Wikikönyvek huwikibooks https://hu.wikibooks.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.47.0-wmf.19 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikikönyvek Wikikönyvek-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Event Event talk 0 50154 560547 533208 2026-09-11T22:36:14Z KeFe 20 560547 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ <noinclude>[[Kategória:Tanácsok]]</noinclude>{{Szk-főcím}} {{abc-tanácsok}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} [[Kép:3 types of lentil.jpg|thumb|100px|right|]] {{cím2|Lencse}} {{latin|Lens culinaris|-}} {{népies|főzeléklencse}} <br/> * Gyorsabban (körülbelül harminc-negyven perc alatt) megfő a lencse, ha előzőleg egy éjszakára hideg vízbe áztatod. * Sokan úgy tartják, hogy a lencsét be kell áztatni főzés előtt. Azonban így 'ledobja a ruháját' - azaz kibújik a héjából - és kevésbé lesz esztétikus. Nem kell sokkal tovább főzni áztatás nélkül sem, azonban sokkal gusztusosabb, étvágygerjesztőbb végeredményt kapunk. * Főzési ideje kuktában (forrásától, azaz a sípolástól számítva): 45 perc. * Ha főzéskor a lencséhez adunk pár szelet paradicsomot, hamarabb puhul! * A lencse megtartja eredeti világos színét, ha a főzővízébe egy-két nyers krumplit teszünk. * Ha főzés közben elforralja a főzővízét, kizárólag forrásban lévő vízzel szabad pótolni. |} m6rrftgtkvmv6mbz6j391bdihz78pww 0 53876 560522 553237 2026-09-11T13:47:03Z KeFe 20 560522 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]]</noinclude> {{K-főcím}} == Levéltetvek == :A levéltetvek a legelterjedtebb növénykártevők, gyengítik és károsítják kerti virágainkat, szobanövényeinket, különböző növénybetegségeket terjeszthetnek, ezért a levéltetű elleni védekezés fontos feladat növényeink egészségének megőrzése érdekében. :A levéltetvek (Aphidoidea) általában 1-3 milliméteresre megnövő, rendkívül gyorsan szaporodó, igen apró kis rovarok, amiket kis számban alig lehet látni, de ha elszaporodnak, nagy tömegben már könnyen észrevehetőek és nagy károkat tudnak okozni. Több mint száz fajuk létezik, amelyek általában zöld színűek, mint például a zöld rózsa levéltetű ([[Macrosiphum rosae]]), de léteznek feketék, vörösek, szürkék vagy akár narancsszínűek is. Akadnak közöttük kifejlett alakjukban szárnyas és szárnyatlan változatok is. :A levéltetvek a növények szinte valamennyi részét, a leveleket, a szárakat, a virágokat és a gyökereket is megtámadhatják. Általában a lágy növényi részeket részesítik előnyben, különösen szeretik a növekvő új hajtásokat és bimbókat. A szájszervüket a növényi szövetekbe fúrják, és azok nedveit szívogatják. :Kártékony tevékenységüknek köszönhetően a növények alakja torzzá válik, ezzel elcsúfítják növényeinket, és le is gyöngítik azokat. A levéltetvek nem csak emiatt károsak, hanem az egészséges növényeket fertőző vírusokat is terjeszthetnek. A kis apró kártevőknek igen nagy mennyiségű növényi nedvre van szükségük és szinte folyamatosan táplálkoznak. A növényi cukrot azonban nem képesek hasznosítani ezért ragacsos váladékot, úgynevezett mézharmatot választanak ki, amely bevonja a növények leveleit és szárait. Ezen a bevonaton azután könnyen megtelepszik a korompenész, ami tovább gyöngíti a levéltetvek sanyargatásától már egyébként is legyengült növényt. :A levéltetvek közvetlen kártétele a szívogatásukkal, jelenlétükkel okozott levél- és hajtástorzulás, a fejlődésbeli visszamaradottság. Sokkal jelentősebb a közvetett kártétel, a vírusos betegségek terjesztése, mellyel a vetőburgonya termesztést veszélyeztetik. A vírussal fertőzött növények fertőzött gumókat termelnek. :Hazai viszonyaink között a zöld őszibarack-levéltetű és a sárga burgonya-levéltetű a legelterjedtebb. A fekete-foltos pincelevéltetű pincékben, ill. szabadföldin a föld alatti szárrészeken fordulhat elő. A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a Myzus persicae téli gazdanövénye az őszibarack, az ''Aphis nasturtii''é a varjútövis). :Nyári gazdanövénykörüket tekintve mindegyik faj soktápnövényű. A burgonyatáblákba már május elejétől szárnyas levéltetvek telepedhetnek be. Szűznemzéssel szaporodnak, a legnagyobb egyedszámban június elejétől július közepéig találhatók, július végére a tömegszaporodás befejeződik. :Vetőburgonya-táblákon nélkülözhetetlen a Moericke-féle sárgatálak kihelyezése a tábla szélére és a tábla belsejébe is, a szárnyas alakok betelepedésének nyomon követésére. #[[Állatok/Levéltetvek|Levéltetvek]] – ''Aphidoidea'' #[[Állatok/Levéltetvek/Csíkos burgonya-levéltetű|Csíkos burgonya-levéltetű]] – ''[[Macrosiphum euphorbiae]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete cseresznye-levéltetű|Fekete cseresznye-levéltetű]] ([[Myzus cerasi]]) A világon mindenfelé megtalálható, a cseresznye- és meggyfák leveleit és hajtásait szívja. Szívogatásuk nyomán a levelek torzulnak és a fonák felé sodródnak, a megtámadott hajtások gyengébben fejlődnek, növekedésük lelassul, súlyos esetben megáll. #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű|Fekete foltos pince-levéltetű]] – ''[[Rhopalosiphoninus latysiphon]]'' A fiatal hajtáson, és a levélfonákon szívogatnak. A levél a növekedésében visszamarad. Ragacsos mézharmatot termel, amin korompenész telepszik meg. Szabad földön kiültetés után károsít, esetenként vírusterjesztő tevékenységük lehet jelentősebb: [[Állatok/Tünethatározó/Gladiólusz|Gladiólusz fehér csíkosságát okozó]] (Bean yellow mosaic virus, Cucumber mosaic virus) vírusok terjesztésében játszanak szerepet.. #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű|Fekete foltos pince-levéltetű]] ([[Rhopalosiphoninus latysiphon]]) A pincékben, ill. szabadföldön a föld alatti szárrészeken fordulhat elő. #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete répa-levéltetű|Fekete répa-levéltetű]] – ''[[Aphis fabae]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Foltos burgonya-levéltetű|Foltos burgonya-levéltetű]] – ''[[Aulacorthum solani]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Foltos burgonya-levéltetű|Foltos burgonya-levéltetű]] ([[Aulacorthum solani]]) #[[Állatok/Levéltetvek/Hamvas szilva-levéltetű|Hamvas szilva-levéltetű]] ([[Hyalopterus pruni]]) #[[Állatok/Levéltetvek/Kis málnalevéltetű|Kis málnalevéltetű]] ([[Aphis idaei]]) Annak ellenére, hogy az egész tenyészidőszakban a málnán tartózkodik, csupán a tavaszi időszakban okozott levél- és hajtáskártétele érdemel említést. A hajtások a növekedésben visszamaradnak, a levelek torzulnak. #[[Állatok/Levéltetvek/Lisztes káposzta-levéltetű|Lisztes káposzta-levéltetű]] ([[Brevicoryne brassicae]]) Az egész világon a keresztesvirágúakat lepi el (ide tartozik a káposzta is). #[[Állatok/Levéltetvek/Sárga burgonya-levéltetű|Sárga burgonya-levéltetű]] – ''[[Aphis nasturtii]]''(pl. az Aphis nasturtii téli gazdanövénye a varjútövis). #[[Állatok/Levéltetvek/Uborka-levéltetű|Uborka-levéltetű]] – ''[[Aphis gossypii]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld levéltetű|Zöld levéltetű]] ([[Macrosiphum rosae]]) A rózsákat támadja meg. Színezete általában zöld, bőre majdnem átlátszó. A színeltérések bizonyos mértékig a zöld levéltetű testnedvének színétől függnek. Csápjai, a testével majdnem egyforma hosszúak, és hátrafelé nyúlnak el a test fölött. #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld őszibarack-levéltetű|Zöld őszibarack-levéltetű]] ([[Myzus persicae]]) A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a Myzus persicae téli gazdanövénye az őszibarack, az Aphis nasturtiié a varjútövis). '''Levéltetvek elleni védekezés''' :– '''agrotechnikai:''' harmonikus tápanyagellátással, jó minőségű gyomirtással a burgonya egyenletes fejlődésének elősegítése, a burgonya korai lombtalanítása, :– '''kémiai:''' a vetőgumó ültetéssel egy menetben történő csávázása, a szárnyas levéltetvek, ill. kolóniák elleni inszekticid kezelés az állományban. :A burgonyán szívogató levéltetvek nem okoznak látványos tüneteket, ennek ellenére, ha a védekezés elmarad nagy kárt okozhatnak. :Az idősebb levelek fonákon kolóniákat alakít ki. Erősen felszaporodva tetemes mennyiségű tápanyagot von el a burgonyától, amely terméscsökkenést, minőségvesztést eredményezhet. :Súlyos kárt okozhat, hogy a levéltetvek vírust terjesztenek. Ez különösen a vetőgumó termesztésénél jelent gondot. :Védekezni az első kolóniák megjelenésekor kell. Sor kerülhet, különösen továbbszaporításnál a kezelés megismétlésére. {| {{széptáblázat}} !Szer neve !! Dózis !! M.V.I.* !! É.V.I.* !!Használat !!Kategória |- |[[Kertészet/Növényvédők/Talajfertőtlenítők/Basudin 5 G|Basudin 5 G]] || 35 kg/ha || - || -|| Talaj fertőtlenítés: pajorok, drótférgek ellen || (III.) |- |[[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők/Fendona 10 EC|Fendona 10 EC]] || 0,1 l/ha, || 3 nap || 7 nap|| rágó kártevők lárvái és kifejlett alakjai ellen (kártevők tömeges betelepülésekor, tömeges lárvakelésének időpontja)|| (III.) |- |[[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők/Karate zeon 5 CS|Karate zeon 5 CS]]|| 0,15-0,2 l/ha, || 0 nap || 14 nap|| burgonyabogár és levéltetvek ellen || (III.) |} * M.V.I.= '''M'''unka egészségügyi '''V'''árakozási '''I'''dő * É.V.I.= '''É'''lelmezési '''V'''árakozási '''I'''dő :A levéltetvek támadását a megtámadott növényi rész torzulása és legyengülése, korompenész, ragacsosság és elpusztult levéltetvek csoportja jelzi. Valamint a szabadba kitett szobanövényeken, kerti virágokon megjelenő hangyák serege is utalhat a tetvek jelenlétére. A hangyák ugyanis nagyon szeretik a tetvek által kiválasztott mézharmatot, ezért gyakran láthatóak a levéltetvek kolóniái közelében. Az is előfordul, hogy a hangyák cipelik át a levéltetveket az egyik növényről a másikra, hogy új telepeket alapítsanak és meg is védik azokat természetes ellenségeiktől, például a katicabogaraktól. :A levéltetű elleni védekezés legjobb módja, ha megelőzzük a levéltetvek súlyos elszaporodását. Igyekezzünk még a fertőzés korai szakaszában felfedni a problémát. Néhány darab kártevővel még egészen könnyen el lehet bánni, viszont, ha elhanyagoljuk növényeinket és hagyjuk, hogy a kis kártevők elszaporodjanak akkor sokkal nehezebb dolgunk lesz velük. Ezért növényeinket rendszeresen és alaposan vizsgáljuk át, akár nagyítót is használva, hogy még idejében felfedezzük az esetleges kártevőket. :A növényeket ne tegyük, vagy ne ültessük túl közel egymáshoz, csak olyan távolságban legyenek, hogy leveleik éppen összeérjenek. Az újonnan vásárolt növényeinket már a vásárláskor alaposan vizsgáljuk meg, majd 2 hétig tartsuk karanténban, és csak ezt követően, újabb alapos átvizsgálás után tegyük a többi növény közelébe. Levéltetű fertőzés esetén :Amennyiben még idejében sikerült felfedni a problémát és csak viszonylag kevés levéltetűvel kell megküzdenünk, akkor jó eséllyel, vízpermettel, szappanos vízzel vagy erős vízsugárral is lemoshatjuk őket a növényekről. Ezt a kezelést egy hét elteltével ismételjük meg, amennyiben szükséges akkor többször is, hogy az azóta esetlegesen kikelt tetveket is eltávolítsuk. Jó szolgálatot tehetnek, különösen a szabadban tartott növényeink esetében, a tetvek számának kordában tartásában azok természetes ellenségei, mint például a katicabogarak, a fátyolkák vagy a fürkészdarazsak. Súlyos fertőzés esetén, vagy ha az említett módszerek nem hatásosak, akkor kereskedelmi forgalomban kapható rovarirtó szereket is alkalmazhatunk. A rovarirtó szereknek két fő típusuk van. A kontakt szereket közvetlenül a rovarokra kell szórni vagy permetezni úgy fejtik ki leginkább a hatásukat. Míg az úgynevezett szisztemikus azaz felszívódó szerek a növények nedveit teszik mérgezővé, így különösen hatékonyak a rendkívül mohó levéltetvek ellen. Válasszuk azt a módszert, amelyik leginkább megfelel nekünk és növényeinknek is. Arra ügyeljünk, hogy egyes növények érzékenyek lehetnek a különböző szerekre. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a szer használatával kapcsolatban, akkor a növény csak egy kis részén alkalmazzuk, majd egy hét elteltével, ha nem tett kárt a növényben használhatjuk az egész növényen. A kezeléseket legjobb enyhe, szélcsendes időben a szabadban végezni. Használat előtt mindig alaposan olvassuk el az alkalmazási útmutatót. Ne alkalmazzuk túl gyakran ugyanazt a készítményt, mert ellenállóvá válhatnak a kártevők a szerrel szemben. t7s9kk3bdgsnq80uc47ehl1d786n3hi 560523 560522 2026-09-11T13:50:34Z KeFe 20 560523 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:Kártevők]] [[Kategória:Levéltetvek]]</noinclude> {{K-főcím}} == Levéltetvek == :A levéltetvek a legelterjedtebb növénykártevők, gyengítik és károsítják kerti virágainkat, szobanövényeinket, különböző növénybetegségeket terjeszthetnek, ezért a levéltetű elleni védekezés fontos feladat növényeink egészségének megőrzése érdekében. :A levéltetvek (Aphidoidea) általában 1-3 milliméteresre megnövő, rendkívül gyorsan szaporodó, igen apró kis rovarok, amiket kis számban alig lehet látni, de ha elszaporodnak, nagy tömegben már könnyen észrevehetőek és nagy károkat tudnak okozni. Több mint száz fajuk létezik, amelyek általában zöld színűek, mint például a zöld rózsa levéltetű ([[Macrosiphum rosae]]), de léteznek feketék, vörösek, szürkék vagy akár narancsszínűek is. Akadnak közöttük kifejlett alakjukban szárnyas és szárnyatlan változatok is. :A levéltetvek a növények szinte valamennyi részét, a leveleket, a szárakat, a virágokat és a gyökereket is megtámadhatják. Általában a lágy növényi részeket részesítik előnyben, különösen szeretik a növekvő új hajtásokat és bimbókat. A szájszervüket a növényi szövetekbe fúrják, és azok nedveit szívogatják. :Kártékony tevékenységüknek köszönhetően a növények alakja torzzá válik, ezzel elcsúfítják növényeinket, és le is gyöngítik azokat. A levéltetvek nem csak emiatt károsak, hanem az egészséges növényeket fertőző vírusokat is terjeszthetnek. A kis apró kártevőknek igen nagy mennyiségű növényi nedvre van szükségük és szinte folyamatosan táplálkoznak. A növényi cukrot azonban nem képesek hasznosítani ezért ragacsos váladékot, úgynevezett mézharmatot választanak ki, amely bevonja a növények leveleit és szárait. Ezen a bevonaton azután könnyen megtelepszik a korompenész, ami tovább gyöngíti a levéltetvek sanyargatásától már egyébként is legyengült növényt. :A levéltetvek közvetlen kártétele a szívogatásukkal, jelenlétükkel okozott levél- és hajtástorzulás, a fejlődésbeli visszamaradottság. Sokkal jelentősebb a közvetett kártétel, a vírusos betegségek terjesztése, mellyel a vetőburgonya termesztést veszélyeztetik. A vírussal fertőzött növények fertőzött gumókat termelnek. :Hazai viszonyaink között a zöld őszibarack-levéltetű és a sárga burgonya-levéltetű a legelterjedtebb. A fekete-foltos pincelevéltetű pincékben, ill. szabadföldin a föld alatti szárrészeken fordulhat elő. A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a Myzus persicae téli gazdanövénye az őszibarack, az ''Aphis nasturtii''é a varjútövis). :Nyári gazdanövénykörüket tekintve mindegyik faj soktápnövényű. A burgonyatáblákba már május elejétől szárnyas levéltetvek telepedhetnek be. Szűznemzéssel szaporodnak, a legnagyobb egyedszámban június elejétől július közepéig találhatók, július végére a tömegszaporodás befejeződik. :Vetőburgonya-táblákon nélkülözhetetlen a Moericke-féle sárgatálak kihelyezése a tábla szélére és a tábla belsejébe is, a szárnyas alakok betelepedésének nyomon követésére. #[[Állatok/Levéltetvek|Levéltetvek]] – ''Aphidoidea'' #[[Állatok/Levéltetvek/Csíkos burgonya-levéltetű|Csíkos burgonya-levéltetű]] – ''[[Macrosiphum euphorbiae]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete cseresznye-levéltetű|Fekete cseresznye-levéltetű]] ([[Myzus cerasi]]) A világon mindenfelé megtalálható, a cseresznye- és meggyfák leveleit és hajtásait szívja. Szívogatásuk nyomán a levelek torzulnak és a fonák felé sodródnak, a megtámadott hajtások gyengébben fejlődnek, növekedésük lelassul, súlyos esetben megáll. #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű|Fekete foltos pince-levéltetű]] – ''[[Rhopalosiphoninus latysiphon]]'' A fiatal hajtáson, és a levélfonákon szívogatnak. A levél a növekedésében visszamarad. Ragacsos mézharmatot termel, amin korompenész telepszik meg. Szabad földön kiültetés után károsít, esetenként vírusterjesztő tevékenységük lehet jelentősebb: [[Állatok/Tünethatározó/Gladiólusz|Gladiólusz fehér csíkosságát okozó]] (Bean yellow mosaic virus, Cucumber mosaic virus) vírusok terjesztésében játszanak szerepet.. #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű|Fekete foltos pince-levéltetű]] ([[Rhopalosiphoninus latysiphon]]) A pincékben, ill. szabadföldön a föld alatti szárrészeken fordulhat elő. #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete répa-levéltetű|Fekete répa-levéltetű]] – ''[[Aphis fabae]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Foltos burgonya-levéltetű|Foltos burgonya-levéltetű]] – ''[[Aulacorthum solani]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Foltos burgonya-levéltetű|Foltos burgonya-levéltetű]] ([[Aulacorthum solani]]) #[[Állatok/Levéltetvek/Hamvas szilva-levéltetű|Hamvas szilva-levéltetű]] ([[Hyalopterus pruni]]) #[[Állatok/Levéltetvek/Kis málnalevéltetű|Kis málnalevéltetű]] ([[Aphis idaei]]) Annak ellenére, hogy az egész tenyészidőszakban a málnán tartózkodik, csupán a tavaszi időszakban okozott levél- és hajtáskártétele érdemel említést. A hajtások a növekedésben visszamaradnak, a levelek torzulnak. #[[Állatok/Levéltetvek/Lisztes káposzta-levéltetű|Lisztes káposzta-levéltetű]] ([[Brevicoryne brassicae]]) Az egész világon a keresztesvirágúakat lepi el (ide tartozik a káposzta is). #[[Állatok/Levéltetvek/Sárga burgonya-levéltetű|Sárga burgonya-levéltetű]] – ''[[Aphis nasturtii]]''(pl. az Aphis nasturtii téli gazdanövénye a varjútövis). #[[Állatok/Levéltetvek/Uborka-levéltetű|Uborka-levéltetű]] – ''[[Aphis gossypii]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld levéltetű|Zöld levéltetű]] ([[Macrosiphum rosae]]) A rózsákat támadja meg. Színezete általában zöld, bőre majdnem átlátszó. A színeltérések bizonyos mértékig a zöld levéltetű testnedvének színétől függnek. Csápjai, a testével majdnem egyforma hosszúak, és hátrafelé nyúlnak el a test fölött. #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld őszibarack-levéltetű|Zöld őszibarack-levéltetű]] ([[Myzus persicae]]) A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a Myzus persicae téli gazdanövénye az őszibarack). '''Levéltetvek elleni védekezés''' :– '''agrotechnikai:''' harmonikus tápanyagellátással, jó minőségű gyomirtással a burgonya egyenletes fejlődésének elősegítése, a burgonya korai lombtalanítása, :– '''kémiai:''' a vetőgumó ültetéssel egy menetben történő csávázása, a szárnyas levéltetvek, ill. kolóniák elleni inszekticid kezelés az állományban. :A burgonyán szívogató levéltetvek nem okoznak látványos tüneteket, ennek ellenére, ha a védekezés elmarad nagy kárt okozhatnak. :Az idősebb levelek fonákon kolóniákat alakít ki. Erősen felszaporodva tetemes mennyiségű tápanyagot von el a burgonyától, amely terméscsökkenést, minőségvesztést eredményezhet. :Súlyos kárt okozhat, hogy a levéltetvek vírust terjesztenek. Ez különösen a vetőgumó termesztésénél jelent gondot. :Védekezni az első kolóniák megjelenésekor kell. Sor kerülhet, különösen továbbszaporításnál a kezelés megismétlésére. {| {{széptáblázat}} !Szer neve !! Dózis !! M.V.I.* !! É.V.I.* !!Használat !!Kategória |- |[[Kertészet/Növényvédők/Talajfertőtlenítők/Basudin 5 G|Basudin 5 G]] || 35 kg/ha || - || -|| Talaj fertőtlenítés: pajorok, drótférgek ellen || (III.) |- |[[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők/Fendona 10 EC|Fendona 10 EC]] || 0,1 l/ha, || 3 nap || 7 nap|| rágó kártevők lárvái és kifejlett alakjai ellen (kártevők tömeges betelepülésekor, tömeges lárvakelésének időpontja)|| (III.) |- |[[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők/Karate zeon 5 CS|Karate zeon 5 CS]]|| 0,15-0,2 l/ha, || 0 nap || 14 nap|| burgonyabogár és levéltetvek ellen || (III.) |} * M.V.I.= '''M'''unka egészségügyi '''V'''árakozási '''I'''dő * É.V.I.= '''É'''lelmezési '''V'''árakozási '''I'''dő :A levéltetvek támadását a megtámadott növényi rész torzulása és legyengülése, korompenész, ragacsosság és elpusztult levéltetvek csoportja jelzi. Valamint a szabadba kitett szobanövényeken, kerti virágokon megjelenő hangyák serege is utalhat a tetvek jelenlétére. A hangyák ugyanis nagyon szeretik a tetvek által kiválasztott mézharmatot, ezért gyakran láthatóak a levéltetvek kolóniái közelében. Az is előfordul, hogy a hangyák cipelik át a levéltetveket az egyik növényről a másikra, hogy új telepeket alapítsanak és meg is védik azokat természetes ellenségeiktől, például a katicabogaraktól. :A levéltetű elleni védekezés legjobb módja, ha megelőzzük a levéltetvek súlyos elszaporodását. Igyekezzünk még a fertőzés korai szakaszában felfedni a problémát. Néhány darab kártevővel még egészen könnyen el lehet bánni, viszont, ha elhanyagoljuk növényeinket és hagyjuk, hogy a kis kártevők elszaporodjanak akkor sokkal nehezebb dolgunk lesz velük. Ezért növényeinket rendszeresen és alaposan vizsgáljuk át, akár nagyítót is használva, hogy még idejében felfedezzük az esetleges kártevőket. :A növényeket ne tegyük, vagy ne ültessük túl közel egymáshoz, csak olyan távolságban legyenek, hogy leveleik éppen összeérjenek. Az újonnan vásárolt növényeinket már a vásárláskor alaposan vizsgáljuk meg, majd 2 hétig tartsuk karanténban, és csak ezt követően, újabb alapos átvizsgálás után tegyük a többi növény közelébe. Levéltetű fertőzés esetén :Amennyiben még idejében sikerült felfedni a problémát és csak viszonylag kevés levéltetűvel kell megküzdenünk, akkor jó eséllyel, vízpermettel, szappanos vízzel vagy erős vízsugárral is lemoshatjuk őket a növényekről. Ezt a kezelést egy hét elteltével ismételjük meg, amennyiben szükséges akkor többször is, hogy az azóta esetlegesen kikelt tetveket is eltávolítsuk. Jó szolgálatot tehetnek, különösen a szabadban tartott növényeink esetében, a tetvek számának kordában tartásában azok természetes ellenségei, mint például a katicabogarak, a fátyolkák vagy a fürkészdarazsak. Súlyos fertőzés esetén, vagy ha az említett módszerek nem hatásosak, akkor kereskedelmi forgalomban kapható rovarirtó szereket is alkalmazhatunk. A rovarirtó szereknek két fő típusuk van. A kontakt szereket közvetlenül a rovarokra kell szórni vagy permetezni úgy fejtik ki leginkább a hatásukat. Míg az úgynevezett szisztemikus azaz felszívódó szerek a növények nedveit teszik mérgezővé, így különösen hatékonyak a rendkívül mohó levéltetvek ellen. Válasszuk azt a módszert, amelyik leginkább megfelel nekünk és növényeinknek is. Arra ügyeljünk, hogy egyes növények érzékenyek lehetnek a különböző szerekre. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a szer használatával kapcsolatban, akkor a növény csak egy kis részén alkalmazzuk, majd egy hét elteltével, ha nem tett kárt a növényben használhatjuk az egész növényen. A kezeléseket legjobb enyhe, szélcsendes időben a szabadban végezni. Használat előtt mindig alaposan olvassuk el az alkalmazási útmutatót. Ne alkalmazzuk túl gyakran ugyanazt a készítményt, mert ellenállóvá válhatnak a kártevők a szerrel szemben. ja13yiqtl377otxv1lvcrk3rjk4h0rp 560524 560523 2026-09-11T13:56:17Z KeFe 20 560524 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px| ]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aphidoidea|-}} {{népies|-}} <br/> :A levéltetvek a legelterjedtebb növénykártevők, gyengítik és károsítják kerti virágainkat, szobanövényeinket, különböző növénybetegségeket terjeszthetnek, ezért a levéltetű elleni védekezés fontos feladat növényeink egészségének megőrzése érdekében. :A levéltetvek (Aphidoidea) általában 1-3 milliméteresre megnövő, rendkívül gyorsan szaporodó, igen apró kis rovarok, amiket kis számban alig lehet látni, de ha elszaporodnak, nagy tömegben már könnyen észrevehetőek és nagy károkat tudnak okozni. Több mint száz fajuk létezik, amelyek általában zöld színűek, mint például a zöld rózsa levéltetű ([[Macrosiphum rosae]]), de léteznek feketék, vörösek, szürkék vagy akár narancsszínűek is. Akadnak közöttük kifejlett alakjukban szárnyas és szárnyatlan változatok is. :A levéltetvek a növények szinte valamennyi részét, a leveleket, a szárakat, a virágokat és a gyökereket is megtámadhatják. Általában a lágy növényi részeket részesítik előnyben, különösen szeretik a növekvő új hajtásokat és bimbókat. A szájszervüket a növényi szövetekbe fúrják, és azok nedveit szívogatják. :Kártékony tevékenységüknek köszönhetően a növények alakja torzzá válik, ezzel elcsúfítják növényeinket, és le is gyöngítik azokat. A levéltetvek nem csak emiatt károsak, hanem az egészséges növényeket fertőző vírusokat is terjeszthetnek. A kis apró kártevőknek igen nagy mennyiségű növényi nedvre van szükségük és szinte folyamatosan táplálkoznak. A növényi cukrot azonban nem képesek hasznosítani ezért ragacsos váladékot, úgynevezett mézharmatot választanak ki, amely bevonja a növények leveleit és szárait. Ezen a bevonaton azután könnyen megtelepszik a korompenész, ami tovább gyöngíti a levéltetvek sanyargatásától már egyébként is legyengült növényt. :A levéltetvek közvetlen kártétele a szívogatásukkal, jelenlétükkel okozott levél- és hajtástorzulás, a fejlődésbeli visszamaradottság. Sokkal jelentősebb a közvetett kártétel, a vírusos betegségek terjesztése, mellyel a vetőburgonya termesztést veszélyeztetik. A vírussal fertőzött növények fertőzött gumókat termelnek. :Hazai viszonyaink között a zöld őszibarack-levéltetű és a sárga burgonya-levéltetű a legelterjedtebb. A fekete-foltos pincelevéltetű pincékben, ill. szabadföldin a föld alatti szárrészeken fordulhat elő. A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a Myzus persicae téli gazdanövénye az őszibarack, az ''Aphis nasturtii''é a varjútövis). :Nyári gazdanövénykörüket tekintve mindegyik faj soktápnövényű. A burgonyatáblákba már május elejétől szárnyas levéltetvek telepedhetnek be. Szűznemzéssel szaporodnak, a legnagyobb egyedszámban június elejétől július közepéig találhatók, július végére a tömegszaporodás befejeződik. :Vetőburgonya-táblákon nélkülözhetetlen a Moericke-féle sárgatálak kihelyezése a tábla szélére és a tábla belsejébe is, a szárnyas alakok betelepedésének nyomon követésére. #[[Állatok/Levéltetvek|Levéltetvek]] – ''Aphidoidea'' #[[Állatok/Levéltetvek/Csíkos burgonya-levéltetű|Csíkos burgonya-levéltetű]] – ''[[Macrosiphum euphorbiae]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete cseresznye-levéltetű|Fekete cseresznye-levéltetű]] ([[Myzus cerasi]]) A világon mindenfelé megtalálható, a cseresznye- és meggyfák leveleit és hajtásait szívja. Szívogatásuk nyomán a levelek torzulnak és a fonák felé sodródnak, a megtámadott hajtások gyengébben fejlődnek, növekedésük lelassul, súlyos esetben megáll. #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű|Fekete foltos pince-levéltetű]] – ''[[Rhopalosiphoninus latysiphon]]'' A fiatal hajtáson, és a levélfonákon szívogatnak. A levél a növekedésében visszamarad. Ragacsos mézharmatot termel, amin korompenész telepszik meg. Szabad földön kiültetés után károsít, esetenként vírusterjesztő tevékenységük lehet jelentősebb: [[Állatok/Tünethatározó/Gladiólusz|Gladiólusz fehér csíkosságát okozó]] (Bean yellow mosaic virus, Cucumber mosaic virus) vírusok terjesztésében játszanak szerepet.. #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű|Fekete foltos pince-levéltetű]] ([[Rhopalosiphoninus latysiphon]]) A pincékben, ill. szabadföldön a föld alatti szárrészeken fordulhat elő. #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete répa-levéltetű|Fekete répa-levéltetű]] – ''[[Aphis fabae]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Foltos burgonya-levéltetű|Foltos burgonya-levéltetű]] – ''[[Aulacorthum solani]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Foltos burgonya-levéltetű|Foltos burgonya-levéltetű]] ([[Aulacorthum solani]]) #[[Állatok/Levéltetvek/Hamvas szilva-levéltetű|Hamvas szilva-levéltetű]] ([[Hyalopterus pruni]]) #[[Állatok/Levéltetvek/Kis málnalevéltetű|Kis málnalevéltetű]] ([[Aphis idaei]]) Annak ellenére, hogy az egész tenyészidőszakban a málnán tartózkodik, csupán a tavaszi időszakban okozott levél- és hajtáskártétele érdemel említést. A hajtások a növekedésben visszamaradnak, a levelek torzulnak. #[[Állatok/Levéltetvek/Lisztes káposzta-levéltetű|Lisztes káposzta-levéltetű]] ([[Brevicoryne brassicae]]) Az egész világon a keresztesvirágúakat lepi el (ide tartozik a káposzta is). #[[Állatok/Levéltetvek/Sárga burgonya-levéltetű|Sárga burgonya-levéltetű]] – ''[[Aphis nasturtii]]''(pl. az Aphis nasturtii téli gazdanövénye a varjútövis). #[[Állatok/Levéltetvek/Uborka-levéltetű|Uborka-levéltetű]] – ''[[Aphis gossypii]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld levéltetű|Zöld levéltetű]] ([[Macrosiphum rosae]]) A rózsákat támadja meg. Színezete általában zöld, bőre majdnem átlátszó. A színeltérések bizonyos mértékig a zöld levéltetű testnedvének színétől függnek. Csápjai, a testével majdnem egyforma hosszúak, és hátrafelé nyúlnak el a test fölött. #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld őszibarack-levéltetű|Zöld őszibarack-levéltetű]] ([[Myzus persicae]]) A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a Myzus persicae téli gazdanövénye az őszibarack). '''Levéltetvek elleni védekezés''' :– '''agrotechnikai:''' harmonikus tápanyagellátással, jó minőségű gyomirtással a burgonya egyenletes fejlődésének elősegítése, a burgonya korai lombtalanítása, :– '''kémiai:''' a vetőgumó ültetéssel egy menetben történő csávázása, a szárnyas levéltetvek, ill. kolóniák elleni inszekticid kezelés az állományban. :A burgonyán szívogató levéltetvek nem okoznak látványos tüneteket, ennek ellenére, ha a védekezés elmarad nagy kárt okozhatnak. :Az idősebb levelek fonákon kolóniákat alakít ki. Erősen felszaporodva tetemes mennyiségű tápanyagot von el a burgonyától, amely terméscsökkenést, minőségvesztést eredményezhet. :Súlyos kárt okozhat, hogy a levéltetvek vírust terjesztenek. Ez különösen a vetőgumó termesztésénél jelent gondot. :Védekezni az első kolóniák megjelenésekor kell. Sor kerülhet, különösen továbbszaporításnál a kezelés megismétlésére. {| {{széptáblázat}} !Szer neve !! Dózis !! M.V.I.* !! É.V.I.* !!Használat !!Kategória |- |[[Kertészet/Növényvédők/Talajfertőtlenítők/Basudin 5 G|Basudin 5 G]] || 35 kg/ha || - || -|| Talaj fertőtlenítés: pajorok, drótférgek ellen || (III.) |- |[[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők/Fendona 10 EC|Fendona 10 EC]] || 0,1 l/ha, || 3 nap || 7 nap|| rágó kártevők lárvái és kifejlett alakjai ellen (kártevők tömeges betelepülésekor, tömeges lárvakelésének időpontja)|| (III.) |- |[[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők/Karate zeon 5 CS|Karate zeon 5 CS]]|| 0,15-0,2 l/ha, || 0 nap || 14 nap|| burgonyabogár és levéltetvek ellen || (III.) |} * M.V.I.= '''M'''unka egészségügyi '''V'''árakozási '''I'''dő * É.V.I.= '''É'''lelmezési '''V'''árakozási '''I'''dő :A levéltetvek támadását a megtámadott növényi rész torzulása és legyengülése, korompenész, ragacsosság és elpusztult levéltetvek csoportja jelzi. Valamint a szabadba kitett szobanövényeken, kerti virágokon megjelenő hangyák serege is utalhat a tetvek jelenlétére. A hangyák ugyanis nagyon szeretik a tetvek által kiválasztott mézharmatot, ezért gyakran láthatóak a levéltetvek kolóniái közelében. Az is előfordul, hogy a hangyák cipelik át a levéltetveket az egyik növényről a másikra, hogy új telepeket alapítsanak és meg is védik azokat természetes ellenségeiktől, például a katicabogaraktól. :A levéltetű elleni védekezés legjobb módja, ha megelőzzük a levéltetvek súlyos elszaporodását. Igyekezzünk még a fertőzés korai szakaszában felfedni a problémát. Néhány darab kártevővel még egészen könnyen el lehet bánni, viszont, ha elhanyagoljuk növényeinket és hagyjuk, hogy a kis kártevők elszaporodjanak akkor sokkal nehezebb dolgunk lesz velük. Ezért növényeinket rendszeresen és alaposan vizsgáljuk át, akár nagyítót is használva, hogy még idejében felfedezzük az esetleges kártevőket. :A növényeket ne tegyük, vagy ne ültessük túl közel egymáshoz, csak olyan távolságban legyenek, hogy leveleik éppen összeérjenek. Az újonnan vásárolt növényeinket már a vásárláskor alaposan vizsgáljuk meg, majd 2 hétig tartsuk karanténban, és csak ezt követően, újabb alapos átvizsgálás után tegyük a többi növény közelébe. Levéltetű fertőzés esetén :Amennyiben még idejében sikerült felfedni a problémát és csak viszonylag kevés levéltetűvel kell megküzdenünk, akkor jó eséllyel, vízpermettel, szappanos vízzel vagy erős vízsugárral is lemoshatjuk őket a növényekről. Ezt a kezelést egy hét elteltével ismételjük meg, amennyiben szükséges akkor többször is, hogy az azóta esetlegesen kikelt tetveket is eltávolítsuk. Jó szolgálatot tehetnek, különösen a szabadban tartott növényeink esetében, a tetvek számának kordában tartásában azok természetes ellenségei, mint például a katicabogarak, a fátyolkák vagy a fürkészdarazsak. Súlyos fertőzés esetén, vagy ha az említett módszerek nem hatásosak, akkor kereskedelmi forgalomban kapható rovarirtó szereket is alkalmazhatunk. A rovarirtó szereknek két fő típusuk van. A kontakt szereket közvetlenül a rovarokra kell szórni vagy permetezni úgy fejtik ki leginkább a hatásukat. Míg az úgynevezett szisztemikus azaz felszívódó szerek a növények nedveit teszik mérgezővé, így különösen hatékonyak a rendkívül mohó levéltetvek ellen. Válasszuk azt a módszert, amelyik leginkább megfelel nekünk és növényeinknek is. Arra ügyeljünk, hogy egyes növények érzékenyek lehetnek a különböző szerekre. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a szer használatával kapcsolatban, akkor a növény csak egy kis részén alkalmazzuk, majd egy hét elteltével, ha nem tett kárt a növényben használhatjuk az egész növényen. A kezeléseket legjobb enyhe, szélcsendes időben a szabadban végezni. Használat előtt mindig alaposan olvassuk el az alkalmazási útmutatót. Ne alkalmazzuk túl gyakran ugyanazt a készítményt, mert ellenállóvá válhatnak a kártevők a szerrel szemben. </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat|Aphidoidea|{{SUBPAGENAME}} }} df9ue2rmsca1nbtuiru8f67jcacark1 560525 560524 2026-09-11T14:01:56Z KeFe 20 560525 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px| ]] [[Fájl:Aphids on a Rosebud.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Levéltetvek rózsán]] [[Fájl:Aphids on Angelica - Flickr - S. Rae.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Levéltetvek angelikán]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aphidoidea|-}} {{népies|-}} <br/> :A levéltetvek a legelterjedtebb növénykártevők, gyengítik és károsítják kerti virágainkat, szobanövényeinket, különböző növénybetegségeket terjeszthetnek, ezért a levéltetű elleni védekezés fontos feladat növényeink egészségének megőrzése érdekében. :A levéltetvek (Aphidoidea) általában 1-3 milliméteresre megnövő, rendkívül gyorsan szaporodó, igen apró kis rovarok, amiket kis számban alig lehet látni, de ha elszaporodnak, nagy tömegben már könnyen észrevehetőek és nagy károkat tudnak okozni. Több mint száz fajuk létezik, amelyek általában zöld színűek, mint például a zöld rózsa levéltetű ([[Macrosiphum rosae]]), de léteznek feketék, vörösek, szürkék vagy akár narancsszínűek is. Akadnak közöttük kifejlett alakjukban szárnyas és szárnyatlan változatok is. :A levéltetvek a növények szinte valamennyi részét, a leveleket, a szárakat, a virágokat és a gyökereket is megtámadhatják. Általában a lágy növényi részeket részesítik előnyben, különösen szeretik a növekvő új hajtásokat és bimbókat. A szájszervüket a növényi szövetekbe fúrják, és azok nedveit szívogatják. :Kártékony tevékenységüknek köszönhetően a növények alakja torzzá válik, ezzel elcsúfítják növényeinket, és le is gyöngítik azokat. A levéltetvek nem csak emiatt károsak, hanem az egészséges növényeket fertőző vírusokat is terjeszthetnek. A kis apró kártevőknek igen nagy mennyiségű növényi nedvre van szükségük és szinte folyamatosan táplálkoznak. A növényi cukrot azonban nem képesek hasznosítani ezért ragacsos váladékot, úgynevezett mézharmatot választanak ki, amely bevonja a növények leveleit és szárait. Ezen a bevonaton azután könnyen megtelepszik a korompenész, ami tovább gyöngíti a levéltetvek sanyargatásától már egyébként is legyengült növényt. :A levéltetvek közvetlen kártétele a szívogatásukkal, jelenlétükkel okozott levél- és hajtástorzulás, a fejlődésbeli visszamaradottság. Sokkal jelentősebb a közvetett kártétel, a vírusos betegségek terjesztése, mellyel a vetőburgonya termesztést veszélyeztetik. A vírussal fertőzött növények fertőzött gumókat termelnek. :Hazai viszonyaink között a zöld őszibarack-levéltetű és a sárga burgonya-levéltetű a legelterjedtebb. A fekete-foltos pincelevéltetű pincékben, ill. szabadföldin a föld alatti szárrészeken fordulhat elő. A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a Myzus persicae téli gazdanövénye az őszibarack, az ''Aphis nasturtii''é a varjútövis). :Nyári gazdanövénykörüket tekintve mindegyik faj soktápnövényű. A burgonyatáblákba már május elejétől szárnyas levéltetvek telepedhetnek be. Szűznemzéssel szaporodnak, a legnagyobb egyedszámban június elejétől július közepéig találhatók, július végére a tömegszaporodás befejeződik. :Vetőburgonya-táblákon nélkülözhetetlen a Moericke-féle sárgatálak kihelyezése a tábla szélére és a tábla belsejébe is, a szárnyas alakok betelepedésének nyomon követésére. #[[Állatok/Levéltetvek|Levéltetvek]] – ''Aphidoidea'' #[[Állatok/Levéltetvek/Csíkos burgonya-levéltetű|Csíkos burgonya-levéltetű]] – ''[[Macrosiphum euphorbiae]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete cseresznye-levéltetű|Fekete cseresznye-levéltetű]] ([[Myzus cerasi]]) A világon mindenfelé megtalálható, a cseresznye- és meggyfák leveleit és hajtásait szívja. Szívogatásuk nyomán a levelek torzulnak és a fonák felé sodródnak, a megtámadott hajtások gyengébben fejlődnek, növekedésük lelassul, súlyos esetben megáll. #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű|Fekete foltos pince-levéltetű]] – ''[[Rhopalosiphoninus latysiphon]]'' A fiatal hajtáson, és a levélfonákon szívogatnak. A levél a növekedésében visszamarad. Ragacsos mézharmatot termel, amin korompenész telepszik meg. Szabad földön kiültetés után károsít, esetenként vírusterjesztő tevékenységük lehet jelentősebb: [[Állatok/Tünethatározó/Gladiólusz|Gladiólusz fehér csíkosságát okozó]] (Bean yellow mosaic virus, Cucumber mosaic virus) vírusok terjesztésében játszanak szerepet.. #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű|Fekete foltos pince-levéltetű]] ([[Rhopalosiphoninus latysiphon]]) A pincékben, ill. szabadföldön a föld alatti szárrészeken fordulhat elő. #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete répa-levéltetű|Fekete répa-levéltetű]] – ''[[Aphis fabae]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Foltos burgonya-levéltetű|Foltos burgonya-levéltetű]] – ''[[Aulacorthum solani]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Foltos burgonya-levéltetű|Foltos burgonya-levéltetű]] ([[Aulacorthum solani]]) #[[Állatok/Levéltetvek/Hamvas szilva-levéltetű|Hamvas szilva-levéltetű]] ([[Hyalopterus pruni]]) #[[Állatok/Levéltetvek/Kis málnalevéltetű|Kis málnalevéltetű]] ([[Aphis idaei]]) Annak ellenére, hogy az egész tenyészidőszakban a málnán tartózkodik, csupán a tavaszi időszakban okozott levél- és hajtáskártétele érdemel említést. A hajtások a növekedésben visszamaradnak, a levelek torzulnak. #[[Állatok/Levéltetvek/Lisztes káposzta-levéltetű|Lisztes káposzta-levéltetű]] ([[Brevicoryne brassicae]]) Az egész világon a keresztesvirágúakat lepi el (ide tartozik a káposzta is). #[[Állatok/Levéltetvek/Sárga burgonya-levéltetű|Sárga burgonya-levéltetű]] – ''[[Aphis nasturtii]]''(pl. az Aphis nasturtii téli gazdanövénye a varjútövis). #[[Állatok/Levéltetvek/Uborka-levéltetű|Uborka-levéltetű]] – ''[[Aphis gossypii]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld levéltetű|Zöld levéltetű]] ([[Macrosiphum rosae]]) A rózsákat támadja meg. Színezete általában zöld, bőre majdnem átlátszó. A színeltérések bizonyos mértékig a zöld levéltetű testnedvének színétől függnek. Csápjai, a testével majdnem egyforma hosszúak, és hátrafelé nyúlnak el a test fölött. #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld őszibarack-levéltetű|Zöld őszibarack-levéltetű]] ([[Myzus persicae]]) A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a Myzus persicae téli gazdanövénye az őszibarack). '''Levéltetvek elleni védekezés''' :– '''agrotechnikai:''' harmonikus tápanyagellátással, jó minőségű gyomirtással a burgonya egyenletes fejlődésének elősegítése, a burgonya korai lombtalanítása, :– '''kémiai:''' a vetőgumó ültetéssel egy menetben történő csávázása, a szárnyas levéltetvek, ill. kolóniák elleni inszekticid kezelés az állományban. :A burgonyán szívogató levéltetvek nem okoznak látványos tüneteket, ennek ellenére, ha a védekezés elmarad nagy kárt okozhatnak. :Az idősebb levelek fonákon kolóniákat alakít ki. Erősen felszaporodva tetemes mennyiségű tápanyagot von el a burgonyától, amely terméscsökkenést, minőségvesztést eredményezhet. :Súlyos kárt okozhat, hogy a levéltetvek vírust terjesztenek. Ez különösen a vetőgumó termesztésénél jelent gondot. :Védekezni az első kolóniák megjelenésekor kell. Sor kerülhet, különösen továbbszaporításnál a kezelés megismétlésére. {| {{széptáblázat}} !Szer neve !! Dózis !! M.V.I.* !! É.V.I.* !!Használat !!Kategória |- |[[Kertészet/Növényvédők/Talajfertőtlenítők/Basudin 5 G|Basudin 5 G]] || 35 kg/ha || - || -|| Talaj fertőtlenítés: pajorok, drótférgek ellen || (III.) |- |[[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők/Fendona 10 EC|Fendona 10 EC]] || 0,1 l/ha, || 3 nap || 7 nap|| rágó kártevők lárvái és kifejlett alakjai ellen (kártevők tömeges betelepülésekor, tömeges lárvakelésének időpontja)|| (III.) |- |[[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők/Karate zeon 5 CS|Karate zeon 5 CS]]|| 0,15-0,2 l/ha, || 0 nap || 14 nap|| burgonyabogár és levéltetvek ellen || (III.) |} * M.V.I.= '''M'''unka egészségügyi '''V'''árakozási '''I'''dő * É.V.I.= '''É'''lelmezési '''V'''árakozási '''I'''dő :A levéltetvek támadását a megtámadott növényi rész torzulása és legyengülése, korompenész, ragacsosság és elpusztult levéltetvek csoportja jelzi. Valamint a szabadba kitett szobanövényeken, kerti virágokon megjelenő hangyák serege is utalhat a tetvek jelenlétére. A hangyák ugyanis nagyon szeretik a tetvek által kiválasztott mézharmatot, ezért gyakran láthatóak a levéltetvek kolóniái közelében. Az is előfordul, hogy a hangyák cipelik át a levéltetveket az egyik növényről a másikra, hogy új telepeket alapítsanak és meg is védik azokat természetes ellenségeiktől, például a katicabogaraktól. :A levéltetű elleni védekezés legjobb módja, ha megelőzzük a levéltetvek súlyos elszaporodását. Igyekezzünk még a fertőzés korai szakaszában felfedni a problémát. Néhány darab kártevővel még egészen könnyen el lehet bánni, viszont, ha elhanyagoljuk növényeinket és hagyjuk, hogy a kis kártevők elszaporodjanak akkor sokkal nehezebb dolgunk lesz velük. Ezért növényeinket rendszeresen és alaposan vizsgáljuk át, akár nagyítót is használva, hogy még idejében felfedezzük az esetleges kártevőket. :A növényeket ne tegyük, vagy ne ültessük túl közel egymáshoz, csak olyan távolságban legyenek, hogy leveleik éppen összeérjenek. Az újonnan vásárolt növényeinket már a vásárláskor alaposan vizsgáljuk meg, majd 2 hétig tartsuk karanténban, és csak ezt követően, újabb alapos átvizsgálás után tegyük a többi növény közelébe. Levéltetű fertőzés esetén :Amennyiben még idejében sikerült felfedni a problémát és csak viszonylag kevés levéltetűvel kell megküzdenünk, akkor jó eséllyel, vízpermettel, szappanos vízzel vagy erős vízsugárral is lemoshatjuk őket a növényekről. Ezt a kezelést egy hét elteltével ismételjük meg, amennyiben szükséges akkor többször is, hogy az azóta esetlegesen kikelt tetveket is eltávolítsuk. Jó szolgálatot tehetnek, különösen a szabadban tartott növényeink esetében, a tetvek számának kordában tartásában azok természetes ellenségei, mint például a katicabogarak, a fátyolkák vagy a fürkészdarazsak. Súlyos fertőzés esetén, vagy ha az említett módszerek nem hatásosak, akkor kereskedelmi forgalomban kapható rovarirtó szereket is alkalmazhatunk. A rovarirtó szereknek két fő típusuk van. A kontakt szereket közvetlenül a rovarokra kell szórni vagy permetezni úgy fejtik ki leginkább a hatásukat. Míg az úgynevezett szisztemikus azaz felszívódó szerek a növények nedveit teszik mérgezővé, így különösen hatékonyak a rendkívül mohó levéltetvek ellen. Válasszuk azt a módszert, amelyik leginkább megfelel nekünk és növényeinknek is. Arra ügyeljünk, hogy egyes növények érzékenyek lehetnek a különböző szerekre. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a szer használatával kapcsolatban, akkor a növény csak egy kis részén alkalmazzuk, majd egy hét elteltével, ha nem tett kárt a növényben használhatjuk az egész növényen. A kezeléseket legjobb enyhe, szélcsendes időben a szabadban végezni. Használat előtt mindig alaposan olvassuk el az alkalmazási útmutatót. Ne alkalmazzuk túl gyakran ugyanazt a készítményt, mert ellenállóvá válhatnak a kártevők a szerrel szemben. </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat|Aphidoidea|{{SUBPAGENAME}} }} 3j353n4kzxz6ee5c7oclfamkep0gsv3 560526 560525 2026-09-11T14:05:33Z KeFe 20 560526 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px| ]] [[Fájl:Aphids on a Rosebud.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Levéltetvek rózsán]] [[Fájl:Aphids on Angelica - Flickr - S. Rae.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Levéltetvek angelikán]] [[Fájl:Aphids on Kale leaf.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Levéltetvek fodros kelen]] [[Fájl:Aphids on Populus alba - Flickr - S. Rae (1).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Levéltetvek fehér nyáron]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aphidoidea|-}} {{népies|-}} <br/> :A levéltetvek a legelterjedtebb növénykártevők, gyengítik és károsítják kerti virágainkat, szobanövényeinket, különböző növénybetegségeket terjeszthetnek, ezért a levéltetű elleni védekezés fontos feladat növényeink egészségének megőrzése érdekében. :A levéltetvek (Aphidoidea) általában 1-3 milliméteresre megnövő, rendkívül gyorsan szaporodó, igen apró kis rovarok, amiket kis számban alig lehet látni, de ha elszaporodnak, nagy tömegben már könnyen észrevehetőek és nagy károkat tudnak okozni. Több mint száz fajuk létezik, amelyek általában zöld színűek, mint például a zöld rózsa levéltetű ([[Macrosiphum rosae]]), de léteznek feketék, vörösek, szürkék vagy akár narancsszínűek is. Akadnak közöttük kifejlett alakjukban szárnyas és szárnyatlan változatok is. :A levéltetvek a növények szinte valamennyi részét, a leveleket, a szárakat, a virágokat és a gyökereket is megtámadhatják. Általában a lágy növényi részeket részesítik előnyben, különösen szeretik a növekvő új hajtásokat és bimbókat. A szájszervüket a növényi szövetekbe fúrják, és azok nedveit szívogatják. :Kártékony tevékenységüknek köszönhetően a növények alakja torzzá válik, ezzel elcsúfítják növényeinket, és le is gyöngítik azokat. A levéltetvek nem csak emiatt károsak, hanem az egészséges növényeket fertőző vírusokat is terjeszthetnek. A kis apró kártevőknek igen nagy mennyiségű növényi nedvre van szükségük és szinte folyamatosan táplálkoznak. A növényi cukrot azonban nem képesek hasznosítani ezért ragacsos váladékot, úgynevezett mézharmatot választanak ki, amely bevonja a növények leveleit és szárait. Ezen a bevonaton azután könnyen megtelepszik a korompenész, ami tovább gyöngíti a levéltetvek sanyargatásától már egyébként is legyengült növényt. :A levéltetvek közvetlen kártétele a szívogatásukkal, jelenlétükkel okozott levél- és hajtástorzulás, a fejlődésbeli visszamaradottság. Sokkal jelentősebb a közvetett kártétel, a vírusos betegségek terjesztése, mellyel a vetőburgonya termesztést veszélyeztetik. A vírussal fertőzött növények fertőzött gumókat termelnek. :Hazai viszonyaink között a zöld őszibarack-levéltetű és a sárga burgonya-levéltetű a legelterjedtebb. A fekete-foltos pincelevéltetű pincékben, ill. szabadföldin a föld alatti szárrészeken fordulhat elő. A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a Myzus persicae téli gazdanövénye az őszibarack, az ''Aphis nasturtii''é a varjútövis). :Nyári gazdanövénykörüket tekintve mindegyik faj soktápnövényű. A burgonyatáblákba már május elejétől szárnyas levéltetvek telepedhetnek be. Szűznemzéssel szaporodnak, a legnagyobb egyedszámban június elejétől július közepéig találhatók, július végére a tömegszaporodás befejeződik. :Vetőburgonya-táblákon nélkülözhetetlen a Moericke-féle sárgatálak kihelyezése a tábla szélére és a tábla belsejébe is, a szárnyas alakok betelepedésének nyomon követésére. #[[Állatok/Levéltetvek|Levéltetvek]] – ''Aphidoidea'' #[[Állatok/Levéltetvek/Csíkos burgonya-levéltetű|Csíkos burgonya-levéltetű]] – ''[[Macrosiphum euphorbiae]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete cseresznye-levéltetű|Fekete cseresznye-levéltetű]] ([[Myzus cerasi]]) A világon mindenfelé megtalálható, a cseresznye- és meggyfák leveleit és hajtásait szívja. Szívogatásuk nyomán a levelek torzulnak és a fonák felé sodródnak, a megtámadott hajtások gyengébben fejlődnek, növekedésük lelassul, súlyos esetben megáll. #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű|Fekete foltos pince-levéltetű]] – ''[[Rhopalosiphoninus latysiphon]]'' A fiatal hajtáson, és a levélfonákon szívogatnak. A levél a növekedésében visszamarad. Ragacsos mézharmatot termel, amin korompenész telepszik meg. Szabad földön kiültetés után károsít, esetenként vírusterjesztő tevékenységük lehet jelentősebb: [[Állatok/Tünethatározó/Gladiólusz|Gladiólusz fehér csíkosságát okozó]] (Bean yellow mosaic virus, Cucumber mosaic virus) vírusok terjesztésében játszanak szerepet.. #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű|Fekete foltos pince-levéltetű]] ([[Rhopalosiphoninus latysiphon]]) A pincékben, ill. szabadföldön a föld alatti szárrészeken fordulhat elő. #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete répa-levéltetű|Fekete répa-levéltetű]] – ''[[Aphis fabae]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Foltos burgonya-levéltetű|Foltos burgonya-levéltetű]] – ''[[Aulacorthum solani]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Foltos burgonya-levéltetű|Foltos burgonya-levéltetű]] ([[Aulacorthum solani]]) #[[Állatok/Levéltetvek/Hamvas szilva-levéltetű|Hamvas szilva-levéltetű]] ([[Hyalopterus pruni]]) #[[Állatok/Levéltetvek/Kis málnalevéltetű|Kis málnalevéltetű]] ([[Aphis idaei]]) Annak ellenére, hogy az egész tenyészidőszakban a málnán tartózkodik, csupán a tavaszi időszakban okozott levél- és hajtáskártétele érdemel említést. A hajtások a növekedésben visszamaradnak, a levelek torzulnak. #[[Állatok/Levéltetvek/Lisztes káposzta-levéltetű|Lisztes káposzta-levéltetű]] ([[Brevicoryne brassicae]]) Az egész világon a keresztesvirágúakat lepi el (ide tartozik a káposzta is). #[[Állatok/Levéltetvek/Sárga burgonya-levéltetű|Sárga burgonya-levéltetű]] – ''[[Aphis nasturtii]]''(pl. az Aphis nasturtii téli gazdanövénye a varjútövis). #[[Állatok/Levéltetvek/Uborka-levéltetű|Uborka-levéltetű]] – ''[[Aphis gossypii]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld levéltetű|Zöld levéltetű]] ([[Macrosiphum rosae]]) A rózsákat támadja meg. Színezete általában zöld, bőre majdnem átlátszó. A színeltérések bizonyos mértékig a zöld levéltetű testnedvének színétől függnek. Csápjai, a testével majdnem egyforma hosszúak, és hátrafelé nyúlnak el a test fölött. #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld őszibarack-levéltetű|Zöld őszibarack-levéltetű]] ([[Myzus persicae]]) A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a Myzus persicae téli gazdanövénye az őszibarack). '''Levéltetvek elleni védekezés''' :– '''agrotechnikai:''' harmonikus tápanyagellátással, jó minőségű gyomirtással a burgonya egyenletes fejlődésének elősegítése, a burgonya korai lombtalanítása, :– '''kémiai:''' a vetőgumó ültetéssel egy menetben történő csávázása, a szárnyas levéltetvek, ill. kolóniák elleni inszekticid kezelés az állományban. :A burgonyán szívogató levéltetvek nem okoznak látványos tüneteket, ennek ellenére, ha a védekezés elmarad nagy kárt okozhatnak. :Az idősebb levelek fonákon kolóniákat alakít ki. Erősen felszaporodva tetemes mennyiségű tápanyagot von el a burgonyától, amely terméscsökkenést, minőségvesztést eredményezhet. :Súlyos kárt okozhat, hogy a levéltetvek vírust terjesztenek. Ez különösen a vetőgumó termesztésénél jelent gondot. :Védekezni az első kolóniák megjelenésekor kell. Sor kerülhet, különösen továbbszaporításnál a kezelés megismétlésére. {| {{széptáblázat}} !Szer neve !! Dózis !! M.V.I.* !! É.V.I.* !!Használat !!Kategória |- |[[Kertészet/Növényvédők/Talajfertőtlenítők/Basudin 5 G|Basudin 5 G]] || 35 kg/ha || - || -|| Talaj fertőtlenítés: pajorok, drótférgek ellen || (III.) |- |[[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők/Fendona 10 EC|Fendona 10 EC]] || 0,1 l/ha, || 3 nap || 7 nap|| rágó kártevők lárvái és kifejlett alakjai ellen (kártevők tömeges betelepülésekor, tömeges lárvakelésének időpontja)|| (III.) |- |[[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők/Karate zeon 5 CS|Karate zeon 5 CS]]|| 0,15-0,2 l/ha, || 0 nap || 14 nap|| burgonyabogár és levéltetvek ellen || (III.) |} * M.V.I.= '''M'''unka egészségügyi '''V'''árakozási '''I'''dő * É.V.I.= '''É'''lelmezési '''V'''árakozási '''I'''dő :A levéltetvek támadását a megtámadott növényi rész torzulása és legyengülése, korompenész, ragacsosság és elpusztult levéltetvek csoportja jelzi. Valamint a szabadba kitett szobanövényeken, kerti virágokon megjelenő hangyák serege is utalhat a tetvek jelenlétére. A hangyák ugyanis nagyon szeretik a tetvek által kiválasztott mézharmatot, ezért gyakran láthatóak a levéltetvek kolóniái közelében. Az is előfordul, hogy a hangyák cipelik át a levéltetveket az egyik növényről a másikra, hogy új telepeket alapítsanak és meg is védik azokat természetes ellenségeiktől, például a katicabogaraktól. :A levéltetű elleni védekezés legjobb módja, ha megelőzzük a levéltetvek súlyos elszaporodását. Igyekezzünk még a fertőzés korai szakaszában felfedni a problémát. Néhány darab kártevővel még egészen könnyen el lehet bánni, viszont, ha elhanyagoljuk növényeinket és hagyjuk, hogy a kis kártevők elszaporodjanak akkor sokkal nehezebb dolgunk lesz velük. Ezért növényeinket rendszeresen és alaposan vizsgáljuk át, akár nagyítót is használva, hogy még idejében felfedezzük az esetleges kártevőket. :A növényeket ne tegyük, vagy ne ültessük túl közel egymáshoz, csak olyan távolságban legyenek, hogy leveleik éppen összeérjenek. Az újonnan vásárolt növényeinket már a vásárláskor alaposan vizsgáljuk meg, majd 2 hétig tartsuk karanténban, és csak ezt követően, újabb alapos átvizsgálás után tegyük a többi növény közelébe. Levéltetű fertőzés esetén :Amennyiben még idejében sikerült felfedni a problémát és csak viszonylag kevés levéltetűvel kell megküzdenünk, akkor jó eséllyel, vízpermettel, szappanos vízzel vagy erős vízsugárral is lemoshatjuk őket a növényekről. Ezt a kezelést egy hét elteltével ismételjük meg, amennyiben szükséges akkor többször is, hogy az azóta esetlegesen kikelt tetveket is eltávolítsuk. Jó szolgálatot tehetnek, különösen a szabadban tartott növényeink esetében, a tetvek számának kordában tartásában azok természetes ellenségei, mint például a katicabogarak, a fátyolkák vagy a fürkészdarazsak. Súlyos fertőzés esetén, vagy ha az említett módszerek nem hatásosak, akkor kereskedelmi forgalomban kapható rovarirtó szereket is alkalmazhatunk. A rovarirtó szereknek két fő típusuk van. A kontakt szereket közvetlenül a rovarokra kell szórni vagy permetezni úgy fejtik ki leginkább a hatásukat. Míg az úgynevezett szisztemikus azaz felszívódó szerek a növények nedveit teszik mérgezővé, így különösen hatékonyak a rendkívül mohó levéltetvek ellen. Válasszuk azt a módszert, amelyik leginkább megfelel nekünk és növényeinknek is. Arra ügyeljünk, hogy egyes növények érzékenyek lehetnek a különböző szerekre. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a szer használatával kapcsolatban, akkor a növény csak egy kis részén alkalmazzuk, majd egy hét elteltével, ha nem tett kárt a növényben használhatjuk az egész növényen. A kezeléseket legjobb enyhe, szélcsendes időben a szabadban végezni. Használat előtt mindig alaposan olvassuk el az alkalmazási útmutatót. Ne alkalmazzuk túl gyakran ugyanazt a készítményt, mert ellenállóvá válhatnak a kártevők a szerrel szemben. </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat|Aphidoidea|{{SUBPAGENAME}} }} qgolcmr7mxwoyspzg7yk2sdc5c53d34 560527 560526 2026-09-11T14:13:52Z KeFe 20 560527 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:Dicke Bohne (Vicia faba) Blattläuse Josef Schlaghecken.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Levéltetvek babon]] [[Fájl:Aphids on a Rosebud.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Levéltetvek rózsán]] [[Fájl:Aphids on Angelica - Flickr - S. Rae.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Levéltetvek angelikán]] [[Fájl:Aphids on Kale leaf.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Levéltetvek fodros kelen]] [[Fájl:Aphids on Populus alba - Flickr - S. Rae (1).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Levéltetvek fehér nyáron]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aphidoidea|-}} {{népies|-}} <br/> :A levéltetvek a legelterjedtebb növénykártevők, gyengítik és károsítják kerti virágainkat, szobanövényeinket, különböző növénybetegségeket terjeszthetnek, ezért a levéltetű elleni védekezés fontos feladat növényeink egészségének megőrzése érdekében. :A levéltetvek (Aphidoidea) általában 1-3 milliméteresre megnövő, rendkívül gyorsan szaporodó, igen apró kis rovarok, amiket kis számban alig lehet látni, de ha elszaporodnak, nagy tömegben már könnyen észrevehetőek és nagy károkat tudnak okozni. Több mint száz fajuk létezik, amelyek általában zöld színűek, mint például a zöld rózsa levéltetű ([[Macrosiphum rosae]]), de léteznek feketék, vörösek, szürkék vagy akár narancsszínűek is. Akadnak közöttük kifejlett alakjukban szárnyas és szárnyatlan változatok is. :A levéltetvek a növények szinte valamennyi részét, a leveleket, a szárakat, a virágokat és a gyökereket is megtámadhatják. Általában a lágy növényi részeket részesítik előnyben, különösen szeretik a növekvő új hajtásokat és bimbókat. A szájszervüket a növényi szövetekbe fúrják, és azok nedveit szívogatják. :Kártékony tevékenységüknek köszönhetően a növények alakja torzzá válik, ezzel elcsúfítják növényeinket, és le is gyöngítik azokat. A levéltetvek nem csak emiatt károsak, hanem az egészséges növényeket fertőző vírusokat is terjeszthetnek. A kis apró kártevőknek igen nagy mennyiségű növényi nedvre van szükségük és szinte folyamatosan táplálkoznak. A növényi cukrot azonban nem képesek hasznosítani ezért ragacsos váladékot, úgynevezett mézharmatot választanak ki, amely bevonja a növények leveleit és szárait. Ezen a bevonaton azután könnyen megtelepszik a korompenész, ami tovább gyöngíti a levéltetvek sanyargatásától már egyébként is legyengült növényt. :A levéltetvek közvetlen kártétele a szívogatásukkal, jelenlétükkel okozott levél- és hajtástorzulás, a fejlődésbeli visszamaradottság. Sokkal jelentősebb a közvetett kártétel, a vírusos betegségek terjesztése, mellyel a vetőburgonya termesztést veszélyeztetik. A vírussal fertőzött növények fertőzött gumókat termelnek. :Hazai viszonyaink között a zöld őszibarack-levéltetű és a sárga burgonya-levéltetű a legelterjedtebb. A fekete-foltos pincelevéltetű pincékben, ill. szabadföldin a föld alatti szárrészeken fordulhat elő. A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a Myzus persicae téli gazdanövénye az őszibarack, az ''Aphis nasturtii''é a varjútövis). :Nyári gazdanövénykörüket tekintve mindegyik faj soktápnövényű. A burgonyatáblákba már május elejétől szárnyas levéltetvek telepedhetnek be. Szűznemzéssel szaporodnak, a legnagyobb egyedszámban június elejétől július közepéig találhatók, július végére a tömegszaporodás befejeződik. :Vetőburgonya-táblákon nélkülözhetetlen a Moericke-féle sárgatálak kihelyezése a tábla szélére és a tábla belsejébe is, a szárnyas alakok betelepedésének nyomon követésére. #[[Állatok/Levéltetvek|Levéltetvek]] – ''Aphidoidea'' #[[Állatok/Levéltetvek/Csíkos burgonya-levéltetű|Csíkos burgonya-levéltetű]] – ''[[Macrosiphum euphorbiae]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete cseresznye-levéltetű|Fekete cseresznye-levéltetű]] ([[Myzus cerasi]]) A világon mindenfelé megtalálható, a cseresznye- és meggyfák leveleit és hajtásait szívja. Szívogatásuk nyomán a levelek torzulnak és a fonák felé sodródnak, a megtámadott hajtások gyengébben fejlődnek, növekedésük lelassul, súlyos esetben megáll. #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű|Fekete foltos pince-levéltetű]] – ''[[Rhopalosiphoninus latysiphon]]'' A fiatal hajtáson, és a levélfonákon szívogatnak. A levél a növekedésében visszamarad. Ragacsos mézharmatot termel, amin korompenész telepszik meg. Szabad földön kiültetés után károsít, esetenként vírusterjesztő tevékenységük lehet jelentősebb: [[Állatok/Tünethatározó/Gladiólusz|Gladiólusz fehér csíkosságát okozó]] (Bean yellow mosaic virus, Cucumber mosaic virus) vírusok terjesztésében játszanak szerepet.. #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű|Fekete foltos pince-levéltetű]] ([[Rhopalosiphoninus latysiphon]]) A pincékben, ill. szabadföldön a föld alatti szárrészeken fordulhat elő. #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete répa-levéltetű|Fekete répa-levéltetű]] – ''[[Aphis fabae]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Foltos burgonya-levéltetű|Foltos burgonya-levéltetű]] – ''[[Aulacorthum solani]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Foltos burgonya-levéltetű|Foltos burgonya-levéltetű]] ([[Aulacorthum solani]]) #[[Állatok/Levéltetvek/Hamvas szilva-levéltetű|Hamvas szilva-levéltetű]] ([[Hyalopterus pruni]]) #[[Állatok/Levéltetvek/Kis málnalevéltetű|Kis málnalevéltetű]] ([[Aphis idaei]]) Annak ellenére, hogy az egész tenyészidőszakban a málnán tartózkodik, csupán a tavaszi időszakban okozott levél- és hajtáskártétele érdemel említést. A hajtások a növekedésben visszamaradnak, a levelek torzulnak. #[[Állatok/Levéltetvek/Lisztes káposzta-levéltetű|Lisztes káposzta-levéltetű]] ([[Brevicoryne brassicae]]) Az egész világon a keresztesvirágúakat lepi el (ide tartozik a káposzta is). #[[Állatok/Levéltetvek/Sárga burgonya-levéltetű|Sárga burgonya-levéltetű]] – ''[[Aphis nasturtii]]''(pl. az Aphis nasturtii téli gazdanövénye a varjútövis). #[[Állatok/Levéltetvek/Uborka-levéltetű|Uborka-levéltetű]] – ''[[Aphis gossypii]]'' #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld levéltetű|Zöld levéltetű]] ([[Macrosiphum rosae]]) A rózsákat támadja meg. Színezete általában zöld, bőre majdnem átlátszó. A színeltérések bizonyos mértékig a zöld levéltetű testnedvének színétől függnek. Csápjai, a testével majdnem egyforma hosszúak, és hátrafelé nyúlnak el a test fölött. #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld őszibarack-levéltetű|Zöld őszibarack-levéltetű]] ([[Myzus persicae]]) A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a Myzus persicae téli gazdanövénye az őszibarack). '''Levéltetvek elleni védekezés''' :– '''agrotechnikai:''' harmonikus tápanyagellátással, jó minőségű gyomirtással a burgonya egyenletes fejlődésének elősegítése, a burgonya korai lombtalanítása, :– '''kémiai:''' a vetőgumó ültetéssel egy menetben történő csávázása, a szárnyas levéltetvek, ill. kolóniák elleni inszekticid kezelés az állományban. :A burgonyán szívogató levéltetvek nem okoznak látványos tüneteket, ennek ellenére, ha a védekezés elmarad nagy kárt okozhatnak. :Az idősebb levelek fonákon kolóniákat alakít ki. Erősen felszaporodva tetemes mennyiségű tápanyagot von el a burgonyától, amely terméscsökkenést, minőségvesztést eredményezhet. :Súlyos kárt okozhat, hogy a levéltetvek vírust terjesztenek. Ez különösen a vetőgumó termesztésénél jelent gondot. :Védekezni az első kolóniák megjelenésekor kell. Sor kerülhet, különösen továbbszaporításnál a kezelés megismétlésére. {| {{széptáblázat}} !Szer neve !! Dózis !! M.V.I.* !! É.V.I.* !!Használat !!Kategória |- |[[Kertészet/Növényvédők/Talajfertőtlenítők/Basudin 5 G|Basudin 5 G]] || 35 kg/ha || - || -|| Talaj fertőtlenítés: pajorok, drótférgek ellen || (III.) |- |[[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők/Fendona 10 EC|Fendona 10 EC]] || 0,1 l/ha, || 3 nap || 7 nap|| rágó kártevők lárvái és kifejlett alakjai ellen (kártevők tömeges betelepülésekor, tömeges lárvakelésének időpontja)|| (III.) |- |[[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők/Karate zeon 5 CS|Karate zeon 5 CS]]|| 0,15-0,2 l/ha, || 0 nap || 14 nap|| burgonyabogár és levéltetvek ellen || (III.) |} * M.V.I.= '''M'''unka egészségügyi '''V'''árakozási '''I'''dő * É.V.I.= '''É'''lelmezési '''V'''árakozási '''I'''dő :A levéltetvek támadását a megtámadott növényi rész torzulása és legyengülése, korompenész, ragacsosság és elpusztult levéltetvek csoportja jelzi. Valamint a szabadba kitett szobanövényeken, kerti virágokon megjelenő hangyák serege is utalhat a tetvek jelenlétére. A hangyák ugyanis nagyon szeretik a tetvek által kiválasztott mézharmatot, ezért gyakran láthatóak a levéltetvek kolóniái közelében. Az is előfordul, hogy a hangyák cipelik át a levéltetveket az egyik növényről a másikra, hogy új telepeket alapítsanak és meg is védik azokat természetes ellenségeiktől, például a katicabogaraktól. :A levéltetű elleni védekezés legjobb módja, ha megelőzzük a levéltetvek súlyos elszaporodását. Igyekezzünk még a fertőzés korai szakaszában felfedni a problémát. Néhány darab kártevővel még egészen könnyen el lehet bánni, viszont, ha elhanyagoljuk növényeinket és hagyjuk, hogy a kis kártevők elszaporodjanak akkor sokkal nehezebb dolgunk lesz velük. Ezért növényeinket rendszeresen és alaposan vizsgáljuk át, akár nagyítót is használva, hogy még idejében felfedezzük az esetleges kártevőket. :A növényeket ne tegyük, vagy ne ültessük túl közel egymáshoz, csak olyan távolságban legyenek, hogy leveleik éppen összeérjenek. Az újonnan vásárolt növényeinket már a vásárláskor alaposan vizsgáljuk meg, majd 2 hétig tartsuk karanténban, és csak ezt követően, újabb alapos átvizsgálás után tegyük a többi növény közelébe. Levéltetű fertőzés esetén :Amennyiben még idejében sikerült felfedni a problémát és csak viszonylag kevés levéltetűvel kell megküzdenünk, akkor jó eséllyel, vízpermettel, szappanos vízzel vagy erős vízsugárral is lemoshatjuk őket a növényekről. Ezt a kezelést egy hét elteltével ismételjük meg, amennyiben szükséges akkor többször is, hogy az azóta esetlegesen kikelt tetveket is eltávolítsuk. Jó szolgálatot tehetnek, különösen a szabadban tartott növényeink esetében, a tetvek számának kordában tartásában azok természetes ellenségei, mint például a katicabogarak, a fátyolkák vagy a fürkészdarazsak. Súlyos fertőzés esetén, vagy ha az említett módszerek nem hatásosak, akkor kereskedelmi forgalomban kapható rovarirtó szereket is alkalmazhatunk. A rovarirtó szereknek két fő típusuk van. A kontakt szereket közvetlenül a rovarokra kell szórni vagy permetezni úgy fejtik ki leginkább a hatásukat. Míg az úgynevezett szisztemikus azaz felszívódó szerek a növények nedveit teszik mérgezővé, így különösen hatékonyak a rendkívül mohó levéltetvek ellen. Válasszuk azt a módszert, amelyik leginkább megfelel nekünk és növényeinknek is. Arra ügyeljünk, hogy egyes növények érzékenyek lehetnek a különböző szerekre. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a szer használatával kapcsolatban, akkor a növény csak egy kis részén alkalmazzuk, majd egy hét elteltével, ha nem tett kárt a növényben használhatjuk az egész növényen. A kezeléseket legjobb enyhe, szélcsendes időben a szabadban végezni. Használat előtt mindig alaposan olvassuk el az alkalmazási útmutatót. Ne alkalmazzuk túl gyakran ugyanazt a készítményt, mert ellenállóvá válhatnak a kártevők a szerrel szemben. </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat|Aphidoidea|{{SUBPAGENAME}} }} 5wf7mfaz63phtehfp1e3xnk885weni8 0 69470 560601 516506 2026-09-12T07:50:32Z KeFe 20 560601 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} : #[[Állatok/Óriás fenyődarázs|Óriás fenyődarázs]] #[[Állatok/Lódarázs|Lódarázs]] (Vespa crabro) #[[Állatok/Szelídgesztenye-gubacsdarázs|Szelídgesztenye-gubacsdarázs]] #[[Állatok/Darázsszitkár|Darázsszitkár]] #[[Állatok/Fürkészdarazsak|Fürkészdarazsak]] #[[Állatok/Kecske-darázs|Kecske-darázs]] #[[Állatok/Keleti lódarázs|Keleti lódarázs]] #[[Állatok/Közönséges darázs|Közönséges darázs]] #[[Állatok/Közönséges homoki darázs|Közönséges homoki darázs]] [[Ál-erdeidarázs|Ál-erdeidarázs]] [[Ál-hegyidarázs|Ál-hegyidarázs]] [[Ál-szászdarázs|Ál-szászdarázs]] [[Ázsiai lódarázs|Ázsiai lódarázs]] [[Darázsméhek|Darázsméhek]] [[Déli papírdarázs|Déli papírdarázs]] [[Ékes ősdarázs|Ékes ősdarázs]] [[Erdei darázs|Erdei darázs]] [[Fadarazsak|Fadarazsak]] [[Falakó darázs|Falakó darázs]] [[Fémdarazsak|Fémdarazsak]] [[Fémfürkész-alkatúak|Fémfürkész-alkatúak]] [[Fogaslábú kürtősdarázs|Fogaslábú kürtősdarázs]] [[Fullánkosdarázs-alkatúak|Fullánkosdarázs-alkatúak]] [[Gyakori lopódarázs|Gyakori lopódarázs]] [[Hegyi papírdarázs|Hegyi papírdarázs]] [[Homoki hernyóölő|Homoki hernyóölő]] [[Kaliforniai lopódarázs|Kaliforniai lopódarázs]] [[Kaparódarazsak|Kaparódarazsak]] [[Katica-gyilkosfürkész|Katica-gyilkosfürkész]] [[Kecskedarázs]] [[Keleti lódarázs]] [[Levéldarázs-alkatúak|Levéldarázs-alkatúak]] [[Lódarázs|Lódarázs]] [[Méhfarkas|Méhfarkas]] [[Német darázs|Német darázs]] [[Norvég darázs|Norvég darázs]] [[Növényevő darazsak|Növényevő darazsak]] [[Óriás-fürkészdarázs|Óriás-fürkészdarázs]] [[Óriás-fenyődarázs]] [[Óriás-fenyőfürkész|Óriás-fenyőfürkész]] [[Óriás-tőrösdarázs|Óriás-tőrösdarázs]] [[Osztrák darázs|Osztrák darázs]] [[Padlásdarázs|Padlásdarázs]] [[Pirosfoltos darázs|Pirosfoltos darázs]] [[Redősszárnyú darazsak|Redősszárnyú darazsak]] [[Repcedarázs|Repcedarázs]] [[Rózsagubacs darázs|Rózsagubacs darázs]] [[Sárgafoltos papírdarázs|Sárgafoltos papírdarázs]] [[Sárga szövődarázs|Sárga szövődarázs]] [[Sötétfejű kürtősdarázs|Sötétfejű kürtősdarázs]] [[Szász darázs|Szász darázs]] [[Szelídgesztenye-gubacsdarázs|Szelídgesztenye-gubacsdarázs]] [[Szögletesfejű darázs|Szögletesfejű darázs]] [[Tőrösdarazsak|Tőrösdarazsak]] [[Zöld levéldarázs|Zöld levéldarázs]] : '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Kert-sbl}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} {{Forrás|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>}} t3xmbyc6w6mmb35p65d1avmc792kck1 560602 560601 2026-09-12T07:56:55Z KeFe 20 560602 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} : #[[Állatok/Óriás fenyődarázs|Óriás fenyődarázs]] #[[Állatok/Lódarázs|Lódarázs]] (Vespa crabro) #[[Állatok/Szelídgesztenye-gubacsdarázs|Szelídgesztenye-gubacsdarázs]] #[[Állatok/Darázsszitkár|Darázsszitkár]] #[[Állatok/Fürkészdarazsak|Fürkészdarazsak]] #[[Állatok/Kecske-darázs|Kecske-darázs]] #[[Állatok/Keleti lódarázs|Keleti lódarázs]] #[[Állatok/Közönséges darázs|Közönséges darázs]] #[[Állatok/Közönséges homoki darázs|Közönséges homoki darázs]] #[[Állatok/Ál-erdeidarázs|Ál-erdeidarázs]] #[[Állatok/Ál-hegyidarázs|Ál-hegyidarázs]] #[[Állatok/Ál-szászdarázs|Ál-szászdarázs]] #[[Állatok/Ázsiai lódarázs|Ázsiai lódarázs]] [[Állatok/Darázsméhek|Darázsméhek]] [[Állatok/Déli papírdarázs|Déli papírdarázs]] [[Állatok/Ékes ősdarázs|Ékes ősdarázs]] [[Állatok/Erdei darázs|Erdei darázs]] [[Állatok/Fadarazsak|Fadarazsak]] [[Állatok/Falakó darázs|Falakó darázs]] [[Állatok/Fémdarazsak|Fémdarazsak]] [[Állatok/Fémfürkész-alkatúak|Fémfürkész-alkatúak]] [[Állatok/Fogaslábú kürtősdarázs|Fogaslábú kürtősdarázs]] [[Állatok/Fullánkosdarázs-alkatúak|Fullánkosdarázs-alkatúak]] [[Állatok/Gyakori lopódarázs|Gyakori lopódarázs]] [[Állatok/Hegyi papírdarázs|Hegyi papírdarázs]] [[Állatok/Homoki hernyóölő|Homoki hernyóölő]] [[Állatok/Kaliforniai lopódarázs|Kaliforniai lopódarázs]] [[Állatok/Kaparódarazsak|Kaparódarazsak]] [[Állatok/Katica-gyilkosfürkész|Katica-gyilkosfürkész]] [[Kecskedarázs|Kecskedarázs]] [[Keleti lódarázs|Keleti lódarázs]] [[Állatok/Levéldarázs-alkatúak|Levéldarázs-alkatúak]] [[Állatok/Lódarázs|Lódarázs]] [[Állatok/Méhfarkas|Méhfarkas]] [[Állatok/Német darázs|Német darázs]] [[Állatok/Norvég darázs|Norvég darázs]] [[Állatok/Növényevő darazsak|Növényevő darazsak]] [[Állatok/Óriás-fürkészdarázs|Óriás-fürkészdarázs]] [[Óriás-fenyődarázs|Óriás-fenyődarázs]] [[Állatok/Óriás-fenyőfürkész|Óriás-fenyőfürkész]] [[Állatok/Óriás-tőrösdarázs|Óriás-tőrösdarázs]] [[Állatok/Osztrák darázs|Osztrák darázs]] [[Állatok/Padlásdarázs|Padlásdarázs]] [[Állatok/Pirosfoltos darázs|Pirosfoltos darázs]] [[Állatok/Redősszárnyú darazsak|Redősszárnyú darazsak]] [[Állatok/Repcedarázs|Repcedarázs]] [[Állatok/Rózsagubacs darázs|Rózsagubacs darázs]] [[Állatok/Sárgafoltos papírdarázs|Sárgafoltos papírdarázs]] [[Állatok/Sárga szövődarázs|Sárga szövődarázs]] [[Állatok/Sötétfejű kürtősdarázs|Sötétfejű kürtősdarázs]] [[Állatok/Szász darázs|Szász darázs]] [[Állatok/Szelídgesztenye-gubacsdarázs|Szelídgesztenye-gubacsdarázs]] [[Állatok/Szögletesfejű darázs|Szögletesfejű darázs]] [[Állatok/Tőrösdarazsak|Tőrösdarazsak]] [[Állatok/Zöld levéldarázs|Zöld levéldarázs]] : '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Kert-sbl}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} {{Forrás|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>}} oiq3apoxe2ajgxnfkgq81wozae5bjfn 560603 560602 2026-09-12T08:12:33Z KeFe 20 560603 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} : #[[Állatok/Ál-erdeidarázs|Ál-erdeidarázs]] #[[Állatok/Ál-hegyidarázs|Ál-hegyidarázs]] #[[Állatok/Ál-szászdarázs|Ál-szászdarázs]] #[[Állatok/Ázsiai lódarázs|Ázsiai lódarázs]] #[[Állatok/Darázsméhek|Darázsméhek]] #[[Állatok/Darázsszitkár|Darázsszitkár]] #[[Állatok/Déli papírdarázs|Déli papírdarázs]] #[[Állatok/Ékes ősdarázs|Ékes ősdarázs]] #[[Állatok/Erdei darázs|Erdei darázs]] #[[Állatok/Fadarazsak|Fadarazsak]] #[[Állatok/Falakó darázs|Falakó darázs]] #[[Állatok/Fémdarazsak|Fémdarazsak]] #[[Állatok/Fémfürkész-alkatúak|Fémfürkész-alkatúak]] #[[Állatok/Fogaslábú kürtősdarázs|Fogaslábú kürtősdarázs]] #[[Állatok/Fullánkosdarázs-alkatúak|Fullánkosdarázs-alkatúak]] #[[Állatok/Fürkészdarazsak|Fürkészdarazsak]] #[[Állatok/Gyakori lopódarázs|Gyakori lopódarázs]] #[[Állatok/Hegyi papírdarázs|Hegyi papírdarázs]] #[[Állatok/Homoki hernyóölő|Homoki hernyóölő]] #[[Állatok/Kaliforniai lopódarázs|Kaliforniai lopódarázs]] #[[Állatok/Kaparódarazsak|Kaparódarazsak]] #[[Állatok/Katica-gyilkosfürkész|Katica-gyilkosfürkész]] #[[Állatok/Kecskedarázs|Kecskedarázs]] #[[Állatok/Kecske-darázs|Kecske-darázs]] #[[Állatok/Keleti lódarázs|Keleti lódarázs]] #[[Állatok/Közönséges darázs|Közönséges darázs]] #[[Állatok/Közönséges darázs|Közönséges darázs]] #[[Állatok/Közönséges homoki darázs|Közönséges homoki darázs]] #[[Állatok/Levéldarázs-alkatúak|Levéldarázs-alkatúak]] #[[Állatok/Lódarázs|Lódarázs]] (Vespa crabro) #[[Állatok/Méhfarkas|Méhfarkas]] #[[Állatok/Német darázs|Német darázs]] #[[Állatok/Német darázs|Német darázs]] #[[Állatok/Norvég darázs|Norvég darázs]] #[[Állatok/Növényevő darazsak|Növényevő darazsak]] #[[Állatok/Óriás fenyődarázs|Óriás fenyődarázs]] #[[Állatok/Óriás-fenyőfürkész|Óriás-fenyőfürkész]] #[[Állatok/Óriás-fürkészdarázs|Óriás-fürkészdarázs]] #[[Állatok/Óriás-tőrösdarázs|Óriás-tőrösdarázs]] #[[Állatok/Osztrák darázs|Osztrák darázs]] #[[Állatok/Osztrák darázs|Osztrák darázs]] #[[Állatok/Padlásdarázs|Padlásdarázs]] #[[Állatok/Pirosfoltos darázs|Pirosfoltos darázs]] #[[Állatok/Redősszárnyú darazsak|Redősszárnyú darazsak]] #[[Állatok/Repcedarázs|Repcedarázs]] #[[Állatok/Rózsagubacs darázs|Rózsagubacs darázs]] #[[Állatok/Sárga szövődarázs|Sárga szövődarázs]] #[[Állatok/Sárgafoltos papírdarázs|Sárgafoltos papírdarázs]] #[[Állatok/Sötétfejű kürtősdarázs|Sötétfejű kürtősdarázs]] #[[Állatok/Szász darázs|Szász darázs]] #[[Állatok/Szelídgesztenye-gubacsdarázs|Szelídgesztenye-gubacsdarázs]] #[[Állatok/Szögletesfejű darázs|Szögletesfejű darázs]] #[[Állatok/Tőrösdarazsak|Tőrösdarazsak]] #[[Állatok/Zöld levéldarázs|Zöld levéldarázs]] </div> {{Kert-sbl}}</div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} {{Forrás|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>}} qmebn5du1eawnym2vx4cfd40bd5h0c0 0 73254 560546 428122 2026-09-11T22:27:25Z KeFe 20 560546 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Zöldségfélék]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Lens culinaris flowers.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:3 types of lentil.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vicia culinaris|Lens culinaris}} {{népies|főzeléklencse}} <br/> :A főzeléklencse egyik legrégebbi kultúrnövényünk, Közép-Európában már a kőkorszak idején termesztették. Ázsia hegyvidékeiről terjedt el. A faj a lencse (Lens) növénynemzetségbe és a pillangósvirágúak családjába tartozik. A legnagyobb lencsetermelő országok: Kanada, India és Ausztrália.[1] Európának főleg a déli, délkeleti részein, főleg a Földközi-tenger mentén fekvő országokban termesztik. Hazánkban vetésterülete csekély. :Egyéves, lágy szárú, önbeporzó. Gyökérzete 40–60 cm mélyre hatol a talajba. A nitrogéngyűjtő baktériumok gyökérgumói oldalgyökérzetén fejlődnek. Szárrendszere vékony, 35–50 cm magas, 2-3 élű. Levélzete párosan szárnyasan összetett, a felső levelek rendszerint kacsban végződnek. Az egész növény a hüvely kivételével pelyhesen szőrözött. Virágzata kevés virágú fürt. A párta színe lila vagy fehérlő (ez értékesebb). Május végétől július elejéig virágzik. Termése kopasz, majd megbarnuló trapéz alakú kis hüvely. Magva lapított, kerek, zöldessárga vagy barnás színű. :Kedveli a napsütést, hosszú nappalos növény, legjobban díszlik a mérsékelten meleg és nem szélsőségesen száraz vidékeken. A késői tavaszi fagyokkal szemben kevésbé érzékeny, ezért március első felében vethető. Kívánja ugyan a mérsékelt csapadékot, tartós esőzések után azonban érzékenyebb a betegségekre. A kis magvúak a száraz körülményeket jól bírják. A lazább szerkezetű jó táperejű talajokat kedveli, de sekély rétegű, termesztésre alkalmas talajon is jól díszlik, istállótrágyát nem igényel. A foszfor- és a káliumtrágyázást jobban meghálálja, mint a többi hüvelyes. :Főnövényként termesztik, mivel a területet március elejétől július közepéig veszi igénybe. Elő növénye valamennyi trágyázott kapásnövény, utónövényeként a legtöbb zöldségnövény szépen díszlik. Talaj-előkészítése az őszi ásás vagy szántás. Helyrevetését március legelején végezzük 3–6 cm mélyen. Tenyészterülete 24–30 cm (sortávolság) x 3–5 cm (tőtávolság). :Öntözést nem igényel. Júliusban történik a betakarítása, amikor az alsó hüvelyek sárgásbarna színűek és bennük a mag kemény. Teljes éréskor a mag könnyen pereg. Kora reggel, általában kézzel gyűjtik, csomókban szárítják, majd száraz helyen kiverik. :Kedvezőtlen - csapadékos - időben egyenetlenül érik a lencse, ezért az érés elősegítése érdekében a lencsét deszikkálni kell. A permetezés a deszikálószertől függően a betakarítás előtt 5-14 nappal végezhető. Az elcsépelt magot még tisztítani és osztályozni kell, és csak azután tárolható. A lencseszalmát is be kell takarítani, ami a magtermés 1-1,5-szerese és kitűnő takarmány, ha nem tartalmaz növényvédőszer-maradványt. :Étrendi hatása sokkal jobb a borsóénál és a babénál, 23% könnyen emészthető fehérjét, szabad aminosavakat, közte sok (1-2%) lizint tartalmaz. Keményítőértéke pedig 720 g/kg. Szénhidrát-, nyerszsír-, továbbá B1-, B2-vitamin, inozittartalma is jelentős. Polyvája, törekje jó takarmány. A lencse a pillangós vetésforgó fontos tagja is. :A főzeléklencsét vagy lencsét sok országban (például Anglia, India) megőrlik és lisztet készítenek belőle, ételek alkotórészeként is felhasználják. Lepényszerű, sült burgonya (crisp) állagú állapota is ismert, ami indiai éttermekben előétel, amelyből törve különböző édes mártásokból lehet mártogatni. Magyarországon levesként illetve főzelékként elkészítve fogyasztják. A lencseleves és a lencsefőzelék tipikus újévi fogások: a lencse fogyasztása szimbolikusan szerencsét és gazdagságot hoz arra, aki újév napján eszik belőle. A lencsefőzelék gyakran készül füstölt hússal, habarással sűrítik be. :A lencse káros gyomnövényei a bükkönyfélék, az [[Növények/A/Apró szulák|apró szulák]] (Convolvulus arvensis) és a [[Növények/M/Mogyorós lednek|mogyorós lednek]]. Termést csökkentő gyomok a libatopfélék és a porcsin, továbbá az egyszikű gyomok. A gyökérrothadás megelőzhető jó minőségű alapozó talaj-előkészítéssel és a talaj jó megválasztásával. A peronoszpóra ellen gombaölőszer használatán kívül 4 éves vetésváltással védekezhetünk. Károsíthatja a lisztharmat és a szürkepenész. Kártevői közül a gabonaszipolyok jó alapozó talaj-előkészítéssel, lencsebimbó-gubacsszúnyog vetésváltással, megjelenése esetén a következő évben a tábla helyétől távoli táblába való vetéssel védekezhetünk. Károsítják még a levéltetvek, a barkók és a lencse zsizsik. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/L/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/L/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Zöldségfélék-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Vicia culinaris|{{SUBPAGENAME}}}} 7knamwouwcyucrs254bjt8zbvx744ph 0 80764 560528 560520 2026-09-11T14:21:49Z KeFe 20 560528 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Aphidoletes.aphidomyza.possibly.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cecidomyiidae|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : : : : #[[Állatok/Bükklevél-gubacsszúnyog|Bükklevél-gubacsszúnyog]] ([[Mikiola fagi]]) #[[Állatok/Köles gubacsszúnyog|Köles gubacsszúnyog]] ''([[Stenodiplodes panicii]])'' #[[Állatok/Ibolya-gubacsszúnyog|Ibolya-gubacsszúnyog]] – [[Dasineura affinis]] #[[Állatok/Levélgubacs gubacsszúnyog|Levélgubacs gubacsszúnyog]] ''([[Contarinia negundifolia]])'' #[[Állatok/Lepényfa-gubacsszúnyog|Lepényfa-gubacsszúnyog]] ([[Dasineura gleditchiae]]) #[[Állatok/Málnavessző gubacsszúnyog|Málnavessző gubacsszúnyog]] ([[Lasioptera rubi]]), #[[Állatok/Puszpáng-gubacsszúnyog|Puszpáng-gubacsszúnyog]] ([[Monarthropalpus flavus]]) #[[Állatok/Repcebecő gubacsszúnyog|Repcebecő gubacsszúnyog]] ''([[Dasineura brassicae]])'' #[[Állatok/Szilvalevél-gubacsszúnyog|Szilvalevél-gubacsszúnyog]] ''([[Putoniella marsupialis]])'' </div></div> {{Bogarak-trt}} {{Kert-sbl}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | }} {{commonskat|Cecidomyiidae|{{SUBPAGENAME}} }} quljpu9znifyzzionn2ilittowe8pzy 560548 560528 2026-09-11T22:54:53Z KeFe 20 560548 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Aphidoletes.aphidomyza.possibly.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cecidomyiidae|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe tartozó a gubacsszúnyogok családja. : : : : #[[Állatok/Bükklevél-gubacsszúnyog|Bükklevél-gubacsszúnyog]] ([[Mikiola fagi]]) #[[Állatok/Köles gubacsszúnyog|Köles gubacsszúnyog]] ''([[Stenodiplodes panicii]])'' #[[Állatok/Ibolya-gubacsszúnyog|Ibolya-gubacsszúnyog]] – [[Dasineura affinis]] #[[Állatok/Levélgubacs gubacsszúnyog|Levélgubacs gubacsszúnyog]] ''([[Contarinia negundifolia]])'' #[[Állatok/Lepényfa-gubacsszúnyog|Lepényfa-gubacsszúnyog]] ([[Dasineura gleditchiae]]) #[[Állatok/Málnavessző gubacsszúnyog|Málnavessző gubacsszúnyog]] ([[Lasioptera rubi]]), #[[Állatok/Puszpáng-gubacsszúnyog|Puszpáng-gubacsszúnyog]] ([[Monarthropalpus flavus]]) #[[Állatok/Repcebecő gubacsszúnyog|Repcebecő gubacsszúnyog]] ''([[Dasineura brassicae]])'' #[[Állatok/Szilvalevél-gubacsszúnyog|Szilvalevél-gubacsszúnyog]] ''([[Putoniella marsupialis]])'' </div></div> {{Bogarak-trt}} {{Kert-sbl}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | }} {{commonskat|Cecidomyiidae|{{SUBPAGENAME}} }} j2bozcg9dyg1v0mz7mxgsei9thu04yx 560552 560548 2026-09-11T23:08:42Z KeFe 20 560552 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Aphidoletes.aphidomyza.possibly.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cecidomyiidae|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe tartozó a gubacsszúnyogok családja. : : : : #[[Állatok/Akác-gubacsszúnyog|Akác-gubacsszúnyog]] ([[Obolodiplosis robiniae]]) #[[Állatok/Bükklevél-gubacsszúnyog|Bükklevél-gubacsszúnyog]] ([[Mikiola fagi]]) #[[Állatok/Köles gubacsszúnyog|Köles gubacsszúnyog]] ''([[Stenodiplodes panicii]])'' #[[Állatok/Ibolya-gubacsszúnyog|Ibolya-gubacsszúnyog]] – [[Dasineura affinis]] #[[Állatok/Levélgubacs gubacsszúnyog|Levélgubacs gubacsszúnyog]] ''([[Contarinia negundifolia]])'' #[[Állatok/Lepényfa-gubacsszúnyog|Lepényfa-gubacsszúnyog]] ([[Dasineura gleditchiae]]) #[[Állatok/Málnavessző gubacsszúnyog|Málnavessző gubacsszúnyog]] ([[Lasioptera rubi]]), #[[Állatok/Puszpáng-gubacsszúnyog|Puszpáng-gubacsszúnyog]] ([[Monarthropalpus flavus]]) #[[Állatok/Repcebecő gubacsszúnyog|Repcebecő gubacsszúnyog]] ''([[Dasineura brassicae]])'' #[[Állatok/Szilvalevél-gubacsszúnyog|Szilvalevél-gubacsszúnyog]] ''([[Putoniella marsupialis]])'' </div></div> {{Bogarak-trt}} {{Kert-sbl}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | }} {{commonskat|Cecidomyiidae|{{SUBPAGENAME}} }} m2gvyyk2mdxxoqbaf2hp9r6bzu4usc6 560583 560552 2026-09-11T23:35:47Z KeFe 20 560583 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Aphidoletes.aphidomyza.possibly.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cecidomyiidae|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe tartozó a gubacsszúnyogok családja. : : : : #[[Állatok/Akác-gubacsszúnyog|Akác-gubacsszúnyog]] ([[Obolodiplosis robiniae]]) #[[Állatok/Bükklevél-gubacsszúnyog|Bükklevél-gubacsszúnyog]] ([[Mikiola fagi]]) #[[Állatok/Köles gubacsszúnyog|Köles gubacsszúnyog]] ''([[Stenodiplodes panicii]])'' #[[Állatok/Ibolya-gubacsszúnyog|Ibolya-gubacsszúnyog]] – [[Dasineura affinis]] #[[Állatok/Levélgubacs gubacsszúnyog|Levélgubacs gubacsszúnyog]] ''([[Contarinia negundifolia]])'' #[[Állatok/Lepényfa-gubacsszúnyog|Lepényfa-gubacsszúnyog]] ([[Dasineura gleditchiae]]) #[[Állatok/Málnavessző gubacsszúnyog|Málnavessző gubacsszúnyog]] ([[Lasioptera rubi]]), #[[Állatok/Puszpáng-gubacsszúnyog|Puszpáng-gubacsszúnyog]] ([[Monarthropalpus flavus]]) #[[Állatok/Repcebecő gubacsszúnyog|Repcebecő gubacsszúnyog]] ''([[Dasineura brassicae]])'' #[[Állatok/Szilvalevél-gubacsszúnyog|Szilvalevél-gubacsszúnyog]] ''([[Putoniella marsupialis]])'' </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Rovarok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Cecidomyiidae|{{SUBPAGENAME}} }} k4mx89zxayn5ym9yv4gqu4eafl5dvo1 560593 560583 2026-09-12T06:39:07Z KeFe 20 560593 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Aphidoletes.aphidomyza.possibly.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cecidomyiidae|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe tartozó a gubacsszúnyogok családja. : : : : #[[Állatok/Akác-gubacsszúnyog|Akác-gubacsszúnyog]] ([[Obolodiplosis robiniae]]) #[[Állatok/Bükklevél-gubacsszúnyog|Bükklevél-gubacsszúnyog]] ([[Mikiola fagi]]) #[[Állatok/Köles gubacsszúnyog|Köles gubacsszúnyog]] ''([[Stenodiplodes panicii]])'' #[[Állatok/Ibolya-gubacsszúnyog|Ibolya-gubacsszúnyog]] – [[Dasineura affinis]] #[[Állatok/Levélgubacs gubacsszúnyog|Levélgubacs gubacsszúnyog]] ''([[Contarinia negundifolia]])'' #[[Állatok/Lepényfa-gubacsszúnyog|Lepényfa-gubacsszúnyog]] ([[Dasineura gleditchiae]]) #[[Állatok/Lucernahüvely-gubacsszúnyog|Lucernahüvely-gubacsszúnyog]] Asphondylia miki #[[Állatok/Málnavessző gubacsszúnyog|Málnavessző gubacsszúnyog]] ([[Lasioptera rubi]]), #[[Állatok/Puszpáng-gubacsszúnyog|Puszpáng-gubacsszúnyog]] ([[Monarthropalpus flavus]]) #[[Állatok/Repcebecő gubacsszúnyog|Repcebecő gubacsszúnyog]] ''([[Dasineura brassicae]])'' #[[Állatok/Szilvalevél-gubacsszúnyog|Szilvalevél-gubacsszúnyog]] ''([[Putoniella marsupialis]])'' </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Rovarok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Cecidomyiidae|{{SUBPAGENAME}} }} nzzxbd49pio9owr4ii9yp79ilh8ru0q 6 80774 560592 315845 2026-09-12T02:54:54Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 560592 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == 2. Thurzó György sisakja a XVI. század elejéről. Budapest, MNM — Történeti Múzeum. 2. Bourguignotte de Georges Thurzó, du début du XVIe siècle. A XV. század végén kezdődik az a törekvés, hogy a sisakot a nyakvérttel szoros kapcsolatba hozzák. Ezt azáltal oldották meg, hogy a sisak nyakának alját belülről egy körülfutó csatornával látták el, amelybe a nyakvért ugyancsak körülfutó, kifelé kiemelkedő pereme illett bele. A sisak lezárásakor tehát a nyakkal szervesen összefüggött. Ezt a sisakfajtát nevezték Armet-nek, vagy pedig burgundi sisaknak. Ezeken a sisakokon a XVI. század vége felé megfigyelhető a taréjnak mind erőteljesebbé válása. Az Armet olasz típusú sisak a XV. sz. végén és a kezdődő XVI. században. Két részre vágott állvérttel készült. Ebből származik a XVI. század kezdetén a zárt sisak és az 1520-30-ban kialakult köpenysisak, egyrészes állvérttel, majd zárt nyak- és tarkópántokkal. Az Armet állvértje kétfelé nyílik. A két félállvért a sisakharang oldalához csuklósan kapcsolódik, majd pedig az állközépen horoggal zárható. Az Armet sisakokon a kor díszítő ízlése gazdagon mutatkozik. ... Thurzó György (†1616) nádor sisakja is Armet. 1812-ig az árvai várban őrizték, ekkor került intézetünk gyűjteményébe. Vizirje felcsapható. A sisak alsó része az állközépen szétnyithatóan készült. A sisak alkotórészeinek szegélyét maratott és aranyozott szalagsávok díszítik (LV. t. 2). Kalmár János: A TÖRTÉNETI MÚZEUM FEGYVERTÁRÁNAK KÖZÉPKORI SISAKJAI. Archaeologiai Értesítő 1958. 191-194. Képek: 226. lap utáni LIII-LVIII. táblák [http://real-j.mtak.hu/356/1/ARCHERT_1958_085.pdf] == Licenc == {{címer}} rsg66y6euomlvu5ypqylbpwmzofbe54 0 89353 560549 402229 2026-09-11T23:02:35Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Kertészet/Rovarok/Eperfa pajzstetű]] lapot a következő névre: [[Tünethatározó/Eperfa pajzstetű]] 402229 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Kép:Pseudaulacaspis pentagona from CSIRO.jpg|thumb|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Pseudaulacaspis pentagona|-}} <br/> '''Tünetek''' :- A fás részeken jelennek meg a tünetek. Az állatok pajzs alatt fejlődnek. A nőstény pajzsa ovális alakú és sárga színű, a hím pajzsa hosszúkás és fehér színű. :- A kártételt a hímpajzsok alapján könnyű azonosítani, tömeges megjelenéskor kókuszreszelékszerűen vonja be a fás részeket. A nőstény a pajzs alatt szívogat, amivel a növény általános állapotromlását okozza, amely így a későbbiekben még inkább kitett lesz egyéb betegségeknek. '''Védekezés''' :- A pajzstetvek ritkítására alkalmas a tél végi olajos lemosó permetezés. Ennek célja, hogy az olajos készítmény a pajzs alatt telelő alakokat elzárja a levegőtől, így ritkítva az állományt. Ehhez azonban mindenképpen tökéletes fedés szükséges, amelyet csak nagy lémennyiséggel lehet biztosítani. :- Az olajos lemosó permetezés kiegészítője lehet a pajzstetű kolóniák eltávolítása. :- Ennek egyik módja, fiatalabb és kisebb fák esetében a fertőzött ágrészek eltávolítása. A másik megoldás a pajzstetvek kefével való eltávolítása, lehetőleg még a permetezés előtt. Ennél a megoldásnál nagy gondot kell fordítani arra, hogy az elő növényi szövetet ne sértse meg, a sérülés ugyanis utat nyithat a különböző kórokozók számára. '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Kert-sbl}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Pseudaulacaspis pentagona|{{SUBPAGENAME}}}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Tóth József''': Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).}} duwg27o89e4h1isjulguy45xlcle1t9 0 91036 560584 510056 2026-09-11T23:38:10Z KeFe 20 560584 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bogarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Obolodiplosis robiniae on Robinia pseudoacacia (31773598032).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Jellegzetes fertőzése]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Obolodiplosis robiniae|-}} :A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. :Báb­ként a ta­la­jon te­lel. Az első nem­ze­dék fel­te­hetően rö­vid­del az akác lomb­fa­ka­dá­sát kö­vetően raj­zik. A nőstények fia­tal le­vél­kék­re rak­ják pe­téi­ket. A le­vél­kék sze­gé­lye le­fe­lé be­sod­ró­dik, a sodrat kis­sé meg­vas­tag­szik, a le­vél szí­né­nél ál­ta­lá­ban kis­sé vi­lá­go­sabb lesz, gyak­ran az egész le­vél meg­pi­ro­so­dik. Le­ve­len­ként nem rit­ka a 3–4 gu­bacs sem. Gyak­ran előfor­dul, hogy a meg­tá­ma­dott friss le­vél­kék ki sem bom­la­nak, gyak­ran a le­vél­zet min­den egyes le­ve­lén ta­lá­lunk gu­ba­cso­kat. :Egyes le­ve­le­ken a ré­gi, el­szá­radt, meg­bar­nult gu­ba­csok együtt lát­ha­tók a friss gu­ba­csok­kal. Egy-egy gu­bacs­ban több, akár 10 lár­va is él­het. A fe­hé­res szí­nű lár­va két ved­lés után éri el a 4 mm-es ma­xi­má­lis hosszú­sá­got. :Éven­te 3–4 nem­ze­dé­ke van, ezt töb­bek kö­zött az is le­hetővé te­szi, hogy az akác haj­tás­kép­zé­se fo­lya­ma­tos, vagyis az egész ve­ge­tá­ciós időszak­ban van­nak raj­ta friss levelek. :A nyá­ri nem­ze­dé­kek lár­vái a gu­bacs­ban, az őszi nem­ze­dé­kéi pe­dig le­hull­va a ta­laj­ban bá­bo­zód­nak :Ma­gyaror­szá­gon min­den aká­con élő invazív ro­var sa­já­tos je­lentőségű, te­kint­ve, hogy er­deink mintegy 23%-a (több, mint 400 ezer ha) akác­ál­lo­mány. <br /> </div></div> {{Bogarak-trt}} {{Kert-sbl}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} :'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Obolodiplosis robiniae|{{SUBPAGENAME}}}} ovs9dir5nok24fryu5w8zinyw2uhq3p 0 91044 560600 458087 2026-09-12T07:13:46Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 560600 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 104408 560529 500498 2026-09-11T14:28:24Z KeFe 20 560529 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Levéltetvek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Aphids May 2010-3.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fekete levéltetű]] [[Fájl:Johannisbeerblasenlaus 941.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Levélpirosító ribiszke-levéltetű]] [[Fájl:Aphid on leaf05.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Aleyrodoidea en Bastavales, Brión, Galicia.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fekete cseresznye-levéltetű]] [[Fájl:Macrosiphum rosae L16.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|Zöld levéltetű egy levelen]] [[Fájl:Myzus persicae.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Zöld őszibarack-levéltetű]] [[Fájl:Panaphis juglandis.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Tarka dió-levéltetű]] [[Fájl:Dicke Bohne (Vicia faba) Blattläuse Josef Schlaghecken.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Levéltetvek babon]] [[Fájl:Aphids on a Rosebud.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Levéltetvek rózsán]] [[Fájl:Aphids on Angelica - Flickr - S. Rae.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Levéltetvek angelikán]] [[Fájl:Aphids on Kale leaf.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Levéltetvek fodros kelen]] [[Fájl:Aphids on Populus alba - Flickr - S. Rae (1).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Levéltetvek fehér nyáron]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsének a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztálya. {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aphidoidea|-}} {{népies|-}} <br/> : A világon mindenhol előfordulnak, a leggyakoribbak azonban a mérsékelt övben és a trópusokon. Magyarországon több mint hetven fajuk károsítja a lombos-, illetve tűleveleket. : Testük általában 2–3 milliméter hosszú. A test felépítése (valamint szaporodásuk módja) jelentősen eltér a többi rovarnál megszokottól. : A kifejlett, szaporodásra képes egyedek két formája közül az egyik szárnyatlan, a másik szárnyas: :- A szárnyatlan változat kitinburka vékony és ezért puha, testtájai nehezen különíthetők el. Színe a világoszöldtől a pirosas-barnán át a feketéig változhat. Több faj viaszport termel viaszmirigyeiben, és a testre rakódó viaszpor hamvassá teszi küllemüket. :- A szárnyas változat testtájai jobban tagolódnak, és színük is eltérő. A sötétebb árnyalatú tort jellegzetes rajzolatok díszítik. : Szúró-szívó szájszervük, a szipóka testükre merőlegesen, lefelé néz. : Többnyire különösebb rendszer nélküli csoportokban élnek. : A levelek, hajtások, virágok, termések nedveit szívogatják. A nitrogéngazdag tápanyagot keresik, ezért általában a növény fiatal részein telepszenek meg, és a növényfajok eltérő vegetatív ciklusa miatt időnként áttelepszenek egyikről az éppen hajtó másikra. : Kettős csatornájú szipókájukkal a sejtközi járatokból vagy egyenesen a szállítónyalábokból szívják fel a növényi nedveket. A szállítóedényekből táplálkozó fajok kevésbé specializáltak; szívásuk nyomán a hajtás elsatnyul, a termés deformálódik, a levél bepödrődik, megsárgul, elhal, lehullik. A szipóka ozmotikus hatását felhasználó fajok sokkal specializáltabbak; táplálkozásuk hatása torzulás vagy elszíneződés, a leveleken akár gubacsok is fejlődhetnek. : Sokkal több nedvet szívnak fel, mint amennyit meg tudnak emészteni, mivel ezekben a nedvekben sok a cukor, de kevés a fehérje. A táplálék meg nem emésztett, sok cukrot tartalmazó részét kiürítik. Ez a folyadék a mézharmat a fákról lecsöpögve az aljnövényzeten jellegzetes foltokat hagyva szárad be. : Tápnövényeiket kétféle módon károsítják: :- közvetlenül szívogatásukkal és a növény arra adott reakcióival, :- közvetetten kórokozók terjesztésével. : Sok növénybetegséget terjesztenek, így például vírusokat (vírusvektorok). A nem cirkulatív módon terjedő növénypatogén vírusok 90 %-át a levéltetvek terjesztik. Ide tartoznak a potyvírusok, carlavírusok, cucumovírusok, alfamovírusok, fabavírusok, closterovírusok és a sequivírusok (Eigenbrode et. al., 2018; idézi Szabó). : Mezőgazdasági kártevőként csak kis hányadukat tartják számon; a fajok többsége nem jelenik meg a termesztett növényeken. : Szekrétumuk, a nagy cukortartalmú mézharmat sok apró állat kiegészítő, illetve fő tápláléka. Egyes hangyák nemcsak összeszedik a mézharmatot, de csápjukkal csiklandozva meg is „fejik” őket, mások pedig egyenesen szimbiózisra lépnek velük: őrzik, terjesztik a levéltetveket. : Ősszel párzanak. Tavasszal és nyáron a nőstények szűznemzéssel, párzás nélkül is szaporodnak. A nyári családalapító anyák (meg nem termékenyített nőstények) egy-egy nap legfeljebb 20 petét raknak általában fásszárú növények rügyeire, kérgük repedéseibe. : A petékből tavasszal kikelő szárnyatlan „ősanyák” szűznemzássel ugyancsak szárnyatlan utódokat hoznak létre, és néhány ilyen nemzedék a fásszárú növényeken fejlődik. A nyár kezdetén megjelenő szárnyas alakok többnyire lágyszárú növényekre vándorolnak. Az ősszel kialakuló ivaros alakok visszarepülnek a fő tápnövényre, párosodnak és lerakják petéiket. Az öregcsalád két recens családja: :- [[Kertészet/Levéltetvek/Valódi levéltetűfélék|Valódi levéltetűfélék]] (Aphididae) :- [[Kertészet/Levéltetvek/Gubacstetvek|Gubacstetvek]] (Eriosomatidae) '''A legismertebb hazai fajok:''' #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete levéltetű|Fekete levéltetű]] ''(Aphis fabae)'' #[[Állatok/Levéltetvek/Tarka dió-levéltetű|Tarka dió-levéltetű]] ''(Panaphis juglandis)'' #[[Állatok/Levéltetvek/Alma levéltetű|Alma levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Almalevéltetű|Almalevéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Aphis farinosa|Aphis farinosa]] #[[Állatok/Levéltetvek/Bodza-levéltetű|Bodza-levéltetű]] ''([[Aphis sambuci]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Brachycaudus lychnidis|Brachycaudus lychnidis]] #[[Állatok/Levéltetvek/Csalán-levéltetű|Csalán-levéltetű]] ''([[Microlophium carnosum]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Csíkos burgonya-levéltetű|Csíkos burgonya-levéltetű]] #[[Kertészet/Levéltetvek/Eperfa-levéltetű|Eperfa-levéltetű]] ''([[Tetraneura ulmi]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Eriosomatinae|Eriosomatinae]] alcsalád #[[Állatok/Levéltetvek/Eurázsiai ligetszépe-levéltetű|Eurázsiai ligetszépe-levéltetű]] ''(Aphis holoenotherae, Bursaphis holoenotherae)'' #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete bükkönylevéltetű|Fekete bükkönylevéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete cseresznye-levéltetű|Fekete cseresznye-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete foltos pince-levéltetű|Fekete foltos pince-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete répalevéltetű|Fekete répalevéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Fekete szilva-levéltetű|Fekete szilva-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Foltos burgonya-levéltetű|Foltos burgonya-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Fűre váltó zöld almalevéltetű|Fűre váltó zöld almalevéltetű]] ''(Rhopalosiphum insertum)'' #[[Állatok/Levéltetvek/Gyapjas alma-levéltetű|Gyapjas alma-levéltetű]] ''([[Eriosoma lanigerum]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Hamvas őszibarack-levéltetű|Hamvas őszibarack-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Hamvas szilva-levéltetű|Hamvas szilva-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Kajszilevéltetű|Kajszilevéltetű]] ''([[Myzus mumecola]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Káposzta levéltetű|Káposzta levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Káposzta-levéltetű|Káposzta-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Kései nyárfalevél-gubacstetű|Kései nyárfalevél-gubacstetű]] ''([[Pemphigus spyrothecae]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Labdarózsa-levéltetű|Labdarózsa-levéltetű]] ''([[Aphis viburni]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Levélpirosító alma-levéltetű|Levélpirosító almalevéltetű]] ''([[Dysaphis devecta]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Levélpirosító ribiszke-levéltetű|Levélpirosító ribiszke-levéltetű]] ''([[Cryptomyzus ribis]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Lisztes káposzta-levéltetű|Lisztes káposzta-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Lisztes szilva-levéltetű|Lisztes szilva-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Mandula-levéltetű]] (fekete mandula-levéltetű, feketefoltos mandula-levéltetű, ''[[Brachycaudus amygdalinus]]'') #[[Állatok/Levéltetvek/Myzus lythri|Myzus lythri]] #[[Állatok/Levéltetvek/Nagy bogáncs-levéltetű|Nagy bogáncs-levéltetű]] ''([[Uroleucon cirsii]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Oleander-levéltetű|Oleander-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Óriás fűzfa-levéltetű|Óriás fűzfa-levéltetű]] ''([[Tuberolachnus salignus]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Pterocomma pilosum|Pterocomma pilosum]] #[[Állatok/Levéltetvek/Rózsa-kéregtetű|Rózsa-kéregtetű]] ''([[Maculolachnus submacula]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Sárga szilva levéltetű|Sárga szilva levéltetű]] [[Disaphis plantaginea]] #[[Állatok/Levéltetvek/Sárga szilva-levéltetű|Sárga szilva-levéltetű]] ''([[Brachycaudus helichrysi]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Szárnyatlan répalevéltetű|Szárnyatlan répalevéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Szürke almalevéltetű|Szürke almalevéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Szürke kéregtetű|Szürke kéregtetű]] ''([[Pterocomma salicis]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Tetraneura nigriabdominalis|Tetraneura nigriabdominalis]] #[[Állatok/Levéltetvek/Tölgy-levéltetű|Tölgy-levéltetű]] ''([[Lachnus roboris]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Tulipánfa-levéltetű|Tulipánfa-levéltetű]] ''([[Illinoia liriodendri]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Tündérrózsa-levéltetű|Tündérrózsa-levéltetű]] ''([[Rhopalosiphum nymphaeae]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Uborka levéltetű|Uborka levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Uborka-levéltetű|Uborka-levéltetű]] ''([[Aphis gossypii]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Szárnyatlan répalevéltetű|Szárnyatlan répalevéltetű]] #[[Állatok/Vértetű|Vértetű]] ''([[Eriosoma lanigerum]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld alma-levéltetű|Zöld alma-levéltetű]] ''([[Aphis pomi]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld levéltetű|Zöld levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld őszibarack-levéltetű|Zöld őszibarack-levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld rózsa-levéltetű|Zöld rózsa-levéltetű]] ''([[Macrosiphum rosae]])'' #[[Állatok/Levéltetvek/Zöld sárgarépa levéltetű|Zöld sárgarépa levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Zöldborsó levéltetű|Zöldborsó levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Zöldfoltos burgonya levéltetű|Zöldfoltos burgonya levéltetű]] #[[Állatok/Levéltetvek/Zselnicemeggy-levéltetű|Zselnicemeggy-levéltetű]] ''(Rhopalosiphum padi)'' </div> {{Kert-sbl}} </div> {{Rovarok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Aphidoidea|{{SUBPAGENAME}} }} cxsreks67ub9r4fpsi0gcj120p60k3l 0 105687 560589 559876 2026-09-11T23:52:11Z KeFe 20 560589 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:Tálca1Kép.png|bélyegkép|jobbra|200px|[[Speciális:Feltöltés|'''Kép felküldése''']] ]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} '''Kórokozó:''' {{Latin3|Diaspidiouts perniciosus|Pseudaulacaspis pentagona|Quadraspidiotus perniciosus}} {{népies|-}} <br /> A pajzstetvek rendszeresen kárt okoznak a gyümölcsfákon (ringló, kajszi, körte, birs, naspolya, rózsán, egresen stb. '''Tünetek:''' :- A kéreg és az ágak elhalásos tüneteit az [[Kertészet/Rovarok/Eperfa pajzstetű|eperfa pajzstetű]] okozhatja. :- Kókuszdara szerű bevonatot képez a fákon. :- A kaliforniai pajzstetű a legelterjedtebb. :- Pajzsuk alatt szívogatják a leveleket, fás részeket, a gyümölcsöt is megtámadja, szívogatásától piros "lázfoltok" alakulnak ki. :- A facsúcs száradása és a fa részleges vagy teljes elhalása következhet be. '''Védekezés''' : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Levéltetvek-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Quadraspidiotus perniciosus|{{SUBPAGENAME}} }} 83bm13jv7hpc6pnqwmnlkq3lfp0zy1c 0 109581 560545 510674 2026-09-11T22:13:27Z KeFe 20 560545 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fátyolkák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Fátyolkák-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} p99shsrkyiafxc0x0ryimr1n0mj6h18 0 114797 560534 536250 2026-09-11T22:07:19Z KeFe 20 560534 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fürkészek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 9ar0lw76xl0jocqsfrt8k0jv40zljft 0 114798 560536 536252 2026-09-11T22:07:57Z KeFe 20 560536 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fürkészek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 9ar0lw76xl0jocqsfrt8k0jv40zljft 0 114799 560537 536253 2026-09-11T22:08:12Z KeFe 20 560537 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fürkészek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 9ar0lw76xl0jocqsfrt8k0jv40zljft 0 114800 560538 536254 2026-09-11T22:08:28Z KeFe 20 560538 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fürkészek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 9ar0lw76xl0jocqsfrt8k0jv40zljft 0 114801 560539 536255 2026-09-11T22:08:45Z KeFe 20 560539 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fürkészek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 9ar0lw76xl0jocqsfrt8k0jv40zljft 0 114802 560541 536257 2026-09-11T22:09:17Z KeFe 20 560541 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fürkészek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 9ar0lw76xl0jocqsfrt8k0jv40zljft 0 114803 560542 536258 2026-09-11T22:09:32Z KeFe 20 560542 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fürkészek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 9ar0lw76xl0jocqsfrt8k0jv40zljft 0 114804 560543 536259 2026-09-11T22:09:47Z KeFe 20 560543 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fürkészek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 9ar0lw76xl0jocqsfrt8k0jv40zljft 0 114805 560544 536260 2026-09-11T22:10:02Z KeFe 20 560544 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fürkészek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 9ar0lw76xl0jocqsfrt8k0jv40zljft 0 114825 560531 536247 2026-09-11T22:04:41Z KeFe 20 560531 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fürkészek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Chalcididae|-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Chalcididae|{{SUBPAGENAME}} }} 48bvznzxtfaog5tw520taxz63j6gjqf 560532 560531 2026-09-11T22:05:41Z KeFe 20 560532 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fürkészek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|(Agaonidae|-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|(Agaonidae|{{SUBPAGENAME}} }} 4g7g01ey8ac5j77zkg22nb95c3n46q7 560533 560532 2026-09-11T22:06:24Z KeFe 20 560533 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fürkészek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Agaonidae|-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Agaonidae|{{SUBPAGENAME}} }} 82aoiie6kvdkl32eqsqy59kmmzfuxvv 0 114826 560530 536249 2026-09-11T22:02:41Z KeFe 20 560530 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fürkészek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Chalcididae|-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Chalcididae|{{SUBPAGENAME}} }} 48bvznzxtfaog5tw520taxz63j6gjqf 0 114827 560535 536251 2026-09-11T22:07:37Z KeFe 20 560535 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fürkészek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 9ar0lw76xl0jocqsfrt8k0jv40zljft 0 114828 560540 536256 2026-09-11T22:09:01Z KeFe 20 560540 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fürkészek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 9ar0lw76xl0jocqsfrt8k0jv40zljft 0 132641 560608 536225 2026-09-12T08:34:40Z KeFe 20 560608 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fémdarazsak]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Hedychrum nobile MHNT profil.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Chrysididae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''fémdarazsak''' a a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának, osztályába és a [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe [[Állatok/Fullánkosok|fullánkosok]] alrendjébe tartozó család. : : : : : </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Chrysididae|{{SUBPAGENAME}} }} 2o1wa7gqis5sgutoxm3cfi1ad6g0smx 0 132651 560604 536263 2026-09-12T08:17:54Z KeFe 20 560604 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fémdarazsak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának, és a [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe [[Állatok/Fullánkosok|fullánkosok]] alrendjébe tartozó család. : : : : : <br/> </div></div> {{Hártyásszárnyúak-trt}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 1z0w4akqa0p0rw90uzbghenxrz4c78a 560605 560604 2026-09-12T08:27:16Z KeFe 20 560605 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fémdarazsak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának, és a [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe [[Állatok/Fullánkosok|fullánkosok]] alrendjébe tartozó család. : : : : : </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} qoafzfun3so2m3bgw49z95sp164l041 560606 560605 2026-09-12T08:30:22Z KeFe 20 560606 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fémdarazsak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Chrysis April 2008-1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Chrysididae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának, és a [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe [[Állatok/Fullánkosok|fullánkosok]] alrendjébe tartozó család. : Nevüket ragyogó fémfényükről kapták, színük kék, ibolya, zöld vagy piros színű. A családba az alábbi 4 alcsalád tartozik: Amiseginae Chrysidinae Cleptinae Loboscelidiinae </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Chrysididae|{{SUBPAGENAME}} }} 5efymhv6ajsh7s8as3rkyckkxn6uk0l 560609 560606 2026-09-12T08:35:20Z KeFe 20 560609 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hártyásszárnyúak]] [[Kategória:Fémdarazsak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Chrysis April 2008-1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Chrysididae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának, és a [[Állatok/Hártyásszárnyúak|hártyásszárnyúak]] rendjébe [[Állatok/Fullánkosok|fullánkosok]] alrendjébe tartozó család. : Nevüket ragyogó fémfényükről kapták, színük kék, ibolya, zöld vagy piros színű. A családba az alábbi 4 alcsalád tartozik: *Amiseginae *Chrysidinae *Cleptinae *Loboscelidiinae </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Chrysididae|{{SUBPAGENAME}} }} iogrs2or8x5h4wtfnicmaxa1jwp938j 0 137870 560521 560515 2026-09-11T13:36:35Z KeFe 20 560521 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Alma]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:Tálca1Kép.png|bélyegkép|jobbra|200px|[[Speciális:Feltöltés|'''Kép felküldése''']] ]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} károsítói}} <br /> {{cím2|Az alma károsítói}} <br /> #[[Tünethatározó/Alma ecsetágúsága|Alma ecsetágúsága]] :Nem fertőző betegség :oka a cinkhiány #[[Tünethatározó/Alma héjbarnulása|Alma héjbarnulása]] :Nem fertőző betegség :oka a kiáramló aromaanyagok okozzák #[[Tünethatározó/Alma húsbarnulása|Alma húsbarnulása]] :Nem fertőző betegség :oka a gyümölcs túlérettsége #[[Tünethatározó/Alma lenticella foltosság|Alma lenticellafoltossága]] :Nem fertőző betegség :oka a kalciumhiány [[Tünethatározó/Alma keserű-foltosság|Alma keserű-foltosság]] # [[Tünethatározó/Agrobaktériumos gyökérgolyva]] {{latin|Agrobacterium tumefaciens|}}<small>Baktériumos betegség</small> #[[Tünethatározó/Alma agrobaktériumos gyökérburjánzása|Alma agrobaktériumos gyökérburjánzása]] {{latin|Agrobacterium rhizogenes|}}<small>Baktériumos betegség</small> #[[Tünethatározó/Alma ervíniás elhalása|Alma ervíniás elhalása]] {{latin|Erwinia amylovora|}} <small>Baktériumos betegség</small> # [[Tünethatározó/Alma ervíniás elhalása]] {{latin|Erwinia amylovora|}} <small>tűzelhalás</small> # [[Tünethatározó/Alma nektriás rákja]] {{latin|Nectria galligena|}} # [[Tünethatározó/Alma varasodása]] {{latin|Venturia inequalis|}} # [[Tünethatározó/Alma alternáriás gyümölcsrothadása|Alma alternáriás gyümölcsrothadása]] {{latin2|Alternaria alternata|Alternaria tenuis}} <small>Gombabetegség</small> # [[Tünethatározó/Alma botrítiszes gyümölcsrothadása|Alma botrítiszes gyümölcsrothadása]] {{latin|Botrytis cinerea|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma diplódiás betegsége|Alma diplódiás betegsége]] {{latin|D.mutila|D.griffoni|D.radiciperda}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma facidiellás rákja|Alma facidiellás rákja]] {{latin|Phacidiella discolor|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma fapuhulása|Alma fapuhulása]] {{latin|apple rubbery wood phytoplasma|}} <small>Fitoplazmás betegség</small> #[[Tünethatározó/Alma fillosztiktás levélfoltossága|Alma fillosztiktás levélfoltossága]] {{latin3|Phyllosticta mali|Phyllosticta briardi|Phyllosticta solitaria}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma fomopsziszos rákja|Alma fomopsziszos rákja]] {{latin|Phomopsis mali|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma glöódeszes gyümölcsfoltossága|Alma glöódeszes gyümölcsfoltossága]] {{latin|Gloeodes pomigena|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma glöospóriumos gyümölcsrothadása|Alma glöospóriumos gyümölcsrothadása]] {{latin3|loeosporium album| G.perennans|G.fructigenum}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma leptotiriumos gyümölcsfoltossága|Alma leptotiriumos gyümölcsfoltossága]] {{latin|eptothyrium pomi|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma lisztharmat|Alma lisztharmat]] {{latin|Podosphaera leucotricha|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Az alma monilíniás betegsége|Az alma monilíniás betegsége]] {{latin|Monilinia fructigena|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma nektriás rákja|Alma nektriás rákja]] {{latin|Nectria galligena|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma penicilliumos gyümölcsrothadása|Alma penicilliumos gyümölcsrothadása]] {{latin|Penicillium expansum|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Almafa rozsdástapló|Almafa rozsdástapló]] {{latin|Inonotus hispidus|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma rozellíniás gyökérbetegsége|Alma rozellíniás gyökérbetegsége]] {{latin2|Rosellinia necatrix|Dematophora necatrix}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma röszlériás gyökérbetegsége|Alma röszlériás gyökérbetegsége]] {{latin|Roesleria pallida|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma szferopsziszos betegsége|Alma szferopsziszos betegsége]] {{latin|Sphaeropsis malorum|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma sztemfíliumos gyümölcsrothadása|Alma sztemfíliumos gyümölcsrothadása]] {{latin3|Diplodia mutila|Diplodia griffoni|Diplodia radiciperda}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma trihotéciumos gyümölcsrothadása|Alma trihotéciumos gyümölcsrothadása]] {{latin|Trichothecium roseum |}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Monília]] {{latin|Monilia fructigena|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma ventúriás varasodása]] {{latin|Venturia inaequalis|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma ventúriás varasodása|Alma ventúriás varasodása]] {{latin|Venturia inaequalis|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma facidellás rákja]] {{latin|Phacidiella discolor|}} small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Almafa-lisztharmat]] {{latin|Podosphaera leucotricha|}} small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma söprűsödés|Alma söprűsödés]] {{latin|apple proliferation phytoplasma|}} <small>fitoplazma okozza</small> # [[Tünethatározó/Alma fapuhulás]] {{latin|Apple rubbery wood phytoplasma|}} <small>(Fitoplazmás betegség)</small> # [[Tünethatározó/Almafa seprűsödés]] {{latin|Candidatus Phytoplasma mali|}} <small>(Fitoplazmás betegség)</small> #[[Tünethatározó/Almamozaik]] {{latin2|Apple mosaic virus|Apple mosaic ilarvirus|(ApMV)}} #[[Tünethatározó/Almamozaik-vírus]] {{latin2|Apple mosaic virus|Apple mosaic ilarvirus|(ApMV)}} #[[Tünethatározó/Alma áglaposodás]] {{latin|Apple flat limbvírus|}} #[[Tünethatározó/Alma apró gyümölcsösség]] {{latin|Apple chat fruit vírus|}} #[[Tünethatározó/Alma csíkos mozaik]] {{latin|Apple line mosaic virus|}} #[[Tünethatározó/Alma csillagos gyümölcsrepedezettség]] {{latin|Apple star cracking vírus|}} #[[Tünethatározó/Alma gyümölcshéj parásodás]] {{latin|Apple rough skin vírus|}} #[[Tünethatározó/Alma gyűrűs foltosság]] {{latin|Apple ring spot vírus|}} #[[Tünethatározó/Alma kéreghasadás]] {{latin|Bark split vírus|}} #[[Tünethatározó/Alma rozettásodás]] {{latin|Apple rosette vírus|}} #[[Tünethatározó/Alma törpegyümölcsűség]] {{latin|Apple dwarf fruit vírus|}} #[[Tünethatározó/Alma vírusos klorózis]] {{latin|Apple chlorotic leaf spot trichovirus|}} #[[Tünethatározó/Alma vírusos söprűsödése]] {{latin|Aple witches broom vírus|}} #[[Tünethatározó/Alma zöld-gyűrűs foltosság]] {{latin|Apple green crinkle vírus|}} #[[Tünethatározó/Alma zöld foltosság]] {{latin|Apple green mottle vírus|}} #[[Tünethatározó/Alma zöld gyűrűs foltosság]] {{latin|Apple false string vírus|}} #[[Tünethatározó/Vírusos törpeszártagúság]] {{latin|Apple rosette virus|}} == Kártevői == #[[Tünethatározó/Almamoly|Almamoly]] {{latin|Cydia pomonella|}} #[[Tünethatározó/Kaliforniai pajzstetű|Kaliforniai pajzstetű]] {{latin|Quadraspidiotus perniciosus|}} #[[Tünethatározó/Közönséges teknős pajzstetű|Közönséges teknős pajzstetű]] ||''Parthenolecanium corni'' #[[Tünethatározó/Közönséges kagylós pajzstetű|Közönséges kagylós pajzstetű]] {{latin|Lepidosaphes ulmi|}} #[[Tünethatározó/Piros gyümölcsfa takácsatka|Piros gyümölcsfa takácsatka]] {{latin|Panonychus ulmi|}} #[[Tünethatározó/Közönséges takácsatka|Közönséges takácsatka]] {{latin|Tetranychus urticae|}} #[[Tünethatározó/Galagonya takácsatka|Galagonya takácsatka]] {{latin|Tetranychus viennensis|}} #[[Vértetű|Vértetű]] {{latin|Eriosoma lanigerum|}} #[[Tünethatározó/Zöld almalevéltetű|Zöld almalevéltetű]] {{latin|Aphis pomi|}} #[[Tünethatározó/Szürke almalevéltetű|Szürke almalevéltetű]] {{latin|Disaphis plantaginea|}} #[[Tünethatározó/Közönséges levélpirosító almalevéltetű|Közönséges levélpirosító almalevéltetű]] {{latin|Disaphis devecta|}} #[[Tünethatározó/Almalevél aknázómoly|Almalevél aknázómoly]] {{latin|Phyllonorichter blancardella|}} #[[Tünethatározó/Almalevél sátorosmoly|Almalevél sátorosmoly]] {{latin|Phyllonorichter corylifoliella|}} #[[Tünethatározó/Almalevél törpemoly|Almalevél törpemoly]] {{latin|Nepticula malella|}} #[[Tünethatározó/Lombosfa fehér moly|Lombos fa fehér moly]] {{latin|Leucoptera scitella|}} #[[Tünethatározó/Levélbarkók|Levélbarkók]] {{latin|Phyllobius sp.|}} #[[Tünethatározó/Bimbólikasztó bogár|Bimbólikasztó bogár]] {{latin|Anthonomus pomorum|}} #[[Tünethatározó/Üvegszárnyú almafalepke|Üvegszárnyú almafalepke]] {{latin|Synanthedon myopaeformis|}} #[[Tünethatározó/Almailonca|Almailonca]] {{latin|Adoxophyes reticulana|}} #[[Tünethatározó/Sodrómolyok|Sodrómolyok]] {{latin2|Pandemis|Recurvaria|-}} #[[Tünethatározó/Araszolók|Araszolók]] {{latin2|Operoptera brumata|Erannis spp.|-}} #[[Tünethatározó/Cserebogarak|Cserebogarak]] {{latin|Melolonthidae|}} == Kártevők == Az alma leggyakoribb kártevői [[Tünethatározó/Almamoly]] '''Kórokozó''' {{latin|Cydia pomonella|}} '''Kártétel''' :A molylárvák a magházig berágnak a termésbe, a magkezdeményekkel táplálkoznak, ürülékszemcsékkel töltik az üregeket. :A károsított gyümölcs lehullik. '''Fejlődés''' :2 nemzedéke van, tömeges rajzása május közepétől június végéig tart. ---- *[[Tünethatározó/Gyümölcsfalevél-zsákosmoly|Gyümölcsfalevél-zsákosmoly]] {{latin|Coleophora hemerobiella|-}} '''Kártétel''' :Fiatal korában foltaknát rág a tápnövény levelébe majd ezt felhasználva zsákot készít az epidermiszből, és ebben a zsákban telel át. A vegetációs időszakban a zsák anyagát eszi. A másodéves lárvák gyakran apró lyukakat rágnak a 20–30 mm-es gyümölcsbe, ami ezért torzan fejlődik. :Életciklusa kétéves, mindkétszer a hernyó telel át. A fiatal hernyó ehhez U alakú, az idősebb pedig hajlított zsákot formál magának. A lepkék júliusban, éjszaka rajzanak. A mesterséges fény vonzza őket. ---- Pajzstetvek [[Tünethatározó/Kaliforniai pajzstetű]] ''' '''Kórokozó:''' {{latin|Quadraspidiotus perniciosus|}} [[Tünethatározó/Közönséges teknős pajzstetű]] '''Kórokozó:''' {{latin|Parthenolecanium corni|-}} [[Tünethatározó/Közönséges kagylós pajzstetű]] '''Kórokozó:''' {{latin|Lepidosaphes ulmi|-}} '''Kártétel:''' :- Erős fertőzés esetén a fák növekedése gátolt. :- Szívogatásukkal csúcsszáradást, sőt teljes kipusztulást okozhatnak. :- Egyes fajták nemcsak a fás-, de a zöld részeken is károsítanak. :- A Kaliforniai pajzstetű a gyümölcsöt is megtámadja, szívogatásától piros "lázfoltok" alakulnak ki a gyümölcsön. '''Fejlődés:''' 2 nemzedéke van. '''Terjedés:''' szaporítóanyag, fertőzött ágakról a szárnyas alakok további növényeket is megfertőznek. = Takácsatkák = [[Tünethatározó/Piros gyümölcsfa takácsatka]] '''Kórokozó:''' {{latin|Panonychus ulmi|}} [[Tünethatározó/Közönséges takácsatka]] '''Kórokozó:''' {{latin|Tetranychus urticae|}} [[Tünethatározó/Galagonya takácsatka]] '''Kórokozó:''' {{latin|Tetranychus viennensis|}} '''Kártétel:''' :- Szívogatják a leveleket, melyek hamarabb elöregednek, kanalasodnak. :- Láthatók rajtuk az elszórtan elhelyezkedő szívásnyomok. :- Erős felszaporodásuk hatására a levelek lehullhatnak, így közvetve csökkenthetik a termésmennyiséget. Levéltetvek [[Tünethatározó/Vértetű]] '''Kórokozó:''' {{latin|Eriosoma lanigerum|}} '''Kártétel:''' :- A fás részeken szívogat, szövetburjánzást okoz. :- Az ágakon található fehér, vattaszerű viaszváladékáról felismerhető. :- Az igazi kártételt a gyökéren való szívogatással, a nyálában található mérgező anyag által okozott sejtburjánzással, ”vértetű-rákkal” okoz. '''Fejlődés:''' : sok nemzedékük van évente. : A lárva telel föld alatti vagy feletti részeken, gyökérnyaknál. '''Terjedés:''' : seb, tősarjak '''Védekezés:''' :- Tél végi egyedszám gyérítő permetezés. :- A nyár folyamán figyelembe kell venni a hasznos vértetűfürkész rajzási idejét, ilyenkor ne permetezzünk. [[Tünethatározó/Zöld almalevéltetű]] '''Kórokozó:''' {{latin|Aphis pomi|}} [[Tünethatározó/Szürke almalevéltetű]] '''Kórokozó:''' {{latin|Disaphis plantaginea|}} [[Tünethatározó/Közönséges levélpirosító almalevéltetű]] '''Kórokozó''' {{latin|Disaphis devecta|}} '''Kártétel:''' :- Szívogatják a leveleket, több évig tartó károsítása gyengíti a fát. :- A levélpirosító almalevéltetű kártétele könnyen felismerhető, mert a levél hosszirányban besodródik, megduzzad, élénk pirosra színeződik. :- A károsítás feletti rész elpusztul. :- A gyökereken, gyökérnyakon élő, telelőegyedek, itt is megvastagodásokat okoznak. '''Védekezés:''' :- Tél végi egyedszám gyérítő permetezés. :- A nyár folyamán figyelembe kell venni a vértetűfürkész rajzási idejét, ilyenkor ne permetezzünk. Aknázómolyok [[Tünethatározó/Almalevél aknázómoly|Almalevél aknázómoly]] '''Kórokozó:''' {{latin|Phyllonorichter blancardella|}} [[Tünethatározó/Almalevél sátorosmoly]] '''Kórokozó:''' {{latin|Phyllonorichter corylifoliella|}} [[Tünethatározó/Almalevél törpemoly]] '''Kórokozó:''' {{latin|Nepticula malella|}} [[Tünethatározó/Lombos fa fehér moly]] '''Kórokozó:''' {{latin|Leucoptera scitella|}} '''Kártétel:''' :- A lárvák a levéllemez bőrszövete alatt rágnak, különböző méretű és formájú aknákat készítenek. :- Nagy mértékű elszaporodás esetén a lombos fa fehér moly aknái a teljes levélfelületet beboríthatják. :- A levelek elszáradhatnak, lehullanak. Hosszútávon a fák gyengülnek, csökken a termésmennyiség. '''Terjedés:''' : A lombos fa fehér moly bábgubói a leszüretelt terméssel is elhurcolhatók. [[Tünethatározó/Levélbarkók]] '''Kórokozó:''' {{latin|Phyllobius sp.|}} '''Kártétel:''' :- A fakadó rügyeket, fiatal leveleket, virágbimbókat és a virágokat megrághatják. :- A leveleket csipkézik. [[Tünethatározó/Bimbólikasztó bogár]] '''Kórokozó:''' {{latin|Anthonomus pomorum|}} '''Kártétel:''' :- Az áttelelt bogarak érési táplálkozásuk során megrágják a rügyeket, azok pusztulását okozva. :- Petéiket a bimbókba helyezik. :- A kikelő lárvák a porzószálakat, portokokat, bibéket rágják, sziromleveleket hámozgatják. [[Tünethatározó/Üvegszárnyú almafalepke]] '''Kórokozó:''' {{latin|Synanthedon myopaeformis|}} '''Kártétel:''' :- A fiatal almaültetvények kártevője. :- A lepkék virágokon táplálkoznak, darázsra hasonlítanak. :- Fő tápnövénye az alma. :- A lárvák járatai a fás részekbe hatolnak, különösen gyakoriak a metszési felületeken, az oltás helyén vagy a vastagabb gallyak eltávolításakor ejtett sebek szélein keletkezett sebkalluszokban. '''Fejlődés:''' : Egész nyáron rajzik, 1 nemzedék / év. = Egyéb kártevők = [[Tünethatározó/Almailonca]] '''Kórokozó:''' {{latin|Adoxophyes reticulana|}} [[Tünethatározó/Sodrómolyok]] '''Kórokozó:''' {{latin2|Pandemis|Recurvaria|}} '''Kártétel:''' :- A kétnemzedékes fajok kártétele a jelentősebb: a hernyók megrágják a virágokat, leveleket, főleg a gyümölcsökön okoz kárt: szövedékkel egymáshoz erősített levelek alatt hámozgatják a gyümölcsöt, vagy rágnak bele. '''Fejlődés:''' : 2 nemzedék / év. '''Védekezés:''' :- Fontos a tavaszi lemosó permetezés, és a kétnemzedékes fajok miatt július és augusztusban 0,2 %-os [[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők|rovarölő szerrel]] permetezzük. [[Tünethatározó/Araszolók]] '''Kórokozó:''' {{latin2|Operoptera brumata|Erannis spp.|}} '''Kártétel:''' :- Az araszolóhernyó lyukat rág, átfúrja a duzzadt, kipattanó rügyeket, virágokat és fiatal, éretlen gyümölcsöket. :- Lombosodás után laza hálót szőnek a levelek köré. :- Szabálytalanul megrágott, átlyukasztott leveleket hagynak maguk után. '''Fejlődés:''' : 1 nemzedék / év, : a lepkék októberben rajzanak. '''Védekezés:''' :- A téli araszolók kártételét októbertől-decemberig, a lepkék rajzásakor akadályozhatjuk meg a fák törzsére erősített, hernyóenyvel bekent papírövvel. :- Rügypattanáskor [[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők|rovarölő szerrel]] permetezzük. [[Tünethatározó/Talajlakó kártevők]] :- '''Májusi cserebogár''', :- '''Erdei cserebogár''', :- '''Kalló cserebogár''' '''Kórokozó:''' {{latin|Melolonthidae)'' '''Kártétel:''' :- A fiatal ültetvényeket veszélyezteti. :- A bogarak lárvája (pajor) a gyökereken táplálkozik. :- Fiatal növény esetén ez gátolja a fejlődést, növekedést. :- Az öntözött területeket kedvelik. :- A sorközök füvesítése vonzza őket. :- Erdők, gyomos, műveletlen területek közelsége fokozza a kártételt. '''Védekezés''' : </div> {{Kert-sbl}} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} bipv3tupkk8kchfs6rhis3wp0ak1y6o 560591 560521 2026-09-12T00:07:06Z KeFe 20 560591 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Alma]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:Tálca1Kép.png|bélyegkép|jobbra|200px|[[Speciális:Feltöltés|'''Kép felküldése''']] ]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} károsítói}} <br /> {{cím2|Az alma károsítói}} <br /> #[[Tünethatározó/Alma ecsetágúsága|Alma ecsetágúsága]] :Nem fertőző betegség :oka a cinkhiány #[[Tünethatározó/Alma héjbarnulása|Alma héjbarnulása]] :Nem fertőző betegség :oka a kiáramló aromaanyagok okozzák #[[Tünethatározó/Alma húsbarnulása|Alma húsbarnulása]] :Nem fertőző betegség :oka a gyümölcs túlérettsége #[[Tünethatározó/Alma lenticella foltosság|Alma lenticellafoltossága]] :Nem fertőző betegség :oka a kalciumhiány [[Tünethatározó/Alma keserű-foltosság|Alma keserű-foltosság]] # [[Tünethatározó/Agrobaktériumos gyökérgolyva]] {{latin|Agrobacterium tumefaciens|}}<small>Baktériumos betegség</small> #[[Tünethatározó/Alma agrobaktériumos gyökérburjánzása|Alma agrobaktériumos gyökérburjánzása]] {{latin|Agrobacterium rhizogenes|}}<small>Baktériumos betegség</small> #[[Tünethatározó/Alma ervíniás elhalása|Alma ervíniás elhalása]] {{latin|Erwinia amylovora|}} <small>Baktériumos betegség</small> # [[Tünethatározó/Alma ervíniás elhalása]] {{latin|Erwinia amylovora|}} <small>tűzelhalás</small> # [[Tünethatározó/Alma nektriás rákja]] {{latin|Nectria galligena|}} # [[Tünethatározó/Alma varasodása]] {{latin|Venturia inequalis|}} # [[Tünethatározó/Alma alternáriás gyümölcsrothadása|Alma alternáriás gyümölcsrothadása]] {{latin2|Alternaria alternata|Alternaria tenuis}} <small>Gombabetegség</small> # [[Tünethatározó/Alma botrítiszes gyümölcsrothadása|Alma botrítiszes gyümölcsrothadása]] {{latin|Botrytis cinerea|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma diplódiás betegsége|Alma diplódiás betegsége]] {{latin|D.mutila|D.griffoni|D.radiciperda}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma facidiellás rákja|Alma facidiellás rákja]] {{latin|Phacidiella discolor|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma fapuhulása|Alma fapuhulása]] {{latin|apple rubbery wood phytoplasma|}} <small>Fitoplazmás betegség</small> #[[Tünethatározó/Alma fillosztiktás levélfoltossága|Alma fillosztiktás levélfoltossága]] {{latin3|Phyllosticta mali|Phyllosticta briardi|Phyllosticta solitaria}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma fomopsziszos rákja|Alma fomopsziszos rákja]] {{latin|Phomopsis mali|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma glöódeszes gyümölcsfoltossága|Alma glöódeszes gyümölcsfoltossága]] {{latin|Gloeodes pomigena|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma glöospóriumos gyümölcsrothadása|Alma glöospóriumos gyümölcsrothadása]] {{latin3|loeosporium album| G.perennans|G.fructigenum}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma leptotiriumos gyümölcsfoltossága|Alma leptotiriumos gyümölcsfoltossága]] {{latin|eptothyrium pomi|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma lisztharmat|Alma lisztharmat]] {{latin|Podosphaera leucotricha|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Az alma monilíniás betegsége|Az alma monilíniás betegsége]] {{latin|Monilinia fructigena|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma nektriás rákja|Alma nektriás rákja]] {{latin|Nectria galligena|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma penicilliumos gyümölcsrothadása|Alma penicilliumos gyümölcsrothadása]] {{latin|Penicillium expansum|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Almafa rozsdástapló|Almafa rozsdástapló]] {{latin|Inonotus hispidus|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma rozellíniás gyökérbetegsége|Alma rozellíniás gyökérbetegsége]] {{latin2|Rosellinia necatrix|Dematophora necatrix}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma röszlériás gyökérbetegsége|Alma röszlériás gyökérbetegsége]] {{latin|Roesleria pallida|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma szferopsziszos betegsége|Alma szferopsziszos betegsége]] {{latin|Sphaeropsis malorum|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma sztemfíliumos gyümölcsrothadása|Alma sztemfíliumos gyümölcsrothadása]] {{latin3|Diplodia mutila|Diplodia griffoni|Diplodia radiciperda}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma trihotéciumos gyümölcsrothadása|Alma trihotéciumos gyümölcsrothadása]] {{latin|Trichothecium roseum |}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Monília]] {{latin|Monilia fructigena|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma ventúriás varasodása]] {{latin|Venturia inaequalis|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma ventúriás varasodása|Alma ventúriás varasodása]] {{latin|Venturia inaequalis|}} <small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma facidellás rákja]] {{latin|Phacidiella discolor|}} small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Almafa-lisztharmat]] {{latin|Podosphaera leucotricha|}} small>Gombabetegség</small> #[[Tünethatározó/Alma söprűsödés|Alma söprűsödés]] {{latin|apple proliferation phytoplasma|}} <small>fitoplazma okozza</small> # [[Tünethatározó/Alma fapuhulás]] {{latin|Apple rubbery wood phytoplasma|}} <small>(Fitoplazmás betegség)</small> # [[Tünethatározó/Almafa seprűsödés]] {{latin|Candidatus Phytoplasma mali|}} <small>(Fitoplazmás betegség)</small> #[[Tünethatározó/Almamozaik]] {{latin2|Apple mosaic virus|Apple mosaic ilarvirus|(ApMV)}} #[[Tünethatározó/Almamozaik-vírus]] {{latin2|Apple mosaic virus|Apple mosaic ilarvirus|(ApMV)}} #[[Tünethatározó/Alma áglaposodás]] {{latin|Apple flat limbvírus|}} #[[Tünethatározó/Alma apró gyümölcsösség]] {{latin|Apple chat fruit vírus|}} #[[Tünethatározó/Alma csíkos mozaik]] {{latin|Apple line mosaic virus|}} #[[Tünethatározó/Alma csillagos gyümölcsrepedezettség]] {{latin|Apple star cracking vírus|}} #[[Tünethatározó/Alma gyümölcshéj parásodás]] {{latin|Apple rough skin vírus|}} #[[Tünethatározó/Alma gyűrűs foltosság]] {{latin|Apple ring spot vírus|}} #[[Tünethatározó/Alma kéreghasadás]] {{latin|Bark split vírus|}} #[[Tünethatározó/Alma rozettásodás]] {{latin|Apple rosette vírus|}} #[[Tünethatározó/Alma törpegyümölcsűség]] {{latin|Apple dwarf fruit vírus|}} #[[Tünethatározó/Alma vírusos klorózis]] {{latin|Apple chlorotic leaf spot trichovirus|}} #[[Tünethatározó/Alma vírusos söprűsödése]] {{latin|Aple witches broom vírus|}} #[[Tünethatározó/Alma zöld-gyűrűs foltosság]] {{latin|Apple green crinkle vírus|}} #[[Tünethatározó/Alma zöld foltosság]] {{latin|Apple green mottle vírus|}} #[[Tünethatározó/Alma zöld gyűrűs foltosság]] {{latin|Apple false string vírus|}} #[[Tünethatározó/Vírusos törpeszártagúság]] {{latin|Apple rosette virus|}} == Kártevői == #[[Tünethatározó/Almamoly|Almamoly]] {{latin|Cydia pomonella|}} #[[Tünethatározó/Kaliforniai pajzstetű|Kaliforniai pajzstetű]] {{latin|Quadraspidiotus perniciosus|}} #[[Tünethatározó/Közönséges teknős pajzstetű|Közönséges teknős pajzstetű]] ||''Parthenolecanium corni'' #[[Tünethatározó/Közönséges kagylós pajzstetű|Közönséges kagylós pajzstetű]] {{latin|Lepidosaphes ulmi|}} #[[Tünethatározó/Piros gyümölcsfa takácsatka|Piros gyümölcsfa takácsatka]] {{latin|Panonychus ulmi|}} #[[Tünethatározó/Közönséges takácsatka|Közönséges takácsatka]] {{latin|Tetranychus urticae|}} #[[Tünethatározó/Galagonya takácsatka|Galagonya takácsatka]] {{latin|Tetranychus viennensis|}} #[[Tünethatározó/Vértetű|Vértetű]] {{latin|Eriosoma lanigerum|}} #[[Tünethatározó/Zöld almalevéltetű|Zöld almalevéltetű]] {{latin|Aphis pomi|}} #[[Tünethatározó/Szürke almalevéltetű|Szürke almalevéltetű]] {{latin|Disaphis plantaginea|}} #[[Tünethatározó/Közönséges levélpirosító almalevéltetű|Közönséges levélpirosító almalevéltetű]] {{latin|Disaphis devecta|}} #[[Tünethatározó/Almalevél aknázómoly|Almalevél aknázómoly]] {{latin|Phyllonorichter blancardella|}} #[[Tünethatározó/Almalevél sátorosmoly|Almalevél sátorosmoly]] {{latin|Phyllonorichter corylifoliella|}} #[[Tünethatározó/Almalevél törpemoly|Almalevél törpemoly]] {{latin|Nepticula malella|}} #[[Tünethatározó/Lombosfa fehér moly|Lombos fa fehér moly]] {{latin|Leucoptera scitella|}} #[[Tünethatározó/Levélbarkók|Levélbarkók]] {{latin|Phyllobius sp.|}} #[[Tünethatározó/Bimbólikasztó bogár|Bimbólikasztó bogár]] {{latin|Anthonomus pomorum|}} #[[Tünethatározó/Üvegszárnyú almafalepke|Üvegszárnyú almafalepke]] {{latin|Synanthedon myopaeformis|}} #[[Tünethatározó/Almailonca|Almailonca]] {{latin|Adoxophyes reticulana|}} #[[Tünethatározó/Sodrómolyok|Sodrómolyok]] {{latin2|Pandemis|Recurvaria|-}} #[[Tünethatározó/Araszolók|Araszolók]] {{latin2|Operoptera brumata|Erannis spp.|-}} #[[Tünethatározó/Cserebogarak|Cserebogarak]] {{latin|Melolonthidae|}} == Kártevők == Az alma leggyakoribb kártevői [[Tünethatározó/Almamoly]] '''Kórokozó''' {{latin|Cydia pomonella|}} '''Kártétel''' :A molylárvák a magházig berágnak a termésbe, a magkezdeményekkel táplálkoznak, ürülékszemcsékkel töltik az üregeket. :A károsított gyümölcs lehullik. '''Fejlődés''' :2 nemzedéke van, tömeges rajzása május közepétől június végéig tart. ---- *[[Tünethatározó/Gyümölcsfalevél-zsákosmoly|Gyümölcsfalevél-zsákosmoly]] {{latin|Coleophora hemerobiella|-}} '''Kártétel''' :Fiatal korában foltaknát rág a tápnövény levelébe majd ezt felhasználva zsákot készít az epidermiszből, és ebben a zsákban telel át. A vegetációs időszakban a zsák anyagát eszi. A másodéves lárvák gyakran apró lyukakat rágnak a 20–30 mm-es gyümölcsbe, ami ezért torzan fejlődik. :Életciklusa kétéves, mindkétszer a hernyó telel át. A fiatal hernyó ehhez U alakú, az idősebb pedig hajlított zsákot formál magának. A lepkék júliusban, éjszaka rajzanak. A mesterséges fény vonzza őket. ---- Pajzstetvek [[Tünethatározó/Kaliforniai pajzstetű]] ''' '''Kórokozó:''' {{latin|Quadraspidiotus perniciosus|}} [[Tünethatározó/Közönséges teknős pajzstetű]] '''Kórokozó:''' {{latin|Parthenolecanium corni|-}} [[Tünethatározó/Közönséges kagylós pajzstetű]] '''Kórokozó:''' {{latin|Lepidosaphes ulmi|-}} '''Kártétel:''' :- Erős fertőzés esetén a fák növekedése gátolt. :- Szívogatásukkal csúcsszáradást, sőt teljes kipusztulást okozhatnak. :- Egyes fajták nemcsak a fás-, de a zöld részeken is károsítanak. :- A Kaliforniai pajzstetű a gyümölcsöt is megtámadja, szívogatásától piros "lázfoltok" alakulnak ki a gyümölcsön. '''Fejlődés:''' 2 nemzedéke van. '''Terjedés:''' szaporítóanyag, fertőzött ágakról a szárnyas alakok további növényeket is megfertőznek. = Takácsatkák = [[Tünethatározó/Piros gyümölcsfa takácsatka]] '''Kórokozó:''' {{latin|Panonychus ulmi|}} [[Tünethatározó/Közönséges takácsatka]] '''Kórokozó:''' {{latin|Tetranychus urticae|}} [[Tünethatározó/Galagonya takácsatka]] '''Kórokozó:''' {{latin|Tetranychus viennensis|}} '''Kártétel:''' :- Szívogatják a leveleket, melyek hamarabb elöregednek, kanalasodnak. :- Láthatók rajtuk az elszórtan elhelyezkedő szívásnyomok. :- Erős felszaporodásuk hatására a levelek lehullhatnak, így közvetve csökkenthetik a termésmennyiséget. Levéltetvek [[Tünethatározó/Vértetű]] '''Kórokozó:''' {{latin|Eriosoma lanigerum|}} '''Kártétel:''' :- A fás részeken szívogat, szövetburjánzást okoz. :- Az ágakon található fehér, vattaszerű viaszváladékáról felismerhető. :- Az igazi kártételt a gyökéren való szívogatással, a nyálában található mérgező anyag által okozott sejtburjánzással, ”vértetű-rákkal” okoz. '''Fejlődés:''' : sok nemzedékük van évente. : A lárva telel föld alatti vagy feletti részeken, gyökérnyaknál. '''Terjedés:''' : seb, tősarjak '''Védekezés:''' :- Tél végi egyedszám gyérítő permetezés. :- A nyár folyamán figyelembe kell venni a hasznos vértetűfürkész rajzási idejét, ilyenkor ne permetezzünk. [[Tünethatározó/Zöld almalevéltetű]] '''Kórokozó:''' {{latin|Aphis pomi|}} [[Tünethatározó/Szürke almalevéltetű]] '''Kórokozó:''' {{latin|Disaphis plantaginea|}} [[Tünethatározó/Közönséges levélpirosító almalevéltetű]] '''Kórokozó''' {{latin|Disaphis devecta|}} '''Kártétel:''' :- Szívogatják a leveleket, több évig tartó károsítása gyengíti a fát. :- A levélpirosító almalevéltetű kártétele könnyen felismerhető, mert a levél hosszirányban besodródik, megduzzad, élénk pirosra színeződik. :- A károsítás feletti rész elpusztul. :- A gyökereken, gyökérnyakon élő, telelőegyedek, itt is megvastagodásokat okoznak. '''Védekezés:''' :- Tél végi egyedszám gyérítő permetezés. :- A nyár folyamán figyelembe kell venni a vértetűfürkész rajzási idejét, ilyenkor ne permetezzünk. Aknázómolyok [[Tünethatározó/Almalevél aknázómoly|Almalevél aknázómoly]] '''Kórokozó:''' {{latin|Phyllonorichter blancardella|}} [[Tünethatározó/Almalevél sátorosmoly]] '''Kórokozó:''' {{latin|Phyllonorichter corylifoliella|}} [[Tünethatározó/Almalevél törpemoly]] '''Kórokozó:''' {{latin|Nepticula malella|}} [[Tünethatározó/Lombos fa fehér moly]] '''Kórokozó:''' {{latin|Leucoptera scitella|}} '''Kártétel:''' :- A lárvák a levéllemez bőrszövete alatt rágnak, különböző méretű és formájú aknákat készítenek. :- Nagy mértékű elszaporodás esetén a lombos fa fehér moly aknái a teljes levélfelületet beboríthatják. :- A levelek elszáradhatnak, lehullanak. Hosszútávon a fák gyengülnek, csökken a termésmennyiség. '''Terjedés:''' : A lombos fa fehér moly bábgubói a leszüretelt terméssel is elhurcolhatók. [[Tünethatározó/Levélbarkók]] '''Kórokozó:''' {{latin|Phyllobius sp.|}} '''Kártétel:''' :- A fakadó rügyeket, fiatal leveleket, virágbimbókat és a virágokat megrághatják. :- A leveleket csipkézik. [[Tünethatározó/Bimbólikasztó bogár]] '''Kórokozó:''' {{latin|Anthonomus pomorum|}} '''Kártétel:''' :- Az áttelelt bogarak érési táplálkozásuk során megrágják a rügyeket, azok pusztulását okozva. :- Petéiket a bimbókba helyezik. :- A kikelő lárvák a porzószálakat, portokokat, bibéket rágják, sziromleveleket hámozgatják. [[Tünethatározó/Üvegszárnyú almafalepke]] '''Kórokozó:''' {{latin|Synanthedon myopaeformis|}} '''Kártétel:''' :- A fiatal almaültetvények kártevője. :- A lepkék virágokon táplálkoznak, darázsra hasonlítanak. :- Fő tápnövénye az alma. :- A lárvák járatai a fás részekbe hatolnak, különösen gyakoriak a metszési felületeken, az oltás helyén vagy a vastagabb gallyak eltávolításakor ejtett sebek szélein keletkezett sebkalluszokban. '''Fejlődés:''' : Egész nyáron rajzik, 1 nemzedék / év. = Egyéb kártevők = [[Tünethatározó/Almailonca]] '''Kórokozó:''' {{latin|Adoxophyes reticulana|}} [[Tünethatározó/Sodrómolyok]] '''Kórokozó:''' {{latin2|Pandemis|Recurvaria|}} '''Kártétel:''' :- A kétnemzedékes fajok kártétele a jelentősebb: a hernyók megrágják a virágokat, leveleket, főleg a gyümölcsökön okoz kárt: szövedékkel egymáshoz erősített levelek alatt hámozgatják a gyümölcsöt, vagy rágnak bele. '''Fejlődés:''' : 2 nemzedék / év. '''Védekezés:''' :- Fontos a tavaszi lemosó permetezés, és a kétnemzedékes fajok miatt július és augusztusban 0,2 %-os [[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők|rovarölő szerrel]] permetezzük. [[Tünethatározó/Araszolók]] '''Kórokozó:''' {{latin2|Operoptera brumata|Erannis spp.|}} '''Kártétel:''' :- Az araszolóhernyó lyukat rág, átfúrja a duzzadt, kipattanó rügyeket, virágokat és fiatal, éretlen gyümölcsöket. :- Lombosodás után laza hálót szőnek a levelek köré. :- Szabálytalanul megrágott, átlyukasztott leveleket hagynak maguk után. '''Fejlődés:''' : 1 nemzedék / év, : a lepkék októberben rajzanak. '''Védekezés:''' :- A téli araszolók kártételét októbertől-decemberig, a lepkék rajzásakor akadályozhatjuk meg a fák törzsére erősített, hernyóenyvel bekent papírövvel. :- Rügypattanáskor [[Kertészet/Növényvédők/Rovarölők|rovarölő szerrel]] permetezzük. [[Tünethatározó/Talajlakó kártevők]] :- '''Májusi cserebogár''', :- '''Erdei cserebogár''', :- '''Kalló cserebogár''' '''Kórokozó:''' {{latin|Melolonthidae)'' '''Kártétel:''' :- A fiatal ültetvényeket veszélyezteti. :- A bogarak lárvája (pajor) a gyökereken táplálkozik. :- Fiatal növény esetén ez gátolja a fejlődést, növekedést. :- Az öntözött területeket kedvelik. :- A sorközök füvesítése vonzza őket. :- Erdők, gyomos, műveletlen területek közelsége fokozza a kártételt. '''Védekezés''' : </div> {{Kert-sbl}} </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} rotzuvo75evrlnzh0dhg3w8q77tx42r 0 139390 560597 560365 2026-09-12T07:11:54Z KeFe 20 560597 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Gesztenye]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px| ]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Dryocosmus kuriphilus|-}} : :Új jövevény Európában. :A szelídgesztenye Kínában őshonos kártevője. :2002-ben fedezték fel jelenlétét Torinó mellett Olaszországban. :A 3 mm hosszú nőstény darazsak feketék. :A 0,1-0,2 mm nagyságú fehér petéket június-augusztusban a fiatal hajtások rügyeibe rakja. :A peték 1 hónap alatt kikelnek, de fejlődésüket csak a rügyfakadáskor kezdik el: a fiatal hajtásokon, a levelek főerén 8-15 mm átmérőjű gubacsot képeznek, amelyben több lárva is élhet. :Ezzel jelentősen csökkentik hajtásképződést, több évig tartó erős fertőzés a fa pusztulását is eredményezheti. :A lárvák június-júliusban bábozódnak, a bábállapot 10 nap. :Az elszáradt gubacs több évig is a fán maradhat. '''Védekezés''' : </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat|Dryocosmus kuriphilus|{{SUBPAGENAME}} }} 64gxs17c4kw2r0bb24g40sbq7gvng69 560598 560597 2026-09-12T07:12:43Z KeFe 20 560598 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Tünethatározó]] [[Kategória:Növények károsítói]] [[Kategória:Gesztenye]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:Dryocosmus kuriphilus.jpg|bélyegkép|jobbra|200px| ]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Dryocosmus kuriphilus|-}} : :Új jövevény Európában. :A szelídgesztenye Kínában őshonos kártevője. :2002-ben fedezték fel jelenlétét Torinó mellett Olaszországban. :A 3 mm hosszú nőstény darazsak feketék. :A 0,1-0,2 mm nagyságú fehér petéket június-augusztusban a fiatal hajtások rügyeibe rakja. :A peték 1 hónap alatt kikelnek, de fejlődésüket csak a rügyfakadáskor kezdik el: a fiatal hajtásokon, a levelek főerén 8-15 mm átmérőjű gubacsot képeznek, amelyben több lárva is élhet. :Ezzel jelentősen csökkentik hajtásképződést, több évig tartó erős fertőzés a fa pusztulását is eredményezheti. :A lárvák június-júliusban bábozódnak, a bábállapot 10 nap. :Az elszáradt gubacs több évig is a fán maradhat. '''Védekezés''' : </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonscat|Dryocosmus kuriphilus|{{SUBPAGENAME}} }} pcadq67u61e5j8xi22hnenhji854zee 0 139421 560553 2026-09-11T23:14:25Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Ke…” 560553 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}} }} m8sqeljrq4qgsa85jabnn6rbkbzfsin 560554 560553 2026-09-11T23:15:22Z KeFe 20 560554 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}} }} a9cd8xyquhzue4ptlpuaewrynl1baab 560566 560554 2026-09-11T23:21:54Z KeFe 20 560566 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Rovarok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}} }} jp804xymi4s7kpedyxfb15460c8si5p 560575 560566 2026-09-11T23:27:08Z KeFe 20 560575 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Lasioptera rubi|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Rovarok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Lasioptera rubi|{{SUBPAGENAME}} }} b30g97szgctbhq3u361z7ngho8veb1l 560576 560575 2026-09-11T23:28:09Z KeFe 20 560576 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Lasioptera rubi adult Stephens 1846.png|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Lasioptera rubi|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Rovarok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Lasioptera rubi|{{SUBPAGENAME}} }} eyxwpy0vf9486z0i5izk8497zns8jms 560585 560576 2026-09-11T23:39:56Z KeFe 20 560585 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Lasioptera rubi adult Stephens 1846.png|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Lasioptera rubi|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : A málnán és a szedren okoz vesszőkártételt. A szárban táplálkozó lárvák a károsítás hatására féloldalas, gömbölyded, sérvszerű gubacsok jelennek meg. : A lárvák ezekben a gubacsokban telelnek át. : A legegyszerűbb védekezési mód ellenük, a károsított vesszők eltávolítása. : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Rovarok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Lasioptera rubi|{{SUBPAGENAME}} }} joxf6r82ngzzfhy4lk2du2prwzg6qua 560587 560585 2026-09-11T23:41:44Z KeFe 20 560587 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Lasioptera rubi adult Stephens 1846.png|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Lasioptera rubi|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : A málnán és a szedren okoz vesszőkártételt. A szárban táplálkozó lárvák a károsítás hatására féloldalas, gömbölyded, sérvszerű gubacsok jelennek meg. : A lárvák ezekben a gubacsokban telelnek át. : A legegyszerűbb védekezési mód ellenük, a károsított vesszők eltávolítása. </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Rovarok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Lasioptera rubi|{{SUBPAGENAME}} }} 69kfj92m90bdsh76uk2zmb90qb3fzjz 0 139422 560555 2026-09-11T23:16:15Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Akác-gubacsszúnyog]] 560555 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Akác-gubacsszúnyog]] fri04lz6kbabtxynhnnnrdi1brregq2 0 139423 560556 2026-09-11T23:16:53Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. :…” 560556 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}} }} a9cd8xyquhzue4ptlpuaewrynl1baab 560564 560556 2026-09-11T23:19:08Z KeFe 20 560564 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Mikiola fagi|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Mikiola fagi|{{SUBPAGENAME}} }} eqvf6kgkazgwpya74dr6ihvma4e2hej 560565 560564 2026-09-11T23:21:03Z KeFe 20 560565 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl::Mikiola fagi.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Mikiola fagi|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Rovarok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Mikiola fagi|{{SUBPAGENAME}} }} icxl11a1hvy64l1e80mkgiwq4aqmw32 0 139424 560557 2026-09-11T23:17:03Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. :…” 560557 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}} }} a9cd8xyquhzue4ptlpuaewrynl1baab 560570 560557 2026-09-11T23:23:28Z KeFe 20 560570 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Rovarok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}} }} jp804xymi4s7kpedyxfb15460c8si5p 0 139425 560558 2026-09-11T23:17:14Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. :…” 560558 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}} }} a9cd8xyquhzue4ptlpuaewrynl1baab 560571 560558 2026-09-11T23:24:13Z KeFe 20 560571 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Dasineura affinis|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Dasineura affinis|{{SUBPAGENAME}} }} 76tnl6u99m2wlv6uz9xr9kahegw402g 0 139426 560559 2026-09-11T23:17:24Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. :…” 560559 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}} }} a9cd8xyquhzue4ptlpuaewrynl1baab 560572 560559 2026-09-11T23:25:26Z KeFe 20 560572 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Contarinia negundifolia|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Contarinia negundifolia|{{SUBPAGENAME}} }} 2mv3hg3rge3tarilgofhtlxo5p66hwu 0 139427 560560 2026-09-11T23:17:34Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. :…” 560560 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}} }} a9cd8xyquhzue4ptlpuaewrynl1baab 560573 560560 2026-09-11T23:26:00Z KeFe 20 560573 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Dasineura gleditchiae|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Dasineura gleditchiae|{{SUBPAGENAME}} }} bouhw6r44wcxx5ov293e1up25x4g5lr 560574 560573 2026-09-11T23:26:30Z KeFe 20 560574 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:20120531 brno 3767.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Dasineura gleditchiae|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Dasineura gleditchiae|{{SUBPAGENAME}} }} ks0uo1ctw3ynirhe0r0pdq571v04qzv 0 139428 560561 2026-09-11T23:17:45Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. :…” 560561 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}} }} a9cd8xyquhzue4ptlpuaewrynl1baab 560567 560561 2026-09-11T23:22:16Z KeFe 20 560567 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Rovarok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}} }} jp804xymi4s7kpedyxfb15460c8si5p 560577 560567 2026-09-11T23:28:43Z KeFe 20 560577 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Monarthropalpus flavus|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Rovarok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Monarthropalpus flavus|{{SUBPAGENAME}} }} 8gujr50vena9v5acno7co5770r9wm7y 560578 560577 2026-09-11T23:31:17Z KeFe 20 560578 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Monarthropalpus buxi on Buxus sempervirens (31773034652).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Monarthropalpus flavus|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Rovarok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Monarthropalpus flavus|{{SUBPAGENAME}} }} qo6b0ja53hgyvpdipedk7avdw9xh5dy 0 139429 560562 2026-09-11T23:17:54Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. :…” 560562 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}} }} a9cd8xyquhzue4ptlpuaewrynl1baab 560568 560562 2026-09-11T23:22:38Z KeFe 20 560568 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Rovarok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}} }} jp804xymi4s7kpedyxfb15460c8si5p 560579 560568 2026-09-11T23:32:01Z KeFe 20 560579 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Dasineura brassicae|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Rovarok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Dasineura brassicae|{{SUBPAGENAME}} }} ml42onh49kfm7ybubn9bv7ysar7ol74 560580 560579 2026-09-11T23:32:31Z KeFe 20 560580 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Dasineura brassicae adult (24562493456).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Dasineura brassicae|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Rovarok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Dasineura brassicae|{{SUBPAGENAME}} }} gy7vh0qj8u3dy0scz9ghpoygy789zt4 0 139430 560563 2026-09-11T23:18:05Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. :…” 560563 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}} }} a9cd8xyquhzue4ptlpuaewrynl1baab 560569 560563 2026-09-11T23:22:58Z KeFe 20 560569 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Rovarok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}} }} jp804xymi4s7kpedyxfb15460c8si5p 560581 560569 2026-09-11T23:33:07Z KeFe 20 560581 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Putoniella marsupialis|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Rovarok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Putoniella marsupialis|{{SUBPAGENAME}} }} nud9ywql4q9m5d5n8nx6ql4uvt7kq8n 14 139431 560582 2026-09-11T23:34:20Z KeFe 20 Üres oldal létrehozva 560582 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 139432 560586 2026-09-11T23:40:34Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Málnavessző gubacsszúnyog]] 560586 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Málnavessző gubacsszúnyog]] p1x75f2t1jz2hka4s5cvmtunf1bcgq3 0 139433 560594 2026-09-12T06:40:11Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. :…” 560594 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : : : : </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}} }} a9cd8xyquhzue4ptlpuaewrynl1baab 560595 560594 2026-09-12T06:50:43Z KeFe 20 560595 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Gubacsszúnyogok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Asphondylia miki|-}} {{népies|gubacslegyek}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsélbe, a [[Állatok/Kétszárnyúak|kétszárnyúak]] rendjébe, és a [[Állatok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyogok]] családjába tartozó faj. : Több nemzedékes (2–3) faj, amelynek elő-bábja vagy lárvája telel át a talajra potyogott vagy a lucernán megmaradt gubacsokban. : Az 5–6 mm-es elő-báb tavasszal bábozódik. Az imágók május második felében, június elején napnyugta után rajzanak, s nektárt fogyasztanak. : Párosodás után a nőstények tojócsövükkel helyezik petéiket a hüvelykezdeményekbe vagy a még zöld hüvelybe. Egy hét múlva a lárva kikel, behatol a magkezdeménybe, ott táplálkozik Ennek következtében a hüvely nem tekeredik csigaformába, tülökszerűen megduzzad, és mag nem fejlődik benne. : A nyári generáció júliusban bábozódik, július–augusztusban repül, s az esetleges harmadik nemzedék megjelenése augusztus–szeptemberre tehető. Elszaporodását a meleg, csapadékos időjárás elősegíti, de a túl sok csapadék inkább kedvezőtlen. </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Rovarok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Asphondylia miki|{{SUBPAGENAME}} }} 0hgljqv3z2rbsyg7j3t01v45tftb4j6 0 139434 560596 2026-09-12T06:51:27Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Lucernahüvely-gubacsszúnyog]] 560596 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Lucernahüvely-gubacsszúnyog]] j7vkn8e70sqx20dn2ur0vyj3vlg287v 0 139435 560599 2026-09-12T07:13:13Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Tünethatározó/Szelídgesztenye-gubacsdarázs]] 560599 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Tünethatározó/Szelídgesztenye-gubacsdarázs]] g7vekbvcie24atwhbrosa6e4bzen72a 0 139436 560607 2026-09-12T08:30:42Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Fémdarazsak]] 560607 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Fémdarazsak]] 9d3uowjmqesoztjnertnzf13ft076d3