Wikiszótár huwiktionary https://hu.wiktionary.org/wiki/Wikisz%C3%B3t%C3%A1r:Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.47.0-wmf.21 case-sensitive Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikiszótár Wikiszótár-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita Függelék Függelékvita Index Indexvita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Event Event talk 0 5288 3524011 3520402 2026-09-25T19:22:28Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524011 wikitext text/x-wiki {{Infobox country | conventional_long_name = Hungary | common_name = Hungary | native_name = {{native name|hu|Magyarország}} | image_flag = Flag of Hungary.svg | image_coat = Coat of arms of Hungary.svg | symbol_width = 50px | national_motto = | national_anthem = {{native name|hu|"[[Himnusz]]"|italics=no}}<ref>{{cite web|url=http://magyarnews.org/news.php?viewStory=619|title=The Story Behind the Hungarian National Anthem|publisher=Jules S. Vállay|access-date=8 May 2017|archive-date=10 October 2017|archive-url=https://web.archive.org/web/20171010075407/http://magyarnews.org/news.php?viewStory=619|url-status=dead}}</ref><br />({{Langx|en|"Hymn"}})<br /><div style="display:inline-block;padding-top:0.4em;">[[File:Hungarian national anthem, performed by the United States Navy Band (1997 arrangement).mp3]]</div> | image_map = EU-Hungary.svg | map_caption = {{map caption |location_color=dark green |region=Europe |region_color=dark grey |subregion=the European Union |subregion_color=green |legend=EU-Hungary.svg}} | capital = [[Budapest]] | coordinates = {{Coord|47|26|N|19|15|E|type:city}} | largest_city = capital | official_languages = [[Hungarian language|Hungarian]]<ref name="Flaw" /> | ethnic_groups = {{unbulleted list |97.7% [[Hungarians|Hungarian]] |2.4% [[Romani people in Hungary|Romani]] |1.2% [[Germans of Hungary|German]] |1.3% [[Demographics of Hungary|other]] }} | ethnic_groups_year = 2022 census{{EFN|Multiple answer was available in the census, hence the total may add to more than 100%.}}{{EFN|Excludes the population who did not answer the question (13.7%)}} | religion_year = 2022 census | religion_ref = <ref name="Census2022-religion">{{cite web|title=A népesség vallás, felekezet és nemek szerint: népszámlálások 1930, 1949, 2001, 2011, 2022|trans-title=Population by religion, denomination and gender: censuses 1930, 1949, 2001, 2011, 2022|url=https://nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/vegleges-adatok/tablazatok/nsz2022-1.1.7.xlsx|publisher=[[Hungarian Central Statistical Office]]|date=26 September 2023|type=official statistics|format=XLSX file}}</ref> | religion = {{ublist |item_style=white-space:nowrap; |{{Tree list}} * 42.5% [[Christianity]] ** 27.5% [[Catholic Church in Hungary|Catholicism]] ** 15% other [[list of Christian denominations|Christian]] {{Tree list/end}} |40.1% no answer |16.1% [[irreligion]] |1.3% [[Religion in Hungary|others]]}} | demonym = [[Hungarians|Hungarian]] | government_type = [[Unitary parliamentary republic]] | leader_title1 = [[President of Hungary|President]] | leader_name1 = [[Tamás Sulyok]] | leader_title2 = [[Prime Minister of Hungary|Prime Minister]] | leader_name2 = [[Viktor Orbán]] | leader_title3 = [[List of speakers of the National Assembly (Hungary)|Speaker]] | leader_name3 = [[László Kövér]] | legislature = [[National Assembly (Hungary)|National Assembly]] | sovereignty_type = [[History of Hungary|Formation]] | established_event1 = [[Hungarian conquest of the Carpathian Basin]] | established_date1 = 862–895<ref name="Tortenelem 5">{{Cite book |url=https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/OH-TOR05TB__teljes.pdf |title=Történelem 5. az általános iskolások számára |publisher=Oktatási Hivatal (Hungarian Educational Authority) |year=2020 |isbn=978-615-6178-37-4 |pages=15, 112, 116, 137, 138, 141 |language=Hungarian |trans-title=History 5. for primary school students |access-date=22 September 2023 |archive-date=21 December 2023 |archive-url=https://web.archive.org/web/20231221015211/https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/OH-TOR05TB__teljes.pdf |url-status=dead }}</ref> | established_event2 = [[Principality of Hungary]] | established_date2 = 895<ref>{{cite book|title=Encyclopedia Americana: Heart to India|url=https://books.google.com/books?id=igzYAAAAMAAJ|volume=1|year=2006|publisher=Scholastic Library Pub.|isbn=978-0-7172-0139-6|page=581}}</ref> | established_event3 = [[Kingdom of Hungary|Christian Kingdom]] | established_date3 = 25 December 1000<ref>University of British Columbia. Committee for Medieval Studies, [https://books.google.com/books?id=xV7xAAAAMAAJ Studies in medieval and renaissance history], Committee for Medieval Studies, University of British Columbia, 1980, p. 159</ref> | established_event4 = [[Golden Bull of 1222]] | established_date4 = 24 April 1222 | established_event5 = {{nowrap|[[Battle of Mohács]]}} | established_date5 = 29 August 1526 | established_event6 = {{nowrap|[[Siege of Buda (1686)|Liberation of Buda]]}} | established_date6 = 2 September 1686 | established_event7 = {{nowrap|[[Hungarian Revolution of 1848|Revolution of 1848]]}} | established_date7 = 15 March 1848 | established_event8 = [[Austria-Hungary]] | established_date8 = 30 March 1867 | established_event9 = [[Treaty of Trianon]] | established_date9 = 4 June 1920 | established_event10 = [[History of Hungary#Third Republic (since 1989)|Third Republic]] | established_date10 = 23 October 1989 | area_km2 = 93,030<ref name=factbook>{{cite web|url=https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/hungary/|title=Hungary|publisher=CIA|work=The World Factbook|access-date=27 March 2014|accessdate=23 július 2025|archiveurl=https://web.archive.org/web/20210812150943/https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/hungary/|archivedate=12 augusztus 2021}}</ref> | area_rank = 108th | area_sq_mi = 35,919 <!--Do not remove per [[Wikipedia:Manual of Style/Dates and numbers|WP:MOSNUM]]--> | percent_water = 3.7<ref name=factbook/> | population_census_year = 2022 | population_census = 9,603,634<ref>{{cite web |url=https://nepszamlalas2022.ksh.hu/en/ |title=2022 Hungarian census |publisher=[[Hungarian Central Statistical Office]] (KSH) |website=www.ksh.hu |date=7 December 2023 |access-date=26 October 2024}}</ref> | population_estimate = {{DecreaseNeutral}} 9,584,627<ref>{{cite web |url=https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/en/nep0034.html |title=22.1.2.1. Resident population by sex, county and region, 1 January (annual series) |publisher=[[Hungarian Central Statistical Office]] (KSH) |website=www.ksh.hu |access-date=26 October 2024}}</ref> | population_estimate_year = January 2024 | population_estimate_rank = 95th | population_density_km2 = {{#expr: 9584627/93030 round 0}} | population_density_sq_mi = {{#expr: 9584627/35919 round 0}} <!--Do not remove per [[Wikipedia:Manual of Style/Dates and numbers|WP:MOSNUM]]--> | population_density_rank = 78th | GDP_PPP = {{increase}} $469.647 billion<ref name="IMFWEO.HU">{{cite web |url=https://www.imf.org/en/Publications/WEO/weo-database/2024/October/weo-report?c=944,&s=NGDPD,PPPGDP,NGDPDPC,PPPPC,&sy=2022&ey=2029&ssm=0&scsm=1&scc=0&ssd=1&ssc=0&sic=0&sort=country&ds=.&br=1 |title=World Economic Outlook Database, October 2024 Edition. (Hungary) |publisher=[[International Monetary Fund]] |website=www.imf.org |date=22 October 2024 |access-date=26 October 2024}}</ref> | GDP_PPP_year = 2025 | GDP_PPP_rank = 53rd | GDP_PPP_per_capita = {{increase}} $49,147<ref name="IMFWEO.HU" /> | GDP_PPP_per_capita_rank = 43rd | GDP_nominal = {{increase}} $245.619 billion<ref name="IMFWEO.HU" /> | GDP_nominal_year = 2025 | GDP_nominal_rank = 57th | GDP_nominal_per_capita = {{increase}} $25,703<ref name="IMFWEO.HU" /> | GDP_nominal_per_capita_rank = 49th | Gini = 29.0 <!--number only--> | Gini_year = 2023 | Gini_change = increase <!--increase/decrease/steady--> | Gini_ref = <ref name=eurogini>{{cite web|url=https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/tessi190/default/table?lang=en|title=Gini coefficient of equivalised disposable income – EU-SILC survey|publisher=[[Eurostat]]|website=ec.europa.eu|access-date=4 May 2024}}</ref> | Gini_rank = | HDI = 0.870 | HDI_rank = 46th | HDI_year = 2023<!-- Please use the year to which the data refers, not the publication year. --> | HDI_change = increase | HDI_ref = <ref name="UNHDR">{{Cite web |date=6 May 2025 |title=Human Development Report 2025 |url=https://hdr.undp.org/system/files/documents/global-report-document/hdr2025reporten.pdf|url-status=live |archive-url=https://web.archive.org/web/20250506051232/https://hdr.undp.org/system/files/documents/global-report-document/hdr2025reporten.pdf |archive-date=6 May 2025 |access-date=6 May 2025 |publisher=[[United Nations Development Programme]]}}</ref> | currency = [[Hungarian forint|Forint]] | currency_code = HUF | time_zone = [[Central European Time|CET]] | utc_offset = +1 | utc_offset_DST = +2 | time_zone_DST = [[Central European Summer Time|CEST]] | calling_code = [[Telephone numbers in Hungary|+36]] | patron_saint = [[Stephen I of Hungary|Saint Stephen]] | cctld = [[.hu]] }} {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Magyarország]] ---- '''Magyarország''' (hivatalos nevén: ''Magyar Köztársaság'') Közép-Európában található, földrajzilag a Kárpát-medencében helyezkedik el. Területe 93 030 négyzetkilométer, lakossága 2024-es becslések szerint körülbelül 9,6 millió fő. Az ország fővárosa '''Budapest''', hivatalos nyelve a magyar, amely a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik, és Európában egyedülálló. Magyarország parlamentáris köztársaság, amely 1989 óta demokratikus berendezkedésű. Tagja az '''Európai Uniónak''' (2004 óta), a '''NATO-nak''' (1999 óta), az ENSZ-nek, az OECD-nek és számos más nemzetközi szervezetnek. Az ország hivatalos fizetőeszköze a '''forint''' (HUF), bár tervek voltak az euró bevezetésére is. ----- <span id="földrajz"></span> == 2. Földrajz == <span id="domborzat-és-vízrajz"></span> === 2.1. Domborzat és vízrajz === Magyarország területének nagy része alföld, de északon és nyugaton hegyvidékek is megtalálhatók. A főbb domborzati egységek: * '''Alföld''': ide tartozik a '''Duna–Tisza köze''', a '''Tiszántúl''' és a '''Kisalföld'''. * '''Dunántúli-középhegység''': például a '''Bakony''', '''Vértes''', '''Gerecse'''. * '''Északi-középhegység''': benne található az ország legmagasabb pontja, a '''Kékes-tető''' (1014 m). A két legfontosabb folyó a '''Duna''' és a '''Tisza''', amelyek az országot három nagy részre osztják. Magyarország legnagyobb tava a '''Balaton''', amely Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava. További jelentős tavak: '''Velencei-tó''', '''Fertő tó'''. <span id="éghajlat"></span> === 2.2. Éghajlat === Magyarország éghajlata '''mérsékelt kontinentális'''. A tél hideg és fagyos (−5 – 0 °C), a nyár meleg (25–35 °C). Az éves csapadékmennyiség általában 500–700 mm, de regionálisan eltérő lehet. ----- <span id="történelem"></span> == 3. Történelem == <span id="a-kezdetektől-az-államalapításig"></span> === 3.1. A kezdetektől az államalapításig === A Kárpát-medencét a történelem során sok nép lakta: kelták, rómaiak (Pannonia provincia), germánok, hunok, avarok. '''A magyarok a 9. század végén''' (895 körül) a honfoglalás során telepedtek le a területen Árpád vezetésével. 1000-ben '''Szent István király''' megalapította a keresztény magyar államot, és megkoronázták, ezzel kezdődött a királyság története. <span id="középkor-és-török-hódoltság"></span> === 3.2. Középkor és török hódoltság === A középkorban Magyarország erős királysággá fejlődött, de a '''mohácsi csata''' (1526) után az ország három részre szakadt: * Török hódoltság (középső rész) * Habsburg uralom (nyugati rész) * Erdélyi Fejedelemség (keleti rész) <span id="habsburgok-reformkor-és-szabadságharc"></span> === 3.3. Habsburgok, reformkor és szabadságharc === A 17–18. században a Habsburg Birodalom részévé vált. A '''reformkorban''' (19. század első fele) jelentős politikai és kulturális fejlődés indult el, majd 1848–49-ben kitört a '''szabadságharc''', amelyet végül levertek. <span id="dualizmus-és-első-világháború"></span> === 3.4. Dualizmus és első világháború === 1867-ben létrejött az '''Osztrák–Magyar Monarchia''', amelyben Magyarország viszonylagos autonómiát kapott. Az első világháborúban a Monarchia vereséget szenvedett, és 1920-ban aláírták a '''trianoni békeszerződést''', amely az ország területének kétharmadát elcsatolta. <span id="második-világháború-és-kommunizmus"></span> === 3.5. Második világháború és kommunizmus === Magyarország a második világháborúban a tengelyhatalmak oldalán harcolt, de 1944-ben német, majd 1945-ben szovjet megszállás alá került. Ezután kommunista berendezkedés jött létre, 1956-ban pedig kitört az '''1956-os forradalom''', amelyet a szovjet hadsereg levert. <span id="rendszerváltás-és-eu-csatlakozás"></span> === 3.6. Rendszerváltás és EU-csatlakozás === 1989-ben békés forradalommal megbukott a kommunista rendszer, és kikiáltották a '''Magyar Köztársaságot'''. 2004-ben Magyarország belépett az '''Európai Unióba''', és azóta is parlamentáris demokrácia működik. ----- <span id="gazdaság"></span> == 4. Gazdaság == <span id="általános-jellemzők"></span> === 4.1. Általános jellemzők === Magyarország '''fejlett vegyes gazdasággal''' rendelkezik. A GDP nagy részét a szolgáltató szektor adja (pl. pénzügy, idegenforgalom), de jelentős az ipar is (autógyártás, elektronika). A mezőgazdaság kis részt képvisel, de hagyományosan fontos. <span id="ipar-és-export"></span> === 4.2. Ipar és export === Fő iparágak: * '''Gépjárműgyártás''' (Audi Győr, Mercedes Kecskemét, Suzuki Esztergom) * '''Elektronikai ipar''' (Samsung, Bosch, Flextronics) * '''Gyógyszeripar''' (Richter Gedeon, Egis) * '''Élelmiszeripar''' (Pick, Gyermelyi, Borsodi) Fő exportpartnerek: Németország, Ausztria, Szlovákia, Románia, Olaszország. <span id="mezőgazdaság"></span> === 4.3. Mezőgazdaság === Fő termények: búza, kukorica, napraforgó, árpa, alma, szőlő. Állattenyésztésben jelentős a sertés, baromfi, juh és szarvasmarha-tenyésztés. ----- <span id="politikai-rendszer"></span> == 5. Politikai rendszer == Magyarország parlamentáris köztársaság. Az államfő a '''köztársasági elnök''', akit az Országgyűlés választ 5 évre. A végrehajtó hatalom a '''miniszterelnök''' és kormánya kezében van. <span id="országgyűlés"></span> === 5.1. Országgyűlés === Egypalotás törvényhozó szerv, 199 képviselővel. A választás vegyes rendszerű (egyéni és listás szavazás). A politikai életben több párt vesz részt. <span id="igazságszolgáltatás"></span> === 5.2. Igazságszolgáltatás === A legfelsőbb bírói szerv a '''Kúria''', alkotmányos kérdésekben az '''Alkotmánybíróság''' dönt. A bírói függetlenség elve érvényesül, de időnként viták övezik a rendszer átláthatóságát és függetlenségét. ----- <span id="népesség-és-társadalom"></span> == 6. Népesség és társadalom == <span id="demográfia"></span> === 6.1. Demográfia === * Népesség: ~9,6 millió fő * Népességcsökkenés és elöregedés jellemző * Születési arány alacsony, halálozási arány viszonylag magas <span id="nemzetiségek"></span> === 6.2. Nemzetiségek === Az ország etnikailag viszonylag homogén, de élnek kisebbségek: * '''Roma''' (kb. 7%) * '''Németek''', '''szlovákok''', '''románok''', '''horvátok''', '''szerbek''', '''ukránok''', '''ruszinok''' <span id="vallás"></span> === 6.3. Vallás === * Római katolikus: ~37% * Református: ~11% * Evangélikus: ~2% * Nem vallásos: ~30% * Más vallások és felekezetek: kisebb arányban ----- <span id="kultúra"></span> == 7. Kultúra == <span id="irodalom"></span> === 7.1. Irodalom === Magyarország gazdag irodalmi hagyományokkal rendelkezik. Kiemelkedő alkotók: * '''Petőfi Sándor''' – forradalmi költő * '''Arany János''', '''József Attila''', '''Babits Mihály''', '''Kosztolányi Dezső''' * Kortársak: '''Krasznahorkai László''', '''Nádas Péter''', '''Esterházy Péter''' <span id="zene"></span> === 7.2. Zene === * Népzene: Kodály Zoltán és Bartók Béla gyűjtései révén ismert * Komolyzene: Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán * Könnyűzene: Omega, Illés, Tankcsapda, Halott Pénz <span id="képzőművészet-színház-film"></span> === 7.3. Képzőművészet, színház, film === * Festészet: Munkácsy Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar * Színház: Nemzeti Színház, Katona József Színház * Film: Szabó István, Jancsó Miklós, Nemes Jeles László (Oscar-díj 2016) ----- <span id="oktatás-és-tudomány"></span> == 8. Oktatás és tudomány == Az oktatás kötelező 16 éves korig. A rendszer három szintű: * Általános iskola (6–14 év) * Középiskola (gimnázium, szakközép, technikum) * Felsőoktatás (egyetemek, főiskolák) Fontos egyetemek: * '''Eötvös Loránd Tudományegyetem''' (ELTE) * '''Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem''' * '''Semmelweis Egyetem''' (orvostudomány) Tudományos élet kiemelkedő alakjai: * '''Bolyai János''' (nemeuklideszi geometria) * '''Eötvös Loránd''' (fizika) * '''Szent-Györgyi Albert''' (Nobel-díj a C-vitaminért) * '''Wigner Jenő''', '''Neumann János''', '''Harsányi János''' ----- <span id="turizmus"></span> == 9. Turizmus == Magyarország turisztikai szempontból népszerű célpont, évente több millió látogató érkezik. <span id="főbb-látványosságok"></span> === 9.1. Főbb látványosságok === * '''Budapest''': Parlament, Halászbástya, Gellért-hegy, Lánchíd, Szent István-bazilika * '''Balaton''': Siófok, Tihany, Badacsony * '''Hévíz''': gyógyfürdő * '''Hortobágy''': puszta, pásztorhagyományok * '''Eger''', '''Pécs''', '''Debrecen''', '''Győr''', '''Szeged''' <span id="gyógyturizmus"></span> === 9.2. Gyógyturizmus === Magyarország világhírű termálvizeiről és fürdőkultúrájáról ismert. Jelentős fürdők: * Széchenyi fürdő (Budapest) * Gellért fürdő (Budapest) * Hajdúszoboszló * Bükfürdő ----- <span id="gasztronómia"></span> == 10. Gasztronómia == A magyar konyha gazdag, fűszeres és jellegzetes. '''Főbb ételek:''' * Gulyásleves * Pörkölt * Halászlé * Töltött káposzta * Hortobágyi palacsinta '''Desszertek:''' * Dobostorta * Rákóczi túrós * Kürtőskalács * Bejgli '''Italok:''' * Pálinka (gyümölcspárlat) * Tokaji bor * Egri bikavér ----- <span id="sport"></span> == 11. Sport == Magyarország sok sikeres sportolóval és olimpiai hagyománnyal rendelkezik. * '''Vízilabda''': többszörös olimpiai bajnok * '''Úszás''': Hosszú Katinka, Egerszegi Krisztina * '''Kajak-kenu''': kiemelkedő eredmények * '''Labdarúgás''': Aranycsapat (Puskás Ferenc) Rendszeresen rendeznek nemzetközi sporteseményeket (pl. Formula 1 a Hungaroringen). ----- <span id="magyar-identitás-és-szimbólumok"></span> == 12. Magyar identitás és szimbólumok == * Zászló: piros-fehér-zöld sávos trikolór * Címer: koronás, kettős kereszt, hármas halom * Himnusz: Kölcsey Ferenc verse, Erkel Ferenc zenéje * Nemzeti ünnepek: ** Március 15. – 1848–49 emléke ** Augusztus 20. – Szent István ünnepe ** Október 23. – 1956-os forradalom emléknapja ----- <span id="összegzés"></span> == 13. Összegzés == Magyarország egy különleges történelmű, gazdag kulturális és természeti örökséggel rendelkező közép-európai ország. Nyelvileg egyedülálló, népe vendégszerető, hagyományai és modernitása egyaránt jelentős értéket képviselnek. Az ország egyszerre őrzi történelmi múltját és nyitott a jövő kihívásaira. {{engl}} g8im3znei35yy7rmvdg9htx7s1ls23o 0 5304 3524016 3523836 2026-09-25T20:06:18Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524016 wikitext text/x-wiki {{Infobox country | conventional_long_name = Kingdom of Thailand | common_name = Thailand | native_name = {{ubl|{{native name|th|ราชอาณาจักรไทย|italics=off}}|{{lang|en|Ratcha-anachak Thai}}}} | image_flag = Flag of Thailand.svg | image_coat = Garuda Emblem of Thailand.svg | symbol_type = Emblem | national_anthem = {{lang|th|เพลงชาติไทย}}<br />{{transliteration|th|[[Thai National Anthem|Phleng Chat Thai]]}}<br />"Thai National Anthem"{{parabr}}{{center|[[File:Thai National Anthem - US Navy Band.ogg]]}} | royal_anthem = {{lang|th|สรรเสริญพระบารมี}}<br />{{transliteration|th|[[Sansoen Phra Barami]]}}<br />"Glorify His Prestige"{{parabr}}{{center|[[File:Thai Royal Anthem - US Navy Band.ogg]]}} | image_map = {{Switcher|[[File:Thailand (orthographic projection).svg|upright=1.15|frameless]]|Show globe|[[File:Location Thailand ASEAN.svg|upright=1.15|frameless]]|Show ASEAN|default=1}} | map_caption = {{map caption |location_color= green |region=the [[Southeast Asia]] |region_color= none}} | image_map2 = {{maplink |frame=yes | frame-width=250 |frame-height=250 |frame-align=center | text= '''Thailand''' | type=line|id=Q869|stroke-width=2|stroke-colour=#000000|title=Thailand}} | capital = [[Bangkok]]{{Efn|Officially known in Thai as "Krung Thep Maha Nakhon"|group=infobox}} | coordinates = {{Coord|13|48|N|100|33|E|region:TH-10_type:city(8,300,000)}} | largest_city = capital | official_languages = [[Thai language|Thai]]<!--Note: Central Thai is also the national language. --><ref name="CIA">[https://web.archive.org/web/20210610164345/https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/thailand/ "Thailand"] {{Webarchive|url=https://web.archive.org/web/20210610164345/https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/thailand/|date=10 June 2021}}, ''The World Factbook''.</ref><!--Thai is the official language. English is a non-official secondary language.--> | languages = [[Central Thai language|Central Thai]], [[Isan language|Isan]], [[Northern Thai language|Lanna (Northern Thai)]], [[Southern Thai language|Dambro (Southern Thai)]], [[Karenic languages|Karen]], [[Kelantan-Pattani Malay|Pattani Malay]], [[Bangkok Malay]], [[Teochew dialect|Teochew]], [[Hokkien]] | languages_type = Spoken languages | languages_sub = yes | ethnic_groups = {{tree list}} * 80% [[Thai people|Thai]] ** 37% Thai (Central Thai) ** 25% [[Isan people|Thai Lao (Northeastern Thai)]] ** 8% [[Northern Thai people|Lanna (Northern Thai)]] ** 8% [[Southern Thai language|Dambro (Southern Thai)]] ** 2% (Western Thai) * 12% [[Thai Chinese]] * 4% [[Northern Khmer people|Khmer]] * 4% [[Thai Malays|Malays]] {{tree list/end}} | religion = {{tree list}} * 93.46% [[Buddhism in Thailand|Buddhism]] * 5.37% [[Islam in Thailand|Islam]] * 1.13% [[Christianity in Thailand|Christianity]] * 0.03% [[Religion in Thailand|other]] {{tree list/end}} | religion_ref = <ref name=":0"/> | religion_year = 2018 census | demonym = [[Thai people|Thai]] | government_type = Unitary [[parliamentary constitutional monarchy]]{{Efn|[[Constitution of Thailand]] is called "Democratic form of Government with the King as Head of State"|group=infobox}} | leader_title1 = [[Monarchy of Thailand|Monarch]] | leader_name1 = [[Vajiralongkorn]] (Rama X) | leader_title2 = [[Prime Minister of Thailand|Prime Minister]] | leader_name2 = [[Paetongtarn Shinawatra]] (suspended)<br>[[Phumtham Wechayachai]] (acting) | legislature = [[National Assembly of Thailand|National Assembly]] | upper_house = [[Senate of Thailand|Senate]] | lower_house = [[House of Representatives (Thailand)|House of Representatives]] | sovereignty_type = [[History of Thailand|Formation]] | established_event1 = [[Sukhothai Kingdom]] | established_date1 = 1238–1438 | established_event2 = [[Ayutthaya Kingdom]] | established_date2 = 1351–1767 | established_event3 = [[Thonburi Kingdom]] | established_date3 = 1767–1782 | established_event4 = [[Rattanakosin Kingdom]] | established_date4 = 6 April 1782 | established_event9 = {{nowrap|[[Siamese revolution of 1932|Constitutional monarchy]]}} | established_date9 = 24 June 1932 | established_event10 = {{nowrap|[[Constitution of Thailand|Current constitution]]}} | established_date10 = 6 April 2017 | area_km2 = 513,120 | area_rank = 50th | area_sq_mi = 198,115 <!--Do not remove per [[WP:Manual of Style/Dates and numbers]]--> | percent_water = {{nowrap|0.4 (2,230 km{{smallsup|2}})}} | population_estimate = {{IncreaseNeutral}} 65,975,198<ref>{{cite web |title=Population statistics of the civil registration (monthly) |url=https://stat.bora.dopa.go.th/stat/statnew/statMONTH/statmonth/#/mainpage |accessdate=2025-07-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20250224093538/https://stat.bora.dopa.go.th/stat/statnew/statMONTH/statmonth/#/mainpage |archivedate=2025-02-24}}</ref> | population_estimate_year = 2024 | population_estimate_rank = 22nd | population_census = 64,785,909<ref>National Statistics Office, [http://popcensus.nso.go.th/doc/8-thailand%20census.doc "100th anniversary of population censuses in Thailand: Population and housing census 2010: 11th census of Thailand"]. {{in lang|th}} {{webarchive |url=https://web.archive.org/web/20120712002347/http://popcensus.nso.go.th/doc/8-thailand%20census.doc |date=12 July 2012}}. popcensus.nso.go.th.</ref> | population_census_year = 2010 | population_census_rank = 21st | population_density_km2 = 132.1 | population_density_sq_mi = 342 <!--Do remove per [[WP:Manual of Style/Dates and numbers]]--> | population_density_rank = 88th | GDP_PPP = {{increase}} $1.850 trillion<ref>{{cite web |title=World Economic Outlook Database, April 2025 |url=https://www.imf.org/en/Publications/WEO/weo-database/2025/april |language=en}}</ref> | GDP_PPP_year = 2025 | GDP_PPP_rank = 22nd | GDP_PPP_per_capita = {{increase}} $26,320<ref>{{cite web |title=World Economic Outlook Database, April 2025 |url=https://www.imf.org/en/Publications/WEO/weo-database/2025/april |language=en}}</ref> | GDP_PPP_per_capita_rank = 75th | GDP_nominal = {{increase}} $546.220 billion<ref>{{cite web |title=World Economic Outlook Database, April 2025 |url=https://www.imf.org/en/Publications/WEO/weo-database/2025/april |language=en}}</ref> | GDP_nominal_year = 2025 | GDP_nominal_rank = 29th | GDP_nominal_per_capita = {{increase}} $7,770<ref>{{cite web |title=World Economic Outlook Database, April 2025 |url=https://www.imf.org/en/Publications/WEO/weo-database/2025/april |language=en}}</ref> | GDP_nominal_per_capita_rank = 94th | Gini = 35.1 <!--number only--> | Gini_year = 2021 | Gini_change = increase <!--increase/decrease/steady--> | Gini_ref = <ref>{{cite web |title=Gini Index |url=https://data.worldbank.org/indicator/SI.POV.GINI/ |url-status=live |archive-url=https://web.archive.org/web/20180727172441/https://data.worldbank.org/indicator/SI.POV.GINI |archive-date=27 July 2018 |access-date=12 August 2021 |publisher=World Bank}}</ref> | HDI = 0.798 <!--number only--> | HDI_year = 2023<!-- Please use the year to which the data refers, not the publication year--> | HDI_change = decrease<!--increase/decrease/steady--> | HDI_ref = <ref name="UNHDR">{{Cite web |date=6 May 2025 |title=Human Development Report 2025 |url=https://hdr.undp.org/system/files/documents/global-report-document/hdr2025reporten.pdf|url-status=live |archive-url=https://web.archive.org/web/20250506051232/https://hdr.undp.org/system/files/documents/global-report-document/hdr2025reporten.pdf |archive-date=6 May 2025 |access-date=6 May 2025 |publisher=[[United Nations Development Programme]] |language=en}}</ref> | HDI_rank = 76th | currency = [[Thai baht]] (฿) | currency_code = THB | time_zone = [[UTC+07:00|ICT]] | utc_offset = +7 | date_format = dd/mm/yyyy ([[Thai solar calendar|BE]]) | drives_on = left | calling_code = [[Telephone numbers in Thailand|+66]] | cctld = {{hlist|[[.th]]|[[.ไทย]]}} | footnotes = {{notelist}} }} {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Thaiföld]] ---- '''Thaiföld''' (hivatalos nevén: Thaiföldi Királyság – ''Ratcha Anachak Thai'') Délkelet-Ázsiában található, trópusi ország, amely gazdag történelmi örökséggel, sokszínű kultúrával, lenyűgöző természeti tájakkal és dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezik. A thai nép büszke függetlenségére: Thaiföld az egyetlen olyan ország a térségben, amely '''sosem volt gyarmatosítva'''. Ez hozzájárult egyedi identitásához, amely ötvözi az ősi buddhista hagyományokat, a királyság intézményét és a modern gazdaság erőteljes jelenlétét. ----- <span id="földrajz-és-éghajlat"></span> === '''Földrajz és éghajlat''' === Thaiföld Délkelet-Ázsiában helyezkedik el, határos Mianmarral (Burma), Laosszal, Kambodzsával és Malajziával. Területe mintegy '''513 000 km²''', ezzel a világ 50 legnagyobb országa közé tartozik. A táj rendkívül változatos: * '''Északon''' hegyvidék található, sűrű dzsungelekkel és folyóvölgyekkel. * '''Középső része''' a termékeny síkság, amely a '''Chao Phraya-folyó''' mentén fekszik – ez Thaiföld „rizses kosara”. * '''Kelet-Thaiföld''' (Isan) dombosabb és szárazabb. * '''Dél-Thaiföld''' keskeny földnyelv, amelyet trópusi tengerpartok és szigetek szegélyeznek az '''Andamán-tenger''' és a '''Thai-öböl''' partján. Az ország éghajlata '''trópusi monszun''' típusú: forró, párás, három évszakkal – meleg, esős és hűvös időszak váltakozik. A hőmérséklet egész évben 25–35 °C között alakul. ----- <span id="történelem"></span> === '''Történelem''' === Thaiföld történelme több királyság váltakozásából áll, melyek közül a legfontosabbak: * '''Sukhothai Királyság (1238–1438)''': az első független thai állam, amely a thai írásrendszer és a klasszikus buddhizmus bölcsője lett. * '''Ayutthaya Királyság (1350–1767)''': regionális nagyhatalommá vált, jelentős külkereskedelmi kapcsolatokkal, de 1767-ben a burmai seregek elpusztították. * '''Thonburi Királyság (1767–1782)''': rövid életű, de fontos átmeneti időszak. * '''Rattanakosin Királyság (1782–napjainkig)''': fővárosa '''Bangkok''' lett, és máig tartó dinasztikus folyamatot indított el. A 19–20. században Thaiföld '''ügyes diplomáciával''' kerülte el az európai gyarmatosítást. IV. és V. Ráma (Mongkut és Chulalongkorn király) reformjai modernizálták az országot. 1932-ben abszolút monarchiából '''alkotmányos monarchiává''' vált. A 20. században katonai puccsok, alkotmányválságok és polgári kormányzatok váltogatták egymást. A királyi család, különösen '''IX. Ráma (Bhumibol Adulyadej király)''', rendkívül népszerű és stabilizáló tényező maradt. ----- <span id="politika"></span> === '''Politika''' === Thaiföld '''alkotmányos monarchia''', élén a királlyal (jelenleg '''X. Ráma – Maha Vajiralongkorn'''), akinek szerepe hivatalosan reprezentatív, de szimbolikusan rendkívül erős. Az ország politikai rendszere gyakran '''instabil''': * Gyakoriak a '''katonai puccsok''' (pl. 2006-ban, 2014-ben). * Időszakosan működnek a demokratikus választások, de ezek után gyakran jönnek vissza a katonai vagy autoriter kormányok. * Jelentős politikai feszültségek vannak a '''„vörös ingesek”''' (vidéki, Thaksin-párti tömegek) és a '''„sárga ingesek”''' (városi, monarchista, elitista csoportok) között. A '''sajtószabadság''' és '''véleménynyilvánítás''' jogai korlátozottak, különösen a '''királyi család bírálata súlyosan büntethető''' (a lèse-majesté törvény alapján). ----- <span id="gazdaság"></span> === '''Gazdaság''' === Thaiföld gazdasága az '''újonnan iparosodott országok''' közé tartozik. Főbb jellemzői: * '''Ipar''': autógyártás (különösen japán cégek), elektronika, feldolgozóipar. * '''Mezőgazdaság''': rizs, kaucsuk, cukornád, gyümölcsök. Thaiföld sokáig a világ legnagyobb rizsexportőre volt. * '''Idegenforgalom''': Thaiföld a világ egyik leglátogatottabb országai közé tartozik, évente több mint 30 millió turistával. Fő célpontok: Bangkok, Phuket, Chiang Mai, Pattaya, Ko Samui. A gazdasági fejlődés ellenére nagy '''jövedelmi különbségek''' vannak Bangkok és a vidéki térségek között. A COVID-19 világjárvány súlyosan érintette az idegenforgalmat. ----- <span id="népesség-és-társadalom"></span> === '''Népesség és társadalom''' === Thaiföld lakossága kb. '''70 millió fő'''. A lakosság túlnyomó többsége '''thai''' nemzetiségű, de jelentős kínai, maláj, khmer, laoszi és hegyi törzsi kisebbségek is élnek az országban. '''Nyelv''': a hivatalos nyelv a '''thai''', saját írásrendszerrel. A helyi nyelvek, dialektusok (pl. isan, északi thai) is használatosak. Az angol elterjedt a turizmusban és üzleti életben. '''Vallás''': * A lakosság kb. '''95%-a theraváda buddhista''' – a vallás mélyen átitatja a mindennapokat. * Jelen van az '''iszlám''' (főként dél-Thaiföldön), kereszténység és animista hiedelmek is. '''Társadalom''': a thai kultúrában fontos a '''tisztelet''' (különösen az idősebbek és a királyi család iránt), a '''konfliktuskerülés''', valamint a '''mosoly''' (Thaiföldet gyakran nevezik a „mosoly országának”). ----- <span id="kultúra-és-művészet"></span> === '''Kultúra és művészet''' === A thai kultúra gazdag és sokrétű: * '''Buddhista templomok''' (wat): szinte minden településen megtalálhatók. A legismertebbek: Wat Phra Kaew (Smaragd Buddha), Wat Arun. * '''Thai tánc és színház''': hagyományos kosztümök, maszkos táncok (khon), mitológiai történetek feldolgozása. * '''Thai konyha''': világhírű a '''csípős, savanykás és édes ízek''' kombinációjával. Népszerű fogások: ''pad thai'', ''tom yum'', ''green curry'', ''mango sticky rice''. * '''Thai újév (Songkran)''': április közepén ünneplik vízlocsolással – spirituális tisztulás és örömünnep. ----- <span id="turizmus"></span> === '''Turizmus''' === Thaiföld a világ egyik legismertebb úti célja. Népszerűsége az alábbiakon alapul: * '''Tengerpartok és szigetek''': Phuket, Phi Phi-szigetek, Ko Samui, Krabi. * '''Kulturális örökség''': Sukhothai, Ayutthaya történelmi városai. * '''Városok''': Bangkok (a modern és tradicionális ötvözete), Chiang Mai (északi kultúra), Pattaya (éjszakai élet). * '''Spirituális utazás''': buddhista elvonulások, meditációs központok. * '''Egészségturizmus''': thai masszázs, wellness, fogászat, plasztikai sebészet. ----- <span id="modern-kihívások"></span> === '''Modern kihívások''' === Bár Thaiföld sok szempontból sikeres ország, több kihívással is küzd: * '''Politikai instabilitás''' és katonai befolyás. * '''Korrupció és igazságszolgáltatási problémák'''. * '''Környezetvédelem''': tengerparti túlterheltség, műanyagszennyezés, erdőirtás. * '''Emberi jogok''': a véleményszabadság, LMBTQ-jogok és etnikai kisebbségek helyzete vitatott. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === '''Thaiföld''' egyedülálló ötvözete a hagyományos kultúrának és a modernizációnak. Gazdag történelme, spirituális mélysége, vendégszerető népe és lenyűgöző tájai révén a világ egyik legkedveltebb úti célja. Miközben gazdaságilag dinamikusan fejlődik, politikai és társadalmi szinten folyamatosan keresi az egyensúlyt a múlt és a jövő között. Ahogy a thai mondás tartja: '''„Mai pen rai”''' – „semmi gond” – ez jól tükrözi a thai nép nyugodt, derűs életfelfogását, ami évszázadok óta segíti őket túlélni a történelem viharaiban. {{engl}} ffb1c3oro0j93cztyijv8nrcdwnu7z9 4 16706 3524009 3523987 2026-09-25T12:48:32Z MediaWiki message delivery 11808 /* Your feedback wanted: Remove (Language link added:) and similar edits from Special:RecentChanges */ (új szakasz) 3524009 wikitext text/x-wiki {{Wikiszótár:Társalgó/fejrész}} __NEWSECTIONLINK__ {{archívum | *[[/Archívum01|2006.11.18. - 2007.09.30.]] *[[/Archívum02|2007.10.01. - 2008.06.21.]] *[[/Archívum03|2008.06.22. - 2009.03.31.]] *[[/Archívum04|2009.04.01. - 2011.02.01.]] *[[/Archívum05|2011.02.02. - 2013.07.04.]] *[[/Archívum06|2013.07.05. - 2016.03.01.]] *[[/Archívum07|2016.03.02. - 2018.09.30.]] *[[/Archívum08|2018.10.01. - 2020.11.30.]] *[[/Archívum09|2022.12.07. - 2023.10.09.]] *[[/Archívum10|2023.10.17. - 2025.11.20.]] }} == Héber ASCII approximation és Gimatria == Sziasztok! Szeretnék az angol és a magyar Wiktionarybe a héber szavak esetében két új fejezetet írni: ASCII approximation ([[wikipedia:en:lynx_(browser)|lynx]] bömngésző), és [[wikipedia:en:gematria|gimatria]]. Írtam JavaScriptet, amely &lt;dl&gt; elem .ASCII_approximation, illetve .gimatria osztály (class attribútum) esetén a &lt;dt&gt; elemből kiszámolja a megfelelő &lt;dd&gt; elemet. https://zamarim.github.io/♀/דיקלה/הוא_כותב_לי_מאמי/ [[wikipedia:hu:user:grin|Grin]] és [[wikipedia:hu:user:boro|Boro]] is azt mondta, hogy a JavaScriptet át kell írni Lua nyelvre. [[Szerkesztő:Holes Ádám|Holes Ádám]] ([[Szerkesztővita:Holes Ádám|vita]]) 2025. december 1., 21:23 (CET) :Szia! :Amikor beszéltünk akkor az angol nyelvű Wiktionary-t említettem, [[:en:Wiktionary:Grease pit|ott van külön műszaki társalgó]], és aktívabb is a közösség mint itt. Érdemesebb ott felvetned ezt. ~ [[User:Boro|Boro]] 2026. január 15., 01:11 (CET) == Thank You for Last Year – Join Wiki Loves Ramadan 2026 == Dear Wikimedia communities, We hope you are doing well, and we wish you a happy New Year. ''Last year, we captured light. This year, we’ll capture legacy.'' In 2025, communities around the world shared the glow of Ramadan nights and the warmth of collective iftars. In 2026, ''Wiki Loves Ramadan'' is expanding, bringing more stories, more cultures, and deeper global connections across Wikimedia projects. We invite you to explore the ''Wiki Loves Ramadan 2026'' [[m:Special:MyLanguage/Wiki Loves Ramadan 2026|Meta page]] to learn how you can participate and [[m:Special:MyLanguage/Wiki Loves Ramadan 2026/Participating communities|sign up]] your community. 📷 ''Photo campaign on '' [[c:Special:MyLanguage/Commons:Wiki Loves Ramadan 2026|Wikimedia Commons]] If you have questions about the project, please refer to the FAQs: * [[m:Special:MyLanguage/Wiki Loves Ramadan/FAQ/|Meta-Wiki]] * [[c:Special:MyLanguage/Commons:Wiki Loves Ramadan/FAQ|Wikimedia Commons]] ''Early registration for updates is now open via the '''[[m:Special:RegisterForEvent/2710|Event page]]''''' ''Stay connected and receive updates:'' * [https://t.me/WikiLovesRamadan Telegram channel] * [https://lists.wikimedia.org/postorius/lists/wikilovesramadan.lists.wikimedia.org/ Mailing list] We look forward to collaborating with you and your community. '''The Wiki Loves Ramadan 2026 Organizing Team''' 2026. január 16., 20:45 (CET) <!-- Az üzenetet User:ZI Jony@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Distribution_list/Non-Technical_Village_Pumps_distribution_list&oldid=29879549 helyen található lista használatával --> == Éves felülvizsgálat: Általános viselkedési szabályzat és a végrehajtási irányelvek == <section begin="announcement-content" /> Azért írok, hogy tájékoztassalak: most megnyílt az ''Általános viselkedési szabályzat'' és a végrehajtási irányelvek éves felülvizsgálati időszaka. 2026. február 9-ig tehetsz javaslatokat a módosításokra. Ez az éves felülvizsgálat több lépésből álló folyamatának első állomása. [[m:Special:MyLanguage/Universal Code of Conduct/Annual review/2026|További információkért és a megbeszéléshez történő csatlakozáshoz látogasd meg az UCoC Meta-oldalát]]. <div lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr"> The [[m:Special:MyLanguage/Universal Code of Conduct/Coordinating Committee|Universal Code of Conduct Coordinating Committee]] (U4C) is a global group dedicated to providing an equitable and consistent implementation of the UCoC. This annual review was planned and implemented by the U4C. For more information and the responsibilities of the U4C, [[m:Special:MyLanguage/Universal Code of Conduct/Coordinating Committee/Charter|you may review the U4C Charter]]. </div> <div lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr"> Please share this information with other members in your community wherever else might be appropriate. </div> <div lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr"> -- In cooperation with the U4C, [[m:User:Keegan (WMF)|Keegan (WMF)]] ([[m:User talk:Keegan (WMF)|talk]]) </div><section end="announcement-content" /> 2026. január 19., 22:02 (CET) <!-- Az üzenetet User:Keegan (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Distribution_list/Global_message_delivery&oldid=29905753 helyen található lista használatával --> == Action Required: Update templates/modules for electoral maps (Migrating from P1846 to P14226) == Hello everyone, This is a notice regarding an ongoing data migration on Wikidata that may affect your election-related templates and Lua modules (such as <code>Module:Itemgroup/list</code>). '''The Change:'''<br /> Currently, many templates pull electoral maps from Wikidata using the property [[:d:Property:P1846|P1846]], combined with the qualifier [[:d:Property:P180|P180]]: [[:d:Q19571328|Q19571328]]. We are migrating this data (across roughly 4,000 items) to a newly created, dedicated property: '''[[:d:Property:P14226|P14226]]'''. '''What You Need To Do:'''<br /> To ensure your templates and infoboxes do not break or lose their maps, please update your local code to fetch data from [[:d:Property:P14226|P14226]] instead of the old [[:d:Property:P1846|P1846]] + [[:d:Property:P180|P180]] structure. A [[m:Wikidata/Property Migration: P1846 to P14226/List|list of pages]] was generated using Wikimedia Global Search. '''Deadline:'''<br /> We are temporarily retaining the old data on [[:d:Property:P1846|P1846]] to allow for a smooth transition. However, to complete the data cleanup on Wikidata, the old [[:d:Property:P1846|P1846]] statements will be removed after '''May 1, 2026'''. Please update your modules and templates before this date to prevent any disruption to your wiki's election articles. Let us know if you have any questions or need assistance with the query logic. Thank you for your help! [[User:ZI Jony|ZI Jony]] using [[Szerkesztő:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]] ([[Szerkesztővita:MediaWiki message delivery|vita]]) 2026. április 3., 19:11 (CEST) <!-- Az üzenetet User:ZI Jony@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Distribution_list/Non-Technical_Village_Pumps_distribution_list&oldid=29941252 helyen található lista használatával --> == Request for comment (global AI policy) == <bdi lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr"> Apologies for writing in English. {{int:Please-translate}} A [[:m:Requests for comment/Artificial intelligence policy|request for comment]] is currently being held to decide on a global AI policy. {{int:Feedback-thanks-title}} [[Szerkesztő:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]] ([[Szerkesztővita:MediaWiki message delivery|vita]]) 2026. április 26., 02:58 (CEST) </bdi> <!-- Az üzenetet User:Codename Noreste@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Distribution_list/Global_message_delivery&oldid=30424282 helyen található lista használatával --> == <span lang="en" dir="ltr">Vote now in the 2026 U4C election</span> == <div lang="en" dir="ltr"> <section begin="announcement-content" /> Eligible voters are asked to participate in the 2026 [[m:Special:MyLanguage/Universal_Code_of_Conduct/Coordinating_Committee|Universal Code of Conduct Coordinating Committee]] election. More information–including an eligibility check, voting process information, candidate information, and a link to the vote–are available on Meta at the [[m:Special:MyLanguage/Universal_Code_of_Conduct/Coordinating_Committee/Election/2026|2026 Election information page]]. The vote closes on 2 June 2026 at [https://zonestamp.toolforge.org/1780358400 00:00 UTC]. Please vote if your account is eligible. Results will be available by 14 June 2026. -- In cooperation with the U4C,<section end="announcement-content" /> </div> [[m:User:Keegan (WMF)|Keegan (WMF)]] ([[m:User talk:Keegan (WMF)|talk]]) 2026. május 27., 19:15 (CEST) <!-- Az üzenetet User:Keegan (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Distribution_list/Global_message_delivery&oldid=30513860 helyen található lista használatával --> == RFC about AI-generated content in Wikimedia Commons == <bdi lang="en" dir="ltr">Apologies for writing in English, please help translate this message to your language. You are invited to participate in a [[c:Commons:Requests for comment/Policy update for AI content|request for comment on Wikimedia Commons about a policy update for AI content]]. This may affect files that are uploaded to Wikimedia Commons for use on this project. Thank you. [[m:User:Codename Noreste|Codename Noreste]] ([[m:User talk:Codename Noreste|vitalap]])</bdi> 2026. június 23., 19:12 (CEST) <!-- Az üzenetet User:Codename Noreste@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Distribution_list/Global_message_delivery&oldid=30513860 helyen található lista használatával --> == <span lang="en" dir="ltr">Deployment of Legal and Safety Contacts Link in the Footer of Your Wiki</span> == <div lang="en" dir="ltr"> <section begin="Message"/> '''Legal & Safety Contacts''' Hello community, the Wikimedia Foundation has provided a [[wmf:Special:MyLanguage/Legal:Wikimedia Foundation Legal and Safety Contact Information|single legal and safety contact page]], to be linked in the footer of your wiki, to ensure access to accurate legal information. This is a regulatory requirement. We have already rolled out links to English, German, Italian, Spanish and other wikis and we will deploy to your wiki soon. [[m:Special:MyLanguage/Wikimedia_Foundation_Legal_and_Safety_Contacts_FAQ|Please read more on the project page]] and leave any comments in this thread or on the [[m:Special:MyLanguage/Talk:Wikimedia Foundation Legal and Safety Contacts FAQ|talk page]]. <section end="Message"/> </div> -- [[User:Sannita (WMF)|User:Sannita (WMF)]] ([[User talk:Sannita (WMF)|talk]]) 2026. június 25., 15:31 (CEST) <!-- Az üzenetet User:Sannita (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=User:Sannita_(WMF)/Mass_sending_test&oldid=30731267 helyen található lista használatával --> == Request for comment (the future of Abstract Wikipedia) == <bdi lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr"> Apologies if this has not yet been translated into your wiki's language. {{int:Please-translate}} You are invited to voice your opinions in a [[:m:Requests for comment/The future of Abstract Wikipedia|request for comment about the future of Abstract Wikipedia]]. {{Int:Feedback-thanks-title}} [[:m:User:Kowal2701|Kowal2701]] ([[:m:User talk:Kowal2701|talk]]) 2026. július 24., 14:25 (CEST) </bdi> <!-- Az üzenetet User:DreamRimmer@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Distribution_list/Global_message_delivery&oldid=30513860 helyen található lista használatával --> == Nem szótári tartalom a [[:go]]-ban == A [[go]] oldalon olyan tartalom található, amely nem illik a Wiktionarybe, például egy go játék leírása, a játékszabályok és Python implementáció ötletek. Hogyan kellene ezt kezelni? (Elnézést, hogy a Google Fordítót használtam a leíráshoz.) [[Szerkesztő:Intolerable situation|Intolerable situation]] ([[Szerkesztővita:Intolerable situation|vita]]) 2026. augusztus 10., 13:46 (CEST) == Nem megfelelő, mesterséges intelligencia által generált tartalom és jogtalanul eltávolított tartalom a [[:лук]] oldalon == A(z) [[лук]] oldal olyan tartalmat tartalmaz, amely a generatív MI stílusát követi, és nem tartozik a Wikiszótárhoz. Megnéztem az oldal előzményeit, és kiderült, hogy a generatív MI stílusú tartalmat hozzáadó felhasználó eltávolította a bolgár, macedón stb. részeket is, annak ellenére, hogy a bolgár és macedón részek magyarázatai látszólag helyesek voltak. Tudna valaki jó állapotba hozni az oldalt? (Elnézést, hogy ismét a Google Fordítót használtam.) [[Szerkesztő:Intolerable situation|Intolerable situation]] ([[Szerkesztővita:Intolerable situation|vita]]) 2026. augusztus 12., 23:10 (CEST) :Megpróbáltam visszaállítani/helyreállítani a szótár cikk szintre. Így remélem használhatóbb az oldal és könnyebben tudsz hozzáadni hasznos információt. - [[Szerkesztő:Neriassel|Neriassel]] ([[Szerkesztővita:Neriassel|vita]]) 2026. augusztus 13., 17:51 (CEST) == Szerver-átállás miatt a wikitek ideiglenesen csak olvasható lesz == <section begin="server-switch"/><div class="plainlinks"> [[:m:Special:MyLanguage/Tech/Server switch|Üzenet olvasása más nyelven]] • [https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Special:Translate&group=page-Tech%2FServer+switch&language=&action=page&filter= {{int:please-translate}}] A [[foundation:|Wikimédia Alapítvány]] át fogja kapcsolni a forgalmat az adatközpontjai között. Ez biztosítja, hogy a Wikipédia és más Wikimédia-wikik elérhetők maradjanak még egy katasztrófa után is. Az átállás '''{{#time:j xg|2026-09-23|hu}}''' történik meg. Az átállás '''[https://zonestamp.toolforge.org/{{#time:U|2026-09-23T14:00|en}} {{#time:H:i e|2026-09-23T14:00}}]'''-kor (magyar idő szerint 17:00-kor) kezdődik. A [[mw:Special:MyLanguage/Manual:What is MediaWiki?|MediaWiki]] korlátai miatt az átállás idejére sajnos minden szerkesztést fel kell függeszteni. Elnézést kérünk a kellemetlenségért, és azon dolgozunk, hogy a jövőben minimalizáljuk azt. Az átállás kezdete előtt fél órával egy figyelmeztető üzenetet jelenítünk meg az összes wikin, ami a művelet végéig látható marad. Te is hozzájárulhatsz az üzenet szövegének [https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Special%3ATranslate&group=Centralnotice-tgroup-read_only_banner&task=view&language=&filter=&action=translate lefordításához vagy lektorálásához]. '''Egy rövid ideig minden wiki csak olvasható lesz.''' * {{#time:l j xg Y|2026-09-23|hu}}-n lesz egy legfeljebb egy órás időszak, ami alatt nem lehet majd szerkeszteni. * Aki ezekben az időszakokban próbál menteni, hibaüzenetet fog látni. Reméljük, hogy nem fognak elveszni szerkesztések ebben a pár percben, de erre garanciát nem tudunk vállalni. Ha hibaüzenetet látsz, kérjük, várj, amíg minden visszaáll a rendes kerékvágásba. Ekkor már sikeresnek kell lennie a mentésnek. Azonban – biztos, ami biztos – ajánljuk a változtatásaid lemásolását előbb. ''Egyéb hatások:'' * A háttérfeladatok lassabbak lesznek, és néhány esetleg egyáltalán nem lesz végrehajtva. A piros belső hivatkozások frissítése lassabb lehet a szokásosnál. Ha olyan szócikket írsz meg, amire már van hivatkozás valahonnan, az a hivatkozás a szokásosnál tovább marad piros. Néhány hosszan futó programot le kell állítani. * A szoftverfrissítések előreláthatólag ugyanúgy meg fognak történni, mint bármely más héten, bár egy-egy pontszerű befagyasztás előfordulhat, ha az üzemeltetés ezt kívánja. * A [[mw:Special:MyLanguage/GitLab|GitLab]] körülbelül 90 percig elérhetetlen lesz. Ez a projekt szükség esetén el lesz halasztva. A [[wikitech:Switch_Datacenter|pontos menetrend]] a wikitech.wikimedia.org wikin olvasható. Az esetleges változások ott lesznek bejelentve. '''Kérjük, oszd meg ezt az információt a közösségeddel.'''</div><section end="server-switch"/> [[m:user:Trizek (WMF)|Trizek (WMF)]] 2026. szeptember 15., 14:58 (CEST) <!-- Az üzenetet User:Trizek (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Distribution_list/Non-Technical_Village_Pumps_distribution_list&oldid=30513874 helyen található lista használatával --> == Your feedback wanted: Remove ''(Language link added:) and similar'' edits from Special:RecentChanges == ''(Apologies for posting in English. You can help by translating it)'' Hello, I’m Danny from [[:en:w:Wikimedia_Deutschland|Wikimedia Deutschland’s]] [[m:Wikidata_For_Wikimedia_Projects|Wikidata For Wikimedia Projects]] team.<br/> We have been investigating and examining how Wikidata’s use in the [[Special:RecentChanges]] and [[Special:Watchlist]] pages can be made to be more useful, or less ‘noisy’ (fewer edits that have little value to the reader). We are currently exploring to make a change in the volume and the type of Wikidata edits that appear in these pages, and '''we need your feedback''' to help us ensure this is a positive change for the Wikis and won’t disrupt your workflows.<br/> Language links are also known as sitelinks or interlanguage links and describe when a Wikidata item is connected to a Wiki, adding it to the language dropdown tool for other connected Wikis. [[File:Types of Lang Link changes.png|x350px|frame|A variety of "Language Link" edits as seen in the Recent Changes feed]] The request for feedback is whether you support the removal of these language link edits from the Recent Changes and Watchlist feed, or would you oppose such a change and if so, why? Please share you thoughts on the dedicated '''[[m:Talk:Wikidata_For_Wikimedia_Projects/Clearer_Wikidata_Edit_Summaries/Hide_Language_Link_edits|metawiki Talk page]]'''. Further information about this change: [[m:Wikidata_For_Wikimedia_Projects/Clearer_Wikidata_Edit_Summaries/Hide_Language_Link_edits|m:Wikidata_For_Wikimedia_Projects/Hide_Language_Link_edits]] Thank you for any participation or feedback you give, -- [[m:User:Danny_Benjafield_(WMDE)|User:Danny Benjafield (WMDE)]] 2026. szeptember 25., 14:48 (CEST) <!-- Az üzenetet User:Danny Benjafield (WMDE)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=User:Danny_Benjafield_(WMDE)/MassMessage_test_list&oldid=31081007 helyen található lista használatával --> rjpgewk4u403845u8wzxb92glgvfp3w 0 37318 3524026 3183326 2026-09-26T03:38:21Z CommonsDelinker 345 Removing [[:c:File:Banana_nq.jpg|Banana_nq.jpg]], it has been deleted from Commons by [[:c:User:Krd|Krd]] because: [[:c:Commons:Deletion requests/File:Banana nq.jpg|]]. 3524026 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} #{{ruha}} {{trans-top}} *{{sq}}: {{t|sq|pizhamë}} *{{en}}: {{t|en|pyjamas}} *{{ar}}: {{t|ar|بجامة|f|tr=bijaama}} *{{sh}}: {{t-|sh|pidžama|f}} *{{cs}}: {{t-|cs|pyžamo|n}} *{{da}}: {{t-|da|pyjamas|c}} *{{et}}: {{t-|et|pidžaama}} *{{fi}}: {{t+|fi|pyjama}}, {{t-|fi|yöpuku}} *{{fr}}: {{t+|fr|pyjama|m}} *{{hi}}: {{t|hi|पाजामा|tr=pājāmā}}, {{t|hi|पैजामा|tr=paijāmā}} *{{nl}}: {{t+|nl|pyjama|m}}/ {{g|n}} *{{sh}}: {{t-|sh|pidžama|f|alt=pidžáma}} *{{id}}: {{t-|id|piyama}} *{{ia}}: [[pajama]] *{{ja}}: {{t|ja|パジャマ|tr=pajama}}, {{t|ja|寝間着|tr=ねまき, nemaki}} *{{ca}}: {{t|ca|pijama|m}} *{{zh}}: {{t-|cmn|睡衣|tr=shuìyī}} {{trans-mid}} *{{ko}}: {{t+|ko|파자마|tr=pajama}} *{{pl}}: {{t+|pl|piżama|f}}, {{t+|pl|pidżama|f}} *{{mk}}: {{t-|mk|пижама|f|tr=pižáma}}, {{t|mk|пижами|p|tr=pižámi}} *{{mt}}: {{t|mt|paġama|f}} *{{de}}: {{t|de|Pyjama|m}}/ {{g|n}}, {{t+|de|Schlafanzug|m}}/ {{g|n}} *{{no}}: {{t|no|pysjamas|m}} *{{it}}: {{t+|it|pigiama|m}} *{{ru}}: {{t+|ru|пижама|f|tr=pižáma}} *{{hy}}: {{t|hy|պիժամա|tr=pižama}}, {{t|hy|ննջազգեստ|tr=nnǰazgest}} *{{fa}}: {{t|fa|پايجامه}}, {{t+|fa|پیژامه}} *{{pt}}: {{t+|pt|pijama|m}} *{{ro}}: {{t-|ro|pijama|f}} *{{es}}: {{t+|es|pijama}}, {{t-|es|pijamas|n}} *{{sv}}: [[pyjamas]] *{{sh}}: {{t|sh|пиџама}} {{g|f}} *{{tr}}: {{t+|tr|pijama}} {{trans-bottom}} {{hunsyn}} #[[hálóing]] #[[hálóruha]] {{hunl}} ehmxd0ubw2ef9nikor8rowbf8sed18w 0 40105 3524012 3519953 2026-09-25T19:37:59Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524012 wikitext text/x-wiki {{Speciesbox | name = Apple | image = Pink lady and cross section.jpg | image_caption = '[[Cripps Pink]]' cultivar | image2 = Malus domestica a1.jpg{{!}}class=notpageimage <!-- See [[mw:Extension:PageImages]] --> | image2_caption = Flowers of ''M. domestica'' | genus = Malus | species = domestica | authority = [[Georg Adolf Suckow|(Suckow) Borkh.]], 1803<ref name="gbif">{{cite web|url=https://www.gbif.org/species/105528904/|title=''Malus domestica'' (Suckow) Borkh., 1803|publisher=Global Biodiversity Information Facility|date=2025|access-date=14 July 2025|accessdate=23 július 2025|archiveurl=https://web.archive.org/web/20250716050923/https://www.gbif.org/species/105528904|archivedate=16 július 2025}}</ref> | synonyms = * ''M.&nbsp;communis'' <small>Desf., 1768</small> * ''M.&nbsp;pumila'' <small>Mil.</small> * ''M.&nbsp;frutescens'' <small>Medik.</small> * ''M.&nbsp;paradisiaca'' <small>(L.) Medikus</small> * ''M.&nbsp;sylvestris'' <small>Mil.</small> * ''Pyrus malus'' <small>L.</small> * ''Pyrus malus'' var. ''paradisiaca'' <small>L.</small> * ''Pyrus dioica'' <small>Moench</small> | synonyms_ref = <ref name="FNA" /><ref name="POWO" /> }} {{engfn}} # {{label|en|gyógyszertan}} [[nemes alma]] ----- A ''Malus domestica'', vagy közismert nevén az almafa, a világ egyik legszélesebb körben termesztett gyümölcstermő fája, és gyümölcse – az alma – alapvető része az emberi táplálkozásnak évezredek óta. Az alma nemcsak gazdaságilag jelentős gyümölcs, hanem kulturális és történelmi szimbolikája is kiemelkedő. Jelen ismertető részletesen bemutatja a növény rendszertanát, botanikai jellemzőit, elterjedését, termesztését, kémiai összetevőit, felhasználási területeit, egészségügyi hatásait, valamint jelentőségét a kultúrában és tudományban. ----- <span id="rendszertani-besorolás"></span> === '''2. Rendszertani besorolás''' === * '''Ország:''' Plantae (növények) * '''Törzs:''' Angiosperms (zárvatermők) * '''Osztály:''' Eudicots (valódi kétszikűek) * '''Rend:''' Rosales * '''Család:''' Rosaceae (rózsafélék) * '''Nemzetség:''' ''Malus'' * '''Faj:''' ''Malus domestica'' Borkh. ----- <span id="származás-és-elterjedés"></span> === '''3. Származás és elterjedés''' === Az almafák őse a ''Malus sieversii'', amely a Közép-Ázsiában, különösen a mai Kazahsztán területén őshonos. Az almafajok hosszú domesztikációs folyamata során különböző vadon élő ''Malus'' fajokat keresztezték egymással, és a termesztett almafaj (M. domestica) hibrid eredetű. Az alma először Kis-Ázsián keresztül jutott el Európába, majd innen a világ többi részére, beleértve Észak-Amerikát, Dél-Amerikát, Ausztráliát és Afrikát is. ----- <span id="botanikai-jellemzők"></span> === '''4. Botanikai jellemzők''' === <span id="növekedési-forma"></span> ==== '''4.1. Növekedési forma''' ==== Az almafa egy lombhullató, közepes termetű fa, amely átlagosan 3–12 méter magasra nő meg. Koronája kerekded, sűrű, és rendszeres metszést igényel a jó gyümölcshozam érdekében. <span id="levelek"></span> ==== '''4.2. Levelek''' ==== A levelek váltakozó állásúak, ovális alakúak, fűrészes szélűek, és szőrözöttek lehetnek a fonákjukon. A levelek 5–12 cm hosszúak és 3–6 cm szélesek. <span id="virágok"></span> ==== '''4.3. Virágok''' ==== Az alma virágai öttagúak, rózsaszínes vagy fehér színűek, és április–május környékén nyílnak. Rovarmegporzással történik a termékenyülés, melyhez gyakran méhekre van szükség. <span id="gyümölcs"></span> ==== '''4.4. Gyümölcs''' ==== Az alma a pomum típusú áltermések közé tartozik. Külseje sima, viaszréteggel fedett, színe változatos: piros, sárga, zöld vagy ezek kombinációja. A gyümölcshús általában fehér vagy krémes színű, ropogós, édes, savanykás vagy fanyar ízű lehet. ----- <span id="almafajták"></span> === '''5. Almafajták''' === A világon több ezer almafajta létezik, melyeket különböző szempontok szerint osztályoznak: érési idő, íz, felhasználás, tárolhatóság, szín, méret stb. Néhány jelentősebb fajta: * '''Golden Delicious''' – édes, sárga héjú, jól tárolható * '''Granny Smith''' – zöld, savanyú, ropogós * '''Red Delicious''' – piros, édes, dekoratív * '''Jonagold''' – édes-savanyú, sárgás-piros * '''Idared''' – hosszú ideig eltartható, savanykás * '''Gala''' – korai érésű, édes, aromás * '''Fuji''' – nagy cukortartalmú, ropogós ----- <span id="termesztés"></span> === '''6. Termesztés''' === <span id="éghajlat-és-talaj"></span> ==== '''6.1. Éghajlat és talaj''' ==== Az alma mérsékelt égövi gyümölcs. Igényli a hideg teleket (a virágrügyek nyugalmi állapota miatt), és a meleg nyarakat a gyümölcs fejlődéséhez. A legmegfelelőbb talajok a jó vízáteresztő képességű, középkötött vályogtalajok, semleges vagy enyhén savas pH-val. <span id="ültetés"></span> ==== '''6.2. Ültetés''' ==== Az almafákat ősszel vagy kora tavasszal ültetik. A modern intenzív ültetvényekben alacsony növekedésű alanyokat (pl. M9, M26) használnak, melyek lehetővé teszik a sűrűbb telepítést (pl. 3×1 m), a korai termőre fordulást és gépesített művelést. <span id="metszés"></span> ==== '''6.3. Metszés''' ==== A rendszeres metszés biztosítja a jó fényellátást, a levegőzést, és serkenti a termőrészek kialakulását. A metszés célja a termőegyensúly fenntartása, az alakító metszések után a fenntartó metszés dominál. <span id="öntözés-és-tápanyagellátás"></span> ==== '''6.4. Öntözés és tápanyagellátás''' ==== Az öntözés különösen a gyümölcsnövekedés időszakában fontos. A rendszeres tápanyag-utánpótlás biztosítja a megfelelő növekedést és terméshozamot. Legfontosabb elemek: nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, magnézium. <span id="betakarítás"></span> ==== '''6.5. Betakarítás''' ==== Az érési idő fajtánként változik: a nyári almák júliustól augusztusig, az őszi és téli almák szeptembertől októberig szüretelhetők. A gyümölcsöket kézzel szedik, gyakran több menetben. ----- <span id="kártevők-és-betegségek"></span> === '''7. Kártevők és betegségek''' === Az almatermesztés során számos növényvédelmi problémával kell számolni: <span id="betegségek"></span> ==== '''7.1. Betegségek''' ==== * '''Varasodás (Venturia inaequalis)''' – gombás betegség, mely a leveleken, hajtásokon és gyümölcsökön jelenik meg * '''Liszharmat (Podosphaera leucotricha)''' – fehéres bevonatot képez a hajtásokon és leveleken * '''Tűzelhalás (Erwinia amylovora)''' – baktériumos betegség, teljes hajtáselhalást okozhat <span id="kártevők"></span> ==== '''7.2. Kártevők''' ==== * '''Almamoly (Cydia pomonella)''' – hernyói megrágják a gyümölcsöt * '''Levélpirosító levéltetű (Dysaphis devecta)''' – torzítja a leveleket, szívogatással károsít * '''Takácsatkák (Tetranychus urticae)''' – szívogatásukkal csökkentik a fotoszintézist A növényvédelem integrált módszereket alkalmaz, ideértve a rezisztens fajtákat, biológiai védekezést, és precíziós vegyszerhasználatot. ----- <span id="kémiai-összetétel-és-táplálkozási-érték"></span> === '''8. Kémiai összetétel és táplálkozási érték''' === Az alma jelentős tápértékkel bír, bár főként vízből (kb. 85%) áll. A legfontosabb összetevők: * '''Szénhidrátok:''' főként fruktóz, glükóz, szacharóz (összesen kb. 10–15%) * '''Rostok:''' pektin és cellulóz (segítik az emésztést) * '''Vitaminok:''' C-vitamin (5–15 mg/100 g), kisebb mennyiségben A-, B1-, B2-, B6-vitamin * '''Ásványi anyagok:''' kálium, kalcium, magnézium, vas * '''Polifenolok:''' flavonoidok (quercetin, kvercetin-glikozidok), fenolsavak ----- <span id="egészségügyi-hatások"></span> === '''9. Egészségügyi hatások''' === Az alma rendszeres fogyasztása több pozitív egészségügyi hatással járhat: * '''Szív- és érrendszer:''' a rostok, kálium és antioxidánsok csökkenthetik a vérnyomást, LDL-koleszterint * '''Emésztés:''' pektintartalma javítja a bélműködést, elősegíti a jótékony bélflóra kialakulását * '''Cukoranyagcsere:''' alacsony glikémiás indexe révén mérsékelten emeli meg a vércukorszintet * '''Daganatellenes hatás:''' polifenoljai antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságúak * '''Testsúlykontroll:''' alacsony energiatartalmú, rostos gyümölcs, amely teltségérzetet okoz ----- <span id="felhasználás"></span> === '''10. Felhasználás''' === <span id="friss-fogyasztás"></span> ==== '''10.1. Friss fogyasztás''' ==== Az alma a világ egyik legnépszerűbb friss gyümölcse. Nyersen, hámozva vagy hámozatlanul fogyasztják. <span id="feldolgozás"></span> ==== '''10.2. Feldolgozás''' ==== * '''Gyümölcslé''' – préseléssel nyerik, pasztőrözéssel tartósítják * '''Almalé koncentrátum''' – sűrített termék * '''Almaszósz, almapüré''' – főként bébiételek, sütéshez * '''Aszalt alma''' – hosszú ideig eltartható * '''Almapálinka, cider''' – alkoholos italok * '''Almaborecet''' – fermentációval előállított ecetféleség <span id="konyhai-felhasználás"></span> ==== '''10.3. Konyhai felhasználás''' ==== * '''Sütik, piték (pl. almás rétes, almáspite)''' * '''Saláták, köretek''' * '''Lekvár, dzsem''' ----- <span id="kultúrtörténeti-jelentőség"></span> === '''11. Kultúrtörténeti jelentőség''' === Az alma számos kulturális, vallási és szimbolikus jelentéssel bír: * '''Bibliai alma''' – a tudás fájának gyümölcse (bár a Biblia nem nevezi meg konkrétan almának) * '''Mitológia''' – az aranyalma a görög mitológiában Eris istennő eszköze a trójai háború kirobbantásához * '''Szimbólumként''' – egészség, tudás, csábítás jelképe * '''Modern ikonográfia''' – az „Apple” cég logója is egy megharapott alma ----- <span id="gazdasági-jelentőség"></span> === '''12. Gazdasági jelentőség''' === <span id="termelés"></span> ==== '''12.1. Termelés''' ==== A világ alma-termelése évi kb. 85–90 millió tonna. A legnagyobb termelők: # '''Kína''' – messze a legnagyobb (több mint 40 millió tonna/év) # '''USA''' # '''Törökország''' # '''Lengyelország''' # '''India''' Magyarországon is fontos gyümölcs – főbb termőterületek: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Pest megye. <span id="kereskedelem"></span> ==== '''12.2. Kereskedelem''' ==== Az alma nemcsak belföldi fogyasztásra, hanem exportra is termelik. Friss gyümölcsként, koncentrátumként, sűrítményként, illetve feldolgozott formában is jelentős forgalmat bonyolít. ----- <span id="génmegőrzés-és-nemesítés"></span> === '''13. Génmegőrzés és nemesítés''' === A nemesítés célja többek között: * rezisztencia növelése (pl. varasodással szemben), * jobb íz, * hosszabb tárolhatóság, * színbeli és alakbeli különbségek, * kisebb méretű fák (könnyebb szüretelhetőség). Fontos génbankok és kutatóintézetek működnek Európában és az USA-ban is. Magyarországon a fertődi és kecskeméti kutatóintézetek foglalkoznak almatermesztési kutatásokkal. ----- <span id="záró-gondolatok"></span> === '''14. Záró gondolatok''' === A ''Malus domestica'', azaz az almafa, nemcsak botanikai szempontból különleges növényfaj, hanem gazdasági, táplálkozási, kulturális és szimbolikus értelemben is kiemelkedő. A világ egyik legősibb és legmegbecsültebb gyümölcse, amely ma is szinte minden kontinensen jelen van. Az alma fogyasztása az egészséges életmód részévé vált, termesztése pedig összekapcsolódik a modern agrártechnológia kihívásaival és lehetőségeivel. Az alma története egyben az emberiség története is – a természet és a civilizáció párbeszéde egyetlen gyümölcsben. {{engl}} kn1yr6iqa5qeanf06fviqw0fnmfvrs4 0 83289 3524018 3517106 2026-09-25T21:32:50Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524018 wikitext text/x-wiki {{chembox | Watchedfields = changed | verifiedrevid = 443496864 | ImageFile1 = Capsaicin.svg | ImageClass1 = skin-invert-image | ImageFile2 = Capsaicin-3D-vdW.png | ImageClass2 = bg-transparent | PIN = (6''E'')-''N''-[(4-Hydroxy-3-methoxyphenyl)methyl]-8-methylnon-6-enamide | OtherNames = (''E'')-''N''-(4-Hydroxy-3-methoxybenzyl)-8-methylnon-6-enamide<br />8-Methyl-''N''-vanillyl-''trans''-6-nonenamide<br />''trans''-8-Methyl-''N''-vanillylnon-6-enamide<br />(''E'')-Capsaicin<br />Capsicine<br />Capsicin<br />CPS<br />Drug | pronounce = {{IPAc-en|k|ae|p|ˈ|s|eI|s|I|n}} or {{IPAc-en|k|ae|p|ˈ|s|eI|ə|s|I|n}} | Section1 = {{Chembox Identifiers |IUPHAR_ligand = 2486 |InChI = 1/C18H27NO3/c1-14(2)8-6-4-5-7-9-18(21)19-13-15-10-11-16(20)17(12-15)22-3/h6,8,10-12,14,20H,4-5,7,9,13H2,1-3H3,(H,19,21)/b8-6+ |InChIKey = YKPUWZUDDOIDPM-SOFGYWHQBQ |ChEMBL_Ref = {{ebicite|correct|EBI}} |ChEMBL = 294199 |StdInChI_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} |StdInChI = 1S/C18H27NO3/c1-14(2)8-6-4-5-7-9-18(21)19-13-15-10-11-16(20)17(12-15)22-3/h6,8,10-12,14,20H,4-5,7,9,13H2,1-3H3,(H,19,21)/b8-6+ |StdInChIKey_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} |StdInChIKey = YKPUWZUDDOIDPM-SOFGYWHQSA-N |CASNo_Ref = {{cascite|correct|CAS}} |CASNo = 404-86-4 |ChemSpiderID_Ref = {{chemspidercite|correct|chemspider}} |ChemSpiderID =1265957 |EINECS = 206-969-8 |PubChem = 1548943 |ChEBI_Ref = {{ebicite|correct|EBI}} |ChEBI = 3374 |Beilstein = 2816484 |UNII = S07O44R1ZM |UNII_Ref = {{fdacite|correct|FDA}} |DrugBank = DB06774 |SMILES = O=C(NCc1cc(OC)c(O)cc1)CCCC/C=C/C(C)C |KEGG_Ref = {{keggcite|correct|kegg}} |KEGG = C06866 }} | Section2 = {{Chembox Properties |C=18 | H=27 | N=1 | O=3 |LambdaMax = 280 nm |Appearance = Crystalline white powder<ref>{{cite web|url=http://www.chemspider.com/Chemical-Structure.1265957.html|publisher=ChemSpider, Royal Society of Chemistry, Cambridge, UK|title=Capsaicin|date=2018|access-date=9 June 2018}}</ref> |Odor = Highly pungent |VaporPressure = {{val|1.32|e=-8|u=mm Hg}} at {{val|25|u=degC}}<ref name="pubchem">{{cite web|url=https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/1548943|publisher=PubChem, US National Library of Medicine|title=Capsaicin|date=27 May 2023|access-date=1 June 2023}}</ref> |MeltingPtC = 62 to 65 |BoilingPtC = 210 to 220 |BoilingPt_notes = 0.01{{nbsp}}Torr |Solubility = 0.0013{{nbsp}}g/100{{thinsp}}mL |SolubleOther = {{ubl |Soluble in alcohol, [[diethyl ether|ether]], [[benzene]] |Slightly soluble in [[carbon disulfide|CS₂]], [[hydrochloric acid|HCl]], [[petroleum]] }} }} | Section3 = {{Chembox Structure |CrystalStruct = Monoclinic }} | Section4 = {{Chembox Pharmacology |ATCCode_prefix = M02 |ATCCode_suffix = AB01 |ATC_Supplemental = {{ATC|N01|BX04}} |Licence_EU=yes |Legal_US = Rx-only |Legal_US_comment = <ref name="Qutenza FDA label">{{cite web | title=Qutenza- capsaicin kit | website=DailyMed | date=10 January 2023 | url=https://dailymed.nlm.nih.gov/dailymed/drugInfo.cfm?setid=3ffbbcb0-ad93-4f15-bb38-5da76a71c735 | access-date=22 February 2023}}</ref><ref>{{cite web | title=Drug Approval Package: Qutenza (capsaicin) NDA #022395 | website=U.S. [[Food and Drug Administration]] (FDA) | date=3 October 2013 | url=https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/nda/2009/022395_qutenza_toc.cfm | access-date=22 February 2023 | accessdate=18 július 2025 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20201128085942/https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/nda/2009/022395_qutenza_toc.cfm | archivedate=28 november 2020}}{{dead link|date=May 2025|bot=medic}}{{cbignore|bot=medic}}</ref> }} | Section5 = {{Chembox Hazards |ExternalSDS = <ref name=pubchem/> |GHSPictograms = {{GHS05}}{{GHS06}}{{GHS07}}{{GHS08}} |GHSSignalWord = Danger |HPhrases = {{H-phrases|301|302|315|318}} |PPhrases = {{P-phrases|264|270|280|301+310|301+312|302+352|305+351+338|310|321|330|332+313|362|405|501}} |NFPA-H = 2 |NFPA-F = 1 |NFPA-R = 0 }} }} {{Infobox pepper <!-- The given scoville rating is for the pure chemical compound, this should not be mistaken for food. --> | heat = Above peak<br /> (pure capsaicin is toxic)<ref name=pubchem/> | scoville = 16,000,000<ref name="pmid2039598">{{cite journal | vauthors = Govindarajan VS, Sathyanarayana MN | title = Capsicum--production, technology, chemistry, and quality. Part V. Impact on physiology, pharmacology, nutrition, and metabolism; structure, pungency, pain, and desensitization sequences | journal = Critical Reviews in Food Science and Nutrition | volume = 29 | issue = 6 | pages = 435–474 | year = 1991 | pmid = 2039598 | doi = 10.1080/10408399109527536 }}</ref> }} {{engfn}} # {{label|en|gyógyszertan}} [[kapszaicin]] {{engl}} 5a8yuuzzccm3koimwu6fcw17f9krsaw 0 85734 3524029 3517660 2026-09-26T05:53:01Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524029 wikitext text/x-wiki {{Drugbox | Watchedfields = changed | verifiedrevid = 470610178 | image = Ticlopidine.svg | width = 175 | image2 = Ticlopidine ball-and-stick.png <!--Clinical data--> | tradename = Ticlid | Drugs.com = {{drugs.com|monograph|ticlopidine-hydrochloride}} | MedlinePlus = a695036 | DailyMedID = Ticlopidine | pregnancy_AU = B1 | routes_of_administration = [[Oral administration|By mouth]] | ATC_prefix = B01 | ATC_suffix = AC05 | ATC_supplemental = <!-- Legal status --> | legal_AU = <!-- S2, S3, S4, S5, S6, S7, S8, S9 or Unscheduled --> | legal_AU_comment = | legal_BR = <!-- OTC, A1, A2, A3, B1, B2, C1, C2, C3, C4, C5, D1, D2, E, F --> | legal_BR_comment = | legal_CA = <!-- OTC, Rx-only, Schedule I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII --> | legal_CA_comment = | legal_DE = <!-- Anlage I, II, III or Unscheduled --> | legal_DE_comment = | legal_NZ = <!-- Class A, B, C --> | legal_NZ_comment = | legal_UK = <!-- GSL, P, POM, CD, CD Lic, CD POM, CD No Reg POM, CD (Benz) POM, CD (Anab) POM or CD Inv POM / Class A, B, C --> | legal_UK_comment = | legal_US = Rx-only | legal_US_comment = <ref name="Ticlopidine FDA label">{{cite web | title=Ticlopidine hydrochloride tablet, film coated | website=DailyMed | url=https://dailymed.nlm.nih.gov/dailymed/drugInfo.cfm?setid=77d619f8-05a3-408a-a6f8-1511694b6a24 | access-date=29 August 2021}}</ref><ref>{{cite web | title=Ticlid (ticlopidine hydrochloride) tablets | website=DailyMed | url=https://dailymed.nlm.nih.gov/dailymed/archives/fdaDrugInfo.cfm?archiveid=91886 | access-date=29 August 2021}}</ref><ref>{{cite web | title=Drug Approval Package: Ticlid (Ticlopidine Hydrochloride) NDA #19-979/S-018 | website=U.S. [[Food and Drug Administration]] (FDA) | date=24 December 1999 | url=https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/nda/2001/19-879S018_Ticlid.cfm | access-date=30 August 2021 | accessdate=19 július 2025 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20250421085726/https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/nda/2001/19-879S018_Ticlid.cfm | archivedate=21 április 2025}}</ref> | legal_EU = Rx-only | legal_EU_comment = <ref>{{cite web | title = Active substance: ticlopidine | date = 14 January 2021 | work = List of nationally authorised medicinal products | publisher = European Medicines Agency| url = https://www.ema.europa.eu/documents/psusa/ticlopidine-list-nationally-authorised-medicinal-products-psusa/00002952/202005_en.pdf}} </ref> | legal_status = Rx-only <!--Pharmacokinetic data--> | bioavailability = >80% | protein_bound = 98% | metabolism = [[Liver]] | elimination_half-life = 12 hours (single dose)<br />4–5 days (repeated dosing) | excretion = [[Kidney]] and fecal <!--Identifiers--> | index2_label = as HCl | CAS_number_Ref = {{cascite|correct|??}} | CAS_number = 55142-85-3 | PubChem = 5472 | IUPHAR_ligand = 7307 | DrugBank_Ref = {{drugbankcite|correct|drugbank}} | DrugBank = DB00208 | ChemSpiderID_Ref = {{chemspidercite|correct|chemspider}} | ChemSpiderID = 5273 | UNII_Ref = {{fdacite|correct|FDA}} | UNII = OM90ZUW7M1 | KEGG_Ref = {{keggcite|correct|kegg}} | KEGG = D08594 | KEGG2 = D01028 | ChEBI_Ref = {{ebicite|correct|EBI}} | ChEBI = 9588 | ChEMBL_Ref = {{ebicite|correct|EBI}} | ChEMBL = 833 <!--Chemical data--> | IUPAC_name = 5-(2-Chlorobenzyl)-4,5,6,7-tetrahydrothieno[3,2-''c'']pyridine | C=14 | H=14 | Cl=1 | N=1 | S=1 | smiles = Clc1ccccc1CN3Cc2c(scc2)CC3 | StdInChI_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} | StdInChI = 1S/C14H14ClNS/c15-13-4-2-1-3-11(13)9-16-7-5-14-12(10-16)6-8-17-14/h1-4,6,8H,5,7,9-10H2 | StdInChIKey_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} | StdInChIKey = PHWBOXQYWZNQIN-UHFFFAOYSA-N }} {{engfn}} # {{label|en|gyógyszertan}} [[tiklopidin]] {{engl}} nyqjlyut74qzkinnfy2r5mrr97z09va 0 85789 3524025 3517500 2026-09-26T02:56:45Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524025 wikitext text/x-wiki {{Drugbox | Verifiedfields = changed | Watchedfields = changed | verifiedrevid = 462255851 | IUPAC_name = 4-Chloro-''N''-(4,5-dihydro-1''H''-imidazol-2-yl)-<br />6-methoxy-2-methylpyrimidin-5-amine | image = Moxonidine.svg | width = 180 <!--Clinical data--> | pronounce = {{IPAc-en|m|ɒ|k|ˈ|s|ɒ|n|ɪ|d|iː|n}} | Drugs.com = {{drugs.com|international|moxonidine}} | pregnancy_AU = B3 | legal_UK = POM | legal_status = Rx-only | routes_of_administration = Oral ([[Tablet (pharmacy)|tablets]]) <!--Pharmacokinetic data--> | bioavailability = 88% ([[Cmax (pharmacology)|T_max = 1 hour]]) | protein_bound = 7.2–10%<ref>{{cite journal| vauthors = Weimann HJ, Rudolph M |title=Clinical Pharmacokinetics of Moxonidine|journal=Journal of Cardiovascular Pharmacology|date=1992|volume=20|issue=Suppl. 4|pages=S37–S41|doi=10.1097/00005344-199220004-00008|doi-access=free}}</ref><ref name="Physiotens PI">{{cite web|title=Physiotens Tablets (moxonidine) Product Information|url=https://gp2u.com.au/static/pdf/P/PHYSIOTENS-PI.pdf|publisher=Abbott Australasia Pty Ltd, 32-34 Lord Street, Botany NSW 2019, Australia|access-date=1 September 2016|accessdate=18 július 2025|archiveurl=https://web.archive.org/web/20220628035030/https://gp2u.com.au/static/pdf/P/PHYSIOTENS-PI.pdf|archivedate=28 június 2022}}{{Dead link|date=May 2025 |bot=InternetArchiveBot |fix-attempted=yes }}</ref> | metabolism = [[Liver]] (10–20%)<ref name="Physiotens PI" /> | metabolites = Dehydrogenated moxonidine (major), hydroxymethyl-moxonidine, hydroxy-moxonidine, dihydroxy-moxonidine<ref>{{cite journal | vauthors = He MM, Abraham TL, Lindsay TJ, Schaefer HC, Pouliquen IJ, Payne C, Czeskis B, Shipley LA, Oliver SD, Mitchell MI | display-authors = 6 | title = Metabolism and disposition of the antihypertensive agent moxonidine in humans | journal = Drug Metabolism and Disposition | volume = 31 | issue = 3 | pages = 334–342 | date = March 2003 | pmid = 12584161 | doi = 10.1124/dmd.31.3.334 }}</ref> | elimination_half-life = ~2.2–2.8 hours | excretion = [[Kidney|Renal]] (90%),<ref>{{cite journal|last1=Farsang|first1=C|title=Moxonidine: Clinical Profile|journal=Journal of Clinical and Basic Cardiology. An Independent International Scientific Journal|date=2001|volume=4|issue=3|pages=197–299|url=http://www.kup.at/kup/pdf/897.pdf|access-date=1 September 2016}}</ref> feces (~1%)<ref name="Physiotens PI" /> <!--Identifiers--> | CAS_number_Ref = {{cascite|changed|??}} | CAS_number = 75438-57-2 | ATC_prefix = C02 | ATC_suffix = AC05 | PubChem = 4810 | DrugBank_Ref = {{drugbankcite|correct|drugbank}} | DrugBank = | ChemSpiderID_Ref = {{chemspidercite|correct|chemspider}} | ChemSpiderID = 4645 | UNII_Ref = {{fdacite|correct|FDA}} | UNII = CC6X0L40GW | KEGG_Ref = {{keggcite|correct|kegg}} | KEGG = D05087 | ChEMBL_Ref = {{ebicite|correct|EBI}} | ChEMBL = 19236 | tradename = Physiotens, Moxon <!--Chemical data--> | C=9 | H=12 | Cl=1 | N=5 | O=1 | smiles = Clc1nc(C)nc(OC)c1NC2=NCCN2 | StdInChI_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} | StdInChI = 1S/C9H12ClN5O/c1-5-13-7(10)6(8(14-5)16-2)15-9-11-3-4-12-9/h3-4H2,1-2H3,(H2,11,12,15) | StdInChIKey_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} | StdInChIKey = WPNJAUFVNXKLIM-UHFFFAOYSA-N }}{{engfn}} # {{label|en|gyógyszertan}} [[moxonidin]] {{engl}} f9dsviwje3cun39gxghiccb9rw58zmb 0 85803 3524020 3517130 2026-09-26T00:48:42Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524020 wikitext text/x-wiki {{Drugbox | Watchedfields = changed | verifiedrevid = 458622562 | image = Indapamide.svg | width = 192 | alt = <!--Clinical data--> | caption = Above: molecular structure of indapamide Below: 3D representation of an indapamide molecule | image2 = Indapamide 3D.png | tradename = Lozol, Natrilix | Drugs.com = {{drugs.com|monograph|indapamide}} | MedlinePlus = a684062 | pregnancy_AU = C | pregnancy_category = | routes_of_administration = [[Oral administration|By mouth]] | ATC_prefix = C03 | ATC_suffix = BA11 | ATC_supplemental = <!-- Legal status --> | legal_UK = POM | legal_EU = Rx-only | legal_EU_comment = <ref>{{cite web | title = Active substance(s): indapamide | work = List of nationally authorised medicinal products | publisher = Human Medicines Evaluation Division, European Medicines Agency | url = https://www.ema.europa.eu/documents/psusa/indapamide-list-nationally-authorised-medicinal-products-psusa-00001731-202011_en.pdf | date = 22 July 2021 }}{{Dead link|date=March 2024 |bot=InternetArchiveBot |fix-attempted=yes }}</ref> <!--Pharmacokinetic data-->| bioavailability = | protein_bound = 71–79% | metabolism = Liver | elimination_half-life = standard release: 14–18 hours,<ref>{{Cite web |title=Indapamide 2.5mg Tablets - Summary of Product Characteristics (SmPC) - (emc) |url=https://www.medicines.org.uk/emc/product/9470/smpc |access-date=2024-06-03 |website=www.medicines.org.uk |accessdate=2025-07-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20250424234739/https://www.medicines.org.uk/emc/product/9470/smpc |archivedate=2025-04-24}}</ref> slow release: 14–24 hours (mean 18)<ref>{{Cite web |title=Natrilix SR 1.5 mg Tablets - Summary of Product Characteristics (SmPC) - (emc) |url=https://www.medicines.org.uk/emc/product/1152/smpc#gref |access-date=2024-06-03 |website=www.medicines.org.uk}}</ref> <!--Identifiers-->| IUPHAR_ligand = 7203 | CAS_number_Ref = {{cascite|correct|??}} | CAS_number = 26807-65-8 | PubChem = 3702 | DrugBank_Ref = {{drugbankcite|correct|drugbank}} | DrugBank = DB00808 | ChemSpiderID_Ref = {{chemspidercite|correct|chemspider}} | ChemSpiderID = 3574 | UNII_Ref = {{fdacite|correct|FDA}} | UNII = F089I0511L | KEGG_Ref = {{keggcite|correct|kegg}} | KEGG = D00345 | ChEMBL_Ref = {{ebicite|correct|EBI}} | ChEMBL = 406 <!--Chemical data-->| C = 16 | H = 16 | Cl = 1 | N = 3 | O = 3 | S = 1 | smiles = O=S(=O)(N)c1c(Cl)ccc(c1)C(=O)NN3c2ccccc2CC3C | StdInChI_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} | StdInChI = 1S/C16H16ClN3O3S/c1-10-8-11-4-2-3-5-14(11)20(10)19-16(21)12-6-7-13(17)15(9-12)24(18,22)23/h2-7,9-10H,8H2,1H3,(H,19,21)(H2,18,22,23) | StdInChIKey_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} | StdInChIKey = NDDAHWYSQHTHNT-UHFFFAOYSA-N }} {{engfn}} # {{label|en|gyógyszertan}} [[indapamid]] {{engl}} df8a0cwhmf4kgtyc1jiji91rfgf1koh 0 230144 3524031 2729326 2026-09-26T06:05:52Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 2 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524031 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} * {{q|műveletlen, kulturálatlan}} anyaországi magyar (Erdélyben)<ref>{{Cite web |url=http://www.szekelyhon.ro/magazin/minden-anyaorszagi-tapos |title=Minden anyaországi tápos? |accessdate=20130718 |author=Szőcs Lóránt |date=20111207 |publisher=Székelyhon.ro |language=magyar}}</ref><ref>{{Cite web |url=http://uh.ro/velemeny/9185-a-kocsog-tapos-turista-egy-napja |title=A köcsög tápos turista egy napja |accessdate=20130718 |author=Katona Zoltán |date=20120319 |publisher=uh.ro |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20121122115419/http://uh.ro/velemeny/9185-a-kocsog-tapos-turista-egy-napja |archivedate=2012-11-22}}</ref><ref>{{Cite web |url=http://nepszotar.com/?szo=t%C3%A1pos |title=tápos |accessdate=20130718 |year=2013 |publisher=Népszótár |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131126062657/http://nepszotar.com/?szo=t%C3%A1pos |archivedate=2013-11-26}}</ref> {{-hiv-}} <references /> fdiwc6i0ot9eyte0w0i4urx112bcabi 0 476526 3524010 3520406 2026-09-25T18:47:29Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524010 wikitext text/x-wiki {{Speciesbox | image = Amanita muscaria 3 vliegenzwammen op rij.jpg | image_caption = Showing three stages as the mushroom matures | status = G5 | status_system = TNC | status_ref = <ref name=NS>{{cite NatureServe |id=2.878625 |title=''Amanita muscaria'' |access-date=17 April 2025}}</ref> | taxon = Amanita muscaria | authority = ([[Carl Linnaeus|L.]]) [[Jean-Baptiste Lamarck|Lam.]] (1783) | subdivision_ranks = Subspecies and varieties | subdivision = *[[Amanita muscaria var. alba|''A. muscaria'' var. ''alba'']] *''A. muscaria'' subsp. ''flavivolvata'' Singer<ref name="tulloss1"/><!-- defined by Template:Amanita variety --><ref name="Infraspecific Taxa">{{cite web |title=Infraspecific taxa of muscaria |url=http://www.amanitaceae.org/?species%20muscaria |website=amanitaceae.org |accessdate=2025-07-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20171107113553/http://www.amanitaceae.org/?species%20muscaria |archivedate=2017-11-07}}</ref> *[[Amanita muscaria var. guessowii|''A. muscaria'' var. ''guessowii'']] Veselý<ref name="tulloss2"/><!-- defined by Template:Amanita variety --> *[[Amanita muscaria var. inzengae|''A. muscaria'' var. ''inzengae'']] Neville & Poumarat<ref name="tulloss3"/><!-- defined by Template:Amanita variety --><ref name="Infraspecific Taxa" /> }} {{engfn}} # {{label|en|gyógyszertan}} [[légyölő galóca]] ----- Az ''Amanita muscaria'', vagy közismert nevén légyölő galóca, az egyik legismertebb és legikonikusabb gombafaj a világon. Feltűnő megjelenése – piros kalap fehér pettyekkel – gyakori szereplője meséknek, illusztrációknak, fantasy műveknek, ugyanakkor a természetben élő valódi fajként különös figyelmet érdemel. Bár mérgezőként tartják számon, toxikológiai hatásai bonyolultak és kultúrtörténeti jelentősége sem elhanyagolható. Ez az ismertető részletesen bemutatja az ''Amanita muscaria'' taxonómiáját, morfológiáját, élőhelyét, kémiai összetételét, toxikológiáját, kultúrtörténetét, valamint a hozzá kapcsolódó etnobotanikai és farmakológiai ismereteket. ----- <span id="ii.-rendszertani-besorolás"></span> === II. Rendszertani besorolás === * '''Ország:''' Fungi (Gombák) * '''Törzs:''' Basidiomycota (Bazídiumosgombák) * '''Osztály:''' Agaricomycetes * '''Rend:''' Agaricales (Csiperkealkatúak) * '''Család:''' Amanitaceae (Galócafélék) * '''Nemzetség:''' ''Amanita'' * '''Faj:''' ''Amanita muscaria'' (L.) Lam. ----- <span id="iii.-elnevezések-és-népi-nevek"></span> === III. Elnevezések és népi nevek === * '''Magyarul:''' Légyölő galóca * '''Angolul:''' Fly agaric * '''Németül:''' Fliegenpilz * '''Franciául:''' Amanite tue-mouches * '''Oroszul:''' Мухомор (Mukhomor) * '''Japánul:''' ベニテングタケ (Benitengutake) A “légyölő” elnevezés a hagyományos felhasználásból ered: a gomba darabjait tejbe vagy cukros vízbe áztatva legyeket csalogattak és pusztítottak el vele. ----- <span id="iv.-morfológiai-jellemzők"></span> === IV. Morfológiai jellemzők === <span id="kalap"></span> ==== 1. Kalap ==== * '''Átmérője:''' 8–20 cm, ritkán nagyobb * '''Színe:''' élénkpiros, narancspiros, sárgás változatai is léteznek * '''Felülete:''' fehér szemölcsökkel (velummaradványok), sima, kissé ragadós eső után * '''Alakja:''' fiatalon félgömb alakú, majd kiterül, idősen lapos <span id="lemezek"></span> ==== 2. Lemezek ==== * '''Színük:''' fehér, sűrűn állók, szabadok * '''Spórapora:''' fehér <span id="tönk"></span> ==== 3. Tönk ==== * '''Hossza:''' 10–25 cm * '''Átmérője:''' 1–3 cm * '''Színe:''' fehéres * '''Bocskor:''' gumós alapon * '''Gallér:''' gyapjas, lefelé csüngő <span id="spórák"></span> ==== 4. Spórák ==== * '''Méret:''' kb. 9–13 x 6–9 μm * '''Alak:''' ovális, sima falú, nem jódreagens ----- <span id="v.-előfordulás-és-élőhely"></span> === V. Előfordulás és élőhely === <span id="földrajzi-elterjedés"></span> ==== 1. Földrajzi elterjedés ==== Az ''Amanita muscaria'' széles körben elterjedt az északi féltekén, főként boreális és mérsékelt övi erdőkben: * Európa * Észak-Amerika * Ázsia (Szibéria, Japán) * Honosítva megtalálható Ausztráliában, Új-Zélandon, Dél-Amerikában is <span id="élőhelyi-preferencia"></span> ==== 2. Élőhelyi preferencia ==== * '''Mikorrhizás''' faj: gyökérkapcsolatot képez főként nyírfával, lucfenyővel, erdeifenyővel, tölggyel * '''Társulások:''' savanyú, nedves talajú tűlevelű vagy vegyes erdők * '''Termőidő:''' nyár vége – ősz (júliustól októberig) ----- <span id="vi.-kémiai-összetétel-és-hatóanyagok"></span> === VI. Kémiai összetétel és hatóanyagok === Az ''Amanita muscaria'' fő hatóanyagai pszichoaktív vegyületek, de ezek eltérnek a klasszikus hallucinogénektől, mint a psilocibin. <span id="főbb-hatóanyagok"></span> ==== Főbb hatóanyagok: ==== * '''Iboténsav''' (ibotenic acid): glutamátszerű agonista, excitotoxikus * '''Muszimol''' (muscimol): GABA-A receptor agonista, nyugtató, hallucinogén * '''Muszkarin:''' kis mennyiségben, korábban túlértékelt * '''Muscazon, muszkaridin, stizolobinszármazékok''': kevésbé ismert hatások Az iboténsav hő hatására (pl. szárítás, főzés) részben muszimollá alakul, ami a gomba pszichoaktív hatásának fő felelőse. ----- <span id="vii.-mérgezés-és-toxikológia"></span> === VII. Mérgezés és toxikológia === <span id="tünetek"></span> ==== 1. Tünetek ==== A mérgezés nem halálos kimenetelű, de kellemetlen: * '''Lappangási idő:''' 30–120 perc * '''Kezdeti tünetek:''' szédülés, hányinger, remegés, pupillatágulat, izzadás * '''Neurológiai tünetek:''' eufória, zavartság, beszédzavar, vizuális hallucinációk, delírium * '''Változó lefolyás:''' lehet depresszív vagy izgató jellegű is <span id="toxicitás"></span> ==== 2. Toxicitás ==== A halálos dózis felnőtt emberben nagyon ritka, de gyermekeknél, időseknél veszélyes lehet. A legtöbb esetben kórházi megfigyelés és tüneti kezelés szükséges. <span id="kezelés"></span> ==== 3. Kezelés ==== * '''Gyomormosás''' a lenyelést követő órákban * '''Aktív szén''' * '''Nyugtatók, folyadékpótlás''' * Antidotum nincs, specifikus ellenszer nem ismert ----- <span id="viii.-etnobotanika-és-történeti-használat"></span> === VIII. Etnobotanika és történeti használat === <span id="szibériai-sámánizmus"></span> ==== 1. Szibériai sámánizmus ==== Az ''Amanita muscaria'' különleges szerepet játszott az oroszországi, szibériai népek (pl. csukcsok, korjákok) sámánisztikus rituáléiban. A gombát szárítva fogyasztották, hallucinogén hatása révén révületbe estek. Egyes beszámolók szerint a vizelet is tartalmazta az aktív anyagokat, ezért újra elfogyasztották (muscimol újrahasznosítása). <span id="lehetséges-hatása-a-repülő-kenőcs-mítoszra"></span> ==== 2. Lehetséges hatása a „repülő kenőcs” mítoszra ==== A középkorban „boszorkánykenőcsként” is emlegetett szereket gyakran pszichoaktív anyagokat tartalmazó növényekből és gombákból készítették. Az ''Amanita muscaria'' lehetséges összetevőként szóba került. <span id="karácsonyi-szimbolika"></span> ==== 3. Karácsonyi szimbolika ==== Egyes elméletek szerint a karácsonyi Mikulás-kultusz bizonyos elemei a légyölő galócához kapcsolódnak: piros-fehér színek, repülő rénszarvasok (amelyek ismertek arról, hogy megeszik a gombát), sámáni eredetű ajándékozás. ----- <span id="ix.-kultúrtörténeti-jelentőség"></span> === IX. Kultúrtörténeti jelentőség === <span id="művészet-és-mesevilág"></span> ==== 1. Művészet és mesevilág ==== Az ''Amanita muscaria'' gyakran szerepel gyermekmesékben, illusztrációkon, videojátékokban: * „Super Mario” sorozatban ikonikus gomba * „Alice Csodaországban” gombái között is felmerül * Európai népművészet és hímzések motívumaként <span id="gombászati-szimbolika"></span> ==== 2. Gombászati szimbolika ==== Szinte minden gombás könyv vagy cikk vizuálisan megidézi ezt a fajt, még ha nem is fogyasztható. A gombák szimbólumaként szolgál, a természet titokzatosságát reprezentálja. ----- <span id="x.-hasonló-fajok-és-megkülönböztetés"></span> === X. Hasonló fajok és megkülönböztetés === Az ''Amanita muscaria'' jól felismerhető, de léteznek hasonló fajok: * '''Amanita pantherina''' (Párducgalóca): barna kalap, fehér pettyekkel – sokkal toxikusabb! * '''Amanita caesarea''' (Császárgalóca): ehető faj, sárga lemezekkel, piros kalappal * '''Amanita rubescens''' (Piruló galóca): ehető, kalapja nem élénkpiros, tönkje vörösödik sérülésre ----- <span id="xi.-a-gomba-státusza-és-védelme"></span> === XI. A gomba státusza és védelme === * '''Nem védett''' Magyarországon, de nem is gyűjtik élelmiszerként * Fontos szerepet játszik az erdők ökoszisztémájában mint mikorrhizás partner * Kultúrantropológiai jelentősége miatt egyes területeken kutatási szempontból értékes ----- <span id="xii.-farmakológiai-vizsgálatok-és-modern-kutatás"></span> === XII. Farmakológiai vizsgálatok és modern kutatás === <span id="gabaerg-mechanizmus"></span> ==== 1. GABAerg mechanizmus ==== A muszimol az egyik leghatásosabb természetes GABA-A receptor agonista, ezért a központi idegrendszer gátló hatását serkenti. Kísérleti modellekben alváskutatásra, epilepsziás modellek vizsgálatára használják. <span id="lehetséges-terápiás-kutatások"></span> ==== 2. Lehetséges terápiás kutatások ==== Bár toxikus hatásai gátolják terápiás használatát, jelenleg is vizsgálják mikrodózisú adagolás hatását szorongáscsökkentés és fájdalomcsillapítás szempontjából. <span id="pszichoaktív-szerként-való-alkalmazás"></span> ==== 3. Pszichoaktív szerként való alkalmazás ==== A modern pszichedelikus reneszánsz során is újra előkerült a vizsgálata, de a psilocibinhez képest kevésbé kontrollálható hatása miatt marginális maradt. ----- <span id="xiii.-megjegyzések-a-fogyasztással-kapcsolatban"></span> === XIII. Megjegyzések a fogyasztással kapcsolatban === * '''Nyersen soha nem szabad fogyasztani!''' * Szárítás után hatóanyaga módosul, de így is pszichoaktív * Kísérletezés otthon életveszélyes lehet * Néhány kultúrában ma is használják rituálisan, de ez szigorú ismereteket igényel ----- <span id="xiv.-összegzés"></span> === XIV. Összegzés === Az ''Amanita muscaria'' a természet egyik legkarakteresebb gombafaja, amely egyszerre ijesztő, izgalmas és kultúrtörténetileg rendkívül gazdag. Bár mérgező, nem tekinthető klasszikus halálos galócának, mint az ''Amanita phalloides'' (gyilkos galóca). Hatóanyagai révén különleges idegrendszeri hatásokat vált ki, s ezek miatt számos kultúrában spirituális szerepet töltött be. Modern toxikológiai és farmakológiai vizsgálatai tovább árnyalják a képet. Habár látványa mesebeli, nem szabad elfelejteni: a természet dísze, de nem játék. {{engl}} h3w7zszim8tllvto9axsmhwl4z4rs1m 0 478295 3524014 3520223 2026-09-25T19:48:45Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524014 wikitext text/x-wiki {{Speciesbox | image = Petasites hybridus inflorescence - Keila.jpg | image_caption = Inflorescence | image2 = Petasites hybridus leaf.JPG | image2_caption = Foliage | display_parents = 2 | genus = Petasites | species = hybridus | authority = ([[Carl Linnaeus|L.]]) [[Gottfried Gaertner|G.Gaertn.]], [[Bernhard Meyer|B.Mey.]] & [[Johannes Scherbius|Scherb.]] | synonyms = *''Cineraria hybrida'' <small>(L.) Bernh.</small> *''Tussilago hybrida'' <small>L.</small> *''Tussilago petasites'' <small>L.</small> *''Petasites officinalis'' <small>L.</small> *''Petasites ovatus'' <small>L.</small> *''Petasites vulgaris'' <small>Desf.</small> | synonyms_ref = <ref name="POWO">{{cite web |title=''Petasites hybridus'' (L.) G.Gaertn., B.Mey. & Scherb. |date=2023 |url=https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:237374-1 |work=Plants of the World Online |publisher=Royal Botanic Gardens, Kew |access-date=3 May 2023 }}</ref><ref name=GBIF>{{cite web | title=GBIF ''Petasites hybridus'' (L.) G. Gaertn., B. Mey. & Scherb. | url=https://www.gbif.org/species/3088301 | publisher=Global Biodiversity Information System | location=Copenhagen, Denmark | accessdate=2025-07-23 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20250125043216/https://www.gbif.org/species/3088301 | archivedate=2025-01-25 }}</ref> }} {{engfn}} # {{label|en|gyógyszertan}} [[vörös acsalapu]] {{engl}} iwbgc5a4hegwt46zlrmkw1ukcz22sgs 0 478944 3524013 3517975 2026-09-25T19:39:02Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524013 wikitext text/x-wiki {{Speciesbox | image = Matricaria February 2008-1.jpg | genus = Matricaria | species = chamomilla | authority = [[Carl Linnaeus|L.]] | synonyms = ''Chamomilla chamomilla'' <small>(L.) Rydb.</small><br /> ''Chamomilla recutita'' <small>(L.) Rauschert</small><br /> ''Matricaria recutita'' <small>L.</small><br /> ''Matricaria suaveolens'' <small>L.</small><br /> etc. | synonyms_ref =<ref name="ITIS">{{cite web |url=http://www.catalogueoflife.org/col/search/scientific/genus/Matricaria/species/chamomilla/fossil/1/match/1 |title=Matricaria chamomilla at ITIS |access-date=4 December 2019 |accessdate=19 július 2025 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20191204183148/http://www.catalogueoflife.org/col/search/scientific/genus/Matricaria/species/chamomilla/fossil/1/match/1 |archivedate=4 december 2019}}</ref> }} {{engfn}} # {{label|en|gyógyszertan}} [[kamilla]] vagy [[orvosi székfű]] ----- A ''Matricaria chamomilla'', közismert nevén '''orvosi székfű''', vagy egyszerűen '''kamilla''', a legismertebb és leggyakrabban használt gyógynövények egyike világszerte. A népi gyógyászatban és a modern fitoterápiában is fontos szerepet tölt be, köszönhetően '''gyulladáscsökkentő, görcsoldó, fertőtlenítő és nyugtató hatásának'''. A kamillavirág nemcsak belsőleg, hanem külsőleg is alkalmazható – teák, fürdők, borogatások, inhalálások és kenőcsök formájában. Gyermekgyógyászatban is gyakran használják, különösen bélgörcsök, fogzási fájdalmak, bőrkiütések esetén. Széleskörű felhasználhatósága miatt '''a gyógynövények között különleges helyet foglal el'''. ----- <span id="i.-rendszertani-besorolás"></span> == '''I. Rendszertani besorolás''' == * '''Ország''': Plantae (növények) * '''Törzs''': Tracheophyta (érdes szárú növények) * '''Osztály''': Magnoliopsida (kétszikűek) * '''Rend''': Asterales (fészkesvirágzatúak) * '''Család''': Asteraceae (fészkesvirágzatúak) * '''Nemzetség''': ''Matricaria'' * '''Faj''': ''Matricaria chamomilla'' L. (= ''Matricaria recutita'' L.) A „matricaria” elnevezés a latin „mater” (anya) szóból ered, utalva a növény nőgyógyászati felhasználására. A „chamomilla” a görög „chamaimelon” (földi alma) szóból származik, ami a virág illatára utal. ----- <span id="ii.-botanikai-jellemzők"></span> == '''II. Botanikai jellemzők''' == * '''Típus''': egynyári, lágyszárú növény * '''Magasság''': 20–50 cm * '''Gyökér''': sekélyen elágazó, vékony gyökérzet * '''Szár''': elágazó, vékony, hengeres * '''Levelek''': kétszeresen szárnyasan szeldeltek, keskeny levélkékkel * '''Virágzat''': fészekvirágzat, szélén fehér nyelves virágok, középen sárga csöves virágok * '''Virágzat alja (kúp)''': '''üreges''' – ez megkülönbözteti a valódi orvosi székfüvet a hasonló fajoktól (pl. ''Anthemis cotula'') * '''Virágzás''': májustól augusztusig * '''Illat''': jellegzetesen édes, aromás ----- <span id="iii.-előfordulás-és-élőhely"></span> == '''III. Előfordulás és élőhely''' == Az orvosi székfű '''Európában és Nyugat-Ázsiában őshonos''', ma már világszerte elterjedt. Magyarországon gyakori vadon és termesztve is. '''Élőhelyi igényei''': * Napfénykedvelő, tápanyagban gazdag, laza talajt kedvel * Parlagokon, útszéleken, szántóföldeken, gabonatáblák között gyakori * '''Szántóföldi gyomnövényként''' is megjelenhet, de értékes gyógynövény ----- <span id="iv.-hatóanyagok-és-kémiai-összetétel"></span> == '''IV. Hatóanyagok és kémiai összetétel''' == A gyógyászati célra használt drog a '''virágzat (Matricariae flos)''', mely gazdag fitokémiai vegyületekben. <span id="fő-hatóanyagok"></span> === '''Fő hatóanyagok''': === # '''Illóolajok (~0,3–1,5%)''' #* '''Kék színű azulének''': kamazulén – gyulladáscsökkentő #* '''Bisabolol''' (α- és β-bisabolol) – antibakteriális, nyugtató #* Farnézol – gombaellenes # '''Flavonoidok''' #* Apigenin, luteolin, kvercetin – antioxidáns, görcsoldó # '''Kumarinok''' #* Herniarin, umbelliferon – enyhe görcsoldó és gyulladáscsökkentő # '''Poliszacharidok''' #* Immunmoduláló, nyákvédő hatásúak # '''Cserzőanyagok''' – enyhe összehúzó, sebgyógyító ----- <span id="v.-gyógyászati-felhasználás"></span> == '''V. Gyógyászati felhasználás''' == <span id="emésztőrendszeri-problémák"></span> === '''1. Emésztőrendszeri problémák''' === * Puffadás, hasfájás, bélgörcs, emésztési zavar * Gyulladt gyomor, fekély, reflux enyhítésére * Bélrendszeri gyulladások kiegészítő kezelése <span id="légúti-megbetegedések"></span> === '''2. Légúti megbetegedések''' === * Inhalálva enyhíti a '''megfázás, hörghurut, arcüreggyulladás''' tüneteit * Nyálkahártya-gyulladás csökkentésére <span id="bőrgyógyászat"></span> === '''3. Bőrgyógyászat''' === * '''Sebgyógyító, gyulladáscsökkentő''', fertőtlenítő hatás * Ekcéma, pattanás, bőrkiütések, leégés, aranyér kezelése * Borogatásként vagy fürdőként is alkalmazható <span id="nőgyógyászati-felhasználás"></span> === '''4. Nőgyógyászati felhasználás''' === * Hüvelygyulladás esetén ülőfürdőként * Menstruációs görcsök oldására teaként <span id="nyugtató-alvást-segítő-hatás"></span> === '''5. Nyugtató, alvást segítő hatás''' === * Apigenin tartalma enyhe '''szorongáscsökkentő, altató''' hatású * Alvászavar, idegesség, stressz esetén javasolt <span id="száj--és-torokgyulladás"></span> === '''6. Száj- és torokgyulladás''' === * Gargalizálóként: fogínygyulladás, afták, torokfájás esetén ----- <span id="vi.-felhasználási-formák-és-adagolás"></span> == '''VI. Felhasználási formák és adagolás''' == <span id="tea-forrázat"></span> === '''1. Tea (forrázat)''' === * '''1 evőkanál szárított virág''' / 2,5 dl víz * Lefedve 10 percig áztatni, majd leszűrni * '''Napi 2–3 csésze''' emésztésre, nyugtatásra, gyulladásokra <span id="inhalálás"></span> === '''2. Inhalálás''' === * 2–3 evőkanál kamilla 1 liter forró vízben * Törölköző alatt 10–15 perc inhalálás arcüreg-, torok-, hörgőproblémákra <span id="borogatás-lemosás"></span> === '''3. Borogatás, lemosás''' === * Bőrirritációra, szemgyulladásra (csak jól leszűrt főzet!) <span id="fürdő"></span> === '''4. Fürdő''' === * 5–10 evőkanál virág főzete egy kád vízhez * Ekcéma, viszketés, nőgyógyászati panaszok esetén <span id="kenőcs-krém"></span> === '''5. Kenőcs, krém''' === * Gyulladt bőr, aranyér, sebek kezelésére * Sok gyógyszertári és kozmetikai termék tartalmaz kamillakivonatot ----- <span id="vii.-mellékhatások-ellenjavallatok"></span> == '''VII. Mellékhatások, ellenjavallatok''' == <span id="általános-jellemzők"></span> === '''Általános jellemzők''': === * A kamilla '''enyhe, jól tolerált''' gyógynövény * Már '''csecsemőkortól alkalmazható''' (pl. hasfájásra, fürdőként) <span id="ritka-mellékhatások"></span> === '''Ritka mellékhatások''': === * Allergiás reakció (különösen fészkesvirágzatúakkal szemben érzékenyeknél) * Nagy dózisban '''szedáló''' hatás (álmosság) <span id="ellenjavallatok"></span> === '''Ellenjavallatok''': === * '''Fészkesvirágzatú növényekre allergiások''' kerüljék * Terhesség alatt '''csak mérsékelt mennyiségben''', orvosi tanács mellett ----- <span id="viii.-termesztés-és-gyűjtés"></span> == '''VIII. Termesztés és gyűjtés''' == <span id="termesztés"></span> === '''Termesztés''': === * Könnyen nevelhető napos, meleg helyen * Magvetéssel szaporítható kora tavasszal * Laza, homokos vályogtalajt kedvel * Rendszeres virágszedés fokozza a virágképzést <span id="vadgyűjtés"></span> === '''Vadgyűjtés''': === * Virágzáskor (májustól augusztusig) gyűjtik a '''teljesen kinyílt, ép virágokat''' * Árnyékos, jól szellőző helyen szárítják * A '''drog neve''': ''Matricariae flos'' ----- <span id="ix.-történeti-és-kulturális-háttér"></span> == '''IX. Történeti és kulturális háttér''' == * Már az '''ókori egyiptomiak''' és '''görögök''' is használták lázcsillapítóként és női bajokra * A középkorban '''„mindenre jó virágnak”''' tartották * A magyar népi gyógyászat kiemelten alkalmazta '''megfázás, bélpanaszok, női problémák''' esetén * A '''gyógyszerkönyvben hivatalosan szereplő drog''' (pl. ''Ph. Hg. VIII.'') ----- <span id="x.-összegzés"></span> == '''X. Összegzés''' == A ''Matricaria chamomilla'', vagyis '''orvosi székfű''', egy rendkívül sokoldalú, '''enyhe hatású, de hatékony''' gyógynövény, amelyet már a csecsemőkortól kezdve biztonsággal lehet használni. A '''gyulladáscsökkentő, görcsoldó, fertőtlenítő és nyugtató''' hatások révén a kamilla '''szinte minden háztartásban megtalálható természetes gyógyszer'''. Belsőleg alkalmazható '''emésztési panaszokra, megfázásra, nyugtatásra''', külsőleg '''bőrápolásra, gyulladásokra, ülőfürdőként'''. A kamilla valóban a '''természet patikájának egyik legnagyobb kincse'''. {{engl}} i3qgtfgh0dovrdyzgw87vtpc7xq0f0t 0 664914 3524021 3517105 2026-09-26T01:18:22Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524021 wikitext text/x-wiki {{chembox | Watchedfields = changed | verifiedrevid = 443496864 | ImageFile1 = Capsaicin.svg | ImageClass1 = skin-invert-image | ImageFile2 = Capsaicin-3D-vdW.png | ImageClass2 = bg-transparent | PIN = (6''E'')-''N''-[(4-Hydroxy-3-methoxyphenyl)methyl]-8-methylnon-6-enamide | OtherNames = (''E'')-''N''-(4-Hydroxy-3-methoxybenzyl)-8-methylnon-6-enamide<br />8-Methyl-''N''-vanillyl-''trans''-6-nonenamide<br />''trans''-8-Methyl-''N''-vanillylnon-6-enamide<br />(''E'')-Capsaicin<br />Capsicine<br />Capsicin<br />CPS<br />Drug | pronounce = {{IPAc-en|k|ae|p|ˈ|s|eI|s|I|n}} or {{IPAc-en|k|ae|p|ˈ|s|eI|ə|s|I|n}} | Section1 = {{Chembox Identifiers |IUPHAR_ligand = 2486 |InChI = 1/C18H27NO3/c1-14(2)8-6-4-5-7-9-18(21)19-13-15-10-11-16(20)17(12-15)22-3/h6,8,10-12,14,20H,4-5,7,9,13H2,1-3H3,(H,19,21)/b8-6+ |InChIKey = YKPUWZUDDOIDPM-SOFGYWHQBQ |ChEMBL_Ref = {{ebicite|correct|EBI}} |ChEMBL = 294199 |StdInChI_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} |StdInChI = 1S/C18H27NO3/c1-14(2)8-6-4-5-7-9-18(21)19-13-15-10-11-16(20)17(12-15)22-3/h6,8,10-12,14,20H,4-5,7,9,13H2,1-3H3,(H,19,21)/b8-6+ |StdInChIKey_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} |StdInChIKey = YKPUWZUDDOIDPM-SOFGYWHQSA-N |CASNo_Ref = {{cascite|correct|CAS}} |CASNo = 404-86-4 |ChemSpiderID_Ref = {{chemspidercite|correct|chemspider}} |ChemSpiderID =1265957 |EINECS = 206-969-8 |PubChem = 1548943 |ChEBI_Ref = {{ebicite|correct|EBI}} |ChEBI = 3374 |Beilstein = 2816484 |UNII = S07O44R1ZM |UNII_Ref = {{fdacite|correct|FDA}} |DrugBank = DB06774 |SMILES = O=C(NCc1cc(OC)c(O)cc1)CCCC/C=C/C(C)C |KEGG_Ref = {{keggcite|correct|kegg}} |KEGG = C06866 }} | Section2 = {{Chembox Properties |C=18 | H=27 | N=1 | O=3 |LambdaMax = 280 nm |Appearance = Crystalline white powder<ref>{{cite web|url=http://www.chemspider.com/Chemical-Structure.1265957.html|publisher=ChemSpider, Royal Society of Chemistry, Cambridge, UK|title=Capsaicin|date=2018|access-date=9 June 2018}}</ref> |Odor = Highly pungent |VaporPressure = {{val|1.32|e=-8|u=mm Hg}} at {{val|25|u=degC}}<ref name="pubchem">{{cite web|url=https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/1548943|publisher=PubChem, US National Library of Medicine|title=Capsaicin|date=27 May 2023|access-date=1 June 2023}}</ref> |MeltingPtC = 62 to 65 |BoilingPtC = 210 to 220 |BoilingPt_notes = 0.01{{nbsp}}Torr |Solubility = 0.0013{{nbsp}}g/100{{thinsp}}mL |SolubleOther = {{ubl |Soluble in alcohol, [[diethyl ether|ether]], [[benzene]] |Slightly soluble in [[carbon disulfide|CS₂]], [[hydrochloric acid|HCl]], [[petroleum]] }} }} | Section3 = {{Chembox Structure |CrystalStruct = Monoclinic }} | Section4 = {{Chembox Pharmacology |ATCCode_prefix = M02 |ATCCode_suffix = AB01 |ATC_Supplemental = {{ATC|N01|BX04}} |Licence_EU=yes |Legal_US = Rx-only |Legal_US_comment = <ref name="Qutenza FDA label">{{cite web | title=Qutenza- capsaicin kit | website=DailyMed | date=10 January 2023 | url=https://dailymed.nlm.nih.gov/dailymed/drugInfo.cfm?setid=3ffbbcb0-ad93-4f15-bb38-5da76a71c735 | access-date=22 February 2023}}</ref><ref>{{cite web | title=Drug Approval Package: Qutenza (capsaicin) NDA #022395 | website=U.S. [[Food and Drug Administration]] (FDA) | date=3 October 2013 | url=https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/nda/2009/022395_qutenza_toc.cfm | access-date=22 February 2023 | accessdate=18 július 2025 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20201128085942/https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/nda/2009/022395_qutenza_toc.cfm | archivedate=28 november 2020}}{{dead link|date=May 2025|bot=medic}}{{cbignore|bot=medic}}</ref> }} | Section5 = {{Chembox Hazards |ExternalSDS = <ref name=pubchem/> |GHSPictograms = {{GHS05}}{{GHS06}}{{GHS07}}{{GHS08}} |GHSSignalWord = Danger |HPhrases = {{H-phrases|301|302|315|318}} |PPhrases = {{P-phrases|264|270|280|301+310|301+312|302+352|305+351+338|310|321|330|332+313|362|405|501}} |NFPA-H = 2 |NFPA-F = 1 |NFPA-R = 0 }} }} {{Infobox pepper <!-- The given scoville rating is for the pure chemical compound, this should not be mistaken for food. --> | heat = Above peak<br /> (pure capsaicin is toxic)<ref name=pubchem/> | scoville = 16,000,000<ref name="pmid2039598">{{cite journal | vauthors = Govindarajan VS, Sathyanarayana MN | title = Capsicum--production, technology, chemistry, and quality. Part V. Impact on physiology, pharmacology, nutrition, and metabolism; structure, pungency, pain, and desensitization sequences | journal = Critical Reviews in Food Science and Nutrition | volume = 29 | issue = 6 | pages = 435–474 | year = 1991 | pmid = 2039598 | doi = 10.1080/10408399109527536 }}</ref> }} {{hunfn}} # {{label|hu|gyógyszertan}} A '''kapszaicin''' (kémiai képlete: '''C18H27NO3''') egy természetes vegyület, amely a chili paprikák csípős ízéért felelős. Biológiailag aktív alkaloid, amely hatékony fájdalomcsillapítóként és helyi gyulladáscsökkentőként alkalmazható az orvostudományban. Emellett széles körben ismert konyhai fűszerként és étvágyserkentőként. ----- <span id="kémiai-tulajdonságok"></span> === 1. '''Kémiai tulajdonságok''' === * '''Képlete''': C18H27NO3. * '''Szerkezete''': ** Egy aromás gyűrű, amelyhez amid- és hosszú szénhidrogénlánc kapcsolódik. * '''Fizikai tulajdonságok''': ** Fehér vagy sárgás kristályos por. ** Zsírban oldódik, vízben gyakorlatilag nem oldódik. * '''Hőstabilitás''': ** Hő hatására nem bomlik le, ezért főzés során is megőrzi csípősségét. ----- <span id="természetes-előfordulás"></span> === 2. '''Természetes előfordulás''' === * A kapszaicin a '''Capsicum''' nemzetségbe tartozó paprika növények termésében található meg. * Legmagasabb koncentrációban a paprika ereiben és magházában fordul elő. ----- <span id="felhasználási-területek"></span> === 3. '''Felhasználási területek''' === <span id="orvosi-alkalmazások"></span> ==== 3.1. '''Orvosi alkalmazások''' ==== * '''Fájdalomcsillapítás''': ** Csökkenti a krónikus fájdalmakat (pl. ízületi fájdalom, neuropátiás fájdalom) azáltal, hogy kimeríti az idegvégződéseken található '''P-anyagot''', amely a fájdalomérzetért felelős. * '''Izom- és ízületi gyulladás kezelése''': ** Krémek és tapaszok formájában alkalmazzák. * '''Neuropátiás fájdalmak''': ** Cukorbetegség vagy herpesz utáni neuralgiában. * '''Viszketéscsillapító''': ** Psoriasis és más bőrbetegségek tüneteinek enyhítésére. * '''Zsírégető és anyagcsere-serkentő''': ** Étrend-kiegészítőkben segíthet a kalóriaégetés fokozásában. <span id="kozmetikai-ipar"></span> ==== 3.2. '''Kozmetikai ipar''' ==== * '''Melegítő hatású krémek''': ** Helyi vérkeringés fokozására. <span id="élelmiszeripar"></span> ==== 3.3. '''Élelmiszeripar''' ==== * '''Fűszer''': ** Széles körben használják csípős ételek ízesítésére. * '''Tartósítószer''': ** Antimikrobiális hatása miatt ételek eltarthatóságának növelésére. ----- <span id="hatásmechanizmus"></span> === 4. '''Hatásmechanizmus''' === * A kapszaicin a bőr és a nyálkahártyák '''TRPV1 (vanilloid)''' receptoraihoz kötődik. * Aktiválja az idegvégződéseket, amelyek először csípős érzést és fájdalmat okoznak, majd kimerítik az idegsejtek fájdalomátvivő anyagait. * Hosszabb távon deszenzitizációt eredményez, ami csökkenti a fájdalomérzetet. ----- <span id="adagolás-és-alkalmazási-módok"></span> === 5. '''Adagolás és alkalmazási módok''' === <span id="helyi-alkalmazás"></span> ==== 5.1. '''Helyi alkalmazás''' ==== * '''Krémek''': ** 0,025–0,1% kapszaicin tartalommal, naponta 2–4 alkalommal az érintett területre. * '''Tapaszok''': ** Akár 8%-os kapszaicin koncentráció, amelyet orvosi felügyelet mellett használnak neuropátiás fájdalmak kezelésére. <span id="étrend-kiegészítők"></span> ==== 5.2. '''Étrend-kiegészítők''' ==== * Általában kapszulák formájában, pontos adagolás az adott terméktől függően. <span id="élelmiszerekben"></span> ==== 5.3. '''Élelmiszerekben''' ==== * Csípős paprikák formájában természetes úton jut be a szervezetbe. ----- <span id="mellékhatások"></span> === 6. '''Mellékhatások''' === <span id="gyakori-mellékhatások"></span> ==== 6.1. '''Gyakori mellékhatások''' ==== * Égő érzés az alkalmazás helyén. * Bőrpír, irritáció. * Nyálkahártya irritáció, ha a szembe vagy a szájba kerül. <span id="ritkább-mellékhatások"></span> ==== 6.2. '''Ritkább mellékhatások''' ==== * Allergiás reakciók (bőrpír, viszketés). * Súlyos irritáció hosszabb ideig tartó alkalmazás esetén. ----- <span id="ellenjavallatok"></span> === 7. '''Ellenjavallatok''' === * '''Nyílt sebek és irritált bőr''': ** A kapszaicin súlyos égő érzést okozhat sérült bőrfelületen. * '''Túlérzékenység''': ** Allergia a kapszaicinre vagy a paprikára. * '''Szem és nyálkahártya''': ** Kerülni kell a szembe, szájba vagy orrba kerülését. ----- <span id="gyógyszerkölcsönhatások"></span> === 8. '''Gyógyszerkölcsönhatások''' === * '''Vérhígítók''': ** Óvatosan kell alkalmazni, mivel enyhén fokozhatja a véralvadásgátlók hatását. * '''Antihipertenzív szerek''': ** Befolyásolhatja a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatékonyságát. ----- <span id="terhesség-és-szoptatás"></span> === 9. '''Terhesség és szoptatás''' === * '''Terhesség''': ** Kis mennyiségben, például ételekben fogyasztva biztonságos, de helyi alkalmazás esetén orvosi konzultáció ajánlott. * '''Szoptatás''': ** Kerülendő a bőrön való alkalmazása, hogy elkerüljük a csecsemő véletlen irritációját. ----- <span id="összegzés"></span> === 10. '''Összegzés''' === A kapszaicin egy természetes vegyület, amelyet széles körben használnak az orvostudományban fájdalomcsillapításra és gyulladáscsökkentésre, valamint az élelmiszeriparban fűszerként. Bár általában biztonságos, helytelen alkalmazása vagy túlzott dózisban történő használata irritációt és kellemetlenséget okozhat. Megfelelő használat mellett hatékony és sokoldalú megoldást kínál számos problémára. {{-ford-}} {{trans-top}} *{{en}}: {{t+|en|capsaicin}} {{trans-bottom}} {{hunl}} 0fy8kpo54nwe3bhpia2moozjt23160n 0 784971 3524019 3517129 2026-09-26T00:48:40Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524019 wikitext text/x-wiki {{Drugbox | Watchedfields = changed | verifiedrevid = 458622562 | image = Indapamide.svg | width = 192 | alt = <!--Clinical data--> | caption = Above: molecular structure of indapamide Below: 3D representation of an indapamide molecule | image2 = Indapamide 3D.png | tradename = Lozol, Natrilix | Drugs.com = {{drugs.com|monograph|indapamide}} | MedlinePlus = a684062 | pregnancy_AU = C | pregnancy_category = | routes_of_administration = [[Oral administration|By mouth]] | ATC_prefix = C03 | ATC_suffix = BA11 | ATC_supplemental = <!-- Legal status --> | legal_UK = POM | legal_EU = Rx-only | legal_EU_comment = <ref>{{cite web | title = Active substance(s): indapamide | work = List of nationally authorised medicinal products | publisher = Human Medicines Evaluation Division, European Medicines Agency | url = https://www.ema.europa.eu/documents/psusa/indapamide-list-nationally-authorised-medicinal-products-psusa-00001731-202011_en.pdf | date = 22 July 2021 }}{{Dead link|date=March 2024 |bot=InternetArchiveBot |fix-attempted=yes }}</ref> <!--Pharmacokinetic data-->| bioavailability = | protein_bound = 71–79% | metabolism = Liver | elimination_half-life = standard release: 14–18 hours,<ref>{{Cite web |title=Indapamide 2.5mg Tablets - Summary of Product Characteristics (SmPC) - (emc) |url=https://www.medicines.org.uk/emc/product/9470/smpc |access-date=2024-06-03 |website=www.medicines.org.uk |accessdate=2025-07-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20250424234739/https://www.medicines.org.uk/emc/product/9470/smpc |archivedate=2025-04-24}}</ref> slow release: 14–24 hours (mean 18)<ref>{{Cite web |title=Natrilix SR 1.5 mg Tablets - Summary of Product Characteristics (SmPC) - (emc) |url=https://www.medicines.org.uk/emc/product/1152/smpc#gref |access-date=2024-06-03 |website=www.medicines.org.uk}}</ref> <!--Identifiers-->| IUPHAR_ligand = 7203 | CAS_number_Ref = {{cascite|correct|??}} | CAS_number = 26807-65-8 | PubChem = 3702 | DrugBank_Ref = {{drugbankcite|correct|drugbank}} | DrugBank = DB00808 | ChemSpiderID_Ref = {{chemspidercite|correct|chemspider}} | ChemSpiderID = 3574 | UNII_Ref = {{fdacite|correct|FDA}} | UNII = F089I0511L | KEGG_Ref = {{keggcite|correct|kegg}} | KEGG = D00345 | ChEMBL_Ref = {{ebicite|correct|EBI}} | ChEMBL = 406 <!--Chemical data-->| C = 16 | H = 16 | Cl = 1 | N = 3 | O = 3 | S = 1 | smiles = O=S(=O)(N)c1c(Cl)ccc(c1)C(=O)NN3c2ccccc2CC3C | StdInChI_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} | StdInChI = 1S/C16H16ClN3O3S/c1-10-8-11-4-2-3-5-14(11)20(10)19-16(21)12-6-7-13(17)15(9-12)24(18,22)23/h2-7,9-10H,8H2,1H3,(H,19,21)(H2,18,22,23) | StdInChIKey_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} | StdInChIKey = NDDAHWYSQHTHNT-UHFFFAOYSA-N }} {{hunfn}} # {{label|hu|gyógyszertan}} Az indapamid egy [[vérnyomáscsökkentő]] és enyhe vízhajtó ([[diuretikum]]), amelyet gyakran alkalmaznak magas vérnyomás ([[hipertónia]]) kezelésére. Az indapamid a [[tiazid]]-típusú diuretikumok közé tartozik, de sajátos tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek alkalmassá teszik a hosszú távú vérnyomáskezelésre. Az indapamid hatása főként az erek falának ellazításában és a szervezet folyadékszintjének szabályozásában nyilvánul meg. <span id="hatásmechanizmus"></span> === Hatásmechanizmus === Az indapamid kettős hatással rendelkezik. Egyrészt enyhe vízhajtó hatást fejt ki a vesében, ami segít a felesleges víz és só eltávolításában, ezzel csökkentve a vértérfogatot és a vérnyomást. Másrészt közvetlenül hat az érfalakra, amelyek ellazulnak, csökkentve az érellenállást, ami szintén hozzájárul a vérnyomás csökkentéséhez. Mivel csak enyhe vízhajtó hatása van, az indapamid kevésbé okoz elektrolit-egyensúly zavarokat, mint más erősebb diuretikumok. <span id="alkalmazási-területek"></span> === Alkalmazási területek === Az indapamid elsősorban a magas vérnyomás kezelésére szolgál, önmagában vagy más vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel kombinálva. Magas vérnyomás esetén az indapamid segít megelőzni a hosszú távú szövődményeket, például a szív- és érrendszeri betegségeket, agyvérzést és vesekárosodást. <span id="adagolás-és-alkalmazás"></span> === Adagolás és alkalmazás === Az indapamid általában napi egyszeri adagolásban, reggeli után kerül bevételre. Az orvos határozza meg az adagolást, amely a beteg egyéni állapotától és vérnyomásának súlyosságától függ. A kezelés során általában folyamatos orvosi ellenőrzés javasolt, hogy figyelemmel kísérhessék a vérnyomás alakulását és az esetleges mellékhatásokat. <span id="mellékhatások"></span> === Mellékhatások === Az indapamid szedése során előforduló mellékhatások általában enyhék, de fontos figyelni rájuk: * '''Kiszáradás és elektrolit-egyensúly zavarok''': mivel vízhajtó hatású, az indapamid befolyásolhatja a nátrium-, kálium- és magnéziumszintet. Ennek következtében szomjúság, fejfájás, izomgörcsök, gyengeség vagy zavartság alakulhat ki. * '''Emésztőrendszeri panaszok''': hányinger, hányás és hasi fájdalom. * '''Bőrreakciók''': ritkán allergiás bőrkiütés, fényérzékenység is előfordulhat. * '''Alacsony vérnyomás''' (hipotenzió): különösen akkor, ha a beteg vízhajtókkal vagy más vérnyomáscsökkentő szerekkel kombinált kezelést kap. * '''Vércukorszint emelkedése''': hosszú távú használat esetén figyelni kell a vércukorszintre, különösen cukorbetegség esetén. <span id="ellenjavallatok-és-figyelmeztetések"></span> === Ellenjavallatok és figyelmeztetések === Az indapamid alkalmazása nem javasolt bizonyos esetekben, például: * '''Súlyos vese- vagy májkárosodás''' esetén, mivel ezekben az állapotokban a gyógyszer hatása fokozódhat vagy nemkívánatos következményekkel járhat. * '''Alacsony káliumszint''' (hipokalémia) esetén, mivel az indapamid további káliumvesztést okozhat, ami súlyosbíthatja a hipokalémiát. * '''Köszvényes betegek esetében''' óvatosan kell alkalmazni, mivel fokozhatja a húgysavszintet a vérben. * '''Terhesség és szoptatás''': az indapamid alkalmazása nem ajánlott terhes és szoptató nők számára, mivel nincs elegendő adat a magzatra vagy csecsemőre gyakorolt hatásáról. <span id="gyógyszerkölcsönhatások"></span> === Gyógyszerkölcsönhatások === Az indapamid egyéb gyógyszerekkel történő együttszedése módosíthatja a hatásait. Például: * '''Más vérnyomáscsökkentőkkel''' való kombináció fokozhatja az alacsony vérnyomás kockázatát. * '''Lítium készítmények''': a lítium szintjének emelkedését okozhatja, ezért kerülni kell együttes alkalmazását. * '''Kortikoszteroidok''' és '''laxatívumok''': ezek fokozhatják a káliumveszteséget, növelve a hipokalémia kockázatát. * '''Nem szteroid gyulladáscsökkentők''' (NSAID-ok): ezek csökkenthetik az indapamid vérnyomáscsökkentő hatását. <span id="összefoglalás"></span> === Összefoglalás === Az indapamid egy tiazid-szerű diuretikum és vérnyomáscsökkentő, amely hatékonyan segít a magas vérnyomás kezelésében, különösen akkor, ha enyhe vízhajtó hatásra is szükség van. A gyógyszer alkalmazása hosszú távú orvosi felügyeletet igényel, különösen az elektrolit-egyensúlyra, a vérnyomás alakulására és a lehetséges mellékhatásokra való tekintettel. {{-ford-}} {{trans-top}} *{{en}}: {{t+|en|indapamide}} {{trans-bottom}} {{hunl}} lrhn70q2l3jtkigc5fjlv17jx7mf07y 0 785462 3524024 3517499 2026-09-26T02:56:43Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524024 wikitext text/x-wiki {{Drugbox | Verifiedfields = changed | Watchedfields = changed | verifiedrevid = 462255851 | IUPAC_name = 4-Chloro-''N''-(4,5-dihydro-1''H''-imidazol-2-yl)-<br />6-methoxy-2-methylpyrimidin-5-amine | image = Moxonidine.svg | width = 180 <!--Clinical data--> | pronounce = {{IPAc-en|m|ɒ|k|ˈ|s|ɒ|n|ɪ|d|iː|n}} | Drugs.com = {{drugs.com|international|moxonidine}} | pregnancy_AU = B3 | legal_UK = POM | legal_status = Rx-only | routes_of_administration = Oral ([[Tablet (pharmacy)|tablets]]) <!--Pharmacokinetic data--> | bioavailability = 88% ([[Cmax (pharmacology)|T_max = 1 hour]]) | protein_bound = 7.2–10%<ref>{{cite journal| vauthors = Weimann HJ, Rudolph M |title=Clinical Pharmacokinetics of Moxonidine|journal=Journal of Cardiovascular Pharmacology|date=1992|volume=20|issue=Suppl. 4|pages=S37–S41|doi=10.1097/00005344-199220004-00008|doi-access=free}}</ref><ref name="Physiotens PI">{{cite web|title=Physiotens Tablets (moxonidine) Product Information|url=https://gp2u.com.au/static/pdf/P/PHYSIOTENS-PI.pdf|publisher=Abbott Australasia Pty Ltd, 32-34 Lord Street, Botany NSW 2019, Australia|access-date=1 September 2016|accessdate=18 július 2025|archiveurl=https://web.archive.org/web/20220628035030/https://gp2u.com.au/static/pdf/P/PHYSIOTENS-PI.pdf|archivedate=28 június 2022}}{{Dead link|date=May 2025 |bot=InternetArchiveBot |fix-attempted=yes }}</ref> | metabolism = [[Liver]] (10–20%)<ref name="Physiotens PI" /> | metabolites = Dehydrogenated moxonidine (major), hydroxymethyl-moxonidine, hydroxy-moxonidine, dihydroxy-moxonidine<ref>{{cite journal | vauthors = He MM, Abraham TL, Lindsay TJ, Schaefer HC, Pouliquen IJ, Payne C, Czeskis B, Shipley LA, Oliver SD, Mitchell MI | display-authors = 6 | title = Metabolism and disposition of the antihypertensive agent moxonidine in humans | journal = Drug Metabolism and Disposition | volume = 31 | issue = 3 | pages = 334–342 | date = March 2003 | pmid = 12584161 | doi = 10.1124/dmd.31.3.334 }}</ref> | elimination_half-life = ~2.2–2.8 hours | excretion = [[Kidney|Renal]] (90%),<ref>{{cite journal|last1=Farsang|first1=C|title=Moxonidine: Clinical Profile|journal=Journal of Clinical and Basic Cardiology. An Independent International Scientific Journal|date=2001|volume=4|issue=3|pages=197–299|url=http://www.kup.at/kup/pdf/897.pdf|access-date=1 September 2016}}</ref> feces (~1%)<ref name="Physiotens PI" /> <!--Identifiers--> | CAS_number_Ref = {{cascite|changed|??}} | CAS_number = 75438-57-2 | ATC_prefix = C02 | ATC_suffix = AC05 | PubChem = 4810 | DrugBank_Ref = {{drugbankcite|correct|drugbank}} | DrugBank = | ChemSpiderID_Ref = {{chemspidercite|correct|chemspider}} | ChemSpiderID = 4645 | UNII_Ref = {{fdacite|correct|FDA}} | UNII = CC6X0L40GW | KEGG_Ref = {{keggcite|correct|kegg}} | KEGG = D05087 | ChEMBL_Ref = {{ebicite|correct|EBI}} | ChEMBL = 19236 | tradename = Physiotens, Moxon <!--Chemical data--> | C=9 | H=12 | Cl=1 | N=5 | O=1 | smiles = Clc1nc(C)nc(OC)c1NC2=NCCN2 | StdInChI_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} | StdInChI = 1S/C9H12ClN5O/c1-5-13-7(10)6(8(14-5)16-2)15-9-11-3-4-12-9/h3-4H2,1-2H3,(H2,11,12,15) | StdInChIKey_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} | StdInChIKey = WPNJAUFVNXKLIM-UHFFFAOYSA-N }} {{hunfn}} # {{label|hu|gyógyszertan}} A '''moxonidin''' egy [[vérnyomáscsökkentő ]]gyógyszer, amelyet magas vérnyomás (hipertónia) kezelésére használnak. A moxonidin központi hatású vérnyomáscsökkentő szer, amely az agyban található idegsejtekre hatva csökkenti a szimpatikus idegrendszer aktivitását, így mérsékli a vérnyomást. A moxonidin előnye, hogy más vérnyomáscsökkentőkkel kombinálva is jól alkalmazható, és kevésbé okoz álmosságot vagy fáradtságot, mint néhány egyéb központi hatású szer. <span id="a-moxonidin-hatásmechanizmusa"></span> === A moxonidin hatásmechanizmusa === A moxonidin az agytörzsben található imidazolin-receptorokra hat, amelyeken keresztül csökkenti a szimpatikus idegrendszer aktivitását. A szimpatikus idegrendszer csökkent aktivitása következtében csökken a vérerek szűkülete, ami tágítja az ereket, mérsékli a perifériás ellenállást, és ezzel csökkenti a vérnyomást. Mivel a moxonidin központi hatású, nem közvetlenül az erekre hat, hanem az idegrendszer vérnyomást szabályozó mechanizmusain keresztül fejti ki hatását. <span id="alkalmazási-területek"></span> === Alkalmazási területek === # '''Magas vérnyomás (hipertónia)''': A moxonidin hatékonyan csökkenti a vérnyomást, és önmagában vagy más vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel kombinálva is alkalmazható. Különösen hasznos lehet azoknál a betegeknél, akiknél a szimpatikus idegrendszer aktivitása túl magas. <span id="adagolás-és-alkalmazás"></span> === Adagolás és alkalmazás === A moxonidin tabletta formájában érhető el, és az adagolást az orvos a beteg állapota és a kívánt vérnyomáscsökkentő hatás alapján határozza meg. Általában napi egyszeri, reggeli adagolással kezdik, de szükség esetén napi kétszeri adagolásra is átállhatnak. Fontos, hogy a moxonidint rendszeresen, minden nap ugyanabban az időpontban vegye be a beteg, és a kezelést ne hagyja abba hirtelen, mivel ez vérnyomás-ingadozást okozhat. <span id="mellékhatások-és-kockázatok"></span> === Mellékhatások és kockázatok === A moxonidin általában jól tolerálható, de egyes mellékhatások előfordulhatnak, különösen a kezelés kezdetén vagy az adag emelésekor. A leggyakoribb mellékhatások a következők: # '''Szájszárazság''': A moxonidin gyakran okoz szájszárazságot, amely kellemetlen lehet, de általában enyhe. # '''Szédülés''': A vérnyomás csökkentése miatt szédülés fordulhat elő, különösen a kezelés kezdetén vagy hirtelen felálláskor. # '''Álmosság és fáradtság''': Bár ritkább, mint egyéb központi hatású szerek esetében, a moxonidin okozhat álmosságot és fáradtságot. # '''Fejfájás''': A kezelés elején előfordulhat fejfájás, amely rendszerint enyhe és átmeneti. # '''Hányinger és gyomorpanaszok''': Néhány betegnél emésztési problémák, például hányinger és gyomorfájdalom léphet fel. # '''Alvászavarok''': Ritkán a moxonidin alkalmazása álmatlanságot okozhat. <span id="figyelmeztetések-és-óvintézkedések"></span> === Figyelmeztetések és óvintézkedések === * '''Szívproblémák''': Bár a moxonidin általában biztonságos, szívbetegségben szenvedőknél óvatosan kell alkalmazni, különösen ha szívritmuszavar vagy alacsony pulzusszám is fennáll. * '''Depresszió''': Depressziós tünetekkel küzdő betegeknél körültekintően kell alkalmazni, mivel a központi idegrendszerre gyakorolt hatása súlyosbíthatja a tüneteket. * '''Máj- és vesebetegségek''': A moxonidin feldolgozását a máj és a vesék végzik, ezért máj- vagy vesebetegség esetén az adagolás módosítása szükséges lehet. * '''Gyógyszer hirtelen abbahagyása''': A moxonidint nem szabad hirtelen abbahagyni, mivel ez visszafordíthatatlan vérnyomás-emelkedést okozhat. Az adagolást fokozatosan kell csökkenteni, orvosi felügyelet mellett. <span id="kölcsönhatások-más-gyógyszerekkel"></span> === Kölcsönhatások más gyógyszerekkel === A moxonidin kölcsönhatásba léphet bizonyos gyógyszerekkel, amelyek növelhetik a mellékhatások kockázatát vagy csökkenthetik a gyógyszer hatékonyságát: * '''Más vérnyomáscsökkentők''': A moxonidin más vérnyomáscsökkentőkkel együtt alkalmazva túlzott vérnyomáscsökkenést okozhat. * '''Alkohol''': Az alkoholfogyasztás fokozhatja a moxonidin vérnyomáscsökkentő hatását és álmosságot okozhat, ezért ajánlott kerülni az alkoholt a kezelés alatt. * '''Nyugtatók és altatók''': Egyes központi idegrendszerre ható szerekkel együtt alkalmazva a moxonidin fokozhatja az álmosságot és a nyugtató hatást. <span id="összegzés"></span> === Összegzés === A moxonidin egy központi hatású vérnyomáscsökkentő gyógyszer, amely hatékonyan csökkenti a vérnyomást azáltal, hogy mérsékli a szimpatikus idegrendszer aktivitását. A gyógyszer jól tolerálható, de bizonyos mellékhatások, például szájszárazság, szédülés és fejfájás előfordulhatnak, különösen a kezelés kezdetén. A moxonidin alkalmazása előtt fontos a beteg állapotának alapos felmérése és az orvosi felügyelet, különösen, ha a beteg szívproblémákkal, depresszióval vagy máj- és vesebetegségekkel küzd. {{-ford-}} {{trans-top}} *{{en}}: {{t+|en|moxonidine}} {{trans-bottom}} {{hunl}} skbytwakeef6l8wdmmu9fg14natofz2 0 785657 3524032 3517735 2026-09-26T06:17:52Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524032 wikitext text/x-wiki {{Infobox drug | Verifiedfields = changed | Watchedfields = changed | verifiedrevid = 461740941 | drug_name = | INN = | type = <!-- empty --> | image = Valganciclovir structure.svg | image_class = skin-invert-image | width = 250 | alt = | image2 = Valganciclovir ball-and-stick.png | image_class2 = bg-transparent | width2 = | alt2 = | caption = <!-- Clinical data --> | pronounce = | tradename = Valcyte, Valcip, others | Drugs.com = {{drugs.com|monograph|valganciclovir-hydrochloride}} | MedlinePlus = a605021 | licence_EU = <!-- EMA uses INN (or special INN_EMA) --> | DailyMedID = Valganciclovir | pregnancy_AU = D | pregnancy_AU_comment = <ref name="Valcyte PI" /> | pregnancy_category= | routes_of_administration = [[Oral administration|By mouth]] | class = | ATC_prefix = J05 | ATC_suffix = AB14 | ATC_supplemental = <!-- Legal status --> | legal_AU = S4 | legal_AU_comment = <ref name="Valcyte PI">{{cite web |url=https://www.guildlink.com.au/gc/ws/ro/pi.cfm?product=ropvalcy10911 |title=Valcyte® (valganciclovir hydrochloride) |work=Australian Product Information |publisher=MedAdvisor International Pty Ltd |access-date=2023-08-10 |accessdate=2025-07-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20230109050746/https://www.guildlink.com.au/gc/ws/ro/pi.cfm?product=ropvalcy10911 |archivedate=2023-01-09}}</ref> | legal_BR = <!-- OTC, A1, A2, A3, B1, B2, C1, C2, C3, C4, C5, D1, D2, E, F --> | legal_BR_comment = | legal_CA = <!-- OTC, Rx-only, Schedule I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII --> | legal_CA_comment = | legal_DE = <!-- Anlage I, II, III or Unscheduled --> | legal_DE_comment = | legal_NZ = <!-- Class A, B, C --> | legal_NZ_comment = | legal_UK = POM | legal_UK_comment = | legal_US = Rx-only | legal_US_comment = <ref name="Valcyte FDA label" /> | legal_EU = | legal_EU_comment = | legal_UN = <!-- N I, II, III, IV / P I, II, III, IV --> | legal_UN_comment = | legal_status = <!-- For countries not listed above --> <!-- Pharmacokinetic data --> | bioavailability = 60% | protein_bound = 1–2% | metabolism = [[Hydrolysis|Hydrolysed]] to [[ganciclovir]] | metabolites = | onset = | elimination_half-life = 4 hours | duration_of_action = | excretion = [[Kidney]] <!-- Identifiers --> | index2_label = as HCl | CAS_number_Ref = {{cascite|correct}} | CAS_number = 175865-60-8 | CAS_supplemental = | PubChem = 135413535 | IUPHAR_ligand = 4716 | DrugBank_Ref = {{drugbankcite|correct|drugbank}} | DrugBank = DB01610 | ChemSpiderID_Ref = {{chemspidercite|correct|chemspider}} | ChemSpiderID = 57721 | UNII_Ref = {{fdacite|correct|FDA}} | UNII = GCU97FKN3R | KEGG_Ref = | KEGG = D02495 | KEGG2_Ref = | KEGG2 = D03256 | ChEBI_Ref = | ChEBI = | ChEMBL_Ref = {{ebicite|changed|EBI}} | ChEMBL = 1201314 | NIAID_ChemDB = 032967 | PDB_ligand = F9E | synonyms = <!-- Chemical and physical data --> | IUPAC_name = 2-[(2-amino-6-oxo-6,9-dihydro-3''H''-purin-9-yl)methoxy]-3-hydroxypropyl-(2''S'')-2-amino-3-methylbutanoate | C=14 | H=22 | N=6 | O=5 | SMILES = O=C(OCC(OCn1c2N\C(=N/C(=O)c2nc1)N)CO)[C@@H](N)C(C)C | StdInChI_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} | StdInChI = 1S/C14H22N6O5/c1-7(2)9(15)13(23)24-4-8(3-21)25-6-20-5-17-10-11(20)18-14(16)19-12(10)22/h5,7-9,21H,3-4,6,15H2,1-2H3,(H3,16,18,19,22)/t8?,9-/m0/s1 | StdInChI_comment = | StdInChIKey_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} | StdInChIKey = WPVFJKSGQUFQAP-GKAPJAKFSA-N | density = | density_notes = | melting_point = | melting_high = | melting_notes = | boiling_point = | boiling_notes = | solubility = | sol_units = | specific_rotation = }} {{engfn}} # {{label|en|gyógyszertan}} [[valganciklovir]] {{engl}} 36xjm07alxecq9fhzyqv96lj7lw8iaa 0 786121 3524030 3517659 2026-09-26T05:53:22Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524030 wikitext text/x-wiki {{Drugbox | Watchedfields = changed | verifiedrevid = 470610178 | image = Ticlopidine.svg | width = 175 | image2 = Ticlopidine ball-and-stick.png <!--Clinical data--> | tradename = Ticlid | Drugs.com = {{drugs.com|monograph|ticlopidine-hydrochloride}} | MedlinePlus = a695036 | DailyMedID = Ticlopidine | pregnancy_AU = B1 | routes_of_administration = [[Oral administration|By mouth]] | ATC_prefix = B01 | ATC_suffix = AC05 | ATC_supplemental = <!-- Legal status --> | legal_AU = <!-- S2, S3, S4, S5, S6, S7, S8, S9 or Unscheduled --> | legal_AU_comment = | legal_BR = <!-- OTC, A1, A2, A3, B1, B2, C1, C2, C3, C4, C5, D1, D2, E, F --> | legal_BR_comment = | legal_CA = <!-- OTC, Rx-only, Schedule I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII --> | legal_CA_comment = | legal_DE = <!-- Anlage I, II, III or Unscheduled --> | legal_DE_comment = | legal_NZ = <!-- Class A, B, C --> | legal_NZ_comment = | legal_UK = <!-- GSL, P, POM, CD, CD Lic, CD POM, CD No Reg POM, CD (Benz) POM, CD (Anab) POM or CD Inv POM / Class A, B, C --> | legal_UK_comment = | legal_US = Rx-only | legal_US_comment = <ref name="Ticlopidine FDA label">{{cite web | title=Ticlopidine hydrochloride tablet, film coated | website=DailyMed | url=https://dailymed.nlm.nih.gov/dailymed/drugInfo.cfm?setid=77d619f8-05a3-408a-a6f8-1511694b6a24 | access-date=29 August 2021}}</ref><ref>{{cite web | title=Ticlid (ticlopidine hydrochloride) tablets | website=DailyMed | url=https://dailymed.nlm.nih.gov/dailymed/archives/fdaDrugInfo.cfm?archiveid=91886 | access-date=29 August 2021}}</ref><ref>{{cite web | title=Drug Approval Package: Ticlid (Ticlopidine Hydrochloride) NDA #19-979/S-018 | website=U.S. [[Food and Drug Administration]] (FDA) | date=24 December 1999 | url=https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/nda/2001/19-879S018_Ticlid.cfm | access-date=30 August 2021 | accessdate=19 július 2025 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20250421085726/https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/nda/2001/19-879S018_Ticlid.cfm | archivedate=21 április 2025}}</ref> | legal_EU = Rx-only | legal_EU_comment = <ref>{{cite web | title = Active substance: ticlopidine | date = 14 January 2021 | work = List of nationally authorised medicinal products | publisher = European Medicines Agency| url = https://www.ema.europa.eu/documents/psusa/ticlopidine-list-nationally-authorised-medicinal-products-psusa/00002952/202005_en.pdf}} </ref> | legal_status = Rx-only <!--Pharmacokinetic data--> | bioavailability = >80% | protein_bound = 98% | metabolism = [[Liver]] | elimination_half-life = 12 hours (single dose)<br />4–5 days (repeated dosing) | excretion = [[Kidney]] and fecal <!--Identifiers--> | index2_label = as HCl | CAS_number_Ref = {{cascite|correct|??}} | CAS_number = 55142-85-3 | PubChem = 5472 | IUPHAR_ligand = 7307 | DrugBank_Ref = {{drugbankcite|correct|drugbank}} | DrugBank = DB00208 | ChemSpiderID_Ref = {{chemspidercite|correct|chemspider}} | ChemSpiderID = 5273 | UNII_Ref = {{fdacite|correct|FDA}} | UNII = OM90ZUW7M1 | KEGG_Ref = {{keggcite|correct|kegg}} | KEGG = D08594 | KEGG2 = D01028 | ChEBI_Ref = {{ebicite|correct|EBI}} | ChEBI = 9588 | ChEMBL_Ref = {{ebicite|correct|EBI}} | ChEMBL = 833 <!--Chemical data--> | IUPAC_name = 5-(2-Chlorobenzyl)-4,5,6,7-tetrahydrothieno[3,2-''c'']pyridine | C=14 | H=14 | Cl=1 | N=1 | S=1 | smiles = Clc1ccccc1CN3Cc2c(scc2)CC3 | StdInChI_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} | StdInChI = 1S/C14H14ClNS/c15-13-4-2-1-3-11(13)9-16-7-5-14-12(10-16)6-8-17-14/h1-4,6,8H,5,7,9-10H2 | StdInChIKey_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} | StdInChIKey = PHWBOXQYWZNQIN-UHFFFAOYSA-N }} {{hunfn}} # {{label|hu|gyógyszertan}} A tiklopidin egy vérlemezke-gátló ([[antitrombotikus]]) gyógyszer, amelyet a vérrögképződés megelőzésére alkalmaznak. A tiklopidin különösen hasznos azok számára, akiknél fokozott a vérrögképződés kockázata, például stroke, szívinfarktus vagy érszűkület után. Hatásmechanizmusának lényege, hogy gátolja a vérlemezkék összetapadását, így csökkentve a trombózis kialakulásának esélyét. <span id="tiklopidin-működési-mechanizmusa"></span> === Tiklopidin működési mechanizmusa === A tiklopidin gátolja a vérlemezkék (trombociták) P2Y12 receptorait, amelyek az adenozin-difoszfát (ADP) kötésével aktiválódnak. Az ADP-hez kötődő receptorok aktiválása kulcsszerepet játszik a vérlemezkék összetapadásában, ami végül vérrögképződéshez vezethet. A tiklopidin blokkolja ezt a folyamatot, így megakadályozza a trombociták aggregációját, és csökkenti a trombózis kialakulásának kockázatát. <span id="alkalmazási-területek"></span> === Alkalmazási területek === # '''Stroke és TIA megelőzése''': A tiklopidint gyakran alkalmazzák a stroke (agyi érkatasztrófa) és a tranziens iszkémiás attak (TIA) megelőzésére olyan betegeknél, akiknél már előfordultak ilyen események. # '''Szívinfarktus megelőzése''': Olyan betegeknél is alkalmazható, akiknél magas a szívinfarktus kockázata, vagy már átestek szívrohamon. # '''Perifériás artériás betegség''': A tiklopidint a perifériás artériás betegségben (PAD) szenvedő betegek körében is alkalmazzák a vérrögképződés megelőzésére. # '''Stent-beültetés után''': A tiklopidint használják koszorúér-stent beültetés után is, hogy megelőzzék a stent körüli vérrögképződést. <span id="adagolás-és-alkalmazás"></span> === Adagolás és alkalmazás === A tiklopidint tabletta formájában alkalmazzák, és a szokásos adag felnőtteknek napi kétszer 250 mg, étkezés közben bevéve. Az adagolást az orvos határozza meg a beteg állapota és a kezelés célja alapján. Mivel a tiklopidin hatása nem azonnal alakul ki, általában több napig vagy hétig tart, mire a teljes vérlemezke-gátló hatás elérhető. <span id="mellékhatások"></span> === Mellékhatások === A tiklopidin alkalmazása során különféle mellékhatások fordulhatnak elő: # '''Vérzési kockázat''': Mivel a tiklopidin gátolja a vérlemezkék összetapadását, megnőhet a vérzés kockázata, például orrvérzés, ínyvérzés vagy súlyosabb vérzések formájában. # '''Emésztőrendszeri panaszok''': Gyakran előfordulhat hányinger, hasmenés, hasi fájdalom vagy étvágytalanság. # '''Allergiás reakciók''': Ritkán allergiás reakciók, például bőrkiütés, viszketés, csalánkiütés vagy súlyosabb esetben anafilaxia léphet fel. # '''Agranulocitózis''': A tiklopidin ritka, de súlyos mellékhatása az agranulocitózis, amely a fehérvérsejtek (granulociták) számának jelentős csökkenését jelenti. Ez a mellékhatás a fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség csökkenéséhez vezethet. # '''Trombocitopénia''': A vérlemezkeszám csökkenése (trombocitopénia) is előfordulhat, ami növeli a vérzéses szövődmények kockázatát. # '''Májfunkciós zavarok''': A májenzimek szintjének emelkedése figyelhető meg egyes betegeknél, ami májműködési zavarokra utalhat. <span id="ellenjavallatok"></span> === Ellenjavallatok === A tiklopidin alkalmazása nem ajánlott bizonyos betegségek esetén: # '''Aktív vérzés''': Olyan esetekben, amikor aktív vérzés áll fenn (például gyomorfekély, vérző fekélyek), a tiklopidin nem alkalmazható. # '''Májelégtelenség''': Súlyos májkárosodás esetén a tiklopidin használata kerülendő, mivel a gyógyszer májkárosító hatású lehet. # '''Vérképzőszervi betegségek''': Alacsony fehérvérsejt- vagy vérlemezkeszám esetén nem ajánlott a használata. # '''Allergia a tiklopidinre''': Ha a beteg allergiás a tiklopidinre vagy hasonló vegyületekre, nem szedheti a gyógyszert. <span id="gyógyszerkölcsönhatások"></span> === Gyógyszerkölcsönhatások === A tiklopidin kölcsönhatásba léphet más gyógyszerekkel, amelyek befolyásolhatják a hatását vagy növelhetik a mellékhatások kockázatát: # '''Egyéb vérlemezke-gátlók és véralvadásgátlók''': Más antitrombotikus szerekkel (például aszpirinnel, klopidogrellel, warfarinnal) kombinálva fokozódhat a vérzés kockázata. # '''NSAID-ok''': Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), mint az ibuprofén, növelhetik a vérzés kockázatát, ha tiklopidinnel együtt alkalmazzák őket. # '''Protonpumpa-gátlók (PPI-k)''': Egyes esetekben a PPI-k csökkenthetik a tiklopidin felszívódását és hatékonyságát. <span id="előnyök-és-hátrányok"></span> === Előnyök és hátrányok === '''Előnyök''': - Hatékonyan csökkenti a vérrögképződés kockázatát, így megelőzheti a stroke és a szívinfarktus kialakulását. - Jó alternatíva lehet olyan betegek számára, akiknél az aszpirin nem bizonyul elég hatékonynak, vagy akik allergiásak rá. '''Hátrányok''': - Megnöveli a vérzés kockázatát, különösen más antitrombotikus szerekkel együtt szedve. - Ritkán, de súlyos mellékhatásokat okozhat, mint az agranulocitózis vagy a trombocitopénia. - Rendszeres vérvizsgálatok szükségesek a vérkép ellenőrzéséhez, különösen a kezelés kezdeti szakaszában. <span id="összegzés"></span> === Összegzés === A tiklopidin egy hatékony vérlemezke-gátló gyógyszer, amelyet a vérrögképződés kockázatának csökkentésére alkalmaznak, különösen stroke és szívinfarktus megelőzésére. Gátolja a vérlemezkék összetapadását, így csökkenti a trombózis kialakulásának esélyét. Alkalmazása során fontos figyelni a lehetséges mellékhatásokra, különösen a vérzéses szövődményekre és a vérképzőszervi eltérésekre, így a rendszeres orvosi ellenőrzés és vérvizsgálat elengedhetetlen a kezelés alatt. {{-ford-}} {{trans-top}} *{{en}}: {{t+|en|ticlopidine}} {{trans-bottom}} {{hunl}} hnc5ogu8ohv81ob7644r8p6zf93oyxr 0 786629 3524022 3517345 2026-09-26T02:16:18Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524022 wikitext text/x-wiki {{Drugbox | image = | alt = | caption = <!-- Clinical data --> | tradename = Lyxumia (EU), Adlyxin (US) | Drugs.com = {{drugs.com|monograph|lixisenatide}} | MedlinePlus = a617005 | DailyMedID = Lixisenatide | pregnancy_AU = B3 | pregnancy_category= | routes_of_administration = [[Subcutaneous injection|Subcutaneous]] | ATCvet = | ATC_prefix = A10 | ATC_suffix = BJ03 | ATC_supplemental = {{ATC|A10|AE54}} | legal_AU = <!-- S2, S3, S4, S5, S6, S7, S8, S9 or Unscheduled--> | legal_CA = Rx-only | legal_CA_comment = <ref>{{cite web | title=Diabetic health | website=[[Health Canada]] | date=May 8, 2018 | url=https://www.canada.ca/en/services/health/drug-health-products/drug-medical-device-highlights-2017/approved-drugs/diabetic-health.html | access-date=April 13, 2024 | accessdate=július 18, 2025 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20241203152741/https://www.canada.ca/en/services/health/drug-health-products/drug-medical-device-highlights-2017/approved-drugs/diabetic-health.html | archivedate=december 3, 2024}}</ref> | legal_UK = POM | legal_UK_comment = <ref name="UKlabel" /> | legal_US = Rx-only | legal_US_comment = <ref name="USlabel" /> | legal_EU = Rx-only | legal_EU_comment = <ref name="Lyxumia EPAR" /> | legal_status = <!-- Pharmacokinetic data --> | bioavailability = | protein_bound = | metabolism = | elimination_half-life = | excretion = <!-- Identifiers --> | CAS_number = 320367-13-3 | PubChem = 90472060 | IUPHAR_ligand = 7387 | DrugBank = DB09265 | ChemSpiderID = 17295846 | UNII = 74O62BB01U | ChEBI = 85662 | ChEMBL = 2108336 | KEGG = D09729 <!-- Chemical data --> | IUPAC_name = | C=215 | H=347 | N=61 | O=65 | S=1 | smiles = CCC(C)C(C(=O)NC(CCC(=O)O)C(=O)NC(Cc1c[nH]c2c1cccc2)C(=O)NC(CC(C)C)C(=O)NC(CCCCN)C(=O)NC(CC(=O)N)C(=O)NCC(=O)NCC(=O)N3CCCC3C(=O)NC(CO)C(=O)NC(CO)C(=O)NCC(=O)NC(C)C(=O)N4CCCC4C(=O)N5CCCC5C(=O)NC(CO)C(=O)NC(CCCCN)C(=O)NC(CCCCN)C(=O)NC(CCCCN)C(=O)NC(CCCCN)C(=O)NC(CCCCN)C(=O)NC(CCCCN)C(=O)N)NC(=O)C(Cc6ccccc6)NC(=O)C(CC(C)C)NC(=O)C(CCCNC(=N)N)NC(=O)C(C(C)C)NC(=O)C(C)NC(=O)C(CCC(=O)O)NC(=O)C(CCC(=O)O)NC(=O)C(CCC(=O)O)NC(=O)C(CCSC)NC(=O)C(CCC(=O)N)NC(=O)C(CCCCN)NC(=O)C(CO)NC(=O)C(CC(C)C)NC(=O)C(CC(=O)O)NC(=O)C(CO)NC(=O)C(C(C)O)NC(=O)C(Cc7ccccc7)NC(=O)C(C(C)O)NC(=O)CNC(=O)C(CCC(=O)O)NC(=O)CNC(=O)C(Cc8cnc[nH]8)N | StdInChI=1S/C215H347N61O65S/c1-16-115(10)173(210(337)256-141(68-74-170(299)300)194(321)261-148(94-122-98-232-126-50-24-23-49-124(122)126)199(326)258-143(89-111(2)3)196(323)247-134(58-32-40-83-223)189(316)262-149(96-160(226)285)180(307)235-100-161(286)233-104-165(290)274-85-42-60-156(274)207(334)267-154(108-280)206(333)265-151(105-277)181(308)237-101-162(287)239-117(12)213(340)276-87-44-62-158(276)214(341)275-86-43-61-157(275)208(335)268-153(107-279)204(331)249-132(56-30-38-81-221)187(314)246-131(55-29-37-80-220)186(313)245-130(54-28-36-79-219)185(312)244-129(53-27-35-78-218)184(311)243-128(52-26-34-77-217)183(310)242-127(176(227)303)51-25-33-76-216)272-201(328)146(92-120-45-19-17-20-46-120)260-197(324)144(90-112(4)5)257-190(317)135(59-41-84-231-215(228)229)255-209(336)172(114(8)9)271-177(304)116(11)240-182(309)138(65-71-167(293)294)251-192(319)139(66-72-168(295)296)252-193(320)140(67-73-169(297)298)253-195(322)142(75-88-342-15)254-191(318)137(63-69-159(225)284)250-188(315)133(57-31-39-82-222)248-203(330)152(106-278)266-198(325)145(91-113(6)7)259-200(327)150(97-171(301)302)263-205(332)155(109-281)269-212(339)175(119(14)283)273-202(329)147(93-121-47-21-18-22-48-121)264-211(338)174(118(13)282)270-164(289)103-236-179(306)136(64-70-166(291)292)241-163(288)102-234-178(305)125(224)95-123-99-230-110-238-123/h17-24,45-50,98-99,110-119,125,127-158,172-175,232,277-283H,16,25-44,51-97,100-109,216-224H2,1-15H3,(H2,225,284)(H2,226,285)(H2,227,303)(H,230,238)(H,233,286)(H,234,305)(H,235,307)(H,236,306)(H,237,308)(H,239,287)(H,240,309)(H,241,288)(H,242,310)(H,243,311)(H,244,312)(H,245,313)(H,246,314)(H,247,323)(H,248,330)(H,249,331)(H,250,315)(H,251,319)(H,252,320)(H,253,322)(H,254,318)(H,255,336)(H,256,337)(H,257,317)(H,258,326)(H,259,327)(H,260,324)(H,261,321)(H,262,316)(H,263,332)(H,264,338)(H,265,333)(H,266,325)(H,267,334)(H,268,335)(H,269,339)(H,270,289)(H,271,304)(H,272,328)(H,273,329)(H,291,292)(H,293,294)(H,295,296)(H,297,298)(H,299,300)(H,301,302)(H4,228,229,231)/t115-,116-,117-,118+,119+,125-,127-,128-,129-,130-,131-,132-,133-,134-,135-,136-,137-,138-,139-,140-,141-,142-,143-,144-,145-,146-,147-,148-,149-,150-,151-,152-,153-,154-,155-,156-,157-,158-,172-,173-,174-,175-/m0/s1 | StdInChIKey = XVVOERDUTLJJHN-IAEQDCLQSA-N }} {{engfn}} # {{label|en|gyógyszertan}} [[lixiszenatid]] {{engl}} 61g71is2wezfhzl33dtjhcgyqfg79jj 0 786863 3524028 3517667 2026-09-26T05:50:26Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524028 wikitext text/x-wiki {{Infobox drug | verifiedrevid = 470602469 | image = terlipressin.png | alt = <!--Clinical data--> | tradename = Terlivaz | Drugs.com = {{drugs.com|international|terlipressin}} | pregnancy_category = | routes_of_administration = [[Intravenous]] | ATC_prefix = H01 | ATC_suffix = BA04 | ATC_supplemental = <!-- Legal status --> | legal_AU = <!-- S2, S3, S4, S5, S6, S7, S8, S9 or Unscheduled --> | legal_AU_comment = | legal_BR = <!-- OTC, A1, A2, A3, B1, B2, C1, C2, C3, C4, C5, D1, D2, E, F --> | legal_BR_comment = | legal_CA = <!-- OTC, Rx-only, Schedule I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII --> | legal_CA_comment = | legal_DE = <!-- Anlage I, II, III or Unscheduled --> | legal_DE_comment = | legal_NZ = <!-- Class A, B, C --> | legal_NZ_comment = | legal_UK = <!-- GSL, P, POM, CD, CD Lic, CD POM, CD No Reg POM, CD (Benz) POM, CD (Anab) POM or CD Inv POM / Class A, B, C --> | legal_UK_comment = | legal_US = Rx-only | legal_US_comment = <ref name="Terlivaz FDA label" /><ref>{{cite web | title=Drug Approval Package: Terlivaz | publisher=U.S. [[Food and Drug Administration]] (FDA) | date=7 October 2022 | url=https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/nda/2022/022231Orig1s000TOC.cfm | access-date=4 December 2022 | accessdate=19 július 2025 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20241211150959/https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/nda/2022/022231Orig1s000TOC.cfm | archivedate=11 december 2024}}</ref> | legal_EU = | legal_EU_comment = | legal_UN = <!-- N I, II, III, IV / P I, II, III, IV --> | legal_UN_comment = | legal_status = <!-- For countries not listed above --> <!-- Pharmacokinetic data --> | bioavailability = | protein_bound = ~30% | metabolism = | elimination_half-life = <!--Identifiers--> | CAS_number_Ref = {{cascite|correct|??}} | CAS_number = 14636-12-5 | PubChem = 72081 | DrugBank_Ref = {{drugbankcite|correct|drugbank}} | DrugBank = DB02638 | ChemSpiderID_Ref = {{chemspidercite|correct|chemspider}} | ChemSpiderID = 65067 | UNII_Ref = {{fdacite|correct|FDA}} | UNII = 7Z5X49W53P | KEGG_Ref = {{keggcite|correct|kegg}} | KEGG = D06672 <!--Chemical data--> | IUPAC_name = 1-<nowiki/>{[(4''R'',7''S'',10''S'',13''S'',16''S'',19''R'')-19-<nowiki/>{[({[(aminoacetyl)amino]acetyl}amino)acetyl]amino}-7-(2-amino-2-oxoethyl)-10-(3-amino-3-oxopropyl)-13-benzyl-16-(4-hydroxybenzyl)-6,9,12,15,18-pentaoxo-1,2-dithia-5,8,11,14,17-pentaazacycloicosan-4-yl]carbonyl}-<small>L</small>-prolyl-''N''-(2-amino-2-oxoethyl)-<small>L</small>-lysinamide | C=52 | H=74 | N=16 | O=15 | S=2 | smiles = O=C(N)CNC(=O)[C@@H](NC(=O)[C@H]4N(C(=O)[C@H]1NC(=O)[C@@H](NC(=O)[C@@H](NC(=O)[C@@H](NC(=O)[C@@H](NC(=O)[C@@H](NC(=O)CNC(=O)CNC(=O)CN)CSSC1)Cc2ccc(O)cc2)Cc3ccccc3)CCC(=O)N)CC(=O)N)CCC4)CCCCN | StdInChI_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} | StdInChI = 1S/C52H74N16O15S2/c53-17-5-4-9-31(45(76)60-23-41(57)72)63-51(82)38-10-6-18-68(38)52(83)37-27-85-84-26-36(61-44(75)25-59-43(74)24-58-42(73)22-54)50(81)65-34(20-29-11-13-30(69)14-12-29)48(79)64-33(19-28-7-2-1-3-8-28)47(78)62-32(15-16-39(55)70)46(77)66-35(21-40(56)71)49(80)67-37/h1-3,7-8,11-14,31-38,69H,4-6,9-10,15-27,53-54H2,(H2,55,70)(H2,56,71)(H2,57,72)(H,58,73)(H,59,74)(H,60,76)(H,61,75)(H,62,78)(H,63,82)(H,64,79)(H,65,81)(H,66,77)(H,67,80)/t31-,32-,33-,34-,35-,36-,37-,38-/m0/s1 | StdInChIKey_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} | StdInChIKey = BENFXAYNYRLAIU-QSVFAHTRSA-N }} {{hunfn}} # {{label|hu|gyógyszertan}} A '''terlipresszin''' egy szintetikus vazopresszin-analóg, amelyet súlyos májbetegségekhez kapcsolódó állapotok kezelésére használnak, például '''varix vérzés''' (nyelőcső varixok vérzése) és '''hepatikus vesesyndroma''' esetén. A terlipresszin szűkíti az ereket (vazokonstrikciót okoz), ami segít csökkenteni a vérzést és javítani a vesék véráramlását. Ezzel csökkenti az érintett szervek megterhelését és a vérveszteséget. <span id="hatásmechanizmusa"></span> === Hatásmechanizmusa === A terlipresszin az érfalakban lévő '''vazopresszin receptorokhoz''' kötődik, amelyek aktiválásával összehúzza a vérereket. A gyógyszer lassú lebomlása miatt hosszabb ideig hat, mint a természetes vazopresszin. A terlipresszin hatása az emésztőrendszer környéki vénákban érvényesül a legerősebben, csökkentve a portális nyomást, amely a varixok vérzésének kockázatát okozza. A veséknél a jobb véráramlás elősegíti a vese működését, amely hasznos lehet a hepatikus vesesyndromában. <span id="alkalmazási-területek"></span> === Alkalmazási területek === A terlipresszint elsősorban májbetegségekkel kapcsolatos állapotok kezelésére használják: * '''Nyelőcső varix vérzés''': Súlyos májcirrózisban szenvedő betegeknél kialakuló nyelőcső-visszértágulatok vérzése, ami életveszélyes állapot lehet. * '''Hepatikus vesesyndroma (HRS)''': Súlyos májbetegség következtében kialakuló vesefunkció-csökkenés, ahol a terlipresszin javíthatja a vese vérkeringését. <span id="adagolás-és-beadási-mód"></span> === Adagolás és beadási mód === A terlipresszint intravénás injekció formájában adják be, gyakran kórházi környezetben, ahol a beteg állapota szigorúan ellenőrizhető. Az adagolás az adott állapottól és annak súlyosságától függ: * '''Varix vérzés''': Kezdő adag általában 1-2 mg, majd 4-6 óránként ismétlik, amíg a vérzés kontroll alatt nem áll. * '''Hepatikus vesesyndroma''': Általában 0,5-2 mg-os adagokban, 4-6 óránként adják, és a kezelés alatt folyamatosan figyelik a beteg vérnyomását, szív- és vesefunkcióját. A kezelés időtartama az állapot javulásától függ, és addig folytatható, amíg a vérzés megszűnik, vagy a vesefunkciók stabilizálódnak. <span id="mellékhatások"></span> === Mellékhatások === A terlipresszin használata során többféle mellékhatás jelentkezhet, mivel az érszűkítő hatása nem csak a célterületeken fejti ki hatását: * '''Gyomor-bélrendszeri panaszok''': Hányinger, hasi fájdalom, hasmenés. * '''Keringési problémák''': Magas vérnyomás, mellkasi fájdalom, szívritmuszavarok. Súlyos esetben a keringési rendszerre gyakorolt hatása miatt szívizom-ischémia is előfordulhat. * '''Bőrreakciók''': A beadás helyén bőrpír, duzzanat, vagy fájdalom jelentkezhet. * '''Vesefunkciók változása''': Bár a vesefunkciók javítása célzott, néhány esetben előfordulhat a vesefunkciók romlása, különösen hosszan tartó alkalmazás esetén. <span id="ellenjavallatok-és-figyelmeztetések"></span> === Ellenjavallatok és figyelmeztetések === A terlipresszin nem javasolt bizonyos állapotok fennállása esetén, mivel a vérerek összehúzása komplikációkat okozhat. Ezek közé tartoznak: * '''Szívbetegségek''': Szívelégtelenség, súlyos koszorúér-betegség, mert a terlipresszin hatása súlyosbíthatja a szív problémáit. * '''Magas vérnyomás''': A terlipresszin szűkíti az ereket, ami a vérnyomás emelkedését okozhatja. * '''Súlyos perifériás érszűkület''': Az érszűkítő hatás ronthatja a végtagok vérkeringését. A terlipresszint csak orvosi felügyelet mellett, a beteg állapotának gondos monitorozásával szabad alkalmazni, különösen, mivel súlyos májbetegségben szenvedő betegek esetében nagyobb a mellékhatások kockázata. <span id="összefoglalás"></span> === Összefoglalás === A terlipresszin egy hatékony érszűkítő szer, amelyet elsősorban májbetegségekhez kapcsolódó állapotok, például nyelőcső varix vérzés és hepatikus vesesyndroma kezelésére használnak. Fő hatásmechanizmusa az erek szűkítése, amely csökkenti a vérzést és javítja a vesék véráramlását. Alkalmazása során rendszeres orvosi felügyelet szükséges, mivel a terlipresszinnek számos mellékhatása lehet, különösen a keringési rendszerre. {{-ford-}} {{trans-top}} *{{en}}: {{t+|en|terlipressin}} {{trans-bottom}} {{hunl}} dgqe0nce7svhmag78c0ju2azgms2o2q 0 787123 3524027 3517668 2026-09-26T05:50:24Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524027 wikitext text/x-wiki {{Infobox drug | verifiedrevid = 470602469 | image = terlipressin.png | alt = <!--Clinical data--> | tradename = Terlivaz | Drugs.com = {{drugs.com|international|terlipressin}} | pregnancy_category = | routes_of_administration = [[Intravenous]] | ATC_prefix = H01 | ATC_suffix = BA04 | ATC_supplemental = <!-- Legal status --> | legal_AU = <!-- S2, S3, S4, S5, S6, S7, S8, S9 or Unscheduled --> | legal_AU_comment = | legal_BR = <!-- OTC, A1, A2, A3, B1, B2, C1, C2, C3, C4, C5, D1, D2, E, F --> | legal_BR_comment = | legal_CA = <!-- OTC, Rx-only, Schedule I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII --> | legal_CA_comment = | legal_DE = <!-- Anlage I, II, III or Unscheduled --> | legal_DE_comment = | legal_NZ = <!-- Class A, B, C --> | legal_NZ_comment = | legal_UK = <!-- GSL, P, POM, CD, CD Lic, CD POM, CD No Reg POM, CD (Benz) POM, CD (Anab) POM or CD Inv POM / Class A, B, C --> | legal_UK_comment = | legal_US = Rx-only | legal_US_comment = <ref name="Terlivaz FDA label" /><ref>{{cite web | title=Drug Approval Package: Terlivaz | publisher=U.S. [[Food and Drug Administration]] (FDA) | date=7 October 2022 | url=https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/nda/2022/022231Orig1s000TOC.cfm | access-date=4 December 2022 | accessdate=19 július 2025 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20241211150959/https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/nda/2022/022231Orig1s000TOC.cfm | archivedate=11 december 2024}}</ref> | legal_EU = | legal_EU_comment = | legal_UN = <!-- N I, II, III, IV / P I, II, III, IV --> | legal_UN_comment = | legal_status = <!-- For countries not listed above --> <!-- Pharmacokinetic data --> | bioavailability = | protein_bound = ~30% | metabolism = | elimination_half-life = <!--Identifiers--> | CAS_number_Ref = {{cascite|correct|??}} | CAS_number = 14636-12-5 | PubChem = 72081 | DrugBank_Ref = {{drugbankcite|correct|drugbank}} | DrugBank = DB02638 | ChemSpiderID_Ref = {{chemspidercite|correct|chemspider}} | ChemSpiderID = 65067 | UNII_Ref = {{fdacite|correct|FDA}} | UNII = 7Z5X49W53P | KEGG_Ref = {{keggcite|correct|kegg}} | KEGG = D06672 <!--Chemical data--> | IUPAC_name = 1-<nowiki/>{[(4''R'',7''S'',10''S'',13''S'',16''S'',19''R'')-19-<nowiki/>{[({[(aminoacetyl)amino]acetyl}amino)acetyl]amino}-7-(2-amino-2-oxoethyl)-10-(3-amino-3-oxopropyl)-13-benzyl-16-(4-hydroxybenzyl)-6,9,12,15,18-pentaoxo-1,2-dithia-5,8,11,14,17-pentaazacycloicosan-4-yl]carbonyl}-<small>L</small>-prolyl-''N''-(2-amino-2-oxoethyl)-<small>L</small>-lysinamide | C=52 | H=74 | N=16 | O=15 | S=2 | smiles = O=C(N)CNC(=O)[C@@H](NC(=O)[C@H]4N(C(=O)[C@H]1NC(=O)[C@@H](NC(=O)[C@@H](NC(=O)[C@@H](NC(=O)[C@@H](NC(=O)[C@@H](NC(=O)CNC(=O)CNC(=O)CN)CSSC1)Cc2ccc(O)cc2)Cc3ccccc3)CCC(=O)N)CC(=O)N)CCC4)CCCCN | StdInChI_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} | StdInChI = 1S/C52H74N16O15S2/c53-17-5-4-9-31(45(76)60-23-41(57)72)63-51(82)38-10-6-18-68(38)52(83)37-27-85-84-26-36(61-44(75)25-59-43(74)24-58-42(73)22-54)50(81)65-34(20-29-11-13-30(69)14-12-29)48(79)64-33(19-28-7-2-1-3-8-28)47(78)62-32(15-16-39(55)70)46(77)66-35(21-40(56)71)49(80)67-37/h1-3,7-8,11-14,31-38,69H,4-6,9-10,15-27,53-54H2,(H2,55,70)(H2,56,71)(H2,57,72)(H,58,73)(H,59,74)(H,60,76)(H,61,75)(H,62,78)(H,63,82)(H,64,79)(H,65,81)(H,66,77)(H,67,80)/t31-,32-,33-,34-,35-,36-,37-,38-/m0/s1 | StdInChIKey_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} | StdInChIKey = BENFXAYNYRLAIU-QSVFAHTRSA-N }} {{engfn}} # {{label|en|gyógyszertan}} [[terlipresszin]] {{engl}} saa3047p9c9avjjosixpczqv753q8up 0 788553 3524023 3517344 2026-09-26T02:16:19Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524023 wikitext text/x-wiki {{Drugbox | image = | alt = | caption = <!-- Clinical data --> | tradename = Lyxumia (EU), Adlyxin (US) | Drugs.com = {{drugs.com|monograph|lixisenatide}} | MedlinePlus = a617005 | DailyMedID = Lixisenatide | pregnancy_AU = B3 | pregnancy_category= | routes_of_administration = [[Subcutaneous injection|Subcutaneous]] | ATCvet = | ATC_prefix = A10 | ATC_suffix = BJ03 | ATC_supplemental = {{ATC|A10|AE54}} | legal_AU = <!-- S2, S3, S4, S5, S6, S7, S8, S9 or Unscheduled--> | legal_CA = Rx-only | legal_CA_comment = <ref>{{cite web | title=Diabetic health | website=[[Health Canada]] | date=May 8, 2018 | url=https://www.canada.ca/en/services/health/drug-health-products/drug-medical-device-highlights-2017/approved-drugs/diabetic-health.html | access-date=April 13, 2024 | accessdate=július 18, 2025 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20241203152741/https://www.canada.ca/en/services/health/drug-health-products/drug-medical-device-highlights-2017/approved-drugs/diabetic-health.html | archivedate=december 3, 2024}}</ref> | legal_UK = POM | legal_UK_comment = <ref name="UKlabel" /> | legal_US = Rx-only | legal_US_comment = <ref name="USlabel" /> | legal_EU = Rx-only | legal_EU_comment = <ref name="Lyxumia EPAR" /> | legal_status = <!-- Pharmacokinetic data --> | bioavailability = | protein_bound = | metabolism = | elimination_half-life = | excretion = <!-- Identifiers --> | CAS_number = 320367-13-3 | PubChem = 90472060 | IUPHAR_ligand = 7387 | DrugBank = DB09265 | ChemSpiderID = 17295846 | UNII = 74O62BB01U | ChEBI = 85662 | ChEMBL = 2108336 | KEGG = D09729 <!-- Chemical data --> | IUPAC_name = | C=215 | H=347 | N=61 | O=65 | S=1 | smiles = CCC(C)C(C(=O)NC(CCC(=O)O)C(=O)NC(Cc1c[nH]c2c1cccc2)C(=O)NC(CC(C)C)C(=O)NC(CCCCN)C(=O)NC(CC(=O)N)C(=O)NCC(=O)NCC(=O)N3CCCC3C(=O)NC(CO)C(=O)NC(CO)C(=O)NCC(=O)NC(C)C(=O)N4CCCC4C(=O)N5CCCC5C(=O)NC(CO)C(=O)NC(CCCCN)C(=O)NC(CCCCN)C(=O)NC(CCCCN)C(=O)NC(CCCCN)C(=O)NC(CCCCN)C(=O)NC(CCCCN)C(=O)N)NC(=O)C(Cc6ccccc6)NC(=O)C(CC(C)C)NC(=O)C(CCCNC(=N)N)NC(=O)C(C(C)C)NC(=O)C(C)NC(=O)C(CCC(=O)O)NC(=O)C(CCC(=O)O)NC(=O)C(CCC(=O)O)NC(=O)C(CCSC)NC(=O)C(CCC(=O)N)NC(=O)C(CCCCN)NC(=O)C(CO)NC(=O)C(CC(C)C)NC(=O)C(CC(=O)O)NC(=O)C(CO)NC(=O)C(C(C)O)NC(=O)C(Cc7ccccc7)NC(=O)C(C(C)O)NC(=O)CNC(=O)C(CCC(=O)O)NC(=O)CNC(=O)C(Cc8cnc[nH]8)N | StdInChI=1S/C215H347N61O65S/c1-16-115(10)173(210(337)256-141(68-74-170(299)300)194(321)261-148(94-122-98-232-126-50-24-23-49-124(122)126)199(326)258-143(89-111(2)3)196(323)247-134(58-32-40-83-223)189(316)262-149(96-160(226)285)180(307)235-100-161(286)233-104-165(290)274-85-42-60-156(274)207(334)267-154(108-280)206(333)265-151(105-277)181(308)237-101-162(287)239-117(12)213(340)276-87-44-62-158(276)214(341)275-86-43-61-157(275)208(335)268-153(107-279)204(331)249-132(56-30-38-81-221)187(314)246-131(55-29-37-80-220)186(313)245-130(54-28-36-79-219)185(312)244-129(53-27-35-78-218)184(311)243-128(52-26-34-77-217)183(310)242-127(176(227)303)51-25-33-76-216)272-201(328)146(92-120-45-19-17-20-46-120)260-197(324)144(90-112(4)5)257-190(317)135(59-41-84-231-215(228)229)255-209(336)172(114(8)9)271-177(304)116(11)240-182(309)138(65-71-167(293)294)251-192(319)139(66-72-168(295)296)252-193(320)140(67-73-169(297)298)253-195(322)142(75-88-342-15)254-191(318)137(63-69-159(225)284)250-188(315)133(57-31-39-82-222)248-203(330)152(106-278)266-198(325)145(91-113(6)7)259-200(327)150(97-171(301)302)263-205(332)155(109-281)269-212(339)175(119(14)283)273-202(329)147(93-121-47-21-18-22-48-121)264-211(338)174(118(13)282)270-164(289)103-236-179(306)136(64-70-166(291)292)241-163(288)102-234-178(305)125(224)95-123-99-230-110-238-123/h17-24,45-50,98-99,110-119,125,127-158,172-175,232,277-283H,16,25-44,51-97,100-109,216-224H2,1-15H3,(H2,225,284)(H2,226,285)(H2,227,303)(H,230,238)(H,233,286)(H,234,305)(H,235,307)(H,236,306)(H,237,308)(H,239,287)(H,240,309)(H,241,288)(H,242,310)(H,243,311)(H,244,312)(H,245,313)(H,246,314)(H,247,323)(H,248,330)(H,249,331)(H,250,315)(H,251,319)(H,252,320)(H,253,322)(H,254,318)(H,255,336)(H,256,337)(H,257,317)(H,258,326)(H,259,327)(H,260,324)(H,261,321)(H,262,316)(H,263,332)(H,264,338)(H,265,333)(H,266,325)(H,267,334)(H,268,335)(H,269,339)(H,270,289)(H,271,304)(H,272,328)(H,273,329)(H,291,292)(H,293,294)(H,295,296)(H,297,298)(H,299,300)(H,301,302)(H4,228,229,231)/t115-,116-,117-,118+,119+,125-,127-,128-,129-,130-,131-,132-,133-,134-,135-,136-,137-,138-,139-,140-,141-,142-,143-,144-,145-,146-,147-,148-,149-,150-,151-,152-,153-,154-,155-,156-,157-,158-,172-,173-,174-,175-/m0/s1 | StdInChIKey = XVVOERDUTLJJHN-IAEQDCLQSA-N }} {{hunfn}} # {{label|hu|gyógyszertan}} A '''lixiszenatid''' egy glükagonszerű peptid-1 (GLP-1) receptor agonista, amelyet a '''2-es típusú cukorbetegség kezelésére''' használnak. Ez a gyógyszer segít szabályozni a vércukorszintet, különösen étkezések után, és támogatja a testsúly csökkentését is. Hasonlóan működik más GLP-1 receptor agonistákhoz, például a liraglutidhoz, de sajátos farmakokinetikai tulajdonságai miatt eltérő adagolást és hatásmechanizmust mutat. ----- <span id="hatásmechanizmus"></span> === '''Hatásmechanizmus''' === A lixiszenatid hatása a '''GLP-1 receptorok''' aktiválásán alapul. A GLP-1 egy olyan természetes hormon, amely az alábbi módokon segíti a vércukorszint szabályozását: # '''Inzulin szekréció serkentése:''' #* Fokozza az inzulin kiválasztását a hasnyálmirigy béta-sejtjeiből, amikor a vércukorszint megemelkedik. # '''Glükagon szint csökkentése:''' #* Csökkenti a glükagon hormon szekrécióját, amely a vércukorszint emelkedéséért felelős. # '''Gyomorürülés lassítása:''' #* Lassítja az ételek gyomorból való ürülését, ami segít a vércukorszint-ingadozások csökkentésében étkezés után. # '''Étvágycsökkentés:''' #* Az agy étvágy-szabályozó központjaira hatva csökkenti az éhségérzetet, ami hozzájárulhat a testsúly csökkentéséhez. ----- <span id="felhasználási-területek"></span> === '''Felhasználási területek''' === A lixiszenatidot elsősorban a '''2-es típusú cukorbetegség kezelésére''' alkalmazzák, általában más vércukorszint-csökkentő gyógyszerekkel (pl. metforminnal, szulfonilureákkal vagy inzulinnal) kombinálva. Egyedül is alkalmazható, ha a diéta és a testmozgás önmagában nem elegendő a vércukorszint szabályozásához. <span id="kombinált-készítmény"></span> ==== '''Kombinált készítmény:''' ==== A lixiszenatid egyesítve van '''inzulin glarginnal''' egy fix kombinációs készítményben (pl. Soliqua néven), amely egyszerre szabályozza az alap vércukorszintet (bazális inzulin) és az étkezés utáni vércukorszintet. ----- <span id="adagolás-és-alkalmazás"></span> === '''Adagolás és alkalmazás''' === A lixiszenatid szubkután (bőr alá) injekció formájában érhető el. Általános adagolás: # '''Induló adag:''' #* Kezdő adag napi 10 mikrogramm, amelyet általában 14 napig alkalmaznak. # '''Fenntartó adag:''' #* A 14. nap után az adag napi 20 mikrogrammra emelhető, a kezelőorvos utasítása szerint. # '''Időzítés:''' #* Az injekciót az első fő étkezés előtt (reggeli vagy ebéd) kell beadni. Fontos, hogy a beteg szigorúan kövesse az orvosi utasításokat az adagolást és az injekció beadási helyét illetően. ----- <span id="mellékhatások"></span> === '''Mellékhatások''' === A lixiszenatid általában jól tolerálható, de mellékhatások előfordulhatnak: # '''Gyakori mellékhatások:''' #* Hányinger, hányás #* Hasmenés #* Székrekedés #* Étvágycsökkenés # '''Kevésbé gyakori mellékhatások:''' #* Hasi fájdalom #* Fejfájás #* Hypoglykaemia (alacsony vércukorszint), különösen, ha szulfonilureákkal vagy inzulinnal kombinálják. # '''Ritka, de súlyos mellékhatások:''' #* Hasnyálmirigy-gyulladás (pankreatitisz) #* Allergiás reakciók, mint bőrkiütés vagy légszomj. Ha súlyos mellékhatások jelentkeznek, azonnal forduljon orvoshoz. ----- <span id="ellenjavallatok"></span> === '''Ellenjavallatok''' === A lixiszenatid alkalmazása bizonyos állapotokban nem ajánlott: # '''1-es típusú cukorbetegség:''' #* Ez a gyógyszer kizárólag 2-es típusú cukorbetegségben hatékony. # '''Súlyos gyomor-bélrendszeri problémák:''' #* Gyomorürülési zavarokban, például gastroparesisben szenvedő betegeknek nem ajánlott. # '''Hasnyálmirigy-gyulladás:''' #* Korábbi hasnyálmirigy-gyulladás esetén fokozott az ismétlődés kockázata. # '''Terhesség és szoptatás:''' #* A terhesség alatt és szoptatás idején nem javasolt. ----- <span id="gyógyszerkölcsönhatások"></span> === '''Gyógyszerkölcsönhatások''' === A lixiszenatid befolyásolhatja más gyógyszerek felszívódását, mivel lassítja a gyomor kiürülését. Fontos kölcsönhatások: # '''Perorális gyógyszerek:''' #* Azoknál a gyógyszereknél, amelyeket éhgyomorra kell bevenni, vagy amelyek gyors felszívódása kritikus, az időzítés módosítása szükséges. # '''Antidiabetikumok:''' #* Inzulinnal vagy szulfonilureákkal együtt alkalmazva növelheti a hypoglykaemia kockázatát. ----- <span id="előnyök"></span> === '''Előnyök''' === # '''Étkezés utáni vércukorszint-csökkentés:''' #* Kiemelkedően hatékony az étkezések utáni vércukorszint szabályozásában. # '''Testsúlycsökkenés:''' #* Hozzájárulhat a súlycsökkenéshez, ami különösen előnyös elhízott cukorbetegeknél. # '''Egyszerű adagolás:''' #* Napi egyszeri injekció formájában könnyen alkalmazható. ----- <span id="hátrányok"></span> === '''Hátrányok''' === # '''Rövidebb hatástartam:''' #* Más GLP-1 receptor agonistákhoz (pl. liraglutid, dulaglutid) képest rövidebb ideig hat, ami némileg korlátozza alkalmazási körét. # '''Hányinger gyakorisága:''' #* A kezelés elején sok betegnél jelentkezhet hányinger, bár ez idővel csökken. # '''Injekciós forma:''' #* Néhány beteg számára kényelmetlen lehet a szubkután alkalmazás. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === A lixiszenatid egy hatékony GLP-1 receptor agonista, amely a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében segíti a vércukorszint szabályozását és hozzájárul a testsúlycsökkenéshez. Különösen hasznos az étkezések utáni vércukorszint kontrolljában, és előnyös lehet azok számára, akiknél a diéta és más gyógyszerek önmagukban nem elegendők. A megfelelő hatás eléréséhez orvosi felügyelet mellett, az előírásokat betartva kell alkalmazni. {{-ford-}} {{trans-top}} *{{en}}: {{t+|en|lixisenatide}} {{trans-bottom}} {{hunl}} lkcjuv2f1moa2rbuvkj12d0j9b77la9 0 789338 3524033 3517734 2026-09-26T06:17:53Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524033 wikitext text/x-wiki {{Infobox drug | Verifiedfields = changed | Watchedfields = changed | verifiedrevid = 461740941 | drug_name = | INN = | type = <!-- empty --> | image = Valganciclovir structure.svg | image_class = skin-invert-image | width = 250 | alt = | image2 = Valganciclovir ball-and-stick.png | image_class2 = bg-transparent | width2 = | alt2 = | caption = <!-- Clinical data --> | pronounce = | tradename = Valcyte, Valcip, others | Drugs.com = {{drugs.com|monograph|valganciclovir-hydrochloride}} | MedlinePlus = a605021 | licence_EU = <!-- EMA uses INN (or special INN_EMA) --> | DailyMedID = Valganciclovir | pregnancy_AU = D | pregnancy_AU_comment = <ref name="Valcyte PI" /> | pregnancy_category= | routes_of_administration = [[Oral administration|By mouth]] | class = | ATC_prefix = J05 | ATC_suffix = AB14 | ATC_supplemental = <!-- Legal status --> | legal_AU = S4 | legal_AU_comment = <ref name="Valcyte PI">{{cite web |url=https://www.guildlink.com.au/gc/ws/ro/pi.cfm?product=ropvalcy10911 |title=Valcyte® (valganciclovir hydrochloride) |work=Australian Product Information |publisher=MedAdvisor International Pty Ltd |access-date=2023-08-10 |accessdate=2025-07-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20230109050746/https://www.guildlink.com.au/gc/ws/ro/pi.cfm?product=ropvalcy10911 |archivedate=2023-01-09}}</ref> | legal_BR = <!-- OTC, A1, A2, A3, B1, B2, C1, C2, C3, C4, C5, D1, D2, E, F --> | legal_BR_comment = | legal_CA = <!-- OTC, Rx-only, Schedule I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII --> | legal_CA_comment = | legal_DE = <!-- Anlage I, II, III or Unscheduled --> | legal_DE_comment = | legal_NZ = <!-- Class A, B, C --> | legal_NZ_comment = | legal_UK = POM | legal_UK_comment = | legal_US = Rx-only | legal_US_comment = <ref name="Valcyte FDA label" /> | legal_EU = | legal_EU_comment = | legal_UN = <!-- N I, II, III, IV / P I, II, III, IV --> | legal_UN_comment = | legal_status = <!-- For countries not listed above --> <!-- Pharmacokinetic data --> | bioavailability = 60% | protein_bound = 1–2% | metabolism = [[Hydrolysis|Hydrolysed]] to [[ganciclovir]] | metabolites = | onset = | elimination_half-life = 4 hours | duration_of_action = | excretion = [[Kidney]] <!-- Identifiers --> | index2_label = as HCl | CAS_number_Ref = {{cascite|correct}} | CAS_number = 175865-60-8 | CAS_supplemental = | PubChem = 135413535 | IUPHAR_ligand = 4716 | DrugBank_Ref = {{drugbankcite|correct|drugbank}} | DrugBank = DB01610 | ChemSpiderID_Ref = {{chemspidercite|correct|chemspider}} | ChemSpiderID = 57721 | UNII_Ref = {{fdacite|correct|FDA}} | UNII = GCU97FKN3R | KEGG_Ref = | KEGG = D02495 | KEGG2_Ref = | KEGG2 = D03256 | ChEBI_Ref = | ChEBI = | ChEMBL_Ref = {{ebicite|changed|EBI}} | ChEMBL = 1201314 | NIAID_ChemDB = 032967 | PDB_ligand = F9E | synonyms = <!-- Chemical and physical data --> | IUPAC_name = 2-[(2-amino-6-oxo-6,9-dihydro-3''H''-purin-9-yl)methoxy]-3-hydroxypropyl-(2''S'')-2-amino-3-methylbutanoate | C=14 | H=22 | N=6 | O=5 | SMILES = O=C(OCC(OCn1c2N\C(=N/C(=O)c2nc1)N)CO)[C@@H](N)C(C)C | StdInChI_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} | StdInChI = 1S/C14H22N6O5/c1-7(2)9(15)13(23)24-4-8(3-21)25-6-20-5-17-10-11(20)18-14(16)19-12(10)22/h5,7-9,21H,3-4,6,15H2,1-2H3,(H3,16,18,19,22)/t8?,9-/m0/s1 | StdInChI_comment = | StdInChIKey_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} | StdInChIKey = WPVFJKSGQUFQAP-GKAPJAKFSA-N | density = | density_notes = | melting_point = | melting_high = | melting_notes = | boiling_point = | boiling_notes = | solubility = | sol_units = | specific_rotation = }} {{hunfn}} # {{label|hu|gyógyszertan}} A '''valganciklovir''' a '''ganciklovir''' orálisan adható '''prodrugja''', amelyet főként '''cytomegalovírus (CMV)''' fertőzések '''kezelésére és megelőzésére''' használnak, különösen immunszuppresszált betegeknél – pl. '''szervátültetés''', '''HIV/AIDS''', vagy '''daganatterápia''' kapcsán. A ganciklovirhoz hasonlóan a valganciklovir is egy '''nukleozid-analóg antivirális szer''', mely beépül a vírus DNS-ébe, és gátolja annak replikációját. ----- <span id="kémiai-és-fizikai-adatok"></span> == 2. Kémiai és fizikai adatok == {| class="wikitable" |- ! Tulajdonság ! Érték |- | '''IUPAC-név''' | L-valil-ganciklovir |- | '''Molekulaképlet''' | C₁₄H₂₂N₆O₅ |- | '''Moláris tömeg''' | 390.36 g/mol |- | '''CAS-szám''' | 175865-59-5 |- | '''PubChem CID''' | 135398729 |- | '''Gyógyszerforma''' | Filmtabletta, por orális oldathoz |- | '''ATC-kód''' | J05AB14 |- | '''Biológiai hasznosulás''' | ~60% (orálisan!) |- | '''Kémiai osztály''' | Nukleozid-analóg antivirális szer (prodrug) |} ----- <span id="hatásmechanizmus"></span> == 3. Hatásmechanizmus == A '''valganciklovir''' a szervezetben gyorsan átalakul aktív hatóanyaggá, '''ganciklovirrá''', a '''bélrendszerben és a májban'''. A ganciklovir: * Foszforilálódik (a CMV UL97 kináz által) → mono-, majd trifoszfát formává alakul * A '''ganciklovir-trifoszfát''' kompetitíven gátolja a '''virális DNS-polimerázt''' * Beépül a vírus DNS-be, '''láncterminációt''' okoz * Ezáltal '''megállítja a vírus replikációját''' Fő célpont: '''Cytomegalovírus (CMV)''', de aktív más '''herpeszvírusok''' (HSV-1, HSV-2, VZV, EBV) ellen is. ----- <span id="farmakokinetika"></span> == 4. Farmakokinetika == {| class="wikitable" |- ! Jellemző ! Részletek |- | '''Felszívódás''' | Orális biohasznosulás: ~60% (jó) |- | '''Átalakulás''' | Gyorsan → ganciklovirról aktív formára |- | '''Tmax''' | 1–3 óra (élelmiszerrel nő) |- | '''Eloszlás''' | Széles, bejut az agy-gerincvelői folyadékba |- | '''Felezési idő''' | ~4 óra (normál vesefunkcióval) |- | '''Kiválasztás''' | Főként vizelettel (glomeruláris filtráció és tubuláris szekréció) |- | '''Táplálék''' | Növeli a felszívódást – '''étkezés közben ajánlott''' bevenni |} ----- <span id="terápiás-javallatok"></span> == 5. Terápiás javallatok == <span id="cmv-retinitis-hivaids"></span> === 5.1. CMV retinitis (HIV/AIDS) === * Kezelés és fenntartó terápia céljára * Segít megelőzni a látásvesztést, a betegség progresszióját <span id="cmv-fertőzések-megelőzése-profilaxis"></span> === 5.2. CMV-fertőzések megelőzése (profilaxis) === * '''Szolid szervtranszplantáció''' után (különösen CMV-negatív recipiensek, CMV-pozitív donorral) * Kivédi az aktív fertőzés kialakulását, különösen a kritikus első 100–200 napban <span id="off-label-alkalmazás"></span> === 5.3. Off-label alkalmazás === * CMV-colitis, -esophagitis, -hepatitis * HSV/VZV fertőzések rezisztens eseteiben (ritkán) ----- <span id="adagolás"></span> == 6. Adagolás == {| class="wikitable" |- ! Cél ! Indukciós fázis ! Fenntartó / profilaxis |- | '''CMV retinitis (kezelés)''' | 900 mg '''naponta kétszer''', 21 napig | 900 mg '''naponta egyszer''' |- | '''CMV megelőzés (transzplantáció)''' | – | 900 mg '''naponta egyszer''' – általában 100–200 napig |- | '''Vesekárosodás esetén''' | Dóziscsökkentés szükséges, GFR alapján | |} '''Fontos:''' Mindig '''étkezéssel együtt''' kell bevenni a felszívódás maximalizálása érdekében! ----- <span id="mellékhatások"></span> == 7. Mellékhatások == <span id="hematológiai"></span> === 7.1. Hematológiai === * '''Neutropénia''' (gyakori, dózisfüggő) * '''Trombocitopénia''', '''anémia''' * Ritkán: '''pancytopenia''', '''csontvelő-aplázia''' <span id="gasztrointesztinális"></span> === 7.2. Gasztrointesztinális === * Hányinger, hányás * Hasmenés * Hasi fájdalom <span id="neurológiai"></span> === 7.3. Neurológiai === * Fejfájás * Alvászavarok, zavartság * Görcsroham (ritkán) <span id="egyéb"></span> === 7.4. Egyéb === * Láz, kiütés * Emelkedett májenzimek * Vesefunkció-romlás ----- <span id="ellenjavallatok"></span> == 8. Ellenjavallatok == * Túlérzékenység valganciklovirra vagy ganciklovirra * Súlyos neutropénia vagy thrombocytopenia * Terhesség és szoptatás alatt ellenjavallt * Súlyos veseelégtelenség esetén adagolási óvatosság ----- <span id="kölcsönhatások"></span> == 9. Kölcsönhatások == {| class="wikitable" |- ! Gyógyszer ! Hatás |- | '''Zidovudin''' | Additív csontvelő-depresszió |- | '''Ciklosporin, takrolimusz''' | Nefrotoxicitás fokozódása |- | '''Probenecid''' | Csökkent renális elimináció → ganciklovir-túlszint |- | '''Mycophenolat''' | Immunszuppresszió súlyosbodhat |- | '''Imipenem''' | Görcsrohamok előfordulása fokozódhat |} ----- <span id="terhesség-és-szoptatás"></span> == 10. Terhesség és szoptatás == {| class="wikitable" |- ! Állapot ! Részletek |- | '''Terhesség''' | Teratogén, embriotoxikus – '''szigorúan ellenjavallt''' |- | '''Szoptatás''' | Nincs adat, de elméletileg kiválasztódik – '''kerülendő''' |- | '''Fogamzásgátlás''' | Betegeknek és partnereiknek fogamzásgátlás javasolt legalább 90 napig a kezelés után |} ----- <span id="előnyök-és-hátrányok"></span> == 11. Előnyök és hátrányok == {| class="wikitable" |- ! Előnyök ! Hátrányok |- | Orális adagolás (kényelmesebb) | Súlyos hematológiai mellékhatások |- | Jó biohasznosulás (~60%) | Vesefunkció függő dózis |- | CMV-profilaxisban bevált | Teratogén, mutagén, carcinogén kockázatok |- | Helyettesíti az IV ganciklovirt | Nagyon költséges lehet |} ----- <span id="valganciklovir-vs-ganciklovir"></span> == 12. Valganciklovir vs Ganciklovir == {| class="wikitable" |- ! Tulajdonság ! '''Valganciklovir''' ! '''Ganciklovir''' |- | Alkalmazás | Orálisan | IV (parenterálisan) |- | Biológiai hasznosulás | ~60% | &lt;10% (orálisan nem hatékony) |- | Hatóanyag | Ganciklovir-prodrug | Aktív antivirális szer |- | Felhasználás | Hosszú távú terápia, profilaxis | Akut, súlyos fertőzések |} ----- <span id="rezisztencia"></span> == 13. Rezisztencia == Rezisztencia általában '''UL97''' vagy '''UL54''' génmutációk következtében alakul ki: * UL97: foszforiláció elmaradása * UL54: DNS-polimeráz mutáció → csökkent érzékenység * Alternatívák rezisztencia esetén: '''foscarnet''', '''cidofovir''' ----- <span id="összefoglalás"></span> == 14. Összefoglalás == A '''valganciklovir''' korszerű, orálisan adható '''vírusellenes gyógyszer''', amely a súlyos '''cytomegalovírus-fertőzések kezelésében és megelőzésében''' játszik központi szerepet, főként immunszuppresszált betegek esetén. A '''jó biohasznosulása''', kényelmes adagolása és '''egyenértékű plazmaszintje''' miatt előnyös alternatívája az intravénás ganciklovirnak. Ugyanakkor '''hematológiai toxicitása''' és '''teratogenitása''' miatt '''szoros laboratóriumi monitorozást''', körültekintő alkalmazást és megfelelő betegedukációt igényel. Szervtranszplantációs centrumokban és fertőző betegségekre specializált intézményekben rutinszerűen alkalmazzák. {{-ford-}} {{trans-top}} *{{en}}: {{t+|en|valganciclovir}} {{trans-bottom}} {{hunl}} luppuiydr5hcotx5opugmzwegmmtbn5 0 802782 3524015 3492079 2026-09-25T19:52:17Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 1 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524015 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Kép:ROT13.png|jobbra|bélyegkép|320px|A ROT13 minden egyes betűt a 13 hellyel későbbi betűvel helyettesít, például az [[angol ábécé]]ben a <tt>HELLO</tt>-ból <tt>URYYB</tt> (vagy a dekripció során <tt>URYYB</tt>-ból ismét <tt>HELLO</tt> lesz.<ref name="topbits">{{cite web|url=http://www.topbits.com/rot-13.html|title=ROT-13|publisher=topbits.com|accessdate=2010-06-08|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100215163954/http://www.topbits.com/rot-13.html|archivedate=2010-02-15}}</ref>]] A '''ROT13''' (''"'''rot'''ate by '''13''' places"'',<ref name="topbits" /><ref name="answerscom">{{cite web|url=http://www.answers.com/topic/rot13|title="ROT13"|publisher=answers.com|accessdate=2010-06-06}}</ref> azaz ''"13 hellyel eltolva"'', szokták kötőjellel '''ROT-13'''-nak írni) egy egyszerű [[Caesar-rejtjel|Caesar-kód]], amelyet üzenetek tartalmának titkosítására használnak úgy, hogy minden egyes betűt az [[ábécé]]ben tizenhárom hellyel később található betűvel helyettesítenek. Ez a módszer a magyar ábécében nem működik úgy, ahogyan az [[angol ábécé|angolban]], amely 26 betűből áll, emiatt lehet az A-ból N, a B-ből O, így folytatva az M-ig, amiből Z lesz. Mivel az angol ábécé 26 betűt tartalmaz, így a ROT13 [[szimmetrikus reláció|szimmetrikus]], tehát a kódolás és a dekódolás eljárása megegyezik.<ref name="sulinet1">{{cite web|url=http://www.sulinet.hu/info/aup/netikett2.htm|accessdate=2010-06-05|title=Netikett II.|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090213175102/http://sulinet.hu/info/aup/netikett2.htm#|archivedate=2009-02-13}} (Usenet: elnevezések)</ref><ref name="rot13java">{{cite web|url=http://www.cs.princeton.edu/introcs/31datatype/Rot13.java.html|title=Rot13.java}}</ref> A ROT13-at használják [[online fórum]]okon arra, hogy [[vicc]]ek csattanóit, rejtvények megfejtéseit, filmek és történetek végkifejletét, vagy durva, sértő tartalmú szöveget elrejtsenek a laikus szemek elől.<ref name="answerscom" /><ref name="sulinet2">{{cite web|url=http://www.sulinet.hu/info/aup/netikett2.htm|accessdate=2010-06-05|title=Netikett II.|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090213175102/http://sulinet.hu/info/aup/netikett2.htm#|archivedate=2009-02-13}} (Usenet: titkosítás)</ref> A módszert szokás hasonlítani a [[magazin (sajtótermék)|magazinok]] megoldásaihoz, aminél a [[kvíz]]ek megoldásait fejjel lefelé közlik. A kód az [[1980-as évek]] elején alakult ki a [[Usenet]]en keretein belül, ahol bevett módszerré vált. [[Caesar-kód]]ként ez nem biztosít igazi [[kriptográfia]]i biztonságot, de nem is erre használják; gyakran a gyenge titkosírás általános példájaként emlegetik. == Működése == A ROT13 az [[ábécé]]t egy bizonyos hellyel eltoló Caesar-kódok egy fajtája, aminél 13 hellyel lesz az ábécé eltolva (szükség esetén "visszaugorva" az elejére),<ref name="schneier">{{cite book |last=Schneier |first=Bruce |editor= |others= |title=Applied Cryptography |url=https://archive.org/details/appliedcryptogra00schn_328 |edition=Second|year=1996|publisher=John Wiley & Sons |isbn= 0-471-11709-9|pages=[https://archive.org/details/appliedcryptogra00schn_328/page/n10 11]}}</ref> ezáltal lesz az A-ból N, a B-ből O, a C-ből P, végül az M-ből Z és fordítva. Ez a fordítottság az angol ábécé 2*13=26 betűs volta miatt jön létre. Az angol ábécében meg nem található jelek ([[szóköz]]ök, [[szám]]ok és egyéb karakterek) változatlanul maradnak.<ref name="searchsecurity">{{cite web|url=http://searchsecurity.techtarget.com/sDefinition/0,,sid14_gci214517,00.html|title=ROT-13|accessdate=2010-06-05|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100611082743/http://searchsecurity.techtarget.com/sDefinition/0,,sid14_gci214517,00.html|archivedate=2010-06-11}}</ref> :<math>\mbox{ROT}_{13}(\mbox{ROT}_{13}(x))=\mbox{ROT}_{26}(x)=x</math> bármilyen ''x'' szövegre.<ref name="answerscom" /> A táblázat, melynek segítségével kódolni lehet, a következő:<ref name="topbits" /><ref name="rot13java" /> {| style="margin-left:auto; margin-right:auto" class="wikitable" | <tt>ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZabcdefghijklmnopqrstuvwxyz</tt> |- | <tt>NOPQRSTUVWXYZABCDEFGHIJKLMnopqrstuvwxyzabcdefghijklm</tt> |} Az [[Unix]] [[tr (Unix)|tr]] parancsával is megoldható a kódolás. echo "Wikipedia" | tr 'A-Za-z' 'N-ZA-Mn-za-m' Jvxvcrqvn {{engl}} f39l52c7ezzzuevqcv4c1hozi6iu04i 0 808860 3524017 3509402 2026-09-25T21:19:41Z InternetArchiveBot 25070 Rescuing 3 sources and tagging 0 as dead.) #IABot (v2.0.9.6 3524017 wikitext text/x-wiki {{science}} {{engfn}} # {{label|en|informatika}} {|class="wikitable" style="border: none;" |rowspan=3 style="border: none;"| !colspan=3|science |- !rowspan=2|[[formal science]] !colspan=2|[[empirical science]]s |- ![[natural science]] ![[social science]] |- ![[fundamental science|foundation]] | * [[logic]] * [[pure mathematics]] * [[systems science]] * [[data science]] * [[information science]] | * [[physics]] * [[chemistry]] * [[biology]] * [[earth science]] * [[astronomy]] | * [[economics]] * [[political science]] * [[sociology]] * [[psychology]] * [[anthropology]] |- ![[applied science|application]] | * [[statistics]] * [[computer science]] * [[systems engineering]] * [[data engineering]] * [[information engineering]] |valign=top| * [[engineering]] * [[agricultural science]] * [[medicine]] * [[pharmacy]] | * [[accounting]] * [[business administration]] * [[finance]] * [[jurisprudence]]{{verification needed|date=march 2024}} * [[pedagogy]] |} ==0== [[acanthology]] [[accentology]] [[addictionology]] [[adenology]] [[aerolithology]] [[aerology]] [[aesthesiology]] [[aetiology]] [[agaricology]] [[agathology]] [[alcohology]] [[ammonitology]] [[amphibiology]] [[amplitudeology]] [[anarchology]] [[angelology]] [[anthracology]] [[anthropology]] [[aphasiology]] [[aphidology]] [[arachnology]] [[arcanology]] [[archæology]] [[areology]] [[arkeology]] [[arthropodology]] [[astrogeology]] [[astrometeorology]] [[atmospherology]] [[atomology]] [[autecology]] [[bacteriology]] [[baraminology]] [[batology]] [[berestology]] [[bibliothecology]] [[binology]] [[bioclimatology]] [[biometeorology]] [[bollocksology]] [[bolloxology]] [[boxology]] [[boyology]] [[bracketology]] [[brewology]] [[bumpology]] [[burgerology]] [[buttonology]] [[campanology]] [[cancerology]] [[caneology]] [[capology]] [[captology]] [[cariology]] [[carpology]] [[cartology]] [[cerebrology]] [[cereology]] [[chalcidology]] [[characterology]] [[chasmology]] [[cheesology]] [[chiminology]] [[chopstickology]] [[chromosomology]] [[ciliatology]] [[cinematology]] [[cinemology]] [[cirripedology]] [[climatology]] [[clonology]] [[clownology]] [[coalitionology]] [[codicology]] [[codology]] [[cognitology]] [[cohomology]] [[coleopterology]] [[collapsology]] [[colorology]] [[cometology]] [[comitology]] [[communicology]] [[complementology]] [[complexology]] [[computerology]] [[conchology]] [[connectology]] [[coonology]] [[copepodology]] [[coralology]] [[cosmeticology]] [[cosmetology]] [[crapology]] [[criteriology]] [[crustaceology]] [[cubology]] [[cynology]] [[cytophysiology]] [[defectology]] [[dendroarchaeology]] [[dendrochronology]] [[dendroclimatology]] [[dendroecology]] [[dendrogeomorphology]] [[dendrohydrology]] [[deontology]] [[dickology]] [[dietology]] [[dinosaurology]] [[dipterology]] [[disgustology]] [[dispersoidology]] [[docimology]] [[documentology]] [[dosology]] [[draconology]] [[dragonology]] [[dramatology]] [[dripology]] [[dronology]] [[ecclesiology]] [[eccrinology]] [[ecohydrology]] [[economicology]] [[ecophysiology]] [[electrophysiology]] [[elementology]] [[elfology]] [[emblematology]] [[emblemology]] [[embryology]] [[emotionology]] [[endocrinology]] [[enigmatology]] [[entomology]] [[enzymology]] [[epidermology]] [[epigraphology]] [[epistology]] [[epitaphology]] [[erotology]] [[escapology]] [[eschatology]] [[ethicology]] [[ethnoarchaeology]] [[ethnoecology]] [[ethnology]] [[ethology]] [[etiology]] [[etymology]] [[eventology]] [[exocrinology]] [[exomoonology]] [[exoplanetology]] [[fairyology]] [[faunology]] [[felinology]] [[feminology]] [[filicology]] [[fontology]] [[foraminiferology]] [[forestology]] [[fossilology]] [[fromology]] [[fuckology]] [[futurology]] [[garbology]] [[gemology]] [[genderology]] [[generationology]] [[genodermatology]] [[geoarchaeology]] [[geoecology]] [[geology]] [[ghostology]] [[glaciology]] [[glossology]] [[googology]] [[graffitology]] [[graminology]] [[grammatology]] [[graphiology]] [[gremlinology]] [[grossology]] [[gynæcology]] [[gynecology]] [[gypsiology]] [[haematology]] [[hæmatology]] [[hamartiology]] [[hamburgerology]] [[haplology]] [[happyology]] [[hauntology]] [[helminthology]] [[hematology]] [[hemerology]] [[heortology]] [[hepaticology]] [[herbology]] [[herniology]] [[herpetology]] [[hexiology]] [[hexology]] [[hieroglyphology]] [[histiology]] [[historiology]] [[homeology]] [[homoeology]] [[hoofology]] [[hoplology]] [[hormonology]] [[horology]] [[hydroecology]] [[hydrogeology]] [[hydrology]] [[hydrometeorology]] [[hydrophytology]] [[hymenology]] [[hymenopterology]] [[hymnology]] [[ichneumonology]] [[ichnology]] [[ichthyology]] [[ideology]] [[idiomatology]] [[imageology]] [[immunology]] [[implantology]] [[infectiology]] [[insectology]] [[instructology]] [[irisology]] [[juxtology]] [[karstology]] [[karyology]] [[kidology]] [[kinesiology]] [[knobology]] [[kookology]] [[kyriology]] [[lectinology]] [[lepidopterology]] [[leprechaunology]] [[leprology]] [[lichenology]] [[limnology]] [[lipidology]] [[literaturology]] [[lithology]] [[liturgiology]] [[logology]] [[loimology]] [[ludology]] [[lyricology]] [[macroecology]] [[macrometeorology]] [[macromorphology]] [[magicology]] [[magisteriology]] [[magnetology]] [[malacology]] [[malariology]] [[maledictology]] [[mantology]] [[martyrology]] [[mastology]] [[mazology]] [[membranology]] [[memology]] [[menology]] [[metaphorology]] [[meteorology]] [[methodology]] [[microbiology]] [[microclimatology]] [[microhomology]] [[micrometeorology]] [[micromorphology]] [[micropalæontology]] [[micropaleontology]] [[micropatriology]] [[micropatrology]] [[mixology]] [[molinology]] [[monadology]] [[monarchology]] [[monsterology]] [[morphology]] [[mummiology]] [[mummyology]] [[murderology]] [[museology]] [[mycology]] [[myriapodology]] [[myrmecology]] [[neonatology]] [[nephology]] [[neurophysiology]] [[niggerology]] [[nomadology]] [[nongeology]] [[nothingology]] [[nymphology]] [[oceanology]] [[odonatology]] [[ontology]] [[ophiology]] [[orchidology]] [[organology]] [[ornithology]] [[orthopterology]] [[ostracodology]] [[otolaryngology]] [[otology]] [[otorhinolaryngology]] [[palaeanthropology]] [[palaeoclimatology]] [[palaeoecology]] [[paleobiology]] [[paleoecology]] [[paleoherpetology]] [[paleotempestology]] [[paleozoology]] [[pantheology]] [[papyrology]] [[paradoxology]] [[parapsychology]] [[parasitology]] [[paremiology]] [[pathology]] [[pathophysiology]] [[patronomatology]] [[pedology]] [[penology]] [[perinatology]] [[personology]] [[pestology]] [[petrogeology]] [[phagology]] [[phantasmology]] [[pharmacoenvironmentology]] [[pharmacology]] [[pharyngology]] [[phenology]] [[phenomenology]] [[philematology]] [[philology]] [[phlebology]] [[photoecology]] [[photogeology]] [[photogeomorphology]] [[phraseology]] [[physiology]] [[pimpology]] [[piscatology]] [[pisteology]] [[pithecology]] [[planetology]] [[planktonology]] [[pogonology]] [[politology]] [[pomology]] [[ponerology]] [[posology]] [[primatology]] [[proctology]] [[protistology]] [[protophytology]] [[proverbiology]] [[psephology]] [[psychology]] [[psychophysiology]] [[pterylology]] [[punnology]] [[pussyology]] [[pyramidology]] [[pyritology]] [[pyrology]] [[quinology]] [[radarmeteorology]] [[radiogeology]] [[radiohydrology]] [[reanimatology]] [[redology]] [[reflexology]] [[reptilology]] [[reptology]] [[rheumatology]] [[rhinology]] [[rhythmology]] [[ribozymology]] [[rickettsiology]] [[rizzology]] [[robotology]] [[rodentology]] [[roentgenology]] [[rumorology]] [[rumpology]] [[runology]] [[saintology]] [[salicology]] [[satanology]] [[scatology]] [[sedimentology]] [[seismology]] [[selenology]] [[semasiology]] [[semiology]] [[septology]] [[sexology]] [[sindonology]] [[siphonapterology]] [[slangology]] [[socioecology]] [[sociology]] [[sociophysiology]] [[somatology]] [[somatotypology]] [[soteriology]] [[spasmology]] [[spectrology]] [[speleology]] [[spermology]] [[sphingolipidology]] [[sphygmology]] [[splanchnology]] [[spookology]] [[sporology]] [[stasiology]] [[stœchiology]] [[storiology]] [[strabismology]] [[streetology]] [[stringology]] [[suicidology]] [[switchology]] [[symbology]] [[symptomology]] [[synecology]] [[tarotology]] [[tautology]] [[telephonology]] [[tenontology]] [[textology]] [[thaumatology]] [[theothanatology]] [[theriogenology]] [[theriology]] [[thermoecology]] [[thermology]] [[thermopathology]] [[thoracology]] [[thremmatology]] [[tidology]] [[tombology]] [[tonology]] [[topolectology]] [[topology]] [[toxicology]] [[toxinology]] [[toxology]] [[traceology]] [[transitology]] [[translatology]] [[transplantology]] [[traumatology]] [[treeology]] [[trilobitology]] [[trolleyology]] [[tropology]] [[truthology]] [[typology]] [[ufology]] [[universology]] [[uranology]] [[urbanology]] [[uredinology]] [[urinology]] [[urology]] [[uronology]] [[uterology]] [[vaccinology]] [[vampirology]] [[velology]] [[victimology]] [[vitaminology]] [[vitology]] [[volcanology]] [[vulcanology]] [[weatherology]] [[wineology]] [[wordology]] [[xenoarchaeology]] [[xenology]] [[zombology]] [[zooarchaeology]] [[zooarcheology]] [[zoology]] [[zoophytology]] ==a== * {{annotated link|abiology}} &ndash; study of inanimate, inorganic, or lifeless things.<ref>abiology. (2024, august 18). wiktionary. retrieved 20:05, november 21, 2024 from https://en.wiktionary.org/w/index.php?title=abiology&oldid=81077778.</ref> * {{annotated link|abiophysiology}} &ndash; the study of non-organic biological processes<ref>https://en.wiktionary.org/wiki/citations:abiophysiology</ref> * {{annotated link|acanthochronology}} * {{annotated link|acanthology}} &ndash; study of spined things, in particular sea urchins, and the resultant impact on taxonomy<ref>"acanthology." merriam-webster.com dictionary, merriam-webster, https://www.merriam-webster.com/dictionary/acanthology {{webarchive|url=https://web.archive.org/web/20240912222817/https://www.merriam-webster.com/dictionary/acanthology |date=2024-09-12 }}. accessed 21 nov. 2024.</ref> * {{annotated link|acarology}} * {{annotated link|aceology}} &ndash; science of remedies, or of therapeutics; iamatology. * {{annotated link|acology}} * {{annotated link|acoustics}} – the branch of physics studying the properties of sound. * {{annotated link|actinobiology}} &ndash; synonymous with [[radiobiology]]. * {{annotated link|adenology}} * {{annotated link|aerobiology}} * {{annotated link|aerodonetics}} &ndash; science or study of gliding flight.<ref>{{cite web |url=https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/aerodonetics |title=aerodonetics |website=www.collinsdictionary.com |publisher=collins |access-date=21 november 2024 |archive-date=27 march 2022 |archive-url=https://web.archive.org/web/20220327105807/https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/aerodonetics |url-status=live }}</ref> * {{annotated link|aerodynamics}} * {{annotated link|aerolithology}} &ndash; study of aerolites; meteorites.<ref>“aerolithology.” merriam-webster.com dictionary, merriam-webster, https://www.merriam-webster.com/dictionary/aerolithology {{webarchive|url=https://web.archive.org/web/20230927074944/https://www.merriam-webster.com/dictionary/aerolithology |date=2023-09-27 }}. accessed 23 nov. 2024.</ref> * {{annotated link|aerology}} * {{annotated link|aeronautics}} * {{annotated link|aeropalynology}} &ndash; study of pollens and spores in atmosphere.<ref>{{cite book|url=https://www.oxfordreference.com/display/10.1093/acref/9780198833338.001.0001/acref-9780198833338-e-132 |title=aeropalynology |website=www.oxfordreference.com |date=21 march 2019 |publisher=oxford university press |isbn=978-0-19-883333-8 |access-date=22 november 2024 }}</ref> * {{annotated link|aerospace engineering}} * {{annotated link|aerostatics}} * {{annotated link|agnoiology}} * {{annotated link|agonistics}} * {{annotated link|agricultural chemistry}} &ndash; study of influence in chemical processes in plants. * {{annotated link|agriology}} &ndash; comparative study of primitive peoples. * {{annotated link|agrobiology}} * {{annotated link|agroecology}} * {{annotated link|agrogeology}} * [[soil science|agrology]] &ndash; soil science, study of soils, especially agricultural soils.<ref>{{cite web |title=definition of agrology |url=https://www.merriam-webster.com/dictionary/agrology |access-date=2025-03-03 |website=www.merriam-webster.com |language=en}}</ref> * {{annotated link|agronomics}} * {{annotated link|agronomy}} * {{annotated link|agrostology}} * {{annotated link|algebra}} * {{annotated link|algedonics}} * {{annotated link|phycology|algology}} ([[botany]]) * {{annotated link|algology (medicine)|algology}} * {{annotated link|allergology}} - study of causes and treatment of allergies * {{annotated link|anaesthesiology}} * {{annotated link|anatomy}} * {{annotated link|andragogy}} * {{annotated link|andrology}} &ndash; study of men's physiology. * {{annotated link|anemology}} &ndash; study of wind. * {{annotated link|angiology}} * {{annotated link|anthropobiology}} &ndash; study of human biology. * {{annotated link|anthropology}} &ndash; study of human cultures. * {{annotated link|anthrozoology}} &ndash; study of human-animal interaction. * {{annotated link|apiology}} * {{annotated link|aquatic ecology}} * {{annotated link|arachnology}} * {{annotated link|archaeology}} * {{annotated link|archelogy}} &ndash; study of first principles.<ref>{{cite web |url=https://www.merriam-webster.com/dictionary/archelogy |title=archelogy |publisher=merriam webster |access-date=13 november 2024 |archive-date=29 september 2023 |archive-url=https://web.archive.org/web/20230929005508/https://www.merriam-webster.com/dictionary/archelogy |url-status=live }}</ref> * {{annotated link|archival science}} * {{annotated link|archology}} &ndash; science of the origins of government. * {{annotated link|areology}} * {{annotated link|aristology}} &ndash; science or art of dining.{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|aromachology}} * {{annotated link|arthrology}} * {{annotated link|arthropodology}} * {{annotated link|astacology}} * {{annotated link|asteroseismology}} * {{annotated link|astheniology}} &ndash; study of diseases of weakening and aging. * {{annotated link|astrobotany}} * {{annotated link|astrobiology}} * {{annotated link|astrodynamics}} * {{annotated link|astrogeology}} * {{annotated link|astronautics}} * {{annotated link|astronomy}} * {{annotated link|astrophysics}} &ndash; study of behaviour of interstellar matter. * {{annotated link|atmology}} &ndash; the science of aqueous vapor.<ref>{{cite web |url=https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/atmology |title=atmology |website=www.collinsdictionary.com |publisher=collins |access-date=23 november 2024 |archive-date=28 april 2021 |archive-url=https://web.archive.org/web/20210428074630/https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/atmology |url-status=live }}</ref> * {{annotated link|audiology}} * {{annotated link|autecology}} * {{annotated link|autology}} &ndash; scientific study of oneself.{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|automata theory}} * {{annotated link|auxology}} == b == * {{annotated link|bacteriology}} * {{annotated link|ballistics}} * {{annotated link|balneology}} &ndash; science of the therapeutic use of baths. * {{annotated link|barodynamics}} &ndash; science of the support and mechanics of heavy structures<ref>“barodynamics.” merriam-webster.com dictionary, merriam-webster, https://www.merriam-webster.com/dictionary/barodynamics. accessed 22 nov. 2024.</ref> * {{annotated link|barology}} &ndash; study of gravitational force.<ref>“[[doi:10.1093/oed/9551871275|barology, n]].” ''[[oxford english dictionary]]''. oxford university press, july 2023.</ref> * {{annotated link|bathymetry}} * {{annotated link|batology}} * {{annotated link|batrachology}} * {{annotated link|behavioural genetics}} * {{annotated link|behavioral neuroscience}} * {{annotated link|bibliography|bibliology}} * {{annotated link|bibliotics}} &ndash; study of documents to determine authenticity. * {{annotated link|bioecology}} * {{annotated link|biogeochemistry}} * {{annotated link|biology}} * {{annotated link|biochemistry}} * {{annotated link|biomechanics}} * {{annotated link|biometrics}} * {{annotated link|bionomics}} &ndash; study of organisms interacting in their environments. * {{annotated link|biophysics}} &ndash; study of physics of biological phenomena. * {{annotated link|biopsychology}} &ndash; application of the science of biology to the study of psychology. * {{annotated link|biotribology}} &ndash; study of friction, wear and lubrication of biological systems. * {{annotated link|botany}} * {{annotated link|bromatology}} &ndash; study of food. * {{annotated link|bryology}} &ndash; study of mosses and liverworts. == c == * {{annotated link|cacogenics}} * {{annotated link|caliology}} &ndash; study of bird's nests. * {{annotated link|calorifics}} &ndash; study of heat – relating to the production of heat <ref>{{cite web |title=definition of calorific |url=https://www.merriam-webster.com/dictionary/calorific#:~:text=:%20of%20or%20relating%20to%20heat%20production |access-date=2025-02-16 |website=www.merriam-webster.com |language=en}}</ref> * {{annotated link|cambistry}} &ndash; science of international exchange.<ref>“cambistry.” merriam-webster.com dictionary, merriam-webster, https://www.merriam-webster.com/dictionary/cambistry. accessed 22 nov. 2024.</ref> * {{annotated link|campanology}} * {{annotated link|carcinology}} * {{annotated link|cardiology}} * {{annotated link|caricology}} * {{annotated link|carpology}} * {{annotated link|cartography}} &ndash; science of making maps and globes. * {{annotated link|castrametation}} &ndash; art of designing a camp.{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|catacoustics}} &ndash; science of echoes or reflected sounds.{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|catallactics}} &ndash; science of commercial exchange. * {{annotated link|catechectics}} &ndash; art of teaching by question and answer.{{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|celestial mechanics}} &ndash; study of motion of objects in outer space. * {{annotated link|cell biology}} &ndash; study of the different structures and functions of both eukaryote and prokaryote cells. * {{annotated link|cetology}} &ndash; study of whales and dolphins. * {{annotated link|chaology}} * {{annotated link|chaos theory}} * {{annotated link|characterology}} &ndash; study of development of character. * {{annotated link|chemistry}} &ndash; study of properties and behaviours of substances. * {{annotated link|chirography}} &ndash; study of handwriting or penmanship. * {{annotated link|chiropody}} * {{annotated link|chorology}} &ndash; science of the geographic description of anything. * {{annotated link|chrematistics}} &ndash; study of wealth; political economy. * {{annotated link|colorimetry|chromatics}} &ndash; study of color. * {{annotated link|chronobiology}} &ndash; study of biological rhythms. * {{annotated link|chrysology}} &ndash; study of precious metals.{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|classical mechanics}} &ndash; study of motion of macroscopic objects. * {{annotated link|climatology}} &ndash; study of climate. * {{annotated link|clinology}} &ndash; study of aging or individual decline after maturity.{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|codicology}} * {{annotated link|cognitive science}} * {{annotated link|coleopterology}} * {{annotated link|cometology}} &ndash; study of comets.<ref>{{cite web |title=cometology |url=https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/cometology |archive-url=https://web.archive.org/web/20210429114218/https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/cometology |archive-date=2021-04-29 |access-date=2025-03-03 |website=[[collins english dictionary]] |language=en |accessdate=2025-07-01}}</ref> * {{annotated link|computer science}} &ndash; study of processes that interact with data. * {{annotated link|conchology}} * {{annotated link|coniology}} * {{annotated link|connectomics}} * {{annotated link|contact mechanics}} * {{annotated link|coprology}} * {{annotated link|cosmetology}} &ndash; study of cosmetics.{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|cosmochemistry}} * {{annotated link|cosmology}} * {{annotated link|craniology}} &ndash; study of the skull. * {{annotated link|criminology}} * {{annotated link|cryobiology}} * {{annotated link|cryptography}} * {{annotated link|cryptology}} &ndash; study of codes. * {{annotated link|ctetology}} &ndash; study of the inheritance of acquired characteristics.{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|cybernetics}} * {{annotated link|cyclonology}} &ndash; study of tropical cyclones, e.g. hurricanes.{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|cynology}} * {{annotated link|cytology}} == d == * {{annotated link|dactyliology}} &ndash; study of finger rings.<ref>{{cite web |title=definition of 'dactyliology' |url=https://www.collinsdictionary.com/us/dictionary/english/dactyliomancy |access-date=september 13, 2024 |website=collins |publisher=[[collins english dictionary]]}}</ref>{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|dactylography}} * {{annotated link|dactylology}} &ndash; study of sign language.{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|data science}} – study of analyzing, processing, interpreting and extracting data. * {{annotated link|demography}} * {{annotated link|demology}} &ndash; study of human populations and behaviour.<ref>{{cite web |url=https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/demology |title=demology |website=www.collinsdictionary.com |publisher=collins |access-date=23 november 2024 |archive-date=29 april 2021 |archive-url=https://web.archive.org/web/20210429122344/https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/demology |url-status=live }}</ref> * {{annotated link|dendrochronology}} * {{annotated link|dendrology}} * {{annotated link|dermatoglyphics}} * {{annotated link|dermatology}} * {{annotated link|desmology}} * {{annotated link|dialectology}} * {{annotated link|dietetics}} * {{annotated link|dioptrics}} * {{annotated link|diplomatics}} &ndash; science of deciphering ancient writings and texts.{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|dosiology}} &ndash; study of dosage of drugs.<ref>{{cite web|url=https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/dosiology |title=dosiology |website=www.collinsdictionary.com|publisher=collins |access-date=23 november 2024 }}</ref> * {{annotated link|dynamics (mechanics)|dynamics}} * {{annotated link|dysgenics}} and study thereof. == e == * {{annotated link|eccrinology}} &ndash; study of excretion. * {{annotated link|ecology}} * {{annotated link|economics}} &ndash; study of material wealth (production, distribution, and consumption of goods and services). * {{annotated link|edaphology}} * {{annotated link|egyptology}} &ndash; study of ancient egypt. * {{annotated link|eidology}} &ndash; study of mental imagery.<ref>{{citation|title=eidology|url=https://www.thefreedictionary.com/eidology|work=the free dictionary|access-date=2020-12-24|archive-date=2020-11-19|archive-url=https://web.archive.org/web/20201119114336/https://www.thefreedictionary.com/eidology|url-status=live}}</ref> * {{annotated link|ekistics}} * {{annotated link|electrochemistry}} &ndash; study of relations between electricity and chemicals. * {{annotated link|electrodynamics}} &ndash; study of the effects arising from the interactions of electric currents with magnets, with other currents, or with themselves. * {{annotated link|electrohydrodynamics}} &ndash; the study of dynamics of electrically charged fluids. * {{annotated link|electrology}} &ndash; study of electricity.{{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|electrostatics}} &ndash; study of static electricity. * {{annotated link|electromagnetism}} &ndash; study of electromagnetic force. * {{annotated link|embryology}} * {{annotated link|emetology}} &ndash; study of vomiting.{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|emmenology}} &ndash; study of menstruation.<ref>{{cite web |title=emmenology definition and meaning {{!}} collins english dictionary |url=https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/emmenology |archive-url=https://web.archive.org/web/20210430163335/https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/emmenology |archive-date=2021-04-30 |access-date=2025-03-05 |website=www.collinsdictionary.com |language=en |accessdate=2025-07-01}}</ref> * {{annotated link|endemiology}} &ndash; study of local diseases.{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|endocrinology}} * {{annotated link|energetics (disambiguation)|energetics}} &ndash; study of energy under transformation within various fields. * {{annotated link|engineering studies}} &ndash; study of engineering. * {{annotated link|enigmatology}} &ndash; study of enigmas (puzzles).{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|entomology}} * {{annotated link|entozoology}} &ndash; study of parasites that live inside larger organisms.<ref>{{cite web |date=2024-12-01 |title=entozoology, n. meanings, etymology and more |url=https://www.oed.com/dictionary/entozoology_n?tl=true |access-date=2025-03-05 |website=oxford english dictionary}}</ref> * {{annotated link|enzymology}} &ndash; study of enzymes. * {{annotated link|ephebiatrics}} &ndash; branch of medicine dealing with adolescence. * {{annotated link|epidemiology}} * {{annotated link|epileptology}} &ndash; study of epilepsy. * {{annotated link|eremology}} &ndash; study of deserts.<ref>{{cite web |title=definition of eremology |url=https://www.merriam-webster.com/dictionary/eremology |access-date=2025-03-06 |website=www.merriam-webster.com |language=en}}</ref> * {{annotated link|ergology}} &ndash; study of effects of work on humans.{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|ergonomics}} &ndash; study of people at work. * {{annotated link|escapology}} &ndash; study of freeing oneself from constraints.{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|ethnobiology}} &ndash; study of dynamic relationships between peoples. * {{annotated link|ethnobotany}} &ndash; study of a region's plants and their practical uses through the traditional knowledge of a local culture and people. * {{annotated link|ethnogeny}} &ndash; study of origins of races or ethnic groups.<ref>{{cite web |date=2024-08-05 |title=definition of ethnogeny |url=https://www.merriam-webster.com/dictionary/ethnogeny |access-date=2025-03-06 |website=merriam-webster}}</ref> * {{annotated link|ethnochoreology}} &ndash; study of dances and its implication in culture.{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|ethnomusicology}} – study of comparative musical systems.{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|ethnology}} &ndash; study of cultures. * {{annotated link|ethnomethodology}} &ndash; study of everyday communication and social interaction. * {{annotated link|ethology}} &ndash; study of natural or biological character. * {{annotated link|ethonomics}} &ndash; study of economic and ethical principles of a society. * {{annotated link|etiology}} * {{annotated link|etymology}} &ndash; study of origins of words. * {{annotated link|euthenics}} &ndash; science concerned with improving living conditions. * {{annotated link|exobiology}} &ndash; study of extraterrestrial life. * {{annotated link|exoplanetology}} &ndash; study of exoplanets. == f == * {{annotated link|felinology}} &ndash; study of felines. * {{annotated link|finance}} &ndash; science or study of money management.{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|fluid dynamics}} * {{annotated link|fluid mechanics}} &ndash; study of fluids behaviour at rest and in motion. * {{annotated link|fluid statics}} &ndash; study of fluids behaviour at rest. * {{annotated link|fluviology}} &ndash; study of watercourses.<ref>{{cite web |date=2024-08-05 |title=definition of fluviology |url=https://www.merriam-webster.com/dictionary/fluviology |access-date=2025-03-08 |website=merriam-webster}}</ref> * {{annotated link|folkloristics}} &ndash; study of folklore and fables.{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|forestry}} &ndash; study of the creation, management, use, conservation, and repair of forests and associated resources. * {{annotated link|fracture mechanics}} * {{annotated link|futurology}} * {{annotated link|forensic science}} &ndash; the use of scientific methods or expertise to investigate crimes or examine evidence that might be presented in a court of law == g == * {{annotated link|garbology}} * {{annotated link|gastroenterology}} * {{annotated link|gemmology}} &ndash; study of gems and jewels * {{annotated link|gender studies}} &ndash; study of gender * {{annotated link|genealogy}} &ndash; study of descent of families * {{annotated link|genesiology}} &ndash; study of reproduction and heredity {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|genetics}} * {{annotated link|geochemistry}} &ndash; study of chemistry of the earth's crust * {{annotated link|geochronology}} &ndash; study of measuring geological time * {{annotated link|geography}} &ndash; study of surface of the earth and its inhabitants * {{annotated link|geology}} &ndash; study of the rocks of a planet * {{annotated link|geometry}} &ndash; study the sizes, shapes, positions, angles and dimensions of things. * {{annotated link|geomorphogeny}} &ndash; study of the characteristics, origins, and development of land forms{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|geomorphology}} &ndash; study of landforms and landform evolution * {{annotated link|geoponics}} &ndash; study of agriculture * {{annotated link|geotechnics}} &ndash; study of increasing habitability of the earth * {{annotated link|geratology}} &ndash; study of decadence and decay * {{annotated link|gerocomy}} &ndash; study of old age{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|gerontology}} * {{annotated link|gigantology}} &ndash; study of giants{{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|glaciology}} * {{annotated link|glossology}} &ndash; study of language; study of the tongue * {{annotated link|gnomonics}} &ndash; the art of measuring time using sundials * {{annotated link|gnotobiology}} &ndash; study of life in germ-free conditions * {{annotated link|googology}} &ndash; study of large numbers * {{annotated link|graminology}} * {{annotated link|grammatology}} &ndash; study of systems of writing * {{annotated link|graphemics}} &ndash; study of systems of representing speech in writing * {{annotated link|graphology}} &ndash; study of handwriting {{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|gromatics}} &ndash; science of surveying * {{annotated link|gynaecology}} &ndash; study of women's physiology * {{annotated link|gyrostatics}} &ndash; study of rotating bodies{{citation needed|date=november 2024}} == h == * {{annotated link|haemataulics}} &ndash; study of movement of blood through blood vessels{{citation needed|date=november 2024}}<!-- mention in oxford dictionary paywalled --> * {{annotated link|halieutics}} &ndash; study of fishing<ref>“halieutics.” merriam-webster.com dictionary, merriam-webster, https://www.merriam-webster.com/dictionary/halieutics {{webarchive|url=https://web.archive.org/web/20240226123159/https://www.merriam-webster.com/dictionary/halieutics |date=2024-02-26 }}. accessed 24 nov. 2024.</ref> * {{annotated link|harmonics}} * {{annotated link|helcology}} &ndash; study of ulcers<ref>helcology. (2024, july 10). wiktionary. retrieved 07:56, november 24, 2024 from https://en.wiktionary.org/w/index.php?title=helcology&oldid=80676912.</ref> * {{annotated link|heliology}} * {{annotated link|helioseismology}} * {{annotated link|helminthology}} * {{annotated link|hematology}} * {{annotated link|hemodynamics}} &ndash; study of the dynamics behind blood circulation * {{annotated link|hepatology}} &ndash; study of liver, gallbladder, biliary tree, and pancreas * {{annotated link|heredity}} &ndash; study of passing of traits from parents to offspring {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|geology of mercury|hermeology}} – study of mercury * {{annotated link|herpetology}} * {{annotated link|hippiatrics}} &ndash; study of diseases of horses{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|hippology}} * {{annotated link|histology}} * {{annotated link|histopathology}} &ndash; study of changes in tissue due to disease * {{annotated link|historiography}} * {{annotated link|historiology}} * {{annotated link|home economics}} * {{annotated link|hoplology}} * {{annotated link|horography}} &ndash; art of constructing sundials or clocks {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|horology}} &ndash; science of time measurement {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|horticulture}} &ndash; study of gardening {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|hydraulics}} – study of application of engineering, chemistry and other fields of science involving the use of liquids {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|hydrobiology}} &ndash; study of aquatic organisms * {{annotated link|hydrodynamics}} * {{annotated link|hydrogeology}} * {{annotated link|hydrography}} * {{annotated link|hydrokinetics}} &ndash; study of motion of fluids * {{annotated link|hydrology}} &ndash; study of water resources * {{annotated link|hydrometeorology}} &ndash; study of atmospheric moisture {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|hydrostatics}} * {{annotated link|hyetology}} &ndash; science of rainfall{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|hygiastics}} &ndash; science of health and hygiene {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|hygienics}} &ndash; study of sanitation; health {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|hygiology}} &ndash; hygienics; study of cleanliness {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|hygroscopy}} &ndash; study of humidity{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|hygrometry}} &ndash; science of humidity{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|hypnology}} &ndash; study of sleep; study of hypnosis.<ref>“hypnology.” merriam-webster.com medical dictionary, merriam-webster, https://www.merriam-webster.com/medical/hypnology. accessed 17 nov. 2024</ref> * {{annotated link|hypsography}} &ndash; science of measuring heights{{citation needed|date=november 2024}} == i == * {{annotated link|iamatology}} * {{annotated link|iatrology}} &ndash; treatise or text on medical topics; study of medicine {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|ichnography}} &ndash; art of drawing ground plans; a ground plan * {{annotated link|ichnology}} * {{annotated link|ichthyology}} * {{annotated link|iconography}} &ndash; study of drawing symbols {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|iconology}} &ndash; study of icons; symbols {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|ideogeny}} &ndash; study of origins of ideas {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|ideology}} &ndash; science of ideas; system of ideas used to justify behaviour {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|idiomology}} &ndash; study of idiom, jargon or dialect {{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|idiopsychology}} &ndash; study of the psychology of one's own mind {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|immunochemistry}} * {{annotated link|immunogenetics}} &ndash; study of genetic characteristics of immunity * {{annotated link|immunology}} * {{annotated link|immunopathology}} * {{annotated link|information science}} * {{annotated link|information technology|abbreviation=it}} * {{annotated link|insectology}} * {{annotated link|irenology}} &ndash; study of peace {{citation needed|date=november 2024}} == j == * {{annotated link|japanology}} – the study of [[japan]], its [[language]], [[culture]] and [[history]]<ref>{{citation |title=japanology |date=2024-09-27 |work=wiktionary, the free dictionary |url=https://en.wiktionary.org/wiki/japanology |access-date=2025-02-16 |language=en}}</ref> == k == * {{annotated link|kalology}} &ndash; study of beauty {{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|karstology}} * {{annotated link|karyology}} &ndash; study of cell nuclei * {{annotated link|kinematics}} &ndash; study of motion * {{annotated link|kinesics}} &ndash; study of gestural communication * {{annotated link|kinesiology}} &ndash; study of human movement and posture * {{annotated link|kinetics (physics)|kinetics}} &ndash; study of forces producing or changing motion * {{annotated link|koniology}} &ndash; study of atmospheric pollutants and dust * {{annotated link|ktenology}} * {{annotated link|kymatology}} &ndash; study of wave motion == l == * {{annotated link|larithmics}} &ndash; study of population statistics {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|laryngology}} * {{annotated link|lepidopterology}} * {{annotated link|leprology}} * {{annotated link|lexicology}} &ndash; study of words and their meanings * {{annotated link|lexigraphy}} &ndash; art of definition of words {{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|library and information science|library science}} – study of collection of information {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|lichenology}} * {{annotated link|library and information science}} &ndash; study of organization, access, collection, and protection/regulation of information, whether in physical or digital forms.{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|limacology}} * {{annotated link|limnobiology}} &ndash; study of freshwater ecosystems {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|limnology}} * {{annotated link|linguistics}} * {{annotated link|loimology}} &ndash; study of plagues and epidemics {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|logic|logics}} * {{annotated link|loxodromy}} &ndash; study of sailing along rhumb-lines{{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|ludology}} == m == * {{annotated link|macroeconomics}} &ndash; branch of economics dealing with the performance, structure, behavior, and decision-making of the whole economy{{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|magnetics}} &ndash; study of magnetism{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|magnetohydrodynamics}} &ndash; study of electrically conducting fluids * {{annotated link|magnetostatics}} &ndash; study of magnetic fields in systems where the currents are steady * {{annotated link|malacology}} * {{annotated link|malariology}} * {{annotated link|mammalogy}} * {{annotated link|marine biology}} &ndash; study of the ocean's ecosystem * {{annotated link|mammalogy|mastology}} &ndash; study of mammals {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|mathematics}} &ndash; study of magnitude, number, and forms * {{annotated link|mazology}} &ndash; mammalogy; study of mammals {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|mechanics}} * {{annotated link|meconology}} &ndash; study of or treatise concerning opium {{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|media studies}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|medicine}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|melissopalynology}} * {{annotated link|melittology}} * {{annotated link|melology}} &ndash; study of music; musicology {{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|mereology}} &ndash; study of part-whole relationships * {{annotated link|mesology}} &ndash; ecology {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|metallogeny}} &ndash; study of the origin and distribution of metal deposits * {{annotated link|metallography}} &ndash; study of the structure and constitution of metals * {{annotated link|metallurgy}} * {{annotated link|metaphysics}} &ndash; study of principles of nature and thought {{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|metapolitics}} &ndash; study of politics in theory or abstract * {{annotated link|metapsychology}} &ndash; study of nature of the mind {{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|metascience}} * {{annotated link|meteoritics}} * {{annotated link|meteorology}} * {{annotated link|methodology}} * {{annotated link|methyology}} &ndash; study of alcohol {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|metrology}} * {{annotated link|microanatomy}} * {{annotated link|microbial ecology}} * {{annotated link|microbiology}} * {{annotated link|microclimatology}} &ndash; study of local climates {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|microeconomics}} &ndash; branch of economics that studies the behavior of individual households and firms in making decisions on the allocation of limited resources {{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|micrology}} &ndash; study or discussion of trivialities {{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|micropalaeontology}} * {{annotated link|microphytology}} &ndash; study of very small plant life {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|military science}} * {{annotated link|mineralogy}} * {{annotated link|molecular biology}} * {{annotated link|molinology}} * {{annotated link|momilogy}} &ndash; study of mummies {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|morphology (disambiguation)|morphology}} &ndash; study of forms and the development of structures {{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|morphometrics}} – study of size and shape * {{annotated link|muscology}} &ndash; study of mosses * {{annotated link|museology}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|musicology}} &ndash; study of music {{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|mycology}} * {{annotated link|myology}} &ndash; study of muscles * {{annotated link|myrmecology}} * {{annotated link|mythology}} &ndash; study of myths; fables; tales{{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} == n == * {{annotated link|naology}} &ndash; study of church or temple architecture {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|nautics}} &ndash; study and art of navigation{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|navigation}} – study of controlling a movement of a vehicle from one place to another{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|necroplanetology}} &ndash; study of the destruction of planets<ref>{{cite journal |title=necroplanetology: simulating the tidal disruption of differentiated planetary material orbiting wd 1145+017 |date=2020 |doi=10.3847/1538-4357/ab7fa0 |doi-access=free |arxiv=2003.08410 |last1=duvvuri |first1=girish m. |last2=redfield |first2=seth |last3=veras |first3=dimitri |journal=the astrophysical journal |volume=893 |issue=2 |page=166 |bibcode=2020apj...893..166d }}</ref> * {{annotated link|nematology}} * {{annotated link|neonatology}} * {{annotated link|neossology}} &ndash; study of nestling birds {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|nephology}} * {{annotated link|nephrology}} * {{annotated link|neurobiology}} * {{annotated link|neuroeconomics}} &ndash; study of human decision making and the ability to process multiple alternatives and to choose an optimal course of action * {{annotated link|neurology}} * {{annotated link|neuropsychology}} * {{annotated link|neuroscience}} &ndash; study of development, work and structure of nervous system * {{annotated link|neurypnology}} &ndash; study of hypnotism {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|neutrosophy}} &ndash; study of the origin and nature of philosophical neutralities {{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|nomology}} * {{annotated link|noology}} &ndash; science of the intellect {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|nosology}} * {{annotated link|nostology}} &ndash; study of senility {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|notaphily}} &ndash; study and collecting of bank-notes and cheques {{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|numismatics}} * {{annotated link|nymphology (disambiguation)|nymphology}} &ndash; study of nymphs{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|nanotechnology}}{{relevance inline|date=november 2024}} == o == * {{annotated link|obstetrics}} * {{annotated link|oceanography}} * {{annotated link|oceanology}} * {{annotated link|odontology}} * {{annotated link|odonatology}} * {{annotated link|oenology}} * {{annotated link|oikology}} &ndash; science of housekeeping {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|olfactology}} &ndash; study of the sense of smell<ref>{{cite web |date=2024-08-05 |title=definition of olfactology |url=https://www.merriam-webster.com/dictionary/olfactology |access-date=2025-03-08 |website=merriam-webster}}</ref> * {{annotated link|ombrology}} &ndash; study of rain<ref>{{cite web |date=2024-08-05 |title=definition of ombrology |url=https://www.merriam-webster.com/dictionary/ombrology |access-date=2025-03-10 |website=merriam-webster}}</ref> * {{annotated link|oncology}} * {{annotated link|oneirology}} * {{annotated link|onomasiology}} &ndash; study of nomenclature {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|onomastics}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|ontology}} &ndash; science of pure being; the nature of things {{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|oology}} * {{annotated link|ophiology|aka=ophidiology}} * {{annotated link|ophthalmology}} * {{annotated link|optics}} * {{annotated link|optology}} &ndash; study of sight {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|optometry}} &ndash; science of examining the eyes * {{annotated link|orbital mechanics}} * {{annotated link|orchidology}} * {{annotated link|ornithology}} * {{annotated link|organ (anatomy)|organology}} ([[biology]]) &ndash; study of form, structure, development, and functions of plant or animal organs * {{annotated link|organology}} ([[musicology]]) &ndash; study of musical instruments in relation to history, culture, construction, acoustic properties and classification * {{annotated link|orology|aka=mountain research}} * {{annotated link|orthoepy}} {{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|orthography}} {{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|orthopterology}} * {{annotated link|oryctology}} &ndash; mineralogy or paleontology<ref>{{cite web |date=2024-08-05 |title=definition of oryctology |url=https://www.merriam-webster.com/dictionary/oryctology |access-date=2025-03-10 |website=merriam-webster}}</ref> * {{annotated link|osmics}} &ndash; scientific study of smells<ref>{{cite web |date=2024-08-05 |title=medical definition of osmics |url=https://www.merriam-webster.com/medical/osmics |access-date=2025-03-10 |website=merriam-webster medical}}</ref> * {{annotated link|osmology}} &ndash; study of smells and olfactory processes {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|osphresiology}} &ndash; study of the sense of smell<ref>{{cite web |date=2024-08-05 |title=medical definition of osphresiology |url=https://www.merriam-webster.com/medical/osphresiology |access-date=2025-03-10 |website=merriam-webster medical}}</ref> * {{annotated link|osteology}} * {{annotated link|otology}} * {{annotated link|otorhinolaryngology}} == p == * {{annotated link|paedology}} * {{annotated link|paidonosology}} &ndash; study of children's diseases; pediatrics{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|palaeoanthropology}} * {{annotated link|palaeobiology}} * {{annotated link|palaeoclimatology}} * {{annotated link|palaeoichthyology}} &ndash; study of ancient fish * {{annotated link|palaeolimnology}} * {{annotated link|palaeontology}} * {{annotated link|palaeopedology}} * {{annotated link|paleobotany}} * {{annotated link|paleo-osteology}} &ndash; study of ancient bones {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|paleoseismology}} * {{annotated link|palynology}} * {{annotated link|papyrology}} * {{annotated link|paradoxology}} &ndash; study of paradoxes {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|parapsychology}} {{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|parasitology}} * {{annotated link|paroemiology}} &ndash; study of proverbs{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|parthenology}} &ndash; study of virgins {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|particle physics}} * {{annotated link|pathology}} * {{annotated link|pedagogics}} {{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|pedology}} * {{annotated link|pelology}} &ndash; study of mud<ref>{{cite web |date=2025-03-10 |title=pelology definition and meaning |url=https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/pelology |access-date=2025-03-12 |website=collins english dictionary}}</ref> * {{annotated link|penology}} &ndash; study of crime and punishment {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|periodontology|aka=periodontics}} * {{annotated link|pestology}} &ndash; science of pests {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|petrology}} * {{annotated link|pharmacognosy}} * {{annotated link|pharmacology}} * {{annotated link|pharology}} * {{annotated link|pharyngology}} &ndash; study of the throat<ref>{{cite web |date=2024-08-05 |title=definition of pharyngology |url=https://www.merriam-webster.com/dictionary/pharyngology |access-date=2025-03-12 |website=merriam-webster}}</ref> * {{annotated link|phenology}} * {{annotated link|phenomenology (philosophy)|phenomenology}} &ndash; study of phenomena {{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|philology}} * {{annotated link|philosophy}} &ndash; science of knowledge or wisdom {{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|phoniatrics}} * {{annotated link|phonetics}} * {{annotated link|phonology}} * {{annotated link|photobiology}} * {{annotated link|photonics}} &ndash; study of photons * {{annotated link|phraseology}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|phycology}} * {{annotated link|phylogenetics|aka=phylogeny}} * {{annotated link|physics}} * {{annotated link|physiology}} * {{annotated link|phytology|aka=botany}} * {{annotated link|piscatology}} &ndash; study of fishes{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|pisteology}} &ndash; science or study of faith {{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|planetary science|aka=planetology}} * {{annotated link|plumology}} * {{annotated link|plutology}} &ndash; political economy; study of wealth {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|pneumatics}} &ndash; study of mechanics of gases {{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|pneumonology}} * {{annotated link|podiatry|aka=podology}} * {{annotated link|political science}} * {{annotated link|polemology}} * {{annotated link|pomology}} * {{annotated link|pogonology}} &ndash; study of beards{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|posology}} * {{annotated link|potamology}} * {{annotated link|pragmatics}} * {{annotated link|praxeology}} * {{annotated link|primatology}} * {{annotated link|proctology}} * {{annotated link|protistology}} &ndash; study of protists * {{annotated link|proxemics}} * {{annotated link|psephology}} &ndash; study of election results and voting trends * {{annotated link|pseudology}} &ndash; art or science of lying {{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|pseudoptics}} &ndash; study of optical illusions<ref>{{cite web |date=2024-08-05 |title=definition of pseudoptics |url=https://www.merriam-webster.com/dictionary/pseudoptics |access-date=2025-03-12 |website=merriam-webster}}</ref> * {{annotated link|psychobiology}} * {{annotated link|psychogenetics}} &ndash; study of internal or mental states * {{annotated link|psychognosy}} &ndash; study of mentality, personality or character * {{annotated link|psycholinguistics}} * {{annotated link|psychology}} * {{annotated link|psychopathology}} * {{annotated link|psychophysics}} * {{annotated link|pteridology}} &ndash; study of ferns * {{annotated link|pterylology}} &ndash; study of distribution of feathers on birds * {{annotated link|punnology}} &ndash; study of puns<ref>{{citation|title=punnology|url=https://www.thefreedictionary.com/punnology|work=the free dictionary|access-date=2020-12-24|archive-date=2021-04-19|archive-url=https://web.archive.org/web/20210419100049/https://www.thefreedictionary.com/punnology|url-status=live}}</ref> * {{annotated link|pyretology}} &ndash; study of fevers * {{annotated link|pyrgology}} &ndash; study of towers * {{annotated link|pyroballogy}} &ndash; study of artillery * {{annotated link|pyrography}} &ndash; study of woodburning * {{annotated link|pyrotechnics}} &ndash; study of combustion through fire or explosions == q == * {{annotated link|quantum computing}} &ndash; the exploitation of collective properties of quantum states, such as superposition and entanglement, to perform computation.{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|quantum mechanics}} &ndash; a fundamental theory in physics which describes nature at the smallest scales of energy levels of atoms and subatomic particles{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|quantum physics}} &ndash; the study of matter and energy at the most fundamental level{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|queer theory}} &ndash; study of issues related to sexual orientation and gender identity{{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|quinology}} &ndash; study of quinine.{{citation needed|date=november 2024}} == r == * {{annotated link|radiobiology}} &ndash; study of the scientific principles, mechanisms, and effects of the interaction of ionizing radiation with living matter * {{annotated link|radiochemistry}} &ndash; study of ordinary chemical reactions under radioactive circumstances{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|radiology}} * {{annotated link|rheology}} * {{annotated link|rheumatology}} * {{annotated link|rhinology}} * {{annotated link|rhochrematics}} &ndash; science of inventory management and the movement of products{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|robotics}} * {{annotated link|runology}} == s == * {{annotated link|sarcology}} &ndash; study of fleshy parts of the body {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|scatology}} &ndash; study of excrement or obscene literature {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|schematonics}} &ndash; art of using gesture to express tones {{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|sciagraphy}} &ndash; art of shading * {{annotated link|scientific modelling}} – study of application of models to understand a particular problem {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|programming language|scientific programming}} – study of programming {{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|scripophily}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|sedimentology}} * {{annotated link|seismology}} * {{annotated link|selenodesy}} * {{annotated link|geology of the moon|selenology}} &ndash; study of the moon {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|semantics}} * {{annotated link|semantology}} &ndash; science of meanings of words {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|semasiology}} * {{annotated link|semiology}} &ndash; study of signs and signals {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|semiotics}} * {{annotated link|serology}} * {{annotated link|sexology}} * {{annotated link|siderology}} &ndash; study of iron and its alloys, including steel {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|significs}} &ndash; science of meaning{{citation needed|date=november 2024}} {{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|silvics}} &ndash; study of tree's life{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|sindonology}} * {{annotated link|sinology}} * {{annotated link|sitology}} &ndash; dietetics {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|sociobiology}} &ndash; study of biological basis of human behaviour {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|socioeconomics}} – study of the relationship between economy and society {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|sociolinguistics}} * {{annotated link|sociology}} * {{annotated link|solid mechanics}} * {{annotated link|somatology}} &ndash; science of substances {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|snow hydrology}} * {{annotated link|spectrology}} * {{annotated link|spectroscopy}} &ndash; study of spectra * {{annotated link|speleology}} * {{annotated link|seed|spermology}} &ndash; study of seeds{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|sphagnology}} &ndash; study of peat moss{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|sphygmology}} * {{annotated link|splanchnology}} * {{annotated link|spongology}} &ndash; study of sponges {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|stasiology}} &ndash; study of political parties {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|statics}} * {{annotated link|stellar astronomy}} * {{annotated link|stemmatics|aka=stemmatology}} &ndash; study of relationships between text{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|stereochemistry}} &ndash; study of chemistry of the relative spatial arrangement of atoms that form the structure of molecules and their manipulation. {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|stoichiology}} &ndash; science of elements of animal tissues <ref>{{cite web |title=stoichiology definition and meaning |url=https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/stoichiology |archive-url=https://web.archive.org/web/20210501055639/https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/stoichiology |archive-date=2021-05-01 |access-date=2025-03-13 |website=collins english dictionary |language=en |accessdate=2025-07-01}}</ref> * {{annotated link|stomatology}} &ndash; study of the mouth{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|storiology}} &ndash; study of folk tales {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|stratigraphy}} * {{annotated link|stratography}} &ndash; art of leading an army {{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|stylometry}} &ndash; studying literature by means of statistical analysis {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|suicidology}} * {{annotated link|supramolecular chemistry}} &ndash; study of the chemistry of assembled molecular sub-units{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|symbology}} &ndash; study of symbols * {{annotated link|symptomatology}} &ndash; study of symptoms of illness * {{annotated link|synecology}} &ndash; study of ecological communities * {{annotated link|synectics}} &ndash; study of processes of invention * {{annotated link|syntax}} &ndash; study of sentence structure * {{annotated link|syphilology}} &ndash; study of syphilis * {{annotated link|systematics}} &ndash; study of the diversification of living forms, both past and present * {{annotated link|systems science}} &ndash; study of systems == t == * {{annotated link|taxidermy}} &ndash; art of curing and stuffing animals {{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|taxonomy (biology)|taxonomy}} * {{annotated link|tectonics}} * {{annotated link|teleology}} &ndash; study of final causes; analysis in terms of purpose{{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|telmatology}} * {{annotated link|tempestology}} * {{annotated link|teratology}} * {{annotated link|terrestrial ecology}} * {{annotated link|teuthology}} * {{annotated link|textual criticism|textology}} &ndash; study of the production of texts {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|thalassography}} &ndash; science of the seas and gulfs <ref>“thalassography.” merriam-webster.com dictionary, merriam-webster, https://www.merriam-webster.com/dictionary/thalassography {{webarchive|url=https://web.archive.org/web/20240725055532/https://www.merriam-webster.com/dictionary/thalassography |date=2024-07-25 }}. accessed 23 nov. 2024.</ref> * {{annotated link|thanatology}} * {{annotated link|thaumatology}} – study of miracles{{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|theology}} - study of religion{{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|theoretical computer science}} * {{annotated link|theriogenology}} * {{annotated link|thermodynamics}} * {{annotated link|thermokinematics}} &ndash; study of motion of heat {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|thermology}} &ndash; study of heat {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|therology}} * {{annotated link|thremmatology}} &ndash; science of breeding domestic animals and plants<ref>“thremmatology.” merriam-webster.com dictionary, merriam-webster, https://www.merriam-webster.com/dictionary/thremmatology {{webarchive|url=https://web.archive.org/web/20231004131854/https://www.merriam-webster.com/dictionary/thremmatology |date=2023-10-04 }}. accessed 23 nov. 2024.</ref> * {{annotated link|threpsology}} &ndash; science of nutrition {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|tidology}} &ndash; study of tides * {{annotated link|timbrology}} &ndash; study of postage stamps {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|tocology}} &ndash; obstetrics; midwifery{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|tokology}} &ndash; study of childbirth{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|tonetics}} * {{annotated link|topography}} * {{annotated link|topology}} &ndash; study of places and their natural features{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|toponymy|aka=toponymics}} * {{annotated link|toxicology}} * {{annotated link|traumatology}} &ndash; study of wounds and their effects {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|tribology}} * {{annotated link|trichology}} * {{annotated link|trophology}} * {{annotated link|tsiganology}} &ndash; study of gypsies{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|turbology}} &ndash; study of tornadoes {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|typhlology}} &ndash; study of blindness and the blind <ref>“typhlology.” merriam-webster.com dictionary, merriam-webster, https://www.merriam-webster.com/dictionary/typhlology {{webarchive|url=https://web.archive.org/web/20240828195800/https://www.merriam-webster.com/dictionary/typhlology |date=2024-08-28 }}. accessed 23 nov. 2024.</ref> * {{annotated link|typography}} &ndash; art and technique of arranging type{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|typology}} &ndash; study of types of things{{citation needed|date=november 2024}} == u == * {{annotated link|uranography}} * {{annotated link|uranology}} * {{annotated link|urbanology}} * {{annotated link|urenology}} &ndash; study of rust molds{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|urogynecology}} * {{annotated link|urology}} == v == * {{annotated link|vaccinology}} * {{annotated link|valeology}} &ndash; study of healthy living<ref>valeology. (2024, august 19). wiktionary. retrieved 12:26, november 23, 2024 from https://en.wiktionary.org/w/index.php?title=valeology&oldid=81272185.</ref> * {{annotated link|venereology}} * {{annotated link|venology}} &ndash; the study of veins.<ref>{{cite web |url=https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/venology |title=venology |website=www.collinsdictionary.com |publisher=collins |access-date=23 november 2024 |archive-date=30 april 2021 |archive-url=https://web.archive.org/web/20210430212822/https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/venology |url-status=live }}</ref> * {{annotated link|veterinary medicine}} * {{annotated link|vexillography}} &ndash; the art and practice of designing flags * {{annotated link|vexillology}} * {{annotated link|victimology}} * {{annotated link|vinology}} &ndash; scientific study of vines and winemaking <ref>{{cite web |url=https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/vinology |title=vinology |website=www.collinsdictionary.com |publisher=collins |access-date=23 november 2024 |archive-date=27 april 2021 |archive-url=https://web.archive.org/web/20210427184153/https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/vinology |url-status=live }}</ref> * {{annotated link|virology}} * {{annotated link|vitaminology}} &ndash; the study of vitamins.<ref>“vitaminology.” merriam-webster.com medical dictionary, merriam-webster, https://www.merriam-webster.com/medical/vitaminology. accessed 23 nov. 2024.</ref> * {{annotated link|vitrics}} &ndash; study, art and technology of glassy materials; glassware {{citation needed|date=november 2024}}{{relevance inline|date=november 2024}} * {{annotated link|volcanology}} == w == * {{annotated link|webology}} &ndash; the study of the [[world wide web]].<ref>{{citation |title=webology |date=2024-11-23 |work=wiktionary, the free dictionary |url=https://en.wiktionary.org/wiki/webology |access-date=2025-01-25 |language=en}}</ref> == x == * {{annotated link|xenobiology}} &ndash; study of biological systems which do not exist in nature{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|xylography}} * {{annotated link|xylology}} == y == * {{annotated link|youth studies}} &ndash; the study of the [[child development|development]], [[history]], [[culture]], [[psychology]], and [[politics]] of [[youth]] == z == * {{annotated link|zenography}} * {{annotated link|zooarchaeology}} * {{annotated link|zoochemistry}} &ndash; study of chemistry of animals * {{annotated link|zoogeography}} * {{annotated link|zoogeology}} &ndash; study of fossil animal remains {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|zoology}} * {{annotated link|zoonomy}} &ndash; study of animal physiology{{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|zoonosology}} &ndash; study of animal diseases {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|zoopathology}} * {{annotated link|zoophysics}} &ndash; study of physics relating to structure and function of animal organs and bodies.<ref>“zoophysics.” merriam-webster.com dictionary, merriam-webster, https://www.merriam-webster.com/dictionary/zoophysics {{webarchive|url=https://web.archive.org/web/20240527080218/https://www.merriam-webster.com/dictionary/zoophysics |date=2024-05-27 }}. accessed 23 nov. 2024.</ref> * {{annotated link|zoophysiology}} &ndash; study of physiology of animals {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|zoophytology}} &ndash; study of plant-like animals {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|zoosemiotics}} &ndash; study of animal communication {{citation needed|date=november 2024}} * {{annotated link|zootaxy}} * {{annotated link|zootechnics}} * {{annotated link|zygology}} &ndash; science of joining and fastening <ref>"zygology." wiktionary. 19 aug 2024, 06:03 utc. 23 nov 2024, 09:00 <https://en.wiktionary.org/w/index.php?title=zygology&oldid=81318566>.</ref> * {{annotated link|zymology}} * {{annotated link|zymurgy}} * {{annotated link|zythology}} ---- [[abnormal psychology]] [[abrahamic religions]] [[academia]] [[academic genealogy]] [[academic journal]] [[accelerator physics]] [[accompaniment]] [[accounting]] [[accounting research]] [[accounting scholarship]] [[acoustical engineering]] [[acoustics]] [[acquired taste]] [[acting]] [[action]] [[actuarial science]] [[administrative law]] [[admiralty law]] [[advertising]] [[aerial archaeology]] [[aerial warfare]] [[aerobics]] [[aerobiology]] [[aerodynamics]] [[aeronautics]] [[aeroponics]] [[aerospace architecture]] [[aerospace engineering]] [[aerospace manufacturing]] [[aerospace physiology]] [[aesthetics]] [[affect control theory]] [[affine geometry]] [[african history]] [[african studies]] [[aftertaste]] [[agnostic]] [[agricultural economics]] [[agricultural education]] [[agricultural engineering]] [[agricultural policy]] [[agricultural science]] [[agriculture]] [[agrochemistry]] [[agroecology]] [[agrology]] [[agronomy]] [[agrophysics]] [[air combat manoeuvring]] [[algebra]] [[algebraic geometry]] [[algebraic number theory]] [[algebraic topology]] [[algorithm]] [[alternative education]] [[alternative medicine]] [[amateur astronomy]] [[american literature]] [[american studies]] [[amphibious warfare]] [[analysis of variance]] [[analytic number theory]] [[analytic philosophy]] [[analytical chemistry]] [[analytical dynamics]] [[analytical mechanics]] [[analytical sociology]] [[anarchism]] [[anarchist economics]] [[anatomical pathology]] [[anatomy]] [[andrology]] [[anesthesiology]] [[animal communication]] [[animal husbandry]] [[animal law]] [[animal rights]] [[animal science]] [[animation]] [[anthracology]] [[anthropological criminology]] [[anthropological linguistics]] [[anthropology]] [[anthropology of art]] [[anthropology of development]] [[anthropology of institutions]] [[anthropology of media]] [[anthropology of religion]] [[anthroponics]] [[anthrozoology]] [[apiculture]] [[apiology]] [[apologetics]] [[appalachian studies]] [[appetite]] [[applied mathematics]] [[approximation theory]] [[aquaculture]] [[aquaponics]] [[arachnology]] [[arcade game]] [[archaeo-optics]] [[archaeoacoustics]] [[archaeoastronomy]] [[archaeogenetics]] [[archaeogeography]] [[archaeological culture]] [[archaeological sub-disciplines]] [[archaeological theory]] [[archaeology]] [[archaeology of religion and ritual]] [[archaeology of trade]] [[archaeometry]] [[archaeomythology]] [[architectural analytics]] [[architectural engineering]] [[architectural sociology]] [[architecture]] [[archival science]] [[archivist]] [[area studies]] [[areas of mathematics]] [[aristotelianism]] [[arithmetic]] [[arithmetic combinatorics]] [[armoured warfare]] [[arms control]] [[arms race]] [[art education]] [[art school]] [[arthropodology]] [[artificial intelligence]] [[artificial neural network]] [[artillery]] [[artisanal food]] [[arts administration]] [[asian psychology]] [[asian studies]] [[assassination]] [[assignment problem]] [[assyriology]] [[asteroid-impact avoidance]] [[astrobiology]] [[astrobotany]] [[astrochemistry]] [[astrometry]] [[astronautics]] [[astronomy]] [[astrophysical plasma]] [[astrophysics]] [[asymmetric warfare]] [[atheism]] [[athletic administration]] [[athletic training]] [[atmospheric chemistry]] [[atmospheric electricity]] [[atmospheric physics]] [[atmospheric science]] [[atomic, molecular, and optical physics]] [[atomic physics]] [[attrition warfare]] [[audio game]] [[australian and new zealand standard research classification]] [[australian studies]] [[automata theory]] [[automated reasoning]] [[automotive engineering]] [[aviation archaeology]] [[bacteriology]] [[ballistics]] [[bariatric surgery]] [[batoning]] [[batrachology]] [[battle]] [[battlefield archaeology]] [[battlespace]] [[beekeeping]] [[behavioral geography]] [[behavioral neuroscience]] [[behavioural economics]] [[behavioural genetics]] [[bengal studies]] [[biblical hebrew language]] [[biblical archaeology]] [[biblical studies]] [[bibliographic databases]] [[bibliographic index]] [[bibliometrics]] [[bilingual education]] [[bioarchaeology]] [[biocatalysts]] [[biochemical engineering]] [[biochemical systems theory]] [[biochemistry]] [[biocultural anthropology]] [[biocybernetics]] [[bioeconomics]] [[bioengineering]] [[bioethics]] [[biogeochemistry]] [[biogeography]] [[biogeophysics]] [[bioinformatics]] [[biological anthropology]] [[biological psychology]] [[biological systems engineering]] [[biological warfare]] [[biology]] [[biomaterials]] [[biomechanical engineering]] [[biomechanics]] [[biomedical engineering]] [[biomedical sciences]] [[biomolecular engineering]] [[bionics]] [[biophysics]] [[biostatistics]] [[biotechnology]] [[black hole]] [[black psychology]] [[block design]] [[bookmobile]] [[bootstrap]] [[botany]] [[branches of medicine]] [[branches of science]] [[brass instrument]] [[british literature]] [[broadcast journalism]] [[broadcasting of sports events]] [[brownian dynamics]] [[bryozoology]] [[buddhism]] [[buddhist studies]] [[bushcraft]] [[business]] [[business english]] [[business administration]] [[business analysis]] [[business economics]] [[business education]] [[business ethics]] [[business informatics]] [[business law]] [[business studies]] [[calceology]] [[calculus]] [[canadian studies]] [[canon law]] [[caodaism]] [[carcinology]] [[cardiac electrophysiology]] [[cardiology]] [[cardiothoracic surgery]] [[cartography]] [[cataloging]] [[catalysis]] [[catalysts]] [[categorization]] [[category theory]] [[cavalry]] [[cavalry tactics]] [[celestial mechanics]] [[cell biology]] [[celtic studies]] [[central asian studies]] [[ceramic engineering]] [[cetology]] [[chamber music]] [[chaos theory]] [[charge]] [[chemical biology]] [[chemical engineering]] [[chemical physics]] [[chemical warfare]] [[cheminformatics]] [[chemistry]] [[chemistry education]] [[child psychopathology]] [[child welfare]] [[children's geographies]] [[chinese folk religion]] [[chinese sociology]] [[choir]] [[chondogyo]] [[choreography]] [[christian ethics]] [[christian theology]] [[christianity]] [[chronobiology]] [[church music]] [[citation analysis]] [[civics]] [[civil defense]] [[civil engineering]] [[civil law]] [[civil procedure]] [[civil service]] [[clandestine operation]] [[classical arabic]] [[classical archaeology]] [[classical language]] [[classical mechanics]] [[classical physics]] [[classics]] [[classification]] [[classification of instructional programs]] [[cleaning]] [[climate change policy]] [[climatology]] [[clinical biochemistry]] [[clinical immunology]] [[clinical informatics]] [[clinical laboratory sciences]] [[clinical microbiology]] [[clinical neuropsychology]] [[clinical pathology]] [[clinical physiology]] [[clinical psychology]] [[cloud computing]] [[cnidariology]] [[coach]] [[coastal engineering]] [[coastal geography]] [[coastal management]] [[coding theory]] [[cognitive anthropology]] [[cognitive archaeology]] [[cognitive biology]] [[cognitive psychology]] [[cognitive science]] [[cold war]] [[collateral damage]] [[collection management policy]] [[collections care]] [[collective bargaining]] [[collective behavior]] [[combat]] [[combinatorics]] [[comics studies]] [[command and control]] [[commercial policy]] [[common law]] [[communication]] [[communication design]] [[communication physics]] [[communication studies]] [[communications system]] [[community informatics]] [[community organizing]] [[community practice]] [[community psychology]] [[commutative algebra]] [[compact objects]] [[comparative anatomy]] [[comparative education]] [[comparative law]] [[comparative literature]] [[comparative politics]] [[comparative psychology]] [[comparative religion]] [[comparative sociology]] [[competition law]] [[compilers]] [[complex analysis]] [[complex system]] [[complexity economics]] [[composition studies]] [[compressible flow]] [[computability theory]] [[computational neuroscience]] [[computational archaeology]] [[computational astrophysics]] [[computational biology]] [[computational chemistry]] [[computational complexity theory]] [[computational economics]] [[computational finance]] [[computational fluid dynamics]] [[computational geometry]] [[computational linguistics]] [[computational mathematics]] [[computational neuroscience]] [[computational number theory]] [[computational physics]] [[computational sociology]] [[computational statistics]] [[computational systems biology]] [[computer-aided engineering]] [[computer architecture]] [[computer engineering]] [[computer graphics]] [[computer networking]] [[computer program]] [[computer programming]] [[computer science]] [[computer security]] [[computer vision]] [[conceptual systems]] [[concert band]] [[conchology]] [[concurrency theory]] [[concurrent programming language]] [[condensed matter physics]] [[conducting]] [[conflict archaeology]] [[conflict theories]] [[confucianism]] [[conservation and restoration of cultural heritage]] [[conservation biology]] [[conservation psychology]] [[conservation science]] [[conspiracy theory]] [[constitutional law]] [[construction]] [[consumer economics]] [[consumer education]] [[consumer psychology]] [[containment]] [[contemporary archaeology]] [[contemporary philosophy]] [[continental philosophy]] [[continuum mechanics]] [[contract law]] [[control engineering]] [[control systems]] [[control theory]] [[conventional warfare]] [[convex geometry]] [[cooking]] [[cooperative learning]] [[corporate law]] [[corporations]] [[corrections]] [[corrosion engineering]] [[cosmetology]] [[cosmic-ray observatory]] [[cosmochemistry]] [[cosmology]] [[counseling psychology]] [[counselor education]] [[counter-attack]] [[counter-insurgency]] [[counter-intelligence]] [[counter-offensive]] [[counter-terrorism]] [[covert operation]] [[craft]] [[creative nonfiction]] [[creative writing]] [[criminal justice]] [[criminal law]] [[criminal procedure]] [[criminal psychology]] [[criminology]] [[critical management studies]] [[critical pedagogy]] [[critical sociology]] [[critical theory]] [[cross-cultural communication]] [[cross-cultural studies]] [[cryobiology]] [[cryogenics]] [[cryptanalysis]] [[cryptography]] [[crystallography]] [[cuisine]] [[culinary arts]] [[culinary tourism]] [[cultural anthropology]] [[cultural geography]] [[cultural policy]] [[cultural psychology]] [[cultural sociology]] [[cultural studies]] [[culturology]] [[curator]] [[curriculum]] [[curriculum and instruction]] [[cybernetics]] [[cyberwarfare]] [[cyberweapon]] [[cyborg anthropology]] [[cynology]] [[cytogenetics]] [[cytohematology]] [[dance]] [[dance notation]] [[daoism]] [[data archaeology]] [[data management]] [[data mining]] [[data modeling]] [[data science]] [[data storage]] [[data structures]] [[database]] [[database management]] [[decision analysis]] [[decision science]] [[decision theory]] [[decontamination]] [[decorative arts]] [[defense industry]] [[defensive fighting position]] [[delicacy]] [[demography]] [[dendrochronology]] [[dental hygienist]] [[dental implant]] [[dental surgery]] [[dentistry]] [[deontic logic]] [[dermatology]] [[dermatopathology]] [[descriptive ethics]] [[descriptive linguistics]] [[design]] [[design of experiments]] [[determinism]] [[development economics]] [[development geography]] [[development theory]] [[developmental biology]] [[developmental psychology]] [[developmental systems theory]] [[deviance]] [[diachronic linguistics]] [[diet]] [[dietetics]] [[differential algebra]] [[differential psychology]] [[differential topology]] [[digital anthropology]] [[digital archaeology]] [[digital culture]] [[digital economy]] [[digital humanities]] [[digital journalism]] [[digital media]] [[digital physics]] [[digital preservation]] [[digital sociology]] [[direct numerical simulation]] [[disarmament]] [[disaster research]] [[disaster response]] [[discipline]] [[discourse analysis]] [[discrete geometry]] [[dissemination]] [[distance education]] [[distributed algorithms]] [[distributed computing]] [[distributed database]] [[divinity]] [[doctrine]] [[dogmatic theology]] [[doi]] [[domestic policy]] [[doxastic logic]] [[dramaturgical sociology]] [[dramaturgy]] [[dravidian studies]] [[drawing]] [[drug policy]] [[drug policy reform]] [[dual inheritance theory]] [[dynamic programming]] [[dynamical systems]] [[dynamics]] [[e-business]] [[early childhood education]] [[early modern warfare]] [[early music]] [[earth science]] [[earth systems engineering and management]] [[earthquake engineering]] [[east asian religions]] [[east asian studies]] [[eastern european studies]] [[eastern philosophy]] [[ecclesiology]] [[ecological anthropology]] [[ecological economics]] [[ecological engineering]] [[ecological psychology]] [[ecological systems theory]] [[ecology]] [[econometrics]] [[economic anthropology]] [[economic development]] [[economic geography]] [[economic growth]] [[economic history]] [[economic history of the world]] [[economic policy]] [[economic sector]] [[economic sociology]] [[economic systems]] [[economic value]] [[economic warfare]] [[economics]] [[econophysics]] [[ecosystem ecology]] [[edaphology]] [[education]] [[education policy]] [[educational leadership]] [[educational philosophy]] [[educational psychology]] [[educational sociology]] [[educational technology]] [[egyptology]] [[electrical engineering]] [[electricity]] [[electrochemistry]] [[electrohydrodynamics]] [[electromagnetism]] [[electronic engineering]] [[electronic game]] [[electronic media]] [[electronic warfare]] [[electronics]] [[electrostatic]] [[elementary education]] [[embryology]] [[emergency management]] [[emergency medicine]] [[emergency services]] [[empirical sociology]] [[endemic warfare]] [[endocrinology]] [[endodontics]] [[energy economics]] [[energy policy]] [[engineering]] [[engineering cybernetics]] [[engineering education]] [[engineering geology]] [[engineering physics]] [[english literature]] [[english studies]] [[enology]] [[enterprise systems engineering]] [[entomology]] [[entrepreneurial economics]] [[entrepreneurship]] [[environmental anthropology]] [[environmental archaeology]] [[environmental chemistry]] [[environmental communication]] [[environmental economics]] [[environmental engineering]] [[environmental ethics]] [[environmental geography]] [[environmental history]] [[environmental law]] [[environmental management]] [[environmental policy]] [[environmental psychology]] [[environmental science]] [[environmental sociology]] [[environmental studies]] [[epidemiology]] [[epistemology]] [[ergodic theory]] [[ergonomics]] [[escapology]] [[espionage]] [[ethics]] [[ethnic studies]] [[ethnoarchaeology]] [[ethnobiology]] [[ethnobotany]] [[ethnochoreology]] [[ethnoecology]] [[ethnography]] [[ethnohistory]] [[ethnolinguistics]] [[ethnology]] [[ethnomethodology]] [[ethnomuseology]] [[ethnomusicology]] [[ethnozoology]] [[ethology]] [[etruscology]] [[etymology]] [[euclidean geometry]] [[european studies]] [[evolution]] [[evolutionary anthropology]] [[evolutionary economics]] [[evolutionary psychology]] [[evolutionary sociology]] [[exercise]] [[exercise physiology]] [[exoplanetology]] [[experimental archaeology]] [[experimental economics]] [[experimental physics]] [[experimental psychology]] [[expert systems]] [[extragalactic astronomy]] [[faculty]] [[family and consumer science]] [[family law]] [[family systems theory]] [[fan studies]] [[fashion design]] [[fault-tolerant system]] [[federal law]] [[felinology]] [[feminine psychology]] [[feminist anthropology]] [[feminist archaeology]] [[feminist economics]] [[feminist geography]] [[feminist philosophy]] [[feminist sociology]] [[femtochemistry]] [[fiction]] [[field theory]] [[figurational sociology]] [[file dynamics]] [[film]] [[film classification]] [[film criticism]] [[film genre]] [[film preservation]] [[film studies]] [[film theory]] [[filmmaking]] [[finance]] [[financial econometrics]] [[financial economics]] [[fine arts]] [[finite element analysis]] [[finite geometry]] [[fire ecology]] [[fire protection]] [[fire safety]] [[fiscal policy]] [[fisheries management]] [[five laws of library science]] [[flavor]] [[flight dynamics]] [[flow chemistry]] [[fluid dynamics]] [[fluid kinematics]] [[fluid mechanics]] [[fluid statics]] [[fogponics]] [[folklore]] [[food]] [[food choice]] [[food engineering]] [[food pairing]] [[food photography]] [[food policy]] [[food presentation]] [[food safety]] [[food science]] [[food security]] [[food studies]] [[foodservice]] [[foreign policy]] [[forensic anthropology]] [[forensic archaeology]] [[forensic astronomy]] [[forensic biology]] [[forensic chemistry]] [[forensic developmental psychology]] [[forensic entomology]] [[forensic geology]] [[forensic pathology]] [[forensic psychology]] [[forensic science]] [[forestry]] [[formal languages]] [[formal methods]] [[formal science]] [[formal semantics of programming languages]] [[formal verification]] [[foundations of mathematics]] [[fourier analysis]] [[fourth-generation warfare]] [[fractal geometry]] [[fractional dynamics]] [[fracture mechanics]] [[free will]] [[functional analysis]] [[functional programming]] [[functionalism]] [[futures studies]] [[fuzzy logic]] [[galactic astronomy]] [[galaxy formation and evolution]] [[galois geometry]] [[game design]] [[game studies]] [[game theory]] [[gamma-ray astronomy]] [[gastroenterology]] [[gastronomy]] [[gemology]] [[gender archaeology]] [[general practice]] [[general relativity]] [[general systems theory]] [[general topology]] [[genetics]] [[genre]] [[geoarchaeology]] [[geobiology]] [[geochemistry]] [[geodesy]] [[geodynamics]] [[geography]] [[geology]] [[geomagnetism]] [[geometric number theory]] [[geometric topology]] [[geometrical optics]] [[geometry]] [[geomorphology]] [[geophysics]] [[geopolitics]] [[geotechnical engineering]] [[geriatrics]] [[german studies]] [[gerontology]] [[glaciology]] [[glyptology]] [[gnosticism]] [[gourmet]] [[governance]] [[government]] [[grammar]] [[grand strategy]] [[graph theory]] [[graphic arts]] [[graphic design]] [[gravitational wave astronomy]] [[gravity]] [[great ages archaeology]] [[green chemistry]] [[green economics]] [[grid computing]] [[ground warfare]] [[group dynamics]] [[group theory]] [[guerrilla warfare]] [[guitar]] [[gynaecology]] [[haemostasiology]] [[hamiltonian mechanics]] [[harmonic analysis]] [[harp]] [[health geography]] [[health informatics]] [[health policy]] [[health psychology]] [[healthcare science]] [[heat transfer]] [[helioseismology]] [[helminthology]] [[hematology]] [[hematopathology]] [[hepatology]] [[hermeneutics]] [[herpetology]] [[high-energy astronomy]] [[high-performance computing]] [[high availability]] [[higher education statistics agency]] [[higher education]] [[highway engineering]] [[highway safety]] [[hindu ethics]] [[hinduism]] [[histochemistry]] [[histology]] [[histopathology]] [[historic preservation]] [[historical archaeology]] [[historical geography]] [[historical linguistics]] [[historical sociology]] [[historical theology]] [[history]] [[hoax]] [[homeokinetics]] [[homiletics]] [[homological algebra]] [[horticulture]] [[household archaeology]] [[housing]] [[housing policy]] [[human-computer interaction]] [[human services]] [[human anatomy]] [[human behavior]] [[human behavioral ecology]] [[human biology]] [[human development theory]] [[human ecology]] [[human evolution]] [[human geography]] [[human physiology]] [[human reliability]] [[human resources]] [[human resources management]] [[human spaceflight]] [[humanism]] [[humanistic informatics]] [[humanistic psychology]] [[humanistic sociology]] [[humanities]] [[human–computer interaction]] [[hydraulic engineering]] [[hydraulics]] [[hydrodynamics]] [[hydrogenation]] [[hydrogeology]] [[hydrography]] [[hydrology]] [[hydroponics]] [[hypermedia]] [[i-kuan tao]] [[isbn]] [[ichthyology]] [[image processing]] [[immigration policy]] [[immunochemistry]] [[immunology]] [[imperative programming]] [[incomes policy]] [[indian religions]] [[indigenous peoples of the americas]] [[indigenous psychology]] [[indo-european studies]] [[indology]] [[industrial and organizational psychology]] [[industrial archaeology]] [[industrial design]] [[industrial engineering]] [[industrial organization]] [[industrial policy]] [[industrial relations]] [[industrial sociology]] [[industrial warfare]] [[infantry]] [[infectious disease]] [[infiltration tactics]] [[infographics]] [[informatics]] [[information architecture]] [[information broker]] [[information economics]] [[information literacy]] [[information management]] [[information retrieval]] [[information science]] [[information system]] [[information systems]] [[information systems and technology]] [[information technology]] [[information theory]] [[information warfare]] [[infrared astronomy]] [[infrastructure]] [[inorganic chemistry]] [[institutional economics]] [[instrumentation engineering]] [[insurance]] [[integral geometry]] [[integrated library system]] [[intellectual history]] [[intelligence agency]] [[interaction design]] [[interactionism]] [[interdisciplinarity]] [[interior architecture]] [[interior design]] [[interlibrary loan]] [[interlinguistics]] [[intermodal passenger transport]] [[internal medicine]] [[international economics]] [[international law]] [[international organization]] [[international relations]] [[international trade]] [[internet]] [[internet sociology]] [[interpretive sociology]] [[interstellar medium]] [[intuitionistic logic]] [[inventory theory]] [[invertebrate zoology]] [[investment policy]] [[iranian studies]] [[irregular warfare]] [[irreligion]] [[islam]] [[islamic economics]] [[islamic studies]] [[isotope analysis]] [[jel classification codes]] [[jainism]] [[japanology]] [[jazz]] [[jealousy sociology]] [[jewish law]] [[jewish studies]] [[job shop scheduling]] [[joint academic classification of subjects]] [[joint academic coding system]] [[journal of family psychology]] [[journalism]] [[judaism]] [[jurisprudence]] [[k-theory]] [[keyboard instrument]] [[kinematics]] [[kinesiology]] [[kinetics]] [[kinship]] [[knowledge]] [[knowledge economy]] [[knowledge engineering]] [[knowledge management]] [[knowledge organization]] [[knowledge policy]] [[koine greek]] [[korean studies]] [[lti system theory]] [[labor economics]] [[labor history]] [[labor law]] [[laboratory medicine]] [[lagrangian mechanics]] [[land management]] [[landscape archaeology]] [[landscape architecture]] [[landscape design]] [[landscape ecology]] [[landscape history]] [[landscape planning]] [[langevin dynamics]] [[language]] [[language education]] [[language policy]] [[laser physics]] [[latin]] [[latin american studies]] [[lattice theory]] [[law]] [[law and economics]] [[law enforcement]] [[laws of war]] [[leadership]] [[learned society]] [[legal anthropology]] [[legal education]] [[legal management]] [[legal psychology]] [[leisure studies]] [[lexicology]] [[libertarianism]] [[librarian]] [[library]] [[library binding]] [[library circulation]] [[library classification]] [[library instruction]] [[library portal]] [[library science]] [[library technical services]] [[limacology]] [[limited war]] [[limnology]] [[linear algebra]] [[linear programming]] [[linguistic anthropology]] [[linguistic philosophy]] [[linguistic typology]] [[linguistics]] [[linnaean taxonomy]] [[literary criticism]] [[literary genre]] [[literary journalism]] [[literary theory]] [[literature]] [[liturgy]] [[live action]] [[living systems theory]] [[logic]] [[logic in computer science]] [[logic programming]] [[logical reasoning]] [[logistics]] [[machine learning]] [[macroeconomics]] [[macrosociology]] [[magazine]] [[magnetism]] [[magnetohydrodynamics]] [[magnetosphere]] [[malacology]] [[mammalogy]] [[management]] [[management cybernetics]] [[management information systems]] [[managerial economics]] [[maneuver warfare]] [[manosphere]] [[manufacturing engineering]] [[manuscriptology]] [[marine biology]] [[marine chemistry]] [[marine propulsion]] [[marine transportation]] [[maritime archaeology]] [[market economy]] [[marketing]] [[marxian economics]] [[marxism]] [[marxist sociology]] [[mass communication]] [[mass deacidification]] [[mass media]] [[mass transfer]] [[mass transit]] [[mastery learning]] [[materials engineering]] [[materials physics]] [[materials science]] [[materiel]] [[mathematical analysis]] [[mathematical biology]] [[mathematical chemistry]] [[mathematical economics]] [[mathematical logic]] [[mathematical optimization]] [[mathematical physics]] [[mathematical psychology]] [[mathematical sciences]] [[mathematical sociology]] [[mathematical statistics]] [[mathematical system theory]] [[mathematics]] [[mathematics education]] [[matrix mechanics]] [[measure theory]] [[mechanical engineering]] [[mechanics]] [[mechanochemistry]] [[mechatronics]] [[media archaeology]] [[media psychology]] [[media studies]] [[medical anthropology]] [[medical cybernetics]] [[medical education]] [[medical physics]] [[medical psychology]] [[medical social work]] [[medical sociology]] [[medical toxicology]] [[medicinal chemistry]] [[medicine]] [[medieval archaeology]] [[medieval literature]] [[medieval philosophy]] [[medieval warfare]] [[mental health]] [[mercantile law]] [[mercenary]] [[mesosociology]] [[meta-ethics]] [[meta-philosophy]] [[metallurgy]] [[metaphysics]] [[meteorology]] [[micro-g environment]] [[microbiology]] [[microbotics]] [[microeconomics]] [[microsociology]] [[middle east studies]] [[military campaign]] [[military deception]] [[military education and training]] [[military engineering]] [[military exercises]] [[military geography]] [[military history]] [[military intelligence]] [[military law]] [[military logistics]] [[military medicine]] [[military operation]] [[military organization]] [[military policy]] [[military psychology]] [[military rank]] [[military science]] [[military simulation]] [[military sociology]] [[military sports]] [[military supply chain management]] [[military tactics]] [[military technology]] [[mineral physics]] [[mineralogy]] [[mining engineering]] [[missiology]] [[mississippian culture]] [[mobile computing]] [[mock combat]] [[modal logic]] [[model theory]] [[modern archaeology]] [[modern history]] [[modern language]] [[modern philosophy]] [[modern warfare]] [[modes of transport]] [[molecular anthropology]] [[molecular biology]] [[molecular dynamics]] [[molecular engineering]] [[molecular genetics]] [[molecular mechanics]] [[molecular pathology]] [[molecular physics]] [[molecular virology]] [[monetary economics]] [[monetary policy]] [[moral psychology]] [[moral theology]] [[morale]] [[morphology]] [[multi-valued logic]] [[multilinear algebra]] [[multimedia]] [[multivariate analysis]] [[museology]] [[museum education]] [[music]] [[music archaeology]] [[music education]] [[music genre]] [[music history]] [[music psychology]] [[music theory]] [[music therapy]] [[musical composition]] [[musical theatre]] [[musicology]] [[mycology]] [[myriapodology]] [[myrmecology]] [[mysticism]] [[mythology]] [[nanoengineering]] [[nanomaterials]] [[nanotechnology]] [[narratology]] [[nationalism studies]] [[natural language processing]] [[natural product chemistry]] [[natural resource management]] [[natural resource sociology]] [[natural science]] [[naval architecture]] [[naval engineering]] [[naval science]] [[naval strategy]] [[naval tactics]] [[naval warfare]] [[navigation]] [[near eastern archaeology]] [[nematology]] [[nephrology]] [[network-centric warfare]] [[network science]] [[neuro-ophthalmology]] [[neuroanthropology]] [[neurochemistry]] [[neuroeconomics]] [[neuroethology]] [[neurology]] [[neurophysics]] [[neuropsychology]] [[neuroscience]] [[neuroscience in space]] [[neurosurgery]] [[neutrino astronomy]] [[new cybernetics]] [[new media]] [[new religious movements]] [[newspaper]] [[newtonian dynamics]] [[non-euclidean geometry]] [[non-fiction]] [[non-governmental organization]] [[non-standard analysis]] [[noncommutative geometry]] [[nonprofit]] [[nonprofit organization]] [[nontheism]] [[nonverbal communication]] [[normative ethics]] [[nuclear chemistry]] [[nuclear energy policy]] [[nuclear engineering]] [[nuclear physics]] [[nuclear power in space]] [[nuclear warfare]] [[number theory]] [[numerical analysis]] [[nursing]] [[nursing education]] [[nutrition]] [[nutritional anthropology]] [[object-oriented programming]] [[object conservation]] [[object database]] [[observational astronomy]] [[obstetrics]] [[occult]] [[occupational health psychology]] [[occupational psychology]] [[occupational therapy]] [[oceanography]] [[oenology]] [[offensive]] [[offshore construction]] [[old church slavonic]] [[oncology]] [[ontology]] [[oology]] [[oomoto]] [[operating systems]] [[operations management]] [[operations research]] [[operator theory]] [[ophthalmology]] [[optical astronomy]] [[optical engineering]] [[optics]] [[optimal maintenance]] [[optomechanics]] [[optometry]] [[oral and maxillofacial surgery]] [[oral literature]] [[orbital mechanics]] [[orchestra]] [[order theory]] [[ordinary differential equations]] [[organ]] [[organic chemistry]] [[organization]] [[organization theory]] [[organizational behavior]] [[organizational communication]] [[organizational studies]] [[organology]] [[organometallic chemistry]] [[ornithology]] [[orthodontics]] [[orthopedic surgery]] [[orthoptics]] [[osteology]] [[osteopathy]] [[otolaryngology]] [[oud]] [[outdoor activity]] [[outdoor education]] [[p-adic analysis]] [[pacific studies]] [[pain]] [[painting]] [[pakistan studies]] [[palaeoarchaeology]] [[palaeoclimatology]] [[palaeogeography]] [[palatability]] [[paleoanthropology]] [[paleobiology]] [[paleoecology]] [[paleoethnobotany]] [[paleontology]] [[paleopathology]] [[paleoradiology]] [[pali]] [[palynology]] [[paralegal]] [[parallel algorithms]] [[parallel computing]] [[paramilitary]] [[parapsychology]] [[parasitology]] [[partial differential equations]] [[participatory economics]] [[particle mechanics]] [[particle physics]] [[pastoral counseling]] [[pastoral theology]] [[pathology]] [[peace and conflict studies]] [[peace education]] [[pedagogy]] [[pediatric psychology]] [[pediatrics]] [[pedology]] [[pedology]] [[perceptual control theory]] [[percussion instrument]] [[performance poetry]] [[performance science]] [[performing arts]] [[periodontics]] [[personal fitness training]] [[personal trainer]] [[personality psychology]] [[pest control]] [[petrochemistry]] [[petroleum engineering]] [[petrology]] [[petrophysics]] [[pharmaceutical policy]] [[pharmaceutical sciences]] [[pharmacognosy]] [[pharmacology]] [[pharmacy]] [[phenomenological sociology]] [[phenomenology]] [[phenomenology]] [[philology]] [[philosophical logic]] [[philosophical movement]] [[philosophy]] [[phonetics]] [[phonology]] [[photochemistry]] [[photography]] [[photometry]] [[photonics]] [[phycology]] [[physical activity]] [[physical chemistry]] [[physical cosmology]] [[physical education]] [[physical fitness]] [[physical geography]] [[physical medicine and rehabilitation]] [[physical optics]] [[physical organic chemistry]] [[physical therapy]] [[physics]] [[physics education]] [[physiology]] [[physiotherapy]] [[phytochemistry]] [[phytopathology]] [[piano]] [[planetary formation]] [[planetary geology]] [[planetary rings]] [[planetary science]] [[planetary surface]] [[planktology]] [[plant science]] [[plasma physics]] [[plastic surgery]] [[platonism]] [[playwrighting]] [[podiatry]] [[poetics]] [[poetry]] [[police science]] [[policy analysis]] [[policy sociology]] [[policy studies]] [[polish sociology]] [[political anthropology]] [[political culture]] [[political economy]] [[political economy in anthropology]] [[political geography]] [[political history]] [[political philosophy]] [[political psychology]] [[political science]] [[political sociology]] [[politics]] [[politics of canada]] [[politics of the united states]] [[polymer chemistry]] [[polymer engineering]] [[polymer physics]] [[polymer science]] [[pomology]] [[popular culture studies]] [[population]] [[population biology]] [[population genetics]] [[population geography]] [[port management]] [[positive psychology]] [[post-colonial literature]] [[post-medieval archaeology]] [[post-modern literature]] [[post-processualism]] [[postcolonialism]] [[power engineering]] [[pragmatics]] [[pre-columbian era]] [[prehistoric archaeology]] [[prehistoric warfare]] [[preventive medicine]] [[primary care]] [[primatology]] [[principles of war]] [[private defense agency]] [[private military company]] [[probability]] [[probability theory]] [[problem solving]] [[procedural law]] [[process design]] [[process engineering]] [[processualism]] [[product design]] [[profession]] [[program semantics]] [[programming languages]] [[programming paradigms]] [[project management]] [[projective geometry]] [[proof theory]] [[propaganda]] [[property law]] [[prospect research]] [[prosthodontics]] [[protohistoric archaeology]] [[proxy war]] [[psephology]] [[psychiatry]] [[psychoanalysis]] [[psychoanalytic sociology]] [[psycholinguistics]] [[psychological anthropology]] [[psychological warfare]] [[psychology]] [[psychology of religion]] [[psychometrics]] [[psychopathology]] [[psychophysics]] [[psychosomatic medicine]] [[psychotherapy]] [[public administration]] [[public anthropology]] [[public economics]] [[public finance]] [[public health]] [[public history]] [[public international law]] [[public policy]] [[public policy doctrine]] [[public policy school]] [[public relations]] [[public safety]] [[public service]] [[public sociology]] [[public speaking]] [[pulmonology]] [[puppetry]] [[purchasing]] [[pure chemistry]] [[pure mathematics]] [[pure sociology]] [[quality control]] [[quantitative psychology]] [[quantum acoustics]] [[quantum biology]] [[quantum chemistry]] [[quantum chromodynamics]] [[quantum computing]] [[quantum electrodynamics]] [[quantum field theory]] [[quantum gravity]] [[quantum information]] [[quantum mechanics]] [[quantum optics]] [[quantum physics]] [[quantum statistical mechanics]] [[quantum technology]] [[radio]] [[radio astronomy]] [[radiocarbon dating]] [[radiochemistry]] [[radiology]] [[radiophysics]] [[randomized algorithms]] [[reaction engineering]] [[readers' advisory]] [[reading education]] [[real analysis]] [[real estate economics]] [[real options analysis]] [[records management]] [[recreation ecology]] [[recreation therapy]] [[recursion theory]] [[reference]] [[reference desk]] [[reference management software]] [[regional geography]] [[registrar]] [[regression analysis]] [[regulation]] [[rehabilitation psychology]] [[relational database]] [[relativistic astrophysics]] [[relativistic dynamics]] [[relativistic mechanics]] [[relativistic quantum mechanics]] [[reliability theory]] [[religion]] [[religion in africa]] [[religion in space]] [[religious education]] [[religious humanism]] [[religious studies]] [[religious war]] [[remote sensing]] [[renewable energy policy]] [[representation theory]] [[research methods]] [[resource economics]] [[respiratory medicine]] [[respiratory therapy]] [[response surface methodology]] [[rhetoric]] [[rheumatology]] [[ring theory]] [[risk]] [[risk management]] [[robotic spacecraft]] [[robotics]] [[rural sociology]] [[russian empire]] [[s2cid]] [[sacrament]] [[sacred scripture]] [[sacred music]] [[scandinavian studies]] [[scenic design]] [[scenography]] [[scholasticism]] [[school psychology]] [[school social worker]] [[science, technology and society]] [[science and technology studies]] [[science education]] [[science policy]] [[science studies]] [[scientific classification]] [[scientific computing]] [[scientific visualization]] [[scoutcraft]] [[screenwriting]] [[sculpture]] [[seafaring]] [[second-order cybernetics]] [[secondary education]] [[security]] [[security classification]] [[security policy]] [[sedimentology]] [[seismology]] [[semantics]] [[semiconductors]] [[semiotic anthropology]] [[semiotics]] [[set theory]] [[settlement archaeology]] [[sex education]] [[sex in space]] [[sexology]] [[sharia]] [[shinto]] [[siege]] [[sikhism]] [[silviculture]] [[simulation]] [[sindhology]] [[singing]] [[sinology]] [[slavic studies]] [[sleep medicine]] [[slow fire]] [[small solar system bodies]] [[social work]] [[socialist economics]] [[societal and cultural aspects of autism]] [[sociobiology]] [[sociocybernetics]] [[socioeconomics]] [[sociolinguistics]] [[sociological theory]] [[sociology]] [[sociomusicology]] [[sociotechnical systems theory]] [[software engineering]] [[soil chemistry]] [[soil mechanics]] [[soil physics]] [[soil science]] [[solar astronomy]] [[solar physics]] [[solid-state chemistry]] [[solid geometry]] [[solid mechanics]] [[solid state physics]] [[sonochemistry]] [[sound and music computing]] [[sound recording and reproduction]] [[southeast asian studies]] [[space-based economy]] [[space-based radar]] [[space-based solar power]] [[space and survival]] [[space archaeology]] [[space architecture]] [[space colonization]] [[space commercialization]] [[space corrosion]] [[space environment]] [[space exploration]] [[space food]] [[space industry]] [[space law]] [[space logistics]] [[space manufacturing]] [[space medicine]] [[space plasma physics]] [[space policy]] [[space science]] [[space technology]] [[space telescopes]] [[space tourism]] [[space warfare]] [[spacecraft design]] [[spacecraft propulsion]] [[special education]] [[special forces]] [[special library]] [[special operations]] [[special relativity]] [[specialty foods]] [[spectroscopy]] [[speech]] [[speech and language pathology]] [[speleology]] [[spintronics]] [[spirituality]] [[spoken word]] [[sport management]] [[sport psychology]] [[sports]] [[sports biomechanics]] [[sports journalism]] [[sports medicine]] [[sportscasting]] [[staff]] [[standard english]] [[star]] [[star formation]] [[statics]] [[statistical classification]] [[statistical mechanics]] [[statistical model]] [[statistical physics]] [[statistical sampling]] [[statistical theory]] [[statistics]] [[steganography]] [[stellar astronomy]] [[stellar dynamics]] [[stellar evolution]] [[stellar nucleosynthesis]] [[stem cell research policy]] [[sterilization]] [[stochastic process]] [[stochastic processes]] [[storytelling]] [[strategic defence]] [[strategic geography]] [[strategic goal]] [[strategic studies]] [[strategy]] [[string instrument]] [[string theory]] [[structural biology]] [[structural engineering]] [[structural equation model]] [[structural mechanics]] [[structural sociology]] [[submillimetre astronomy]] [[substantive law]] [[sumerian religion]] [[support vector machine]] [[supramolecular chemistry]] [[supranational law]] [[surface chemistry]] [[surface physics]] [[surgery]] [[surgical pathology]] [[surgical strike]] [[survey]] [[survey sampling]] [[surveying]] [[survival skills]] [[sustainability studies]] [[sustainable development]] [[symbolic anthropology]] [[symbolic computation]] [[symbolic interactionism]] [[syntax]] [[synthetic biology]] [[synthetic chemistry]] [[system dynamics]] [[systematic musicology]] [[systematic theology]] [[systematics]] [[systemic therapy]] [[systems analysis]] [[systems biology]] [[systems chemistry]] [[systems ecology]] [[systems engineering]] [[systems immunology]] [[systems neuroscience]] [[systems philosophy]] [[systems psychology]] [[systems science]] [[systems theory]] [[systems theory in anthropology]] [[tactical objective]] [[tamilology]] [[taphonomy]] [[tax law]] [[tax policy]] [[taxonomic classification]] [[taxonomy]] [[technical drawing]] [[technical writing]] [[technology]] [[technology education]] [[technology policy]] [[tectonics]] [[telecommunications engineering]] [[teleology]] [[television]] [[television studies]] [[tenrikyo]] [[teratology]] [[terminology science]] [[teuthology]] [[textile]] [[textile design]] [[the arts]] [[theater]] [[theatre]] [[theatre director]] [[theft]] [[theism]] [[theology]] [[theoretical astronomy]] [[theoretical biology]] [[theoretical chemistry]] [[theoretical computer science]] [[theoretical physics]] [[theoretical sociology]] [[theories of political behavior]] [[theory of computation]] [[theory of generations]] [[theory of justification]] [[theory of relativity]] [[therapy]] [[thermal engineering]] [[thermal physics]] [[thermochemistry]] [[thermodynamics]] [[time geography]] [[time series]] [[timeline of cosmic microwave background astronomy]] [[topology]] [[topos]] [[tort law]] [[total war]] [[tourism geography]] [[toxicology]] [[toy]] [[traditional food]] [[traditional medicine]] [[traffic psychology]] [[transdisciplinarity]] [[translation]] [[transpersonal anthropology]] [[transpersonal psychology]] [[transport]] [[transport economics]] [[transport phenomena]] [[transportation engineering]] [[trauma surgery]] [[traumatology]] [[travel]] [[trench warfare]] [[trigonometry]] [[turkology]] [[type design]] [[type theory]] [[uv astronomy]] [[ubiquitous computing]] [[unconventional warfare]] [[undercover operation]] [[united kingdom]] [[universal algebra]] [[urban anthropology]] [[urban archaeology]] [[urban design]] [[urban geography]] [[urban planning]] [[urban sociology]] [[urban studies]] [[urology]] [[usage]] [[user experience design]] [[user experience evaluation]] [[user interface design]] [[vaccination policy]] [[value theory]] [[vector space]] [[vedic sanskrit]] [[vehicle dynamics]] [[vehicles]] [[very-large-scale integration]] [[veterinary medicine]] [[victimology]] [[video game]] [[virology]] [[virtue ethics]] [[visual anthropology]] [[visual arts]] [[visual communication]] [[visual sociology]] [[viticulture]] [[vocational education]] [[volcanology]] [[war crime]] [[warrior]] [[waste management]] [[water purification]] [[welfare economics]] [[western esotericism]] [[wildlife management]] [[wildlife observation]] [[wireless computing]] [[woodcraft]] [[woodwind instrument]] [[word usage]] [[world-systems theory]] [[world englishes]] [[world wide web]] [[world history]] [[world literature]] [[writing]] [[x-ray astronomy]] [[xenobiology]] [[zooarchaeology]] [[zoology]] [[zoosemiotics]] [[zootomy]] [[zoroastrianism]] {{engl}} dd7yfq8rq7idixrvezbod6isb2xaf5b