Wikiforrás huwikisource https://hu.wikisource.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.47.0-wmf.23 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikiforrás Wikiforrás-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita Szerző Szerző vita Oldal Oldal vita Index Index vita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Event Event talk 0 43957 103638 103225 2026-10-12T23:51:03Z ForeverFlying 12430 replacing image with superseded version 103638 wikitext text/x-wiki {{fej | szerző =[[:commons:Attila_Szervác|Szervác Attila]] | fordító = | cím = Az európai csoda születése és világa | alcím =egy '''libre art''' könyv | szakasz = II – 1490-1740 | előző = [[Az európai csoda születése és világa]] | következő = [[Az európai csoda születése és világa/3]] | megjegyzés = {{kiadás}} {{szövegminőség|96%}} }} Az Európai csoda tehát megszületett sok küzdelemmel, megmaradásra, és sok nehéz útkeresésre. Bár a középkor háborúi lezárultak, a lecsökkent erőforrások ellenére való megmaradásért még bő 200 évet küzdeni kellett, a korábban még valamennyire használható kereskedelmi utakat nem utolsó sorban az Ottomán Birodalom ekkorra már szinte teljesen megfojtotta Dél-Kelet-Ázsia felé, ezért az a XV. század folyamán az iránytű és a modernebb technika segítségével először a portugálok, majd a genovaiak és spanyolok próbálták pótolni az elsősorban India-felé kiesett útvonalakat. Az éppen csak megtalált új útvonalak természetesen nem hoztak azonnali bevételt, továbbfejlődési lehetőséget, a növekedésnek induló lakosság csökkenteni akarta a terheit, ez vezetett a radikális előreformáció, majd a reformáció által fémjelzett küzdelmekhez. Leonardo 1498-ban Milánóban megfestette az Utolsó vacsorát: [[File:The_Last_Supper_-_Leonardo_Da_Vinci_-_High_Resolution_32x16.jpg|800px]] Majd visszatért Firenzébe. Eközben Michelangelo főleg Rómában dolgozott, először a Piétán: [[File:Pieta_de_Michelangelo_-_Vaticano.jpg|800px]] Majd ő is visszatért egy rövid időre Firenzébe, hogy megalkossa a Dávidot, mielőtt visszatér Rómába. * 1502: Albrecht Dürer: Nyuszi [[File:Albrecht_Dürer_-_Hare,_1502_-_Google_Art_Project.jpg|800px]] * 1517: Martin Luther elindítja a reformációt és a protestáns művészetet. * 1525: Négyzetgyök jel: √ * 1537: Tiziano: Férfi sólyommal [[File:Tiziano,_uomo_col_falcone.jpg|800px]] *1543: Kopernikusz: Az égi pályák körforgásairól *1554: Mattei Bandello kiadja novelláskötetét *1558: Giambattista della Porta: Camera obscura *1566: Palestrina: Vestiva i colli *1567: A Tridenti zsinat elindítja a katolikus megújulást hozzájárulva a barokk előkészítéséhez, az ezt követő művek, főleg a zeneművek többségében már mutatnak is barokk hatásokat *1569: Lassus: Resonet in laudibus *1572: Luís Vaz de Camões,: A lusiadák *1572: Victoria: Motetták *1580: Byrd: My Ladye Nevells Booke *1582: Gergely-naptár *1583: Galilei: ingaóra, megbízható időmérés *1585: Cervantes: La galatea *1595: Rómeó és Júlia Bandello alapján –– Innentől már a barokk korstílus dominál –– *1597: Gabrieli: Canzon septim *1597: Jacopo Peri megírja az első operát *1601: Caravaggio: Emmausi vacsora, tér, nagyon erős fény-árnyék használat, a realizmus erős megjelenése: már egyértelműen barokk festmény annak lelki mélységéből [[File:1602-3_Caravaggio,Supper_at_Emmaus_National_Gallery,_London.jpg|800px]] *1607-1610: Monteverdi: L’Orfeo és Vespro della Beata Vergine *1610: Galilei 30-szoros teleszkópja *1614: Napier: logaritmus *1625: Descartes a ferences Mersenne iskolájába jár *1633: Rembrandt: Vihar a Galilea-tavon [[File:Rembrandt_Christ_in_the_Storm_on_the_Lake_of_Galilee.jpg|800px]] *1637: Descartes: Értekezés a módszerről: a Felvilágosodás kezdete *1640-: A kalkulus kibontakozásához vezető logaritmus fejlődése *1643: Hatalmas fejlődés indul a Napkirály udvarában *1657: Huygens ingaórája Galilei alapján *1659: Franciaország legyőzi Spanyolországot *1670: Molière-Lully: Az úrhatnám polgár, mérföldkő a balettban *1676-: A fénysebesség első megközelítő számításai csillagászati megfigyelések alapján (Rømer–Huygens) *1679: Leibniz bináris rendszere *1684: A kalkulus általános bevezetését Leibniz és Newton a klasszikus mechanikában viszi tovább *1687: Newton: Philosophiae Naturalis Principia Mathematica, röviden: Principia, azaz a Természetfilozófia (Természettudomány) Matematikai Alapjai). Nem csak a modern fizika (természettudomány) alapjait teszi le, hanem többek között a Napból kiszakadt kihűlő Földgolyóról is ír. [[File:Voyager Golden Record 110. Page of book (Newton, System of the World).png|800px]] *1707: Bach: Gottes Zeit ist die allerbeste Zeit, az első kantáta *1709: Cristofori elkészíti az első zongorát *~1720: Vivaldi megírja A négy évszakot *1721: Montesquieu: Perzsa levelek *1724: Bach: János-passió, 1731: Wachet auf [[File:Bach_-_cantata_140._1._chorus.ogg]] *1726: Swift: Gulliver [[File:Gulliver_u_Hvajninimů_-_Grandville.jpg|800px]] *1735: Linné: Systema Naturae qaxxs5v6wncbnxdv52fklbxklu24lnl