virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * '' Fibriata Nana'' – 1913-ban került forgalomba. 30&nbsp;cm magas, nagy virágú rojtos petúnia. Nemesítése ma is folyik. * ''Plena'' – a párta többszörösen szabdalt, rojtos, hullámos, és így telet virág hatását kelti. Virágátmérő 5–18&nbsp;cm. '''Heterózis fajták''': :A ''Grandiflora-, Multiflora- és Fibriata Plena'' F1-fajtacsoportok tartoznak ide, melyek az elődjeiket sok tekintetben is megelőzték (bő virágzás, nagy színskála stb.). '''Dugványról szaporított ámpolna hibridek:''' [[Fájl:Csüngő petúnia – P. surfinia.jpg|bélyegkép|balra|180px|Csüngő petúnia - P. surfinia]] * Petunia Surfinia – a japán Suntory cég által nemesítés útján előállított fajtacsoport. A vad fajokkal történő többszörös visszakeresztezés és indukált [[mutáció]] eredménye. A Petunia Multiflorához hasonlóan kisebb méretű, de nagyobb tömegű virágait gyors növekedésű, 1,5 m-es hajtásokon hozza. Minden hajtása kifejezetten csüngő, magyarul futópetúnia néven is lehet vele találkozni. * Petunia Calibrachoa – ez a hibrid fajtasorozat is a japán Suntory cég nemesítése. Többszörös és részben intergenerikus keresztezés útján létrejött, még mindig fejlesztés alatt álló fajtacsoport. Jellegzetessége, hogy Petúnia-szerű virágai lényegesen kisebbek és tömegesen nyílnak egész nyáron.<ref>[http://hsornamentals.blogspot.ca/2012/10/the-value-of-growing-petchoa-supercal.html A Calibrachoa és a Petunia szülőnemzetségek hibridje a Petchoa]</ref> {{lásd|[[Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Petunia hybrida|{{SUBPAGENAME}}}} cc5dat3pipx5083gbc4d8d09a2aryz4 560383 560382 2026-09-08T15:09:46Z KeFe 20 560383 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Pink petunias.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Petunia–IMG 6393 02.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Petunia]] [[Fájl:2019-06-21 (111) Petunia × atkinsiana (garden petunia) Bichlhäusl, Tiefgrabenrotte, Frankenfels, Austria.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Petunia × atkinsiana ]] [[Fájl:Pétunias blancs.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Pétunias blancs]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Petunia|Petunia x hybrida}} {{népies|}} :A '''petúnia''' a burgonyafélék családjába tartozó növénynemzetség. Dél-amerikai eredetű, trombitaforma virágú fajok tartoznak ide, melyeket dísznövényként az egész világon termesztenek. A legtöbb kerti petúnia hibrid (Petunia x hybrida). A petúnia név a francia nyelvből ered, ahová pedig a tupi-guaraní nyelvek 'petun' = dohány szó átvételével került. :Mintegy 25 lágyszárú, egynyári faj tartozik ebbe a nemzetségbe. Őshazája Brazília, Argentína. Nemesítésével 1830-tól foglalkoznak. Európába a 19. század elején került be két faj, a P. violaceae (syn.: P. integrifolia – ibolyás petúnia) és az önsteril P. axillaris (syn.: P. nyctaginiflora – fehér petúnia). Valószínűleg e két faj kereszteződéséből jött létre a kerti petúnia, amit azóta is nemesítenek, újabb formákat és színeket hoznak létre. Annak ellenére, hogy a nemzetség fajokban szegény, illetve a hibridek előállításában csak két faj szerepelt, mégis az egyik legváltozatosabb egynyári dísznövényünk alakult ki belőle. :Nemesítésével a 19. században elsősorban az angolok és a franciák foglalkoztak, majd a századfordulótól Németországban, Erfurt környékén alakult ki nemesítésének és magtermesztésének Európai központja. A fodros szirmú telt fajtákat 1930-ban a „Sakara” cég állította elő Japánban. Magyarországon 1930-tól foglalkoznak magtermesztésével, és 1950-től a Kertészeti Kutató Intézetben nemesítésével. Cél a bőven elágazó, alacsony, sokvirágú, betegségeknek ellenálló, homozigóta fajták előállítása, amelyek a mi körülményeinknek jobban megfelelnek, mint a külföldi fajták. :Egyéves, enyves-mirigyszőrös, elfekvő vagy felemelkedő szárú növény. Levele ép szélű, szíves-tojásdad, hosszúkás, száron ülő, szórt állású, halványzöld. Forrtszirmú virágai kocsányon, egyesével nyílnak. 5 szirom- és 5 csészelevele van. A párta keskeny csövű, széles tölcsérű, illatos, fehér rózsaszín, lila. Júniustól a fagyokig virágzik. Termése tok, igen apró magvakkal, egy grammban 5-10 ezer mag van. '''A termesztett fajták többféleképpen csoportosíthatóak:''' * [[w:homozigóta]] fajták, * dugványról szaporított [[w:klón]] fajták, * [[w:heterózis]] fajták, * dugványról szaporított ámpolna hibridek. '''Homozigóta fajták''': :Annak ellenére, hogy a heterózis fajták egyre inkább átveszik a főszerepet, a homozigóta fajtáknak még hosszú ideig nagy lesz a jelentőségük: elsősorban fél-intenzív és extrém körülmények között. * ''Pendula'' – 75–80&nbsp;cm hosszúra elnyúló ámpolnanövények. A száron a csúcs felé folyamatosan nyíló virágai 5–7&nbsp;cm átmérőjűek. * ''Nana vagy Nana Compacta Multiflora'' – 20–30&nbsp;cm magas, kis tömött bokor, sok virággal. * ''Grandiflora'' – 80–90&nbsp;cm hosszúra elnyúló, nagy virágú, balkon petúniák. Virágátmérő 10–12&nbsp;cm. * ''Grandiflora Nana'' – 25–30&nbsp;cm magas, kiültetésre is alkalmas, nagy virágú petúniák. * ''Superbissima'' – 60–80&nbsp;cm elhajló, hullámos szirmú, nagy virágú petúnia, sötéten erezett széles torokkal. Virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * ''Superbissima nana'' – 35–45&nbsp;cm, szín keverékben kapható. [[Fájl:Million Bells in rot und gelb.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Petunia Calibrachoa "Million bells"]] '''Dugványról szaporított klónfajták:''' * ''Fimbriata'' – 1880-ban állították elő, 80&nbsp;cm-re elhajló, félig telt heterozigóták. A szirom rojtos és hullámos. A virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * '' Fibriata Nana'' – 1913-ban került forgalomba. 30&nbsp;cm magas, nagy virágú rojtos petúnia. Nemesítése ma is folyik. * ''Plena'' – a párta többszörösen szabdalt, rojtos, hullámos, és így telet virág hatását kelti. Virágátmérő 5–18&nbsp;cm. '''Heterózis fajták''': :A ''Grandiflora-, Multiflora- és Fibriata Plena'' F1-fajtacsoportok tartoznak ide, melyek az elődjeiket sok tekintetben is megelőzték (bő virágzás, nagy színskála stb.). '''Dugványról szaporított ámpolna hibridek:''' [[Fájl:Csüngő petúnia – P. surfinia.jpg|bélyegkép|balra|180px|Csüngő petúnia - P. surfinia]] * Petunia Surfinia – a japán Suntory cég által nemesítés útján előállított fajtacsoport. A vad fajokkal történő többszörös visszakeresztezés és indukált [[mutáció]] eredménye. A Petunia Multiflorához hasonlóan kisebb méretű, de nagyobb tömegű virágait gyors növekedésű, 1,5 m-es hajtásokon hozza. Minden hajtása kifejezetten csüngő, magyarul futópetúnia néven is lehet vele találkozni. * Petunia Calibrachoa – ez a hibrid fajtasorozat is a japán Suntory cég nemesítése. Többszörös és részben intergenerikus keresztezés útján létrejött, még mindig fejlesztés alatt álló fajtacsoport. Jellegzetessége, hogy Petúnia-szerű virágai lényegesen kisebbek és tömegesen nyílnak egész nyáron.<ref>[http://hsornamentals.blogspot.ca/2012/10/the-value-of-growing-petchoa-supercal.html A Calibrachoa és a Petunia szülőnemzetségek hibridje a Petchoa]</ref> {{lásd|[[Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Petunia hybrida|{{SUBPAGENAME}}}} 7qwoh61g0dc9u5l02aqe66nz43iv2x9 560384 560383 2026-09-08T15:12:40Z KeFe 20 560384 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Pink petunias.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Petunia–IMG 6393 02.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Petunia]] [[Fájl:2019-06-21 (111) Petunia × atkinsiana (garden petunia) Bichlhäusl, Tiefgrabenrotte, Frankenfels, Austria.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Petunia × atkinsiana]] [[Fájl:P1000491 Petunia axillaris (Solanaceae) Flower.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Petunia axillaris]] [[Fájl:Pétunias blancs.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Pétunias blancs]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Petunia|Petunia x hybrida}} {{népies|}} :A '''petúnia''' a burgonyafélék családjába tartozó növénynemzetség. Dél-amerikai eredetű, trombitaforma virágú fajok tartoznak ide, melyeket dísznövényként az egész világon termesztenek. A legtöbb kerti petúnia hibrid (Petunia x hybrida). A petúnia név a francia nyelvből ered, ahová pedig a tupi-guaraní nyelvek 'petun' = dohány szó átvételével került. :Mintegy 25 lágyszárú, egynyári faj tartozik ebbe a nemzetségbe. Őshazája Brazília, Argentína. Nemesítésével 1830-tól foglalkoznak. Európába a 19. század elején került be két faj, a P. violaceae (syn.: P. integrifolia – ibolyás petúnia) és az önsteril P. axillaris (syn.: P. nyctaginiflora – fehér petúnia). Valószínűleg e két faj kereszteződéséből jött létre a kerti petúnia, amit azóta is nemesítenek, újabb formákat és színeket hoznak létre. Annak ellenére, hogy a nemzetség fajokban szegény, illetve a hibridek előállításában csak két faj szerepelt, mégis az egyik legváltozatosabb egynyári dísznövényünk alakult ki belőle. :Nemesítésével a 19. században elsősorban az angolok és a franciák foglalkoztak, majd a századfordulótól Németországban, Erfurt környékén alakult ki nemesítésének és magtermesztésének Európai központja. A fodros szirmú telt fajtákat 1930-ban a „Sakara” cég állította elő Japánban. Magyarországon 1930-tól foglalkoznak magtermesztésével, és 1950-től a Kertészeti Kutató Intézetben nemesítésével. Cél a bőven elágazó, alacsony, sokvirágú, betegségeknek ellenálló, homozigóta fajták előállítása, amelyek a mi körülményeinknek jobban megfelelnek, mint a külföldi fajták. :Egyéves, enyves-mirigyszőrös, elfekvő vagy felemelkedő szárú növény. Levele ép szélű, szíves-tojásdad, hosszúkás, száron ülő, szórt állású, halványzöld. Forrtszirmú virágai kocsányon, egyesével nyílnak. 5 szirom- és 5 csészelevele van. A párta keskeny csövű, széles tölcsérű, illatos, fehér rózsaszín, lila. Júniustól a fagyokig virágzik. Termése tok, igen apró magvakkal, egy grammban 5-10 ezer mag van. '''A termesztett fajták többféleképpen csoportosíthatóak:''' * [[w:homozigóta]] fajták, * dugványról szaporított [[w:klón]] fajták, * [[w:heterózis]] fajták, * dugványról szaporított ámpolna hibridek. '''Homozigóta fajták''': :Annak ellenére, hogy a heterózis fajták egyre inkább átveszik a főszerepet, a homozigóta fajtáknak még hosszú ideig nagy lesz a jelentőségük: elsősorban fél-intenzív és extrém körülmények között. * ''Pendula'' – 75–80&nbsp;cm hosszúra elnyúló ámpolnanövények. A száron a csúcs felé folyamatosan nyíló virágai 5–7&nbsp;cm átmérőjűek. * ''Nana vagy Nana Compacta Multiflora'' – 20–30&nbsp;cm magas, kis tömött bokor, sok virággal. * ''Grandiflora'' – 80–90&nbsp;cm hosszúra elnyúló, nagy virágú, balkon petúniák. Virágátmérő 10–12&nbsp;cm. * ''Grandiflora Nana'' – 25–30&nbsp;cm magas, kiültetésre is alkalmas, nagy virágú petúniák. * ''Superbissima'' – 60–80&nbsp;cm elhajló, hullámos szirmú, nagy virágú petúnia, sötéten erezett széles torokkal. Virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * ''Superbissima nana'' – 35–45&nbsp;cm, szín keverékben kapható. [[Fájl:Million Bells in rot und gelb.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Petunia Calibrachoa "Million bells"]] '''Dugványról szaporított klónfajták:''' * ''Fimbriata'' – 1880-ban állították elő, 80&nbsp;cm-re elhajló, félig telt heterozigóták. A szirom rojtos és hullámos. A virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * '' Fibriata Nana'' – 1913-ban került forgalomba. 30&nbsp;cm magas, nagy virágú rojtos petúnia. Nemesítése ma is folyik. * ''Plena'' – a párta többszörösen szabdalt, rojtos, hullámos, és így telet virág hatását kelti. Virágátmérő 5–18&nbsp;cm. '''Heterózis fajták''': :A ''Grandiflora-, Multiflora- és Fibriata Plena'' F1-fajtacsoportok tartoznak ide, melyek az elődjeiket sok tekintetben is megelőzték (bő virágzás, nagy színskála stb.). '''Dugványról szaporított ámpolna hibridek:''' [[Fájl:Csüngő petúnia – P. surfinia.jpg|bélyegkép|balra|180px|Csüngő petúnia - P. surfinia]] * Petunia Surfinia – a japán Suntory cég által nemesítés útján előállított fajtacsoport. A vad fajokkal történő többszörös visszakeresztezés és indukált [[mutáció]] eredménye. A Petunia Multiflorához hasonlóan kisebb méretű, de nagyobb tömegű virágait gyors növekedésű, 1,5 m-es hajtásokon hozza. Minden hajtása kifejezetten csüngő, magyarul futópetúnia néven is lehet vele találkozni. * Petunia Calibrachoa – ez a hibrid fajtasorozat is a japán Suntory cég nemesítése. Többszörös és részben intergenerikus keresztezés útján létrejött, még mindig fejlesztés alatt álló fajtacsoport. Jellegzetessége, hogy Petúnia-szerű virágai lényegesen kisebbek és tömegesen nyílnak egész nyáron.<ref>[http://hsornamentals.blogspot.ca/2012/10/the-value-of-growing-petchoa-supercal.html A Calibrachoa és a Petunia szülőnemzetségek hibridje a Petchoa]</ref> {{lásd|[[Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Petunia hybrida|{{SUBPAGENAME}}}} 6rgvfdjnkug286p5jyk2og68kde9ww0 560385 560384 2026-09-08T15:16:27Z KeFe 20 560385 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Pink petunias.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Petunia–IMG 6393 02.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Petunia]] [[Fájl:2019-06-21 (111) Petunia × atkinsiana (garden petunia) Bichlhäusl, Tiefgrabenrotte, Frankenfels, Austria.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Petunia × atkinsiana]] [[Fájl:P1000491 Petunia axillaris (Solanaceae) Flower.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Petunia axillaris]] [[Fájl:Pétunias blancs.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Pétunias blancs]] [[Fájl:Petunia integrifolia 1zz.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Petunia integrifolia]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Petunia|Petunia x hybrida}} {{népies|}} :A '''petúnia''' a burgonyafélék családjába tartozó növénynemzetség. Dél-amerikai eredetű, trombitaforma virágú fajok tartoznak ide, melyeket dísznövényként az egész világon termesztenek. A legtöbb kerti petúnia hibrid (Petunia x hybrida). A petúnia név a francia nyelvből ered, ahová pedig a tupi-guaraní nyelvek 'petun' = dohány szó átvételével került. :Mintegy 25 lágyszárú, egynyári faj tartozik ebbe a nemzetségbe. Őshazája Brazília, Argentína. Nemesítésével 1830-tól foglalkoznak. Európába a 19. század elején került be két faj, a P. violaceae (syn.: P. integrifolia – ibolyás petúnia) és az önsteril P. axillaris (syn.: P. nyctaginiflora – fehér petúnia). Valószínűleg e két faj kereszteződéséből jött létre a kerti petúnia, amit azóta is nemesítenek, újabb formákat és színeket hoznak létre. Annak ellenére, hogy a nemzetség fajokban szegény, illetve a hibridek előállításában csak két faj szerepelt, mégis az egyik legváltozatosabb egynyári dísznövényünk alakult ki belőle. :Nemesítésével a 19. században elsősorban az angolok és a franciák foglalkoztak, majd a századfordulótól Németországban, Erfurt környékén alakult ki nemesítésének és magtermesztésének Európai központja. A fodros szirmú telt fajtákat 1930-ban a „Sakara” cég állította elő Japánban. Magyarországon 1930-tól foglalkoznak magtermesztésével, és 1950-től a Kertészeti Kutató Intézetben nemesítésével. Cél a bőven elágazó, alacsony, sokvirágú, betegségeknek ellenálló, homozigóta fajták előállítása, amelyek a mi körülményeinknek jobban megfelelnek, mint a külföldi fajták. :Egyéves, enyves-mirigyszőrös, elfekvő vagy felemelkedő szárú növény. Levele ép szélű, szíves-tojásdad, hosszúkás, száron ülő, szórt állású, halványzöld. Forrtszirmú virágai kocsányon, egyesével nyílnak. 5 szirom- és 5 csészelevele van. A párta keskeny csövű, széles tölcsérű, illatos, fehér rózsaszín, lila. Júniustól a fagyokig virágzik. Termése tok, igen apró magvakkal, egy grammban 5-10 ezer mag van. '''A termesztett fajták többféleképpen csoportosíthatóak:''' * [[w:homozigóta]] fajták, * dugványról szaporított [[w:klón]] fajták, * [[w:heterózis]] fajták, * dugványról szaporított ámpolna hibridek. '''Homozigóta fajták''': :Annak ellenére, hogy a heterózis fajták egyre inkább átveszik a főszerepet, a homozigóta fajtáknak még hosszú ideig nagy lesz a jelentőségük: elsősorban fél-intenzív és extrém körülmények között. * ''Pendula'' – 75–80&nbsp;cm hosszúra elnyúló ámpolnanövények. A száron a csúcs felé folyamatosan nyíló virágai 5–7&nbsp;cm átmérőjűek. * ''Nana vagy Nana Compacta Multiflora'' – 20–30&nbsp;cm magas, kis tömött bokor, sok virággal. * ''Grandiflora'' – 80–90&nbsp;cm hosszúra elnyúló, nagy virágú, balkon petúniák. Virágátmérő 10–12&nbsp;cm. * ''Grandiflora Nana'' – 25–30&nbsp;cm magas, kiültetésre is alkalmas, nagy virágú petúniák. * ''Superbissima'' – 60–80&nbsp;cm elhajló, hullámos szirmú, nagy virágú petúnia, sötéten erezett széles torokkal. Virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * ''Superbissima nana'' – 35–45&nbsp;cm, szín keverékben kapható. [[Fájl:Million Bells in rot und gelb.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Petunia Calibrachoa "Million bells"]] '''Dugványról szaporított klónfajták:''' * ''Fimbriata'' – 1880-ban állították elő, 80&nbsp;cm-re elhajló, félig telt heterozigóták. A szirom rojtos és hullámos. A virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * '' Fibriata Nana'' – 1913-ban került forgalomba. 30&nbsp;cm magas, nagy virágú rojtos petúnia. Nemesítése ma is folyik. * ''Plena'' – a párta többszörösen szabdalt, rojtos, hullámos, és így telet virág hatását kelti. Virágátmérő 5–18&nbsp;cm. '''Heterózis fajták''': :A ''Grandiflora-, Multiflora- és Fibriata Plena'' F1-fajtacsoportok tartoznak ide, melyek az elődjeiket sok tekintetben is megelőzték (bő virágzás, nagy színskála stb.). '''Dugványról szaporított ámpolna hibridek:''' [[Fájl:Csüngő petúnia – P. surfinia.jpg|bélyegkép|balra|180px|Csüngő petúnia - P. surfinia]] * Petunia Surfinia – a japán Suntory cég által nemesítés útján előállított fajtacsoport. A vad fajokkal történő többszörös visszakeresztezés és indukált [[mutáció]] eredménye. A Petunia Multiflorához hasonlóan kisebb méretű, de nagyobb tömegű virágait gyors növekedésű, 1,5 m-es hajtásokon hozza. Minden hajtása kifejezetten csüngő, magyarul futópetúnia néven is lehet vele találkozni. * Petunia Calibrachoa – ez a hibrid fajtasorozat is a japán Suntory cég nemesítése. Többszörös és részben intergenerikus keresztezés útján létrejött, még mindig fejlesztés alatt álló fajtacsoport. Jellegzetessége, hogy Petúnia-szerű virágai lényegesen kisebbek és tömegesen nyílnak egész nyáron.<ref>[http://hsornamentals.blogspot.ca/2012/10/the-value-of-growing-petchoa-supercal.html A Calibrachoa és a Petunia szülőnemzetségek hibridje a Petchoa]</ref> {{lásd|[[Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Petunia hybrida|{{SUBPAGENAME}}}} sa96oeyscvz001lvyrfyei7n7lqwz2r 560386 560385 2026-09-08T15:18:21Z KeFe 20 560386 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Pink petunias.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Petunia–IMG 6393 02.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Petunia]] [[Fájl:2019-06-21 (111) Petunia × atkinsiana (garden petunia) Bichlhäusl, Tiefgrabenrotte, Frankenfels, Austria.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Petunia × atkinsiana]] [[Fájl:P1000491 Petunia axillaris (Solanaceae) Flower.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Petunia axillaris]] [[Fájl:Pétunias blancs.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Pétunias blancs]] [[Fájl:Petunia integrifolia 1zz.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Petunia integrifolia]] [[Fájl:Million Bells in rot und gelb.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Petunia Calibrachoa "Million bells"]] [[Fájl:Csüngő petúnia – P. surfinia.jpg|bélyegkép|balra|180px|Csüngő petúnia - P. surfinia]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Petunia|Petunia x hybrida}} {{népies|}} :A '''petúnia''' a burgonyafélék családjába tartozó növénynemzetség. Dél-amerikai eredetű, trombitaforma virágú fajok tartoznak ide, melyeket dísznövényként az egész világon termesztenek. A legtöbb kerti petúnia hibrid (Petunia x hybrida). A petúnia név a francia nyelvből ered, ahová pedig a tupi-guaraní nyelvek 'petun' = dohány szó átvételével került. :Mintegy 25 lágyszárú, egynyári faj tartozik ebbe a nemzetségbe. Őshazája Brazília, Argentína. Nemesítésével 1830-tól foglalkoznak. Európába a 19. század elején került be két faj, a P. violaceae (syn.: P. integrifolia – ibolyás petúnia) és az önsteril P. axillaris (syn.: P. nyctaginiflora – fehér petúnia). Valószínűleg e két faj kereszteződéséből jött létre a kerti petúnia, amit azóta is nemesítenek, újabb formákat és színeket hoznak létre. Annak ellenére, hogy a nemzetség fajokban szegény, illetve a hibridek előállításában csak két faj szerepelt, mégis az egyik legváltozatosabb egynyári dísznövényünk alakult ki belőle. :Nemesítésével a 19. században elsősorban az angolok és a franciák foglalkoztak, majd a századfordulótól Németországban, Erfurt környékén alakult ki nemesítésének és magtermesztésének Európai központja. A fodros szirmú telt fajtákat 1930-ban a „Sakara” cég állította elő Japánban. Magyarországon 1930-tól foglalkoznak magtermesztésével, és 1950-től a Kertészeti Kutató Intézetben nemesítésével. Cél a bőven elágazó, alacsony, sokvirágú, betegségeknek ellenálló, homozigóta fajták előállítása, amelyek a mi körülményeinknek jobban megfelelnek, mint a külföldi fajták. :Egyéves, enyves-mirigyszőrös, elfekvő vagy felemelkedő szárú növény. Levele ép szélű, szíves-tojásdad, hosszúkás, száron ülő, szórt állású, halványzöld. Forrtszirmú virágai kocsányon, egyesével nyílnak. 5 szirom- és 5 csészelevele van. A párta keskeny csövű, széles tölcsérű, illatos, fehér rózsaszín, lila. Júniustól a fagyokig virágzik. Termése tok, igen apró magvakkal, egy grammban 5-10 ezer mag van. '''A termesztett fajták többféleképpen csoportosíthatóak:''' * [[w:homozigóta]] fajták, * dugványról szaporított [[w:klón]] fajták, * [[w:heterózis]] fajták, * dugványról szaporított ámpolna hibridek. '''Homozigóta fajták''': :Annak ellenére, hogy a heterózis fajták egyre inkább átveszik a főszerepet, a homozigóta fajtáknak még hosszú ideig nagy lesz a jelentőségük: elsősorban fél-intenzív és extrém körülmények között. * ''Pendula'' – 75–80&nbsp;cm hosszúra elnyúló ámpolnanövények. A száron a csúcs felé folyamatosan nyíló virágai 5–7&nbsp;cm átmérőjűek. * ''Nana vagy Nana Compacta Multiflora'' – 20–30&nbsp;cm magas, kis tömött bokor, sok virággal. * ''Grandiflora'' – 80–90&nbsp;cm hosszúra elnyúló, nagy virágú, balkon petúniák. Virágátmérő 10–12&nbsp;cm. * ''Grandiflora Nana'' – 25–30&nbsp;cm magas, kiültetésre is alkalmas, nagy virágú petúniák. * ''Superbissima'' – 60–80&nbsp;cm elhajló, hullámos szirmú, nagy virágú petúnia, sötéten erezett széles torokkal. Virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * ''Superbissima nana'' – 35–45&nbsp;cm, szín keverékben kapható. '''Dugványról szaporított klónfajták:''' * ''Fimbriata'' – 1880-ban állították elő, 80&nbsp;cm-re elhajló, félig telt heterozigóták. A szirom rojtos és hullámos. A virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * '' Fibriata Nana'' – 1913-ban került forgalomba. 30&nbsp;cm magas, nagy virágú rojtos petúnia. Nemesítése ma is folyik. * ''Plena'' – a párta többszörösen szabdalt, rojtos, hullámos, és így telet virág hatását kelti. Virágátmérő 5–18&nbsp;cm. '''Heterózis fajták''': :A ''Grandiflora-, Multiflora- és Fibriata Plena'' F1-fajtacsoportok tartoznak ide, melyek az elődjeiket sok tekintetben is megelőzték (bő virágzás, nagy színskála stb.). '''Dugványról szaporított ámpolna hibridek:''' * Petunia Surfinia – a japán Suntory cég által nemesítés útján előállított fajtacsoport. A vad fajokkal történő többszörös visszakeresztezés és indukált [[mutáció]] eredménye. A Petunia Multiflorához hasonlóan kisebb méretű, de nagyobb tömegű virágait gyors növekedésű, 1,5 m-es hajtásokon hozza. Minden hajtása kifejezetten csüngő, magyarul futópetúnia néven is lehet vele találkozni. * Petunia Calibrachoa – ez a hibrid fajtasorozat is a japán Suntory cég nemesítése. Többszörös és részben intergenerikus keresztezés útján létrejött, még mindig fejlesztés alatt álló fajtacsoport. Jellegzetessége, hogy Petúnia-szerű virágai lényegesen kisebbek és tömegesen nyílnak egész nyáron.<ref>[http://hsornamentals.blogspot.ca/2012/10/the-value-of-growing-petchoa-supercal.html A Calibrachoa és a Petunia szülőnemzetségek hibridje a Petchoa]</ref> {{lásd|[[Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Petunia hybrida|{{SUBPAGENAME}}}} gb58yoxbwghnu5u0kim296z84f8wrgw 560387 560386 2026-09-08T15:19:15Z KeFe 20 560387 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Pink petunias.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Petunia–IMG 6393 02.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Petunia]] [[Fájl:2019-06-21 (111) Petunia × atkinsiana (garden petunia) Bichlhäusl, Tiefgrabenrotte, Frankenfels, Austria.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Petunia × atkinsiana]] [[Fájl:P1000491 Petunia axillaris (Solanaceae) Flower.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Petunia axillaris]] [[Fájl:Pétunias blancs.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Pétunias blancs]] [[Fájl:Petunia integrifolia 1zz.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Petunia integrifolia]] [[Fájl:Million Bells in rot und gelb.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Petunia Calibrachoa "Million bells"]] [[Fájl:Csüngő petúnia – P. surfinia.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Csüngő petúnia - P. surfinia]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Petunia|Petunia x hybrida}} {{népies|}} :A '''petúnia''' a burgonyafélék családjába tartozó növénynemzetség. Dél-amerikai eredetű, trombitaforma virágú fajok tartoznak ide, melyeket dísznövényként az egész világon termesztenek. A legtöbb kerti petúnia hibrid (Petunia x hybrida). A petúnia név a francia nyelvből ered, ahová pedig a tupi-guaraní nyelvek 'petun' = dohány szó átvételével került. :Mintegy 25 lágyszárú, egynyári faj tartozik ebbe a nemzetségbe. Őshazája Brazília, Argentína. Nemesítésével 1830-tól foglalkoznak. Európába a 19. század elején került be két faj, a P. violaceae (syn.: P. integrifolia – ibolyás petúnia) és az önsteril P. axillaris (syn.: P. nyctaginiflora – fehér petúnia). Valószínűleg e két faj kereszteződéséből jött létre a kerti petúnia, amit azóta is nemesítenek, újabb formákat és színeket hoznak létre. Annak ellenére, hogy a nemzetség fajokban szegény, illetve a hibridek előállításában csak két faj szerepelt, mégis az egyik legváltozatosabb egynyári dísznövényünk alakult ki belőle. :Nemesítésével a 19. században elsősorban az angolok és a franciák foglalkoztak, majd a századfordulótól Németországban, Erfurt környékén alakult ki nemesítésének és magtermesztésének Európai központja. A fodros szirmú telt fajtákat 1930-ban a „Sakara” cég állította elő Japánban. Magyarországon 1930-tól foglalkoznak magtermesztésével, és 1950-től a Kertészeti Kutató Intézetben nemesítésével. Cél a bőven elágazó, alacsony, sokvirágú, betegségeknek ellenálló, homozigóta fajták előállítása, amelyek a mi körülményeinknek jobban megfelelnek, mint a külföldi fajták. :Egyéves, enyves-mirigyszőrös, elfekvő vagy felemelkedő szárú növény. Levele ép szélű, szíves-tojásdad, hosszúkás, száron ülő, szórt állású, halványzöld. Forrtszirmú virágai kocsányon, egyesével nyílnak. 5 szirom- és 5 csészelevele van. A párta keskeny csövű, széles tölcsérű, illatos, fehér rózsaszín, lila. Júniustól a fagyokig virágzik. Termése tok, igen apró magvakkal, egy grammban 5-10 ezer mag van. '''A termesztett fajták többféleképpen csoportosíthatóak:''' * [[w:homozigóta]] fajták, * dugványról szaporított [[w:klón]] fajták, * [[w:heterózis]] fajták, * dugványról szaporított ámpolna hibridek. '''Homozigóta fajták''': :Annak ellenére, hogy a heterózis fajták egyre inkább átveszik a főszerepet, a homozigóta fajtáknak még hosszú ideig nagy lesz a jelentőségük: elsősorban fél-intenzív és extrém körülmények között. * ''Pendula'' – 75–80&nbsp;cm hosszúra elnyúló ámpolnanövények. A száron a csúcs felé folyamatosan nyíló virágai 5–7&nbsp;cm átmérőjűek. * ''Nana vagy Nana Compacta Multiflora'' – 20–30&nbsp;cm magas, kis tömött bokor, sok virággal. * ''Grandiflora'' – 80–90&nbsp;cm hosszúra elnyúló, nagy virágú, balkon petúniák. Virágátmérő 10–12&nbsp;cm. * ''Grandiflora Nana'' – 25–30&nbsp;cm magas, kiültetésre is alkalmas, nagy virágú petúniák. * ''Superbissima'' – 60–80&nbsp;cm elhajló, hullámos szirmú, nagy virágú petúnia, sötéten erezett széles torokkal. Virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * ''Superbissima nana'' – 35–45&nbsp;cm, szín keverékben kapható. '''Dugványról szaporított klónfajták:''' * ''Fimbriata'' – 1880-ban állították elő, 80&nbsp;cm-re elhajló, félig telt heterozigóták. A szirom rojtos és hullámos. A virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * '' Fibriata Nana'' – 1913-ban került forgalomba. 30&nbsp;cm magas, nagy virágú rojtos petúnia. Nemesítése ma is folyik. * ''Plena'' – a párta többszörösen szabdalt, rojtos, hullámos, és így telet virág hatását kelti. Virágátmérő 5–18&nbsp;cm. '''Heterózis fajták''': :A ''Grandiflora-, Multiflora- és Fibriata Plena'' F1-fajtacsoportok tartoznak ide, melyek az elődjeiket sok tekintetben is megelőzték (bő virágzás, nagy színskála stb.). '''Dugványról szaporított ámpolna hibridek:''' * Petunia Surfinia – a japán Suntory cég által nemesítés útján előállított fajtacsoport. A vad fajokkal történő többszörös visszakeresztezés és indukált [[mutáció]] eredménye. A Petunia Multiflorához hasonlóan kisebb méretű, de nagyobb tömegű virágait gyors növekedésű, 1,5 m-es hajtásokon hozza. Minden hajtása kifejezetten csüngő, magyarul futópetúnia néven is lehet vele találkozni. * Petunia Calibrachoa – ez a hibrid fajtasorozat is a japán Suntory cég nemesítése. Többszörös és részben intergenerikus keresztezés útján létrejött, még mindig fejlesztés alatt álló fajtacsoport. Jellegzetessége, hogy Petúnia-szerű virágai lényegesen kisebbek és tömegesen nyílnak egész nyáron.<ref>[http://hsornamentals.blogspot.ca/2012/10/the-value-of-growing-petchoa-supercal.html A Calibrachoa és a Petunia szülőnemzetségek hibridje a Petchoa]</ref> {{lásd|[[Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Petunia hybrida|{{SUBPAGENAME}}}} h08hmh67mqeqv46nc15yejvmnhklb66 560392 560387 2026-09-08T15:45:31Z KeFe 20 560392 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Pink petunias.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:2019-06-21 (111) Petunia × atkinsiana (garden petunia) Bichlhäusl, Tiefgrabenrotte, Frankenfels, Austria.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Petunia × atkinsiana ]] [[Fájl:Pétunias blancs.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Pétunias blancs]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Petunia|Petunia x hybrida}} {{népies|}} :A '''petúnia''' a burgonyafélék családjába tartozó növénynemzetség. Dél-amerikai eredetű, trombitaforma virágú fajok tartoznak ide, melyeket dísznövényként az egész világon termesztenek. A legtöbb kerti petúnia hibrid (Petunia x hybrida). A petúnia név a francia nyelvből ered, ahová pedig a tupi-guaraní nyelvek 'petun' = dohány szó átvételével került. :Mintegy 25 lágyszárú, egynyári faj tartozik ebbe a nemzetségbe. Őshazája Brazília, Argentína. Nemesítésével 1830-tól foglalkoznak. Európába a 19. század elején került be két faj, a P. violaceae (syn.: P. integrifolia – ibolyás petúnia) és az önsteril P. axillaris (syn.: P. nyctaginiflora – fehér petúnia). Valószínűleg e két faj kereszteződéséből jött létre a kerti petúnia, amit azóta is nemesítenek, újabb formákat és színeket hoznak létre. Annak ellenére, hogy a nemzetség fajokban szegény, illetve a hibridek előállításában csak két faj szerepelt, mégis az egyik legváltozatosabb egynyári dísznövényünk alakult ki belőle. :Nemesítésével a 19. században elsősorban az angolok és a franciák foglalkoztak, majd a századfordulótól Németországban, Erfurt környékén alakult ki nemesítésének és magtermesztésének Európai központja. A fodros szirmú telt fajtákat 1930-ban a „Sakara” cég állította elő Japánban. Magyarországon 1930-tól foglalkoznak magtermesztésével, és 1950-től a Kertészeti Kutató Intézetben nemesítésével. Cél a bőven elágazó, alacsony, sokvirágú, betegségeknek ellenálló, homozigóta fajták előállítása, amelyek a mi körülményeinknek jobban megfelelnek, mint a külföldi fajták. :Egyéves, enyves-mirigyszőrös, elfekvő vagy felemelkedő szárú növény. Levele ép szélű, szíves-tojásdad, hosszúkás, száron ülő, szórt állású, halványzöld. Forrtszirmú virágai kocsányon, egyesével nyílnak. 5 szirom- és 5 csészelevele van. A párta keskeny csövű, széles tölcsérű, illatos, fehér rózsaszín, lila. Júniustól a fagyokig virágzik. Termése tok, igen apró magvakkal, egy grammban 5-10 ezer mag van. '''A termesztett fajták többféleképpen csoportosíthatóak:''' * [[w:homozigóta]] fajták, * dugványról szaporított [[w:klón]] fajták, * [[w:heterózis]] fajták, * dugványról szaporított ámpolna hibridek. '''Homozigóta fajták''': :Annak ellenére, hogy a heterózis fajták egyre inkább átveszik a főszerepet, a homozigóta fajtáknak még hosszú ideig nagy lesz a jelentőségük: elsősorban fél-intenzív és extrém körülmények között. * ''Pendula'' – 75–80&nbsp;cm hosszúra elnyúló ámpolnanövények. A száron a csúcs felé folyamatosan nyíló virágai 5–7&nbsp;cm átmérőjűek. * ''Nana vagy Nana Compacta Multiflora'' – 20–30&nbsp;cm magas, kis tömött bokor, sok virággal. * ''Grandiflora'' – 80–90&nbsp;cm hosszúra elnyúló, nagy virágú, balkon petúniák. Virágátmérő 10–12&nbsp;cm. * ''Grandiflora Nana'' – 25–30&nbsp;cm magas, kiültetésre is alkalmas, nagy virágú petúniák. * ''Superbissima'' – 60–80&nbsp;cm elhajló, hullámos szirmú, nagy virágú petúnia, sötéten erezett széles torokkal. Virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * ''Superbissima nana'' – 35–45&nbsp;cm, szín keverékben kapható. [[Fájl:Million Bells in rot und gelb.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Petunia Calibrachoa "Million bells"]] '''Dugványról szaporított klónfajták:''' * ''Fimbriata'' – 1880-ban állították elő, 80&nbsp;cm-re elhajló, félig telt heterozigóták. A szirom rojtos és hullámos. A virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * '' Fibriata Nana'' – 1913-ban került forgalomba. 30&nbsp;cm magas, nagy virágú rojtos petúnia. Nemesítése ma is folyik. * ''Plena'' – a párta többszörösen szabdalt, rojtos, hullámos, és így telet virág hatását kelti. Virágátmérő 5–18&nbsp;cm. '''Heterózis fajták''': :A ''Grandiflora-, Multiflora- és Fibriata Plena'' F1-fajtacsoportok tartoznak ide, melyek az elődjeiket sok tekintetben is megelőzték (bő virágzás, nagy színskála stb.). '''Dugványról szaporított ámpolna hibridek:''' [[Fájl:Csüngő petúnia – P. surfinia.jpg|bélyegkép|balra|180px|Csüngő petúnia - P. surfinia]] * Petunia Surfinia – a japán Suntory cég által nemesítés útján előállított fajtacsoport. A vad fajokkal történő többszörös visszakeresztezés és indukált [[mutáció]] eredménye. A Petunia Multiflorához hasonlóan kisebb méretű, de nagyobb tömegű virágait gyors növekedésű, 1,5 m-es hajtásokon hozza. Minden hajtása kifejezetten csüngő, magyarul futópetúnia néven is lehet vele találkozni. * Petunia Calibrachoa – ez a hibrid fajtasorozat is a japán Suntory cég nemesítése. Többszörös és részben intergenerikus keresztezés útján létrejött, még mindig fejlesztés alatt álló fajtacsoport. Jellegzetessége, hogy Petúnia-szerű virágai lényegesen kisebbek és tömegesen nyílnak egész nyáron.<ref>[http://hsornamentals.blogspot.ca/2012/10/the-value-of-growing-petchoa-supercal.html A Calibrachoa és a Petunia szülőnemzetségek hibridje a Petchoa]</ref> {{lásd|[[Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Petunia hybrida|{{SUBPAGENAME}}}} cc5dat3pipx5083gbc4d8d09a2aryz4 560393 560392 2026-09-08T15:46:12Z KeFe 20 560393 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Pink petunias.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Petunia–IMG 6393 02.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Petunia]] [[Fájl:2019-06-21 (111) Petunia × atkinsiana (garden petunia) Bichlhäusl, Tiefgrabenrotte, Frankenfels, Austria.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Petunia × atkinsiana]] [[Fájl:P1000491 Petunia axillaris (Solanaceae) Flower.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Petunia axillaris]] [[Fájl:Pétunias blancs.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Pétunias blancs]] [[Fájl:Petunia integrifolia 1zz.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Petunia integrifolia]] [[Fájl:Million Bells in rot und gelb.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Petunia Calibrachoa "Million bells"]] [[Fájl:Csüngő petúnia – P. surfinia.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Csüngő petúnia - P. surfinia]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Petunia|Petunia x hybrida}} {{népies|}} :A '''petúnia''' a burgonyafélék családjába tartozó növénynemzetség. Dél-amerikai eredetű, trombitaforma virágú fajok tartoznak ide, melyeket dísznövényként az egész világon termesztenek. A legtöbb kerti petúnia hibrid (Petunia x hybrida). A petúnia név a francia nyelvből ered, ahová pedig a tupi-guaraní nyelvek 'petun' = dohány szó átvételével került. :Mintegy 25 lágyszárú, egynyári faj tartozik ebbe a nemzetségbe. Őshazája Brazília, Argentína. Nemesítésével 1830-tól foglalkoznak. Európába a 19. század elején került be két faj, a P. violaceae (syn.: P. integrifolia – ibolyás petúnia) és az önsteril P. axillaris (syn.: P. nyctaginiflora – fehér petúnia). Valószínűleg e két faj kereszteződéséből jött létre a kerti petúnia, amit azóta is nemesítenek, újabb formákat és színeket hoznak létre. Annak ellenére, hogy a nemzetség fajokban szegény, illetve a hibridek előállításában csak két faj szerepelt, mégis az egyik legváltozatosabb egynyári dísznövényünk alakult ki belőle. :Nemesítésével a 19. században elsősorban az angolok és a franciák foglalkoztak, majd a századfordulótól Németországban, Erfurt környékén alakult ki nemesítésének és magtermesztésének Európai központja. A fodros szirmú telt fajtákat 1930-ban a „Sakara” cég állította elő Japánban. Magyarországon 1930-tól foglalkoznak magtermesztésével, és 1950-től a Kertészeti Kutató Intézetben nemesítésével. Cél a bőven elágazó, alacsony, sokvirágú, betegségeknek ellenálló, homozigóta fajták előállítása, amelyek a mi körülményeinknek jobban megfelelnek, mint a külföldi fajták. :Egyéves, enyves-mirigyszőrös, elfekvő vagy felemelkedő szárú növény. Levele ép szélű, szíves-tojásdad, hosszúkás, száron ülő, szórt állású, halványzöld. Forrtszirmú virágai kocsányon, egyesével nyílnak. 5 szirom- és 5 csészelevele van. A párta keskeny csövű, széles tölcsérű, illatos, fehér rózsaszín, lila. Júniustól a fagyokig virágzik. Termése tok, igen apró magvakkal, egy grammban 5-10 ezer mag van. '''A termesztett fajták többféleképpen csoportosíthatóak:''' * [[w:homozigóta]] fajták, * dugványról szaporított [[w:klón]] fajták, * [[w:heterózis]] fajták, * dugványról szaporított ámpolna hibridek. '''Homozigóta fajták''': :Annak ellenére, hogy a heterózis fajták egyre inkább átveszik a főszerepet, a homozigóta fajtáknak még hosszú ideig nagy lesz a jelentőségük: elsősorban fél-intenzív és extrém körülmények között. * ''Pendula'' – 75–80&nbsp;cm hosszúra elnyúló ámpolnanövények. A száron a csúcs felé folyamatosan nyíló virágai 5–7&nbsp;cm átmérőjűek. * ''Nana vagy Nana Compacta Multiflora'' – 20–30&nbsp;cm magas, kis tömött bokor, sok virággal. * ''Grandiflora'' – 80–90&nbsp;cm hosszúra elnyúló, nagy virágú, balkon petúniák. Virágátmérő 10–12&nbsp;cm. * ''Grandiflora Nana'' – 25–30&nbsp;cm magas, kiültetésre is alkalmas, nagy virágú petúniák. * ''Superbissima'' – 60–80&nbsp;cm elhajló, hullámos szirmú, nagy virágú petúnia, sötéten erezett széles torokkal. Virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * ''Superbissima nana'' – 35–45&nbsp;cm, szín keverékben kapható. '''Dugványról szaporított klónfajták:''' * ''Fimbriata'' – 1880-ban állították elő, 80&nbsp;cm-re elhajló, félig telt heterozigóták. A szirom rojtos és hullámos. A virágátmérő 10–13&nbsp;cm. * '' Fibriata Nana'' – 1913-ban került forgalomba. 30&nbsp;cm magas, nagy virágú rojtos petúnia. Nemesítése ma is folyik. * ''Plena'' – a párta többszörösen szabdalt, rojtos, hullámos, és így telet virág hatását kelti. Virágátmérő 5–18&nbsp;cm. '''Heterózis fajták''': :A ''Grandiflora-, Multiflora- és Fibriata Plena'' F1-fajtacsoportok tartoznak ide, melyek az elődjeiket sok tekintetben is megelőzték (bő virágzás, nagy színskála stb.). '''Dugványról szaporított ámpolna hibridek:''' * Petunia Surfinia – a japán Suntory cég által nemesítés útján előállított fajtacsoport. A vad fajokkal történő többszörös visszakeresztezés és indukált [[mutáció]] eredménye. A Petunia Multiflorához hasonlóan kisebb méretű, de nagyobb tömegű virágait gyors növekedésű, 1,5 m-es hajtásokon hozza. Minden hajtása kifejezetten csüngő, magyarul futópetúnia néven is lehet vele találkozni. * Petunia Calibrachoa – ez a hibrid fajtasorozat is a japán Suntory cég nemesítése. Többszörös és részben intergenerikus keresztezés útján létrejött, még mindig fejlesztés alatt álló fajtacsoport. Jellegzetessége, hogy Petúnia-szerű virágai lényegesen kisebbek és tömegesen nyílnak egész nyáron.<ref>[http://hsornamentals.blogspot.ca/2012/10/the-value-of-growing-petchoa-supercal.html A Calibrachoa és a Petunia szülőnemzetségek hibridje a Petchoa]</ref> {{lásd|[[Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Petunia hybrida|{{SUBPAGENAME}}}} h08hmh67mqeqv46nc15yejvmnhklb66 0 110202 560372 450682 2026-09-08T14:24:49Z KeFe 20 560372 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Nicotiana rustica|-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/D/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Nicotiana rustica|{{SUBPAGENAME}}}} s87toe1l4xjeukwgkq56rn0uy3w2xk4 560373 560372 2026-09-08T14:27:05Z KeFe 20 560373 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Cây thuốc lào - Nicotiana rustica plant.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Nicotiana rustica|-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Nicotiana rustica|{{SUBPAGENAME}}}} ekwe6m9gnd306ayhvwm7raqohxxeueo 0 123659 560470 498631 2026-09-09T02:49:54Z KeFe 20 560470 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Aphis craccivora 01 by-dpc.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aphis craccivora|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Aphis craccivora|{{SUBPAGENAME}} }} 7d5hpof7hqcskp1qbt4ozepjc4w4i8v 0 123660 560443 498634 2026-09-09T01:55:22Z KeFe 20 560443 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Rhopalosiphoninus latysiphon aptera.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Rhopalosiphoninus latysiphon|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. :A levéltetvek közvetlen kártétele a szívogatásukkal, jelenlétükkel okozott levél- és hajtástorzulás, a fejlődésbeli visszamaradottság. Sokkal jelentősebb a közvetett kártétel, a vírusos betegségek terjesztése, mellyel a vetőburgonya termesztést veszélyeztetik. A vírussal fertőzött növények fertőzött gumókat termelnek. :Hazai viszonyaink között a [[Állatok/Levéltetvek/Zöld őszibarack-levéltetű|zöld őszibarack-levéltetű]] és a [[Állatok/Levéltetvek/Sárga burgonya-levéltetű|sárga burgonya-levéltetű]] a legelterjedtebb. A [[Állatok/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű|fekete-foltos pincelevéltetű]] pincékben, ill. szabadföldin a föld alatti szárrészeken fordulhat elő. :A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a [[Állatok/Levéltetvek/Zöld őszibarack-levéltetű|zöld őszibarack-levéltetű]] [[Myzus persicae]] téli gazdanövénye az őszibarack, az [[Aphis nasturtii]]é a [[Növények/V/Varjútövis|varjútövis]]). :Nyári gazdanövénykörüket tekintve mindegyik faj soktápnövényű. A burgonyatáblákba már május elejétől szárnyas levéltetvek telepedhetnek be. Szűznemzéssel szaporodnak, a legnagyobb egyedszámban június elejétől július közepéig találhatók, július végére a tömegszaporodás befejeződik. :Vetőburgonya-táblákon nélkülözhetetlen a Moericke-féle sárgatálak kihelyezése a tábla szélére és a tábla belsejébe is, a szárnyas alakok betelepedésének nyomon követésére. '''Védekezés''' :– agrotechnikai: harmonikus tápanyagellátással, jó minőségű gyomirtással a burgonya egyenletes fejlődésének elősegítése, a burgonya korai lombtalanítása, :– kémiai: a vetőgumó ültetéssel egy menetben történő csávázása, a szárnyas levéltetvek, ill. kolóniák elleni inszekticid kezelés az állományban. :– A burgonyán szívogató levéltetvek nem okoznak látványos tüneteket, ennek ellenére, ha a védekezés elmarad nagy kárt okozhatnak. :– Az idősebb levelek fonákon kolóniákat alakít ki. Erősen felszaporodva tetemes mennyiségű tápanyagot von el a burgonyától, amely terméscsökkenést, minőségvesztést eredményezhet. :– Súlyos kárt okozhat, hogy a levéltetvek vírust terjesztenek. Ez különösen a vetőgumó termesztésénél jelent gondot. :– Védekezni az első kolóniák megjelenésekor kell. :– Sor kerülhet, különösen továbbszaporításnál a kezelés megismétlésére. <br/> </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Rhopalosiphoninus latysiphon|{{SUBPAGENAME}} }} 3rb7fhqtgoq7bpahwqopofigt35hhlg 0 123668 560437 498607 2026-09-09T01:50:27Z KeFe 20 560437 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aphis nasturtii|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Rovarok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : (pl. az Aphis nasturtii téli gazdanövénye a varjútövis). : : : <br/> </div></div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Aphis nasturtii|{{SUBPAGENAME}} }} egpjjjwu0chv5xh3c0clw77ud00zslx 560439 560437 2026-09-09T01:52:13Z KeFe 20 560439 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aphis nasturtii|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : (az Aphis nasturtii téli gazdanövénye a varjútövis). : : : <br/> </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Aphis nasturtii|{{SUBPAGENAME}} }} 3xpz5srl74guq04fo4m9xg4d8uf3qrc 560441 560439 2026-09-09T01:53:09Z KeFe 20 560441 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aphis nasturtii|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : (az Aphis nasturtii téli gazdanövénye a varjútövis). : : : <br/> </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Aphis nasturtii|{{SUBPAGENAME}} }} rrmrm6urju25aunmo70b01kxhk71v36 0 123669 560456 498527 2026-09-09T02:19:39Z KeFe 20 560456 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Brachycaudus helichrysi|}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Brachycaudus helichrysi|{{SUBPAGENAME}} }} 1vnhvlw9tmx1op6yqn2oywskolhbu7u 560457 560456 2026-09-09T02:20:05Z KeFe 20 560457 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Brachycaudus helichrysi - inat 76731441.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Brachycaudus helichrysi|}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Brachycaudus helichrysi|{{SUBPAGENAME}} }} 6n5eiaedxfnhzg38c1qf0ikk768j4oy 0 123673 560489 498624 2026-09-09T03:12:38Z KeFe 20 560489 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} a2omnek2vnwi77d7v4swh3fkx0lrse2 0 123675 560487 498626 2026-09-09T03:11:05Z KeFe 20 560487 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} a2omnek2vnwi77d7v4swh3fkx0lrse2 0 123678 560484 498586 2026-09-09T03:09:32Z KeFe 20 560484 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} a2omnek2vnwi77d7v4swh3fkx0lrse2 0 123679 560446 498645 2026-09-09T01:58:06Z KeFe 20 560446 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Aphididae - Hyalopterus pruni.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Hyalopterus pruni|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : <br/> </div></div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Hyalopterus pruni|{{SUBPAGENAME}} }} rghe60gw4sj5u8hogb7brtt7et4sk0l 0 123688 560448 498579 2026-09-09T02:04:08Z KeFe 20 560448 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Microlophium carnosum|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Microlophium carnosum|{{SUBPAGENAME}} }} ttajjqaxvb8co6x2ac565dpjs6m0h7r 0 123689 560500 498580 2026-09-09T03:23:08Z KeFe 20 560500 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} kmhzyntzywnts4xf476xaz5k1cit1z8 0 123690 560466 498581 2026-09-09T02:46:37Z KeFe 20 560466 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Tetraneura ulmi|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Tetraneura ulmi|{{SUBPAGENAME}} }} 22hhsffrv5y6hzcgqxhlhcn98ayqufo 560467 560466 2026-09-09T02:47:25Z KeFe 20 560467 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Tetraneura ulmi (Aphididae) - (gall), Elst (Gld), the Netherlands - 2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Tetraneura ulmi|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Tetraneura ulmi|{{SUBPAGENAME}} }} aswxrgv3ahsc6d7yawh4ajqr4k5lipc 0 123692 560482 498585 2026-09-09T03:05:29Z KeFe 20 560482 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 0r8a2q5niij6yubdjomnupzuzju1g11 560483 560482 2026-09-09T03:08:57Z KeFe 20 560483 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} a2omnek2vnwi77d7v4swh3fkx0lrse2 0 123693 560464 558861 2026-09-09T02:35:09Z KeFe 20 560464 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 0r8a2q5niij6yubdjomnupzuzju1g11 560465 560464 2026-09-09T02:38:54Z KeFe 20 560465 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Rhopalosiphum insertum|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Rhopalosiphum insertum|{{SUBPAGENAME}} }} hdrn6otw326wpbtbk8w6w0549mvqalz 0 123694 560459 498589 2026-09-09T02:23:07Z KeFe 20 560459 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Eriosoma lanigerum|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Eriosoma lanigerum|{{SUBPAGENAME}} }} 0votv3nbf9zrfsof11ne22owm31qqbi 560460 560459 2026-09-09T02:24:17Z KeFe 20 560460 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Apfelblutlaus Schnittwunde.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Eriosoma lanigerum|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Eriosoma lanigerum|{{SUBPAGENAME}} }} 4s20dzxrzo7rukeblc92nw4lcn8tc92 560461 560460 2026-09-09T02:25:05Z KeFe 20 560461 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Eriosoma lanigerum.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Eriosoma lanigerum|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Eriosoma lanigerum|{{SUBPAGENAME}} }} 8ogsxl5cq9gtxny1aaq8ibs7wpjxn23 0 123696 560472 498594 2026-09-09T02:51:53Z KeFe 20 560472 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pemphigus spyrothecae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Pemphigus spyrothecae|{{SUBPAGENAME}} }} gdhow19eonq3m7s9jc65uwxxlftqshp 560473 560472 2026-09-09T02:53:24Z KeFe 20 560473 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Pemphigus spyrothecae 01.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pemphigus spyrothecae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Pemphigus spyrothecae|{{SUBPAGENAME}} }} f9yjb01iaghljcncpf6tsr640tmwkby 0 123697 560475 498596 2026-09-09T02:56:06Z KeFe 20 560475 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aphis viburni|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Aphis viburni|{{SUBPAGENAME}} }} br0c21w2lh7qkmnrreomqx8fecbev3q 560476 560475 2026-09-09T02:56:31Z KeFe 20 560476 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Aphis viburni on Guelder Rose Viburnum opulus (25871994748).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aphis viburni|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Aphis viburni|{{SUBPAGENAME}} }} lm3nmhho6f15rb3xngkzu6wp9dfs9w6 0 123698 560478 498597 2026-09-09T02:58:43Z KeFe 20 560478 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Dysaphis devecta|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Dysaphis devecta|{{SUBPAGENAME}} }} l48hbiw9zgta4il4nhy50nn7rfq1iui 560479 560478 2026-09-09T02:59:48Z KeFe 20 560479 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Dysaphis devecta on Malus sylvestris, Trawscoed, North Wales, May 2021.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Dysaphis devecta|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Dysaphis devecta|{{SUBPAGENAME}} }} fldwjag1fbhshjhndpdg47t9w4no0te 0 123699 560480 498598 2026-09-09T03:01:38Z KeFe 20 560480 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cryptomyzus ribis|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Cryptomyzus ribis|{{SUBPAGENAME}} }} bg8wcnm2al9fpf6q7mjq9psy6issk5a 0 123703 560485 498604 2026-09-09T03:09:56Z KeFe 20 560485 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} a2omnek2vnwi77d7v4swh3fkx0lrse2 0 123704 560486 498605 2026-09-09T03:10:41Z KeFe 20 560486 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} a2omnek2vnwi77d7v4swh3fkx0lrse2 560499 560486 2026-09-09T03:21:19Z KeFe 20 560499 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pterocomma pilosum|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Pterocomma pilosum|{{SUBPAGENAME}} }} ehqiy0yk5833dlacm6bxpa67iq57u7m 0 123705 560462 498606 2026-09-09T02:27:45Z KeFe 20 560462 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Maculolachnus submacula|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Maculolachnus submacula|{{SUBPAGENAME}} }} foekm3xe1lm38u787b2difd9vhq7eaz 0 123707 560497 498609 2026-09-09T03:16:29Z KeFe 20 560497 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} a2omnek2vnwi77d7v4swh3fkx0lrse2 0 123709 560498 498667 2026-09-09T03:18:09Z KeFe 20 560498 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} {{nincskép}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Disaphis plantaginea|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Disaphis plantaginea|{{SUBPAGENAME}} }} p2tiwxk7laddtf9ow691g9bairxylzm 0 123710 560496 498612 2026-09-09T03:15:41Z KeFe 20 560496 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} a2omnek2vnwi77d7v4swh3fkx0lrse2 0 123712 560449 498614 2026-09-09T02:06:47Z KeFe 20 560449 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Panaphis juglandis|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Panaphis juglandis|{{SUBPAGENAME}} }} 10k2m6flchgj1z0dcr9vpm0jjc9hk0q 560451 560449 2026-09-09T02:07:41Z KeFe 20 560451 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Állatok/Levéltetvek/Tarka dió-levéltetű|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Panaphis juglandis|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Panaphis juglandis|{{SUBPAGENAME}} }} 8zejowk6hi82nhdr44wzwyopvlg21zb 560452 560451 2026-09-09T02:08:31Z KeFe 20 560452 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Panaphis juglandis.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Panaphis juglandis|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Panaphis juglandis|{{SUBPAGENAME}} }} 8ucep6kj24c8ger4wnavnqxfbmohnrc 0 123713 560495 498615 2026-09-09T03:15:23Z KeFe 20 560495 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} a2omnek2vnwi77d7v4swh3fkx0lrse2 0 123714 560494 498616 2026-09-09T03:15:00Z KeFe 20 560494 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} a2omnek2vnwi77d7v4swh3fkx0lrse2 0 123715 560493 498617 2026-09-09T03:14:42Z KeFe 20 560493 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} a2omnek2vnwi77d7v4swh3fkx0lrse2 0 123716 560492 498618 2026-09-09T03:14:24Z KeFe 20 560492 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} a2omnek2vnwi77d7v4swh3fkx0lrse2 0 123717 560433 498694 2026-09-09T01:45:54Z KeFe 20 560433 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:A handbook of the destructive insects of Victoria - with notes on the methods to be adopted to check and extirpate them (1891) (14595140718).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Eriosoma lanigerum|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : Amerikából behurcolt kártevő rovar, legjelentősebb almakártevők egyike. Az alma, a körte, galagonya és a madárbirs károsítója. : Az alma hajtásán, vesszőjén és a gyökerén egyaránt károsít. A vértetvek testét fehér, vattaszerű, viaszos váladék takarja és ez jól látható a károsított növényrészeken is. : A megtámadott növényen, a szívogatás helyén, a vértetű nyálának hatására térfogat-növekedés alakul ki. : A föld feletti részeken a kártétel látványosabb, viszont a gyökereken jelentkezett kártétel jelentősebb. A gyökereken áttelelő népesség egy része tavasszal zöld bimbós állapottól a fa koronájába vándorol. Ekkor még viaszváladék nem fedi a testüket. : Későbbiekben a törzsön sérülések mentén, vízhajtásokon, de új hajtásokon is kialakulnak vértetű kolóniák. : A vértetűk testnedve piros színű, innét kapta nevét. Évente 10-13 nemzedékük van. Egy-egy nemzedékük akár 2 hét alatt is kifejlődik. '''Védekezés''' :- A vízhajtások kivágásával, a sebtisztítással és a seblezárással is sokat tehetünk. :- Az őszi olajos lemosással gyéríthetjük a kérgen lévő telepeket. :- A többség a gyökerekre húzódik, rügypattanáskor-zöld bimbós állapotban felfelé vándorolnak. :- A viaszburkot feloldó olajos rovarölők mellé adagolt Pirimorral pl. Decis, Karate, stb.is permetezhetünk. <br/> </div></div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} d7wu2bfvo6m09536lr9g6ecuyy3vp5o 0 123719 560490 498622 2026-09-09T03:13:17Z KeFe 20 560490 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} a2omnek2vnwi77d7v4swh3fkx0lrse2 0 123720 560491 498623 2026-09-09T03:13:55Z KeFe 20 560491 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} a2omnek2vnwi77d7v4swh3fkx0lrse2 0 123721 560440 498627 2026-09-09T01:53:06Z KeFe 20 560440 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : <br/> </div></div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 6dqxk4dylrpicl43p5h75hipq0z187g 560453 560440 2026-09-09T02:09:55Z KeFe 20 560453 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Rhopalosiphum padi|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Rhopalosiphum padi|{{SUBPAGENAME}} }} c9kkhfpjdrjif6wc3iqirejset9t369 560454 560453 2026-09-09T02:10:42Z KeFe 20 560454 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Rhopalosiphum padi (10.3897-BDJ.8.e49102) Figure 1 a.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Rhopalosiphum padi|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Rhopalosiphum padi|{{SUBPAGENAME}} }} mg3w3ueij5shilxrpqj2cy8j0kg8s06 0 129417 560427 522790 2026-09-09T01:31:37Z KeFe 20 560427 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aphis gossypii|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Rovarok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : <br/> </div></div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Aphis gossypii|{{SUBPAGENAME}} }} sn0cucjpjfb8bah3apju0mbddrx3jtg 560428 560427 2026-09-09T01:33:17Z KeFe 20 560428 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:CSIRO ScienceImage 7331 Aphids on cotton 7.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aphis gossypii|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Rovarok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. '''Tünetek''' :- Az idősebb levelek fonákon kolóniákat alakít ki. :- A levél a növekedésében visszamarad. :- Ragacsos mézharmatot termel amin korompenész telepszik meg. :- Erősen felszaporodva tetemes mennyiségű tápanyagot von el a növénytől, amely terméscsökkenést, minőségvesztést eredményezhet. :- Súlyos kárt okozhat, hogy a levéltetvek vírust terjesztenek. '''Levéltetvek elleni védekezés''' :– '''agrotechnikai''': harmonikus tápanyagellátással, jó minőségű gyomirtással a burgonya egyenletes fejlődésének elősegítése, a burgonya korai lombtalanítása, :– '''kémiai''': a növény ültetéssel egy menetben történő csávázása, a szárnyas levéltetvek, ill. kolóniák elleni inszekticid kezelés az állományban. :– Védekezni az első kolóniák megjelenésekor kell. :– Sor kerülhet, különösen továbbszaporításnál a kezelés megismétlésére. </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Aphis gossypii|{{SUBPAGENAME}} }} kdc8rmw8v3y17wcn7fwhai35wux846x 560429 560428 2026-09-09T01:40:20Z KeFe 20 560429 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:CSIRO ScienceImage 7331 Aphids on cotton 7.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aphis gossypii|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. '''Tünetek''' :- Az idősebb levelek fonákon kolóniákat alakít ki. :- A levél a növekedésében visszamarad. :- Ragacsos mézharmatot termel amin korompenész telepszik meg. :- Erősen felszaporodva tetemes mennyiségű tápanyagot von el a növénytől, amely terméscsökkenést, minőségvesztést eredményezhet. :- Súlyos kárt okozhat, hogy a levéltetvek vírust terjesztenek. '''Levéltetvek elleni védekezés''' :– '''agrotechnikai''': harmonikus tápanyagellátással, jó minőségű gyomirtással a burgonya egyenletes fejlődésének elősegítése, a burgonya korai lombtalanítása, :– '''kémiai''': a növény ültetéssel egy menetben történő csávázása, a szárnyas levéltetvek, ill. kolóniák elleni inszekticid kezelés az állományban. :– Védekezni az első kolóniák megjelenésekor kell. :– Sor kerülhet, különösen továbbszaporításnál a kezelés megismétlésére. </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Aphis gossypii|{{SUBPAGENAME}} }} aywdb39oqc39kajge1j1r7h6704yy0i 560436 560429 2026-09-09T01:48:45Z KeFe 20 560436 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:CSIRO ScienceImage 7331 Aphids on cotton 7.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aphis gossypii|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. '''Tünetek''' :- Az idősebb levelek fonákon kolóniákat alakít ki. :- A levél a növekedésében visszamarad. :- Ragacsos mézharmatot termel amin korompenész telepszik meg. :- Erősen felszaporodva tetemes mennyiségű tápanyagot von el a növénytől, amely terméscsökkenést, minőségvesztést eredményezhet. :- Súlyos kárt okozhat, hogy a levéltetvek vírust terjesztenek. '''Levéltetvek elleni védekezés''' :– '''agrotechnikai''': harmonikus tápanyagellátással, jó minőségű gyomirtással a burgonya egyenletes fejlődésének elősegítése, a burgonya korai lombtalanítása, :– '''kémiai''': a növény ültetéssel egy menetben történő csávázása, a szárnyas levéltetvek, ill. kolóniák elleni inszekticid kezelés az állományban. :– Védekezni az első kolóniák megjelenésekor kell. :– Sor kerülhet, különösen továbbszaporításnál a kezelés megismétlésére. </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Aphis gossypii|{{SUBPAGENAME}} }} mr0er0dkp7hlc4yuqfprtlp41ptdysv 0 134206 560424 558936 2026-09-09T01:10:07Z Rodrigo 4709 /* A vita */ itt 560424 wikitext text/x-wiki A '''vitakultúra''', emberi készség, a [[Emb-társ-ért/Demokrácia technikák|demokrácia technikák]] egy alapeleme, lényeges a [[Emb-társ-ért/Közösségfejlesztés|közösségfejlesztés]] területén. Definíció: A vitakultúra a megalapozott és átgondolt érvelés, a megegyezési folyamat értékelésének, és rugalmas helyzetértelmezés és alkalmazkodás képessége. [[Fájl:University Park MMB «I5 Students' Union Elections 2013 Question Time - Education.jpg|bélyegkép|A közéleti vita egy esete hogy egy jelölt nyilvánosan érvel a választási fórumon.]] <small> Gyorslink az oldalhoz: https://hu.wikibooks.org/wiki/vitakultura</small> == A vita == [[Fájl:Ethics Bowl competition about to begin.jpg|bélyegkép|Formális vita verseny, csapatok között, bírák előtt.]] A '''[[w:Vita|vita]]''' érvek ütköztetése egy adott témában, célja a vitapartner vagy a hallgatóság meggyőzése egy adott vélemény helyességéről, vagy általánosabb igazság közös keresése. * [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/A vitakultúra hét szintje - a Graham piramis|A vitakultúra hét szintje - a Graham piramis]] * [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/Minden állítás feltételes - szjádváda|Minden állítás feltételes - az indiai szjádváda érvelemzés módszere]] === A racionális vita szakaszai === 1. [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/A vita konfrontációs szakasza|Konfrontációs szakasz]]: a véleménykülönbség felszínre kerül, a vitázók azonosítják egymást. 2. [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/A vita nyitó szakasza|Nyitó szakasz]]: a vitázók szerepei és elköteleződései nyilvánossá válnak. A vitatott állítások, meghatározások, és ezek bizonytalanságai elhangzanak, amelyek lehetővé teszi a véleménykülönbség feloldását. 3. [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/A vita érvelési szakasza|Érvelési szakasz]]: kritikai ellenvetések megtétele, ezek visszaverése vagy elfogadása. 4. [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/A vita záró szakasza|Záró szakasz]]: Közös következtetések, következmények: egy vita záródhat egyetértéssel, kompromisszummal, (ezek közös vonása, hogy a vitatkozó felek többé-kevésbé elfogadják a másik fél álláspontját) vagy a vitában félként részt nem vevő harmadik személy (például döntőbíró, bíró) döntésével végül a véleménykülönbség fennmaradása esetén sikertelenül (eldöntetlenül). == Retorika == A [[w:Szónoklattan|szónoklattan]] a rendszeres gondolkodás és önkifejezés eszköze, a kulturált érvelés, vitatkozás tudománya. Tárgya minden nyilvános, közéleti megszólalás, minden közéleti kommunikációs helyzet, és szereplője minden nyilvánosan megszólaló ember. Társtudománya a szövegtannak, amely a sikeres közlés, a meggyőző beszéd szempontjai alapján tekinti át a szöveg (beszéd) létrehozását. A klasszikus retorikai elmélet meghatározta a retorika alapelveit, szabályait, eszközeit, amelyek alkalmazhatók a mindennapi kommunikációs folyamatokban is. Retorika, szép beszéd témájú szócikkek gyűjteménye a Wikipédián: [[w:Kategória:Retorika]] == Dialektika == A '''[[w:Dialektika|dialektika]]''' helyzet megértésének folyamata, amely eredetileg a vitákon keresztül történt, a viták előrehaladását, álláspontok változását kutatta, de napjainkra a belső fejlődés is szerves részét képezi. * [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/Bármi megteszi elv - Feyerabend]] == Pragmatika == Pragmatika = gyakorlatias észjárás, megoldásközpontú érvelés === Pragratizmus === A '''pragmatikus vita''' a gyakorlatiasságra, a célszerűségre és az eredményorientált gondolkodásmódra épít, ahol a megoldások hasznossága és működőképessége a fő szempont. Nem elvont elméleteken vagy ideológiákon alapul, hanem konkrét, alkalmazható válaszokat keres a felmerülő problémákra. A cél a leghatékonyabb beavatkozás kiválasztása, amely a valóságban is bizonyítható eredményeket hoz. *[[Emb-társ-ért/Vitakultúra/A figyelmes kommunikáció módjai: szintek a problémamegoldásban|A figyelmes kommunikáció módjai: szintek a problémamegoldásban]] * [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/Informális logika alkalmazása a vitában|Informális logika alkalmazása a vitában]] dilemma helyett esélyek és vagy tetralemma.... * [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/A viták felgyorsítása|A viták felgyorsítása]] logikai módszerekkel === Beszédaktus elmélet === Fontos minden közlés, érv szituációba helyezése. Nem csak maga a közlés számít, de az is hogy eközben a beszélő milyen szerepet vállal, és mit szeretne elérni. Sokszor az előzmények, előítéletek, szokások, ismeretek alapvetően befolyásolják a közölt ismeret értelmezését és felhasználását a fogadó részéről. A beszéd során [[w:Megnyilatkozás (nyelvészet)|Megnyilatkozás (nyelvészet)]] történik, amikor a beszélő szándéka szerint mondatokat: állításokat, sejtéseket közöl vagy jelez ([[w:Implikatúrák|Implikatúrák]]). Ezeket a befogadó képességei szerint felfogja, értelmezi, és [[w:Igazság (filozófia)|Igazságokat]] keres az [[w:Információ|információkból]] és [[w:Kontextus|kontextusból]]. == Magyar vitakultúra közösségek == * https://www.vitakultura.hu * https://www.facebook.com/groups/onlinevita == Források, külső hivatkozások == * Az oldal szerzői a [[Segítség:Laptörténet|Laptörténet]]ben tekinthetőek meg. {{Wikipédia|vita}} {{Commonscat|debating|Vitakultúra}} * [https://www.vitakultura.hu/ Vitakultúra Egyesület] * [https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/vitakultura-magyar Új Pedagógiai Szemle 2002 október Hunya Márta: A vitakultúra és a magyar oktatás II.] kerettanterv elemzés * [https://alternativgazdasag.fandom.com/wiki/Vitakult%C3%BAra Vitakultúra ismeretterjesztő szöveggyűjtemény] [[Kategória:Vitakultúra]] [[Kategória:Emberi és társadalmi értékek gyűjteménye]] du02z84tr1umfa98vfzmhpafioazqe2 0 137244 560501 553243 2026-09-09T03:24:45Z KeFe 20 560501 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aphis farinosa|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Aphis farinosa|{{SUBPAGENAME}} }} 9utg3da5wp2r15ibl7aw81dhg08wssu 560502 560501 2026-09-09T03:25:23Z KeFe 20 560502 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Aphis farinosa (Sallow aphid) - Flickr - S. Rae (1).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aphis farinosa|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályába és a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] öregcsalád, ezen belül a [[Állatok/Növénytetvek|növénytetvek]] alrendjébe tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Aphis farinosa|{{SUBPAGENAME}} }} 8206238vmcuufb3j1xfvc01rq3im8a5 0 137486 560391 553771 2026-09-08T15:44:19Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 560391 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 137909 560388 560371 2026-09-08T15:22:37Z KeFe 20 560388 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}}{{nincskép}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px| ]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} '''Kórokozó''' {{latin|||}} == Vírusbetegségek == #[[Tünethatározó/Paradicsom páfránylevelűsége]] :'''Kórokozó:''' {{latin2|Cucumber mosaic virus, Tomato mosaic virus) '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön gyakori és jelentős. :- A levelek fonalasak, sárga foltosak, a növény satnyul. '''Terjedés''': talaj, mag, szövetnedv. #[[Tünethatározó/Paradicsommozaik]] :'''Kórokozó:''' {{latin2|Tobacco mosaic virus, Tomato mosaic virus) '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön gyakori és jelentős. :- Változatos tünetek, hasonló az előzőhöz. :- A termés deformálódhat. Terjedés: szövetnedv, levéltetvek. #[[Tünethatározó/Paradicsom nekrotikus elhalása]] :'''Kórokozó:''' {{latin3|Cucumber mosaic virus, Tobacco mosaic virus, Potato X virus) '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön jelentős. Változatos tünetek, a leveleken mozaik és pettyezettség alakul ki. '''Terjedés''': levéltetvekkel, szövetnedvvel, maggal. #[[Tünethatározó/A paradicsom foltos hervadása]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Tomato spotted wilt virus) '''Tünetek''' :- A növények lemaradnak a fejlődésben, a levelek elsárgulnak és lankadnak. Kis, kör alakú foltok és sárga pettyek jelennek meg a leveleken. A bogyón gyűrű alakú foltok látszanak. '''Terjedés''': tripszek, gyomnövények. == Baktériumos betegségek == #[[Tünethatározó/Xantomoászos betegség]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Xanthomonas campestris pv. vesicatoria) '''Tünetek''' :- rendszeresen előfordul, szabadföldön súlyos károkat okoz, bogyókat csak 2-3 cm-es korig fertőzi '''Terjedés''': mag, növénymaradványok, talaj. #[[Tünethatározó/Klavibakteres betegség]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis) '''Tünetek''' :- szabadföldön, fokozatos hervadás, száradás, '''Terjedés''': mag, növénymaradvány, művelőeszköz. #[[Tünethatározó/Paradicsom sztolburja]] Fitoplazmás betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Stolbur phytoplasma) '''Tünetek''' :- szabadföldön fordul elő, súlyossá válhat. paradicsom hajtásai elsöprűsödnek, sok, apró hajtást fejleszt. :- Visszamarad a fejlődésben, a levelek deformálódnak, besodródnak és lilás színűek lesznek. :- A hajtások hegyes szöget zárnak be a szárral. '''Terjedés''': kabócák, gyomnövények. == Gombabetegségek == #[[Tünethatározó/Fitoftórás betegség]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Phytophthora infestans) '''Tünetek''' :- Az egyik legveszedelmesebb betegsége. Hajtatásban esetenként és szabadföldön gyakran jelentkezik. :- A levélcsúcstól induló elhalás indul, majd az egész levél elpusztul. :- A szár és a levélnyél is megfertőződik. :- A bogyón rothadó foltok keletkeznek. :- Nő a fertőzés veszélye, ha hajnalban nagy a páralecsapódás. '''Terjedés''': elhalt növényi részek. #[[Tünethatározó/Botrítisz]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Botrytis cinerea) '''Tünetek''' :- főleg hajtatásban, kis mértékben szabadföldön jelentkezik. :- Szár-levél-bogyórothadást okoz. :- A beteg foltokon szürkés bevonat jelenik meg. :- A meleg, a magas páratartalom kedvez neki. '''Terjedés''': sebeken keresztül fertőzhet, beteg növénymaradványokról. #[[Tünethatározó/Rizoktóniás palántadőlés]] :'''Kórokozó:''' {{latin3|Rhizoctonia solani, Pythium, Fusarium fajok) '''Tünetek''' :- leggyakoribb és legjelentősebb, hajtatásban és szabadföldön egyaránt. :- A palánták szártöve fertőződik, sötétedik, a növények elfekszenek. '''Terjedés''': talaj. #[[Tünethatározó/Alternáriás betegség]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Alternaria porri f. sp. solani) '''Tünetek''' :- szabadföldön rendszeres és jelentős betegsége, tenyészidő 2. felében válhat súlyossá. :- A levélen sötétbarna, koncentrikus körben kialakuló foltok, amelyek összeolvadnak, és nagy, elhalt területeket jönnek létre. :- A bogyó rothad. Terjedés: mag, növényi maradványok. [[Tünethatározó/Szeptóriás betegség]] ::'''Kórokozó:''' {{latin|Septoria lycopersici) '''Tünetek''' :- szabadföldön rendszeresen előfordul. Lombpusztulást okoz, kerek, sötét foltok jelennek meg a leveleken, a foltok körül sárgul a levél. :- A levelek elpusztulnak, a terméshozam csökken. :- Meleg, esős idő kedvez, hajtatásban kisebb jelentőségű. :- A szár, levélnyél és a virág is fertőződik. '''Terjedés''': növénymaradványok. == Kártevők == #[[Tünethatározó/Gyökérgubacs-fonálférgek]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Meloidogyne spp.) '''Tünetek''' :- a növény vontatott fejlődésű, lankad, hervad. A gyökéren gubacsok képződnek, víz és tápanyagszállítási zavart okoznak. '''Fejlődés''': fertőzött talaj. #[[Tünethatározó/Üvegházi molytetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Trialeurodes vaporariorum) '''Tünetek''' :- hajtatásban a legjelentősebb károsító, szabadföldön a nyári hónapokban károsít. :- A levelek fonákán szívogatnak, csökken a termés mennyisége. :- Ragacsos mézharmatot termel, melyen korompenész telepszik meg. '''Fejlődés''' :- sok nemzedéke van, gyors fejlődésű. :- Az rovar növényházakban és lakásokban telel át. #[[Tünethatározó/Zöld őszibarack-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Myzus persicae) #[[Tünethatározó/Uborka-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Aphis gossypii) #[[Tünethatározó/Foltos burgonya-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Aulacorthum solani) #[[Tünethatározó/Csíkos burgonya-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Macrosiphum euphorbiae) '''Tünetek''' :- a foltos burgonya-levéltetű szabadföldön a legjenetősebb, hajtatásban is gondot okoz. :- A levél a növekedésében visszamarad. :- Ragacsos mézharmatot termel, amin korompenész telepszik meg. #[[Tünethatározó/Gyapottok-bagolylepke]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Helicoverpa armigera) '''Tünetek''' :- a szabadföldi paradicsom legjelentősebb kártevője. :- Növényházban is károsít, közvetlen kártételük itt ritkán jelentős. :- Hernyója berágja magát a termésbe, amely elrodhat. Fejlődés: 2-3 nemzedékes. #[[Tünethatározó/Paradicsom aknázólégy]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Lyriomiza bryoniae) #[[Tünethatározó/Gerberaaknázólégy]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Lyriomiza trifolii) '''Tünetek''' :- elsősorban hajtatásban fordul elő. :- A leveleken 1-2 mm széles fehér, kanyargós lárvajáratok készít, növekedésben visszamarad a növény. '''Fejlődés''': sok nemzedéke van. #[[Tünethatározó/Burgonyabogár]] :'''Kórokozó:''' (Leptinotarsa decemlineata) '''Tünetek''' :- szántóföldön jelentős kártevője a paradicsomnak. :- A leveleket rágja. '''Fejlődés''': 2 nemzedéke van, a bogár telel szabadföldön is. #[[Tünethatározó/Nyugati virágtripsz]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Frankliniella occidentalis) '''Tünetek''' :- a paradicsom foltos hervadását okozó vírus (Tomato spotted wilt virus) terjesztőjeként érdemel figyelmet. ---- A paradicsom védelme Védelem a gombabetegségek ellen: Amistar, Ridomil Gold MZ 68 WG A paradicsomvész, vagy fitoftora a szabadföldi és a hajtatott paradicsom legveszedelmesebb betegsége. A barnuló foltok utalnak a gomba támadására. A kórokozó agresszivitása miatt a megelőző jellegű védelem elengedhetetlen. Kiültetés után 14 nappal indítsuk a védelmet a felszívódó Ridomil Gold MZ 68 WG-vel (25 g/100 m2) 8–10 naponként megismételve. A virágzás kezdetétől fokozódik a fertőzési nyomás, ekkor 8–12 naponként végzett 2 Amistar(7,5–10 ml/100 m2) permetezés ad biztos védelmet. Ezután 2 alkalommal váltsunk kontakt szerre, majd szükség esetén zárjuk a védelmet 2 Amistar Top(6-10 ml/100 m2) permetezéssel. fitoftoráskártétel Általános szabály, hogy az Amistar-ral, illetve az Amistar Top-pal mindig 2-2 kezelésből álló blokkban védekezzünk. Az Amistar-ral és Amistar Top-pal kezelt állomány ezen felül teljes védelmet élvez más fel nem sorolt gombabetegség ellen is. A Ridomil Gold MZ 68 WG-re, az Amistar-ra és az Amistar Top-ra épülő védelmi program fertőzés-mentes, egészséges növényállományt garantál. Hajtatásban az Amistar Top a nehezen leküzdhető lisztharmat mellett az időszakosan fellépő kladospórium fertőzés ellen is védelmet nyújt. ---- [[File:12985 2016 676 Fig4 HTML.webp|12985 2016 676 Fig4 HTML|]] : A paradicsomfoltosság-mozaik vírussal (ToMMV) beoltott tesztelt növényeken megfigyelt tünetek. :- a. Mozaik, hólyagosodás és torzulás a [[Növények/P/Paradicsom|paradicsom]] [[Solanum lycopersicum]] növényen. :- b. Mozaik és nekrózis a [[Növények/P/Paprika|paprika]] [[Capsicum annuum]] növényen. :- c. Mozaik és klorózis a [[Physalis alkekengi]] növényen. :- d. Mozaik, torzulás és levélszűkülés a [[Növények/P/Petúnia|petúnia]] [[Petunia hybrida]] növényen. :- e. Klorózis a [[Nicotiana benthamiana]] növényen. :- f. Hólyagosodás, torzulás és nekrózis az [[Növények/K/Kapadohány|kapadohány]] [[Nicotiana rustica]] növényen. :- g. Mozaik, hólyagosodás és levélszűkülés a [[Növények/S/Samsun dohány|samsun dohány]] [[Nicotiana tabacum var. Samsun]] növényen. :- h. Mozaik, hólyagosodás, torzulás és levélszűkülés a Nicotiana tabacum var. Xanthi nc növényen. :- i. Mozaik a [[Növények/K/Közönséges dohány|közönséges dohány]] [[Nicotiana tabacum]] növényen. :- j. Foltosság, hólyagosodás és torzulás a Wikikönyvek [[Növények/P/Perui alma|perui alma]] [[Nicandra physaloides]] növényen. :- k. Foltosság a [[Növények/K/Kínai kel|Kínai kel]] [[Brassica pekinensis]] növényen. :- l. Foltosság a [[Növények/T/Tarlórépa|Tarlórépa]] [[Brassica campestris]] növényen. </div> {{Kert-sbl}} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} sgi1o0ld8zb1xvq17rn1hgubvoa3o10 560399 560388 2026-09-08T16:12:05Z KeFe 20 560399 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Paradicsom]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px| ]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} '''Kórokozó''' {{latin|||-}} == Vírusbetegségek == #[[Tünethatározó/Paradicsom páfránylevelűsége]] :'''Kórokozó:''' {{latin2|Cucumber mosaic virus, Tomato mosaic virus|-}} '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön gyakori és jelentős. :- A levelek fonalasak, sárga foltosak, a növény satnyul. '''Terjedés''': talaj, mag, szövetnedv. #[[Tünethatározó/Paradicsommozaik]] :'''Kórokozó:''' {{latin2|Tobacco mosaic virus, Tomato mosaic virus|-}} '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön gyakori és jelentős. :- Változatos tünetek, hasonló az előzőhöz. :- A termés deformálódhat. Terjedés: szövetnedv, levéltetvek. #[[Tünethatározó/Paradicsom nekrotikus elhalása]] :'''Kórokozó:''' {{latin3|Cucumber mosaic virus, Tobacco mosaic virus, Potato X virus|-}} '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön jelentős. Változatos tünetek, a leveleken mozaik és pettyezettség alakul ki. '''Terjedés''': levéltetvekkel, szövetnedvvel, maggal. #[[Tünethatározó/A paradicsom foltos hervadása]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Tomato spotted wilt virus|-}} '''Tünetek''' :- A növények lemaradnak a fejlődésben, a levelek elsárgulnak és lankadnak. Kis, kör alakú foltok és sárga pettyek jelennek meg a leveleken. A bogyón gyűrű alakú foltok látszanak. '''Terjedés''': tripszek, gyomnövények. == Baktériumos betegségek == #[[Tünethatározó/Xantomoászos betegség]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Xanthomonas campestris pv. vesicatoria|-}} '''Tünetek''' :- rendszeresen előfordul, szabadföldön súlyos károkat okoz, bogyókat csak 2-3 cm-es korig fertőzi '''Terjedés''': mag, növénymaradványok, talaj. #[[Tünethatározó/Klavibakteres betegség]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön, fokozatos hervadás, száradás, '''Terjedés''': mag, növénymaradvány, művelőeszköz. #[[Tünethatározó/Paradicsom sztolburja]] Fitoplazmás betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Stolbur phytoplasma|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön fordul elő, súlyossá válhat. paradicsom hajtásai elsöprűsödnek, sok, apró hajtást fejleszt. :- Visszamarad a fejlődésben, a levelek deformálódnak, besodródnak és lilás színűek lesznek. :- A hajtások hegyes szöget zárnak be a szárral. '''Terjedés''': kabócák, gyomnövények. == Gombabetegségek == #[[Tünethatározó/Fitoftórás betegség]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Phytophthora infestans|-}} '''Tünetek''' :- Az egyik legveszedelmesebb betegsége. Hajtatásban esetenként és szabadföldön gyakran jelentkezik. :- A levélcsúcstól induló elhalás indul, majd az egész levél elpusztul. :- A szár és a levélnyél is megfertőződik. :- A bogyón rothadó foltok keletkeznek. :- Nő a fertőzés veszélye, ha hajnalban nagy a páralecsapódás. '''Terjedés''': elhalt növényi részek. #[[Tünethatározó/Botrítisz]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Botrytis cinerea|-}} '''Tünetek''' :- főleg hajtatásban, kis mértékben szabadföldön jelentkezik. :- Szár-levél-bogyórothadást okoz. :- A beteg foltokon szürkés bevonat jelenik meg. :- A meleg, a magas páratartalom kedvez neki. '''Terjedés''': sebeken keresztül fertőzhet, beteg növénymaradványokról. #[[Tünethatározó/Rizoktóniás palántadőlés]] :'''Kórokozó:''' {{latin3|Rhizoctonia solani, Pythium, Fusarium fajok|-}} '''Tünetek''' :- leggyakoribb és legjelentősebb, hajtatásban és szabadföldön egyaránt. :- A palánták szártöve fertőződik, sötétedik, a növények elfekszenek. '''Terjedés''': talaj. #[[Tünethatározó/Alternáriás betegség]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Alternaria porri f. sp. solani|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön rendszeres és jelentős betegsége, tenyészidő 2. felében válhat súlyossá. :- A levélen sötétbarna, koncentrikus körben kialakuló foltok, amelyek összeolvadnak, és nagy, elhalt területeket jönnek létre. :- A bogyó rothad. Terjedés: mag, növényi maradványok. [[Tünethatározó/Szeptóriás betegség]] ::'''Kórokozó:''' {{latin|Septoria lycopersici|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön rendszeresen előfordul. Lombpusztulást okoz, kerek, sötét foltok jelennek meg a leveleken, a foltok körül sárgul a levél. :- A levelek elpusztulnak, a terméshozam csökken. :- Meleg, esős idő kedvez, hajtatásban kisebb jelentőségű. :- A szár, levélnyél és a virág is fertőződik. '''Terjedés''': növénymaradványok. == Kártevők == #[[Tünethatározó/Gyökérgubacs-fonálférgek]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Meloidogyne spp.|-}} '''Tünetek''' :- a növény vontatott fejlődésű, lankad, hervad. A gyökéren gubacsok képződnek, víz és tápanyagszállítási zavart okoznak. '''Fejlődés''': fertőzött talaj. #[[Tünethatározó/Üvegházi molytetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Trialeurodes vaporariorum|-}} '''Tünetek''' :- hajtatásban a legjelentősebb károsító, szabadföldön a nyári hónapokban károsít. :- A levelek fonákán szívogatnak, csökken a termés mennyisége. :- Ragacsos mézharmatot termel, melyen korompenész telepszik meg. '''Fejlődés''' :- sok nemzedéke van, gyors fejlődésű. :- Az rovar növényházakban és lakásokban telel át. #[[Tünethatározó/Zöld őszibarack-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Myzus persicae|-}} #[[Tünethatározó/Uborka-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Aphis gossypii|-}} #[[Tünethatározó/Foltos burgonya-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Aulacorthum solani|-}} #[[Tünethatározó/Csíkos burgonya-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Macrosiphum euphorbiae|-}} '''Tünetek''' :- a foltos burgonya-levéltetű szabadföldön a legjenetősebb, hajtatásban is gondot okoz. :- A levél a növekedésében visszamarad. :- Ragacsos mézharmatot termel, amin korompenész telepszik meg. #[[Tünethatározó/Gyapottok-bagolylepke]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Helicoverpa armigera|-}} '''Tünetek''' :- a szabadföldi paradicsom legjelentősebb kártevője. :- Növényházban is károsít, közvetlen kártételük itt ritkán jelentős. :- Hernyója berágja magát a termésbe, amely elrodhat. Fejlődés: 2-3 nemzedékes. #[[Tünethatározó/Paradicsom aknázólégy]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Lyriomiza bryoniae|-}} #[[Tünethatározó/Gerberaaknázólégy]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Lyriomiza trifolii|-}} '''Tünetek''' :- elsősorban hajtatásban fordul elő. :- A leveleken 1-2 mm széles fehér, kanyargós lárvajáratok készít, növekedésben visszamarad a növény. '''Fejlődés''': sok nemzedéke van. #[[Tünethatározó/Burgonyabogár]] :'''Kórokozó:''' (Leptinotarsa decemlineata|-}} '''Tünetek''' :- szántóföldön jelentős kártevője a paradicsomnak. :- A leveleket rágja. '''Fejlődés''': 2 nemzedéke van, a bogár telel szabadföldön is. #[[Tünethatározó/Nyugati virágtripsz]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Frankliniella occidentalis|-}} '''Tünetek''' :- a paradicsom foltos hervadását okozó vírus (Tomato spotted wilt virus|-}}terjesztőjeként érdemel figyelmet. ---- '''A paradicsom védelme''' :- Védelem a gombabetegségek ellen: Amistar, Ridomil Gold MZ 68 WG :- A paradicsomvész, vagy fitoftora a szabadföldi és a hajtatott paradicsom legveszedelmesebb betegsége. :- A barnuló foltok utalnak a gomba támadására. :- A kórokozó agresszivitása miatt a megelőző jellegű védelem elengedhetetlen. :- Kiültetés után 14 nappal indítsuk a védelmet a felszívódó Ridomil Gold MZ 68 WG-vel (25 g/100 m2) 8–10 naponként megismételve. :- A virágzás kezdetétől fokozódik a fertőzési nyomás, ekkor 8–12 naponként végzett 2 Amistar(7,5–10 ml/100 m2) permetezés ad biztos védelmet. :- Ezután 2 alkalommal váltsunk kontakt szerre, majd szükség esetén zárjuk a védelmet 2 Amistar Top(6-10 ml/100 m2) permetezéssel. '''fitoftorás kártétel''' :- Általános szabály, hogy az Amistar-ral, illetve az Amistar Top-pal mindig 2-2 kezelésből álló blokkban védekezzünk. :- Az Amistar-ral és Amistar Top-pal kezelt állomány ezen felül teljes védelmet élvez más fel nem sorolt gombabetegség ellen is. :- A Ridomil Gold MZ 68 WG-re, az Amistar-ra és az Amistar Top-ra épülő védelmi program fertőzés-mentes, egészséges növényállományt garantál. :- Hajtatásban az Amistar Top a nehezen leküzdhető lisztharmat mellett az időszakosan fellépő kladospórium fertőzés ellen is védelmet nyújt. ---- [[File:12985 2016 676 Fig4 HTML.webp|12985 2016 676 Fig4 HTML|]] : A paradicsomfoltosság-mozaik vírussal (ToMMV) beoltott tesztelt növényeken megfigyelt tünetek. :- a. Mozaik, hólyagosodás és torzulás a [[Növények/P/Paradicsom|paradicsom]] [[Solanum lycopersicum]] növényen. :- b. Mozaik és nekrózis a [[Növények/P/Paprika|paprika]] [[Capsicum annuum]] növényen. :- c. Mozaik és klorózis a [[Physalis alkekengi]] növényen. :- d. Mozaik, torzulás és levélszűkülés a [[Növények/P/Petúnia|petúnia]] [[Petunia hybrida]] növényen. :- e. Klorózis a [[Nicotiana benthamiana]] növényen. :- f. Hólyagosodás, torzulás és nekrózis az [[Növények/K/Kapadohány|kapadohány]] [[Nicotiana rustica]] növényen. :- g. Mozaik, hólyagosodás és levélszűkülés a [[Növények/S/Samsun dohány|samsun dohány]] [[Nicotiana tabacum var. Samsun]] növényen. :- h. Mozaik, hólyagosodás, torzulás és levélszűkülés a Nicotiana tabacum var. Xanthi nc növényen. :- i. Mozaik a [[Növények/K/Közönséges dohány|közönséges dohány]] [[Nicotiana tabacum]] növényen. :- j. Foltosság, hólyagosodás és torzulás a Wikikönyvek [[Növények/P/Perui alma|perui alma]] [[Nicandra physaloides]] növényen. :- k. Foltosság a [[Növények/K/Kínai kel|Kínai kel]] [[Brassica pekinensis]] növényen. :- l. Foltosság a [[Növények/T/Tarlórépa|Tarlórépa]] [[Brassica campestris]] növényen. </div> {{Kert-sbl}} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 5kdeodl87q7tld4kv2xk81ml5hvb917 560416 560399 2026-09-09T00:30:21Z KeFe 20 560416 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Paradicsom]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px| ]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} '''Kórokozó''' {{latin|||-}} == Vírusbetegségek == #[[Tünethatározó/Paradicsom páfránylevelűsége]] [[Fájl:Tomaten cucumber mosaic virus (CMV) Elizabeth Bush, Virginia Polytechnic Institute and State University.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Paradicsom páfránylevelűsége]] '''Kórokozó:''' {{latin2|Cucumber mosaic virus|Tomato mosaic virus|-}} ;'''Gazdanövény''' : Paradicsom, '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön gyakori és jelentős. :- A levelek fonalasak, sárga foltosak, a növény satnyul. '''Terjedés''': talaj, mag, szövetnedv. #[[Tünethatározó/Paradicsommozaik]] [[Tünethatározó/Paradicsommozaik|Bővebben]] ---- #[[Tünethatározó/Paradicsom nekrotikus elhalása]] :'''Kórokozó:''' {{latin3|Cucumber mosaic virus|Tobacco mosaic virus|Potato X virus|-}} <br /> ;'''Gazdanövény''' : Paradicsom, a paprika, az uborka és számos dísznövényt. '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön jelentős. :- Változatos tünetek, a leveleken mozaik és pettyezettség alakul ki. '''Terjedés''': levéltetvekkel, szövetnedvvel, maggal. ---- #[[Tünethatározó/A paradicsom foltos hervadása]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Tomato spotted wilt virus|-}} '''Gazdanövény(ek)''' : Paradicsom '''Tünetek''' :- A növények lemaradnak a fejlődésben, a levelek elsárgulnak és lankadnak. :- Kis, kör alakú foltok és sárga pettyek jelennek meg a leveleken. :- A bogyón gyűrű alakú foltok látszanak. '''Terjedés''': tripszek, gyomnövények. ---- == Baktériumos betegségek == #[[Tünethatározó/Xantomoászos betegség]] Baktériumos betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Xanthomonas campestris pv. vesicatoria|-}} '''Tünetek''' :- rendszeresen előfordul, szabadföldön súlyos károkat okoz, bogyókat csak 2-3 cm-es korig fertőzi '''Terjedés''': mag, növénymaradványok, talaj. ---- #[[Tünethatározó/Klavibakteres betegség]] Baktériumos betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön, fokozatos hervadás, száradás, '''Terjedés''': mag, növénymaradvány, művelőeszköz. ---- #[[Tünethatározó/Paradicsom sztolburja]] Fitoplazmás betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Stolbur phytoplasma|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön fordul elő, súlyossá válhat. paradicsom hajtásai elsöprűsödnek, sok, apró hajtást fejleszt. :- Visszamarad a fejlődésben, a levelek deformálódnak, besodródnak és lilás színűek lesznek. :- A hajtások hegyes szöget zárnak be a szárral. '''Terjedés''': kabócák, gyomnövények. ---- == Gombabetegségek == #[[Tünethatározó/Fitoftórás betegség]] Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Phytophthora infestans|-}} '''Tünetek''' :- Az egyik legveszedelmesebb betegsége. Hajtatásban esetenként és szabadföldön gyakran jelentkezik. :- A levélcsúcstól induló elhalás indul, majd az egész levél elpusztul. :- A szár és a levélnyél is megfertőződik. :- A bogyón rothadó foltok keletkeznek. :- Nő a fertőzés veszélye, ha hajnalban nagy a páralecsapódás. '''Terjedés''': elhalt növényi részek. ---- #[[Tünethatározó/Botrítisz]] Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Botrytis cinerea|-}} '''Tünetek''' :- főleg hajtatásban, kis mértékben szabadföldön jelentkezik. :- Szár-levél-bogyórothadást okoz. :- A beteg foltokon szürkés bevonat jelenik meg. :- A meleg, a magas páratartalom kedvez neki. '''Terjedés''': sebeken keresztül fertőzhet, beteg növénymaradványokról. ---- #[[Tünethatározó/Rizoktóniás palántadőlés]] Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin3|Rhizoctonia solani, Pythium, Fusarium fajok|-}} '''Tünetek''' :- leggyakoribb és legjelentősebb, hajtatásban és szabadföldön egyaránt. :- A palánták szártöve fertőződik, sötétedik, a növények elfekszenek. '''Terjedés''': talaj. ---- #[[Tünethatározó/Alternáriás betegség]] Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Alternaria porri f. sp. solani|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön rendszeres és jelentős betegsége, tenyészidő 2. felében válhat súlyossá. :- A levélen sötétbarna, koncentrikus körben kialakuló foltok, amelyek összeolvadnak, és nagy, elhalt területeket jönnek létre. :- A bogyó rothad. Terjedés: mag, növényi maradványok. ---- [[Tünethatározó/Szeptóriás betegség]] Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Septoria lycopersici|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön rendszeresen előfordul. Lombpusztulást okoz, kerek, sötét foltok jelennek meg a leveleken, a foltok körül sárgul a levél. :- A levelek elpusztulnak, a terméshozam csökken. :- Meleg, esős idő kedvez, hajtatásban kisebb jelentőségű. :- A szár, levélnyél és a virág is fertőződik. '''Terjedés''': növénymaradványok. ---- == Kártevők == #[[Tünethatározó/Gyökérgubacs-fonálférgek]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Meloidogyne spp.|-}} '''Tünetek''' :- A növény vontatott fejlődésű, lankad, hervad. :- A gyökéren gubacsok képződnek, víz és tápanyagszállítási zavart okoznak. '''Fejlődés''': fertőzött talaj. ---- #[[Tünethatározó/Üvegházi molytetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Trialeurodes vaporariorum|-}} '''Tünetek''' :- A hajtatásban a legjelentősebb károsító, szabadföldön a nyári hónapokban károsít. :- A levelek fonákán szívogatnak, csökken a termés mennyisége. :- Ragacsos mézharmatot termel, melyen korompenész telepszik meg. '''Fejlődés''' :- sok nemzedéke van, gyors fejlődésű. :- Az rovar növényházakban és lakásokban telel át. ---- #[[Tünethatározó/Zöld őszibarack-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Myzus persicae|-}} #[[Tünethatározó/Uborka-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Aphis gossypii|-}} #[[Tünethatározó/Foltos burgonya-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Aulacorthum solani|-}} #[[Tünethatározó/Csíkos burgonya-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Macrosiphum euphorbiae|-}} '''Tünetek''' :- a foltos burgonya-levéltetű szabadföldön a legjenetősebb, hajtatásban is gondot okoz. :- A levél a növekedésében visszamarad. :- Ragacsos mézharmatot termel, amin korompenész telepszik meg. ---- #[[Tünethatározó/Gyapottok-bagolylepke]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Helicoverpa armigera|-}} '''Tünetek''' :- A szabadföldi paradicsom legjelentősebb kártevője. :- Növényházban is károsít, közvetlen kártételük itt ritkán jelentős. :- Hernyója berágja magát a termésbe, amely elrodhat. Fejlődés: 2-3 nemzedékes. ---- #[[Tünethatározó/Paradicsom aknázólégy]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Lyriomiza bryoniae|-}} #[[Tünethatározó/Gerbera aknázólégy]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Lyriomiza trifolii|-}} '''Tünetek''' :- elsősorban hajtatásban fordul elő. :- A leveleken 1-2 mm széles fehér, kanyargós lárvajáratok készít, növekedésben visszamarad a növény. '''Fejlődés''': sok nemzedéke van. ---- #[[Tünethatározó/Burgonyabogár]] :'''Kórokozó:''' (Leptinotarsa decemlineata|-}} '''Tünetek''' :- szántóföldön jelentős kártevője a paradicsomnak. :- A leveleket rágja. '''Fejlődés''': 2 nemzedéke van, a bogár telel szabadföldön is. ---- #[[Tünethatározó/Nyugati virágtripsz]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Frankliniella occidentalis|-}} '''Tünetek''' :- A paradicsom foltos hervadását okozó vírus ''[[Tomato spotted wilt virus]]'' terjesztőjeként érdemel figyelmet. ---- '''A paradicsom védelme''' :- Védelem a gombabetegségek ellen: :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar]], :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold MZ 68 WG|Ridomil Gold MZ 68 WG]], :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold plus 42,5 WP|RIDOMIL GOLD PLUS 42,5 WP]] : A paradicsomvész, vagy fitoftora a szabadföldi és a hajtatott paradicsom legveszedelmesebb betegsége. :- A barnuló foltok utalnak a gomba támadására. :- A kórokozó agresszivitása miatt a megelőző jellegű védelem elengedhetetlen. :- Kiültetés után 14 nappal indítsuk a védelmet a felszívódó [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold MZ 68 WG|Ridomil Gold MZ 68 WG]], (25 g/100 m2) 8–10 naponként megismételve. :- A virágzás kezdetétől fokozódik a fertőzési nyomás, ekkor 8–12 naponként végzett 2 [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar]], (7,5–10 ml/100 m2) permetezés ad biztos védelmet. :- Ezután 2 alkalommal váltsunk kontakt szerre, majd szükség esetén zárjuk a védelmet 2 [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar Top]] (6-10 ml/100 m2) permetezéssel. '''fitoftorás kártétel''' :- Általános szabály, hogy az Amistar-ral, illetve az Amistar Top-pal mindig 2-2 kezelésből álló blokkban védekezzünk. :- Az Amistar-ral és Amistar Top-pal kezelt állomány ezen felül teljes védelmet élvez más fel nem sorolt gombabetegség ellen is. :- A Ridomil Gold MZ 68 WG-re, az Amistar-ra és az Amistar Top-ra épülő védelmi program fertőzés-mentes, egészséges növényállományt garantál. :- Hajtatásban az Amistar Top a nehezen leküzdhető lisztharmat mellett az időszakosan fellépő kladospórium fertőzés ellen is védelmet nyújt. ---- [[File:12985 2016 676 Fig4 HTML.webp|12985 2016 676 Fig4 HTML|]] : A paradicsomfoltosság-mozaik vírussal (ToMMV) beoltott tesztelt növényeken megfigyelt tünetek. :- a. Mozaik, hólyagosodás és torzulás a [[Növények/P/Paradicsom|paradicsom]] [[Solanum lycopersicum]] növényen. :- b. Mozaik és nekrózis a [[Növények/P/Paprika|paprika]] [[Capsicum annuum]] növényen. :- c. Mozaik és klorózis a [[Physalis alkekengi]] növényen. :- d. Mozaik, torzulás és levélszűkülés a [[Növények/P/Petúnia|petúnia]] [[Petunia hybrida]] növényen. :- e. Klorózis a [[Nicotiana benthamiana]] növényen. :- f. Hólyagosodás, torzulás és nekrózis az [[Növények/K/Kapadohány|kapadohány]] [[Nicotiana rustica]] növényen. :- g. Mozaik, hólyagosodás és levélszűkülés a [[Növények/S/Samsun dohány|samsun dohány]] [[Nicotiana tabacum var. Samsun]] növényen. :- h. Mozaik, hólyagosodás, torzulás és levélszűkülés a Nicotiana tabacum var. Xanthi nc növényen. :- i. Mozaik a [[Növények/K/Közönséges dohány|közönséges dohány]] [[Nicotiana tabacum]] növényen. :- j. Foltosság, hólyagosodás és torzulás a Wikikönyvek [[Növények/P/Perui alma|perui alma]] [[Nicandra physaloides]] növényen. :- k. Foltosság a [[Növények/K/Kínai kel|Kínai kel]] [[Brassica pekinensis]] növényen. :- l. Foltosság a [[Növények/T/Tarlórépa|Tarlórépa]] [[Brassica campestris]] növényen. </div> {{Kert-sbl}} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} ngv82p54n27g3ip6mkzbv3om8k2dvx4 560417 560416 2026-09-09T00:43:19Z KeFe 20 560417 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Paradicsom]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px| ]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} = Vírusbetegségek = == Paradicsom páfránylevelűsége == [[Fájl:Tomaten cucumber mosaic virus (CMV) Elizabeth Bush, Virginia Polytechnic Institute and State University.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Paradicsom páfránylevelűsége]] '''Kórokozó:''' {{latin2|Cucumber mosaic virus|Tomato mosaic virus|-}} ;'''Gazdanövény''' : Paradicsom, '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön gyakori és jelentős. :- A levelek fonalasak, sárga foltosak, a növény satnyul. '''Terjedés''': talaj, mag, szövetnedv. == Paradicsommozaik == [[Tünethatározó/Paradicsommozaik|Bővebben]] ---- == Paradicsom nekrotikus elhalása == :'''Kórokozó:''' {{latin3|Cucumber mosaic virus|Tobacco mosaic virus|Potato X virus|-}} <br /> ;'''Gazdanövény''' : Paradicsom, a paprika, az uborka és számos dísznövényt. '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön jelentős. :- Változatos tünetek, a leveleken mozaik és pettyezettség alakul ki. '''Terjedés''': levéltetvekkel, szövetnedvvel, maggal. ---- == A paradicsom foltos hervadása == :'''Kórokozó:''' {{latin|Tomato spotted wilt virus|-}} '''Gazdanövény(ek)''' : Paradicsom '''Tünetek''' :- A növények lemaradnak a fejlődésben, a levelek elsárgulnak és lankadnak. :- Kis, kör alakú foltok és sárga pettyek jelennek meg a leveleken. :- A bogyón gyűrű alakú foltok látszanak. '''Terjedés''': tripszek, gyomnövények. ---- = Baktériumos betegségek = == Xantomoászos betegség == Baktériumos betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Xanthomonas campestris pv. vesicatoria|-}} '''Tünetek''' :- rendszeresen előfordul, szabadföldön súlyos károkat okoz, bogyókat csak 2-3 cm-es korig fertőzi '''Terjedés''': mag, növénymaradványok, talaj. ---- == Klavibakteres betegség == Baktériumos betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön, fokozatos hervadás, száradás, '''Terjedés''': mag, növénymaradvány, művelőeszköz. ---- == Paradicsom sztolburja == Fitoplazmás betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Stolbur phytoplasma|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön fordul elő, súlyossá válhat. paradicsom hajtásai elsöprűsödnek, sok, apró hajtást fejleszt. :- Visszamarad a fejlődésben, a levelek deformálódnak, besodródnak és lilás színűek lesznek. :- A hajtások hegyes szöget zárnak be a szárral. '''Terjedés''': kabócák, gyomnövények. ---- = Gombabetegségek = == Fitoftórás betegség == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Phytophthora infestans|-}} '''Tünetek''' :- Az egyik legveszedelmesebb betegsége. Hajtatásban esetenként és szabadföldön gyakran jelentkezik. :- A levélcsúcstól induló elhalás indul, majd az egész levél elpusztul. :- A szár és a levélnyél is megfertőződik. :- A bogyón rothadó foltok keletkeznek. :- Nő a fertőzés veszélye, ha hajnalban nagy a páralecsapódás. '''Terjedés''': elhalt növényi részek. ---- == Botrítisz == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Botrytis cinerea|-}} '''Tünetek''' :- főleg hajtatásban, kis mértékben szabadföldön jelentkezik. :- Szár-levél-bogyórothadást okoz. :- A beteg foltokon szürkés bevonat jelenik meg. :- A meleg, a magas páratartalom kedvez neki. '''Terjedés''': sebeken keresztül fertőzhet, beteg növénymaradványokról. ---- == Rizoktóniás palántadőlés == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin3|Rhizoctonia solani, Pythium, Fusarium fajok|-}} '''Tünetek''' :- leggyakoribb és legjelentősebb, hajtatásban és szabadföldön egyaránt. :- A palánták szártöve fertőződik, sötétedik, a növények elfekszenek. '''Terjedés''': talaj. ---- == Alternáriás betegség == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Alternaria porri f. sp. solani|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön rendszeres és jelentős betegsége, tenyészidő 2. felében válhat súlyossá. :- A levélen sötétbarna, koncentrikus körben kialakuló foltok, amelyek összeolvadnak, és nagy, elhalt területeket jönnek létre. :- A bogyó rothad. Terjedés: mag, növényi maradványok. ---- == Szeptóriás betegség == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Septoria lycopersici|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön rendszeresen előfordul. Lombpusztulást okoz, kerek, sötét foltok jelennek meg a leveleken, a foltok körül sárgul a levél. :- A levelek elpusztulnak, a terméshozam csökken. :- Meleg, esős idő kedvez, hajtatásban kisebb jelentőségű. :- A szár, levélnyél és a virág is fertőződik. '''Terjedés''': növénymaradványok. ---- = Kártevők = == Gyökérgubacs-fonálférgek == :'''Kórokozó:''' {{latin|Meloidogyne spp.|-}} '''Tünetek''' :- A növény vontatott fejlődésű, lankad, hervad. :- A gyökéren gubacsok képződnek, víz és tápanyagszállítási zavart okoznak. '''Fejlődés''': fertőzött talaj. ---- == Üvegházi molytetű == :'''Kórokozó:''' {{latin|Trialeurodes vaporariorum|-}} '''Tünetek''' :- A hajtatásban a legjelentősebb károsító, szabadföldön a nyári hónapokban károsít. :- A levelek fonákán szívogatnak, csökken a termés mennyisége. :- Ragacsos mézharmatot termel, melyen korompenész telepszik meg. '''Fejlődés''' :- sok nemzedéke van, gyors fejlődésű. :- Az rovar növényházakban és lakásokban telel át. ---- == Levéltetvek == Zöld őszibarack-levéltetű :'''Kórokozó:''' {{latin|Myzus persicae|-}} Uborka-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Aphis gossypii|-}} Foltos burgonya-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Aulacorthum solani|-}} Csíkos burgonya-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Macrosiphum euphorbiae|-}} '''Tünetek''' :- a foltos burgonya-levéltetű szabadföldön a legjenetősebb, hajtatásban is gondot okoz. :- A levél a növekedésében visszamarad. :- Ragacsos mézharmatot termel, amin korompenész telepszik meg. ---- == Gyapottok-bagolylepke == :'''Kórokozó:''' {{latin|Helicoverpa armigera|-}} '''Tünetek''' :- A szabadföldi paradicsom legjelentősebb kártevője. :- Növényházban is károsít, közvetlen kártételük itt ritkán jelentős. :- Hernyója berágja magát a termésbe, amely elrodhat. Fejlődés: 2-3 nemzedékes. ---- == Paradicsom aknázólégy == :'''Kórokozó:''' {{latin|Lyriomiza bryoniae|-}} == Gerbera aknázólégy == :'''Kórokozó:''' {{latin|Lyriomiza trifolii|-}} '''Tünetek''' :- elsősorban hajtatásban fordul elő. :- A leveleken 1-2 mm széles fehér, kanyargós lárvajáratok készít, növekedésben visszamarad a növény. '''Fejlődés''': sok nemzedéke van. ---- == Burgonyabogár == :'''Kórokozó:''' (Leptinotarsa decemlineata|-}} '''Tünetek''' :- szántóföldön jelentős kártevője a paradicsomnak. :- A leveleket rágja. '''Fejlődés''': 2 nemzedéke van, a bogár telel szabadföldön is. ---- == Nyugati virágtripsz == :'''Kórokozó:''' {{latin|Frankliniella occidentalis|-}} '''Tünetek''' :- A paradicsom foltos hervadását okozó vírus ''[[Tomato spotted wilt virus]]'' terjesztőjeként érdemel figyelmet. ---- == A paradicsom védelme == :Védelem a gombabetegségek ellen: :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar]], :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold MZ 68 WG|Ridomil Gold MZ 68 WG]], :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold plus 42,5 WP|RIDOMIL GOLD PLUS 42,5 WP]] :A paradicsomvész, vagy fitoftora a szabadföldi és a hajtatott paradicsom legveszedelmesebb betegsége. :- A barnuló foltok utalnak a gomba támadására. :- A kórokozó agresszivitása miatt a megelőző jellegű védelem elengedhetetlen. :- Kiültetés után 14 nappal indítsuk a védelmet a felszívódó [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold MZ 68 WG|Ridomil Gold MZ 68 WG]], (25 g/100 m2) 8–10 naponként megismételve. :- A virágzás kezdetétől fokozódik a fertőzési nyomás, ekkor 8–12 naponként végzett 2 [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar]], (7,5–10 ml/100 m2) permetezés ad biztos védelmet. :- Ezután 2 alkalommal váltsunk kontakt szerre, majd szükség esetén zárjuk a védelmet 2 [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar Top]] (6-10 ml/100 m2) permetezéssel. == fitoftorás kártétel == :- Általános szabály, hogy az Amistar-ral, illetve az Amistar Top-pal mindig 2-2 kezelésből álló blokkban védekezzünk. :- Az Amistar-ral és Amistar Top-pal kezelt állomány ezen felül teljes védelmet élvez más fel nem sorolt gombabetegség ellen is. :- A Ridomil Gold MZ 68 WG-re, az Amistar-ra és az Amistar Top-ra épülő védelmi program fertőzés-mentes, egészséges növényállományt garantál. :- Hajtatásban az Amistar Top a nehezen leküzdhető lisztharmat mellett az időszakosan fellépő kladospórium fertőzés ellen is védelmet nyújt. ---- [[File:12985 2016 676 Fig4 HTML.webp|12985 2016 676 Fig4 HTML|]] : A paradicsomfoltosság-mozaik vírussal (ToMMV) beoltott tesztelt növényeken megfigyelt tünetek. :- a. Mozaik, hólyagosodás és torzulás a [[Növények/P/Paradicsom|paradicsom]] [[Solanum lycopersicum]] növényen. :- b. Mozaik és nekrózis a [[Növények/P/Paprika|paprika]] [[Capsicum annuum]] növényen. :- c. Mozaik és klorózis a [[Physalis alkekengi]] növényen. :- d. Mozaik, torzulás és levélszűkülés a [[Növények/P/Petúnia|petúnia]] [[Petunia hybrida]] növényen. :- e. Klorózis a [[Nicotiana benthamiana]] növényen. :- f. Hólyagosodás, torzulás és nekrózis az [[Növények/K/Kapadohány|kapadohány]] [[Nicotiana rustica]] növényen. :- g. Mozaik, hólyagosodás és levélszűkülés a [[Növények/S/Samsun dohány|samsun dohány]] [[Nicotiana tabacum var. Samsun]] növényen. :- h. Mozaik, hólyagosodás, torzulás és levélszűkülés a Nicotiana tabacum var. Xanthi nc növényen. :- i. Mozaik a [[Növények/K/Közönséges dohány|közönséges dohány]] [[Nicotiana tabacum]] növényen. :- j. Foltosság, hólyagosodás és torzulás a Wikikönyvek [[Növények/P/Perui alma|perui alma]] [[Nicandra physaloides]] növényen. :- k. Foltosság a [[Növények/K/Kínai kel|Kínai kel]] [[Brassica pekinensis]] növényen. :- l. Foltosság a [[Növények/T/Tarlórépa|Tarlórépa]] [[Brassica campestris]] növényen. </div> {{Kert-sbl}} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 7pft6kzsrrgwfs8ugceqpptc6hmx1fu 560418 560417 2026-09-09T00:47:35Z KeFe 20 560418 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Paradicsom]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px| ]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} = Vírusbetegségek = == Paradicsom páfránylevelűsége == [[Fájl:Tomaten cucumber mosaic virus (CMV) Elizabeth Bush, Virginia Polytechnic Institute and State University.jpg|bélyegkép|jobbra|100px|Paradicsom páfránylevelűsége]] '''Kórokozó:''' {{latin2|Cucumber mosaic virus|Tomato mosaic virus|-}} ;'''Gazdanövény''' : Paradicsom, '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön gyakori és jelentős. :- A levelek fonalasak, sárga foltosak, a növény satnyul. '''Terjedés''': talaj, mag, szövetnedv. == Paradicsommozaik == [[Fájl:Leaf with ToMV.jpg|bélyeg|jobbra|100px|Paradicsommozaik]] [[Tünethatározó/Paradicsommozaik|Bővebben]] ---- == Paradicsom nekrotikus elhalása == :'''Kórokozó:''' {{latin3|Cucumber mosaic virus|Tobacco mosaic virus|Potato X virus|-}} <br /> ;'''Gazdanövény''' : Paradicsom, a paprika, az uborka és számos dísznövényt. '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön jelentős. :- Változatos tünetek, a leveleken mozaik és pettyezettség alakul ki. '''Terjedés''': levéltetvekkel, szövetnedvvel, maggal. ---- == A paradicsom foltos hervadása == :'''Kórokozó:''' {{latin|Tomato spotted wilt virus|-}} '''Gazdanövény(ek)''' : Paradicsom '''Tünetek''' :- A növények lemaradnak a fejlődésben, a levelek elsárgulnak és lankadnak. :- Kis, kör alakú foltok és sárga pettyek jelennek meg a leveleken. :- A bogyón gyűrű alakú foltok látszanak. '''Terjedés''': tripszek, gyomnövények. ---- = Baktériumos betegségek = == Xantomoászos betegség == Baktériumos betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Xanthomonas campestris pv. vesicatoria|-}} '''Tünetek''' :- rendszeresen előfordul, szabadföldön súlyos károkat okoz, bogyókat csak 2-3 cm-es korig fertőzi '''Terjedés''': mag, növénymaradványok, talaj. ---- == Klavibakteres betegség == Baktériumos betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön, fokozatos hervadás, száradás, '''Terjedés''': mag, növénymaradvány, művelőeszköz. ---- == Paradicsom sztolburja == Fitoplazmás betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Stolbur phytoplasma|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön fordul elő, súlyossá válhat. paradicsom hajtásai elsöprűsödnek, sok, apró hajtást fejleszt. :- Visszamarad a fejlődésben, a levelek deformálódnak, besodródnak és lilás színűek lesznek. :- A hajtások hegyes szöget zárnak be a szárral. '''Terjedés''': kabócák, gyomnövények. ---- = Gombabetegségek = == Fitoftórás betegség == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Phytophthora infestans|-}} '''Tünetek''' :- Az egyik legveszedelmesebb betegsége. Hajtatásban esetenként és szabadföldön gyakran jelentkezik. :- A levélcsúcstól induló elhalás indul, majd az egész levél elpusztul. :- A szár és a levélnyél is megfertőződik. :- A bogyón rothadó foltok keletkeznek. :- Nő a fertőzés veszélye, ha hajnalban nagy a páralecsapódás. '''Terjedés''': elhalt növényi részek. ---- == Botrítisz == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Botrytis cinerea|-}} '''Tünetek''' :- főleg hajtatásban, kis mértékben szabadföldön jelentkezik. :- Szár-levél-bogyórothadást okoz. :- A beteg foltokon szürkés bevonat jelenik meg. :- A meleg, a magas páratartalom kedvez neki. '''Terjedés''': sebeken keresztül fertőzhet, beteg növénymaradványokról. ---- == Rizoktóniás palántadőlés == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin3|Rhizoctonia solani, Pythium, Fusarium fajok|-}} '''Tünetek''' :- leggyakoribb és legjelentősebb, hajtatásban és szabadföldön egyaránt. :- A palánták szártöve fertőződik, sötétedik, a növények elfekszenek. '''Terjedés''': talaj. ---- == Alternáriás betegség == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Alternaria porri f. sp. solani|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön rendszeres és jelentős betegsége, tenyészidő 2. felében válhat súlyossá. :- A levélen sötétbarna, koncentrikus körben kialakuló foltok, amelyek összeolvadnak, és nagy, elhalt területeket jönnek létre. :- A bogyó rothad. Terjedés: mag, növényi maradványok. ---- == Szeptóriás betegség == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Septoria lycopersici|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön rendszeresen előfordul. Lombpusztulást okoz, kerek, sötét foltok jelennek meg a leveleken, a foltok körül sárgul a levél. :- A levelek elpusztulnak, a terméshozam csökken. :- Meleg, esős idő kedvez, hajtatásban kisebb jelentőségű. :- A szár, levélnyél és a virág is fertőződik. '''Terjedés''': növénymaradványok. ---- = Kártevők = == Gyökérgubacs-fonálférgek == :'''Kórokozó:''' {{latin|Meloidogyne spp.|-}} '''Tünetek''' :- A növény vontatott fejlődésű, lankad, hervad. :- A gyökéren gubacsok képződnek, víz és tápanyagszállítási zavart okoznak. '''Fejlődés''': fertőzött talaj. ---- == Üvegházi molytetű == :'''Kórokozó:''' {{latin|Trialeurodes vaporariorum|-}} '''Tünetek''' :- A hajtatásban a legjelentősebb károsító, szabadföldön a nyári hónapokban károsít. :- A levelek fonákán szívogatnak, csökken a termés mennyisége. :- Ragacsos mézharmatot termel, melyen korompenész telepszik meg. '''Fejlődés''' :- sok nemzedéke van, gyors fejlődésű. :- Az rovar növényházakban és lakásokban telel át. ---- == Levéltetvek == Zöld őszibarack-levéltetű :'''Kórokozó:''' {{latin|Myzus persicae|-}} Uborka-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Aphis gossypii|-}} Foltos burgonya-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Aulacorthum solani|-}} Csíkos burgonya-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Macrosiphum euphorbiae|-}} '''Tünetek''' :- a foltos burgonya-levéltetű szabadföldön a legjenetősebb, hajtatásban is gondot okoz. :- A levél a növekedésében visszamarad. :- Ragacsos mézharmatot termel, amin korompenész telepszik meg. ---- == Gyapottok-bagolylepke == :'''Kórokozó:''' {{latin|Helicoverpa armigera|-}} '''Tünetek''' :- A szabadföldi paradicsom legjelentősebb kártevője. :- Növényházban is károsít, közvetlen kártételük itt ritkán jelentős. :- Hernyója berágja magát a termésbe, amely elrodhat. Fejlődés: 2-3 nemzedékes. ---- == Paradicsom aknázólégy == :'''Kórokozó:''' {{latin|Lyriomiza bryoniae|-}} == Gerbera aknázólégy == :'''Kórokozó:''' {{latin|Lyriomiza trifolii|-}} '''Tünetek''' :- elsősorban hajtatásban fordul elő. :- A leveleken 1-2 mm széles fehér, kanyargós lárvajáratok készít, növekedésben visszamarad a növény. '''Fejlődés''': sok nemzedéke van. ---- == Burgonyabogár == :'''Kórokozó:''' (Leptinotarsa decemlineata|-}} '''Tünetek''' :- szántóföldön jelentős kártevője a paradicsomnak. :- A leveleket rágja. '''Fejlődés''': 2 nemzedéke van, a bogár telel szabadföldön is. ---- == Nyugati virágtripsz == :'''Kórokozó:''' {{latin|Frankliniella occidentalis|-}} '''Tünetek''' :- A paradicsom foltos hervadását okozó vírus ''[[Tomato spotted wilt virus]]'' terjesztőjeként érdemel figyelmet. ---- == A paradicsom védelme == :Védelem a gombabetegségek ellen: :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar]], :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold MZ 68 WG|Ridomil Gold MZ 68 WG]], :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold plus 42,5 WP|RIDOMIL GOLD PLUS 42,5 WP]] :A paradicsomvész, vagy fitoftora a szabadföldi és a hajtatott paradicsom legveszedelmesebb betegsége. :- A barnuló foltok utalnak a gomba támadására. :- A kórokozó agresszivitása miatt a megelőző jellegű védelem elengedhetetlen. :- Kiültetés után 14 nappal indítsuk a védelmet a felszívódó [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold MZ 68 WG|Ridomil Gold MZ 68 WG]], (25 g/100 m2) 8–10 naponként megismételve. :- A virágzás kezdetétől fokozódik a fertőzési nyomás, ekkor 8–12 naponként végzett 2 [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar]], (7,5–10 ml/100 m2) permetezés ad biztos védelmet. :- Ezután 2 alkalommal váltsunk kontakt szerre, majd szükség esetén zárjuk a védelmet 2 [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar Top]] (6-10 ml/100 m2) permetezéssel. == fitoftorás kártétel == :- Általános szabály, hogy az Amistar-ral, illetve az Amistar Top-pal mindig 2-2 kezelésből álló blokkban védekezzünk. :- Az Amistar-ral és Amistar Top-pal kezelt állomány ezen felül teljes védelmet élvez más fel nem sorolt gombabetegség ellen is. :- A Ridomil Gold MZ 68 WG-re, az Amistar-ra és az Amistar Top-ra épülő védelmi program fertőzés-mentes, egészséges növényállományt garantál. :- Hajtatásban az Amistar Top a nehezen leküzdhető lisztharmat mellett az időszakosan fellépő kladospórium fertőzés ellen is védelmet nyújt. ---- [[File:12985 2016 676 Fig4 HTML.webp|12985 2016 676 Fig4 HTML|]] : A paradicsomfoltosság-mozaik vírussal (ToMMV) beoltott tesztelt növényeken megfigyelt tünetek. :- a. Mozaik, hólyagosodás és torzulás a [[Növények/P/Paradicsom|paradicsom]] [[Solanum lycopersicum]] növényen. :- b. Mozaik és nekrózis a [[Növények/P/Paprika|paprika]] [[Capsicum annuum]] növényen. :- c. Mozaik és klorózis a [[Physalis alkekengi]] növényen. :- d. Mozaik, torzulás és levélszűkülés a [[Növények/P/Petúnia|petúnia]] [[Petunia hybrida]] növényen. :- e. Klorózis a [[Nicotiana benthamiana]] növényen. :- f. Hólyagosodás, torzulás és nekrózis az [[Növények/K/Kapadohány|kapadohány]] [[Nicotiana rustica]] növényen. :- g. Mozaik, hólyagosodás és levélszűkülés a [[Növények/S/Samsun dohány|samsun dohány]] [[Nicotiana tabacum var. Samsun]] növényen. :- h. Mozaik, hólyagosodás, torzulás és levélszűkülés a Nicotiana tabacum var. Xanthi nc növényen. :- i. Mozaik a [[Növények/K/Közönséges dohány|közönséges dohány]] [[Nicotiana tabacum]] növényen. :- j. Foltosság, hólyagosodás és torzulás a Wikikönyvek [[Növények/P/Perui alma|perui alma]] [[Nicandra physaloides]] növényen. :- k. Foltosság a [[Növények/K/Kínai kel|Kínai kel]] [[Brassica pekinensis]] növényen. :- l. Foltosság a [[Növények/T/Tarlórépa|Tarlórépa]] [[Brassica campestris]] növényen. </div> {{Kert-sbl}} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 5wc56qm7mj8slr77fe9qo2e0xrwvbys 560419 560418 2026-09-09T00:49:52Z KeFe 20 /* Paradicsommozaik */ 560419 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Paradicsom]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px| ]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} = Vírusbetegségek = == Paradicsom páfránylevelűsége == [[Fájl:Tomaten cucumber mosaic virus (CMV) Elizabeth Bush, Virginia Polytechnic Institute and State University.jpg|bélyegkép|jobbra|100px|Paradicsom páfránylevelűsége]] '''Kórokozó:''' {{latin2|Cucumber mosaic virus|Tomato mosaic virus|-}} ;'''Gazdanövény''' : Paradicsom, '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön gyakori és jelentős. :- A levelek fonalasak, sárga foltosak, a növény satnyul. '''Terjedés''': talaj, mag, szövetnedv. == Paradicsommozaik == [[Fájl:Leaf with ToMV.jpg|bélyeg|jobbra|100px|Paradicsommozaik]] :: A dohány mozaikvírus (tobacco mosaic virus), (TMV) egyszálú Ribonukleinsav(RNS)-genommal rendelkező vírus, amely a növények széles skáláját képes megfertőzni, de elsősorban a Burgonyafélék (Solanaceae) család tagjai, azon belül a dohány a gazdanövénye. [[Tünethatározó/Paradicsommozaik|Bővebben]] ---- == Paradicsom nekrotikus elhalása == :'''Kórokozó:''' {{latin3|Cucumber mosaic virus|Tobacco mosaic virus|Potato X virus|-}} <br /> ;'''Gazdanövény''' : Paradicsom, a paprika, az uborka és számos dísznövényt. '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön jelentős. :- Változatos tünetek, a leveleken mozaik és pettyezettség alakul ki. '''Terjedés''': levéltetvekkel, szövetnedvvel, maggal. ---- == A paradicsom foltos hervadása == :'''Kórokozó:''' {{latin|Tomato spotted wilt virus|-}} '''Gazdanövény(ek)''' : Paradicsom '''Tünetek''' :- A növények lemaradnak a fejlődésben, a levelek elsárgulnak és lankadnak. :- Kis, kör alakú foltok és sárga pettyek jelennek meg a leveleken. :- A bogyón gyűrű alakú foltok látszanak. '''Terjedés''': tripszek, gyomnövények. ---- = Baktériumos betegségek = == Xantomoászos betegség == Baktériumos betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Xanthomonas campestris pv. vesicatoria|-}} '''Tünetek''' :- rendszeresen előfordul, szabadföldön súlyos károkat okoz, bogyókat csak 2-3 cm-es korig fertőzi '''Terjedés''': mag, növénymaradványok, talaj. ---- == Klavibakteres betegség == Baktériumos betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön, fokozatos hervadás, száradás, '''Terjedés''': mag, növénymaradvány, művelőeszköz. ---- == Paradicsom sztolburja == Fitoplazmás betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Stolbur phytoplasma|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön fordul elő, súlyossá válhat. paradicsom hajtásai elsöprűsödnek, sok, apró hajtást fejleszt. :- Visszamarad a fejlődésben, a levelek deformálódnak, besodródnak és lilás színűek lesznek. :- A hajtások hegyes szöget zárnak be a szárral. '''Terjedés''': kabócák, gyomnövények. ---- = Gombabetegségek = == Fitoftórás betegség == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Phytophthora infestans|-}} '''Tünetek''' :- Az egyik legveszedelmesebb betegsége. Hajtatásban esetenként és szabadföldön gyakran jelentkezik. :- A levélcsúcstól induló elhalás indul, majd az egész levél elpusztul. :- A szár és a levélnyél is megfertőződik. :- A bogyón rothadó foltok keletkeznek. :- Nő a fertőzés veszélye, ha hajnalban nagy a páralecsapódás. '''Terjedés''': elhalt növényi részek. ---- == Botrítisz == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Botrytis cinerea|-}} '''Tünetek''' :- főleg hajtatásban, kis mértékben szabadföldön jelentkezik. :- Szár-levél-bogyórothadást okoz. :- A beteg foltokon szürkés bevonat jelenik meg. :- A meleg, a magas páratartalom kedvez neki. '''Terjedés''': sebeken keresztül fertőzhet, beteg növénymaradványokról. ---- == Rizoktóniás palántadőlés == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin3|Rhizoctonia solani, Pythium, Fusarium fajok|-}} '''Tünetek''' :- leggyakoribb és legjelentősebb, hajtatásban és szabadföldön egyaránt. :- A palánták szártöve fertőződik, sötétedik, a növények elfekszenek. '''Terjedés''': talaj. ---- == Alternáriás betegség == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Alternaria porri f. sp. solani|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön rendszeres és jelentős betegsége, tenyészidő 2. felében válhat súlyossá. :- A levélen sötétbarna, koncentrikus körben kialakuló foltok, amelyek összeolvadnak, és nagy, elhalt területeket jönnek létre. :- A bogyó rothad. Terjedés: mag, növényi maradványok. ---- == Szeptóriás betegség == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Septoria lycopersici|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön rendszeresen előfordul. Lombpusztulást okoz, kerek, sötét foltok jelennek meg a leveleken, a foltok körül sárgul a levél. :- A levelek elpusztulnak, a terméshozam csökken. :- Meleg, esős idő kedvez, hajtatásban kisebb jelentőségű. :- A szár, levélnyél és a virág is fertőződik. '''Terjedés''': növénymaradványok. ---- = Kártevők = == Gyökérgubacs-fonálférgek == :'''Kórokozó:''' {{latin|Meloidogyne spp.|-}} '''Tünetek''' :- A növény vontatott fejlődésű, lankad, hervad. :- A gyökéren gubacsok képződnek, víz és tápanyagszállítási zavart okoznak. '''Fejlődés''': fertőzött talaj. ---- == Üvegházi molytetű == :'''Kórokozó:''' {{latin|Trialeurodes vaporariorum|-}} '''Tünetek''' :- A hajtatásban a legjelentősebb károsító, szabadföldön a nyári hónapokban károsít. :- A levelek fonákán szívogatnak, csökken a termés mennyisége. :- Ragacsos mézharmatot termel, melyen korompenész telepszik meg. '''Fejlődés''' :- sok nemzedéke van, gyors fejlődésű. :- Az rovar növényházakban és lakásokban telel át. ---- == Levéltetvek == Zöld őszibarack-levéltetű :'''Kórokozó:''' {{latin|Myzus persicae|-}} Uborka-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Aphis gossypii|-}} Foltos burgonya-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Aulacorthum solani|-}} Csíkos burgonya-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Macrosiphum euphorbiae|-}} '''Tünetek''' :- a foltos burgonya-levéltetű szabadföldön a legjenetősebb, hajtatásban is gondot okoz. :- A levél a növekedésében visszamarad. :- Ragacsos mézharmatot termel, amin korompenész telepszik meg. ---- == Gyapottok-bagolylepke == :'''Kórokozó:''' {{latin|Helicoverpa armigera|-}} '''Tünetek''' :- A szabadföldi paradicsom legjelentősebb kártevője. :- Növényházban is károsít, közvetlen kártételük itt ritkán jelentős. :- Hernyója berágja magát a termésbe, amely elrodhat. Fejlődés: 2-3 nemzedékes. ---- == Paradicsom aknázólégy == :'''Kórokozó:''' {{latin|Lyriomiza bryoniae|-}} == Gerbera aknázólégy == :'''Kórokozó:''' {{latin|Lyriomiza trifolii|-}} '''Tünetek''' :- elsősorban hajtatásban fordul elő. :- A leveleken 1-2 mm széles fehér, kanyargós lárvajáratok készít, növekedésben visszamarad a növény. '''Fejlődés''': sok nemzedéke van. ---- == Burgonyabogár == :'''Kórokozó:''' (Leptinotarsa decemlineata|-}} '''Tünetek''' :- szántóföldön jelentős kártevője a paradicsomnak. :- A leveleket rágja. '''Fejlődés''': 2 nemzedéke van, a bogár telel szabadföldön is. ---- == Nyugati virágtripsz == :'''Kórokozó:''' {{latin|Frankliniella occidentalis|-}} '''Tünetek''' :- A paradicsom foltos hervadását okozó vírus ''[[Tomato spotted wilt virus]]'' terjesztőjeként érdemel figyelmet. ---- == A paradicsom védelme == :Védelem a gombabetegségek ellen: :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar]], :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold MZ 68 WG|Ridomil Gold MZ 68 WG]], :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold plus 42,5 WP|RIDOMIL GOLD PLUS 42,5 WP]] :A paradicsomvész, vagy fitoftora a szabadföldi és a hajtatott paradicsom legveszedelmesebb betegsége. :- A barnuló foltok utalnak a gomba támadására. :- A kórokozó agresszivitása miatt a megelőző jellegű védelem elengedhetetlen. :- Kiültetés után 14 nappal indítsuk a védelmet a felszívódó [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold MZ 68 WG|Ridomil Gold MZ 68 WG]], (25 g/100 m2) 8–10 naponként megismételve. :- A virágzás kezdetétől fokozódik a fertőzési nyomás, ekkor 8–12 naponként végzett 2 [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar]], (7,5–10 ml/100 m2) permetezés ad biztos védelmet. :- Ezután 2 alkalommal váltsunk kontakt szerre, majd szükség esetén zárjuk a védelmet 2 [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar Top]] (6-10 ml/100 m2) permetezéssel. == fitoftorás kártétel == :- Általános szabály, hogy az Amistar-ral, illetve az Amistar Top-pal mindig 2-2 kezelésből álló blokkban védekezzünk. :- Az Amistar-ral és Amistar Top-pal kezelt állomány ezen felül teljes védelmet élvez más fel nem sorolt gombabetegség ellen is. :- A Ridomil Gold MZ 68 WG-re, az Amistar-ra és az Amistar Top-ra épülő védelmi program fertőzés-mentes, egészséges növényállományt garantál. :- Hajtatásban az Amistar Top a nehezen leküzdhető lisztharmat mellett az időszakosan fellépő kladospórium fertőzés ellen is védelmet nyújt. ---- [[File:12985 2016 676 Fig4 HTML.webp|12985 2016 676 Fig4 HTML|]] : A paradicsomfoltosság-mozaik vírussal (ToMMV) beoltott tesztelt növényeken megfigyelt tünetek. :- a. Mozaik, hólyagosodás és torzulás a [[Növények/P/Paradicsom|paradicsom]] [[Solanum lycopersicum]] növényen. :- b. Mozaik és nekrózis a [[Növények/P/Paprika|paprika]] [[Capsicum annuum]] növényen. :- c. Mozaik és klorózis a [[Physalis alkekengi]] növényen. :- d. Mozaik, torzulás és levélszűkülés a [[Növények/P/Petúnia|petúnia]] [[Petunia hybrida]] növényen. :- e. Klorózis a [[Nicotiana benthamiana]] növényen. :- f. Hólyagosodás, torzulás és nekrózis az [[Növények/K/Kapadohány|kapadohány]] [[Nicotiana rustica]] növényen. :- g. Mozaik, hólyagosodás és levélszűkülés a [[Növények/S/Samsun dohány|samsun dohány]] [[Nicotiana tabacum var. Samsun]] növényen. :- h. Mozaik, hólyagosodás, torzulás és levélszűkülés a Nicotiana tabacum var. Xanthi nc növényen. :- i. Mozaik a [[Növények/K/Közönséges dohány|közönséges dohány]] [[Nicotiana tabacum]] növényen. :- j. Foltosság, hólyagosodás és torzulás a Wikikönyvek [[Növények/P/Perui alma|perui alma]] [[Nicandra physaloides]] növényen. :- k. Foltosság a [[Növények/K/Kínai kel|Kínai kel]] [[Brassica pekinensis]] növényen. :- l. Foltosság a [[Növények/T/Tarlórépa|Tarlórépa]] [[Brassica campestris]] növényen. </div> {{Kert-sbl}} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} srlgb2c8brbdmivjmlozfcm7z14ktvd 560420 560419 2026-09-09T00:50:52Z KeFe 20 /* Paradicsommozaik */ 560420 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Paradicsom]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px| ]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} = Vírusbetegségek = == Paradicsom páfránylevelűsége == [[Fájl:Tomaten cucumber mosaic virus (CMV) Elizabeth Bush, Virginia Polytechnic Institute and State University.jpg|bélyegkép|jobbra|100px|Paradicsom páfránylevelűsége]] '''Kórokozó:''' {{latin2|Cucumber mosaic virus|Tomato mosaic virus|-}} ;'''Gazdanövény''' : Paradicsom, '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön gyakori és jelentős. :- A levelek fonalasak, sárga foltosak, a növény satnyul. '''Terjedés''': talaj, mag, szövetnedv. == Paradicsommozaik == [[Fájl:Leaf with ToMV.jpg|bélyeg|jobbra|110px|Paradicsommozaik]] :: A dohány mozaikvírus (tobacco mosaic virus), (TMV) egyszálú Ribonukleinsav(RNS)-genommal rendelkező vírus, amely a növények széles skáláját képes megfertőzni, de elsősorban a Burgonyafélék (Solanaceae) család tagjai, azon belül a dohány a gazdanövénye. [[Tünethatározó/Paradicsommozaik|Bővebben]] ---- == Paradicsom nekrotikus elhalása == :'''Kórokozó:''' {{latin3|Cucumber mosaic virus|Tobacco mosaic virus|Potato X virus|-}} <br /> ;'''Gazdanövény''' : Paradicsom, a paprika, az uborka és számos dísznövényt. '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön jelentős. :- Változatos tünetek, a leveleken mozaik és pettyezettség alakul ki. '''Terjedés''': levéltetvekkel, szövetnedvvel, maggal. ---- == A paradicsom foltos hervadása == :'''Kórokozó:''' {{latin|Tomato spotted wilt virus|-}} '''Gazdanövény(ek)''' : Paradicsom '''Tünetek''' :- A növények lemaradnak a fejlődésben, a levelek elsárgulnak és lankadnak. :- Kis, kör alakú foltok és sárga pettyek jelennek meg a leveleken. :- A bogyón gyűrű alakú foltok látszanak. '''Terjedés''': tripszek, gyomnövények. ---- = Baktériumos betegségek = == Xantomoászos betegség == Baktériumos betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Xanthomonas campestris pv. vesicatoria|-}} '''Tünetek''' :- rendszeresen előfordul, szabadföldön súlyos károkat okoz, bogyókat csak 2-3 cm-es korig fertőzi '''Terjedés''': mag, növénymaradványok, talaj. ---- == Klavibakteres betegség == Baktériumos betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön, fokozatos hervadás, száradás, '''Terjedés''': mag, növénymaradvány, művelőeszköz. ---- == Paradicsom sztolburja == Fitoplazmás betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Stolbur phytoplasma|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön fordul elő, súlyossá válhat. paradicsom hajtásai elsöprűsödnek, sok, apró hajtást fejleszt. :- Visszamarad a fejlődésben, a levelek deformálódnak, besodródnak és lilás színűek lesznek. :- A hajtások hegyes szöget zárnak be a szárral. '''Terjedés''': kabócák, gyomnövények. ---- = Gombabetegségek = == Fitoftórás betegség == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Phytophthora infestans|-}} '''Tünetek''' :- Az egyik legveszedelmesebb betegsége. Hajtatásban esetenként és szabadföldön gyakran jelentkezik. :- A levélcsúcstól induló elhalás indul, majd az egész levél elpusztul. :- A szár és a levélnyél is megfertőződik. :- A bogyón rothadó foltok keletkeznek. :- Nő a fertőzés veszélye, ha hajnalban nagy a páralecsapódás. '''Terjedés''': elhalt növényi részek. ---- == Botrítisz == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Botrytis cinerea|-}} '''Tünetek''' :- főleg hajtatásban, kis mértékben szabadföldön jelentkezik. :- Szár-levél-bogyórothadást okoz. :- A beteg foltokon szürkés bevonat jelenik meg. :- A meleg, a magas páratartalom kedvez neki. '''Terjedés''': sebeken keresztül fertőzhet, beteg növénymaradványokról. ---- == Rizoktóniás palántadőlés == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin3|Rhizoctonia solani, Pythium, Fusarium fajok|-}} '''Tünetek''' :- leggyakoribb és legjelentősebb, hajtatásban és szabadföldön egyaránt. :- A palánták szártöve fertőződik, sötétedik, a növények elfekszenek. '''Terjedés''': talaj. ---- == Alternáriás betegség == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Alternaria porri f. sp. solani|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön rendszeres és jelentős betegsége, tenyészidő 2. felében válhat súlyossá. :- A levélen sötétbarna, koncentrikus körben kialakuló foltok, amelyek összeolvadnak, és nagy, elhalt területeket jönnek létre. :- A bogyó rothad. Terjedés: mag, növényi maradványok. ---- == Szeptóriás betegség == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Septoria lycopersici|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön rendszeresen előfordul. Lombpusztulást okoz, kerek, sötét foltok jelennek meg a leveleken, a foltok körül sárgul a levél. :- A levelek elpusztulnak, a terméshozam csökken. :- Meleg, esős idő kedvez, hajtatásban kisebb jelentőségű. :- A szár, levélnyél és a virág is fertőződik. '''Terjedés''': növénymaradványok. ---- = Kártevők = == Gyökérgubacs-fonálférgek == :'''Kórokozó:''' {{latin|Meloidogyne spp.|-}} '''Tünetek''' :- A növény vontatott fejlődésű, lankad, hervad. :- A gyökéren gubacsok képződnek, víz és tápanyagszállítási zavart okoznak. '''Fejlődés''': fertőzött talaj. ---- == Üvegházi molytetű == :'''Kórokozó:''' {{latin|Trialeurodes vaporariorum|-}} '''Tünetek''' :- A hajtatásban a legjelentősebb károsító, szabadföldön a nyári hónapokban károsít. :- A levelek fonákán szívogatnak, csökken a termés mennyisége. :- Ragacsos mézharmatot termel, melyen korompenész telepszik meg. '''Fejlődés''' :- sok nemzedéke van, gyors fejlődésű. :- Az rovar növényházakban és lakásokban telel át. ---- == Levéltetvek == Zöld őszibarack-levéltetű :'''Kórokozó:''' {{latin|Myzus persicae|-}} Uborka-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Aphis gossypii|-}} Foltos burgonya-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Aulacorthum solani|-}} Csíkos burgonya-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Macrosiphum euphorbiae|-}} '''Tünetek''' :- a foltos burgonya-levéltetű szabadföldön a legjenetősebb, hajtatásban is gondot okoz. :- A levél a növekedésében visszamarad. :- Ragacsos mézharmatot termel, amin korompenész telepszik meg. ---- == Gyapottok-bagolylepke == :'''Kórokozó:''' {{latin|Helicoverpa armigera|-}} '''Tünetek''' :- A szabadföldi paradicsom legjelentősebb kártevője. :- Növényházban is károsít, közvetlen kártételük itt ritkán jelentős. :- Hernyója berágja magát a termésbe, amely elrodhat. Fejlődés: 2-3 nemzedékes. ---- == Paradicsom aknázólégy == :'''Kórokozó:''' {{latin|Lyriomiza bryoniae|-}} == Gerbera aknázólégy == :'''Kórokozó:''' {{latin|Lyriomiza trifolii|-}} '''Tünetek''' :- elsősorban hajtatásban fordul elő. :- A leveleken 1-2 mm széles fehér, kanyargós lárvajáratok készít, növekedésben visszamarad a növény. '''Fejlődés''': sok nemzedéke van. ---- == Burgonyabogár == :'''Kórokozó:''' (Leptinotarsa decemlineata|-}} '''Tünetek''' :- szántóföldön jelentős kártevője a paradicsomnak. :- A leveleket rágja. '''Fejlődés''': 2 nemzedéke van, a bogár telel szabadföldön is. ---- == Nyugati virágtripsz == :'''Kórokozó:''' {{latin|Frankliniella occidentalis|-}} '''Tünetek''' :- A paradicsom foltos hervadását okozó vírus ''[[Tomato spotted wilt virus]]'' terjesztőjeként érdemel figyelmet. ---- == A paradicsom védelme == :Védelem a gombabetegségek ellen: :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar]], :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold MZ 68 WG|Ridomil Gold MZ 68 WG]], :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold plus 42,5 WP|RIDOMIL GOLD PLUS 42,5 WP]] :A paradicsomvész, vagy fitoftora a szabadföldi és a hajtatott paradicsom legveszedelmesebb betegsége. :- A barnuló foltok utalnak a gomba támadására. :- A kórokozó agresszivitása miatt a megelőző jellegű védelem elengedhetetlen. :- Kiültetés után 14 nappal indítsuk a védelmet a felszívódó [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold MZ 68 WG|Ridomil Gold MZ 68 WG]], (25 g/100 m2) 8–10 naponként megismételve. :- A virágzás kezdetétől fokozódik a fertőzési nyomás, ekkor 8–12 naponként végzett 2 [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar]], (7,5–10 ml/100 m2) permetezés ad biztos védelmet. :- Ezután 2 alkalommal váltsunk kontakt szerre, majd szükség esetén zárjuk a védelmet 2 [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar Top]] (6-10 ml/100 m2) permetezéssel. == fitoftorás kártétel == :- Általános szabály, hogy az Amistar-ral, illetve az Amistar Top-pal mindig 2-2 kezelésből álló blokkban védekezzünk. :- Az Amistar-ral és Amistar Top-pal kezelt állomány ezen felül teljes védelmet élvez más fel nem sorolt gombabetegség ellen is. :- A Ridomil Gold MZ 68 WG-re, az Amistar-ra és az Amistar Top-ra épülő védelmi program fertőzés-mentes, egészséges növényállományt garantál. :- Hajtatásban az Amistar Top a nehezen leküzdhető lisztharmat mellett az időszakosan fellépő kladospórium fertőzés ellen is védelmet nyújt. ---- [[File:12985 2016 676 Fig4 HTML.webp|12985 2016 676 Fig4 HTML|]] : A paradicsomfoltosság-mozaik vírussal (ToMMV) beoltott tesztelt növényeken megfigyelt tünetek. :- a. Mozaik, hólyagosodás és torzulás a [[Növények/P/Paradicsom|paradicsom]] [[Solanum lycopersicum]] növényen. :- b. Mozaik és nekrózis a [[Növények/P/Paprika|paprika]] [[Capsicum annuum]] növényen. :- c. Mozaik és klorózis a [[Physalis alkekengi]] növényen. :- d. Mozaik, torzulás és levélszűkülés a [[Növények/P/Petúnia|petúnia]] [[Petunia hybrida]] növényen. :- e. Klorózis a [[Nicotiana benthamiana]] növényen. :- f. Hólyagosodás, torzulás és nekrózis az [[Növények/K/Kapadohány|kapadohány]] [[Nicotiana rustica]] növényen. :- g. Mozaik, hólyagosodás és levélszűkülés a [[Növények/S/Samsun dohány|samsun dohány]] [[Nicotiana tabacum var. Samsun]] növényen. :- h. Mozaik, hólyagosodás, torzulás és levélszűkülés a Nicotiana tabacum var. Xanthi nc növényen. :- i. Mozaik a [[Növények/K/Közönséges dohány|közönséges dohány]] [[Nicotiana tabacum]] növényen. :- j. Foltosság, hólyagosodás és torzulás a Wikikönyvek [[Növények/P/Perui alma|perui alma]] [[Nicandra physaloides]] növényen. :- k. Foltosság a [[Növények/K/Kínai kel|Kínai kel]] [[Brassica pekinensis]] növényen. :- l. Foltosság a [[Növények/T/Tarlórépa|Tarlórépa]] [[Brassica campestris]] növényen. </div> {{Kert-sbl}} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 8tubvbb92alzfwhdfz22k0qsno2v7pk 560421 560420 2026-09-09T00:52:14Z KeFe 20 /* Rizoktóniás palántadőlés */ 560421 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Paradicsom]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px| ]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} = Vírusbetegségek = == Paradicsom páfránylevelűsége == [[Fájl:Tomaten cucumber mosaic virus (CMV) Elizabeth Bush, Virginia Polytechnic Institute and State University.jpg|bélyegkép|jobbra|100px|Paradicsom páfránylevelűsége]] '''Kórokozó:''' {{latin2|Cucumber mosaic virus|Tomato mosaic virus|-}} ;'''Gazdanövény''' : Paradicsom, '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön gyakori és jelentős. :- A levelek fonalasak, sárga foltosak, a növény satnyul. '''Terjedés''': talaj, mag, szövetnedv. == Paradicsommozaik == [[Fájl:Leaf with ToMV.jpg|bélyeg|jobbra|110px|Paradicsommozaik]] :: A dohány mozaikvírus (tobacco mosaic virus), (TMV) egyszálú Ribonukleinsav(RNS)-genommal rendelkező vírus, amely a növények széles skáláját képes megfertőzni, de elsősorban a Burgonyafélék (Solanaceae) család tagjai, azon belül a dohány a gazdanövénye. [[Tünethatározó/Paradicsommozaik|Bővebben]] ---- == Paradicsom nekrotikus elhalása == :'''Kórokozó:''' {{latin3|Cucumber mosaic virus|Tobacco mosaic virus|Potato X virus|-}} <br /> ;'''Gazdanövény''' : Paradicsom, a paprika, az uborka és számos dísznövényt. '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön jelentős. :- Változatos tünetek, a leveleken mozaik és pettyezettség alakul ki. '''Terjedés''': levéltetvekkel, szövetnedvvel, maggal. ---- == A paradicsom foltos hervadása == :'''Kórokozó:''' {{latin|Tomato spotted wilt virus|-}} '''Gazdanövény(ek)''' : Paradicsom '''Tünetek''' :- A növények lemaradnak a fejlődésben, a levelek elsárgulnak és lankadnak. :- Kis, kör alakú foltok és sárga pettyek jelennek meg a leveleken. :- A bogyón gyűrű alakú foltok látszanak. '''Terjedés''': tripszek, gyomnövények. ---- = Baktériumos betegségek = == Xantomoászos betegség == Baktériumos betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Xanthomonas campestris pv. vesicatoria|-}} '''Tünetek''' :- rendszeresen előfordul, szabadföldön súlyos károkat okoz, bogyókat csak 2-3 cm-es korig fertőzi '''Terjedés''': mag, növénymaradványok, talaj. ---- == Klavibakteres betegség == Baktériumos betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön, fokozatos hervadás, száradás, '''Terjedés''': mag, növénymaradvány, művelőeszköz. ---- == Paradicsom sztolburja == Fitoplazmás betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Stolbur phytoplasma|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön fordul elő, súlyossá válhat. paradicsom hajtásai elsöprűsödnek, sok, apró hajtást fejleszt. :- Visszamarad a fejlődésben, a levelek deformálódnak, besodródnak és lilás színűek lesznek. :- A hajtások hegyes szöget zárnak be a szárral. '''Terjedés''': kabócák, gyomnövények. ---- = Gombabetegségek = == Fitoftórás betegség == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Phytophthora infestans|-}} '''Tünetek''' :- Az egyik legveszedelmesebb betegsége. Hajtatásban esetenként és szabadföldön gyakran jelentkezik. :- A levélcsúcstól induló elhalás indul, majd az egész levél elpusztul. :- A szár és a levélnyél is megfertőződik. :- A bogyón rothadó foltok keletkeznek. :- Nő a fertőzés veszélye, ha hajnalban nagy a páralecsapódás. '''Terjedés''': elhalt növényi részek. ---- == Botrítisz == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Botrytis cinerea|-}} '''Tünetek''' :- főleg hajtatásban, kis mértékben szabadföldön jelentkezik. :- Szár-levél-bogyórothadást okoz. :- A beteg foltokon szürkés bevonat jelenik meg. :- A meleg, a magas páratartalom kedvez neki. '''Terjedés''': sebeken keresztül fertőzhet, beteg növénymaradványokról. ---- == Rizoktóniás palántadőlés == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin3|Rhizoctonia solani|Pythium|Fusarium|-}} '''Tünetek''' :- leggyakoribb és legjelentősebb, hajtatásban és szabadföldön egyaránt. :- A palánták szártöve fertőződik, sötétedik, a növények elfekszenek. '''Terjedés''': talaj. ---- == Alternáriás betegség == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Alternaria porri f. sp. solani|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön rendszeres és jelentős betegsége, tenyészidő 2. felében válhat súlyossá. :- A levélen sötétbarna, koncentrikus körben kialakuló foltok, amelyek összeolvadnak, és nagy, elhalt területeket jönnek létre. :- A bogyó rothad. Terjedés: mag, növényi maradványok. ---- == Szeptóriás betegség == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Septoria lycopersici|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön rendszeresen előfordul. Lombpusztulást okoz, kerek, sötét foltok jelennek meg a leveleken, a foltok körül sárgul a levél. :- A levelek elpusztulnak, a terméshozam csökken. :- Meleg, esős idő kedvez, hajtatásban kisebb jelentőségű. :- A szár, levélnyél és a virág is fertőződik. '''Terjedés''': növénymaradványok. ---- = Kártevők = == Gyökérgubacs-fonálférgek == :'''Kórokozó:''' {{latin|Meloidogyne spp.|-}} '''Tünetek''' :- A növény vontatott fejlődésű, lankad, hervad. :- A gyökéren gubacsok képződnek, víz és tápanyagszállítási zavart okoznak. '''Fejlődés''': fertőzött talaj. ---- == Üvegházi molytetű == :'''Kórokozó:''' {{latin|Trialeurodes vaporariorum|-}} '''Tünetek''' :- A hajtatásban a legjelentősebb károsító, szabadföldön a nyári hónapokban károsít. :- A levelek fonákán szívogatnak, csökken a termés mennyisége. :- Ragacsos mézharmatot termel, melyen korompenész telepszik meg. '''Fejlődés''' :- sok nemzedéke van, gyors fejlődésű. :- Az rovar növényházakban és lakásokban telel át. ---- == Levéltetvek == Zöld őszibarack-levéltetű :'''Kórokozó:''' {{latin|Myzus persicae|-}} Uborka-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Aphis gossypii|-}} Foltos burgonya-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Aulacorthum solani|-}} Csíkos burgonya-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Macrosiphum euphorbiae|-}} '''Tünetek''' :- a foltos burgonya-levéltetű szabadföldön a legjenetősebb, hajtatásban is gondot okoz. :- A levél a növekedésében visszamarad. :- Ragacsos mézharmatot termel, amin korompenész telepszik meg. ---- == Gyapottok-bagolylepke == :'''Kórokozó:''' {{latin|Helicoverpa armigera|-}} '''Tünetek''' :- A szabadföldi paradicsom legjelentősebb kártevője. :- Növényházban is károsít, közvetlen kártételük itt ritkán jelentős. :- Hernyója berágja magát a termésbe, amely elrodhat. Fejlődés: 2-3 nemzedékes. ---- == Paradicsom aknázólégy == :'''Kórokozó:''' {{latin|Lyriomiza bryoniae|-}} == Gerbera aknázólégy == :'''Kórokozó:''' {{latin|Lyriomiza trifolii|-}} '''Tünetek''' :- elsősorban hajtatásban fordul elő. :- A leveleken 1-2 mm széles fehér, kanyargós lárvajáratok készít, növekedésben visszamarad a növény. '''Fejlődés''': sok nemzedéke van. ---- == Burgonyabogár == :'''Kórokozó:''' (Leptinotarsa decemlineata|-}} '''Tünetek''' :- szántóföldön jelentős kártevője a paradicsomnak. :- A leveleket rágja. '''Fejlődés''': 2 nemzedéke van, a bogár telel szabadföldön is. ---- == Nyugati virágtripsz == :'''Kórokozó:''' {{latin|Frankliniella occidentalis|-}} '''Tünetek''' :- A paradicsom foltos hervadását okozó vírus ''[[Tomato spotted wilt virus]]'' terjesztőjeként érdemel figyelmet. ---- == A paradicsom védelme == :Védelem a gombabetegségek ellen: :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar]], :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold MZ 68 WG|Ridomil Gold MZ 68 WG]], :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold plus 42,5 WP|RIDOMIL GOLD PLUS 42,5 WP]] :A paradicsomvész, vagy fitoftora a szabadföldi és a hajtatott paradicsom legveszedelmesebb betegsége. :- A barnuló foltok utalnak a gomba támadására. :- A kórokozó agresszivitása miatt a megelőző jellegű védelem elengedhetetlen. :- Kiültetés után 14 nappal indítsuk a védelmet a felszívódó [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold MZ 68 WG|Ridomil Gold MZ 68 WG]], (25 g/100 m2) 8–10 naponként megismételve. :- A virágzás kezdetétől fokozódik a fertőzési nyomás, ekkor 8–12 naponként végzett 2 [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar]], (7,5–10 ml/100 m2) permetezés ad biztos védelmet. :- Ezután 2 alkalommal váltsunk kontakt szerre, majd szükség esetén zárjuk a védelmet 2 [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar Top]] (6-10 ml/100 m2) permetezéssel. == fitoftorás kártétel == :- Általános szabály, hogy az Amistar-ral, illetve az Amistar Top-pal mindig 2-2 kezelésből álló blokkban védekezzünk. :- Az Amistar-ral és Amistar Top-pal kezelt állomány ezen felül teljes védelmet élvez más fel nem sorolt gombabetegség ellen is. :- A Ridomil Gold MZ 68 WG-re, az Amistar-ra és az Amistar Top-ra épülő védelmi program fertőzés-mentes, egészséges növényállományt garantál. :- Hajtatásban az Amistar Top a nehezen leküzdhető lisztharmat mellett az időszakosan fellépő kladospórium fertőzés ellen is védelmet nyújt. ---- [[File:12985 2016 676 Fig4 HTML.webp|12985 2016 676 Fig4 HTML|]] : A paradicsomfoltosság-mozaik vírussal (ToMMV) beoltott tesztelt növényeken megfigyelt tünetek. :- a. Mozaik, hólyagosodás és torzulás a [[Növények/P/Paradicsom|paradicsom]] [[Solanum lycopersicum]] növényen. :- b. Mozaik és nekrózis a [[Növények/P/Paprika|paprika]] [[Capsicum annuum]] növényen. :- c. Mozaik és klorózis a [[Physalis alkekengi]] növényen. :- d. Mozaik, torzulás és levélszűkülés a [[Növények/P/Petúnia|petúnia]] [[Petunia hybrida]] növényen. :- e. Klorózis a [[Nicotiana benthamiana]] növényen. :- f. Hólyagosodás, torzulás és nekrózis az [[Növények/K/Kapadohány|kapadohány]] [[Nicotiana rustica]] növényen. :- g. Mozaik, hólyagosodás és levélszűkülés a [[Növények/S/Samsun dohány|samsun dohány]] [[Nicotiana tabacum var. Samsun]] növényen. :- h. Mozaik, hólyagosodás, torzulás és levélszűkülés a Nicotiana tabacum var. Xanthi nc növényen. :- i. Mozaik a [[Növények/K/Közönséges dohány|közönséges dohány]] [[Nicotiana tabacum]] növényen. :- j. Foltosság, hólyagosodás és torzulás a Wikikönyvek [[Növények/P/Perui alma|perui alma]] [[Nicandra physaloides]] növényen. :- k. Foltosság a [[Növények/K/Kínai kel|Kínai kel]] [[Brassica pekinensis]] növényen. :- l. Foltosság a [[Növények/T/Tarlórépa|Tarlórépa]] [[Brassica campestris]] növényen. </div> {{Kert-sbl}} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} pfpr535cer0f0qz3y9sep40z759bwil 560425 560421 2026-09-09T01:29:41Z KeFe 20 /* Levéltetvek */ 560425 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Paradicsom]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px| ]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} = Vírusbetegségek = == Paradicsom páfránylevelűsége == [[Fájl:Tomaten cucumber mosaic virus (CMV) Elizabeth Bush, Virginia Polytechnic Institute and State University.jpg|bélyegkép|jobbra|100px|Paradicsom páfránylevelűsége]] '''Kórokozó:''' {{latin2|Cucumber mosaic virus|Tomato mosaic virus|-}} ;'''Gazdanövény''' : Paradicsom, '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön gyakori és jelentős. :- A levelek fonalasak, sárga foltosak, a növény satnyul. '''Terjedés''': talaj, mag, szövetnedv. == Paradicsommozaik == [[Fájl:Leaf with ToMV.jpg|bélyeg|jobbra|110px|Paradicsommozaik]] :: A dohány mozaikvírus (tobacco mosaic virus), (TMV) egyszálú Ribonukleinsav(RNS)-genommal rendelkező vírus, amely a növények széles skáláját képes megfertőzni, de elsősorban a Burgonyafélék (Solanaceae) család tagjai, azon belül a dohány a gazdanövénye. [[Tünethatározó/Paradicsommozaik|Bővebben]] ---- == Paradicsom nekrotikus elhalása == :'''Kórokozó:''' {{latin3|Cucumber mosaic virus|Tobacco mosaic virus|Potato X virus|-}} <br /> ;'''Gazdanövény''' : Paradicsom, a paprika, az uborka és számos dísznövényt. '''Tünetek''' :- hajtatásban és szabadföldön jelentős. :- Változatos tünetek, a leveleken mozaik és pettyezettség alakul ki. '''Terjedés''': levéltetvekkel, szövetnedvvel, maggal. ---- == A paradicsom foltos hervadása == :'''Kórokozó:''' {{latin|Tomato spotted wilt virus|-}} '''Gazdanövény(ek)''' : Paradicsom '''Tünetek''' :- A növények lemaradnak a fejlődésben, a levelek elsárgulnak és lankadnak. :- Kis, kör alakú foltok és sárga pettyek jelennek meg a leveleken. :- A bogyón gyűrű alakú foltok látszanak. '''Terjedés''': tripszek, gyomnövények. ---- = Baktériumos betegségek = == Xantomoászos betegség == Baktériumos betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Xanthomonas campestris pv. vesicatoria|-}} '''Tünetek''' :- rendszeresen előfordul, szabadföldön súlyos károkat okoz, bogyókat csak 2-3 cm-es korig fertőzi '''Terjedés''': mag, növénymaradványok, talaj. ---- == Klavibakteres betegség == Baktériumos betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön, fokozatos hervadás, száradás, '''Terjedés''': mag, növénymaradvány, művelőeszköz. ---- == Paradicsom sztolburja == Fitoplazmás betegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Stolbur phytoplasma|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön fordul elő, súlyossá válhat. paradicsom hajtásai elsöprűsödnek, sok, apró hajtást fejleszt. :- Visszamarad a fejlődésben, a levelek deformálódnak, besodródnak és lilás színűek lesznek. :- A hajtások hegyes szöget zárnak be a szárral. '''Terjedés''': kabócák, gyomnövények. ---- = Gombabetegségek = == Fitoftórás betegség == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Phytophthora infestans|-}} '''Tünetek''' :- Az egyik legveszedelmesebb betegsége. Hajtatásban esetenként és szabadföldön gyakran jelentkezik. :- A levélcsúcstól induló elhalás indul, majd az egész levél elpusztul. :- A szár és a levélnyél is megfertőződik. :- A bogyón rothadó foltok keletkeznek. :- Nő a fertőzés veszélye, ha hajnalban nagy a páralecsapódás. '''Terjedés''': elhalt növényi részek. ---- == Botrítisz == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Botrytis cinerea|-}} '''Tünetek''' :- főleg hajtatásban, kis mértékben szabadföldön jelentkezik. :- Szár-levél-bogyórothadást okoz. :- A beteg foltokon szürkés bevonat jelenik meg. :- A meleg, a magas páratartalom kedvez neki. '''Terjedés''': sebeken keresztül fertőzhet, beteg növénymaradványokról. ---- == Rizoktóniás palántadőlés == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin3|Rhizoctonia solani|Pythium|Fusarium|-}} '''Tünetek''' :- leggyakoribb és legjelentősebb, hajtatásban és szabadföldön egyaránt. :- A palánták szártöve fertőződik, sötétedik, a növények elfekszenek. '''Terjedés''': talaj. ---- == Alternáriás betegség == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Alternaria porri f. sp. solani|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön rendszeres és jelentős betegsége, tenyészidő 2. felében válhat súlyossá. :- A levélen sötétbarna, koncentrikus körben kialakuló foltok, amelyek összeolvadnak, és nagy, elhalt területeket jönnek létre. :- A bogyó rothad. Terjedés: mag, növényi maradványok. ---- == Szeptóriás betegség == Gombabetegség :'''Kórokozó:''' {{latin|Septoria lycopersici|-}} '''Tünetek''' :- szabadföldön rendszeresen előfordul. Lombpusztulást okoz, kerek, sötét foltok jelennek meg a leveleken, a foltok körül sárgul a levél. :- A levelek elpusztulnak, a terméshozam csökken. :- Meleg, esős idő kedvez, hajtatásban kisebb jelentőségű. :- A szár, levélnyél és a virág is fertőződik. '''Terjedés''': növénymaradványok. ---- = Kártevők = == Gyökérgubacs-fonálférgek == :'''Kórokozó:''' {{latin|Meloidogyne spp.|-}} '''Tünetek''' :- A növény vontatott fejlődésű, lankad, hervad. :- A gyökéren gubacsok képződnek, víz és tápanyagszállítási zavart okoznak. '''Fejlődés''': fertőzött talaj. ---- == Üvegházi molytetű == :'''Kórokozó:''' {{latin|Trialeurodes vaporariorum|-}} '''Tünetek''' :- A hajtatásban a legjelentősebb károsító, szabadföldön a nyári hónapokban károsít. :- A levelek fonákán szívogatnak, csökken a termés mennyisége. :- Ragacsos mézharmatot termel, melyen korompenész telepszik meg. '''Fejlődés''' :- sok nemzedéke van, gyors fejlődésű. :- Az rovar növényházakban és lakásokban telel át. ---- == Levéltetvek == Zöld őszibarack-levéltetű :'''Kórokozó:''' {{latin|Myzus persicae|-}} Uborka-levéltetű]] :'''Kórokozó:''' {{latin|Aphis gossypii|-}} Foltos burgonya-levéltetű :'''Kórokozó:''' {{latin|Aulacorthum solani|-}} Csíkos burgonya-levéltetű :'''Kórokozó:''' {{latin|Macrosiphum euphorbiae|-}} '''Tünetek''' :- Az idősebb levelek fonákon kolóniákat alakít ki. :- A levél a növekedésében visszamarad. :- Ragacsos mézharmatot termel amin korompenész telepszik meg. :- Erősen felszaporodva tetemes mennyiségű tápanyagot von el a növénytől, amely terméscsökkenést, minőségvesztést eredményezhet. :- Súlyos kárt okozhat, hogy a levéltetvek vírust terjesztenek. '''Levéltetvek elleni védekezés''' :– '''agrotechnikai''': harmonikus tápanyagellátással, jó minőségű gyomirtással a burgonya egyenletes fejlődésének elősegítése, a burgonya korai lombtalanítása, :– '''kémiai''': a növény ültetéssel egy menetben történő csávázása, a szárnyas levéltetvek, ill. kolóniák elleni inszekticid kezelés az állományban. :– Védekezni az első kolóniák megjelenésekor kell. :– Sor kerülhet, különösen továbbszaporításnál a kezelés megismétlésére. ---- == Gyapottok-bagolylepke == :'''Kórokozó:''' {{latin|Helicoverpa armigera|-}} '''Tünetek''' :- A szabadföldi paradicsom legjelentősebb kártevője. :- Növényházban is károsít, közvetlen kártételük itt ritkán jelentős. :- Hernyója berágja magát a termésbe, amely elrodhat. Fejlődés: 2-3 nemzedékes. ---- == Paradicsom aknázólégy == :'''Kórokozó:''' {{latin|Lyriomiza bryoniae|-}} == Gerbera aknázólégy == :'''Kórokozó:''' {{latin|Lyriomiza trifolii|-}} '''Tünetek''' :- elsősorban hajtatásban fordul elő. :- A leveleken 1-2 mm széles fehér, kanyargós lárvajáratok készít, növekedésben visszamarad a növény. '''Fejlődés''': sok nemzedéke van. ---- == Burgonyabogár == :'''Kórokozó:''' (Leptinotarsa decemlineata|-}} '''Tünetek''' :- szántóföldön jelentős kártevője a paradicsomnak. :- A leveleket rágja. '''Fejlődés''': 2 nemzedéke van, a bogár telel szabadföldön is. ---- == Nyugati virágtripsz == :'''Kórokozó:''' {{latin|Frankliniella occidentalis|-}} '''Tünetek''' :- A paradicsom foltos hervadását okozó vírus ''[[Tomato spotted wilt virus]]'' terjesztőjeként érdemel figyelmet. ---- == A paradicsom védelme == :Védelem a gombabetegségek ellen: :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar]], :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold MZ 68 WG|Ridomil Gold MZ 68 WG]], :- [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold plus 42,5 WP|RIDOMIL GOLD PLUS 42,5 WP]] :A paradicsomvész, vagy fitoftora a szabadföldi és a hajtatott paradicsom legveszedelmesebb betegsége. :- A barnuló foltok utalnak a gomba támadására. :- A kórokozó agresszivitása miatt a megelőző jellegű védelem elengedhetetlen. :- Kiültetés után 14 nappal indítsuk a védelmet a felszívódó [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Ridomil gold MZ 68 WG|Ridomil Gold MZ 68 WG]], (25 g/100 m2) 8–10 naponként megismételve. :- A virágzás kezdetétől fokozódik a fertőzési nyomás, ekkor 8–12 naponként végzett 2 [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar]], (7,5–10 ml/100 m2) permetezés ad biztos védelmet. :- Ezután 2 alkalommal váltsunk kontakt szerre, majd szükség esetén zárjuk a védelmet 2 [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar|Amistar Top]] (6-10 ml/100 m2) permetezéssel. == fitoftorás kártétel == :- Általános szabály, hogy az Amistar-ral, illetve az Amistar Top-pal mindig 2-2 kezelésből álló blokkban védekezzünk. :- Az Amistar-ral és Amistar Top-pal kezelt állomány ezen felül teljes védelmet élvez más fel nem sorolt gombabetegség ellen is. :- A Ridomil Gold MZ 68 WG-re, az Amistar-ra és az Amistar Top-ra épülő védelmi program fertőzés-mentes, egészséges növényállományt garantál. :- Hajtatásban az Amistar Top a nehezen leküzdhető lisztharmat mellett az időszakosan fellépő kladospórium fertőzés ellen is védelmet nyújt. ---- [[File:12985 2016 676 Fig4 HTML.webp|12985 2016 676 Fig4 HTML|]] : A paradicsomfoltosság-mozaik vírussal (ToMMV) beoltott tesztelt növényeken megfigyelt tünetek. :- a. Mozaik, hólyagosodás és torzulás a [[Növények/P/Paradicsom|paradicsom]] [[Solanum lycopersicum]] növényen. :- b. Mozaik és nekrózis a [[Növények/P/Paprika|paprika]] [[Capsicum annuum]] növényen. :- c. Mozaik és klorózis a [[Physalis alkekengi]] növényen. :- d. Mozaik, torzulás és levélszűkülés a [[Növények/P/Petúnia|petúnia]] [[Petunia hybrida]] növényen. :- e. Klorózis a [[Nicotiana benthamiana]] növényen. :- f. Hólyagosodás, torzulás és nekrózis az [[Növények/K/Kapadohány|kapadohány]] [[Nicotiana rustica]] növényen. :- g. Mozaik, hólyagosodás és levélszűkülés a [[Növények/S/Samsun dohány|samsun dohány]] [[Nicotiana tabacum var. Samsun]] növényen. :- h. Mozaik, hólyagosodás, torzulás és levélszűkülés a Nicotiana tabacum var. Xanthi nc növényen. :- i. Mozaik a [[Növények/K/Közönséges dohány|közönséges dohány]] [[Nicotiana tabacum]] növényen. :- j. Foltosság, hólyagosodás és torzulás a Wikikönyvek [[Növények/P/Perui alma|perui alma]] [[Nicandra physaloides]] növényen. :- k. Foltosság a [[Növények/K/Kínai kel|Kínai kel]] [[Brassica pekinensis]] növényen. :- l. Foltosság a [[Növények/T/Tarlórépa|Tarlórépa]] [[Brassica campestris]] növényen. </div> {{Kert-sbl}} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} ea43bf4cb72tufs9z1r3sifnuwsiogp 0 138987 560414 559090 2026-09-09T00:16:11Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 560414 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 139392 560379 2026-09-08T15:02:20Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/P/Petúnia]] 560379 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/P/Petúnia]] s3l2gmx6ehio3jplr1vjrxowommosl2 0 139393 560397 2026-09-08T16:02:52Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Tünethatározó/Paradicsommozaik]] 560397 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Tünethatározó/Paradicsommozaik]] lg7u5s6tc49epllxzq8q52q9n57rl6l 0 139394 560398 2026-09-08T16:04:40Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Tünethatározó/Paradicsom nekrotikus elhalása]] 560398 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Tünethatározó/Paradicsom nekrotikus elhalása]] 8ooh87f6uqwr46pq9ccj1671gvvv3zo 0 139395 560400 2026-09-08T16:21:17Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Magyarországon őshonos növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Nicotiana tabacum var. 'Samsun'|-}} {{népies|-}} <br/> : A Samsun dohány egy Törökországból, a Fekete-tenger melletti Samsun régióból származó, hagyományos keleti (oriental) dohányfajta, amelyet gyakran has…” 560400 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Magyarországon őshonos növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Nicotiana tabacum var. 'Samsun'|-}} {{népies|-}} <br/> : A Samsun dohány egy Törökországból, a Fekete-tenger melletti Samsun régióból származó, hagyományos keleti (oriental) dohányfajta, amelyet gyakran használnak modellnövényként a növényvirológiában és a sejtbiológiában : Viszonylag alacsony vagy közepes magasságú, oszlopos, felálló szárú növény, apróbb, szív alakú, enyhén nyeles levelekkel. : Enyhe íze és jellegzetes aromája miatt kiválóan alkalmas cigaretta- és pipadohány-keverékekhez. : A kutatásban széles körben alkalmazzák (például a Samsun NN variánst) a dohány mozaik vírus (TMV) és más növényi vírusok kutatására, mivel rezisztens vagy helyi elváltozásokat (nekrózist) mutat a fertőzésekre. : Enyhe íze és jellegzetes aromája miatt kiválóan alkalmas cigaretta- és pipadohány-keverékekhez. : A kutatásban széles körben alkalmazzák (például a Samsun NN variánst) a dohány mozaik vírus (TMV) és más növényi vírusok kutatására, mivel rezisztens vagy helyi elváltozásokat (nekrózist) mutat a fertőzésekre. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/S/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/S/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Nicotiana tabacum var. 'Samsun'|{{SUBPAGENAME}}}} qwx0l495g5ezp6dlnlzj6wup70twoij 560401 560400 2026-09-08T23:05:23Z KeFe 20 560401 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Nicotiana tabacum var. 'Samsun'|-}} {{népies|-}} <br/> : A Samsun dohány egy Törökországból, a Fekete-tenger melletti Samsun régióból származó, hagyományos keleti (oriental) dohányfajta, amelyet gyakran használnak modellnövényként a növényvirológiában és a sejtbiológiában : Viszonylag alacsony vagy közepes magasságú, oszlopos, felálló szárú növény, apróbb, szív alakú, enyhén nyeles levelekkel. : Enyhe íze és jellegzetes aromája miatt kiválóan alkalmas cigaretta- és pipadohány-keverékekhez. : A kutatásban széles körben alkalmazzák (például a Samsun NN variánst) a dohány mozaik vírus (TMV) és más növényi vírusok kutatására, mivel rezisztens vagy helyi elváltozásokat (nekrózist) mutat a fertőzésekre. : Enyhe íze és jellegzetes aromája miatt kiválóan alkalmas cigaretta- és pipadohány-keverékekhez. : A kutatásban széles körben alkalmazzák (például a Samsun NN variánst) a dohány mozaik vírus (TMV) és más növényi vírusok kutatására, mivel rezisztens vagy helyi elváltozásokat (nekrózist) mutat a fertőzésekre. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/S/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/S/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Nicotiana tabacum var. 'Samsun'|{{SUBPAGENAME}}}} mne07iztjysoawst5xn089wahfigwck 0 139396 560404 2026-09-08T23:21:27Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px| ]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} :'''Kórokozó:''' {{latin|Tomato spotted wilt virus|-}} '''Gazdanövény(ek)''' : '''Tünetek''' :- A növények lemaradnak a fejlődésben, a levelek elsárgulnak és lankadnak. :- Kis, kör alakú foltok és sárg…” 560404 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px| ]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} :'''Kórokozó:''' {{latin|Tomato spotted wilt virus|-}} '''Gazdanövény(ek)''' : '''Tünetek''' :- A növények lemaradnak a fejlődésben, a levelek elsárgulnak és lankadnak. :- Kis, kör alakú foltok és sárga pettyek jelennek meg a leveleken. :- A bogyón gyűrű alakú foltok látszanak. '''Terjedés''': tripszek, gyomnövények. '''Védekezés''' : </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} nfqcpgjwnofv14pudmvd0pu0fbtev0v 560408 560404 2026-09-08T23:29:02Z KeFe 20 560408 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Paradicsom]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px| ]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} :'''Kórokozó:''' {{latin|Tomato spotted wilt virus|-}} '''Gazdanövény(ek)''' : Paradicsom '''Tünetek''' :- A növények lemaradnak a fejlődésben, a levelek elsárgulnak és lankadnak. :- Kis, kör alakú foltok és sárga pettyek jelennek meg a leveleken. :- A bogyón gyűrű alakú foltok látszanak. '''Terjedés''': tripszek, gyomnövények. '''Védekezés''' : </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} dwvt41gdwcxh58yvejtxveb477i6y1l 560409 560408 2026-09-08T23:29:24Z KeFe 20 560409 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Paradicsom]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px| ]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} :'''Kórokozó:''' {{latin|Tomato spotted wilt virus|-}} '''Gazdanövény(ek)''' : Paradicsom '''Tünetek''' :- A növények lemaradnak a fejlődésben, a levelek elsárgulnak és lankadnak. :- Kis, kör alakú foltok és sárga pettyek jelennek meg a leveleken. :- A bogyón gyűrű alakú foltok látszanak. '''Terjedés''': tripszek, gyomnövények. '''Védekezés''' : </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat|Tomato spotted wilt virus|{{SUBPAGENAME}} }} hs8zherv2oj2ubddumbsqoj9phwukxp 560410 560409 2026-09-08T23:29:57Z KeFe 20 560410 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Paradicsom]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:Tomato spotted wilt virus 5356805-PPT.png|bélyegkép|jobbra|200px| ]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} :'''Kórokozó:''' {{latin|Tomato spotted wilt virus|-}} '''Gazdanövény(ek)''' : Paradicsom '''Tünetek''' :- A növények lemaradnak a fejlődésben, a levelek elsárgulnak és lankadnak. :- Kis, kör alakú foltok és sárga pettyek jelennek meg a leveleken. :- A bogyón gyűrű alakú foltok látszanak. '''Terjedés''': tripszek, gyomnövények. '''Védekezés''' : </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat|Tomato spotted wilt virus|{{SUBPAGENAME}} }} 2jq62lvv1zuuno95nodeqpjenbg4wea 560412 560410 2026-09-09T00:11:34Z KeFe 20 560412 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Paradicsom]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:Tomato spotted wilt virus 5356805-PPT.png|bélyegkép|jobbra|200px| ]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} '''Védekezés''' : </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat|Tomato spotted wilt virus|{{SUBPAGENAME}} }} 32ryxsmi8lmu5r04qjjd314jklg000v 0 139397 560423 2026-09-09T00:59:52Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Csíkos burgonya-levéltetű]] 560423 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Csíkos burgonya-levéltetű]] 30lyli61r79qodx7d6aeg185liqlc1k 0 139398 560426 2026-09-09T01:30:44Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Foltos burgonya-levéltetű]] 560426 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Foltos burgonya-levéltetű]] ml1y7zta66efwvrggbnnmkm8dhzew02 0 139399 560430 2026-09-09T01:40:42Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Uborka-levéltetű]] 560430 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Uborka-levéltetű]] cdl8f01ucwbafthkbre7binb88vrs21 0 139400 560432 2026-09-09T01:43:54Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Vértetű]] 560432 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Vértetű]] cpepxqnsp3bt5eji9bom3lmbjchtwju 0 139401 560434 2026-09-09T01:46:17Z Rodrigo 4709 Alap 560434 wikitext text/x-wiki A '''szjádváda''' a többoldalúság/relativizmus tanára (anékántaváda) épül, és az igazság több-szempontú, feltételes természetét írja le. Az elmélet szerint minden kijelentés és döntési lehetőség csak egy bizonyos nézőpontból (naja) érvényes, mert az adott helyzet leírására, 3 tényezőt (predikátumot) tekintve 7 féle állítás (Szeptabhangí-naja) használható: # Szját-aszti: Bizonyos szempontból helyes (létezik). # Szját-naszti: Bizonyos szempontból hamis (nem létezik). # Szját-aszti-naszti: Bizonyos szempontból helyes is és hamis is. # Szját-avaktavja: Bizonyos szempontból leírhatatlan/megfogalmazhatatlan. # Szját-aszti-avaktavja: Bizonyos szempontból helyes, de megfogalmazhatatlan. # Szját-naszti-avaktavja: Bizonyos szempontból nincs, de megfogalmazhatatlan. # Szját-aszti-naszti-avaktavja: Bizonyos szempontból helyes is, hamis is, és megfogalmazhatatlan. '''Példa beszélgetés''', példa egy helyzetet elemző állításokra, Vezetékes víz szolgáltatás, a kifolyatott hideggé vált víz, és a víznyomás dimenzióival. #Szomjas vagyok. Menjünk el hozzátok, van nálatok vezetékes víz? #*Van! #Ki van folyatva hogy jó hideg legyen? #*Nincs #De folyik most a csapból a víz? #*Nem tudom #Akkor igazából nem is tudod, hogy van-e most vizszolgáltatás? #*Tényleg nem garantálhatom. #De ha vannak csapok felszerelve, nem tudod hogy van-e bennük víz? #*Nincs olyan jelző, hogy van-e víznyomás, csak ha megnyitom, akkor tudom. #Akkor azt sem tudod hogy jó hideg víz lesz-e nálatok, ha odamegyünk? #*Nem tudhatom #Akkor miért mondtad hogy van nálatok vezetékes víz, ha azt sem tudod hogy van-e víznyomás, meg ha megnyitnád, folyna-e hideg víz?! #*Így átgondolva nem is tudom.. a dzsaina logika által használt 3 dimenzió (predikátumo): * Dravya / Anyag-Infrastruktúra: Be van-e kötve a hálózat, vannak-e csapok? * Kṣetra-Kāla / Jelenidejű állapot: Van-e aktív víznyomás épp most a csőben? * Bhāva / Formátum-Minőség: Kifolyatott, hideg-e a víz (fogyasztásra kész állapot)? === Az „abszolút igazság” lebontása === Ez a módszer arra szolgál, hogy megakadályozza egyetlen predikátum kiemelését általános/abszolút igazságként. Ha valaki kijelenti, hogy „Az agyagkancsó létezik” (ez egyetlen predikátumos abszolút állítás, értéke formálisan 1) Ekkor a modell azonnal megköveteli a másik 3 (vagy legalább 2) koordináta rögzítését. Kiderül, hogy a kijelentés csak akkor igaz, ha '''D₁''' (agyag), '''K₁''' (itt) és '''T₁''' (most) egyszerre teljesül. Amint átlépünk '''D₂'''-be (fém), '''K₂'''-be (ott) vagy '''T₂'''-be (máskor), az eredeti állítás értéke azonnal átvált 0-ra (nāsti). Az feltételeket általánosítva (K₁ és K₂ itt és ott egyszerre) pedig logikai abszurdummá (avaktavya) válik. === Működése a gyakorlatban: Vakok és az elefánt === A szjádváda lényege, hogy minden kijelentés elé odaértjük vagy kimondjuk a szját szót, ami azt jelenti: „bizonyos szempontból”, „adott kontextusban” vagy „feltételesen”. A szjádváda klasszikus illusztrációja a vakok és az elefánt példázata. Ebben a vakok az elefánt más-más részét érintik meg: Aki a lábát fogja, azt mondja: „Az elefánt olyan, mint egy oszlop.” Aki a fülét, azt mondja: „Az elefánt olyan, mint egy legyező.” Aki a farkát, azt mondja: „Az elefánt olyan, mint egy kötél.” A szjádváda módszerét alkalmazó ember nem száll vitába egyikükkel sem, nem nevezi őket hazugnak, hanem kijelenti: „Mindannyiótoknak igaza van bizonyos szempontból (syāt), de az elefánt egésze ezeknek a részigazságoknak az összessége.” 3siu5g50s1f57bvw4hb1dk4ef9xcrkn 560435 560434 2026-09-09T01:48:03Z Rodrigo 4709 560435 wikitext text/x-wiki A '''szjádváda''' a többoldalúság/relativizmus tanára (anékántaváda) épül, és az igazság több-szempontú, feltételes természetét írja le. Az elmélet szerint minden kijelentés és döntési lehetőség csak egy bizonyos nézőpontból (naja) érvényes, mert az adott helyzet leírására, 3 tényezőt (predikátumot) tekintve 7 féle állítás (Szeptabhangí-naja) használható: # Szját-aszti: Bizonyos szempontból helyes (létezik). # Szját-naszti: Bizonyos szempontból hamis (nem létezik). # Szját-aszti-naszti: Bizonyos szempontból helyes is és hamis is. # Szját-avaktavja: Bizonyos szempontból leírhatatlan/megfogalmazhatatlan. # Szját-aszti-avaktavja: Bizonyos szempontból helyes, de megfogalmazhatatlan. # Szját-naszti-avaktavja: Bizonyos szempontból nincs, de megfogalmazhatatlan. # Szját-aszti-naszti-avaktavja: Bizonyos szempontból helyes is, hamis is, és megfogalmazhatatlan. '''Példa beszélgetés''', példa egy helyzetet elemző állításokra, Vezetékes víz szolgáltatás, a kifolyatott hideggé vált víz, és a víznyomás dimenzióival. #Szomjas vagyok. Menjünk el hozzátok, van nálatok vezetékes víz? #*Van! #Ki van folyatva hogy jó hideg legyen? #*Nincs #De folyik most a csapból a víz? #*Nem tudom #Akkor igazából nem is tudod, hogy van-e most vizszolgáltatás? #*Tényleg nem garantálhatom. #De ha vannak csapok felszerelve, nem tudod hogy van-e bennük víz? #*Nincs olyan jelző, hogy van-e víznyomás, csak ha megnyitom, akkor tudom. #Akkor azt sem tudod hogy jó hideg víz lesz-e nálatok, ha odamegyünk? #*Nem tudhatom #Akkor miért mondtad hogy van nálatok vezetékes víz, ha azt sem tudod hogy van-e víznyomás, meg ha megnyitnád, folyna-e hideg víz?! #*Így átgondolva nem is tudom.. A dzsaina logika által használt 3 dimenzió (predikátumo): * Dravya / Anyag-Infrastruktúra: Be van-e kötve a hálózat, vannak-e csapok? * Kṣetra-Kāla / Jelenidejű állapot: Van-e aktív víznyomás épp most a csőben? * Bhāva / Formátum-Minőség: Kifolyatott, hideg-e a víz (fogyasztásra kész állapot)? === Az „abszolút igazság” lebontása === Ez a módszer arra szolgál, hogy megakadályozza egyetlen predikátum kiemelését általános/abszolút igazságként. Ha valaki kijelenti, hogy „Az agyagkancsó létezik” (ez egyetlen predikátumos abszolút állítás, értéke formálisan 1) Ekkor a modell azonnal megköveteli a másik 3 (vagy legalább 2) koordináta rögzítését. Kiderül, hogy a kijelentés csak akkor igaz, ha '''D₁''' (agyag), '''K₁''' (itt) és '''T₁''' (most) egyszerre teljesül. Amint átlépünk '''D₂'''-be (fém), '''K₂'''-be (ott) vagy '''T₂'''-be (máskor), az eredeti állítás értéke azonnal átvált 0-ra (nāsti). Az feltételeket általánosítva (K₁ és K₂ itt és ott egyszerre) pedig logikai abszurdummá (avaktavya) válik. === Működése a gyakorlatban: Vakok és az elefánt === A szjádváda lényege, hogy minden kijelentés elé odaértjük vagy kimondjuk a szját szót, ami azt jelenti: „bizonyos szempontból”, „adott kontextusban” vagy „feltételesen”. A szjádváda klasszikus illusztrációja a vakok és az elefánt példázata. Ebben a vakok az elefánt más-más részét érintik meg: Aki a lábát fogja, azt mondja: „Az elefánt olyan, mint egy oszlop.” Aki a fülét, azt mondja: „Az elefánt olyan, mint egy legyező.” Aki a farkát, azt mondja: „Az elefánt olyan, mint egy kötél.” A szjádváda módszerét alkalmazó ember nem száll vitába egyikükkel sem, nem nevezi őket hazugnak, hanem kijelenti: „Mindannyiótoknak igaza van bizonyos szempontból (syāt), de az elefánt egésze ezeknek a részigazságoknak az összessége.” [[Kategória:Vitakultúra]] h4r9d7iebji9w7al1b5xixsnqiillnm 0 139402 560438 2026-09-09T01:51:15Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Sárga burgonya-levéltetű]] 560438 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Sárga burgonya-levéltetű]] alw151vc1x2d2rh8vpnfzndn4qxcs1v 0 139403 560442 2026-09-09T01:54:17Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű]] 560442 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű]] nkbtqqmf5d9vm5od6aua4j3x1rx4an3 0 139404 560444 2026-09-09T01:56:50Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Fekete cseresznye-levéltetű]] 560444 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Fekete cseresznye-levéltetű]] bsen4qoa77uykd8iacto00vgs7qijd1 0 139405 560445 2026-09-09T01:57:20Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Hamvas szilva-levéltetű]] 560445 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Hamvas szilva-levéltetű]] 7bpz2sso3gl8yi48di9ymrtoku9o86x 0 139406 560447 2026-09-09T01:58:42Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Lisztes káposzta-levéltetű]] 560447 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Lisztes káposzta-levéltetű]] iph3ioodija0eihbi8n3cuhm17stpuf 0 139407 560450 2026-09-09T02:07:09Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Tarka dió-levéltetű]] 560450 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Tarka dió-levéltetű]] bhzf98a3djps0f2miq9x1xsbv91i979 0 139408 560455 2026-09-09T02:11:10Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Zselnicemeggy-levéltetű]] 560455 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Zselnicemeggy-levéltetű]] ftt8faldrn5kco1hhuqsp2h9fmu9bki 0 139409 560458 2026-09-09T02:21:00Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Hamvas őszibarack-levéltetű]] 560458 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Hamvas őszibarack-levéltetű]] afhuoh0bd02godaitvhvvdmxmlyusgo 0 139410 560463 2026-09-09T02:28:46Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Rózsa-kéregtetű]] 560463 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Rózsa-kéregtetű]] 87zlxpm82uvqqmfp3n0em54gdmpxu92 0 139411 560468 2026-09-09T02:47:52Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Eperfa-levéltetű]] 560468 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Eperfa-levéltetű]] 835kchq0j3bgabhywc3pgwk404w881g 0 139412 560469 2026-09-09T02:48:50Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Fekete bükkönylevéltetű]] 560469 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Fekete bükkönylevéltetű]] i45lq3n5bba9e7nzquw5fy2llgl29l8 0 139413 560471 2026-09-09T02:50:34Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Káposzta levéltetű]] 560471 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Káposzta levéltetű]] 2v3v3p1zmrnvmhmdfytt5wy02jgp31z 0 139414 560474 2026-09-09T02:53:50Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Kései nyárfalevél-gubacstetű]] 560474 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Kései nyárfalevél-gubacstetű]] 6impy4tn7tsbops0o5q363h6u6dvnjd 0 139415 560477 2026-09-09T02:56:54Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „Állatok/Levéltetvek/Labdarózsa-levéltetű” 560477 wikitext text/x-wiki Állatok/Levéltetvek/Labdarózsa-levéltetű 1e0cuoyew6xrptnc84xuskhdb9rywwd 0 139416 560481 2026-09-09T03:02:01Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Levélpirosító ribiszke-levéltetű]] 560481 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Levélpirosító ribiszke-levéltetű]] fajp3m0q8otcgjwlhhm5sl9qm3jdiza 0 139417 560488 2026-09-09T03:11:35Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Levéltetvek/Zöldborsó levéltetű]] 560488 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levéltetvek/Zöldborsó levéltetű]] j4s0k6hq65w3dvxwna4961j3ljtd2hr